2021. április 4., vasárnap

ROHANUNK VALAMIBE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.04.02.


...A nagyra nőtt magyar mágnásokkal amúgy két nagy baj van. Részben a gazda sem bír már velük, másrészt meg, bárhogy is: egyikük sem egy James Onedin, a legtöbbjük állami tápon tartott egyed. Közösségi hasznot nem hoznak, bár kétségtelen, olykor derűre fakasztják a népet, amikor például Onassis Lőrinc elmondja magáról, hogy a vagyonnövekmény mögött a tehetsége áll, ami vélhetően nagyobb, mint Zuckerbergé. Egyelőre tehát pompásan elvannak egymás közt egymással, miközben a kormányfő belenavigálja az országot olyan helyzetbe, ahonnét nincs kiút. Érthetetlen döntések születnek sorozatban. Legutóbb járvány közepén íratták alá az új egészségügyi szolgálati viszonyról szóló szerződéseket, és a kormányzat boldog, hogy emiatt csak ötezer dolgozó távozott a rendszerből. Ugyancsak járvány közepén ürítenék ki a főváros hajléktalankórházát, mondván, lejárt a bérleti idő. Ez legalább annyira életidegen, mint amennyire igazságtalan és embertelen is.

A kormányfő nagy valószínűséggel arra játszik, hogy ha nyer is az ellenzék 2022-ben, egy év múlva úgyis megbukik, mert nincsenek eszközei a kormányzásra, azok ugyanis a kezében maradtak. A legfőbb ügyésztől kezdve a kúrián keresztül mindenki az ő embere, ráadásul hivataluk kormányzati ciklusokon átívelő, továbbá mellette áll a politikailag átitatott rendőrség és katonaság, a megbízhatónak látszó hivatalnoki állomány, a jóltartott, sálat, sapkát rég kihízott házi sajtógyülekezet. Ezt nevezik a kormány ideológiai cuccosai komoly politikusi gondolkodásnak és kimagasló tettnek. A lepusztított demokráciát. Magyarországból csakis azért nem tudott igazi banánköztársaságot csinálni, mert ahhoz a dolog természetéből adódóan kellene valami alaptermeléshez legalább egy, azaz egy nagy tömegben rendelkezésre álló természeti kincs, mondjuk olaj. Ha az lenne, már megszállta volna a mezőket meg a kutakat, és berendezkedett volna. Így, nagy bánatára, olaj nélküli olajköztársaságot működtet. Ez, lássuk be, nehéz művelet, bár az idevezető úton megsüvegelendően nagy távolságot járt már be. Most azonban fekete fellegek közelítenek.

Az unióban elfogyott a levegője. Lehet ugyan szájalni tovább, de az érdeklődés gyérül. Frakciót alakítani nem tud, mert vagy összeáll néhány szélsőjobbos és szélsőbalos félnótással, akikkel csak bolondot csinál magából, ha pedig Kaczyńskivel és Salvinivel próbálkozik, abban a hármasban, nála, ahogy mondani szokás, akad a fiókban élesebb kés is. Ami a frakción kívüli életet illeti, az annyit jelent, hogy nincs mögötte folyamatos támogatottság, ez pedig a politikai életben az eljelentéktelenedést valószínűsíti. Trump megbukott, a holland fickó viszont nagyot nyert. Orbán szorul a sarok felé, ahol Erdogan várja, Putyin, Lukasenka a kamasz fiával meg a türk tanács összes tagja...

ÁNGYÁN JÓZSEFFEL A SZENT ISTVÁN EGYETEM UTÁNI KORSZAKRÓL NO2 – SZAPPAN-OPERITA NO10

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DARVAS BÉLA
2021.04.03.


...Gyuriczának 29 nemzetközileg jegyzett cikke van, amire 256 hivatkozás érkezett. Legutóbbi első szerzős, nemzetközi cikke (Q2) 2015-ben jelent meg. Levelező szerzőként sem jeleskedik. 47 éves oktatótól/kutatótól ez fölöttébb szerény teljesítmény. Mivel foglalkozik valójában Gyuricza Csaba? Miként válhatott belőle egy megkülönböztetett nagyságú agráregyetem megbízott rektora? Tényleg ő a legjobb oktató vagy kutató Gödöllőn, aki majd színvonalat emelhet? Ki remélheti ezt? Min alapszik szerinted a gyors karrierje?

Ángyán József: Hogy a végén kezdjem, félfeudális, autokratikus rendszerekben a vezetők kiválasztásánál, a vezetői pozíciók betöltésénél döntően nem a tehetség, a rátermettség, az alkalmasság vagy az addigi teljesítmények, hanem a rendszer és főleg annak vezetője iránti feltétlen lojalitás és szolgálatkészség a meghatározóak. E feltétlen hűség, szolgálatkészség szilárd megtartásának biztosítéka az lehet, hogy a jelöltet olyan magas pozícióba kell helyezni, amelynek követelményei képességeit jelentősen meghaladják. Oda, ahova tehetsége révén biztosan nem juthatna. Így tökéletesen kézben tartható, hiszen társadalmi státuszának és életszínvonalának megőrzése az őt oda helyezőtől, annak jóindulatától függ. Ezt, vagyis a tehetséggel fordítottan arányos pozícióbirtoklást mára a NER-ben már az országgyűléstől, a minisztériumokon, kormányhivatalokon, közintézményeken, az állami propagandamédián át egészen az állami cégek, intézmények vezetéséig és felügyelő bizottságáig megtapasztalhatjuk. A rendszer tele van szolgálatkész alkalmatlanokkal. Egy ilyen – a társadalom egészének fejlődése szempontjából rendkívül káros, a hatalomgyakorlás és -megtartás szempontjából viszont igen előnyös – rendszerben a mindenható vezető táskahordozójából akár miniszter is lehet. Nem látom hát indokát annak, hogy ezen a bevált rendszeren éppen az egyetemeken miért kellene most változtatni. Nálunk a hatalom már évekkel ezelőtt így helyezett tartótiszteket, majd kancellárokat, továbbá rektorokat és a szenátusok jogköreit végképp elvonó, saját embereiből álló konzisztóriumokat az egyetemekre. A reform úgy lesz teljes, ha végül a kormány magukat az egyetemeket is saját megbízható embereiből álló magánalapítványokba kiszervezi. Nos, azok a tehetséges és tisztességes, ám mindezt látva csalódott fiatalok, akik ebben az előmeneteli rendszerben nem kívánnak részt venni, zömében külföldre távoznak. Az egyetemi és kutatási szférában mindez erős kontraszelekcióhoz vezet. Ha egy fiatal viszont ezt a helyzetet, az ebben rejlő karrierlehetőségeket felismeri, és ráadásul nincsenek a családból hozott erkölcsi gátlásai, belső hanggal, követelődző lelkiismerettel nem is rendelkezik, az ebben a kontraszelektált közegben akár a legmagasabb pozíciókba is eljuthat. Ilyen körülmények között egy rektori megbízatás elnyerésénél inkább csak zavaró, de mindenképpen sokad-rangú szempont az, hogy a kiválasztottnak milyen a nemzetközi tudományos teljesítménye és annak megítélése. A kérdésben megfogalmazott tények tehát egyáltalán nem lehetnek akadályai a magasabb pozíció betöltésének. A fent leírt viszonyokat jól felmérő, azokhoz jó tempóérzékkel csatlakozó, az elvárt hívószavakat gyorsan felismerő és kellő időben, a megfelelő helyen hangoztató jelölt előrehaladási lehetőségei szinte korlátlanok. A saját diplomáját kiadó környezetgazdálkodási agrármérnöki szakot feleslegesnek tartó, alma mater-ét nemes egyszerűséggel csak alacsony színvonalú képzési helynek minősítő, könnyen ítélkező ifjú janicsár ezeknek a kritériumoknak tökéletesen megfelel. Az előtte járó generációk oktatói teljesítményeit felfuvalkodottan semmibe vevő becsmérlő elé ma narancssárga szőnyeget terítenek. Csaba egyébként korábban fölműveléssel foglalkozva a növénytermesztési kísérleti teret vezette. Az egyetem érdemi fejlődéséért szerintem igen keveset tett (hasznos barátai voltak), ám mára már saját jogú, nagy önbizalmú pártkatona. Tanácsokat ad és vesz – ahogy mostanában mondják. Az, hogy éppen ő lett a megbízott rektor, és egyedüli pályázóként egyhangú támogatást kapott a kinevezéséhez, az a rendszer számomra már szinte magától értetődő, természetes következménye. Kiemelkedő siker a startnál – mondhatnám, de hogy mi lesz vele a változó széljárású maratoni pályán, az ma még nehezen megjósolható...

KAVARÁS A SZPUTNYIKKAL, TUDTA-E ORBÁN ÉS HIÁNYZÓ ANTITESTEK – EZEKET A TÉNYEKET ELLENŐRIZTÜK LE A HÉTEN

TELEX.HU
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2021.04.04.


Minél felháborítóbb/szomorúbb egy hír, annál gyorsabban terjed az interneten. A megtévesztő álhírek és téves információk nem mindig rosszindulatból vagy nyerészkedésből indulnak meg, hisz a pokolba vezető út is, ugye. Ettől függetlenül valakinek ezeket is le kell ellenőriznie, mert csak azért, mert valami jól hangzik vagy reménnyel tölt el, még nem feltétlenül igaz...

MIÉRT NEM KÍNAIT AD A KORMÁNY A CSEHEKNEK?

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.04.04.


Nehéz jelzők nélkül leírni, milyen kampányt folytat a Fidesz és a kormány az ellenzék, illetve a baloldal ellen. Most már a közösségi médiában is pénzt költ arra – az is a mi pénzünk –, hogy olyan állításokat szórjon szét a világban, amelyek nem igazak. A kormánypárt egyik kiemelt kampányeleme a baloldal – beleértik Jakab Pétert is – szidalmazása, annak hirdetése, hogy oltásellenesek lennének. Ezt, újabban még egy elemmel bővítették: azt közlik, hogy miközben lebeszélik az embereket az oltásról, magukat beoltatják. „A Gyurcsány vezette baloldal” – mondják, és odabiggyesztenek néhány fényképet, olyan ellenzéki politikusokét, akik már megkapták az oltást.


Aztán fut egy másik kormányzati hirdetés is; nem lehet szinte egyetlen tv-csatornát, vagy internetes oldalt úgy megnyitni, hogy ne jöjjön szembe a féligazságot tartalmazó propaganda. A reklámfilm azt állítja – és az összes kormány alá rendelt rádiócsatorna (más, frekvenciával rendelkező nincs is), hogy Magyarország szinte kétszer annyi embert oltott be, mint az Európai Unió többi országa. És, hogy látványosabb legyen a hirdetés, grafikonon is ábrázolják a különbséget. Ami ugye – ha a formál-logika alapján közelítjük – élő cáfolata az első állításnak; ha ugyanis a baloldal oltásellenes hadjáratot folytatna, akkor azt meglehetősen gyenge eredménnyel teszi, hisz, lám, messze az unió többi országa előtt járunk.

Mellesleg ez utóbbi állítás nagyjából igaz: kétségtelen, hogy lakosságarányosan több ember kapott védelmet már itthon, mint a többi európai országban. És az is igaz, hogy ez kizárólag a Szijjártó külügyminiszter által behozott kínai és orosz vakcinának köszönhető, illetve annak, hogy az EU által lekötött nyugati vakcinák szállítása elcsúszott, mégpedig a gyártók hibája miatt. Ezt a késedelmet azonban hamarosan ledolgozza az EU; már most elmondható – a kormány mindenfajta Brüsszelt támadó propaganda anyagával szemben –, hogy az EU által lekötött kontingensből ugyanannyi érkezett Magyarországra, mint az európai engedéllyel még nem rendelkező kínai és orosz vakcinából. Amúgy pedig mi már olyan jól állunk, mint „oltó nemzet”, ugye, hogy 40 ezer vakcinát átadunk a bajban lévő cseheknek. Ami helyes és jó gesztus, csak azt nem értem, miért a Pfizerből és Modernából, és miért nem a keletiekből? Talán, mert a csehek azt nem használják? Mint ahogy az unió többi országa sem, ebből fakad a lemaradásuk. Áprilisban azonban tömegében érkeznek az oltóanyagok, vagyis szép lassan elindul a többi országban is felfelé az oltottak aránya. Miközben ügyelnek arra, hogy kordában tartsák a fertőzés terjedését, és minél kevesebb ember haljon bele a járvány okozta betegségbe...

A HÚSVÉT LEPLE ALATT ÉRKEZIK A TÖRVÉNYDÖMPING, AZ EGYETEMI ALAPÍTVÁNYOK MELLETT JÖNNEK A KÖZVAGYONOKAT ÁTJÁTSZÓK IS

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.04.03.


Húsvéti törvénydömpingbe kezdett a kormány a hosszú hétvége előtt, az utolsó pillanatig titokban tartott előterjesztések be sem kerültek az országgyűlés jövő heti ülésének meghívójába. „Gondolom azt hiszik, hogy így nem vesszük észre a nagyüzemi lopásaikat törvényesítő beadványokat” – kommentálta a húzást Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán.

Szerdán éjfél előtt benyújtották a törvényjavaslatokat 11 újabb magyar egyetem modellváltásáról, majd a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön közölte: a törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták mintegy 70 százaléka tanulhat vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken. Szél szerint azonban az egész a felsőoktatás járvány alatti privatizálásáról és vele a Fidesz-KDNP kormányváltás utáni gazdasági és politikai hatalomátmentéséről szól, semmi másról.

A benyújtott törvényjavaslatoknak ugyanis Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztos szerint tisztázniuk kellett volna a vitás kérdéseket, Szél szerint azonban az egyetemi szenátusok egyetlen kérése sem került beléjük.

Nem kapott törvényi garanciát az egyetemi autonómia, nem rendezték a szenátusok és kuratóriumok jogait, a szenátusok nem kaptak beleszólási jogot a kuratóriumok összetételébe, az alapító okirat kidolgozásába, az egyetemet érintő legfontosabb döntésekbe – sorolja a politikus. Csupán két ponton „engedett” a kormány: ha az alapító okirat szerint mindenről a kuratórium dönt, akkor a szenátusnak „véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.” Szél szerint azonban ettől még a kuratóriumé a döntés...

ITT A HÚSVÉT, ADÓNISZ, OZIRISZ ÉS TAMMÚZ ÜNNEPE

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.04.04.



A föld alá szállás elterjedt dolog lehetett az ősidőkben: a görög héroszok közül Orpheusz megjárta a poklot a szerelméért, Eurüdikéért, de hasonló mutatványt tudhatott magáénak Tammúz, Ozirisz, Attisz és Adónisz is, igaz, ők istenek voltak. Sok vallástörténész szerint ehhez a hagyományhoz kapcsolódik Jézus halála és feltámadása és a húsvét ünnepe is, emiatt pedig az emberiség nagy része mára hajlamos megfeledkezni a többi sikeres visszatérőről. James George Frazer skót vallástörténész szerint ez nem szép dolog tőlünk, szerinte ugyanis a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hiedelmek már jóval a kereszténység előtt is léteztek, és némi módosítással ugyanezek a hagyományok maradtak fenn a mai napig a nyugati világban.

Frazer szerint a föld alá szállás és feltámadás gondolata a Földközi-tenger keleti partvidékén széles körben elterjedt volt, és végső soron egy sémi tavaszünnep állt a hátterében. Supka Géza régész-művészettörténész szerint a feltámadáshoz köthető Adónisz-kultusz is sémi gyökerű: Adónisz apja, a Főnix természetesen a feltámadáshoz köthető, de Frazer az Adónisz szóban is felfedezni véli az Adón (úr) szót, ami a héber többes számú Adonájban is megjelenik...

ELVESZETT ÉVTIZED: A NEOFASIZMUS VAGY VALÓDI TÁRSADALMI KOHÉZIÓ FELÉ MOZDUL EL BRAZÍLIA?

MÉRCE
Szerző: MARCO MANIGUA
2021.04.04.


A sokszínű és lenyűgöző Brazília nagyhatalmi ambíciókkal és önbizalommal telve fordult rá a 21. századra. Nagyjából tíz évig jól is ment minden, majd elhúzódó válság és a szélsőséges Jair Bolsonaro választási győzelme következett. A cikk kísérletet tesz a mélyben zajló folyamatok bemutatására, amelyek eddig elvezettek.

Az elmúlt tizennyolc év Brazíliában politikai és gazdasági értelemben világosan két szakaszra osztható: a 2002-től 2011-ig tartó, Luiz Inácio Lula da Silva elnök nevével fémjelzett, felívelő időszakra, valamint az ezt követő tíz évre, amelyet túlzás nélkül lehet a hanyatlás évtizedének nevezni.

Míg a kilencvenes években Brazíliát a világ elsősorban a futballsikerei, a karneválok, a bossa nova és a szamba kapcsán ismerte, az ország folklór- és strandnagyhatalomból a kétezres évek közepére afféle majdnem-nagyhatalommá nőtte ki magát, egyértelmű regionális vezető szereppel. Az elmúlt évtized már nem bővelkedett ilyen sikerekben: a gazdasági megtorpanást politikai instabilitás, jelentős társadalmi polarizáció, majd a Bolsonaro-kormány alatt tovább mélyülő válság és nemzetközi presztízsvesztés követte...

NÉZŐK NÉLKÜL NINCS EURÓPA-BAJNOKSÁG, EZÉRT NEM SZÁMÍTANAK AZ ADATOK, JÖN A NYITÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.04.01.


Csupa jó hírünk van. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága ülésezett, és döntött a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseiről. Az eddigi tervezet szerint a stadionokat legfeljebb a befogadóképességük 30%-áig lehetett volna nézőkkel megtölteni, azonban az 55 tagországban a vírushelyzet eltérő alakulására hivatkozva úgy döntöttek, eltörlik ezt a határt; így az illetékes nemzeti hatóságok dönthetnek a nézőszámokról.

“Így tehát – ha jól halad a járvány elleni harc – több néző tekintheti meg a helyszínen a nyári kontinensviadal találkozóit is” – írja az MLSZ. Micsoda? Harc? Milyen harc? Hol van itt harc? Az UEFA ragaszkodik a nézőkhöz, e pedig el is dönti a magyarok harcát. Teljesen mindegy, milyen lesz a járványhelyzet, az EB idejére győzelmet hirdet majd Orbán, mert arról nem mond le, hogy Magyarország rendező maradjon. “Mind a 12 fogadó városnak biztosítania kell a nézők bejutását a stadionokba, különben a város elveszíti a házigazda jogát” – nyilatkozta Alexander Cheferin, az UEFA elnöke.

A 12 rendező ország között van Magyarország is. Tehát vélhetően közelebb van a várva várt “nyitás”, mint azt gondolnánk, mert egy futballnemzet nem rendezhet Európa-bajnokságot nézők nélkül. A járványt sikeresen le fogjuk győzni, lesz ami lesz, a stadionokat ki fogjuk nyitni. A vírus elleni harc új taktikával folytatódik. Meglepjük a vírust, mert nem korlátozni, hanem terjeszteni fogjuk. Áldozatok mindig vannak, a sikeres EB-rendezés azonban megér minden áldozatot. A halálos áldozatot is. Főleg, ha mások halnak meg, nem azok, akik 90 percért képesek feláldozni bárkit.

A vírus már várja az EB-t.

PESTEN SZÁZ EMBERT KELLETT KIRÚGNI, BERLINBEN SENKIT – MAGYAR ÉS NÉMET VÁLSÁGKEZELÉS A SZIMPLA-ALAPÍTÓ SZEMÉVEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.03.24.


Nemcsak a pesti romkocsma-forradalmat kirobbantó Szimplát alapította húsz éve negyedmagával Kiss Attila, a berlini Szimpla is az ő munkájának gyümölcse volt, s most is két helye van a német fővárosban. Ki mást is kértünk volna meg, hogy vesse össze a vendéglátóknak nyújtott segítségeket a két országban? Az eredmény: ég és föld. Ott egy éve az állam fizet szinte mindent, rögtön tudják folytatni, ha a járványnak vége, itthon 116 munkavállalóból mára alig több mint tíz maradt. S hogy mi köze volt Wichmann Tamásnak az eredeti Szimplához? Miért nem szerették egyáltalán a romkocsma kifejezést? Egyáltalán: honnan származik ez a szó? Nagyinterjúnkból ez is kiderül...

AZ ÉS 2021/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.04.02.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Rohanunk valamibe

Mire fölfedeznénk a hazánkat, már nem is a miénk. Nem nagy felismerés. Egész részek kerülnek ki az állami vagyonleltárból, mert alázatos és népet szolgáló vezetők a javak jelentős részét tíz év alatt szétosztották az úgynevezett nagyvállalkozói körben. Ez a kör nagyjából egybeesik a baráti társasággal és az idők során hivatalba segített lojálisokkal. Nem sorolom tételesen, de elég bekapcsolni reggelente a rádiót, onnét megtudható, a legutóbbi éjjel ki milyen vagyoni elemhez jutott a hozzá kapcsolódó felújítási hitellel, ki kapta a gyáripar még kiosztható egységeit, melyik műkörmös szerez jó minőségű, zsíros állami földet vagy örökpanorámás hegyháti ingatlant. Így tavasznyíláskor iskolások ereszkednek a völgybe hűsítő forrást keresve, és ott is a forrás, de az agrárlicit óta kifeszített drótkerítés zárja el. Majd isznak a buszpályaudvaron.

Mi az, ami még van? Valami régből itt maradt homályosuló közösségi élmény. A nem kiárusítható értékek: a nyelv, a szokások, az emlékezet. Lassan ennyi jut az utókornak. Akik ezt az állami zsibvásárt működtetik, aligha gondolnak bele, mi lesz ebből, ha egyszer elzavarják őket. Ez ma még távoli, de lehet közeli is, a kiárusítás ma még mindenesetre zavartalanul folyik. Mint mindennek, egyszer ennek a vircsaftnak is vége szakad, mert az igazságtalanság és az urizáló pöffeszkedés, a kegyúri rendszer a végtelenségig nem tarthat. Már most is egyetlen ember fogja össze, és ezt ő pontosan úgy tudja, mint az udvaroncai: a ma még mindenkit bátran hülyének néző tévériportertől a magyar valóság állami segédlettel, helyenként uniós pénzzel kihizlalt mágnásaiig...

Hegyi Iván: Czibor, Farkas, Szoboszlai

Falus András: Valós idejű demokrácia

Gadó Gábor: A köteles tiszteletről

Váncsa István: Úton a szabadság felé

Bokros Lajos: Az újjáépítés csiszolatlan sarokkövei – II.

Helyi demokrácia, közteherviselés, szolidaritás

Hanák András: Egy életünk, egy halálunk

Deák Dániel: Egy győztes csata


Az EU Bírósága március 16-án közzétett két ítéletet. Az egyik tárgya a lengyel kiskereskedelmi adó (C-562/19. P.), a másiké a magyar reklámadó (C-569/19. P.). A lengyelek a Magyarországon 2010-től bevezetett ágazati különadók mintáját követték, és a magyarhoz hasonlóan a lengyel kormány is hamar összeütközésbe került az uniós versenyhatósági feladatokat ellátó Európai Bizottsággal. Utóbbi megítélése szerint ugyanis az árbevételtől függő, de a nyereségességtől független progresszív adóztatás tiltott állami támogatáshoz vezet...

Bárány Imre: Lovász László Abel-díjas

Csepi Lajos: Keletre tart a magyar MotoGP

Márton László: A spirói béke

Spiró György 75. születésnapjára

Széky János: A V4 meg a vírus

Darvas Béla: Bio

Molnár Erzsébet: Kocka asszony kimozdul

F E U I L L E T O N

Deczki Sarolta: „Szedukszen, szedukszen!”
A vicctechnika működése Tar Sándor novelláiban

I N T E R J Ú

Gönczöl Katalin: „Az elkövető saját magának is kárt okoz”
Beszélgetés Dénes Veronikával

V I S S Z H A N G 

Bokros Lajos: Saroktények, saroklogika

Sükösd Miklós: A céltáblák visszalőnek

Propagandaállam és karaktergyilkosság

Havas Attila: Több észt, kevesebb indulat

P Á R A T L A N

Lantai András: ROSSZINDULATÚAK

hágé: BEFUTÓ

aha: MEGSZÓLALT

Béla bácsi: TEJFÖLÖSDOBOZ

Salabakter: SIHAHA

(nyerges): VERITAS KONT­RA IGAZSÁG

-hg-: SONKA

Ladányi András: TE IS, FIAM, BLUE­TOOTH?

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

AZ ÉS 2021/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.04.02.


K R I T I K A

Torma Tamás: Türjétől a Lovardáig

(A román kori templom rekonstrukciója Türjén és a Lovarda a Budai Várban)

Aztán előbb-utóbb előkerülnek a szakértők, illetve a felújításban is részt vevők, és kiderül, Türje felújítása a csornai prépostság kiemelt nagyprojektje volt, az új vakolatról született döntést tehát nyilván a műemlékvédelem is jóváhagyta. Továbbá éppen száz éve a korábbi barokkos külsőt Lux Kálmán restaurálta úgy, hogy a barokk alól mintegy „kiszabadította” a román téglaarchitektúrát, azaz ő is álmodott, amikor az északnémet téglagótika hatására a tégla szabadon hagyása mellett döntött, azaz a templomot téglásra visszaromanizálta. Állítólag a szakirodalomban régóta él a feltevés, hogy a középkori templomok leginkább vakoltak vagy meszeltek voltak, és az, hogy – a számunkra adatott idők kezdetétől – tégla volt a homlokzat, nem jelent semmit...

Molnár Zsófia: Lírai én, te, ő

(Szavalóverseny 1–3., Katona József Színház, Kortárs, március 13., 19. és 26.)

Háy darabja nem egyenletes – és ez bizony önmérsékletet kíván színésztől és rendezőtől egyaránt. Mert ellen kell állniuk a kísértésnek, hogy az (ön)iróniát cinizmussá élezzék, olyan óvatosan kell közelíteniük a szöveghez, hogy az elmélkedésen át-átszivárgó intellektuális fölény még véletlenül se csapjon át az olvasó lenézésébe, hogy a jelenre való (tisztán kifülelhető) utalások ne harsogják túl a költői képzeletet és játékosságot. De szerencsére mindketten remek egyensúly-, megbízható humor- és pontos ritmusérzékkel használják a bölcsészkliséket, teszik szerethetően kifejező eszközzé a sztereotípiákat, szabályozzák a kifigurázás hevét. Ahogy egyébiránt a költőnek is figyelnie kell a politikai korrektségre és a koronként változó divatokra, ha a megélhetését kockára téve egy-egy rosszul megválasztott (kenyeres vagy lánccsörgetős) hasonlattal nem akarja elriasztani a gluténérzékeny vagy nemzeti érzelmű olvasókat...

Grecsó Krisztián: Ki a Tisza vizét issza

(„A szemét útja a Tiszán: Ukrajnától Magyarországig”, Telex, március 24.)

Az ökológiai és szociális katasztrófa szélén egyensúlyozó ország legszegényebb területéről ritkán jön hír, tudósítás, kép. A Telexen ezért különösen nagy volt a felelősség, úgy körbejárni a témát, hogy ne kreáljanak bűnbakokat az ottani lakosságból, de tényleg megértessék, mi történik a Kárpátalján a szeméttel, mi változott meg ilyen radikálisan. Hogy a néző átlássa a helyzetet, értse a történeti változásokat, a közösség és az egyén felelősségét, a politikai erőtér zavarosságát...

Fáy Miklós: Ki az a Brockes?

(Händel: Brockes-passió – Alpha, 2020)

Valamikor azt hittem, hogy a Brockes-passió megjelenése átalakítja a passiópiacot. Egyrészt mégis könnyebb vele valami mást, újat mondani, mint Bachhal, másrészt legalább érti az ember, hogy Bach honnét indult, mihez vagy kihez képest a műfaj csúcsa, mitől olyan óriási. Ehhez képest szinte semmi nem történt. A Hungaroton-lemez közel húsz évvel későbbi, mint az első Brockes-album, szép nemzetközi siker volt, mindenki örült, hogy ha valakit épp ez érdekel, akkor meg tudja hallgatni. De a következő Brockes-passió lemez csak 2010-ben jelent meg...

Károlyi Csaba: Íróasztal

(Hangjáték, benne a Kugler Art Szalon Íróasztalom című felvételei. Klubrádió, szombatonként 14.00–15.00)

A Klubrádióban – honlapja szerint – 2020 júniusa óta megy a Hangjáték című műsor. Általában rádiójátékokat hallhatunk benne, melyek például Bruno Schulz novelláiból, Federico Fellini írásaiból vagy Radnóti Miklós naplójából készültek. Kortárs írókat is többször „rádióra alkalmaztak” már, például Gerőcs Péter Árvaképek című regényét. A hangjátékok, a dramatizált művek is nagyon fontosak. Én mégis jobban szeretem az író hangját. Decemberben Egressy Zoltán is fölolvasott, az elmúlt három héten pedig Kukorellyt, Zoltán Gábort és Szilasi Lászlót hallhattuk a Hangjáték műsorsáv Íróasztalom alcímű produkcióiban...

Csuhai István: Barátsággal üdvözli

Herman Koch: Tisztelt M. úr! For­dí­totta Wekerle Szabolcs. Euró­pa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 464 oldal, 4399 Ft

Univerzalizmus, igen, ez a jó hívószó, mert Koch regényei, és ez a legnyilvánvalóbb vonásuk, tele vannak ugyan jellegzetes holland vagy nagyon lokális, helyhez, speciális helyszínhez kötött utalásokkal, melyek egy része egyúttal konkrét történelmi vagy közelmúltbeli politikai eseményekhez is kapcsolódik, ezeknek a regényeknek bármelyike mégis jól érthető, követhető és áttetsző mindenki számára, aki látott már étterem előtt cigarettát elszívó vendéget, nyaralás közben vízparton hancúrozó családot, holland rendszámú lakókocsit, osztályteremben és iskolapadban ücsörgő diákokat, sűrű hóesésben gyalogoló férfiakat stb....

Ladányi István: Ex libris

A 28-as nemzedék
A címzett: Bori Imre
Bányai János: Különös effektusok
Hosszmetszet

Szokács Kinga: Fiktív leletek

Judith Schalansky: Különleges veszteségek jegyzéke. Fordította Nádori Lídia. Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 255 oldal, 3490 Ft

Az egyes szövegekhez fotók is tartoznak, ám ezeken alig, vagy egyáltalán nem kivehetőek az ábrázolt dolgok. Az író maga is könyvtervező, saját bevallása szerint enciklopédista, ám teljes mértékben magára veszi az elmúlás melankóliájának minden zöngéjét. Könyve maga is rom, ugyanakkor szentély is, amely engem leginkább Aby Warburg Mnémoszüné-atlaszára emlékeztet. Schalansky számára az irodalom egyfajta kutatómunka, amelynek során a romok visszhangjainak állít emléket...

Weiss János: Az irodalom filozofikuma

Mészáros András (szerk.): Fi­lo­zó­fia és irodalom. Magyar Tu­do­má­nyos Akadémia–Szlovákiai Ma­gyar Akadémiai Tanács, Bu­da­pest–Somorja, 2020, 206 oldal, ármegjelölés nélkül

A végén nem tudjuk meg, hogy minden műnek van-e filozofikuma, és ha igen, mi lenne ez. Nem baj, a konferenciakötetek esetében így szokott lenni. De legalább kaptunk egy körképet...

Csehy Zoltán: Az emberi nyelv csak dadogás

Adamik Tamás: Latin irodalom az átmeneti korban. 9–11. század, Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 464 oldal, 5990 Ft

Adamik Tamás élénk színekkel ragadta meg a keresztény Európa kiteljesedésének korszakát: szemelvényekben, saját fordításokban gazdag műve kiemelkedően fontos már csak a korai magyar írásbeliség kontextualizálása miatt is...

Kiss A. Kriszta: A hosszmetszetek kapcsolódási pontjai

Ketten egy új könyvről – Margócsy István: Színes tinták. Tanulmányok, esszék a magyar irodalom különböző arcairól és nézeteiről. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 424 oldal, 3990 Ft

A Kultusztörténet című első fejezetben Margócsy az egyik legkedvesebb témájához, Petőfi Sándorhoz, vagyis a XIX. századi irodalomfelfogás legreprezentatívabb alakjához nyúl: rajta keresztül mutatja be a magyar irodalom kultikus jellegének kialakulását és máig fennmaradó nyomait. (...) A kötet műfaji és stilisztikai heterogenitásának legjobb példája az a pamflet, amely Petőfi állítólagos szibériai tartózkodásának és ott keletkezett műveinek „kutatására” reagál – az, hogy ez a humoros írás megfér a kötetben, azzal magyarázható, hogy Margócsy stílusában egyébként is fellelhető a finom humor, az irónia, esetenként a gúny...

Szilágyi Márton: „Színes tintákról álmodom”


Ketten egy új könyvről – Margócsy István: Színes tinták. Tanulmányok, esszék a magyar irodalom különböző arcairól és nézeteiről. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 424 oldal, 3990 Ft

Margócsy tényleg nem „monografikus” alkat (erre egyébként maga is céloz jelen kötet előszavában: „S habár e tanulmányok vagy tanulmánycsoportok egyike sem akart sohasem monografikus igénnyel fellépni,….”). Ez persze kár, mert jelen kötet is jelez néhány olyan csomópontot, amelyet jó lenne nagyobb terjedelemben és alaposan végiggondolt formában kidolgozni (ilyen például Jókai Mór életműve). Az is világos, hogy még most sem kristályosodott ki a szerző életművének az a törzsanyaga, amelyet egy összkiadás, még ha válogatott is, klasszifikálni tudna – hiszen most is folyvást gazdagodik és árnyalódik. S talán az is megkockáztatható (bár tévednék…), mintha Margócsy ennek a kötetnek a kiadásával lemondott volna arról, hogy a XVIII. századra vonatkozó, egyébként nagyon fontos műelemző és kritikatörténeti tanulmányait összerendezze (merthogy eredetileg ez lett volna a negyedik és az ötödik kötet)...

Ruff Borbála: Vedd el az anyját


(Fekete István: Vuk. Előadja Gyabronka József. Móra Kiadó)

Hihetetlen, mennyit lehet nyerni a Dargay-rajzfilmmel, de számottevő a veszteség is, ha az alapműhöz viszonyítunk. Nem sok marad meg abból, ami Fekete István-i, „a fehér ködpárát magukra húzó, didergő virágok” vagy a „köd és sötétség hona” atmoszférájának nyoma sincs, és csak a hangoskönyvön tűnik ismét fel. De ott hangsúlyosan...

Wagner István: Rodin és Arp randevúja

(Rodin / Arp, Fondation Beyeler, Riehen / Basel. Újra nyitva március 1-től, meghosszabbítva május 16-ig.)

Mélyi József: Műcsarnok és intézménye

(A Hét év, 150 kiállítás – 125 éves a Műcsarnok című tárlat jelenleg a Műcsarnok honlapján tekinthető meg, virtuális séta formájában.)

Stőhr Lóránt: Full contact

(Pippa Ehrlich és James Reed: Tanítóm, a polip. Netflix dokumentumfilm)

A férfi kitartó érdeklődésére a polip kíváncsisággal válaszolt, és a huszonhatodik napon megtörtént a csoda: az első fizikai kontaktus. A polip lábának és az ember kezének a kölcsönös kapcsolatfelvételt kinyilvánító érintkezése lekörözi az E.T. Spielberg-féle szentimentális emelkedettségét, egész egyszerűen azért, mert a víz alatti tapogatózás – s ez a dokumentumfilm éltetője – valóságos volt. Az első érintkezést az egyre erősödő bizalom, egyre intenzívebb és differenciáltabb együttléti formák követték, mígnem eljutottak a „full contact”-ig, a polip teljes testével rátapadt a filmkészítő testére.

I R O D A L O M

Szaniszló Judit: Huszonegy fok

Miért és miről hazudtál még? Teszi fel egyik ember a másik embernek a kérdést, miközben liftbe szállnak, boltba mennek, kilincsért nyúlnak, de egyelőre még együtt, egyelőre még azonos irányba. Ha más is hallja, zavarba ejtőbb lelki életet élni. A lelki élet viszont ilyen, nem tud csak a négy fal közé szorulni. Van, hogy éppen egy pénztáros hallja kiszakadni ezeket az egészen intim kirohanásokat, és olyan is akad, hogy egy buszvezetőnek kell satuféket nyomnia, mert egy véletlenül kiderülő és épp számonkérésre kerülő hazugság miatt egy nő vagy egy férfi egy piros lámpánál akar átkelni a világnak a hazugság előtti egyik partjáról a hazugság utáni másik partjára. A hirtelen felindulás nem disztingvál, nem mérlegel kint és bent, diszkrét és indiszkrét között...

Paulon Viktória: A moldvai

– Voltam már itt elégszer.

– Most hol vagy?

– Bukarestben.

– Na, fene! Minek? – A férfi az út és a lány között váltogatta tekintetét. – Tanulni, gondolom.

A lány hümmögött.

– Korán jön az ősz! – sóhajtott a férfi, és előremutatott a ködpamacsokra, amik a völgyet pettyezték.

A lány bólogatott.

– Sásveresen rokonok vannak?

– Nem igazán.

– Hanem?

– Meglátogatok valakit.

Az autó kacsázva kerülte a gödröket. Az út mellett egy sovány férfi és egy nagydarab nő állt két-két vödörrel.

– Na, ezeket már nem veszem fel.

A lány hátrafordult, ahogy elhaladtak mellettük.

– Ismerem a nőt.

– Én is. A bánya mögött laknak. Akkor mégis idevaló vagy! – rikkantott a férfi örömmel.

– Mondjuk. Csak már régen elmentem...

Barna Imre: Rabod vagyok

– Na? Mit szól a luxuséttermünkhöz? – mutat körbe. Hellyel kínál, leülünk. – Pincér! – kiáltja el magát.

Valahonnan jön is már kelletlenül a műhelybeli lompos nő, a kezében tálca. A tálcán vizeskorsó, egy zöld palack, négy pohár, fekete kenyér, uborka, paradicsom. Leteszi elénk, és hang nélkül távozik. A főnök telitölt két poharat vízzel, egyet magának, egyet nekem, majd nyakon csípi a zöld palackot.

– Tudja, mi van ebben? Tiszta szesz – közli lelkesen, és a zöld palackból is tölt a másik két pohárba mindkettőnknek. – Ez ám csak a gyógyszer! A halott is feltámad tőle.

A palackot letéve, bal kézzel megmarkolja a vizespoharát, a jobbal pedig a tiszta szeszt.

– Sztálinra! – emeli meg mindkettőt. – A győzelemre!...

Benyák Zoltán: A díler

– Helló – mondom a nőnek. Valamiért egyikünk sem tartja röhejesnek, hogy esőben napszemüveget visel. Jó a hatásvadászat. Én szeretem, talán ő is.

– Helló – válaszolja. Szép az ajka. Rúzs van rajta. Pedig az tiltott kiegészítő már vagy három éve.

– Mi érdekli?

– Milye van?

A sarkon álló fekete szedánhoz lépek, még utoljára gyorsan körbepillantok, de nincs felettünk drón, a sarki kamerákról pedig tudom, hogy egy hete nem működnek. Felnyitom a csomagtartót.

– Ez szép gyűjtemény! – közli, miután elismerőn csücsörít.

– Köszönöm...

Hegedűs Ágota: Hanyatthübrisz


Hiszen ez a küllem megérdemli a világhírt, hogy-hogy sem egyszerre rengeteg barát veszi majd körül, hogy miért, azt a gondolatot nem engedi meg magának továbbgondolni, végigvinni, de mire idáig jutna, már a futáson jár az esze, pontosan nem is tudja felidézni, de mintha már hallotta volna valahol, hogy hasznos. Előtte egy partra vetett hínár a homokban a komolyság és a komolytalanság határmezsgyéjét zöldelli. Megbabonázva nézi, átlépje-e. Végül igen. És ott szembetalálkozik egy felé futó, kitűnő küllemű csokornyakkendőssel. Sokáig szuggerálják egymást, némán, mire a kép hideg és világos lesz. Ez megszólítja amazt. Kérdez is. A gondolatnak leesik, hogy megítéltetett, és kevésnek találtatott, hiszen már ezerkilencszáznyolcvanötben megszületett az a másik remek kinézetű, világhírű és szemmel láthatóan futni is tudó kiválóság...

Benkő Attila: Reggel a lépcsőházban

Benkő Attila: Kísérő

Benkő Attila: Infarktus

Kukorelly Endre: Ó, alt, öreg, ős, régies

„KERESZTÉNYKÉNT PÉLDÁT MUTATNI” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.03.31.


A TARTALOMBÓL:

– Keresztényként példát mutatni – Csókay András idegsebész, a Honvédkórház főorvosa és Szalma Botond, egykori budapesti KNDP-elnök, a közéletben továbbra is aktív hajózási szakember vitája demokráciáról, a Fidesz kereszténységéről, zöld legyeiről és farizeusairól, az ellenzék esélyeiről, politikai erkölcsről, az egyház kiszolgáltatottságáról és a járványhelyzet kezeléséről

– „Helyes döntés volt a keleti vakcinák felé fordulni” – Jávor Benedek: A Néppárt elhagyásával politikai peremvidékre szorult a Fidesz. Interjú

– „Ha kell, mindenkit végigtelefonálunk” – A hátrányos helyzetű kistelepülésen, Gyürén is egyre többen oltatnak, miután a hétköznapi emberek számára is láthatóvá vált a betegség. Riport

– Kirándulni szabad, vidrát nézni tilos – A túlélésért küzd a Petesmalmi Vidrapark, Magyarország egyetlen vidramenhelye, amely csak a látogatói belépődíjakból él, de a járvány miatt tavaly november óta zárva van

– Francia muszlimnak magyar bárányt – Egészséges, nálunk mégis ritkán kerül az asztalra a húsvét áldozati étele

– Valaki jól járt a furcsa flottával – „Jóárasított” használt kocsikat vásárolt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság egyik fővárosi szervezete

– Soha nem látott turistaáradat a kirándulóhelyeken – Egyre többen hagyják figyelmen kívül a kötelező védőtávolságot is

– „Mindenki úgy lopta itt a telket, ahogy akarta” – Háros egykor önálló település volt, ma a periférián élők kalyibáinak telepe. Riport

– Hogyan élhetünk gazdagon, sikeresen és egészségesen? – Soha nem látott pénzből, 681 milliárd forintból épül akkumulátorgyár Iváncsán. Riport

– Levegőt – Mivel Magyarországon nem engedik be a sajtót az egészségügyi intézményekbe, nyilatkozni pedig lényegében mindenkinek tilos, újra ezernégyszáz kilométert utaztunk, Székelyudvarhelyig, hogy egy intenzív osztályon dolgozó „inas”, dr. Tubák Nimród rezidens orvos elmagyarázza olvasóinknak, milyen fokozatai vannak a súlyos állapotú koronavírusos betegek lélegeztetésének

– Miért jár Orbán Viktor Közép-Ázsiába? – A régió komoly gazdasági lehetőségekkel kecsegtet, ebből azonban egyelőre nem sokat látunk

– Berlin a négy fal között – Állami segítség menti meg a vendéglátóhelyeket Németországban – riport

– Az egyszerű ember megy, a problémák maradnak – Dicstelen végjáték jutott Igor Matovic szlovák miniszterelnöknek

– Harminc év után is kísért a véres húsvét – Még mindig várni kell a horvátok és a szerbek teljes megbékélésére

– Hogyan kerül baba a vakcinába? – Oltásellenes és egyéb szélsőséges csoportok a Johnson & Johnson oltóanyaga közeledtével újult erővel sulykolják azt a régi lózungot, hogy egyes vakcinák előállításához „emberi magzatokat áldoztak fel”

– Békakonty és rigópohár – A legtöbben nincsenek is tudatában annak, hogy az orchideák nemcsak a trópusokon honosak, hanem nálunk is él legalább hetven fajuk

– A tavasz íze – Ilyenkor még a medvehagymát is medvehagymával kell enni

– Rémálmaimban elrontok egy Kubrick-filmet – Interjú Havasi Ivett hollywoodi filmproducerrel, aki Stanley Kubrick egy befejezetlen művét akarja megvalósítani

– Hit, remény és a fényesre csiszolt NER – Egy olasz kapitány és néhány száz milliárd forint tartást adott a világbajnoki szereplésért küzdő magyar labdarúgó-válogatottnak, amely még azt is átvészelte, hogy egyik játékosa nyilvánosan szembement a kormánnyal

Időgép – A Magyar Hang történelmi melléklete
– Benedek Szabolcs: Nagyapáim áprilisa
– Arisztokrata rövidnadrágban – Ablonczy Balázs: Az biztos, hogy a szovjeteknek Teleki nem tetszett volna. Interjú
– Egy kép anatómiája: Budapest, Eötvös tér, háttérben a Lánchíd, 1960
– Kalapácsütések a vonaton – A Steinherz-sztori, avagy kilencven éve történt az egyik legkülönlegesebb magyarországi bűnügy
– Talált tárgy: a föld alól mentette ki 

Publicisztika:
– Dévényi István: Adjátok vissza a szokásainkat!
– Gulyás Balázs: Egyre erősödő intellektuális folyamat – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Reichert János: Mi nem fér bele?
– Ficsor Benedek: Hosszú covid
– Szécsei József: Bűn és bocsánat
– Pápay György: Húszezer – Több a zászló
– Verebes István: In virus veritas
– Nagygéci Kovács József: Nem félni
– Fehér Anikó: Aranymiatyánk
– Kovács Zoltán: Isten teremtette? – A felelősség a miénk, hogy mire használjuk a hitet és mire a tudományt
– Híd Jenő rajzol: A tradíció az tradíció
– Wekerle Szabolcs: Lorenzo, Safranek – Újbeszél
– Gazda Albert: A klasszikus
– Szerető Szabolcs: Erős gyomor, magas ingerküszöb – Szotyola
– Puzsér Róbert: Szájer József visszakönyörgi magát
– Marabu: Péntek

Pár perc próza:
– Maros András: Kézmosás extrákkal
– Szenczi Tóth Károly: Húsvét hangjai

Kritika:
– A világ elveszítette minden humorérzékét – Q: A vihar felé. HBO
– Pilóták az erdőben – Matt Richards és Mark Langthorne: A rejtőzködő sereg
– Híres kórságok – Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek – Az ókortól napjainkig

ITT OLVASHATÓ

ÁDER JÁNOS ELVESZETT TISZTESSÉGE

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.04.03.


Áder János 2012-ben elvállalt egy munkát: a dicstelen körülmények között, plágium miatt távozó Schmitt Pál helyett lett kénytelen köztársasági elnök lenni. Nem önként és dalolva vállalta a feladatot, jó volt neki odakint Brüsszelben, nem panaszkodott soha a brüsszeli bürokratákra, nem mondta, hogy az ottani urak és asszonyságok olyanok, mint Moszkva volt valamikor, gyarmattartók és elnyomók. Jól érezte magát, a családja is beilleszkedett, nemigen akaródzott neki hazajönni, de nem volt más választása. Orbán Viktor hívta és az ő invitálására nem szerencsés nemet mondani.


Áder János munkája az lett volna, hogy köztársasági elnökként őrködjön a nemzet egységén, pártoktól függetlenül minden magyar ember érdekében óvja a törvényességet. Megválasztásakor azt mondta, hogy igyekszik majd ennek a kihívásnak eleget tenni, és száz jó törvény közül százat aláír, száz rossz törvényből pedig százat visszaküld a Parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróságnak.

Áder János nem tartotta be az ígéretét, mert nem minden magyar ember, hanem a Fidesz köztársasági elnöke lett. Akárcsak dicstelen elődje, Schmitt Pál, ő is abba a helyzetbe került, hogy szinte csupa jó törvényt toltak az orra elé aláírásra, rossz törvénnyel, amely ellen kikelhetett volna, gyakorlatilag alig találkozott. Néha azért – a látszat kedvéért – futott egy kört, volt, hogy egy törvényt visszaküldött a Parlamentnek, hogy majd másodszorra, változtatás nélkül aláírja...

HETI ABSZURD: GAZSÁG ÉS MINTHA

NÉPSZAVA
Szerző: N. B. Gy.
2021.04.04.


Hogy egyeztet-e Orbán Viktor naptárával az ismeretlen plakátharcos, azt nem tudjuk. De tény: a meghekkelt kormányzati üzenet tökéletesen rímel arra, amit Orbán Viktor Üzbegisztánban közlésbe tett (közérthetőbben blöffölt). Országszerte arcba gúnyolják az embert a kabinet sikerplakátjai, például itt van az, amelyik alap nélkül hirdeti (jó, erről nem a reklámhordozó felület tehet), hogy „újraindítjuk a gazdaságot”. Van, aki bólogat erre. Van, aki legyint. Van, aki köp. És van, aki átír: a da betűket kötőjellé formálja, és máris a valóság veszi át a sikerpropaganda helyét, miszerint: újraindítjuk a gaz-ságot. (Persze jogos a felvetés, hogy mikor hagyott fel vele a hatalom, de kár elveszni a részletekben.) 

Nem kérdés, hogy politikai gazság, amit a miniszterelnök beszél, miszerint azért vizitál Üzbegisztánban, mert Magyarország épp a kanyarban előz – azaz a válság közepette is erősíti gazdaságát, és az utóbbi évek kormányzati politikájával helyzetbe hozott kis- és középvállalatok a türk világban (lényegében odahaza, hisz kipcsákok volnánk) ruháznak be, és szedik meg magukat. Csakhogy épp a munkavállalók mintegy háromnegyedét foglalkoztató kis- és középvállalkozások rogynak térdre tömegesen a válságban, és a kormány nem lohol lihegve a megsegítésükre. Például a 10 milliós, kamatmentes, a vendéglátósoknak járó állami hitel kiosztási gyakorlata is meglehetősen kirekesztő: ha 2019-ben bevetted a barátnődet a cégbe; ha 2019-ben nincs meg az üzleti éved, legyen bármilyen sikeres a vállalkozásod; ha 2019-ben fejlesztettél és munkahelyet teremtettél, így a mérleg – tervezetten – mínuszba ment – nos, akkor egyik esetben sem jár segítség. A prosperálás és az innováció a jelek szerint nem számít. 

Így erőst kérdéses, milyen kis- és középvállalkozásokra gondolt Orbán, amelyek majd megpörgetik a közép-ázsiai országok gazdaságát. Persze ha az állami pénzen hizlalt oligarchákra gondolt, akkor az egy gazsággal felérő álszentség. Persze az is lehet, hogy nem gondolt senkire, csak a mostanában szokásos szereposztást tolja, hogy az ő ajkairól a jövőbeni boldogság méze csorog, miközben a kórus próbálja a magyar valóságra nyitni az emberek szemét. Akik erősen szorítják a szemhéjukat, nehogy szembesülni kelljen az őket körülvevő járványvilággal – hiszen élni akarnak, nem túlélni. És ezt a látszólagos ellentmondást precízen jelzik is a közvélemény-kutatások, márpedig a közzel ilyen romló állapotok között nem dacol az újraválasztásáért küzdő kormánypárt. Akkor sem, ha netán a köz a vesztébe rohan...

MEGHALOL, HOGYHA RÁNÉZEL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.04.


Tap Lóránt ücsörgött a konyhájában a hokedlin, forgatta a lapot a győzelmi jelentésekkel, hogy állunk a stadionban az oltási dobogón, nyakunkban az aranyérem, kezünkben a kupa, fejünkön babérkoszorú, és a százezernyi közönség ütemesen tapsol és ordít, hogy Vik-Tor, Vik-Tor, Vik-Tor, a sapkák pedig röpködnek a levegőben. A vezércikkben Gyurcsányné lepleződött le, hogy összefertőzte a világot, miközben az ura nem elég, hogy ellopta a nyugdíjasok tizenharmadik haviját, meg az egészségügyet verte szét a vizitdíjjal, most meg rohangál az országban, és tépi ki a fecskendőt az orvosok kezéből, dobog a patájával és kénkőszaga van.

Amúgy idilli volt a világ, az ablak nyitva, csácsogtak a madarak, a macskák nyávogtak, a rádió megnyugtató montonon mondta a híreket, ugyanazt, mint a Tap Lóránt kezében lévő lap is. Tap Lórántné, született Bun Kornélia pucolgatta a krumplit, főtt a káposzta, a gőz a kontya alá ütött, és ő is a híreket hallgatta. Hány százezermillió vakcina jön épp most, hogy bár húsvét van, de a Viktor dolgozik hajnalhasadástól napnyugodásig, fogadja a vakcinákat a reptéren, nyitásról, zárásról beszélget gondterhelten professzor urakkal, szóval annyira szép volt minden, hogy Tap Lórántnét (született Bun Kornélia) elöntötte a szerelem, és megszólalt halkan, hogy te, Lóránt.

Ezt azonban egyáltalán nem kellett volna, mert az ura úgy nekilátott ordítani, mint a féreg, aki fába szorult, hogy nem megmondtam, hogy ki ne nyisd a pofád, fölállt, mit fölállt, fölugrott, hogy a hokedli elborult, kitépte a hűtő ajtaját, sört rántott elő belőle, megpisszentette, és úgy, ahogy volt, atlétában, suhogós gatyában meg strandpapucsban rohant ki az udvarra. Bun Kornéliából egycsapásra elszállt a szerelem, vakargatta a krumpliját, pityergett kicsit, de csak egészen kicsit, a vak komondor pedig elégedetten nyújtózott a sarokban. Tap Lórántot az udvaron már várta a barátja, akivel a világ folyását okosan és határozottan szokták megvitatni, levonni a tapasztalatokat, ilyenek...

2021. április 3., szombat

FÉLTVE ŐRZÖTT TITKOK – NYILAS ELKÖVETŐK A CSALÁDBAN, 3. RÉSZ

MÉRCE
Szerzők: LÉNÁRT ANDRÁS ÉS SZLÁVY ADRIENNE
2021.04.03.


A 1944-45-ös nyilas erőszak legtöbb elkövetője soha nem került bíróság elé. A később kampányszerűen, politikai megfontolásból lefolytatott eljárások – mint az 1967-es zuglói nyilasper – célja pedig nem a trauma társadalmi feldolgozása, hanem a politikai elrettentés és nyilvános megbüntetés volt, mely az elkövetők ártatlan hozzátartozóit is elérte. Lénárt András és Szlávy Adrienne fegyveres nyilas pártszolgálatosok 1967-ben elítélt tagjainak közeli rokonait keresték fel. Mi történt e családokban? Tudtak-e rokonuk sötét múltjáról, és mit szólt ahhoz környezetük? A tárgyalás, majd a súlyos büntetés hogyan befolyásolta életüket? Van-e, lehet-e tanulság? Az első részben a szerzők második világháborús tettes-kutatásainak előkészületeiről volt szó, a másodikban az egyik család története következett. A záró rész néhány következtetés levonására vállalkozik...

ITT OLVASHATÓ

A népirtástól a népbíróságig

Endre László, Baky László, Jaross Andor. E nevek viselői 1944 tavaszán és nyarán kulcsszerepet játszottak a magyar holokauszt legvéresebb epizódjában, a vidéki zsidóság gettósításában és elhurcolásában. Három főbűnös neve, amelyekre mára – a magyar állam és politikai osztály érdekének megfelelően – a szemérmes felejtés fátyla hull. Pedig az ország demokratikus újjáépítésének munkájától lelkesült magyarok 1945-ben még tisztában voltak azzal, hogy ki felelt a 437 ezer Auschwitzba és más német táborokba deportált honfitárs hiányáért, és fontosnak tartották a bűnök feltárását és a főbűnösök megbüntetését.

Endre, Baky és Jaross népbírósági perének 75. évfordulóján A népirtástól a népbíróságig címen indítunk sorozatot, amivel az igazságszolgáltatás, valamint a magyar és kelet-európai népirtás kulcspillanatait idézzük fel, miközben feltesszük a kérdést: mik a felejtés okai, és milyen következményekkel jár a szembenézés hiánya?

...

„SOKSZOR BELEFUTUNK ABBA, HOGY MÁR NINCS ÉRTELME LÉLEGEZTETŐGÉPRE RAKNI” – ÁPOLÓK A KÓRHÁZAK LETERHELTSÉGÉRŐL

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2021.04.02.


Mária egy kelet-magyarországi város kórházában dolgozik ápolóként. A második hullám idején a Covid-osztályon dolgozott, maga is átesett a betegségen, pszichésen mégis a mostani napok a leginkább megterhelőek. „A második hullámhoz képest az a megdöbbentő, hogy erős, jó állapotú fiatalokat mennyire letaglóz a vírus” – mondta.


Míg korábban jellemzően egyéb ellátóhelyekről, szociális intézményekből kerültek be hozzájuk idősebb betegek, most alapvetően otthonukból szállítanak be középkorúakat. Több esetben azonban már menthetetlenek, amire beérnek.

"Sokszor belefutunk abba, hogy olyan szinten roncsolódott a tüdeje, hogy már nincs értelme lélegeztetőgépre rakni".

– mondta Mária. Szerinte náluk a betegek 80-90 százaléka nem jön le élve a lélegeztetőgépről, és ez nem kivételes az orvosi kamara tapasztalatai alapján.

A kórház Covid-osztályán huszonéves fiatalokat is ápolnak, a többség pedig a 30-as, 40-es, 50-es éveiben jár. „Ezek nagyon beteg emberek, nagyon küzdenek a lélegzetvétellel. Oxigénmaszk nélkül alig jutnak el a WC-ig” – jellemezte a kórházba kerülő koronavírusosokat...