EXKLUZÍV: 43 TITKOS PÉNZALAPOT KEZEL A NER FELSŐELITJE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.05.19.

Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié.

Nemrég magunk is hangot adtunk annak, miféle perverz privatizációs hullámot indított el a kormányzat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének kiépítésével. Ám azok az egységek legalább nem titkosak – pontosan tudjuk, ki hozta létre őket (a kormányzat), s tudjuk azt is, ki rendelkezik majd az államról lehasított vagyontömeg fölött (jellemzően olyanok, akikben Orbán Viktor megbízik). Ezzel szemben létezik egy cégforma, amelyet lehetne akár rendeltetésszerűen is működtetni – ám idehaza inkább visszaélésszerűen, politikai indíttatású, „arc nélküli” bevásárlásokra használják.

A nemzetközi térben is létező magántőkealapok eredetileg olyan pénzgyűjtő entitások, amelyek esetében az üzleti döntéseket szigorúan az alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre az olyan magántőkelapok, ahol a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok. Akiknek a kiléte a törvény erejénél fogva titkos, ahogy főszabályként azt sem tudhatjuk, miféle pénzeket „mostak bele” ezekbe a kasszákba. Elképzeléseink persze lehetnek: a túlárazott állami óriástenderekből, az egykori letelepedési kötvényes varázslatokból, vagy a kaszinóüzemeltetésből kinyert tíz- és százmilliárdok is becsatornázódhatnak ilyesfajta „zsákokba”. S miközben egy banktulajdonos normál esetben csak rendkívül szigorú és visszafogott keretek között hitelezheti saját cégeit, egy magántőkealapon nyugvó pénzintézet nyilván nagyvonalúbban finanszírozhat egy másik magántőkelapra épített gigavállalatot – akkor is, ha a mélyben egyébként mindkét oldalon Mészáros Lőrinc-típusú figurák húzzák a hasznot...

ITT OLVASHATÓ

KIS JÁNOS AZ ÖNKÉNY ALKOTMÁNYÁRÓL: HA GYŐZ AZ ELLENZÉK...

HVG360
Szerző: KIS JÁNOS
2021.05.20.

Hogyan és mikor lehet semmissé tenni az önkényuralom alaptörvényét? Kis János filozófus szerint a kibontakozó jogi vita valójában politikai kérdést takar. Egy új rendszerváltás eséllyel kecsegtető menete szerinte az, hogy a várhatóan szűk többséggel megnyert választás után a demokratikus kormány a jelenlegi keretek közt kezdi el a rendszer visszabontását, így szerezve elsöprő támogatást az Orbánnal és híveivel szembeni szakítópróbához...

ITT OLVASHATÓ

A SZIKRA OTT VAN A LEVEGŐBEN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.05.20.

Nagyon nagy a társadalmi elégedetlenség, így fogalmazott Csepeli György szociálpszichológus egy online beszélgetésben, azt is hozzáfűzve, hogy ez vonatkozik a kormány politikájára, és a hétköznapi megélhetés lehetőségére is. Csepeli szerint lényegében csak egy szikra hiányzik, ahhoz, hogy robbanjon ez a feszültség, amely bármikor, bármitől bekövetkezhet.

Nem tudom, igaza van-e a szakembernek. Végül is ő tudja, hogy az emberek viselkedéséből, magatartásából mi olvasható ki, illetve ebből a magatartásformából mi következik. Nyilván ő képes mérni az elégedetlenség mértékét is; igazán semmi meglepő nem lenne abban, ha az emberek háborognának mindazon, ami Magyarországon történik. A járvány amúgy is elcsigázottá tett szinte mindenkit, alapvetően a túlélésre rendezkedett be a többség. És mert a többség így élte meg az elmúlt másfél évet, annál irritálóbb lehet számára, hogy egy kisebbség képes volt még a válságból is hasznot húzni. Csepeli szavai alapján arra is következtethetünk, hogy az Orbán-rezsim működését nagyon világossá tették a pandémia alatt hozott intézkedések, illetve a sikerpropaganda és a valóság között feszülő ellentét. Ez a kormány tavaly március óta elsősorban arra koncentrál, hogy az ország lakosai ne legyenek pontosan informálva, ne tudják, mi a pontos helyzet a kórházakban, ne értesüljenek arról, hányan veszítették el a munkájukat, hány munkahely szűnt meg.

Az egyéni sorsok tragédiái – hiszi ez az adminisztráció – eltakarja a sokaság bajait, vagyis nyugodtan mondhatnak bármit, írathatnak, mutathatnak a médiájukban azt, amit akarnak, leönthetik a tényleges helyzetet rózsaszín festékkel, az emberek el fogják hinni a legdurvább hazugságokat is. Hogy az emberek megtéveszthetők azáltal, ha folyamatosan új ellenséget jelölünk ki számukra, ha azt állítják, hogy az ellenzék tehet a vírus okozta bajokról, hogy a baloldal oltásellenessége az oka a sok-sok halálesetnek. Magyarul: itt mindenki megtéveszthető, becsapható, bár Orbán magyar emberekről szóló karakter-rajzai nem pont ezt sugallják. De azok csak szavak, amelyeket a miniszterelnök abban a hitben használ, hogy itt alapjában véve nyugalom van, nincsenek nagy lázongások, felháborodások, amik vannak, azok meg néhány bevált trükkel leszerelhetőek...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN A "NEM EMBER" - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.20.

A magyar kormányfőt előszeretettel húzza elő a nemzetközi sajtó bizonyos döntései után, azonban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos vétója úgy tűnik, az utolsó csepp volt a pohárban.

Le Monde

A luxemburgi külügyminiszter roppant csalódott az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban kiadott közös EU-s kiállás elleni magyar vétó láttán. Úgy véli, hogy az eset igen súlyos, hiszen az unió még arra sem volt képes, hogy támogassa az ENSZ-főtitkár felhívását az ellenségeskedések beszüntetésére. Asselborn azt kérdezi: ezek után miként akar az EU a világpolitika szereplője lenni? Mint mondta, 17 éve látja el hivatalát, de azóta még sosem élt meg ilyesmit. Ennélfogva úgy véli: az uniónak fel kell készülnie arra, hogy marginális tényező lesz a nemzetközi porondon.

Egyébiránt, hogy a még nem túl határozott közleménytervezet mennyire nem talált közös támogatásra, az egyrészt kiderült abból, hogy a magyarok nem álltak be mögé, másrészt a V4-es országok csak közhelyeket hangoztattak azzal kapcsolatban, sőt egyesek részéről nem is a miniszter vett részt az online egyeztetésen.

Süddeutsche Zeitung

A hidegháború idején Gromiko szovjet külügyminiszter volt a Mr. Nyet, aki beintett minden kompromisszumos javaslatnak a Biztonsági Tanácsban, napjainkban viszont nyugodtan lehet Orbán Viktort „Mr. Nem”-nek nevezni. De ő csupán hatalma elvesztésének esetére igyekszik magát bebiztosítani ily módon, mind odahaza, mind az EU-ban. Úgy hogy részéről jóformán csak azt hallani: nem, nem és nem.

Így keresztbe feküdt a jogállami mechanizmusnak, miután nem segített, hogy vétóval fenyegette meg az uniós költségvetést. Ugyanezt csinálta, amikor az unió szociális csúcsértekezletének határozata tartalmazta volna a nemek egyenlőségét. De elvetette a Kínát és Oroszországot elítélő nyilatkozatokat is. Majd most nemet mondott, amikor Brüsszel fegyvernyugvásra szólított volna fel a Közel-Keleten.

Szóval úgy néz ki, mintha Magyarország hidegháborút folytatna saját európai partnerei ellen. Töretlenül hű Netanjahoz és meggátol minden bírálatot Moszkvával és Pekinggel szemben. A keleti nyitás évek óta Budapest hivatalos politikáját jelenti. Azt hiszi, hogy politikai szuverenitást szerez, ha orosz és kínai pénzekkel finanszíroz nagyberuházásokat. Ám ily módon ő és országa is csak még inkább függő viszonyba kerül idegen urakkal szemben.

Frankfurter Rundschau

A kommentár blamának minősíti a magyar vétót az EU szemszögéből. Merthogy a szervezet már megint törpének bizonyult külpolitikában – Magyarország fellépésének köszönhetően. Az ügy kínos és újfent csak azt tanúsítja, hogy az unió nem képes kinőni önmagát a nemzetközi porondon. A magyar fél azt használta ki, hogy az ilyen döntésekhez egyhangú támogatás kell, pedig nem lett volna semmi, ha belemegy.

A közel-keleti válság közvetlen érdekeltjei ugyanis jó ideje tesznek az ilyen felhívásokra. Az európaiak évek óta nem tudnak beleszólni a térség dolgaiba. Az izraeli kormány épp oly kevéssé hallgat rájuk, mint a Hamasz terrorszervezet. Ugyanakkor szegénységi bizonyítván, hogy nem sikerült megállapodni a közös állásfoglalásban.

A tagállamok miniszterei az ünnepi beszédekben nem győzik méltatni a közös külpolitikát, de az egyhangú döntéshozatal gyártási hibának számít, Emellett nincs meg a politikai akarat, hogy a határozatokat a jövőben többséggel fogadják el. Ha ez nem változik, akkor az unió továbbra sem lesz komolyan veendő geopolitikai játékos, minden gazdasági erejétől függetlenül.

Kurier

Nagy a felháborodás Brüsszelben, bár a magyar húzásban nincs semmi új. Az osztrák külügyminiszter szóvivője sajnálatosnak nevezte, hogy nem sikerült közös hangot találni a kérdésben. A német diplomácia vezetője arról beszélt, hogy Magyarország sajnos másként látta a kérdést, mint a többiek, bármilyen megfontolásból is.

Patrick Müller, a Bécsi Egyetem és a Diplomáciai Akadémia politológusa úgy látja, hogy egyrészt Izrael sikerrel cserkészett be több euroszkeptikus kormányt, így Magyarországot. másrészt pedig Orbán hajlandó konfliktusokat vállalni az EU-n kívül, ami nem szokásos, hiszen a közös külpolitika közmegegyezésre épül. A lap idézi a Népszava elemzését, miszerint az orbáni diplomácia a sajátos tárgyalási stratégia eszközének tartja a vétót.

Az Innsbrucki Egyetem egyik elemzője elképzelhetőnek nevezi, hogy a miniszterelnök célja: cselekvőképtelennek beállítani az egész uniót. De most alighanem ismét napirendre kerül, hogy hagyni kellene a csudába az egyhangú döntések elvét és gyakorlatát.

Politico

A portál szerint nem kizárt, hogy az EU besokall az újabb magyar vétó hatására, amikor egy ilyen fontos kérdésről van szó. De lehet, hogy az ügy azért került nyilvánosságra, mert a külügyi főmegbízott bizonyítani kívánta: ő aztán tényleg megpróbált mindenkit bevonni. Az sem kizárt azonban, hogy Borrell meg akarta mutatni: teljes képtelenség a közös állásfoglalás. Esetleg az volt a stratégiája, hogy rámutasson a megosztottságra, és ne próbálja elleplezni, bár hogy ez mire jó, azt csak kevesen értik. Ám hogy különben Magyarország más álláspontot foglalt volna el nyilvánosan, azt senki sem tudja. Mindenesetre az egész ügy rendkívül szokatlan.

Politico

Karácsony Gergelyt tartja az ellenzéki előválasztás fő esélyesének és így Orbán Viktor várható kihívójának a hírportál, amely bemutatja mind az öt ellenzéki jelöltet. Emlékeztet arra, hogy a főpolgármester egyesíteni igyekszik a nemzetet és azt hangsúlyozza, hogy politikusként két lábbal a földön áll, ami utalás arra, hogy egy-két fideszes politikussal teljesen elszaladt a ló, olyan fényűző életmódra váltott. Viszont nem lehet tudni, hogy képes lesz-e begyűjteni a bizonytalan tábor támogatását.

Jakab Péter egy auschwitzi áldozat dédunokájaként a Jobbik új arcát jelképezi. De a párt továbbra küszködik annak megválaszolásával, vajon tényleg hátat fordított-e idegengyűlölő múltjának. Az elnök mindenesetre sikerrel próbálja bizonyítani, hogy teljesen átlagos, mivel így akarja becserkészni a nagyvárosokon kívül élő lakosságot. Kérdés azonban, hogy mennyire hajlandóak rá voksolni a liberális és baloldali polgárok.

Dobrev Klára ezzel szemben megosztó személyiség, aki aligha képes megnyerni a határozatlan szavazókat, illetve az Orbánból kiábrándult konzervatívokat. Ugyanakkor Fekete-Győr András lemaradt a közvélemény kutatásokban. A politikai közép fiatal rétegeit vonzza, ám nem világos, ki tudja-e szélesíteni bázisát. Szél Bernadett szerint igen.

Neue Zürcher Zeitung

Az újság kockázatosnak nevezi a Kína iránt tanúsított nagy magyar barátságot, aminek része egy sor hitel, illetve vétó, valamint a Fudan Egyetem milliárdokba kerülő budapesti campusa. Mindenesetre a keleti nyitás jegyében az Orbán-kormány Pekingre teszi a tétjét, hogy nagyobb gazdasági mozgástérhez jusson, ám nem látszik az átláthatatlan beruházási tervek anyagi haszna.

A miniszterelnök Európában szívesen játssza a provokatőrt, a kínaiakkal szemben viszont feltűnően barátságos. Csak a múlt héten két uniós határozatott is blokkolt az ázsiai nagyhatalom elítélésére. És nemigen érdekli, hogy ezt Berlin és Brüsszel nem nézi jó szemmel. Fontosabb számára, hogy Kína értékeli a kiállást, noha Európa többi része éppen igyekszik megtalálni a megfelelő stratégiát a gazdasági és geopolitikai érdekek szorításában.

Orbán azt reméli, hogy az orosz-kínai milliárdok jóvoltából nagyobb játéktérhez jut, ám a Pekingből érkező pénzek éppen csak csurrannak-cseppennek. Magyarország azonban fontosabb a kínaiak számára az EU kapujaként. Közben a magyar kormány elutasítja, hogy kiszorítsa a digitális piacról a Huaweit.

Sőt az új egyetemmel még látványosabb lesz a kínai jelenlét. Kovács Zoltán szerint viszont nincs semmi kivetnivaló a kínai káderképző betelepülésében, egy ilyen lehetőséget nem szabad kihagyni. Függetlenül a sok kérdőjeltől, ideértve, hogy a beruházást az uniós közbeszerzési előírások megkerülésével hajtják végre.

Ugyanazt a modellt használják, mint a Belgrád-Budapest sínpár felújításakor, mellesleg Mészáros bevonásával. A magyar vezetés az utóbbi hónapokban egyébként is lapáttal viszi ki a köztulajdont a bizalmasai által ellenőrzött alapítványokba. Ily módon kivédi a jogállami, illetve európai megkötéseket.

Csakhogy közben nagy rizikónak teszi ki az országot. Montenegro példája mutatja, milyen függőséget eredményezhetnek a kínai kölcsönök. Szóval, hogy az ilyen projektek mögött stratégiai szándékok is meghúzódnak. A magyar elhárítás aggódva figyeli a kínai hírszerzés fokozódó tevékenységét, ideértve kormány közeli személyek megfigyelését. Magyarországon több Konficiusz Intézet is nyílik, a svédeknél és Amerikában viszont több ilyet is bezártak, mert úgy vélték, hogy azok politikai érdekeket szolgáltak.

Mindenesetre a Fudan ügyében egészen más a mérce, mint amikor megindult a harc Soros ellen, ami azután a szintén tekintélyes CEU elűzetésébe torkollott. Akkor az volt a jelszó, hogy el kell hárítani a káros külföldi befolyást.

Bloomberg

A kommentár úgy látja, hogy az orosz és kínai nyomulást fel lehet tartóztatni Kelet-Európában, ehhez igen jó keretet kínál a 12 tagállamot tömörítő Három-tenger kezdeményezés, csak éppen nem szabad, hogy egyes kormányok, főleg Orbán Viktor, itt is belezavarjon a közös törekvésekbe. Mint emlékezetes, az együttműködést 6 éve Horvátország és Lengyelország vetette fel, hogy észak-déli irányban is kiépüljön a térségben a korszerű infrastrukturális összeköttetés, amely a hideg háború örökségeként a mai napig erősen hiányos.

Az oroszok és a kínaiak természetesen mindent elkövetnek, hogy meghiúsítsák a programot, amit jól példáz a magyar-pekingi szerződés a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére. Amióta megkötötték, Brüsszel folyamatosan vonja össze a szemöldökét, miután a magyar fél egymás után akadályozza meg, hogy az unió megrója Pekinget, amiért az megszegi az emberi jogokat. Ebbe azért belejátszik a populista-tekintélyelvű Orbán rigolyája, hiszen ő a propagandában szívesen neki megy az EU-nak és támaszkodik más geopolitikai lehetőségekre.

Ugyanakkor az unió sem makulátlan, mert nem fordított kellő figyelmet a keleti infrastuktúra fejlesztésére, amit azután Kína kiaknázott. Brüsszel egyébiránt azt hitte az induláskor, hogy a Három-tenger eszköz akar lenni, amivel Magyarország és Lengyelország Brüsszel ellen hergeli a régiót. A két ország ugyanis tesz a jogállamra és sodródik a populizmus felé.

Amerika azonban már rájött, hogy fontos kezdeményezésről van szó, és az uniónak is be kell állnia a fórum mögé. Ám Magyarországnak és más államoknak is ki kell nyilvánítaniuk hűségüket Brüsszel iránt. És nem szabad megengedni, hogy a Három-tenger egy olyan tömb csírája legyen, amely szembefordul az EU másik felével. Az kell, hogy kiindulópontként szolgáljon a kelet-nyugati megbékélés számára. Ha ezt sikerül elérni, akkor az EU a Nyugat újabb védőbástyája lehet.

Washington Post

A vezércikk sürgeti, hogy a világ derítse ki, honnan indult a koronaválság. Merthogy erre vonatkozóan továbbra is két elmélet van forgalomban: az egyik az zoonózis, tehát hogy a kórokozó állatról ugrott át emberre. A másik, hogy a vuhani laboratóriumban kockázatos kísérletet végeztek denevérek vírusaival, és így szabadulhatott rá a világra a baj. Az eredet nem maradhat tisztázatlanul.

A múlt héten 18 tekintélyes tudós a Science magazinban sürgette, hogy átlátható, objektív módon járjanak az ügy végére, mert a WHO vizsgálata erős hiányosságokat mutatott. A lap hozzáteszi: nem arról van itt szó, hogy meg kellene bélyegezni Ázsiát, vagy bárki ostorozni akarná Kínát vagy saját kudarcáról akarná elterelni ily módon a figyelmet, ahogyan azt Trump tette.

Ám vannak igencsak jogos kérdések, csakhogy Peking ezeket vagy kapásból visszaveri, vagy akadályozza, hogy megtalálják rájuk a választ. Ily módon azonban nem kerülünk közelebb a járvány eredetének megtalálásához. Ha nem igaz, hogy a vírus a vuhani intézetből szivárgott ki, akkor – kellő nyitottsággal és átláthatósággal – Kína könnyen tisztázhatná a dolgot. De úgy viselkedik, mint akinek titkolni valója van.

Euractiv

A német külügyi államminiszter azt fejtegette Portugáliában egy uniós rendezvényen, hogy az EU sokat veszített hiteléből, mivel nem volt elég határozott a jogállam védelmében azokkal a tagokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus normákat. Roth hozzátette, hogy ez a körülmény igen nagy terhet jelent a Bizottság számára, noha az azon van, hogy két új eszköz is hatékonyan segítse a közös elvek megóvását.

Az egyik a jogállami mechanizmus, amiről a német szociáldemokrata politikus kijelentette: biztos abban, hogy az Európai Bíróság jóváhagyja azt, és elutasítja a magyar-lengyel keresetet. Emellett Brüsszel folytatni kívánja a jogállam helyzetének felmérését a tagországokban.

Szólt arról is, hogy a válságok bizonytalanságot hoznak és egyes kormányok megpróbálják ezt kihasználni a maguk javára. Újságírókat, tudósokat, kisebbségeket támadnak. Azt mondják, ők a vetik be a legjobb módszert a járvány leküzdésére. Ezért közösen kell küzdeni a gyűlölet, az erőszak és az álhírek ellen – mondta Roth. A szlovén külügy államtitkár azt ígérte a tanácskozáson, hogy országa a következő soros elnökként szintén kiemelt kérdésnek tekinti a jogállamiságot.

Süddeutsche Zeitung

A hidegháború idején Gromiko szovjet külügyminiszter volt a Mr. Nyet, aki beintett minden kompromisszumos javaslatnak a Biztonsági Tanácsban, napjainkban viszont nyugodtan lehet Orbán Viktort „Miszter Nem”-nek nevezni. De ő csupán hatalma elvesztésének esetére igyekszik magát bebiztosítani ily módon, mind odahaza, mind az EU-ban. Úgyhogy részéről jóformán csak azt hallani: nem, nem és nem.

Így keresztbe feküdt a jogállami mechanizmusnak, miután nem segített, hogy vétóval fenyegette meg az uniós költségvetést. Ugyanezt csinálta, amikor az unió szociális csúcsértekezletének határozata tartalmazta volna a nemek egyenlőségét. De elvetette a Kínát és Oroszországot elítélő nyilatkozatokat is. Majd most nemet mondott, amikor Brüsszel fegyvernyugvásra szólított volna fel a Közel-Keleten.

Szóval úgy néz ki, mintha Magyarország hidegháborút folytatna saját európai partnerei ellen. Töretlenül hű Netanjahoz és meggátol minden bírálatot Moszkvával és Pekinggel szemben. A keleti nyitás évek óta Budapest hivatalos politikáját jelenti. Azt hiszi, hogy politikai szuverenitást szerez, ha orosz és kínai pénzekkel finanszíroz nagyberuházásokat. Ám ily módon ő és országa is csak még inkább függő viszonyba kerül idegen urakkal szemben.

FT

A német uniópártok kancellárjelöltje kijelentette, hogy közel-keleti nyilatkozat ellen benyújtott magyar vétó cseppben a tengerként mutatja az egész uniós külpolitika alapproblémáját, ezért fokozatosan át kell térni arra, hogy az ilyen kérdésekben kétharmaddal hagyják jóvá a döntéseket. Armin Laschet most először vázolta külpolitikai programját, és elképzelései folyamatosságot ígérnek a Merkel-időszak utánra. Az erősen Európa-barát beszéd fontos része volt, hogy létre kell hozni a mag-EU-t. Az előőrsöt a németek és a franciák alkotnák, de bármelyik más tagország csatlakozhat hozzájuk az erőteljesebb közös külpolitika megvalósítására.

A politikus hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németországnak pro-aktív politikát kell folytatnia a diplomáciában, aminek része, hogy nemzetbiztonsági tanácsot hozna létre a Kancellárián, ha pártja győz a szeptember végi választáson. Úgy vélte, hogy az eddiginél stratégiaibb megközelítésre van szükség, mert különben az ország nem tud kellő rugalmassággal reagálni a válságokra, terrortámadásokra és járványokra. Támogatta az Északi Áramlat 2-t, Kínáról pedig azt mondta, hogy az egyszerre partner és versenytárs.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN, AZ IGE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.20.

Széll Bernadett megkérdezte Müller Nyunyó Cecíliát, kies hazánkban milyen metódus szerint számolják a vírus halottait. Erre a szakmainak tűnő érdeklődésre Müller Nyunyó Cecília egy Orbán interjút küldött el feleletül a képviselőnek, beárazva mintegy önmagát és az egész elcsesződött Magyarországot. Most már egészen biztos, hogy nem köztársaságot. Elgondolkozott erősen Müller Nyunyó Cecília, milyen válaszaik vannak erre a kérdésre, melyek a jobbak és a még annál is jobbak emlékezve Hadházyra, és arra jutott, abból baj nem lehet, ha elmegy egészen a gyökerekig, minden titkok tudójáig, a rend fundamentumáig, aki maga az írás és a világosság, tehát a kedves vezetőig.

Mondja meg ő, így Müller Nyunyó Cecília megfelelve a hivatal élén álló bábu megalázó de jól tejelő követelményének. Az igazság és Széll képviselő pedig be is kaphatja. Ez a gondolatmenet. Várjuk az Orbán összest piros bőrkötésben, ami minden polcon ott áll majd, s ha bárki-akárki kétségek közte vergődne, mennyi kétszer kettő, csak felütné az írást, és megkapná a választ, de ugyanígy arra is, hogyan kell föltörni a tojást, és milyen irányban töröljük ki a seggünket. Müller Nyunyó Cecília voltaképp ezt tette. Azt mutatta be, hogy ő voltaképp nincsen is. Hogy csillog a szemüvege a lámpafényben, az káprázat csupán, hogy a kisdedeket az ablakban szellőztessük, az is az Orbán összes egy fejezete.

Voltaképp mindent elmondtam, elmeséltem az egész életünket ezzel. De annak, aki vár még a sajátjától valamit, úgy gondolja, hogy lesz még tavasz és lágy kenyér, vagy szeretné a keblére vonni az unokáját ahelyett, hogy a gyermek az ablakban levegőzne akárha valami tömött dunna, azt tanácsolom, hasson oda, hogy ennek egyszer s mindenkorra vége legyen. Hogy minek is, azt már hosszú évek óta mondom. És ez most csupán kérdésekben manifesztálódik, miszerint miért nem lehet tisztességesen válaszolni egy parlamenti képviselőnek, sőt, akár egy mezei állampolgárnak is? Mi ez a pökhendi, ugyanakkor szolgalelkű hozzáállás? Mi ez a hazug, kioktató, fölényes terelés, tagadás, nem válaszolás?

Mindezek a kérdések egyszersmind válaszok is azonban, mert előttünk áll a folyamat, ahogyan a krumplibogár kifejlődik a rezsimben. Alig egy éve is még azt sem tudtuk, hogy ez a Müller Cecília egyáltalán a világon van, csakhát, a járvány a felszínre okádta őt. Ott állt előttünk a kezdetekkor ilyen nagyanyós stílben, köntösben és szavakkal, hogyha arról, amiről mondania kellene valamit, mondani semmit nem tud, akkor gügyögjön nyunyókról, jóságos nagyapákról és nagy családi ölelésekről, hogy elvegye az iszonyatot a halállal való szembenézéstől. Ám mire harmincezren túl is estek életük befejező aktusán, Müller Nyunyó Cecília álcája lehullt. Hazudozik és terel...

ITT OLVASHATÓ

KÍNAIT KAPOTT A KORMÁNY

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.05.20.

...4 legfontosabb cikkünk most

- Orbán jelenti, hogy a kormánytagok több mint fele kínai vakcinát kapott

- Tényleg másképp gondolkodnak a budapestiek, mint a vidékiek? SPOILER ALERT: Nem

- 143 milliárdot buknak a legszegényebb falvak, mert a kormány lemondott az uniós hitelről

- Biden lépéseket vár Netanjahutól, hogy csökkenjen a feszültség Izrael és a palesztinok között...

ITT OLVASHATÓ

“AZ ÜZENETE AZ, HOGY BÁRMIKOR BÁRMIT MEGTEHETÜNK VELETEK” | PADLÓRA KÜLDHETIK A BÉRLAKÁSRENDSZERT

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.05.19.

A fideszes polgármestereket is kiakasztotta a törvényjavaslat, ami akár féléves bérlői viszony esetében is kötelezné az önkormányzatokat, hogy az értékük töredékéért megváljanak az évtizedek óta fogyatkozó lakásvagyonuk maradékától. Milyen érdekek jelennek meg és vajon mindenki jól jár, aki él a lehetőséggel? Hogyan mélyítheti tovább a lakhatási válságot a tervezet? 

Mai adásunkban előbb két polgármesterrel, Pikó Andrással (Józsefváros) és Gémesi Györggyel (Gödöllő, MÖSZ), majd Bognár Eszter jogásszal és Misetics Bálint szociálpolitikussal beszélgettünk arról, hogy milyen veszélyeket rejt magában a lakásállomány elherdálása, milyen feszültségeket szíthat, és mit lehet tenni a megakadályozásának érdekében...

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: NYUGDÍJAM

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.

Önkéntes pénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztárak – mint azt nevük is jelzi – a saját elhatározásból indított spórolásra szolgálnak (ez persze már régóta elmondható a magánkasszákra is ). Jelenleg ezzel együtt 2019-ig még elég jellemző volt, hogy az időskori takarékosság a munkáltatók által biztosított (ha biztosított) úgynevezett cafeteria rendszer keretében gyarapott. A béren kívüli juttatási rendszer azonban ebben az évben alaposan megváltozott. Korábban is nőtt viszont az egyéni befizetések aránya.

A pénztárak több mint tíz éves múltra tekintenek vissza, így már megkezdődtek a szolgáltatási kiadások is. Sokan szükségből számolták idő előtt fel megtakarításaikat. A kasszákhoz azonban egyre többen lépnek újonnan be, felismerve: érdemes félretenni idősebb napjaikra.

Magánnyugdíj

A magánnyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag háromezer milliárd forint feletti vagyonát kezelte – egészen 2011-ig. A kormányzat intézkedéseinek, és a pénztári kivonulások következményeként 2014. szeptember végére 61,5 ezer tag maradt a rendszerben, 205,4 milliárd forintnyi vagyonnal, és a lemorzsolódás azóta is folyik.

A jelentősen lecsökkent taglétszám és díjbevétel mellett a jogalkotók az elszámolható költséget a korábbi 4,5 százalékkal szemben 0,9 százalékban szabták meg, a vagyonkezelési díj pedig nem haladhatta meg a vagyon 0,2 százalékát (ez korábban 0,8 százalék volt, amit 2014-re terveztek 0,4 százalékra csökkenteni). 2015 januárjától a szabályozás ismét változott. Az elszámolható költség 2,5 százalék, a vagyonkezelési díj pedig 0,4 százalék lett. A 2015. januárjától hatályos jogszabály (mint az lejjebb olvasható) több egyéb lényeges előírást is tartalmaz....

Nyugdíjszámla

A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) valóban önkéntes megtakarításokat jelentenek. Az előtakarékoskodók szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba – részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe – fektessék. A szabályozás szerint nem vásárolhatók kiemelten kockázatos (határidős, opciós) termékek. Ezt a számlát – a jogalkotók indoklása szerint a gyors vagyonvesztés lehetőségének kizárása érdekében – hitel fedezeteként sem lehet használni.

Ilyen számla ötezer forintos kezdő befizetéssel nyitható a bankoknál és brókercégeknél. Nem mindenütt kínálják azonban a nyeszt.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás életbiztosítási elemmel kombinált nyugdíjcélú megtakarítás, amit az állam adókedvezénnyel (adójóváírás) támogat. A befizetés megtakarítási része a nyugdíjcélokat szolgálja, ugyanakkor alapbiztosításként haláleseti és rokkantsági védelmet is nyújt. A biztosító a befizetésből levonja a költségeket és a kockázati biztosítás (a haláleseti és a rokkantási védelem) árát, a többi pénzt pedig befekteti.

Adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás minimum 10 évre köthető, lejárata a megkötés időpontjában érvényes nyugdíjkorhatár, tehát jelenleg 65 éves kor. (Ha ezt a jövőben emelnék, 65 éves korban akkor is megkaphatja a biztosított a megtakarítását.)...

ITT OLVASHATÓ

BÁRÁNDY PÉTER SZERINT AZ ELLENZÉKNEK KI KELL MONDANIA AZ ALAPTÖRVÉNY SEMMISSÉGÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.05.19.

Megkerülhetetlenné vált az Orbán-rendszer közjogi helyzetének megítélése, miután tíz évvel Orbán Viktor államcsínye után tekintélyes magyar jogászok és alkotmánybírók állítják, hogy a NER az alkotmányos rend megdöntésével jött létre, amely sérti az Alkotmány rendelkezését, miszerint senki nem törekedhet a hatalom kizárólagos birtoklására. A “Négyek” (Bárándy Péter, Vörös Imre, Fleck Zoltán, Lengyel László) Népszavában megjelent kiáltványa szerint egy esetleges választási győzelem esetén az új Országgyűlés kötelessége, hogy első intézkedéseként semmissé nyilvánítsa Orbán alkotmányellenes alaptörvényét.

A téma tíz éves késéssel megérkezett az ellenzéki köztudatba, az ATV is kénytelen volt foglalkozni vele, természetesen a maga álellenzéki stílusában: a riporter igyekezett súlytalanítani és megkérdőjelezni a kérdést. Orbán Viktor álellenzéki csatornája gondosan elkerülte azt, hogy behívja egy hosszabb és minden részletre kiterjedő beszélgetésre a Népszavában megjelent tanulmány négy szerzőjét, mert attól lehet tartani, hogy az túl megyőző lenne és kellő súlyt adna a kérdésnek, kimondva olyan tízéves tabukat, hogy az Orbán rendszer törvénytelen és nem legitim.

Ezért Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter és Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász volt az álellenzéki csatorna vendége, akik azért így is világosan elmondták, hogy az alaptörvény létrehozása nem volt legitim, másrészt tartalmilag alkotmányellenes. Ezért az orbáni alaptörvény nem lehet az alapja egy demokratikus, jogállami kormányzásnak, hiszen a törvénytelensége éppen abban áll, hogy ezt számolta fel. Ezért nem kezdheti egy új Országgyűlés és egy új kormány a munkáját mással, mint az alaptörvény érvénytelenségének és semmisségének kimondásával. Ez egy jogállami helyreállítás alapfeltétele...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NYALISTA ARCA

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.05.18.

A pénteki interjúban nincs harciasság, nem ejti ki a száján Brüsszelt, és nem tolja az "oltásellenes baloldal" mantrát. Karikó Katalin asszonyság helyett "világhírű professzor asszony" lett, a fiatalok előtt kalapot kell emelni, és még áldozatai is vannak a vírusnak, akikkel empatikus. Azt hozták ki a mérések, hogy túltolták a biciklit?

ITT NÉZHETŐ MEG

SÚLYOS PROBLÉMA, HOGY EZT A VITÁT ÁTENGEDTÜK A JOBBOLDALNAK | BETLEN ANNA ÉS PERINTFALVI RITA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.05.19.

Mit gondol egy feminista közgazdász és egy teológus-kutató a genderelméletről? Egyáltalán melyik gender melyik elméletéről? És miért pont ők vitáznak róla a Partizánon? Magyarországon a kormány LMBT-ellenes politikákat propagáló kommunikációs eszközként használja a gender fogalmát, míg a civil aktivizmusban egészen más fronton növekszik a feszültség a nemi identitással kapcsolatos narratívák között. A mai Markolóban két vendégünkkel, Betlen Annával és Perintfalvi Ritával folytatjuk a diskurzust a társadalmi nemről, biológiai nemről, nemi identitásról, nemváltoztatásról, ezek összefüggéseiről, illetve a gender téma azon érzékeny pontjairól, amelyek nyílt megvitatása külföldön már kemény szankciókkal jár progresszív körökben. 

Az adásban hivatkozott írások linkjei: 

Betlen Anna: Transzba esve - új hullám a globalizált testiparban c. tanulmánya: https://iphigeniablog.wordpress.com/2... 

Perintfalvi Rita: Anti-genderizmus Európában c. publikációja (német nyelven): https://www.transcript-verlag.de/978-...

Perintfalvi Rita új könyve a Kalligram kiadó gondozásában június 10-étől elérhető lesz "Amire nincs bocsánat - Szexuális ragadozók az egyházban" címmel a Librinél. 

Balogh Zsófi előző adása a gender feminista vonatkozásairól: https://www.youtube.com/watch?v=4Ixmv...

ITT NÉZHETŐ MEG

VALLÁSI ÉS NACIONALISTA RADIKÁLISOK SODORTÁK ETNIKAI POLGÁRHÁBORÚ SZÉLÉRE IZRAELT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2021.05.19.

A legújabb zsidó-palesztin konfliktus azt is üzeni, hogy a zsidó nacionalizmus nemcsak házrombolásokban, a palesztinok kitelepítésében és izraeli telepesek arab területekre való letelepítésében, de a kelet-jeruzsálemi izraeli fennhatóság állandó demonstrálásában is megnyilvánul.

Az Európai Unió országaiban megfigyelhető jobbratolódás elérte Izraelt és Palesztinát is, mindkét fél társadalma radikalizálódott és destabilizálódott az elmúlt években. A múlt héten a nemzetközi médiába is bekerült új zsidó-palesztin fegyveres etnikai konfliktus kiéleződése a két nép szélsőségeseinek köszönhető. Mindez nem a véletlen műve: mindkét csoport így próbálja megerősíteni a társadalomban betöltött pozícióit. Az izraeli miniszterelnök belpolitikai helyzete sokkal rosszabb, mint az utolsó nagyobb konfliktus idején, 2018-ban.

De az izraeli belpolitikai helyzet rendezetlensége és a béketárgyalások elakadása a palesztin politikai elitnek is megfelel. Utóbbi kommunikációja megreked az izraeli megszállás hangoztatása és a külföldről származó pénzek biztosítása szintjén. Április végén Mahmúd Abbász, a palesztin önkormányzat elnöke elhalasztotta a május 22-re tervezett parlamenti választásokat. Ez a fejlemény Izraelnek is megfelelt, hiszen a tizenöt éve hatalmon lévő, megöregedett és politikailag korrumpálódott Abbász elnökkel Izrael szót tud érteni...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT FERTŐZŐDNEK MEG ÚJRA OLYANOK, AKIKET MÁR TELJESEN BEOLTOTTAK A KORONAVÍRUS ELLEN?

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2021.05.19.

A koronavírus elleni vakcinákról szóló empirikus és klinikai tanulmányokban rendre szerepel egy olyan kisebbség, amelynek tagjai hiába kapták meg valamelyik oltás mindkét adagját, mégis megfertőződnek, sőt az is előfordul, hogy meghalnak. A Conversationben Tara Hurst, a Birmingham City Egyetem orvosbiológusa magyarázta el, miért kell ennek így lennie.

Miután sikerült végrehajtani azt a bravúrt, hogy a pandémia kezdete után kevesebb mint egy évvel kifejlesszék a kórokozó ellen hatásos vakcinákat, a cél az lett, hogy az oltóanyagot minél szélesebb körben, minél gyorsabban eljuttassák az emberekhez. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy bármelyik vakcina 100 százalékig hatásos legyen a fertőzés megakadályozásában: egy kis kockázat mindig fennáll, hogy egy teljesen beoltott személy is elkapja a vírust. Ezt a fajta fertőzést nevezik (vakcina)áttörő fertőzésnek, és közismert jelenség, amire számítani kell...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN ALKUT KÖTHETETT ORBÁN VIKTOR A KÍNAI PÁRTVEZETÉSSEL?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG

Szerző: SZEKA

2021.05.19.

Túlságosan egyértelmű a magyar kormány álláspontja Kínával kapcsolatban, hogy bármiféle kétségünk legyen afelől, hogy valami nagy háttéralku áll az egyre mélyülő barátság mögött. Már túl vagyunk azon a teórián, hogy olyan kapu szeretnénk lenni Európában, melyen keresztül az ázsiai nagyhatalom az áruit el tudja juttatni az öreg kontinens országaiba, de az sem tűnik valószínűnek, hogy kínai beruházások tömegét remélné a magyar kormány, mely jól jöhet majd a gazdaság újraindításánál.

Akik ismerik a kínaiak gondolkodásmódját, azt mondják, hogy minél jobban elmélyülünk a kultúrájukban, annál inkább tudatosul bennünk, hogy semmit sem tudunk róluk. Valójában nagyon másként szemlélik az anyagi és szellemi világot a világ legnépesebb országában, mint az alapvetően materialista felfogású nyugati országokban. A két világ közeledését az is hátráltatja, hogy a modern Kína identitását alapvetően egy kommunista ideológia határozza meg, melyet megtámogat az a hagyományos nacionalizmus, mely távol-keleti ország politikai és gazdaság expanzióját alapozza meg.

Mivel már a 90-es évek óta az a közvélekedés a világban, hogy Kína lesz a következő évtizedek szuperhatalma, az Egyesült Államok pedig lassan átveszi a másodhegedűs szerepét, sok olyan ország kezdett közeledni a kommunista államhoz, melyek ideológiai alapon távolabb nem is állhatnának tőlük. Magyarország az Orbán-kormány 11 éves regnálása alatt nemhogy betagozódott ezen országok közé, de épp olyan gyorsasággal távolodik az Európai Unió értékrendjétől, mint ahogy közeledik a kínai politikai vezetéshez...

ITT OLVASHATÓ

EZERMILLIÁRD FORINT MAGYAR ÁLLAMI MEGRENDELÉS ÁLL A NER HORVÁT FOCICSAPATÁNAK TÁMOGATÁSA MÖGÖTT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.05.18.

Nem nagyon volt olyan meghatározó szereplője a magyar építőiparnak, amely ne tűnt volna fel az NK Osijek szponzorfalán azóta, hogy Mészáros Lőrinc megvette az eszéki focicsapatot. Az együttes mögött jelenleg is ott áll a hazai építőipar krémje: a szektorból több mint egy tucat támogatójuk van. Az érintett vállalatok közös jellemzője, hogy hatalmas összegben nyertek el magyar közbeszerzéseket az elmúlt években.

Milliárdok magyar szponzoroktól

A korábban komoly anyagi gondokkal küzdő NK Osijek pénzügyileg nagyon látványosan megtáltosodott, mióta Mészáros Lőrinc 2016 elején bevásárolta magát a csapatba. Az együttest fenntartó cég 2013-ban még alig 8 millió kunát költött, a kiadások azonban már a Mészáros Lőrinc érkezése környéki években kilőttek, és azóta is meredeken emelkedtek. A csapat büdzséje*, 2019-ben már a 100 millió kunát azaz akkori árfolyamon a 4,5 milliárd forintot közelítette...

ITT OLVASHATÓ

SÜRGŐSEN KI KELLENE TALÁLNI, HOGYAN INDÍTSUK ÚJRA AZ EGÉSZSÉGÜGYET

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2021.05.19.

- Az elmúlt egy évben rengeteg egészségügyi ellátás maradt el, amire szükségük lenne a betegeknek.

- Az ágyak 80 százalékát most visszaadják a normál ellátásnak, de ki kellene találni: hogyan lesz elég orvos és ápoló, hogyan építjük újra az ellátást és csábítjuk vissza a betegeket a rendelőkbe, hogy évek múlva ne haljanak meg kezeletlen betegségekben.

- Közben a vírus sem tűnt el, vannak fertőzöttek a kórházakban, és oltani is kell.

- Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke elmondta, orvosként milyen lehetőségeket lát, hol kellene belenyúlni a rendszerbe.

- A valódi megoldáshoz először szembe kellene nézni a problémával, nyilvánosságra kellene hozni az adatokat, és széles körben egyeztetni kellene a szakemberekkel.

„Nemhogy az egynapos sebészet, semmi nem működik, még a tumorsebészet sem. Mi ezt úgy hívjuk, hogy élet- és végtagmentés: akut műtéteket végzünk, amiket azonnal meg kell csinálni.”

Így írta le március elején egy orvos, mennyire nem maradt kapacitás a nem covidos betegek ellátására. Akkor már több mint nyolcezer fertőzöttet ápoltak kórházban, és a helyzet villámgyorsan romlott, néhány hét leforgása alatt eljutottunk a 12 ezres csúcsra. Nemzetközi összevetésben, a járvány egyéves történetében szinte példátlan teher hárult az ellátórendszerre...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR VÉTÓK MUTATJÁK, HOGY ÍGY NEM LEHET UNIÓS KÜLPOLITIKÁT CSINÁLNI

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.05.19.

Legutóbb az izraeli-palesztin konfliktust elítélő nyilatkozatot vétóztuk meg, de általában megakadályozunk mindent, ami rossz Oroszországnak vagy Kínának. Magyarország a saját érdekeiben feszíti az EU külpolitikáját, de ezt csak egy szintig lehet csinálni, és csak akkor, ha nincsen tétje.

Az Európai Unió külpolitikája az utóbbi időszakban nem működik jól. A bénázásokról többször írtunk már, volt, hogy felkészületlenség állt a problémák mögött, volt, hogy az EU-n belüli hatalmi harcok (és bénázás), és volt – a vakcinabeszerzések ügyében –, amikor előbb az EU strukturális és hozzáállásbeli problémái ütköztek ki, aztán az Egyesült Államok hozta diplomáciailag kellemetlen helyzetbe az Európai Uniót.

De azt sem lehet kihagyni a számításból, hogy az EU-nak nem igazán van külpolitikája. Az, hogy az Európai Uniót ki képviseli kifelé, máig hatalmi harcok témája. A külügyi főképviselő posztja viszonylag új szerepkör, másrészt eddig a személyes kompetencia is hiányzott ahhoz, hogy érvényesítsék. Máig inkább igaz az, hogy ha az Európai Unión belül valódi diplomáciai eredményt akar valaki elérni, akkor inkább érdemes felhívnia Angela Merkelt vagy Emmanuel Macront, mint bárkit az EU apparátusából...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ MEGVETI, LENÉZI AZ EMBEREKET

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.05.19.

Elárasztotta a Fidesz a közösségi médiát politikai hirdetésekkel; nem is tagadja, hogy ezeknek ő a feladója. Nem tudom, hogy tagadhatná-e, nem ismerem az ide vonatkozó szabályokat, de – így – ez nem is különösebben érdekes: ott áll feketén-fehéren, hogy a kormánypárt hirdetéséről van szó. Az aktivitást több dolog válthatta ki; alapvetően az, hogy e téren, korábban, nagyon gyengének mutatkozott a párt. Nyilván – Orbán Viktorból kiindulva – alábecsülte ezt a felületet, mint reklámhordozót. Orbán Viktorról ugyanis köztudomású, hogy szinte büszke arra, mennyire nem szereti használni a modernebb eszközöket, és – feltételezhetően – nem is bízott meg bennük. Az önkormányzati választások során elszenvedett vereségek után, azonban kénytelen volt belátni, muszáj változtatni a filozófián; ebben az új világban a Facebook elengedhetetlen hirdetés-hordozó.

A másik ok, legalább is erről lehet olvasni – amúgy az előzőekkel összefüggésben –, hogy a főpolgármester választás idején, túl későn kezdtek el hirdetni. A szakemberek szerint sokkal korábban kellett volna megtenni. Ezért is sikerült mostanra meggyőzniük a miniszterelnököt – már ha kellett győzködni –, hogy haladéktalanul hozzá kell látni Karácsony Gergely lejáratásához.

Ennek megfelelően, tulajdonképpen a főpolgármester bejelentésének másnapján hozzáláttak a munkához; sorra gyártották és gyártják a filmeket. Ezek a filmek egytől-egyig Karácsony alkalmatlanságáról szólnak, de most már nem úgy, mint 2019-ben; az a módszer és jelzős szerkezet ugyanis – mint kiderült – nem működött. Karácsony, a naponta hangoztatott alkalmatlansága ellenére, simán behúzta a Tarlós elleni párharcot, következésképp ennél erőteljesebb kampányt kell most indítani ellene. Már csak azért is, mert most sokkal nagyobb a tét: a kormányzás, és maga Orbán Viktor. Ezért aztán, ugyan a választásokig még majd’ egy év van hátra, nem lehet megengedni, hogy Karácsony országszerte szimpatikussá váljon, és ezúttal az sem elegendő, ha a testvérét bérlik fel a szidalmazására. Több kell ennél...

ITT OLVASHATÓ

A REMÉNYVESZTETTSÉG ÁLDOZATAI: MIT TUDUNK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI 7 MILLIÓS TÖBBLETHALÁLOZÁS OKAIRÓL?

MÉRCE
Szerző: SCHEIRING GÁBOR
2021.05.18.

Nagyjából 7,3 millió kelet-európai halt meg feleslegesen, idő előtt a posztszocialista átmenet során. Mik ennek a példa nélküli halálozási válságnak az okai? Új adatok kiterjedt elemzésére épülő kutatásunk szerint a gazdaságpolitika meghatározó szerepet játszott.

Túlélni és meghalni a legmélyebb értelemben vett életesélyek, ezt a közhelyet a koronaválság mindenki számára egyértelművé tette. A dezindusztrializált rozsdaövezetekben élő munkások várható élettartamának csökkenése és az ezzel együtt járó egészségügyi egyenlőtlenségek elmélyülése már a világjárvány kitörése előtt jelezte a kortárs gazdasági berendezkedés egzisztenciális válságát.

Ann Case és a Nobel-díjas közgazdász, Angus Deaton közelmúltbeli kutatásai széles körű figyelmet irányítottak az észak-amerikai rozsdaövezetben dolgozó munkavállalók egészségi állapotának romlására, kirobbantva a „reménytelenség okozta halálozásról” szóló vitát (Case és Deaton 2020), amiről egy korábbi cikkben már beszámoltam...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ KÖZVÉCÉK, IVÓKUTAK VAGY KÖZÖSSÉGI KERTEK? 1 MILLIÁRD FORINT SORSÁRÓL DÖNTHETNEK A BUDAPESTIEK

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2021.05.18.

Május 17-én elindult a budapesti részvételi költségvetés keretein belül befutott városfejlesztési ötletekről a szavazás, amiben minden fővárosi lakos részt vehet egészen június 30-ig. A fejlesztési ötletek budapesti polgároktól származnak, a költségvetési keretük 5 és 250 millió forint között mozog, és gyalogos átkelőhelyek biztonságosabbá tételétől ingyenes sportolási lehetőségek biztosításán át komplex lakhatási lehetőségek megteremtéséig kifejezetten színes palettából lehet válogatni.

A Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzat ígéretei között a kezdetektől szerepelt a részvételi költségvetés bevezetése, erre már a 2020-as költségvetésben elkülönítettek 1 milliárd forintot, azonban a program csak mostanra tudott megvalósulni. A részvételi költségvetés lényege, hogy az arra szánt összegről a budapestiek dönthetnek. Ennek alapvetően

az a célja, hogy minél több városlakót be lehessen vonni a döntéshozatalba, és ezáltal olyan fejlesztések valósulhassanak meg, amelyek nem feltétlenül kerülnének a döntéshozók látóterébe, vagy alacsonyabb prioritást élveznének.

Emellett a folyamatban résztvevők is sokat tanulnak arról, hogy hogyan is működik egy város: például megtudhatják, hogy milyen költségei vannak egy faültetésnek, hogy milyenek a közművek az utcák alatt, és mi a fővárosi és állami tulajdonú területek közt a különbség...

ITT OLVASHATÓ

FORTÉLYOS FÉLELEM

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐSZEG FERENC
2021.05.18.

Egy fiatal képzőművész rajzot tanít egy budapesti általános iskolában. Az első oltást április közepén kapta meg, a második május 6-án esedékes. A tanárnő szeretné elkerülni, hogy az utolsó pillanatban megbetegedjen, márpedig háromosztálynyi tizenkettő-tizennégy éves kiskamasz között biztosan akad néhány vírushordozó, aki esetleg mit sem tud erről. Az igazgató megérti a gondot, nyomban hozzájárul, hogy a kolleganő május 17-ig online tanítson. Csakhogy a szülők között akad egy öntudatos apuka, aki felhívja az igazgatót. – Már miért folytatódna az online tanítás? – kérdezi felháborodott hangon. Már majdnem ötmillió embert beoltottak, ez a legjobb arány Európában, a járványnak vége, a miniszterelnök úr is megmondta.

Különben is, minek kell rajzot tanítani? Az én fiamból úgyse lesz Leonardo da Vinci. Küldje el azt a tanárnőt, a megspórolt pénzből meglátogathatja az osztály a fűzérradványi várat. Az egy igazi középkori kastély, Ybl Miklós tervezte, már filmet is forgattak benne. Azt minden magyarnak látnia kell. Az igazgatónak összeszorul a gyomra, ez a pasas még képes feljelenteni a tankerületnél, hogy le akarja járatni a miniszterelnököt, meg semmibe veszi a magyar múlt emlékeit...

ITT OLVASHATÓ

A KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI RENDSZER HÁTRASZORÍTJA AZ ÁLLAMI GIMNÁZIUMOKAT, AZ ÁLLAM AZ EGYHÁZI ISKOLÁKBA TERELI A DIÁKOKAT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.05.19.

Amikor nemrég, április végén hivatalosan is kiderült, hogy a jelentkező diákok közül ki melyik középiskolába jutott be, ismét véget ért egy hosszadalmas, és sokak számára kimerítő folyamat. A középiskolai felvételi a szülőknek és a gyerekeknek sem könnyű, gyakran az egész iskolaévet átölelő feladat. A szülők számára messze nem csak a közös tanulás vagy a különórák megszervezése (nem mellesleg kifizetése) a kihívás, hanem egy elképesztően bonyolult és komoly szervezési, bürokráciaismereti és utánjárási készségeket, illetve sok szabadidő feláldozását megkövetelő feladat.

Közismert, hogy az általános iskola lényegében nem készíti fel a tanulót a felvételi speciális követelményeire, a jelentkezés és a felvételi eljárása, lebonyolítása pedig soklépcsős, bonyolult folyamat, amely gyakran próbára teszi a résztvevők idegrendszerét.

Ebben a cikkben bemutatjuk:

- Miért nehéz a középiskola választás és a jelentkezés

- Hogyan tereli az állam egyre inkább az egyházi és magán oktatás felé a diákokat

- Mennyire nehéz lett különösen a fővárosban egy állami gimnáziumba bejutni...

- A pótfelvételi során milyen nehézségekkel kell megküzdeni...

ITT OLVASHATÓ

NÉZZ RÁ, BANGÓNÉ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.19.

Ha azt mondom, Rétvári Bence, akkor a jó hírek jutnak eszembe, meg egy oldalra fésült hajú, szemüveges alak, akinek személyisége egyáltalán nincsen. Így ránézvést az ő tízóraiját szokták megenni az iskolában, tornaórán hozzá vágják a labdát ahogyan áll ott klottgatyában és atlétában, és akkor azt hiszem, mindent elmondtam róla. Hat évesen megkapta a választékot a hajába, ilyen volt az elsőáldozós és bérmálkozós fotóján, így nősült és így fogják eltemetni. Rétvári a szemüvege és a lenyalt haja, a Párt sem bízott rá konfliktusokat, vasárnaponként szokott mise előtt vagy után örömöket bejelenteni, hogy kinek miért lesz jó, mi teljesít jobban vagy legjobban.

Ha olykor nem osztana krumplit, semmi nyoma nem lenne a világban, csak egy villanás, amit a szemüvegén megbucskázó napsugár okoz, de egy pillanat ez is csak. Ha az ember senki, de valaki akar lenni, tényező úgymond, fajsúly a világban, az frusztráló lehet, megeszi a lelket, hogy a végén toporzékolni kezd, toppog és hisztizik a sarokban. Ha az embert utálják, az nem jó. Ha kiröhögik, az sem igazán. Ha meg semmibe veszik, levegőnek nézik úgymond, az pokoli. Rétvári viszont ezek közül választhat, szeretni senki nem fogja, tisztelni sem, és most már meg sem hallgatják. Mint tegnap a parlamentben, ahol olyasmire vetemedett, mint előtte még senki.

„Megtenné, hogy rám néz? Négy perce beszélek önnek!” – mondta Rétvári Bangónénak (MSZP), így mindaz, amit föntebb elmeséltem szemüvegről, lenyalt frizuráról és elkobzott tízórairól, ekkor vált valósággá, mert Rétvári eddig csak egy paca volt, aki viszont ím, öntudatra ébredt és figyelemre vágyik, hogy igazolja a létezését. Próbál kikecmeregni Beckett világából, ahol a szavak már szinte jelentés nélkül csattannak, és a hősök cél nélkül téblábolnak a világban. Rétvárit a pártja és önmaga lavírozta ebbe a létállapotba, hogy tíz éve nem figyel rá és rájuk senki, mert tíz éve nem mondanak semmit. Tíz éve borítékolható, hogy bármely kérdésre a válasz pár szóban megadható.

Soros, Gyurcsány, baloldal, boldog karácsonyt. Tíz éve mondják értelem nélkül ugyanazt, tíz éve nem válaszolnak semmire. Tudod, Sheldon – mondja az Agymenőkben Penny – sokszor van úgy, hogy látom, mozog a szád, de egyáltalán nem hallom, mit mondasz. Rétvári nem Sheldon, Bangóné sem Penny, a helyzet viszont ugyanaz. S ha már Beckett, akkor Rétvári akárha Estragon vagy Valdimir, eljátszotta a jogait, hogy valaki egyáltalán figyeljen rá. Látom, hogy mozog a szád, de nem hallom, amit beszélsz. Ám föltevődik a kérdés, hogy ez a Rétvári miért most óhajtotta annyira, hogy Bangóné csüggjön az ajkain, ezt már soha nem tudjuk meg, de voltaképp nem is érdekes...

ITT OLVASHATÓ

"HA MINDEN EGYES JÁRVÁNYHELYZETBEN RENDELETI KORMÁNYZÁST FOLYTATUNK, ANNAK NEM LESZ JÓ VÉGE"

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2021.05.19.

Amikor az Orbán-kormány tavaly az első felhatalmazási törvényre határozatlan időt tervezett be, nemzetközi felháborodás lett belőle. Ezért a következőket 90-90 napra szabta. A mostanit a parlament őszig meghosszabbította. Mészáros Gábor alkotmányjogász e veszélyessé vált gyakorlatról beszélt lapunknak.

Magyar Narancs: A fideszes többségű Országgyűlés ismét meghosszabbította a rendeleti kormányzást. Egy esztendeje az első felhatalmazási törvényről a weimari alkotmányt előtérbe állítva írt cikket az Élet és Irodalomba, és az összkép igencsak nyomasztó lett.

Mészáros Gábor: Amit különleges jogrendként vagy kivételes állapotként aposztrofálnak az alkotmányos demokráciák, annak gyökerei a római jogban keresendők. A diktátor fogalma és jogintézménye volt az, amit a köztársasági Róma alkalmazott arra az esetre, ha az Örök Várost veszély fenyegette. Az ókori Rómában a diktátort hat hónapra jelölték ki, vagyis csak korlátozott ideig lehetett a különleges hatalmat használni, kizárólag addig, hogy a helyzetet kezeljék. A kivételes állapottal foglalkozó 20. századi és legfrissebb jogirodalom megállapítása szerint az a diktátorfogalom, amit az ókori Rómában alkalmaztak, azért rendkívül figyelemre méltó, mert be volt építve a rendszerbe – fogalmazzunk úgy, az „alkotmányba” – egy maximált terminus.

A weimari alkotmány híres-hírhedt 48. cikke ideológiájában újjáélesztette az ókori Róma gyakorlatát. Az alkotmányozók szerettek volna mindenféle fékeket beépíteni rendszerbe, pont azért, hogy egy teljhatalommal bíró diktátor – hadd használjam még ezt a fogalmat – ne éljen vissza a hatalmával. A weimari köztársaság alaptörvénye a maga nemében a kor legmodernebb alkotmánya volt, azonban rossz történelmi pillanatban született. Azonban, mint láttuk, tényleges válsághelyzetben az alkotmány rendelkezései nem érnek semmit, mert úgyis a politikai hatalom fogja meghozni a végső döntést. A második világháború és a weimari köztársaság tanulsága e téren az volt, hogy körbe kell bástyázni garanciákkal a különleges jogrendeket, amelyekkel az alkotmányjogi gondolkodás egyszerre két célt kívánt megvalósítani: az egyik, hogy hatékonyan lehessen kezelni a mindenkori válságot, s ehhez kellő hatalmat kell biztosítani a politika irányítói számára. Ezt a kategóriát jogállami diktatúraként aposztrofáltam. Mindazonáltal a különleges jogrend legfontosabb kritériuma, hogy az alaptörvénybe foglalva, jogállami keretek között biztosítsa a rendkívüli jogrendből a rendesbe való visszatérést; és egyfajta békés átmenetet teremtsen az alkotmány alapján, de nem a hagyományos értelemben vett jogállami keretek között zajló válságkezelés és a normális működés között. És ez a pont az, ami a mostani válsághelyzetet is meghatározza. Persze az, ami a két világháború között Németországban történt, társadalmi, gazdasági értelemben is összehasonlíthatatlanul drámaibb, tragikusabb volt, mint amit a világ és benne Magyarország is átélt a járványhelyzet alatt. Egyértelmű, hogy ma más típusú különleges helyzetről beszélünk...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ

ÚJ MORÁL ÉPÜL A KÖZÉLETBEN MAGYARORSZÁGON 2010 ÓTA

TELEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2021.05.19.

Magyarországon az elmúlt tíz évben egy új morál kiépülése zajlik, az csak a posztszocialista világ jellemzője volt, hogy az emberek azt várják, mit osztanak nekik, és arra adják a szavazatot – állította egy könyvbemutatón kedden Lánczi András, a Corvinus rektora. A kormányközeli ideológusok szerint 2010 óta minden a szuverenitásról szól, még a médiapolitika is világos értékrenden alapul. A „dogmamentes” NER-világ a NER szemével.

Saját szavai szerint „fejmosó konferencián” járt New Yorkban 2015-ben Lánczi András, és soha nem volt ennél megalázóbb élménye, pedig a rendszerváltás előtt sorkatonaként azt is látnia kellett, hogy a Honvédelmi Minisztériumban a szovjet tisztek az igazi urak. A megalázó fejmosást a déli határra épített magyar kerítés miatt kapták a közelebbről meg nem határozott alapítványi konferencián, az esemény felidézése egy keddi könyvbemutatón pedig az alaptételt volt hivatott szemléltetni: a különutasság, bár kapsz érte a fejedre, nyerő...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ÚJRAINDÍTOTT SIKERHAJSZA – NÉHÁNY GONDOLAT A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2021.05.19.

Az Orbán-kormány kommunikációs kormányzást folytat. A gazdaságban is arról szóló politikai üzenetei vannak, amit el akar érni: bizonyítani, hogy minden döntése páratlanul sikeres, jó és csakis értünk történik. Ez jellemző a 2022-re beterjesztett költségvetésre is, ami a számok alapján ugyan kevéssé követhető nyomon, de az előterjesztő Pénzügyminisztérium szavakban mindent megtesz, hogy a jó utat felmutassa.

A „2022. évi költségvetés Magyarország újraindításának költségvetése”[1] – olvasható az előterjesztés indoklásában. S ugyanitt: a cél az, „…hogy olyan lendületet adjunk a magyar gazdaságnak, amivel 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé emelkedhet, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.”[2] E rendkívül ambiciózus törekvéssel csak egyetérteni lehet. Ám a teljesülésének van néhány, nem lekicsinyelhető bökkenője.

Mert miről is lenne szó?

...

ITT OLVASHATÓ

EGYEDÜL MAGYARORSZÁG NEM ÍRTA ALÁ AZ EU NYILATKOZATÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.05.19.

Az Európai Unió azonnali tűzszünetet követel a gázai konfliktus lecsillapítása érdekében. A világsajtó több lapja is megemlíti, hogy a nyilatkozatot csak a magyar fél nem írta alá.

A világsajtó egyik vezető híre, hogy az Európai Unió azonnali tűzszünetet követel a gázai konfliktus lecsillapítása érdekében. A tagországok képviselőinek tegnapi rendkívüli üléséről közzétett nyilatkozatot egyedül Magyarország nem támogatta. Az EU mínusz Budapest állásfoglalás elítéli a Hamász rakétatámadásait, és kiáll Izrael önvédelmi joga mellett. Figyelmeztet azonban arra is, hogy ezzel a joggal arányos mértékben, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása mellett kell élni. A New York Times a kétmilliós, hallatlanul zsúfolt Gázavárosból keltezi tudósítását, és beszámol arról, hogy az izraeli légicsapások megrongáltak 17 kórházat, illetve klinikát, és romba döntötték az egyetlen koronavírusteszt-laboratóriumot. Az utcákat szennyvíz öntötte el, mintegy 800 ezer ember vízellátása szakadt meg a törött vezetékek miatt. A rombolás és az emberveszteség mértéke – eddig 213-an haltak meg Gázában – a lap megfogalmazása szerint „humanitárius kihívást” jelent az Egyiptom és Izrael között található, már eddig is blokád alatt élő enklávéban. A tudósítás – izraeli és ENSZ-illetékesek közlése alapján – kitér arra is, hogy tegnap maguk a palesztinok akadályozták meg, mégpedig ágyútűzzel, hogy célba érjen Gázában egy nemzetközi segélyszállítmány. Az egyebek közt orvosi eszközöket, illetve üzemanyagot szállító 24 teherautó közül mindössze öt jutott át az ellenőrző ponton, a többi kénytelen volt visszafordulni.

A Financial Times kiemeli, hogy a megosztott Európa, amely Magyarország egyetértésének hiányában tette közzé tűzszünetre vonatkozó felszólítását, tétlen szemlélődő marad a gázai konfliktus ügyében. A cikkből az olvasható ki, hogy ugyan egyedül a magyar kormány tagadta meg csatlakozását a közös fellépéshez, az egység a többi EU-tag vonatkozásában sem teljes. Csaknem harminc esztendővel ezelőtt Európa még hozzájárult az oslói megállapodások megkötéséhez, vagyis részese volt az arab-izraeli konfliktus befejezését célzó erőfeszítéseknek. Az elmúlt években azonban - írja a tekintélyes londoni lap – Európa szerepe és befolyása szertefoszlott, csakúgy, mint a kilencvenes évek oslói békefolyamata által inspirált vízió, az Izrael mellett létrehozandó életképes palesztin állam távlata. Mindeközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akit Donald Trump elnöksége is segített, kapcsolatokat alakított ki jobboldali európai vezetőkkel, köztük Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ez elmélyítette az EU-n belüli nézeteltéréseket, és rontotta az unió konszenzusteremtő képességét az izraeli-palesztin válság ügyében. A Financial Times megszólaltatja Hugh Lovatt politikatudóst, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű nemzetközi elemző központ kutatóját, aki szerint a palesztinok jogainak tevékenyebb támogatását szeretné elérni például Írország, Svédország, illetve Luxemburg. Vannak aztán a „csöndes középút” képviselői, a túloldalon pedig a szembenállók, akik közé Ausztria és Magyarország mellett a Cseh Köztársaság is sorolható.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a kérdéssel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ-hez akkreditált EU-nagykövet már vasárnap közzétette a tagállami külügyminiszterek által tegnap megvitatott állásfoglalás-szöveget, de mivel a magyar egyetértés hiánya már akkor is ismert volt, ezt a nyilatkozatot nem az uniós tagállamok nevében, hanem csupán az Európai Unió nevében tehette meg – ami a frankfurti lap megfogalmazása szerint finom, de nem elhanyagolható különbség. A beszámoló megjegyzi, hogy Magyarország nem először fekszik keresztbe a közös állásfoglalásnak, és hogy Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, számára ezt nehéz megérteni.

Németország egyébként – mint azt a Frankfurter Allgemeine írja – hagyományosan köztes pozíciót foglal el az EU-n belül a közel-keleti kérdésben. Egyfelől szilárdan Izrael mellett áll, amikor megtámadják, másfelől viszont ragaszkodik a nemzetközi joghoz, és ellenzi Izrael településpolitikáját. Heiko Maas német külügyminiszter tegnapi felszólalásában hangsúlyozta a Hamász felelősségét, mondván, a rakétaterrorral tudatosan kiélezte a helyzetet. Ez – tette hozzá – szörnyű következményekkel jár mind az izraeliekre, mind a gázai polgári lakosságra nézve. Ez tehát az a nézőpont, amivel Magyarország nem tud azonosulni.

És mit mondanak a franciák? A párizsi Le Monde-ban az olvasható, hogy Magyarország megtagadja a szolidaritást attól a felhívástól, amely tűzszünetre, a polgári lakosság megvédésére, a Gázába irányuló humanitárius szállítmányok célba juttatására, Izrael önvédelmi jogára, ugyanakkor a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására irányul. A Le Monde szerint a magyarok ellenzése mellett a többi visegrádi ország is olyannyira csak félszívvel állt az állásfoglalás mögé, hogy a tanácskozáson nem képviseltette megát miniszteri szinten. A lap ismerteti Szijjártó Péternek az AFP francia hírügynökség számára adott nyilatkozatát, miszerint a 26 EU-tagállam állásfoglalása „nem sokat segít”. A magyar diplomácia nemrégiben Hongkonggal kapcsolatban is szembe ment egy uniós nyilatkozattervezettel, mondván, kevesebb erkölcsi kioktatásra, több gyakorlatias együttműködésre lenne szükség Brüsszel részéről - írja a Le Monde.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

"Ő ÉS BORKAI VOLT A CÉLPONT, DE MINKET IS BELEKEVERTEK" – A BORKAI-SZTORI EDDIG ISMERETLEN RÉSZLETEI – 3. RÉSZ

HVG360
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2021.05.19.

Három évvel ezelőtt egy férfiakból és nőkből álló társaság egy horvát kisváros kikötőjéből kihajózott az Adriára. Másfél évvel később egy egész ország azokról a nyilvánosságra került szexfelvételekről beszélt, amiket a társaságból valaki titokban készített a hajón. A szexbotrányba az ügy egyik főszereplője, az akkor még Győr polgármestereként tündöklő Borkai Zsolt belebukott, de megsínylette a kalandot a buli többi résztvevője, közvetve pedig a Fidesz–KDNP is. És ha ez még nem lenne elég, az érintett férfiakat tízmillió forintra húzták le alvilági figurák. De hogyan kerültek a lányok a hajóra és mi történt azon a bizonyos estén? Hónapokkal a buli után kik és hogyan húztak hasznot a felvételekből? Milyen ukázt adott ki Orbán Viktor Kubatov Gábor pártigazgatónak és mi történt azután, hogy a szexképek nyilvánosságra kerültek? A hvg360 – az eddig megszerzett információk és dokumentumok, köztük a zsarolási ügyben tett tanúvallomások alapján – cikksorozatban tárja fel a 2019-es önkormányzati választás kampányát meghatározó botrány eddig ismeretlen részleteit is. 3. rész...

ITT OLVASHATÓ