2021. június 18., péntek

AZ ÉS 2021/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.06.18.


P U B L I C I S Z T I  K A

Váncsa István: Lőrinc beszélt

Múlt pénteken reggel nyolckor megjelent az Indexen a Mészáros Lőrinccel készült interjú, amelyben szó volt egyebek közt a Mészáros Csoportról, a Magyar Bankholdingról és az Opusról, két és fél órával később pedig a Portfolio már hírül is adta, hogy az interjú hatására az Opus árfolyama jelentős mértékben emelkedett. A Blikk kiszámolta, hogy a papírok értéke fél nap alatt 14,5 forinttal nőtt, így a Mészáros-féle részvénycsomag péntek kora délután összesen 6,3 milliárd forinttal ért többet, mint pár órával azelőtt. Akárhogy is nézem, ez olyan történet, amin érdemes alaposan elgondolkodnunk.

Lőrinc barát szólt, és ettől a vagyona tovább sokasodott, vagyis az ige testté lőn. Ez a csoda nem a ködbe vesző mitikus korban történt, hanem most, egy átlagos, szürke délelőttön, bekövetkeztének logikus magyarázata nincs. Egyszer csak borzongatóan szép, varázsos erejű, bűvöletes szókkal telt meg az online tér, hatásukra a tőzsdéző embersokaság lelkében csiklandó vágyak méhrajai keltek szárnyra, s mindez sok-sok Opus-részvény megvásárlásában konkludált. Közelebbről mintegy háromezer-nyolcszáz szó jelent meg az Indexen, azaz két teljes ÉS-oldalnyi terjedelmű betűtenger. Olyan, mintha a pártközpontban fogalmazták volna nemcsak a kérdéseket, hanem a válaszokat is. Hivatali bikkfanyelvet használó érdektelen, alig olvasható szöveg, amely mégis anyagi erővé vált és Mészáros Lőrincet gazdagítja...

Murányi Gábor: Juli

Eörsi László: A Sziklai-mítosz

Budakeszi, 1956

Ezúttal a Sziklai-ügyben jelentek be különvéleményt. Bár – amíg nem tanulmányoztam a peranyagot – elhittem történész ismerőseimnek, hogy ez a Sziklai-ügy koncepciós per volt. Arra gondoltam ugyanis, Sziklai Sándor ezredes annyira fontos elvtárs volt, hogy dicső emlékének érdekében a hatalom szinte bármit megtett. A peranyag kezdeti tanulmányozásakor azon kaptam rajta magam, hogy az elém tolakodó tényekkel szemben makacskodom. Aztán mégiscsak megadtam magam...

Huszár Ágnes: A tudomány alkotmányosítása

Kovács Zoltán: Rátémáz a témára

Gadó Gábor: Hazugság­vizsgálat

Inzelt Annamária: Együttműködések a COVID–19 járvány idején... és azután?


A földrengések, vulkánkitörések, szökőárak, járványok okozta katasztrófák miatt kialakuló krízishelyzetek azonnali cselekvést igényelnek a kormányoktól, mivel mindenfajta késedelem további emberveszteséggel jár, és drágítja a kilábalást. Köszönhetően a modern tudománynak, technológiának és az innovációs rendszereknek, a jelenkor kormányainak sokkal jobbak a cselekvési lehetőségeik, mint korábban a Római Birodalomnak, amikor Pompeji elpusztult a Vezúv kitörése miatt, vagy a középkori uralkodóknak a feketehimlő-, a pestisjárványok idején...

Buda Péter: Globális kormányzás és/vagy kereszténység?

Kis János: Az ateista Jób

Még egyszer a Jóbok könyvéről

Bokros Judit: Előkerült notesz

Révész Béla: „Kettős könyvelés” a 6-os kartonokról?

Bokros Lajos: Csillag István 70 éves

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek

Révész Sándor: Ki tud róla?

Molnár Erzsébet: Egy férfi és egy nő

Ladányi János: Az etnicizált szegénységről


A kérdésnek mára már hatalmas irodalma van. Loïc Wacquant – az egyik legfontosabb szerző – könyve kitűnő összefoglalásának tekinthető írásában az etnikailag terhelt szegénység és a hiperszegregáció problémáit, valamint az állam ezek kialakulásában játszott szerepét vizsgálja. Eközben ki igyekszik törni abból a terminológiai vitából, amely Julius Wilson – véleményem szerint témánkban ő a legfontosabb szerző – hasonló irányú munkássága és az általa bevezetett underclass kategória körül alakult ki, és nagymértékben hátráltatta, hogy ezekről az igen fontos társadalmi problémákról érdemi vitát lehessen folytatni. Ezért Wacquant új fogalomrendszert vezet be, ami alkalmas arra is, hogy megvilágítsa a Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban az etnicizált szegénység kezelésével kapcsolatban kialakult helyzet lényegesen eltérő okait és következményeit...

Egy építész, aki mások épületeit védte
Az ÓVÁS! Egyesület búcsúja Perczel Annától

V I S S Z H A N G

Váradi Róbert: Sophia szekunder szégyene

Keller László: Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Szegő Márta: Képet kaptunk

P Á R A T L A N

BGY: A TÉRGYEPLÉSRÜL

Avar János: ORBÁN NEHEZTEL

Beck Tamás: ASSZOCIÁCIÓ

-átkai: (K)ÉRTÉKREND

GÁLÁ: CT

ivi: KÍNAI ÁFIUM

msz: TELÍTVE

-na: UGOCSA NEM TÉRDEL

-iTi-: VERBUNK

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

AZ ÉS 2021/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.06.18.


F E U I L L E T O N

Isztray Simon: A tó mítosza

I N T E R J Ú 

Kácsor Zsolt: A magyar író, ha zsidó
Interjú Földes Györgyi irodalomtörténésszel

K R I T I K A

Kész Orsolya: A sérülés esztétikája

Byung-Chul Han: A szép meg­men­té­se. Fordította Csordás Gá­bor. Typotex Kiadó, Budapest, 2021, 107 oldal, 2500 Ft

Ha a neoliberális rendszer uralom- és hatalomtechnikája a pszichopolitika, akkor esztétikája a simaság esztétikája, állítja A szép megmentése című kötetében Han. Könyve az esztétikai elméletek mashupja, ami abból indul ki, hogy paradox módon ma a szépségnek ugyan soha nem látott kultusza van, miközben teljesen elveszítette transzcendenciáját, immár alig több, mint a fogyasztás egyik aspektusa. A szépség megrendítő és nyugtalanító vonásai átadták helyüket a lájkok és azonnali ingerek uralmának, föladva az esztétikain túl az etikaihoz, vagy a politikaihoz való kapcsolódás lehetőségét...

A HÉT KÖNYVEI


A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Gyürky Katalin: Ex libris


Wiesław Myśliwski: Értekezés a babfejtésről
Vigdis Hjorth: A tanárnő dala
Matĕj Hořava: Pálinka
Pasi Ilmari Jääskeläinen: Dombvárosi rejtekjáratok

Bihari Péter: Túlfeszült szörnyetegünk

Demmel József: Szörnyeteg Felső-Magyarországon? Grünwald Béla és a szlovák–magyar kapcsolatok története. Ráció Kiadó, Budapest, 2021, 284 oldal, 3750 Ft

A történet dióhéjban: Grünwald alispán 1873-ban Svornost címmel szlovák nyelvű, de magyar érdekű politikai lapot indított, amely őt azonnal a „szlovák entuziaszták első számú ellenségévé” tette. Utóbbiak egyike, Viliam Pauliny-Tóth vitriolos gúnyiratot adott ki Spanielska komédia címmel, Bellos Rinaldos nőcsábász rablóvezérrel a főszerepben: benne mindenki Grünwaldra ismerhetett. Az alispán védekezni sem tudott, hiszen azzal leleplezte és még nevetségesebbé tette volna magát. Demmel nyomozása feltárja továbbá, hogy Grünwald egy általa el nem ismert, törvénytelen gyermek (bizonyos Augustina Szlimaktól született Németh Pál) apja volt, amit később ő maga a barátjának, Ipolyi Arnold püspöknek írt levelében be is vallott. Minderre következett 1874-ben Zólyom megye indítványa a három szlovák gimnázium bezárásáról, majd a sajtóhadjárat, a minisztériumi vizsgálat, s végül az addigi elutasító álláspontját megtagadó Trefort miniszter radikális döntése. Grünwald tehát mégis győzött, győzelmét pedig megkoronázta a Matica Slovenská betiltása 1875-ben...

Soós Eszter Petronella: Okoseszközhöz okos pedagógiát!

Szűts Zoltán: A digitális pedagógia elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020, 296 oldal, 4500 Ft

A szerző bemutatja, milyen logika szerint működik a digitális világ, s milyen hatással van az agyműködésünkre, figyelmünkre, viselkedésünkre, tanulási képességeinkre. Folyamatokra, szemléletbeli kérdésekre, módszertani dilemmákra fókuszál, különösen a könyv első kétharmadában. Hosszan foglalkozik azzal, hogy mit érdemes tudni a tudás létrejöttéről, tárolásáról, jellegéről a digitális világban. Olyan dilemmákat boncolgat, hogy megállja-e még a helyét az okosság, hogy „kétféle tudás van”, a konkrét tudás, s az, amelyik azt tudja, mit hol kell keresni. Felhívja a figyelmet jelenségekre, amelyek a tanításra, s minden munkára hatással lehetnek: mint írja (192.), a tudás tartós kiszervezése bizonyos szintig növelheti a kreatív kapacitásokat, de digitális demenciával is fenyeget, s ha valaki nem rendelkezik elegendő háttértudással, akkor igazán kreatív sem tud lenni...

Madlovics Bálint: Lábjegyzetek Orbánhoz


G. Fodor Gábor: Az Orbán-sza­bály. Tíz fejezet az Orbán-korszak első tíz évéről. Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2021, 370 oldal, 3490 Ft

Amikor azt mondom, „mese”, ez nem azt akarja jelenteni, hogy tartalmában valótlan, de még csak nem is pejoratív a kifejezés. Narratívát adni nem más, mint kialakítani a hallgatóság világképét. „A politikai teremtés a névadással veszi kezdetét. Ahogy egy dolgot megnevezünk, alakítjuk is azt… [El kellett érni], hogy a jobboldal elnevezze saját magát, nevet adjon ellenfeleinek, megnevezze a politika alanyait, és körülhatárolja, meghatározza a közügyek tárgyait… A politikai teremtés csak akkor lehet sikeres, ha a nyelvhasználat következetes… A fogalmaink akkor teremtenek, ha… mindig ugyanazt értjük rajtuk, következetesen mindig az adott jelentésükben használjuk őket. [Így] szavainkat »helyesen« fogjuk használni, rend lesz a gondolataink között, cselekvésünk pedig célt ér”, írja G. Fodor...

Bárány Tibor: Halál utáni bravúrműveletek

Jenei László: Bódultak. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 288 oldal, 3499 Ft

Jenei László regényének fiatal hősei bódultak: elszántan törekszenek a saját elképzelt jövőjük felé, részletgazdag terveket alkotnak pillanatnyi céljaik megvalósítására, összefüggéseket keresnek és teremtenek (és rejtenek el) a világban, bonyolult érzelmi játszmákat folytatnak egymással – miközben fogalmuk sincsen róla, hogy mindez hogyan válik értelmessé utólag, a vágyott „karakteres zárlat” irányából. És visszamenőleg: szenvedélyeik és tetteik hogyan következnek az előzményekből, családtörténeti múltjukból. A tüdőbeteg, algériai francia fiatalember, Albert írónak készül (a regény azt várja tőlünk: gondoljunk Camus-re, de azért ne vegyük névértéken ezt az azonosítást); felesége, Simone morfiuminjekciókkal próbálja elhazudni magát az igazságig; István a politikai célú gyilkosságokban és a tömegek manipulálásában a művészi kiteljesedés lehetőségét pillantja meg; Margit, a budapesti bölcsészlány a folyamatos katarzis ígéretében bízva a nemzetiszocialista vízió és a náci hatalmi érdekek szolgálatába szegődik (gyatra konspiratív tehetséggel); és így tovább...

Beck Zoltán: „Aki nem itt lakik, az bármit mondhat”

György Eszter: Köztes terek. A rendszerváltás utáni nyócker identitása. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020, 250 oldal, 2990 Ft

A könyv alapvetően három rétegből szerveződik. Az egyik annak az elrugaszkodásnak rendszerezett megírása, amely érthetővé teszi és legitimálja a szerzői-értelmezői tekintetet. Ez egyfelől elméleti keretet jelent a városantropológia, emlékezetpolitika, identitáselméletek, kultúrakritika, reprezentációelméletek felől – meglehetősen széles irodalmi alapozottsággal. Másrészt történeti, szociológiai kontextusát is adja a városrész alakulásának. György Eszter szemléletének kulcsfogalma a hibriditás, ebből következően a rögzített identitás, az esszenciális, homogenizáló kimondások leleplezésére, kikezdésére törekszik...

Weiss János: Olvassunk Nietzschét!

Friedrich Wilhelm Nietzsche: Jegyzetek a kései hagyatékból, I–VI. kötet. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő, 2016–2020, összesen 703 oldal, egyenként 2200 Ft

A most recenzeált kis kötetek összeállítója és fordítója, Óvári Csaba ezt írja: „Tudományos körökben ma már szinte közhelynek számít, hogy ilyen formában nem lett volna szabad kiadni a töredékeket […]. Bezzeg Magyarországon még az ezredfordulón se csináltak nagy problémát mindebből. Minden teketória nélkül megjelentették ezt a sokak által teljesen tudománytalannak és idézetképtelennek tekintett változatot (A hatalom akarása, Cartaphilus 2002.).” (VI. 140-141.) Egy kicsit azért szeretném védelmembe venni: a kötet tényleg botrányos, de a recepciója révén jelentős kultúrtörténeti dokumentummá vált. (Óriási hatása volt a kor morálfilozófiai diskurzusára, kordiagnózisa beépült a szociológiai koncepciókba, Martin Heidegger pedig 1936-tól e könyv alapján tartotta a maga nagy Nietzsche-előadásait)...

Sinkó István: Szövetség

(Buczkó György és Záborszky Gábor Küldjük a frigyládát című közös tárlata a Fugában június 28-ig látható.)

Cserhalmi Luca: Lelki székeink

(A Hajgató Terézia x Slam Poetry Miskolc nevű projektkiállítás június 27-ig látogatható a Miskolci Galériában.)

Kőrösi Boglárka: Ipartörténeti töredékek

(Királyerdei Művelődési Ház, Csepel)

Báron György: Szellem sétány

(Fellini – A lélek festője. Olasz–francia–belga dokumentumfilm. Rendező: Anselma Dell’Olio)

Fellini és a szellemvilág meghatározó, termékeny kapcsolatát ragadja meg Anselma Dell’Olio dokumentumfilmje, a Fellini – A lélek festője, amelyet a rendező századik születésnapja alkalmából a tavalyi Cannes Classics programjában mutattak be, s amely most a magyar mozikba is eljutott. A fellengzős magyar cím helyett jobb lett volna meghagyni az eredetit – Fellini degli spiriti, azaz Fellini és a szellemek –, amely egyértelmű utalás a Júlia és a szellemekre. Az archív interjúkat, kortársak visszaemlékezéseit, filmrészleteket és animációs betéteket tartalmazó dokumentumfilm három ponton ragadja meg a művész kivételes kapcsolatát a természetfölöttivel, a transzcendenssel...

Végső Zoltán: Új duók

(Aki Takase és Daniel Erdmann: Isn’t it Romantic?; Palotai Csaba és Steve Argüelles: Cabane Perchée – BMC, 2021)

Még mindig kérdés, hogy Bartók zenéje mikor és miért működik jazz-alapanyagként. Egy lehetséges válasz, hogy a jazz a 2010-es évekre jutott el az idiómáinak kinyitásával a határterületekig, amilyen Bartók is, ha a jazz felől nézzük. Mert tagadhatatlan, a bartóki világ tényleg illeszkedik a kortárs jazzbe, és nem csak azért, mert a jazznek mindig is volt befogadó jellege, hiszen Parkerék, Coltrane-ék és persze sokan mások a korabeli popzenéből és még az operettből is merítettek, ma pedig itt van Bartók, a jazz új sztárja. Már itthon is készült több releváns jazzalbum a zenéjéből (például Párniczky Quartet, Modern Art Orchestra) és vannak, akik konkrét darabok nélkül a szellemiséget emelik át. A Párizsban élő gitáros, Palotai Csaba és a brit dobos, ütőhangszeres, producer Steve Argüelles a konkrét daraboknál maradtak, úgy, hogy a szellemiségből kevesebbet ragadtak meg...

Gergics Enikő: A behódolás eksztázisa

(Tasnádi István: Kartonpapa. Nézőművészeti Kft., Szkéné Színház, június 13.)

Tasnádi István a saját drámáját rendezi, a Kartonpapát eredetileg a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére írta meg 2018-ban. Nincs semmi finomkodás ebben a rendezésben, direkt hangokra, konkrét interakciókra instruálja a színészeket; közbevetések nélküli információadagolás nyomán bontakozik ki a cselekmény és épül ki a szereplők titkolt gyarlósága. Van némi kabaréíz is ebben a színpadi elrendezésben, a színészek között természetellenesen nagyok a térközök, a párbeszédek ütemét a sűrű csattanók vezetik. Ennek megfelelően sok a szövegben a változatos erejű poén, de ezek fő eszközként hamar bevetté is válnak, egymást gyengítik, ellenállóbbnak bizonyul a nonverbális humor...

Fáy Miklós: A lenyelt mikrofon esete

(Im Abendrot – Deutsche Grammophon, 2021)

Goerne nagy, bőséges hang, bár ezt a stúdióban erősen megtámogatták, közel tették a mikrofont, úgy érzi magát a hallgató, mint Ady Endre Léda ajkai között. Lehet, hogy ettől valami közeli, bizalmas élményhez kellene jutnunk, nekem kicsit olyan, mintha a fülembe csámcsognának, még ha színvonalasan is. Goerne attól még Goerne, majdnem egyeduralkodó a műfajban, a hangja szépen zeng, amikor zenghet, amikor feljebb meg, nem kellemetlen a fejhangja sem. Közben van egy rossz szakasz, amikor kiürül, és akkor jön a régiekhez hasonlítgatás: úgy szól, mint Peter Schreier...

Králl Csaba: Fel, fel, még feljebb

(Badora Társulat: Kingdom – Nemzeti Táncszínház, május 31.)

Barta, aki a Kecskeméti City Balett vezetője is, és ezt sok év tapasztalata mondatja velem: a budapesti társulatával jár be merészebb utakat. Kecskeméten népnevel, táncmegszerettet, a Badorával inkább kísérletezik. A Kingdom is ezt látszik igazolni. Egyén és tömeg, rész és egész, személyes energiák és a csoportdinamika lüktető kölcsönhatásaira fókuszál Barta – és társkoreográfusa: Szőllősi Krisztina – koreográfiája, ahol éppúgy követelhet bárki kitüntető figyelmet magának az előadók közül, mint lehet egyszerű láncszem egy nem közösségként funkcionáló csoport elvont társasjátékában...

Siba Antal: Újabb szép vereség

(Magyar–portugál a Sport TV-n)

Igen nagy kérdőjel, hogy a most már központilag szervezett, az utca népét rémületbe kergető fekete inges tömeg vajon minden szempontból ideális és csodálatos-e. Legújabb himnuszuk, ami úgy szól: „Megjöttek a magyarok, húzzátok össze magatok”, kicsit mintha túlmenne a határon. Ismerem igen sokak kritikus véleményét, miszerint a szurkolás nem lehet egyben a lakosság megfélemlítése, még egy ilyen hangot a stúdióban nem hallottam. Tudom, vannak az angol drukkerek meg az oroszok, ahol ők megjelennek, szem és pub nem marad szárazon...

I R O D A L O M

Selyem Zsuzsa: Mutatkozók és rejtőzködők

Az első madár, akire felfigyeltünk (miután Illés megmutatta), egy tengelic volt. Szóval én is belenéztem a távcsőbe, hát tényleg, ott üldögélt a havazásban egy folyóparti fűzfán piros pofácskájával, fehér és fekete fejecskéjével, és rövid cső­röcs­ké­jét kitátva hangicsálta, hogy kikikikk. Az okostelefon OpenBirds applikációjába írtuk is be, hogy 1 carduelis carduelis. Kikk, folytatta ő, meg hogy kihikk, aztán hozzátette azt is, hogy csrrre.

És mentünk tovább a szélben, hidegben, hóesésben, Plútó vidáman nyargalászott előre meg vissza, elhozhattam volna Pogót is, gondoltam, ő is nyargalászhatna a szélben, hidegben, hóesésben nagy vidáman, ahelyett hogy a meleg házban szundikálna a díványon...

Vári Attila: Vízi zene

Mint ahogy a gazdák hasonlítanak kutyáikra, a város is hasonlított polgármesterére. Még az elmúlt rendszerben lebontották az ódon városközpontot, mert nagygyűlésekre alkalmas teret csináltak helyette, a tapsteret, amely szinte akkora volt, mint maga a település.

A kisváros a folyó felső folyásának egyetlen nagyobb települése volt. Itt szélesedett ki annyira a völgy, hogy lakható legyen. Nemcsak az országút, a folyó és a vasút szentháromsága fért el benne, mint a forrásától megtett több mint száz kilométeren, ahol csak apró gerendaházak jelezték, hogy emberek is élhetnek a végtelennek tűnő ősfenyvesek félhomályában. A kiszélesedett völgy élhetőségének bizonyítéka lehetett, hogy már a római korban is lakott volt, s a középkori krónikák mezővárosként, Sanctus Iohannes Oppidium néven emlegették valaha Szentjánosházát, a születésnapi vízi zenét ígérő kisvárost...

Tóth B. Judit: Anyanapló

Babák vannak a tűzben... ismerős pici babák... Te nagyon gyorsan bokszolsz, rúgsz, bokszolsz belülről, míg föl nem ébredek.

Mikor letettek mellém, arra gondoltam, lám-lám, álomszép kislány. Az infúziós cső és a katéteren lógó pisiszacskó mellett fekvő antik angyal. Apád mondta így, antik. Nagyon bealudtál. Egyszerűen nem lehetett fölébreszteni. Mintha ott akartál volna maradni abban a másik, ismeretlen... nem is tudom, hol.

Jó volt veled aludni a Szentkirályiban. Piszkálgattad a csörgőd. Zizegett az éjszaka.

Egyszer csak kivilágosodtak a spaletták rései. Hő... hő... hő... – mondogattad a fénynek.

Nem! Az volt az első szavad. Nem! Nem akartál lecsúszni a csúszdán, mikor az Apád verseit javítgattam a homokozó szélén ülve, és egy barátnőmre bíztalak. Nem! Napapára, a Nadira, a puha kutyakacsára azt mondtad. Nem! Ácsorogtál a kiságyadban, a hálózsákodban. Nem! Nem kell szomorú anya!

Balássy Fanni: Farkas Csapó Gyurka

A szőnyegen kuporog, lábai átnyúlnak a dohányzóasztal alatt, körülötte összefirkált tankönyvek, laptop a maszatos üveglapon. A gyerek másnapi környezetismeret-háziját rakosgatja össze. Advent első vasárnapja van. A gyerek unottan lógatja a fejét a kanapéról, és nyávog. Az asztalon koszorú, magányosan pislákoló gyertyaláng. Az asszony a hálóban fekszik, a hétköznap felvett sorozatepizódokat pörgeti, amióta ő az egyetlen kenyérkereső a családban, gyakrabban vállal túlórát, így nem ér haza az adás kezdetéig. A nappaliban hideg ledfény, az illatgyertya fahéjas lónyálszagot ont magából. A gyerek feláll, felmászik a heverő háttámlájára, tornászoktól ellesett mozdulattal lendíti a lábát, egyensúlyoz, közben sürgeti apját, aki mohón görget a képtalálatok között. Gémeskút, gulya, racka juh, karikás ostor, délibáb, túzok, kilenclyukú híd: nyolcvanezer-százharmincöt hektárnyi szabad tér, megközelítőleg tizenhatmillió, egymás mellé felhúzott panellakás területe. Leragad az egyik kép előtt, a monitort beteríti a pixelbe sűrített pusztaság, azon gondolkodik, mennyit kellene szaladnia ahhoz, hogy elérje a távolban felsejlő erdőnyelvet...

Horváth Dániel: Onkologosz

(diagnózis) Falak vesznek körül, kép nélküli és szürke kórházi falak. Hozzáláncolva egy vasgubancon csüngő gyógyszeres üveghez. Ez a bilincs a vénámra van kötve, s ha leválasztanak róla, az is csupán átmenet. Nem rám figyelnek, hanem megfigyelnek engem. Ki a testem, ki a lelkem. Akivel a lelkemről beszélek, az kérdez, akivel a testemről, attól én kérdezek. Ha tőlem kérdezik: „Hogy vagy?”, a lelkemről kérdeznek. Ha én kérdezem: „Hogy vagyok?”, a testem állapota érdekel. Meg kell kérdeznem a magam lelkétől, hogy „Hogy vagy?”, de tartok tőle, hogy csak olyan dadogva tudok felelni, mint mikor a lelkemről kérdezőknek a testem állapotáról beszélek. Hangulatváltozásaimat magamnak ugyanolyan idegen és ködös szavakkal tudom csak leírni, mint ahogyan a testemet leíró zárójelentések és diagnózisok latin szavait is csak nagy vonalakban értem...

Istók Anna: apofénia egy házasságban

Istók Anna: A szerelem fiziológiája

Fekete Vince: Halálgyakorlatok

„NINCS HELYE A NYAFOGÁSNAK” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.06.18.


A TARTALOMBÓL:

– Fapad – Hardy Mihály: A Klubrádió talpon marad, ha csak a hallgatókon és rajtunk múlik – interjú

– Csak Orbán nem akar reformot – Nincs elég orvos és ápoló, miközben a szocializmusból megörökölt működési struktúra rendkívül pazarló. Kérdés, mi lesz a 2022-es parlamenti választás után

– „A diákok nem antiszemiták, de nagy a tudatlanság” – Többnyire nem elutasítók a magyar diákok és tanárok a zsidó- és romaidentitás-foglalkozásokkal szemben, mégsem mindig könnyű bejutni ilyen programokkal az iskolákba, főleg vidéken

– Ígéretek és a valóság – I. rész Három évet késett, és másfélszeresére drágult a fürdő – Mi valósult meg a Modern Városok Program ígéreteiből Miskolcon?

– Állandósult barackvész – Három éve folyamatosan súlyos fagykárok érik a növényt, sokan felszámolnák az ültetvényeket

– Nyugdíjreform: igazságot a gyermeket nevelőknek! – A legújabb elképzelés önfenntartóvá tenné a súlyosan veszteséges nyugdíjkasszát

– „És hát ugye a csend” – Így élnek az emberek az autópályák közé ékelt falanszterben, a Tópark lakóparkban

– Hűségpénzzel kötnék röghöz a rendőröket? – Hathavi fizetést adnának a rendőröknek, hogy megakadályozzák a tömeges leszerelést, de lapunk információi szerint az erről szóló tárgyalásokon felmerült, hogy feltételekhez kötik a jutalmat

– Kármentés Európában – Joe Biden helyreállítaná a Donald Trump által lerombolt kapcsolatokat, de a bizalmi viszony újjáépítése nem megy egyik napról a másikra

– Elnököt csinál utódjából a legfelsőbb vezető? – Nem hagyott sok választási lehetőséget az irániaknak az Őrök Tanácsa

– Elsöpörheti Pasinjánt a karabahi vereség – Örményország második elnöke, a „bársonyos forradalom” után letartóztatott Robert Kocsarján jó eséllyel visszatérhet a hatalomba

– Mélyrepülésben a trónfosztásra készülő Zöldek – Visszavette a vezetést a CDU, az ökopárt kancellárjelöltje, Annalena Baerbock elveszítette támogatói harmadát

– Kolbászháborúba fullad a brexit? – Vészesen ketyeg az óra, június utolsó napján lejár a kitolt türelmi idő, így Észak-Írországban meg kellene kezdeni az Angliából, Skóciából és Walesből érkező áruk ellenőrzését

– A hétköznapok nemhétköznapisága – Rényi Ádám: Szeretek szövegeket előállítani, sajtóközleménytől novelláig bármit. Interjú

– Saját halhatatlanság – Kilencven éve született Eörsi István

– Népítélet Borsodban – 1946. július 20-án és augusztus elsején Miskolcon két munkástüntetésre került sor. Mindkettőt a Magyar Kommunista Párt szervezte, és mind a kettő szörnyű lincselésbe torkollt

– A Me too próbára teszi a trükkmestereket – Különös módszerrel szabadul meg Hollywood a szexuális zaklatással vádolt színészektől: ha kell, a kész filmekből is kiradírozzák őket

– A gyerekeken a sor – Bár még sehol a világon nem engedélyezték a 12 éven aluliak oltását, kis szerencsével még idén sor kerülhet erre is

– Baljós sejtelem – A rengeteg, jogosan aggódó, kínai vakcinával oltott ember igényeire alapozva egész immuntesztelő iparág épült ki nálunk – ami szomorú és drága látlelete a hatóságok szakmai hibáinak. A T-sejteket először tesztelő labor vezetőjével beszélgettünk

– Elbűvölni a Nyugatot – Ferch Magda: Magyarországon nem mondható széles körének a frankofónia. Interjú

– Ezer mozi – Adolph Zukor ricsei árva fiúból lett a Paramount Pictures alapítója

– „Tisztában vagyunk a realitással, de eltekintünk tőle” – Gundel Takács Gábor a japán közhangulatról, a térdelő focistákról és a labdarúgó-Európa-Bajnokságról. Interjú

Budai Hang – 8 oldalas mellékletünk

– „Nincs helye a nyafogásnak” – Udvaros Dorottya újrakezdésről, Óbudáról és a vesztünket okozó magabiztosságról. Interjú

– Rákositól a replikáig – A Budavári Palota rekonstrukciója: történelmi visszaépítés vagy megtévesztő másolat? 

– Juliska mama házi kiflije – A Kifli ÉS Kocsmát a karantén alatti zárva tartás a csőd szélére sodorta, ám az utolsó pillanatban – bukósisakos motoros futár képében – megérkezett az angyal: a törzsvendégek által összedobott adományt hozott, amellyel a kultikus II. kerületi egység kihúzhatta tavaszig. Az egyik alapítóval beszélgettünk

– Csendben pusztul tovább – Még évekig folytatódhat a Szent János Kórház amortizációja

– Milliárdos kieséseket hoztak a kormányzati elvonások Budán – Már önmagában a járvány elleni védekezés több száz milliós költségekkel járt a budai önkormányzatoknak, de az igazi kieséseket a kormányzati elvonások okozták

– Milyen híd épüljön 25 év múlva? – Még a Galvani híd kapcsán sincs egyetértés a főváros és a kormány között, de már tervezik az Aquincumi hidat is, amely negyedszázad múlva készülhet el

– Patyomkin büszke örökösei – Szinte teljesen elbontották a budai Duna-part meghatározó épületét, a Radetzky-laktanyát, és számos sorstársa akad a fővárosban

– „Apró kertecskék közepében állnak a házikók” – 90 éve adták át a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet

– Lakópark helyett lápra költenek – Megóvná a főváros Buda egyik utolsó vizes élőhelyét, a Mocsárosdűlőt

Publicisztika:
– Dévényi István: Hazánk
– Gulyás Balázs: Pedofurfang – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Lányi András: Az utolsó békeév
– Ficsor Benedek: A gyűlölet hatalma – Álláspont
– Péter Tamás: Futball-Eb és térdelés: pályán a túltolt identitáspolitika
– Pápay György: Hatalom, technika – Több a zászló
– Tarnay Kristóf Ábel: Nem értik
– Béndek Ábris: A jóságra való igényről
– Lukács Csaba: Székely Svájc – Helyzet-Kép
– Híd Jenő rajzol: Közmunka
– Wekerle Szabolcs: Hasonló alakú főnevek – Újbeszél
– Gazda Albert: Lassítás
– Puzsér Róbert: Sebestyén Balázs: a kriptobuddha az árfolyamnirvánába tart
– Marabu: Vursli

Tárca:
– Egressy Zoltán: Angyalkák tánca
– Erdész Ádám: Könyvek raklapon
– Benedek Szabolcs: Szeretlek AIDS nélkül – Az én hangom mélyebb

Kritika:
– Helyünk a világban – Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk
– A fény pislákol – Ivan Krasztev-Stephen Holmes: A fény kialszik – A liberális demokrácia válságáról
– Egy pokoljárás térképe – Keresztury Tibor: Hűlt helyem
– Hogyan kezdődött? – Graham Lawton: Így kezdődött (majdnem) minden

ITT OLVASHATÓ

„MOSTANRA SZINTE LEHETETLEN, HOGY EGY EURÓPAI VEZETŐ POZITÍVAN BESZÉLJEN KÍNÁRÓL. AZ EGYETLEN KIVÉTEL ORBÁN VIKTOR”

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.06.18.


Kína erősödése és a Nyugat hozzá viszonyított gyengülése miatt az elmúlt öt évben olyan események történtek, amelyek húsz éve nem eshettek volna meg, mondja Bruno Macaes, Portugália korábbi Európa-ügyi minisztere, az elmúlt évek egyik sikerszerzője a globális politikai elemzésben. Szerinte a politika nyelvezete keményebb lett Kínával szemben, de a tettek egyelőre elmaradnak. A vakcinaversenyben egyértelműen a Nyugat győzött, azt viszont nem érti, hogy miért a Fudan Egyetem budapesti kampuszából lett balhé, miért nem a kínai 5G-hálózatból. A Globsec Forumon interjúztunk vele Pozsonyban...

HINTALOVON ALAPÍTVÁNY: GYERMEKJOGI JELENTÉS 2020

HINTALOVON ALAPÍTVÁNY
Szerző: Hintalovon Alapítvány
2021.


Előszó


2020 a legtöbb ember számára egyet jelentett a koronavírussal. A globális járvány felforgatta a hétköznapokat. Megváltozott az, ahogy a családok, gyerekek dolgoznak, tanulnak, ahogy a szabadidejüket töltik, amennyit látják egymást. Felértékelődött az internet, az orvosi ellátás, az anyagi biztonság szerepe és az is, ahogyan egymással bánnak az emberek, akár otthon, akár az online térben. Fokozott figyelem övezte a jogalkotást és a kormányzati döntéshozatalt, ezzel együtt pedig megnőtt a jelentősége a bennük való bizalomnak és a felelősségtudatnak.

A járvány során a bőrünkön éreztük annak következményét, hogy milyen védelemhez, támogatáshoz jutunk hozzá, és mennyire figyelnek oda a véleményünkre. Más szóval, megtapasztaltuk azt, hogy milyen fontos szerepe van a jogaink érvényesülésének.

A gyermekjogok érvényesülése is a hétköznapi helyzetekben mutatkozik meg. Nem a civilek „gumicsontja”, de nem is csupán a rendőrök, bírók, hivatali ügyben eljárók számára releváns kérdés. A gyermekjogok az állam ígérete arra, hogy a 18 éven aluli gyerekek biztonságos, támogató környezetben nőhetnek fel, és biztosítja azokat a feltételeket, amik az egészséges fejlődésükhöz, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.

Mennyire valósult ez meg 2020-ban? Mit hozott ez a rendkívüli év egy első osztályos tanulónak vagy egy szegénységben élő gyereknek a digitális oktatás során? Min ment keresztül az a fiatal, akit az interneten zaklattak, és visszaéltek a képeivel? Mivel találkozott egy identitását kereső kamasz, vagy hogyan dőlt el egy családjából kikerült csecsemő sorsa? Amikor ezekről beszélünk, a gyerekek jogairól és azok érvényesüléséről beszélünk.

Idén ötödik alkalommal készítünk összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről. A gyermekjogi szemlélet átfogó áttekintést enged a 18 évnél fiatalabbak helyzetéről, melyet a jelentésben a jogszabályok, intézkedések, elérhető statisztikai adatok, programok mentén vizsgálunk, figyelembe véve, hogy mire reagált a média és a társadalom. Ezek módszeres áttekintése után 2020-ban 3 visszatérő vagy jelentős téma hangosodott ki: a koronavírus, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése.

Maszkok mögé bújtunk, de a webkamerákon és a közösségi médián keresztül nagyobb betekintést adtunk a magánéletünkbe. A családok több időt töltöttek együtt, de a járvány rendkívül megszűrte a társas kapcsolatokat, és az így megváltozott közelség és távolság új kihívásokat állított mindenki elé. A segélyvonalak forgalma megduplázódott, nőtt az alkoholfogyasztás és a függőségek a gyerekek és a családok körében is. Láthatóvá váltak az ellátórendszer és a jogi szabályozás hiányosságai, a járvány miatt pedig nem csupán új nehézségekkel, korábban nem létező élethelyzetekkel néztünk szembe, hanem a már meglévő társadalmi problémák és egyenlőtlenségek is felerősödtek. A hátrányos helyzetű családokra óriási súly nehezedett, melyeken a bővülő családtámogatások alig változtattak. A járvánnyal érzékenyek lettünk olyan kérdések iránt is, amelyek nem kaptak elég figyelmet, többek között az adatvédelem és a digitális biztonság, az álhírekkel szembeni védekezés, a tanár-, orvos-, pszichológushiány tekintetében. Megtapasztaltuk a megfelelő tájékoztatás, az érintettekkel történő egyeztetések fontosságát, az együttműködés és az alulról jövő kezdeményezések szükségességét. Nyilvánvaló lett a kiszolgáltatottságunk és egymásrautaltságunk, ami lendületet adott a társadalmi felelősségvállalásnak és együttműködésnek is. Összefogás indult a digitális eszközökkel való ellátásért, a családon belüli erőszak ellen, és a magukra maradt tanárok, családok együttműködtek a gyerekek érdekében. Egyszerre voltunk jobban egyedül és együtt, egy új sorsközösség alakult közöttünk. A bezártságban pedig átértékelődött a szabadság fontossága

Ebben a környezetben éltek a gyerekek. Így töltötték az életük felét, negyedét, nyolcadát és azokat a szenzitív hónapokat, fontos eseményeket, amelyek az életben egyszeriek és megismételhetetlenek. Nemcsak olyan rítusok maradtak el vagy alakultak át, mint egy ballagás vagy szülinapi buli, de fájó lemaradást okozott, hogy sok fogyatékossággal élő gyerek nem jutott hozzá a fejlesztéshez, vagy hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknél csak illúzió maradt a digitális oktatás. A lakásokba beköltöztek az iskolák, amelyek szeptembertől az új Nemzeti alaptanterv szerint tanítottak, és amik a gyerekek kétharmada szerint kevésbé tisztelték a szabadidejüket.

2020 és a pandémia versenyfutás volt az idővel, mel - lyel a jogi szabályozás csak próbálta felvenni a ritmust. A járvány a korábbi évekre jellemző tendenciához képest is felpörgette a jogalkotás ütemét. Minden hétre jutott egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabályváltozás – ezek több mint 60%-át a koronavírus-járvány következtében hozták. Nagy részük az oktatásban beálló változásokra reagált, és a veszélyhelyzethez való mielőbbi igazodás igénye sokszor olyan szabályozási környezetet eredményezett, amelyben a gyerekek egyéni szükségletei sérültek. A gyermekotthonokban elrendelt látogatási tilalom, a személyes kapcsolaton alapuló védőnői, gyermekvédelmi, háziorvosi ellátás átalakulása például számos problémát szült, vagy hagyott elfedve.

A pandémia rávilágított, hogy egyes gyermekjogok milyen könnyen konfliktusba kerülnek egymással a krízishelyzetekben. Fokozott érdeklődés övezte az alapjogok szükséges és arányos mértékű korlátozását, például a teljes gyülekezési tilalom elrendelése, a kórházi látogatások korlátozása vagy a menedékkérelmek felfüggesztése kapcsán. Döntő fontosságú lett ebben a helyzetben, hogy megértsük és elősegítsük a Gyermekjogi egyezmény egyik alapelvét, miszerint elsősorban a gyerekek legjobb érdekének kell érvényesülnie az őket érintő kérdésekben. Ahogy az alapvető jogok biztosa megfogalmazta: az egészségügyi veszélyhelyzet nem teheti idézőjelbe a gyerekek jogait. 2020 a korlátozások éve volt, de nem csak azért, mert szabályozták, hogy mikor és hova mehetünk a járvány alatt. Több diszkriminatív rendelkezés is született

Az Alaptörvény 9. módosítása kizárt bizonyos gyerekeket és szülőket az alkotmányos jogi védelem köréből, ami további kirekesztésnek ágyazott meg. Szűkült, hogy mi a család, és hogy milyen önazonosság, milyen értékrendű nevelés védendő, valamint célkeresztbe kerültek az LMBTQI-gyerekek és a nemi nevelés. Megszűnt az önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, és az átszervezése korlátozta a jogérvényesítő lehetőségeket. Elutasította a Parlament az Isztambuli egyezmény ratifikálását, és nehéz helyzetbe kerültek az örökbe fogadni kívánó egyedülállók és az azonos nemű párok.

Mindeközben fontos előrelépések történtek a gyerekek szexuális kizsákmányolása és az erőszak áldozatainak védelme terén. A jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre. 20 ezer gyereket érintő, politikailag kényes botrány kellett ahhoz, hogy többet beszéljünk az online visszaélésekről, a felelős közösségimédia-használatról, amitől nem független, hogy az előző évhez képest kétszeresére, 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma. Fejlesztették a kríziskezelő ambulanciákat, a segélyvonalak kapacitásait, lépések történtek a gyereksegítő házakat kialakító Barnahus modell kiterjesztése felé, és kormányzati kampány indult a családok, nők és gyerekek védelmére. Folyamatos vita övezte, mit kell tenni az erőszak megelőzése, kezelése érdekében az iskolában is, bevezették az iskolaőrök intézményét

Szintén a tavalyi év fontos eseménye volt, hogy lezárult az ENSZ felé való jelentéstétel ötéves ciklusa a gyermekjogok hazai helyzetéről. Bár a koronavírus átrajzolta a prioritásokat, a Gyermekjogi Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott ajánlások megvalósítására minden nap új esélyünk van.

Az eddig leírtakból is látszik, hogy a 2020-as jelentésben az adatok helyett az intézkedéseké, jogalkotásé a főszerep. A közérdekű adatigénylés „ellátást veszélyeztető” kockázata miatt nehezebb volt adatokhoz jutni, ami nem öncélúan, a jelentés minősége miatt érdekes: az elutasított kérelmeink felvethetik a kérdést, hogy mennyire biztosított az átláthatóságon, bizonyítékon alapuló, koordinált döntéshozatal a minisztériumokban és hivatalos szerveknél.

2020-ban mintha megállt volna az élet, mégis mintha ez adta volna a lendületet ahhoz, hogy régóta várt és a krízishelyzetben kevésbé időszerű változtatások szülessenek. Gyakran lehetett érezni, hogy a családok mellett a gyerekek ügye is ideológiai kérdéssé vált. Érintettségük gyújtópontként szolgált a társadalmi-politikai diskurzusban: ha egy ügyben gyerek is érintett volt, máris belobbant a vita. A gyermekjogok érvényesülését segíti, hogy beszélgessünk, szakmai vitát folytassunk a gyerekekről, a gyereknevelésről és arról, hogy hogyan tudjuk számukra a megfelelő környezetet biztosítani. Szükséges azonban, hogy a politikai-ideológiai narratívával szemben megerősödjön a gyermekjogi szemlélet is. Reményeink szerint ehhez kínál a jelentés megbízható kiindulópontot, szakembereknek és laikusoknak egyaránt...

EGY DEMOKRÁCIA NEMHOGY ILLIBERÁLIS, DE MÉG KERESZTÉNY SEM LEHET

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.06.18.


Lassan hét éve annak, hogy Orbán Viktor szokásos tusnádfürdői beszédében új nevet talált politikai rendszerének leírására: 2014 júliusától magyar fülnek már nem idegen az illiberális demokrácia szóösszetétel. A Nyugattal való szembenállását kifejező, a fejlett társadalmakra jellemző liberális demokráciát megvető elnevezés hallatán külföldön is sokan felkapták a fejüket – nehéz volt elképzelni, hogy ezt a pejoratív jelzőt valaki büszkén használja a saját politikai berendezkedésének jellemzésére, ráadásul még pozitív tartalommal is megtöltse a szavazói számára.

„Mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk, hanem kereszténydemokráciát építünk. (...) Mi itt egy kereszténydemokrácia felépítésén dolgozunk, európai hagyományokban gyökerező, azt is mondhatnám, régi vágású kereszténydemokráciáén” – ezt már négy évvel később mondta a miniszterelnök egy 2018 júniusában adott rádióinterjúban. Az illiberális jelző elkopott, új termékre volt szükség, a migrációs válság során elért kampánysikerekből pedig arra következtettek, hogy a kereszténység hangsúlyozása lehet a nyerő.

De lehet-e illiberális és keresztény egy demokrácia? Ez volt a fő témája a CEU Demokrácia Intézetén belül működő Bibó István Szabadegyetem csütörtöki vitaestjének, ahol három különböző hátterű szakértő beszélgetett a vallás és a demokrácia, a hit és a politika kérdéseiről, Ónody-Molnár Dóra vezetésével. Perintfalvi Rita katolikus teológus, a Felszabtér blog és a magyar egyházi szexuális bántalmazásokról szóló, frissen megjelent könyv, az Amire nincs bocsánat szerzője, Csepregi András evangélikus teológus és iskolalelkész és Bencze Mátyás, a TK Jogtudományi Intézetének jogtudósa, a 2019-ben bejegyzett Magyar Ateista Társaság tagja nagyjából minden téren egyetértett a beszélgetés során – ez annak is köszönhető, hogy a másik oldalról senki nem fogadta el a meghívást, így nem akadt védője a régi vágású kereszténydemokráciának...

AZ MLSZ A MEGLÉVŐ EB-MECCSEKRE KONCENTRÁL, DE KÉSZEN ÁLL MINDEN MÁS FUTBALLESEMÉNY MEGRENDEZÉSÉRE

TELEX
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2021.06.18.


Nem biztos, hogy Londonban rendezik meg a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjét és elődöntőit, beugróként Budapest is szóba került. Az ok a külföldi szurkolók és a VIP-vendégek karanténkötelezettsége. A Magyar Labdarúgó Szövetség, mint eddig is, minden rangos futballesemény megrendezésére készen áll, Boris Johnson brit miniszterelnök szerint folyamatosan tárgyalnak az UEFA-val, és a közegészségügyi szempontok a legfontosabbak.

„Az Európa-bajnokság rendezése teljes mértékben az UEFA hatásköre, így a rendezéssel kapcsolatos kérdésekre ők hivatottak válaszolni” – felelte a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) arra kérdésünkre, hogy mekkora esélye van annak, hogy július 11-én Budapesten rendezzék meg a futball-Európa-bajnokság döntőjét. Budapest eredetileg négy meccs – három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő – rendezési jogát kapta meg...


FEL KELL KÉSZÜLNI A DEMOKRÁCIA VÉDELMÉRE

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.06.18.


Ébresztőt kiáltott Ungváry Rudolf a Népszavában néhány napja megjelent cikkében (Amire fel kell készülni). Az író, publicista – és gépészmérnök – úgy véli, a jövő évi parlamenti választás után Orbán Viktor az utcára vihet mindenkit, akit csak képes, arra hivatkozva, hogy a kormány nyíltan a demokrácia megsemmisítésére tör. Úgy fogalmaz, „Orbán nemzetvezér az uszító demagógiájával gondoskodni fog arról, hogy az ő népe viszont rendszervisszaváltó hangulatba kerüljön az utcán, az biztos”. Szerinte az ellenzéknek erre kell felkészülnie, de ennek még jele sem látszik. Minderről megkérdeztük Ungváry Rudolfot.


– Nem látja túl sötéten a helyzetet?

– Egyáltalán nem. Még sokan emlékeznek rá, hogy 2006-ban Orbán Viktor ráuszította a felheccelt tömeget a Parlamentre. Úgy foglalták el a Magyar Televízió Szabadság téri székházát, hogy a teljesen felkészületlen rendőrség – amelynek semmilyen tapasztalata nem volt a tömegoszlatásban, de megfelelő instrukciókat sem kapott – lényegében semmit sem tett. Az „elfoglalt” Parlament épületében pedig órákig ott ténfergett tanácstalanul a politikailag tapasztalatlan, felheccelt tömeg – akárcsak a Capitoliumban 2021-ben. Jövőre Magyarországon ugyanez fenyeget. Már ha valóban jön egy új kormány, amely hozzányúl nemcsak olyan törvényekhez, amelyekhez elég az egyszerű többség, hanem az Alaptörvényhez meg kétharmadosokhoz is, és azokat ugyancsak megpróbálja valahogy visszacsinálni...

A HOMOFÓBIA KIMAGYARÁZÁSA - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.06.18.


Jó reggelt! Nagyon meleg lesz ma és a hétvégén is.

4 legfontosabb cikkünk most

- A világ leghosszabb vízicsúszdáját építenék meg Eplényben

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: AZ ÚJSÁGÍRÓK MEGNYOMTÁK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, ORBÁN ELENGEDTE A LÁNCRÓL KOVÁCS ZOLTÁNT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.06.18.


A magyar miniszterelnök a jelek szerint tudta, hogy vihart arat a melegellenesre hangolt pedofiltörvénnyel.


Die Presse

Egészen példátlan módon, az újságírók győzték meg az igazságügyi biztost és személyesen Ursula von der Leyent, hogy nem hagyhatják szó nélkül a magyar homofób jogszabályt. Az úgy volt, hogy két napja a Bizottság szóvivője a brüsszeli sajtótájékoztatón egyetlen szóval sem említette a vadonatúj magyar jogszabályt, noha az – igen veszedelmes módon – egyenlőségjelet tesz a melegség, illetve a pedofília közé.

A tudósítók azonban nem hagyták annyiban és csaknem fél órán keresztül olvasták Wiegand fejére, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az próbált kibújni a szorításból, és a végén csak annyit tudott kinyögni, hogy Brüsszel utánajár a dolognak. Ám a testület tagjai minden bizonnyal élőben figyelték a fejleményeket színfalak mögül és a hangulat láttán rájöttek, hogy lépniük kell. Így előbb az igazságügyi biztos, majd von der Leyen is Twitter-üzenetben ítélte el a magyar Országgyűlés határozatát.

Orbán ezen persze felháborodott, így elengedte a láncról Kovács Zoltánt, aki a maga módján igyekezett jobb belátásra bírni a testület elnökét. Brüsszeli magyar körök szerint a kirohanást az magyarázza, hogy a kormányfő a túlélésért harcol, ezért igyekszik éket verni az ellenzék soraiba, és ez sikerült is, hiszen a Jobbik vele együtt szavazott.

Ám az EU-val aligha kerülheti el az újabb összecsapást, bár majd meglátjuk, mennyire áll a sarkára von der Leyen. De itt már a hangsúly a jogállami mechanizmuson van, miután a héten elkészült az alkalmazás kézikönyvének tervezete. Abból az derül ki, hogy Brüsszel pontosan tudja: Orbán famíliája és baráti köre teletömte a zsebét uniós pénzekkel. A nyílt konfrontáció őszre várható, miután valóságos csoda volna, ha Magyarország kimaradna azok közül, akik ellen elsőként vetik be a demokratikus normák védelmét szolgáló rendszert.

Euractiv


Az ILGE, az európai homo- és transzfób incidenseket nyomon követő civil szervezet igazgatója arra szólítja fel az EU-t, hogy semmiképpen se nézze tétlenül az LMBT-ellenes magyar törvényt, mert saját hitelessége forog kockán. Evelyne Paradis szerint most komoly vizsga elé kerül az unió, mert nem egyszerűen az értékekről, hanem arról is szó van, hogy mit tesz azok érvényesüléséért. Hiszen az egyik tagállam éppen lekoppintja a korábbi, orosz szabályozást, szembemegy az uniós joggal, megsérti a nemzetközi emberi jogokat, benne a közösség alapjogi chartájával.

Az európai vezetőknek meg kell mutatniuk: vannak annyira tökösek, hogy ne hagyják annyiban. Hiszen a szavahihetőségét kockáztatja olyan kulcskérdésekben, mint az egyenlőség és az emberi jogok. Ha nem lép, egyfelől az EU polgárai kérdezhetik, hogy milyen értékközösség az, ahol ilyen törvények láthatnak napvilágot – minden következmény nélkül. Másfelől miként tudna a szervezet ezek után példát mutatni a világban?

Ha valamikor, akkor ezúttal jött el igazán az ideje, hogy Brüsszel bevesse az eszközeit, a kötelezettségszegési eljárástól a pénzügyi eszközök megvonásáig. Értésre kell adnia, hogy egyetlen kormány sem sértheti meg büntetlenül az emberi jogokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az EU nem nézi el, még egy miniszterelnöknek sem, ha az próbálja megosztani a társadalmat és egyeseket másodrendű polgárokká igyekszik lefokozni.

Itt azonban a tagállamok felelőssége is felmerül, nem bújhatnak a Bizottság mögé. Támogatniuk kell, hogy büntessék meg Magyarországot. Hiszen kiderült, mennyire sokat hozhat bizonyos politikai konyhára, ha ellenséget kreálnak az LMBT-emberekből. Fontos pontokat lehet vele szerezni az ellenzékkel szemben, és mozgósítja a saját híveket. Ennek azonban megálljt kell parancsolni. Mivel szó szerint emberéletek múlhatnak rajta. Úgy hogy vizsgázik az unió, meg kell mutatnia, hogy a polgárok fontosabbak számára, mint a politika.

Die Welt

A jobboldali lap úgy látja, hogy az új törvénnyel Orbán Viktor a liberális társadalmak ellen kelti a hangulatot. És senki se dőljön be annak az állításának, hogy itt gyerekek védelme forog kockán a pedofilokkal szemben, mert az dicséretes volna, csak éppen nem igaz. Sőt, az ellenkezőjéről van szó. Magyarországon tabunak számít a gyerekek molesztálása a családon belül vagy a baráti körben. A katolikus egyház pedig azt állítja, hogy náluk ilyesfajta gondok egyáltalán nincsenek. A kormány viszont alkotmánymódosítással és új jogszabállyal táplálja azt a rég megcáfolt előítéletet, miszerint a melegek veszélyt jelentenek a kiskorúakra nézve.

Amikor a teológus, Perintfalvi Rita nemrégiben könyvben mutatta ki, hogy bizony, előfordultak ilyen incidensek az egyházban, a Püspöki Konferencia elnöke, Veres András azt bizonygatta, hogy a magyar ember és kultúra gyerek- és családbarát, ezért magyar földön nem jellemzőek az ilyen esetek. Azok okát Nyugat-Európában, a liberalizmusban és a liberális emberképben kell keresni.

Pont ezt mondja a kormány is. Azt igyekszik beadni a szülőknek, hogy az országot liberális pedofilok hada fenyegeti, amely csak arra vár, hogy lányokat csináljon a fiúkból és fordítva, hogy azután rájuk másszon. A gyerekvédelem a hivatkozási alap, hogy LMBT-ellenes legyen hangulat, a közvélemény elforduljon a nyugati liberális társadalomtól. A hivatalos propaganda (Kovács Zoltán) azt mennydörgi: nem kérünk bocsánatot, amiért igyekszünk megóvni az utódainkat.

Ezért tényleg nem is kellene mentegetőzni, ám az erőszakos nemi incidensek nem ott szaporodnak el, ahol nyílt vita folyik a nemiségről, hanem ott, ahogy dohos tabuk uralkodnak, a korlátozó erkölcstelenséggel és az öntelt műveletlenséggel együtt. Az Orbán-kabinet most pont ezt teszi meg normának.

Politico

Békülékeny hangot ütött meg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a német uniópártok kancellárjelöltje. Laschet egy brüsszeli interjúban úgy fogalmazott a jogállami vita kapcsán, hogy az EU-nak jeleznie kell: nem kezel le egyetlen tagországot sem, hiszen a korábbi Varsói Szerződés tagjai erre igen érzékenyek, miután esetükben a szabadság összekapcsolódott a nemzeti függetlenséggel.

Jelezte ugyanakkor, hogy az uniónak ragaszkodnia kell a demokratikus elvekhez, mert a közösségi jog minden kormányt kötelez, beleértve a magyar és a lengyel vezetést is. Ám meg kell találni a módját, hogy a Nyugat megértse ezeket az országokat, ideértve történelmüket. El kell érni továbbá, hogy az eddigiekhez képest ismét jobban bekapcsolódjanak az európai folyamatokba.

Ám egyúttal elképzelhetőnek nevezte, hogy a külpolitikában áttérjenek a többségi döntéshozatal elvére. Továbbá, hogy módosítsák az alapszerződéseket, arccal a több Európa felé. Mert az EU-nak nagyobb jogkörhöz kell jutnia a nemzetközi terrorizmus, illetve bűnözés ellen. Úgy fogalmazott, hogy új lendületre van szükség a járvány után.

Önmagáról azt mondta, hogy politikai stílusa ötvözi Merkel józanságát és Macron európai reformszenvedélyét. Hozzátette, hogy miután Aachen a szűkebb hazája, földrajzilag közelebb van Párizshoz, mint Berlinhez. De ezzel együtt úgy gondolja, hogy a gazdasági mentőcsomag egyszeri alkalom, nem lehet rendszert csinálni a közös eladósodásból.

Spiegel

A szlovén miniszterelnök, aki éppen két hét múlva átveszi az EU soros elnöki teendőit, nagyon szeretne olyan lenni, mint Orbán. Próbálja megzabolázni a bíróságokat, a sajtót, az állami szerveket, mérgezi a politikai légkört. Úgy hogy válaszul a minap a négy legfontosabb ellenőrző testület (a Számvevőszék, az Adatvédelmi Hatóság, a polgárjogokért, illetve a korrupció elleni harcért felelős hivatal) elnökei Európában egészen példátlan nyilatkozatban figyelmeztettek arra, hogy a hatalom, és az oldalán álló média, illetve közösségi portálok részéről sorozatos és összehangolt támadások érnek állami intézményeket, amely dolga éppen az, hogy a kormány körmére nézzenek.

Aggasztó állapotokat talált tényfeltáró körútja során a német zöldek 3 képviselője, akik úgy látja, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy azt általában nyugaton gondolják. Merthogy Jansa, aki bevallottan az illiberális demokrácia híve, magyar mintára tekintélyuralmi rendszert igyekszik meghonosítani. És ez csak még veszélyesebb teszi a dolgot.

Orbánhoz hasonlóan először ő is a sajtót vette elő. A közmédia vezetését lecserélte, a távirati iroda támogatását megkurtította. Ezzel párhuzamosan magyar befektetők révén próbál kormánybarát sajtóbirodalmat kiépíteni. Az igazságszolgáltatás függetlenségét nem sokra tartja. Ezek után Brüsszelben sokan kérdezik, miként képviselheti az EU-t egy olyan ország, amely ekkorát bemosott a jogállami elveknek. Attól félnek, hogy Jansa a következő félévben az unió ellen mozgósítja híveit.

Még az is lehet, hogy kilép a Néppártból, hogy csatlakozzon a magyar és olasz euroszkeptikusokhoz. Azaz nem kizárt, hogy éppen egy új Orbán növi ki magát. Ám ennek ellentmond, hogy kisebbségben van, és sűrűn kell bizalmatlansági indítvánnyal szembenéznie. Csak azért uralkodhat, mert az ellenzék megosztott. De az sem volna jobb, ha utóbbi kerülne a kormányrúdhoz, hiszen alatta teljesen leálltak a reformok, viszont neki is köszönhető az általános korrupció, az uniós pénzek lenyúlása.

Le Monde

Lehet, hogy a járvány véget vet a szociális és költségvetési dömpingnek az unióban. A minimálbérek a legtöbb tagállamban nőnek, főként a keleti részen folytatódik a „felzárkózás”, ideértve Magyarországot. A nacionalista Orbán Viktor azt ígérte a minap, hogy több szakaszban ugyan, de 167 ezerről 200 ezer forintra megy fel a legalacsonyabb bér. Ez csaknem 20 %-os növekedést jelentene, amihez társulna viszont ellentételként a vállalati adó csökkentése.

Természetesen a bejelentést kizárólag a választás magyarázza, a magyar minimálbér utána is a legalacsonyabbak közé tartozna Európában, csak a bolgár és a román szintet múlná felül. A lépés ugyanakkor bizonyos fokig ellentmond annak, hogy a földrész keleti felének egy része nem szeretné, ha a költségvetési és szociális feltételeket tekintve közelítene a Nyugathoz. Hiszen a munka alacsony járulékos kiadásai, vagyis az olcsó munkaerő folytán külföldi beruházásokat tud magához vonzani.

Csakhogy a modell beleütközik saját korlátaiba. Hiszen az áhított jólét mindenképpen együttjár a magasabb jövedelmekkel. Orbán a PiS-t utánozza, amikor pótlólagos juttatásokat helyez kilátásba az embereknek. De az ilyen intézkedések persze messze nem pótolják a jóléti állam megteremtését, és mindenképpen van bennük egy konzervatív, tekintélyelvű elem Ezzel együtt lassan, de biztosan halad a Kelet felzárkózása.

Financial Times

A kommentár úgy látja Biden európai útja után, hogy Amerika visszaveszi vezető helyét a világban, de ismét beköszönt a nagyhatalmi versengés és országcsoportok állnak majd szemben egymással. Azaz véget ér a liberális internacionalizmus, noha a globális függőségi viszonyok jottányit sem változnak. Elég csak a Covid-19-re vagy az éghajlatváltozásra gondolni. Ám a nemzetek erőtlensége nem képes lefékezni a nacionalizmus erősödését. És a gyengébb országoknak el kell dönteniük, hogy melyik nagyhatalom: az USA vagy Kína mellé állnak-e.

A felbátorodott, felemelkedő Peking és a bosszús, ám hanyatló Moszkva nem hajlandó elfogadni egy olyan nemzetközi rendet, amely szerintük a nyugat uralmának tartósítását célozza. Hszi azt szeretné, ha Kína nagy játékos lenne. Putyin azon van, hogy visszaszerezze befolyását a volt szovjet övezetben. A következmény az, hogy a nemzetközi szabályok helyébe rivalizáló csoportok lépnek.

Egyes nemzetek a partvonalról fogják nézni a fejleményeket. Mások próbálják fenntartani a különleges gazdasági viszonyt Kínával, de közben az amerikai védőpajzs alá bújnak. Szokás azt mondani manapság, hogy az autokraták előnyben vannak. Az persze igaz, hogy hazai ellenzék híján Peking és Moszkva jóformán mindent büntetlenül megtehet.

De ha szövetségek állnak egymással szemben, akkor az a Nyugat javára szól. Ezért próbálta Biden most mozgósítani a partnereket, miután összecsapás készül Kínával. Putyin tüske a köröm alatt, a rendszerszintű veszélyt Peking jelenti. Persze a transz-atlanti együttműködésben fennmaradnak a feszültségek. A franciák mindig is gyanakodva fogják nézni az amerikai szándékokat. Merkel kiszolgálja az ország gazdasági érdekeit, ebben demokratikus elkötelezettsége sem akadályozhatja meg.

Ám Kína agresszív nyomulása folytán Európa lassan számot vet azzal, hogy kényelmetlen stratégia valóság formálódik. Washington szerint a felismerés folyamata lehetne gyorsabb is, de Biden nyugodtan gondolhatja úgy, hogy érdemes volt ellátogatnia az öreg földrészre.