NÉPSZAVASzerző: SZELESTEY LAJOS2021.07.13.
Hogy az ellenzék változtatni tudjon az ország jövőjén, ahhoz Európának segítséget kell nyújtania. Mert az nem lehet, hogy éppen azt az autokratát finanszírozza, aki ellen a másik oldal küzd. Lapszemle.
Yahoo/AP
A Bizottság továbbra is elemzi a múlt pénteken kapott választ, amelyben Magyarország a brüsszeli aggályok alapján azt pontosítja, miként kívánja felhasználni a gazdaságok újraindítására szolgáló európai mentőcsomag ráeső részét. Ily módon az EU nem tudta betartani a tegnapi határidőt, hogy kialakítsa végleges álláspontját. Egy szóvivő azt közölte, hogy a munka várhatóan még hetekig tart, ezért az fogják javasolni az Orbán-kormánynak, hogy még két hónapig folytassák az egyeztetéseket. (Más sajtóorgánumok szerint ez azt jelenti, hogy az unió visszatartja az alapot, így Magyarország egyelőre futhat a pénze után – a szerk. megj.)
De ha a végrehajtó testület zöldre is állítja a jelzőt, akkor még hátravan, hogy a tagországoknak is el kell fogadniuk a tervezetet. Bírálók szerint a javaslat nem fordít kellő figyelmet a korrupció kiszűrésére. Ráadásul a viszonyt megterheli, hogy több európai intézmény szerint a magyaroknál épül le a demokrácia, viszont grasszál az urambátyám-rendszer.
Der Standard
Öt nyugat-európai ország igazságügyi minisztere aggodalommal figyeli, hogy Magyarország és Lengyelország felmondta a családi erőszak tilalmát kimondó Isztanbuli Egyezményt, illetve az ötök bajosnak tartják a nemi kisebbségek jogait szűkítő magyar törvényt is. A német, a francia, az olasz, a belga és a luxemburgi szaktárca vezetője, a Bizottság illetékes biztosával, a holland Reynders-szel együtt Párizsban elítélte, hogy egyre több az erőszakcselekmény a kisebbségekkel szemben, erősödik a gyűlöletbeszéd.
A holland bűnügyi riporter ellen végrehajtott gyilkossági kísérletről szólva aláhúzták a sajtószabadság és a jogállamiság jelentőségét.
Le Monde
Orbán Viktor valóságos kleptokráciát alakított ki Magyarországon – Európa pénzéből. Így értékeli a helyzetet vendégkommentárjában a francia elnök pártjának egyik EP-képviselője, aki ráadásul az uniós pénzügyekben illetékes tárgyaló és az Európai Parlament frakcióközi LMBT-Bizottságának tagja. Valérie Hayer rámutat, hogy a liberális pártcsalád szerint a magyar kormány nem érdemli meg a neki szánt jó 7 milliárd eurót. Nem lehet ugyanis biztosra venni, hogy a pénz nem tűnik el kézen-közön.
Orbán demokratúrát csinált országából. Meggyengítette az ellensúlyokat, elnémította a sajtót, megnyirbálta az igazságszolgáltatás önállóságát. Egyben az illiberális laboratóriummá változtatta a rendszert. Így az elsősorban az övéit szolgálja. Gyerekkori barátja, egy gázszerelő lett az ország leggazdagabb embere, aki be is ismerte, hogy részben régi cimborájának köszönheti sikerét. Az OLAF ugyanakkor egy sor esetben felhívta a figyelmet az Orbán-klán körüli visszásságokra, csak éppen a magyar ügyészség ezeknek nem járt utána.
A Bizottság szerint ugyanakkor a magyaroknál rendszerszintű a korrupció. De meddig megy ez még így? Az EU idáig hiába nyitotta ki a száját, következménye nem lett. Viszont időközben megszületett a jogállami mechanizmus, de már most egyébként is lehet lépni, hála a segélyprogramnak.
El kell érni, hogy
1. a magyar hatóságok automatikusan továbbítsanak minden adatot az OLAF-nak és unió többi érintett intézményének a kedvezményezettekről. Tudni kell, hová kerülnek a források
2. Magyarországon törvénnyel kell meggátolni, hogy olyanok jussanak hozzá az alapokhoz, akik csalásokba és érdekütközésekbe keveredtek.
3. az Orbán-kormánynak fel kell oldania minden jogszabályt, amely lehetetlenné teszi, hogy a civil társadalom képviselői, illetve oknyomozó újságírók közérdekű adatokat szerezhessenek meg.
A cél az, hogy megvédjük a magyarokat, figyelembe véve Orbán és a bűntársak visszaéléseit. Mellesleg a lakosság 87 %-a korruptnak tekinti a rezsimet. De már kéznél van a megoldás az EU számára. A miniszterelnök uralma nem rendíthetetlen. Ám hogy az ellenzék változtatni tudjon az ország jövőjén, ahhoz Európának segítséget kell nyújtania. Mert az nem lehet, hogy éppen azt az autokratát finanszírozza, aki ellen a másik oldal küzd.
Süddeutsche Zeitung
Jan-Werner Müllernek meggyőződése, hogy Orbán Viktor nagyon is tudatosan dobta be a homofób törvényt, mert a hazai hívek mozgósítására szüksége volt egy külső frontra. A vita ugyanis elvonja a figyelmet a tekintélyuralomról és a kleptokráciáról. A Princetoni Egyetem politológusa, a populizmus jeles szakértője szerint a miniszterelnök pontosan felmérte, hogy a nyugati elit lépre megy, mert egyszerűen nem fogadhatja el a jogszabályt. Így ha most Brüsszel pénzeket fagyaszt be jogállami hiányosságokra hivatkozva, a miniszterelnök nyugodtan állíthatja, hogy ez azért van, mert a Fidesz az országot védi és keresztény-jobboldali világnézetet jelenít meg. Azaz háttérbe szorulnak a gondok a jogállami intézmények leépítése, valamint az alapjogok helyzete kapcsán.
A szakember gyalázatosnak tartja, hogy a német autógyárak káprázatos magyarországi üzleti lehetőségei miatt a német kereszténydemokrata párt évtizedeken át védte Orbánt. De a populizmus már sokfelé felütötte a fejét a földrészen és Budapest és Varsó egymástól veszi át a hatékony módszereket, pl. a kisebbségek megfélemlítésére. Müller ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a Covid-19 leleplezte volna a demagóg vezetések hozzá nem értését, mert igenis akadtak olyan kormányok, amelyek bizonyítványa egyáltalán nem rossz. Ők továbbra is azon vannak, hogy megosszák a lakosságot, mivel ez politikájuk alapköve. Legyőzésük még odébb van.
Profil
A lap főszerkesztője kifejezetten szórakoztatónak tartja Orbán Viktor gondolatait Európa reformjáról, bár úgy gondolja, hogy nem ártana kicsit átfésülni a víziót, mert az jelen állapotában meglehetősen kusza. Robert Treichler felidézi, hogy a nem túl jó hírnévnek örvendő politikus sorra jelenteti meg elképzelését nyugati lapokban, ami némi vitát váltott ki, hiszen odahaza semmibe veszi a demokráciát, a sajtószabadságot és az emberi jogokat.
Az elemzés szerint azonban le kell hozni az egész oldalas hirdetést. Mert ha az EU közzé akarná tenni a magyar újságokban, mi a véleménye a jogállamról, a nemek egyenlőségéről és így tovább, akkor a megkeresett orgánumok nem utasíthatnák el a viszonosság elvét meglobogtatva.
Treichler végigveszi a hét pontot és mindegyikhez hozzáteszi a maga megjegyzését:
1. Brüsszel minden felhatalmazás nélkül szuperállamot épít – ha tényleg ez a gondja Orbánnak, akkor tanácsos volna inkább az Európai Bírósághoz fordulnia, ilyen ügyekben az az illetékes. Csak éppen a politikus vélhetőleg tudja, hogy ott elbukna a minden bizonyítékot mellőző állítás.
2. Az integráció eszköz és nem öncél, ezért törölni kell a mind szorosabb egység kitételét – ez a pont 1957 óta az európai szerződések alappontját képezi, Magyarország is elfogadta a belépéskor, Orbánnak 17 év elteltével támad vele baja? Mellesleg a törléshez egyhangú döntés szükséges.
3. A határozatokat a választott politikusoknak és nem civil szervezeteknek kell meghozniuk – talált, kilőve, így működik az EU
4. Az európai összefogás alapját a közös gazdasági sikerek jelentik – ki tudná ezt jobban, mint annak az országnak az első embere, amelynek GDP-je a csatlakozás óta megkétszereződött és minden évben több mint 5 milliárd eurós támogatáshoz jut Brüsszelből.
5. Az EU olyan kihívások elé néz, mint a tömeges migráció és a járványok, védeni kell az embereket – az unió ennél tovább megy, nem csupán a saját polgárait, hanem az üldözötteket is védelmezi.
6. Helyre kell állítani a demokráciát – a jogállami köszöni szépen, jól van, az egyetlen sajnálatos kivétel éppen Magyarország.
7. Szerbiának mielőbb tagságot kell adni – a belépési tárgyalások már 7 éve folynak, de feltétel, hogy Belgrád rendezze viszonyát Koszovóval.
A lap úgy összegzi véleményét, hogy amit Orbán követel, az egyrészt már rég valóra vált, másrészt viszont illuzórikus, hogy átalakíthatja a szervezetet. De aki hiába mondja a magáét az Európai Tanácsban, annak maradnak a hirdetések.
CNN
Orbán Viktor kínai egyetemet akar Budapesten, az ellenzék viszont jó lehetőséget lát az ügyben, hogy ellene fordítsa a nacionalista retorikát. A vita mozgósította a Fidesz-ellenes tábort és egyesítette, hogy a kormánypárt megbukjon a választáson. A miniszterelnök a keresztény európai értékek önjelölt védelmezőjeként visszaszorította a polgári szabadságjogokat, de ettől még sorozatosan jól szerepelt az urnáknál.
Ám most Fudanba beletörhet a foga. A bírálók a hatalmas költségre hivatkoznak, kiemelve, hogy a pénz a Kínai Kommunista Párt érdekeit szolgálja. Arról nem beszélve, hogy ily módon kútba esik a diákváros terve. Orbán igen sokat profitált abból, hogy meghirdette a „hagyományos” magyar értékek védelmét. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója emlékeztet arra, hogy a politikus azt állítja: az ország szuverenitást fenyegeti az USA, az EU és Németország is.
Most viszont ajtót nyit Kínának és ezt azért nehéz megmagyarázni. A szakértő szerint a politikus tényleg azt hiszi, hogy a Nyugat hanyatlik, ezzel szemben a Kelet jön fel. Ezért fordul Peking felé. A University of London egyik tanára kiemeli, hogy ha Orbán kikap jövőre, akkor fellélegezne Európa. Hiszen nyomul az EU ellen, közben azonban tag akar maradni. Ugyanakkor a beszámoló nem biztos abban, hogy a Budapesten tapasztalható ellenállás az ország más részein is jelentkezik-e, amikor tavasszal szavaznak a polgárok.
FT
Lengyelország kesztyűt dobott az EU jogrendjének, így lehet, hogy a héten két ügyben is kenyértörésig jut a vita. Varsóban az Alkotmánybíróság vagy ma vagy holnap mond véleményt a kormány kérésére arról, az uniós alapszerződések bizonyos pontjai összhangban vannak-e az ország alaptörvényével, illetve hogy az Európai Bíróság kényszerítheti a lengyel kormányt a bírósági reform felfüggesztésére.
Lengyel illetékesek szerint Brüsszel túllépi a hatáskörét, ám ez belülről összeomlással fenyegeti a szervezetet. Ezzel szemben Reynders, az igazságügyért felelős biztos úgy látja, hogy a PiS az egész integrációt veszélyezteti, hiszen kétségbe vonja annak jogrendjét. Ám ezt meg kell állítani és ez vonatkozik a németekre, valamint a franciákra is, mert különben egyre több ország lép erre az útra.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem alkotmányjogásza azonban rámutat, hogy alapvető különbség van a német és a lengyel ügy között. A németeknél a karlsruhei taláros testület azt módot kifogásolta, ahogyan az Európai Bíróság véleményt mondott az EKB kötvényvásárlási programjáról. Varsó viszont megkérdőjelezi, hogy érvényes-e az országban az EU-s jog. Ily módon az egész közösségi jogrend szétesését eredményezheti.
Yahoo/Reuters
A Budapest Airport fő részvényese megerősítette, hogy kéretlenül ugyan, de ajánlatot kapott a magyar kormánytól a társaság visszavásárlására, ám ha csak nem történik valami rendkívüli, akkor megtartaná érdekeltségét a 75 évre szóló koncesszió hátralévő részében. Az AviAllianz (korábban: Hochtief), amely a tulajdonjog 55,44 %-át mondhatja magáénak, közölte, hogy a részvényesek érdekében és jogi okokból fontolóra kell vennie a kezdeményezést, ám szeretne hosszú távú befektetőként maradni Ferihegyen. Egyben reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz semmi akadálya. Egyébként a járvány alatt is folytatta a repülőtér infrastruktúrájának fejlesztését, mert bízik a gyors gazdasági kilábalásban és a jelentős hosszú távú növekedési lehetőségben.
A cég öt európai repülőtéren van jelen tulajdonosként, így Hamburgban, Düsseldorfban és Athénban.
FAZ
Érzékeny vereséget szenvedett a szlovén miniszterelnök, mert a vízjogi törvény módosítása ügyében tartott vasárnapi népszavazás 86,6 százalékos többséggel felülírta a kormány akaratát. Ily módon lehetetlenné vált, hogy a hatalom hasznosítsa a folyók, tavak, illetve az Adria partját és ott hatalmas idegenforgalmi létesítmények nőjenek ki a semmiből. Így nem jöhetnek létre üzletek, vendéglők, utak és a parkolók a védett területeken. Ennél fogva nem is tudják szennyezni az ivóvízkészleteket.
A Jansa-kabinet elképzelése egyetlen körzetben sem kapott 25 %-nál többet. Látszik ugyanakkor, hogy a környezetért aggódó városlakók lemosták az idegenforgalmi bevételekre rászoruló vidéki lakosságot. Viszont a tengerparti települések jó 90 %-kal szintén elutasította a módosítást.
Egyesek a referendumot bizalmi szavazásnak tekintik a kormányfő ellen, aki Orbán nagy csodálója. Ugyanakkor a helybéliek sok helyen rossz tapasztalatokat szereztek az ipar és a természetvédelem kapcsolata ügyében. Jansa azonban közölte, hogy esze ágában sincs lemondani és a baloldali médiatúlsúlyt okolta az eredményért.
