Szerző: BOKROS LAJOS
2021.08.19.
2021. augusztus 23., hétfő
AZ ÚJJÁÉPÍTÉS CSISZOLATLAN SAROKKÖVEI – IV. - NEMZET, NÉPESSÉG, VILÁGVISZONYOK
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2021.08.19.
Államalapító királyunk emléke azt követeli tőlünk, hogy fogalmazzuk meg a magyar nemzet és a hazai népesség megmaradásához szükséges feltételeket. Ez kizárólag a modern világ viszonyainak összefüggéseibe ágyazva lehet értelmes. István király ezeréves öröksége – amit a huszadik században először a magyar arisztokrácia ostoba nagyhatalmi gőgje, másodszor a neobarokk múltidézés, harmadszor a fasiszta nemzetvesztés, végül a kommunista légvárépítés kivételes hatékonysággal félig már elpusztított – most újabb tragikus átoktól szenved a populista-nacionalista önkényuralom öncélú rombolása nyomán. Mégis, István azt várja tőlünk, az ország és a nép sorsáért aggódó hazafiaktól-hazaleányoktól, hogy legalább tűzzük le azokat a szellemi és erkölcsi útjelzőket, amelyek a kicsi nép és kicsiny nemzet vándorútján a megmaradáshoz nélkülözhetetlenek...
AZ ÉS 2021/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
Szerző: BOKROS LAJOS
2021.08.19.
ITT ÉLNED, HALNOD SEM LEHET (4)
MÉRCE
Szerző: SZIKRA JUDIT
2021.08.21.
A sorozat előző részei:
Itt élned, halnod sem lehet (1)
A migrációt, a dokumentumok nélküli, úgynevezett irreguláris migrációt nem állíthatják meg térképekre rajzolt vonalak és sebtében felhúzott kerítések. Mint ahogy nem állíthatunk meg egyetlen, gallyakból tákolt gáttal sem hatalmas árvizet. Vagy tornádót sem, pusztán politikai szlogenekkel. Időlegesen feltartóztathatjuk. Vagy más, sokszor jóval veszélyesebb útra terelhetjük. És közben rengeteg súlyos sebet, sérülést ejthetünk. De vajon kin? Egyedül csak rajtuk?
Kerítések, szögesdrótok nemcsak kívül vannak, hanem belül: a szívünkben, az elménkben is. Ezeket máris elkezdhetnénk lebontani. Lebontani, nem pedig tovább erősíteni. A közvetlen környezetünkben építeni, magasítani. A következő nemzedéknek átörökíteni.
Ez becsületbeli ügy, mindannyiunk ügye, az összes írni-olvasni-beszélni tudó ember felelőssége. Mint ahogy az is, hogyan fogadjuk, segítjük, támogatjuk azokat a gyerekeket, akiknek szülei itt képzelik el további életüket...
Szerző: SZIKRA JUDIT
2021.08.21.
Itt élned, halnod sem lehet (1)
A migrációt, a dokumentumok nélküli, úgynevezett irreguláris migrációt nem állíthatják meg térképekre rajzolt vonalak és sebtében felhúzott kerítések. Mint ahogy nem állíthatunk meg egyetlen, gallyakból tákolt gáttal sem hatalmas árvizet. Vagy tornádót sem, pusztán politikai szlogenekkel. Időlegesen feltartóztathatjuk. Vagy más, sokszor jóval veszélyesebb útra terelhetjük. És közben rengeteg súlyos sebet, sérülést ejthetünk. De vajon kin? Egyedül csak rajtuk?
Kerítések, szögesdrótok nemcsak kívül vannak, hanem belül: a szívünkben, az elménkben is. Ezeket máris elkezdhetnénk lebontani. Lebontani, nem pedig tovább erősíteni. A közvetlen környezetünkben építeni, magasítani. A következő nemzedéknek átörökíteni.
Ez becsületbeli ügy, mindannyiunk ügye, az összes írni-olvasni-beszélni tudó ember felelőssége. Mint ahogy az is, hogyan fogadjuk, segítjük, támogatjuk azokat a gyerekeket, akiknek szülei itt képzelik el további életüket...
MAGYAR SORS KÁRPÁTALJÁN (22.-23. RÉSZ) — FAKITERMELÉS PÁRTIRÁNYÍTÁSSAL ÉS AZ AZT KÖVETŐ RABLÓGAZDÁLKODÁS
KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: KULCSÁR ZOLTÁN2021.08.20.
(A korábbi részek ugyanitt elolvashatók)
A második világháború utáni években a Kárpátokban több mint 100 millió köbméter értékes faanyagot termeltek ki, amire nagy szükség volt az újjáépítésnél, valamint a donbászi bányák megerősítésénél. Azonban volt egy nagy probléma, mégpedig az, hogy a fakitermelő vállalatoknak nem az elszállított faanyaggal kellett elszámolni, hanem a kivágottakkal, azzal amennyi elő volt írva a tervben. Ez azt eredményezte, hogy sokkal több volt a kivágott fa, mint amennyit el tudtak szállítani, így a felesleg tönkrement. Sokat javult a helyzet, mikor megalakult ez erdészeti egyesülés, ami nem csak fakitermeléssel és a fa megmunkálásával foglalkozott, hanem bútorgyártással, telepítésekkel és erdei utak építésével is. Arra is ügyeltek, hogy az ültetések száma meghaladja a kitermelt fa mennyiségét, és évente közel 150 kilométer szilárd burkolatú utat építettek a faanyag elszállítása érdekében. Fontos szempont volt az is, hogy akkoriban a fakitermelés során nem nyúltak a havasaljai, valamint a vízfolyások mentén húzódó erdőrészekhez. A pártvezetés szokása szerint igyekezett beleszólni a vállalatok működésébe, de mivel szakmai kérdésekhez nem igen értettek, megmaradtak inkább a másodlagos, főként ideológiai kérdéseknél. Persze voltak olyan törekvéseik is, amik befolyásolni szerették volna bizonyos részmegoldásokat, mint például a már említett keskeny nyomtávú erdei vasútvonalak felszámolása, vagy a minisztérium szakembereinek szakszerűtlen ajánlásának elfogadtatására a bükkfa anyagok szárításában, ami miatt rengeteg faanyag ment tönkre a munkácsi bútorgyárban. A gorbacsovi időkben Kijevből érkezett pártfunkcionáriusok erőszakkal akarták kötelezni a bútorgyárakat és a megmunkáló üzemeket arra, hogy termékeik 100%-a első osztályú legyen, amit lehetetlen volt kivitelezni.
A szakszerűtlen fakitermelés nem kegyelmezett egy ritka, matuzsálemi bükkfának sem.
A Szovjetunió felbomlása után az erdészeti egyesülés hanyatlásnak indult, az átszervezések révén az 1994 és 1997 közötti időben a termelés a hetedére csökkent. Az erdészeti vállalkozásoktól pedig elvették az állandó fakitermelési jogot, és beengedtek erre a piacra több mint 350, hozzá nem értő céget. Nagyon nehéz helyzetbe kerültek azok az erdők is, amelyek kolhozok és a védelmi minisztérium kezelésében voltak, pedig ezek nagy területet foglaltak el, és közel 20%-át tették ki Kárpátalja erdeinek. A kolhozok megszűnésével az erdők jogi vákuumba kerültek, és gazdátlanok lettek. Ennek következtében, az engedély nélküli vágások eredményeként a 2000-es évek végéig 60 ezer hektár erdő ment tönkre. Az Ungvár közeli antalóci hegycsúcson található, a katonai erdészethez tartozó bükkerdőket sem kímélik a kivágásoktól, pedig azok kitűnő mikroklímával rendelkeznek, és nagyon közel vannak a megyeszékhelyhez...
ITT OLVASHATÓ
EGY KÖNYV, AMIT KISSÉ KÉSŐN VETT A KEZÉBE ORBÁN VIKTOR
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.08.22.
Orbán Viktor a szabadságát töltötte az utóbbi napokban, legalábbis erre lehetett következtetni abból, hogy a Facebook-oldalára kiposztolta aktuális olvasmányait. A miniszterelnök igyekszik tehát minden pillanatot kihasználni arra, hogy továbbképezze magát, felkészüljön a jövő kihívásaira. Szüksége is lesz erre, mert komoly problémákat kell megoldania a következő hónapokban, és szellemi muníció nélkül erre kevés esélye lesz. Írásunkban most csak egy olvasmányával foglalkozunk behatóbban: Boyé Lafayette De Mente: A kínai észjárás című könyvével.
Nem tudom, Orbán Viktor olvasta-e Karácsony Sándor: A magyar észjárás című könyvét, de ha nem, javaslom, hogy előbb ezt a könyvet tanulmányozza, és csak utána térjen át a több mint 100 könyvet jegyző amerikai író, újságíró, kalandor Kínáról szóló könyvére. A főként a két világháború között alkotó magyar pedagógiai és filozófiai író ugyanis részletesen elemzi a magyarokra oly jellemző ázsiai gyökerű észjárás előnyeit és hátrányait az európai közegben. A kormányfő gondolkodását is régóta meghatározza a magyar identitást alapvetően meghatározó kettősség, és a legtöbbször arra a megállapításra jut, hogy a magyarok gondolkodását sokkal inkább az ázsiai hagyományok határozzák meg, mint az István király által felvett kereszténység tradíciói.
Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Ősi pogány gyökerekkel rendelkeznek a hajdan szintén kalandozásokból, keresztény királyságok kirablásából élő vikingek is, utódaik mégis az európai liberális demokrácia leginkább prosperáló országaiban élnek. A dánok, svédek, norvégok nem tagadták meg múltjukat, mégis a sajátjuknak érzik azokat a demokratikus értékeket, melyeket az EU-n belül és kívül lévő országok is fontos kohéziós erőnek, a jövő garanciájának tartanak. A magyar felfogás szerint azonban az ázsiai eredet és a pogány múlt mindig jó hivatkozási alap akkor, ha a hazai politikai vezetők valamilyen konfliktusba kerülnek az Európai Unió valamelyik intézményével.
Orbán számára tehát adódik a lehetőség, hogy történelmi, ideológiai hivatkozási pontként kezelje a magyarság ázsiai eredetét, ezzel legitimálja folyamatos szabadságharcát az EU és a szövetségen kívül működő, de mégis a modern politikai értékek mentén politizáló ország (például Norvégia) ellen. Az ázsiai identitás mítosza ugyanakkor nagyon jól jön a kormányfő számára akkor is, amikor gazdasági, politikai és ideológiai szövetségeseket keres keleten. A közép-ázsiai autokráciákat tömörítő Türk Tanács például különösen kedves Orbán számára, hiszen itt olyan vezetőkkel ülhet egy asztalnál, akik a demokráciát értelmezhetetlen szójátékként ismerik csak.
De a kazah, üzbég, azeri, türkmén és kirgiz szövetségnél is sokkal többet jelent Orbán számára Kína barátsága. A távol-keleti óriás egyrészt egy dinamikusan fejlődő gazdaságot tudhat magáénak, másrészt politikai berendezkedése minta a magyar kormányfő számára, hiszen ebben az országban évtizedek óta nem rendeztek demokratikus választásokat, a kommunista párton kívül nincs legitim politikai erő, a sajtót pedig teljesen uralja a KKP. Kína azonban nem ilyen egyszerű képlet, sőt, nagyon is bonyolult megérteni a működését, a szándékait, politikai törekvéseit...
Szerző: SZEKA
2021.08.22.
Nem tudom, Orbán Viktor olvasta-e Karácsony Sándor: A magyar észjárás című könyvét, de ha nem, javaslom, hogy előbb ezt a könyvet tanulmányozza, és csak utána térjen át a több mint 100 könyvet jegyző amerikai író, újságíró, kalandor Kínáról szóló könyvére. A főként a két világháború között alkotó magyar pedagógiai és filozófiai író ugyanis részletesen elemzi a magyarokra oly jellemző ázsiai gyökerű észjárás előnyeit és hátrányait az európai közegben. A kormányfő gondolkodását is régóta meghatározza a magyar identitást alapvetően meghatározó kettősség, és a legtöbbször arra a megállapításra jut, hogy a magyarok gondolkodását sokkal inkább az ázsiai hagyományok határozzák meg, mint az István király által felvett kereszténység tradíciói.
Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Ősi pogány gyökerekkel rendelkeznek a hajdan szintén kalandozásokból, keresztény királyságok kirablásából élő vikingek is, utódaik mégis az európai liberális demokrácia leginkább prosperáló országaiban élnek. A dánok, svédek, norvégok nem tagadták meg múltjukat, mégis a sajátjuknak érzik azokat a demokratikus értékeket, melyeket az EU-n belül és kívül lévő országok is fontos kohéziós erőnek, a jövő garanciájának tartanak. A magyar felfogás szerint azonban az ázsiai eredet és a pogány múlt mindig jó hivatkozási alap akkor, ha a hazai politikai vezetők valamilyen konfliktusba kerülnek az Európai Unió valamelyik intézményével.
Orbán számára tehát adódik a lehetőség, hogy történelmi, ideológiai hivatkozási pontként kezelje a magyarság ázsiai eredetét, ezzel legitimálja folyamatos szabadságharcát az EU és a szövetségen kívül működő, de mégis a modern politikai értékek mentén politizáló ország (például Norvégia) ellen. Az ázsiai identitás mítosza ugyanakkor nagyon jól jön a kormányfő számára akkor is, amikor gazdasági, politikai és ideológiai szövetségeseket keres keleten. A közép-ázsiai autokráciákat tömörítő Türk Tanács például különösen kedves Orbán számára, hiszen itt olyan vezetőkkel ülhet egy asztalnál, akik a demokráciát értelmezhetetlen szójátékként ismerik csak.
De a kazah, üzbég, azeri, türkmén és kirgiz szövetségnél is sokkal többet jelent Orbán számára Kína barátsága. A távol-keleti óriás egyrészt egy dinamikusan fejlődő gazdaságot tudhat magáénak, másrészt politikai berendezkedése minta a magyar kormányfő számára, hiszen ebben az országban évtizedek óta nem rendeztek demokratikus választásokat, a kommunista párton kívül nincs legitim politikai erő, a sajtót pedig teljesen uralja a KKP. Kína azonban nem ilyen egyszerű képlet, sőt, nagyon is bonyolult megérteni a működését, a szándékait, politikai törekvéseit...
OLTÁSSAL AKARTA ELKERÜLNI ORBÁN A KÓRHÁZI DRÁMÁKAT. VÉGÜL CSAK ELTITKOLNI TUDTA AZOKAT
DIREKT36 / TELEX
Szerzők: SZABÓ ANDRÁS, WIRTH ZSUZSANNA
2021.08.23.
Áprilisban, a koronavírus-járvány legpusztítóbb hónapjában szokatlan dolog történt egy székesfehérvári művelődési házban: Bucsi László, a helyi kórház főigazgatója mikrofonnal a kezében a kamerák elé állt, és meglepő őszinteséggel kezdett beszélni a járvány súlyosságáról.
Bucsi azzal indított, hogy bár a minisztériumban mindig azt kérik a kórházi vezetőktől, hogy ne beszéljenek konkrét számokról, ő úgy döntött, hogy mégis ezt teszi. „Nálunk az intenzív osztályon, aki gépre kerül, 84 százaléka nem jön le a gépről. Meghal, 100-ból 84 ember meghal!” – mondta Bucsi, majd hozzátette: „Olyan Magyarország történetében nem volt még, hogy a krematóriumokat arra kérték, hogy három műszakban dolgozzanak. Tragikus a helyzet, és nem jut el az emberekhez.”
Ezekkel a mondatokkal Bucsi tudatosan szegett meg egy egyezséget. A kormányzattól ugyanis csak azzal a feltétellel kapott felmentést az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szigorú nyilatkozatstop alól, ha a rendezvényen nem mond számokat. A kórházigazgató mégis beszélt, mivel úgy gondolta, az emberek jelentős többsége még mindig nem volt tisztában valóban a járványhelyzettel.
Bucsi döntésének meg is lett a következménye. Néhány nap múlva Pintér Sándor belügyminiszter online eligazítást tartott a kórházigazgatóknak, a végén pedig csak annyit mondott: Bucsi főorvos úr a jövő héten jelentkezzen nála Budapesten egy személyes találkozóra. Pintér ezzel jelezte a többi kórházigazgatónak, hogy aki kibeszél, az bajba kerül. Amikor pedig a találkozójukon kérdőre vonta Bucsit, a miniszter még azt is tudni akarta, hogy a kórházigazgató maga döntött-e az egyezség felrúgásáról, vagy erre engedélyt kapott-e valakitől.
Ez az epizód is mutatja, hogy a kormány a járvány harmadik hulláma alatt mennyi energiát fordított az egészségügyi rendszert érintő érdemi információk visszatartására. Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.
A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.
A harmadik hullám korábbiaknál erősebb pusztításához hozzájárult, hogy bár már február közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a brit variáns terjedése miatt baj van, a kormány csak március elején jelentette be az iskolák és az üzletek bezárását. Kormányzati források szerint azért is halogatták a döntéseket, mert túlzottan bíztak abban, hogy az oltási programmal megúszhatják a harmadik hullámot újabb korlátozások nélkül. Ráadásul a komolyabb tömegmozdulások elkerülése érdekében a közhangulattal sem akartak szembemenni, a kormány által készíttetett felmérések ugyanis azt mutatták, hogy a közvélemény még februárban is nyitáspárti volt...
Szerzők: SZABÓ ANDRÁS, WIRTH ZSUZSANNA
2021.08.23.
Bucsi azzal indított, hogy bár a minisztériumban mindig azt kérik a kórházi vezetőktől, hogy ne beszéljenek konkrét számokról, ő úgy döntött, hogy mégis ezt teszi. „Nálunk az intenzív osztályon, aki gépre kerül, 84 százaléka nem jön le a gépről. Meghal, 100-ból 84 ember meghal!” – mondta Bucsi, majd hozzátette: „Olyan Magyarország történetében nem volt még, hogy a krematóriumokat arra kérték, hogy három műszakban dolgozzanak. Tragikus a helyzet, és nem jut el az emberekhez.”
Ezekkel a mondatokkal Bucsi tudatosan szegett meg egy egyezséget. A kormányzattól ugyanis csak azzal a feltétellel kapott felmentést az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szigorú nyilatkozatstop alól, ha a rendezvényen nem mond számokat. A kórházigazgató mégis beszélt, mivel úgy gondolta, az emberek jelentős többsége még mindig nem volt tisztában valóban a járványhelyzettel.
Bucsi döntésének meg is lett a következménye. Néhány nap múlva Pintér Sándor belügyminiszter online eligazítást tartott a kórházigazgatóknak, a végén pedig csak annyit mondott: Bucsi főorvos úr a jövő héten jelentkezzen nála Budapesten egy személyes találkozóra. Pintér ezzel jelezte a többi kórházigazgatónak, hogy aki kibeszél, az bajba kerül. Amikor pedig a találkozójukon kérdőre vonta Bucsit, a miniszter még azt is tudni akarta, hogy a kórházigazgató maga döntött-e az egyezség felrúgásáról, vagy erre engedélyt kapott-e valakitől.
Ez az epizód is mutatja, hogy a kormány a járvány harmadik hulláma alatt mennyi energiát fordított az egészségügyi rendszert érintő érdemi információk visszatartására. Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.
A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.
A harmadik hullám korábbiaknál erősebb pusztításához hozzájárult, hogy bár már február közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a brit variáns terjedése miatt baj van, a kormány csak március elején jelentette be az iskolák és az üzletek bezárását. Kormányzati források szerint azért is halogatták a döntéseket, mert túlzottan bíztak abban, hogy az oltási programmal megúszhatják a harmadik hullámot újabb korlátozások nélkül. Ráadásul a komolyabb tömegmozdulások elkerülése érdekében a közhangulattal sem akartak szembemenni, a kormány által készíttetett felmérések ugyanis azt mutatták, hogy a közvélemény még februárban is nyitáspárti volt...
SZABAD SZEMMEL: BIDEN ELCSESZTE, NE TETÉZZE AZZAL, HOGY ELISMERI A BARBÁROKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.23.
Financial Times
A lap arra bíztatja az európai vezetőket: ne engedjék meg, hogy a belorusz diktátor rájátsszon a migrációval kapcsolatos félelmekre és fegyvernek tekintse a menekülteket. A szerkesztőségi állásfoglalás mindazonáltal úgy látja, hogy Lukasenko elég ravasz volt és így megtalálta az EU érzékeny pontját. Igyekszik visszavágni a választások meghamisítása miatt elrendelt szankciókért.
Úgy hogy most az uniós szomszédok földjére tereli a Közép- és Közel-Keletről érkező illegális bevándorlókat. Litvániába, Lengyelországba, Lettországba. Utóbbi már rendkívüli állapotot rendelt el a határ mentén. A fehérorosz elnök az unió egyik legneuralgikusabb pontját próbálgatja.
A 2015-ös hullám mély árkokat szakított fel és fellendítette a nacionalista pártokat. Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot később elmarasztalták, amiért nem volt hajlandó elfogadni a rá jutó kvótát. A tálibok mostani győzelme aggályokat váltott ki, mármint hogy megint megindul az áradat, és abból a populisták húznak hasznot a választás előtt álló németeknél és franciáknál, de másutt is.
Lukasenko eljárása láttán Brüsszelnek több eszköz is van a kezében: segíthet ellenőrizni a szóban forgó határtérséget és befogadó állomásokat létesíthet azoknak, akik már bejutottak. Azon kívül ráveheti az érintett országokat, hogy állítsák le az Európába tartó légi járatokat. Ahogy Irak azt már megtette. Persze az államfőnek bizonyosan van még egy-két trükkje, amivel előhozakodhat. A tagállamok számára aligha lesz könnyű fenntartani az egységet, ha tömegek özönlenek be Afganisztánból. De nem engedhetik meg, hogy olyasvalaki manipulálja őket, aki elnyomja a saját népét Európa szívében.
Washington Post
A vezércikk úgy látja, hogy Biden ugyan nagy célokat hirdetett meg a világ megnyugtatására a kabuli
repülőtérrel érkező képek láttán, de szavai semmit sem érnek, ha nem mozgósít igen jelentős katonai és civil erőket a végrehajtásra. Először is azt állította, hogy az evakuálás ugyan nem könnyű, de az amerikai katonák kézben tartják a helyzetet. Továbbá, hogy a légihíddal olyan afgánokat is elszállítanak, akik nem közvetlenül segítettek az USÁ-nak, de veszélyben vannak, például nőmozgalmi vezetőket és újságírókat.
Az elszántság alapvető, mert ez a minimum, amit megkövetel az Egyesült Államok hitele és az emberi tisztesség. Csak éppen nem biztos, hogy egyáltalán végigvette-e az elnök, milyen eszközök szükségesek, miközben a hónap végén elvileg az összes amerikai katonák kivonják. Hiszen még azt sem vették számba, hogy hány amerikait kell kimenteni, az afgánokról nem is beszélve.
A politikus a jelek szerint egyelőre óvakodik a merész lépésektől, így attól, hogy kiterjessze az USA ellenőrzése alatt álló területet a kabuli repülőtéren, vagy hogy brit és francia mintára különleges egységeket küldjön a városba a veszélyben lévő emberekért. És minden logisztikai realitás ellenére ragaszkodik az eredeti határidőhöz.
Yahoo
Biden négy nagy hibát követett el, amikor elhatározta az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. Így látja Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű new yorki elemző intézet alapító igazgatója. A politológus szerint aggasztó, hogy közeleg az augusztus végi határidő, miközben amerikai ezrei, illetve afgánok tízezrei vannak veszélyben. Hatalmas külpolitikai válsághelyzet állt elő, javarészt a washingtoni kormányzat miatt. Merthogy:
Amerika nem mérte fel, miként áll helyt az általa csaknem 90 milliárd dollárból kiképzett afgán haderő. Az pedig inkább letette a fegyvert, ám Washington nem volt tisztában sem e csapatok harci moráljával, sem pedig tényleges képességeivel.
Nem egyeztettek a szövetségesekkel, akikkel pedig 20 éve együtt küzdenek a terepen. Annak idején az USA kérésére szálltak be a küldetésbe, most meg egy szót sem szóltak neki, hogy az amerikaiak veszik a kalapjukat.
Nem tervezték meg a kivonulást, nem készültek fel a legrosszabb eshetőségre. Emiatt sok olyan afgán marad hátra, akit meg fognak ölni a tálibok.
Gyalázatos volt a kommunikáció is, hiszen Biden másfél hónapja még arról beszélt, hogy az afgán kormány ellenáll a támadásoknak és nem lesz olyan kaotikus evakuálás, mint egykor Saigonban. A remények pillanatok alatt,a világ szeme láttára omlottak össze és az Egyesült Államoknak nem volt mondanivalója.
Washington Post
Trump volt ENSZ-nagykövete azt üzeni Bidennek: eszébe ne jusson elismerni a tálibokat Afganisztán törvényes kormányaként. Nikki Haley, aki annak idején saját elhatározásából mondott le tisztségéről, úgy értékelte, hogy az elnök elcseszte a kivonulást, és jó 10 ezer amerikait, illetve 38 millió afgánt szolgáltatott ki oly módon a brutális dzsihadisták kényének-kedvének. Ezáltal Az USA gyengébb és kevésbé biztonságos lett.
Ám a hibát most nem szabad azzal tetézni, hogy legálisnak nyilvánítja a barbárok uralmát. Azzal ugyanis felértékelne egy rezsimet, amely igazából nem érdemel mást, mint megvetést és elszigetelést. Ami Afganisztánban történt, az erőszakos puccs a demokratikusan megválasztott kormányzattal szemben. A tálib mozgalom azonban nem sokat változott az eltelt 20 évben. Annak idején menedéket nyújtott a szeptember 11-i támadást végrehajtó gyilkosoknak. Most is terroristákból áll, ezt bizonyította a piacokon végrehajtott számtalan öngyilkos merénylet vagy amikor savval öntötték le iskolás lányok arcát.
Nem hajlandó megszakítani a kapcsolatot az al-Kaidával, az ma is aktív az országban. E pillanatban ugyan igyekszi a szebbik arcát mutatni, de hírek szerint már civileket végez ki az utcákon, fiatal lányokat erővel ad férjhez – sötét idők térnek vissza Afganisztába. Ha megkapná az elismerést Washingtontól, az csak még inkább bátorítaná a gonoszságra. De másutt is hasonló fellépésre ösztökélné a radikálisokat.
Az oroszok és kínaiak már törleszkednek a tálibokhoz, mert azt hiszik, hogy ha terroristák irányítják Afganisztánt, az gyengíti az Egyesült Államokat. Lehet persze, hogy Biden úgy érzi: szükség van a hivatalos kapcsolatokra, mert akkor segélyeket küldhet az afgán népnek. Ám minden egyes dollár csakis az elnyomók zsebében kötne ki és segítene fokozni a kőkorszaki zsarnokságot. A tálibok eljátszottak minden esélyt, hogy Washington támogatást nyújtson, amikor menedéket adtak a szeptember 11-i merényletet elkövető terroristáknak.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.23.
A lap arra bíztatja az európai vezetőket: ne engedjék meg, hogy a belorusz diktátor rájátsszon a migrációval kapcsolatos félelmekre és fegyvernek tekintse a menekülteket. A szerkesztőségi állásfoglalás mindazonáltal úgy látja, hogy Lukasenko elég ravasz volt és így megtalálta az EU érzékeny pontját. Igyekszik visszavágni a választások meghamisítása miatt elrendelt szankciókért.
Úgy hogy most az uniós szomszédok földjére tereli a Közép- és Közel-Keletről érkező illegális bevándorlókat. Litvániába, Lengyelországba, Lettországba. Utóbbi már rendkívüli állapotot rendelt el a határ mentén. A fehérorosz elnök az unió egyik legneuralgikusabb pontját próbálgatja.
A 2015-ös hullám mély árkokat szakított fel és fellendítette a nacionalista pártokat. Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot később elmarasztalták, amiért nem volt hajlandó elfogadni a rá jutó kvótát. A tálibok mostani győzelme aggályokat váltott ki, mármint hogy megint megindul az áradat, és abból a populisták húznak hasznot a választás előtt álló németeknél és franciáknál, de másutt is.
Lukasenko eljárása láttán Brüsszelnek több eszköz is van a kezében: segíthet ellenőrizni a szóban forgó határtérséget és befogadó állomásokat létesíthet azoknak, akik már bejutottak. Azon kívül ráveheti az érintett országokat, hogy állítsák le az Európába tartó légi járatokat. Ahogy Irak azt már megtette. Persze az államfőnek bizonyosan van még egy-két trükkje, amivel előhozakodhat. A tagállamok számára aligha lesz könnyű fenntartani az egységet, ha tömegek özönlenek be Afganisztánból. De nem engedhetik meg, hogy olyasvalaki manipulálja őket, aki elnyomja a saját népét Európa szívében.
Washington Post
A vezércikk úgy látja, hogy Biden ugyan nagy célokat hirdetett meg a világ megnyugtatására a kabuli
repülőtérrel érkező képek láttán, de szavai semmit sem érnek, ha nem mozgósít igen jelentős katonai és civil erőket a végrehajtásra. Először is azt állította, hogy az evakuálás ugyan nem könnyű, de az amerikai katonák kézben tartják a helyzetet. Továbbá, hogy a légihíddal olyan afgánokat is elszállítanak, akik nem közvetlenül segítettek az USÁ-nak, de veszélyben vannak, például nőmozgalmi vezetőket és újságírókat.
Az elszántság alapvető, mert ez a minimum, amit megkövetel az Egyesült Államok hitele és az emberi tisztesség. Csak éppen nem biztos, hogy egyáltalán végigvette-e az elnök, milyen eszközök szükségesek, miközben a hónap végén elvileg az összes amerikai katonák kivonják. Hiszen még azt sem vették számba, hogy hány amerikait kell kimenteni, az afgánokról nem is beszélve.
A politikus a jelek szerint egyelőre óvakodik a merész lépésektől, így attól, hogy kiterjessze az USA ellenőrzése alatt álló területet a kabuli repülőtéren, vagy hogy brit és francia mintára különleges egységeket küldjön a városba a veszélyben lévő emberekért. És minden logisztikai realitás ellenére ragaszkodik az eredeti határidőhöz.
Yahoo
Biden négy nagy hibát követett el, amikor elhatározta az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. Így látja Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű new yorki elemző intézet alapító igazgatója. A politológus szerint aggasztó, hogy közeleg az augusztus végi határidő, miközben amerikai ezrei, illetve afgánok tízezrei vannak veszélyben. Hatalmas külpolitikai válsághelyzet állt elő, javarészt a washingtoni kormányzat miatt. Merthogy:
Amerika nem mérte fel, miként áll helyt az általa csaknem 90 milliárd dollárból kiképzett afgán haderő. Az pedig inkább letette a fegyvert, ám Washington nem volt tisztában sem e csapatok harci moráljával, sem pedig tényleges képességeivel.
Nem egyeztettek a szövetségesekkel, akikkel pedig 20 éve együtt küzdenek a terepen. Annak idején az USA kérésére szálltak be a küldetésbe, most meg egy szót sem szóltak neki, hogy az amerikaiak veszik a kalapjukat.
Nem tervezték meg a kivonulást, nem készültek fel a legrosszabb eshetőségre. Emiatt sok olyan afgán marad hátra, akit meg fognak ölni a tálibok.
Gyalázatos volt a kommunikáció is, hiszen Biden másfél hónapja még arról beszélt, hogy az afgán kormány ellenáll a támadásoknak és nem lesz olyan kaotikus evakuálás, mint egykor Saigonban. A remények pillanatok alatt,a világ szeme láttára omlottak össze és az Egyesült Államoknak nem volt mondanivalója.
Washington Post
Trump volt ENSZ-nagykövete azt üzeni Bidennek: eszébe ne jusson elismerni a tálibokat Afganisztán törvényes kormányaként. Nikki Haley, aki annak idején saját elhatározásából mondott le tisztségéről, úgy értékelte, hogy az elnök elcseszte a kivonulást, és jó 10 ezer amerikait, illetve 38 millió afgánt szolgáltatott ki oly módon a brutális dzsihadisták kényének-kedvének. Ezáltal Az USA gyengébb és kevésbé biztonságos lett.
Ám a hibát most nem szabad azzal tetézni, hogy legálisnak nyilvánítja a barbárok uralmát. Azzal ugyanis felértékelne egy rezsimet, amely igazából nem érdemel mást, mint megvetést és elszigetelést. Ami Afganisztánban történt, az erőszakos puccs a demokratikusan megválasztott kormányzattal szemben. A tálib mozgalom azonban nem sokat változott az eltelt 20 évben. Annak idején menedéket nyújtott a szeptember 11-i támadást végrehajtó gyilkosoknak. Most is terroristákból áll, ezt bizonyította a piacokon végrehajtott számtalan öngyilkos merénylet vagy amikor savval öntötték le iskolás lányok arcát.
Nem hajlandó megszakítani a kapcsolatot az al-Kaidával, az ma is aktív az országban. E pillanatban ugyan igyekszi a szebbik arcát mutatni, de hírek szerint már civileket végez ki az utcákon, fiatal lányokat erővel ad férjhez – sötét idők térnek vissza Afganisztába. Ha megkapná az elismerést Washingtontól, az csak még inkább bátorítaná a gonoszságra. De másutt is hasonló fellépésre ösztökélné a radikálisokat.
Az oroszok és kínaiak már törleszkednek a tálibokhoz, mert azt hiszik, hogy ha terroristák irányítják Afganisztánt, az gyengíti az Egyesült Államokat. Lehet persze, hogy Biden úgy érzi: szükség van a hivatalos kapcsolatokra, mert akkor segélyeket küldhet az afgán népnek. Ám minden egyes dollár csakis az elnyomók zsebében kötne ki és segítene fokozni a kőkorszaki zsarnokságot. A tálibok eljátszottak minden esélyt, hogy Washington támogatást nyújtson, amikor menedéket adtak a szeptember 11-i merényletet elkövető terroristáknak.
2021. augusztus 22., vasárnap
HEGYI IVÁN: A NER-FOCIRA KÖLTÖTT IRDATLAN MENNYISÉGŰ PÉNZ NEM TÉRÜLT MEG
KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.08.22.
„Az elmúlt tíz évben a magyar focira költött irdatlan mennyiségű befektetés, azok a százmilliárdok, nem térültek meg. Tehát a NER-fociban nem az fáj a legjobban, hogy ennyi pénzt pumpáltak bele, hanem, hogy nem kaptunk vissza érte semmit" - jelentette ki Hegyi Iván sportújságíró a Klikktv-ben. Ráadásul szerinte „a Ferencvárosba és Fehérvárba is ugyanannyi állami pénz ment, de mégis a Ferencváros nála jobb csapatokat alkalmanként meg tud verni, míg a Fehérvárnak gyorsan sikerült kiejtenie magát a nemzetközi kupákból. Az más kérdés, hogy hány magyar van a Ferencvárosban"...
Szerző: KlikkTV
2021.08.22.
ÖNMAGA GYILKOS PARÓDIÁJÁT ADTA ELŐ AZ ORBÁN-RENDSZER
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.21.
Nincs az a liberálbolsevik transzgender Soros-ügynök, aki ilyen megsemmisítő paródiáját tudta volna előadni Orbán hazug ideológiájának és híg fos rendszerének, mint amit augusztus 20-án a NER előadott önmagáról. A diktatúra agyalágyultságát mutatja, hogy ebből semmit nem vett észre, mert a rendezés teljesen komolyan gondolta azt, amit Para-Kovács Imre és Puzsér Róbert még gyilkos iróniával sem lett volna képes kitalálni, ha minden erejével tökön akarta volna szúrni a Fideszt, akkor sem. Észak-Koreában ezért azonnali akasztás járna, Kínában száz év munkatábor.
De az Orbán-rendszer semmit nem vett észre ebből, ahogy a rendszer közönsége sem, amely végigtapsolta a NER Pride felvonulását, amikor egyiptomi eunuchnak öltözött szexrabszolgák húzták az Emesét megkúrni készülő Turul-madarat, mint a keresztény Magyarország pogány jelképét és totemállatát. Ehhez képest az embermeghajtású guruló arany Szent István olyan szintű gyalázása volt mindennek, amit ez a borzalmas kultúrkör szentnek és igaznak hisz, hogy arra már Brüsszel is azt mondta volna, hogy mindennek van határa, s ezt még Vera Jourová sem akarhatta volna...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.21.
De az Orbán-rendszer semmit nem vett észre ebből, ahogy a rendszer közönsége sem, amely végigtapsolta a NER Pride felvonulását, amikor egyiptomi eunuchnak öltözött szexrabszolgák húzták az Emesét megkúrni készülő Turul-madarat, mint a keresztény Magyarország pogány jelképét és totemállatát. Ehhez képest az embermeghajtású guruló arany Szent István olyan szintű gyalázása volt mindennek, amit ez a borzalmas kultúrkör szentnek és igaznak hisz, hogy arra már Brüsszel is azt mondta volna, hogy mindennek van határa, s ezt még Vera Jourová sem akarhatta volna...
ORRCSONT ÉS ZABÁLÁS
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.22.
Körülbelül abban a pillanatban, amikor Orbán erkélye fölött a tajtékos égen az egymilliárdodik forint füstölt el – és még hátra volt háromszáz milliónyi durranás –, szóval a három napos ünnepségsorozat első napjának estéjén, épp az orgazmus közepén a költői nevű Aba településen úgy képen töröltek egy helyi képviselőt, hogy eltörött az orra. Voltaképp, ahogyan minden falusi búcsú szükségszerűen torkollik verekedésbe, Orbán gagyija is akkor és ott ért fel a csúcsra, pedig még hátra volt két nap, és most is van még egy. Soha nem látszanak véget érni az örömök. Hogy betörték a képviselő orrát, az csak magyar virtus, mert mit is tegyen az a nép, amelyiknek egy utcai harcos a miniszterelnöke, pofán vágja politikai ellenfelét.
Ez a habitus nem újkeletű a Kárpátok alatt. Emlékezhetünk, amikor Kukorica János munka helyett, hogy a nyájat őrizte volna, Juliska után koslatott inkább, mert a farkával gondolkodott, munkaadója, az uraság nem ült le vele, hogy egy tea mellett megbeszéljék a dolgot, hanem ordított. Egészen pontosan „vasvillát, vasvillát, hadd szúrjam keresztül”, ilyen szavakkal fogadta Kukorica Jánost, meg, hogy „vájja ki a szemét a holló”. Ezt is mondta következmények nélkül, mert már akkor is egy rakás szar volt a szakszervezet. Viszont ebből is látjuk, hogy ilyen ez a magyar néplélek, inkább üt mint gondolkodik. Abán is úgy vélik megoldani a sérelmet, akik a választáson vereséget szenvedtek, hogy betörik az ellenlábas orrát előre eltervelten, az ünnep közepén.
Állítólag úgy kezdődött minden, hogy az interneten névtelenül mocskolódtak és hazudoztak. A polgármester panaszkodott erről az interneten, mert mostanában az élet ott zajlik azon kívül, hogy beverjük a másik pofáját. Kukorica János történetét nem azért idéztem meg, hogy elszörnyülködjünk rajta, milyen léha alak is volt ez a János, hanem, hogy rámutassak a magyari néplélekre, s ha nem is megértéssel de a szükségszerűség tudatával várjuk azt, ha Orbán tavasszal vereséget szenved, akkor fel lesznek szedve a kockakövek. Voltaképp erre dresszíroz a három napos ünnep a szinte ingyen sörrel és gagyi dumákkal, és a televízió is. Mert az agyam akkor szállt el tegnap, amikor valami baleset miatt a telekép az M1-re kapcsolódott, ahol a nemzeti konzultációt nyomatták...
Szerző: Rezeda
2021.08.22.
Ez a habitus nem újkeletű a Kárpátok alatt. Emlékezhetünk, amikor Kukorica János munka helyett, hogy a nyájat őrizte volna, Juliska után koslatott inkább, mert a farkával gondolkodott, munkaadója, az uraság nem ült le vele, hogy egy tea mellett megbeszéljék a dolgot, hanem ordított. Egészen pontosan „vasvillát, vasvillát, hadd szúrjam keresztül”, ilyen szavakkal fogadta Kukorica Jánost, meg, hogy „vájja ki a szemét a holló”. Ezt is mondta következmények nélkül, mert már akkor is egy rakás szar volt a szakszervezet. Viszont ebből is látjuk, hogy ilyen ez a magyar néplélek, inkább üt mint gondolkodik. Abán is úgy vélik megoldani a sérelmet, akik a választáson vereséget szenvedtek, hogy betörik az ellenlábas orrát előre eltervelten, az ünnep közepén.
Állítólag úgy kezdődött minden, hogy az interneten névtelenül mocskolódtak és hazudoztak. A polgármester panaszkodott erről az interneten, mert mostanában az élet ott zajlik azon kívül, hogy beverjük a másik pofáját. Kukorica János történetét nem azért idéztem meg, hogy elszörnyülködjünk rajta, milyen léha alak is volt ez a János, hanem, hogy rámutassak a magyari néplélekre, s ha nem is megértéssel de a szükségszerűség tudatával várjuk azt, ha Orbán tavasszal vereséget szenved, akkor fel lesznek szedve a kockakövek. Voltaképp erre dresszíroz a három napos ünnep a szinte ingyen sörrel és gagyi dumákkal, és a televízió is. Mert az agyam akkor szállt el tegnap, amikor valami baleset miatt a telekép az M1-re kapcsolódott, ahol a nemzeti konzultációt nyomatták...
SZENT ISTVÁN KULTUSZA
NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2021.08.21.
Első királyunk a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb kultikus alakja. Kultuszának építése már közvetlenül halála után, 1083-as szentté avatási eljárásával elkezdődött, s ez napjainkig tart. Vitathatatlan történelmi jelentőségének értelmezései ugyanakkor korszakonként, sőt az egyes korszakokon belül is érdemben különböztek, és ma is különböznek.
A középkor higgadt és bölcs szent királya
Bár VII. Gergely pápa jóindulattal viszonyult István szentté avatásának tervéhez, az eljárások alapjául szolgáló csodákat kevésnek tartotta. László király ceremóniamesterei ezért úgy intézték, hogy az államalapító testének felemelése alkalmat adjon ilyenekre. 1083. augusztus 15-ére, István halálának 45. évfordulójára ezért országos gyűlést hívtak össze Székesfehérvárra, kérve, hogy a csodás gyógyulásban reménykedő betegek is jöjjenek el. Az augusztus 19-ei vecsernyére így aztán nemcsak a templom, hanem annak környéke is megtelt emberekkel, akik – mint Hartvik, győri püspök legendája utóbb beszámolt róla – izgatottan várták „az isteni irgalom jótéteményeit a boldog férfi érdemeiért”. És ezek nem is várattak sokáig magukra. A csodák egy béna, „inaszakadt” 12 éves ifjúval kezdődtek, aki addig sem kezét, sem lábát nem tudta használni, most azonban egyik percről a másikra „visszanyerte egész teste épségét”, és „fürgén odaszaladt az oltárhoz”. Utána egy idegzsugorodásban szenvedő hétéves kisfiú csúszott négykézláb a sírhoz, akinek hirtelen ugyancsak „megszilárdult térde-lába”. Másnap, amikor István testének a felemelése megtörtént, tovább folytatódtak a csodás események. Az egyház, amely a kialakuló új rendnek legfőbb támasza és egyben haszonélvezője volt, folyamatosan törekedett államalapító királyunk kultuszának az ápolására és terjesztésére. A templomokban énekelt himnuszok és a papok ajkáról elhangzott prédikációk sokakat itattak át a szentkirály tiszteletével és csodálatával. Az István ereklyéit őrző helyekre évről-évre zarándoklatok indultak. A búcsújáróhelyek közül legjelentősebb a király székesfehérvári sírja volt, amelynek látogatói többnyire egyévi és negyvennapi bűnbocsánatot nyertek. Az augusztus 20-i fehérvári ünnepségek jelentőségét növelte, hogy azok egyben királyi törvénynapok is voltak. Erről először az 1222-es Aranybulla intézkedett, amit a XIV-XV. századi vegyes házi uralkodók is többször megerősítettek. Sokan keresték fel a szentjobbi (ma Sâniob, Románia) apátságot is, ahol István bebalzsamozott jobbját a XV. századig őrizték...
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2021.08.21.
A középkor higgadt és bölcs szent királya
Bár VII. Gergely pápa jóindulattal viszonyult István szentté avatásának tervéhez, az eljárások alapjául szolgáló csodákat kevésnek tartotta. László király ceremóniamesterei ezért úgy intézték, hogy az államalapító testének felemelése alkalmat adjon ilyenekre. 1083. augusztus 15-ére, István halálának 45. évfordulójára ezért országos gyűlést hívtak össze Székesfehérvárra, kérve, hogy a csodás gyógyulásban reménykedő betegek is jöjjenek el. Az augusztus 19-ei vecsernyére így aztán nemcsak a templom, hanem annak környéke is megtelt emberekkel, akik – mint Hartvik, győri püspök legendája utóbb beszámolt róla – izgatottan várták „az isteni irgalom jótéteményeit a boldog férfi érdemeiért”. És ezek nem is várattak sokáig magukra. A csodák egy béna, „inaszakadt” 12 éves ifjúval kezdődtek, aki addig sem kezét, sem lábát nem tudta használni, most azonban egyik percről a másikra „visszanyerte egész teste épségét”, és „fürgén odaszaladt az oltárhoz”. Utána egy idegzsugorodásban szenvedő hétéves kisfiú csúszott négykézláb a sírhoz, akinek hirtelen ugyancsak „megszilárdult térde-lába”. Másnap, amikor István testének a felemelése megtörtént, tovább folytatódtak a csodás események. Az egyház, amely a kialakuló új rendnek legfőbb támasza és egyben haszonélvezője volt, folyamatosan törekedett államalapító királyunk kultuszának az ápolására és terjesztésére. A templomokban énekelt himnuszok és a papok ajkáról elhangzott prédikációk sokakat itattak át a szentkirály tiszteletével és csodálatával. Az István ereklyéit őrző helyekre évről-évre zarándoklatok indultak. A búcsújáróhelyek közül legjelentősebb a király székesfehérvári sírja volt, amelynek látogatói többnyire egyévi és negyvennapi bűnbocsánatot nyertek. Az augusztus 20-i fehérvári ünnepségek jelentőségét növelte, hogy azok egyben királyi törvénynapok is voltak. Erről először az 1222-es Aranybulla intézkedett, amit a XIV-XV. századi vegyes házi uralkodók is többször megerősítettek. Sokan keresték fel a szentjobbi (ma Sâniob, Románia) apátságot is, ahol István bebalzsamozott jobbját a XV. századig őrizték...
ÖT DRÁMAI NAP KRÓNIKÁJA – VARSÓ, PRÁGA ÉS POZSONY IS AFGÁN MENEKÜLTEKET FOGAD
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2021.08.21.
A tálibok által egy napja megszállt Kabulból augusztus 16-án felszállt az első cseh repülőgép, kimentett cseh és afgán állampolgárokkal a fedélzetén. Szlovákiából és Lengyelországból is aznap repülőgépek indultak el Afganisztán felé. Ugyanezen a napon Lengyelország miniszterelnöke felszólította hazája politikusait, hogy ne használják ki az afgán válságot menekült-ellenes hangulat gerjesztésére. Magyarországon egy külügyi államtitkár nyilatkozott: szó sem lehet afgán menekültek befogadásáról. Hogyan kezelték a visegrádi országok a kabuli reptér drámáját?
A menekültellenesség és az EU migrációs politikájának elutasítása a visegrádi négyek csoport legerősebb közös politikai nevezője évek óta. Noha a csoportot alkotó négy közép-európai ország között többféle törésvonal és véleménykülönbség is létezik, de menekültekkel szembeni politikájuk nagyrészt azonos. A koronavírus világjárvány miatt azonban a menekült-kártya a visegrádi országokban is sokadrangú témává vált.
A napokban történt afgán hatalomváltás és NATO csapatkivonások miatt most mégis sokan a menekültválság kiújulásától tartanak, amit a szélsőjobboldali, populista politikai erők használhatnak fel politikai céljaikra. Az elmúlt napok eseményei árnyalták a cseh, a lengyel és a szlovák kormány menekültpolitikáját.
A magyar kormánynak nemcsak narratívája ragadt be a 2015-ös szinten, de nem tudtak megfelelni a történelmi kihívásnak sem...
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2021.08.21.
A menekültellenesség és az EU migrációs politikájának elutasítása a visegrádi négyek csoport legerősebb közös politikai nevezője évek óta. Noha a csoportot alkotó négy közép-európai ország között többféle törésvonal és véleménykülönbség is létezik, de menekültekkel szembeni politikájuk nagyrészt azonos. A koronavírus világjárvány miatt azonban a menekült-kártya a visegrádi országokban is sokadrangú témává vált.
A napokban történt afgán hatalomváltás és NATO csapatkivonások miatt most mégis sokan a menekültválság kiújulásától tartanak, amit a szélsőjobboldali, populista politikai erők használhatnak fel politikai céljaikra. Az elmúlt napok eseményei árnyalták a cseh, a lengyel és a szlovák kormány menekültpolitikáját.
A magyar kormánynak nemcsak narratívája ragadt be a 2015-ös szinten, de nem tudtak megfelelni a történelmi kihívásnak sem...
2021. augusztus 21., szombat
NEMZETI GICCS, MŰANYAG SZENT ISTVÁN, SZENTJOBB, TÁLTOSOK, LILA TURUL, (MAJDNEM) INGYEN SÖR
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.20.
Nem terhelik a magyar embert gondolkodással, egyen-igyon, bámészkodjon, szívét és lelkét járja át valami hamis büszkeség és vallásos áhítat, a fasiszta állam vallásos tisztelete. Az Európához való csatlakozást ünneplik, amikor Orbán éppen Európát támadja, az Európai Unióból való kilépést fontolgatja, azzal fenyeget, s az oroszokkal és a kínaiakkal szövetkezik Európa és a szabadság ellen. A zűrzavar oka a magyarok által soha felül nem vizsgált “szentistváni örökség”, amely minden történelmi tragédia okozója volt, amely Európában is népirtásokhoz vezetett, ezért megbukott...
VARGA JUDIT TÖRTÉNELME
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.21.
Tessen inkább dekázgatni, nacsasszony, az megy. Vagy hegedőljön. Mivelhogy tudtuk, mi vár ránk augusztus 20-a alkalmából, igyekeztünk az elképedést kivenni a lélek eszköztárából, de mindig sikerül valami ordenárét kiöklendezni a mikrofonba, hogy a bávatagoknak az is jó. Ha meg az igazságügyis fenoménnek is, az pediglen még jobb. Viszont nem lennénk most a soltvadkertiek helyében, akiknek az esti tűzijátékot úgy lehetett kiérdemelni, ha meghallgatják Varga Judit bölcsességeit ürgebőrbe kötve, s ha valamelyikük azóta is vakargatja a fejét, mert furcsákat hallott, akkor az egyáltalában nem csoda, hanem a magyar rögvaló.
Varga Judit amúgy a jogállamiság fogalmával küzd már jó ideje, de nem jutott dűlőre vele. Ezért a soltvadkertieknek elmondta a brüsszeli birodalmi törekvéseket, mint amitől a kedves vezető enkezével óv meg minket, de ez még mind semmi Varga Judit eszköztárából. Mert és ugyanis, mint kifejtette augusztus 20-a nyomán Mohácsra és a muhi csatára emlékezve, már nincsenek a térképen azok, akik akkor a győzelmeket ünnepelték, és mosogatólés kezével rámutatott a Habsburgokra meg a Szovjetunióra, ugyanakkor megfeledkezett az Oszmán birodalomról, de majd emlékeztetőt kér II. Lajostól a Csele patak mélyiről.
Százötven évnyi magyar történelem így csusszan ki Varga Judit likacsos agyán, de legalább a kereszténység rendben van. Mégsem ez a legnagyobb baj, hanem a fideszpride-al, a gurulós Szent Istvánnal egylényegű gondolkodás, amikor a Habsburg Birodalom és a Szovjetunió eltűnte fölött csűrdöngöl arra mutatva, hogy lám, mimagyarok meg mégis itt vagyunk. És az oroszok is, meg az osztrákok szintén, mert így jár az, aki egy országot összekever egy néppel. De Varga Judit kontextusából fakadóan fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy NagyMagyarország sincsen sehol, pedig emlékeim szerint ez ügyben sokat szoktak hisztizni.
Varga Juditnak az elhangzottakból fakadóan gondjai akadnak alapfogalmakkal, mit jelent egy ország, mit benne egy nép, mert ő nemzetben gondolkozik, viszont arról sem tudja, micsoda. Nem akartam volna hosszabban citálni abból a ciklopi szellemi építményből, ami kifolyt a nacsasszonyból, de mért legyen nekünk rosszabb, mint a soltvadkertieknek, másképp fogalmazva, mi is kérünk az ideológiai mannából, amitől meg nekik jobb. Nézőpont és gusztus kérdése, de nem tanulságok nélkül való annak megmutatása, hogyan lehet szavakat úgy egymás mellé rakni, hogy azoknak az ég egy világon semmi értelme ne legyen, illetve, ha mégis valami, akkor borzadjunk mi is...
Szerző: Rezeda
2021.08.21.
Varga Judit amúgy a jogállamiság fogalmával küzd már jó ideje, de nem jutott dűlőre vele. Ezért a soltvadkertieknek elmondta a brüsszeli birodalmi törekvéseket, mint amitől a kedves vezető enkezével óv meg minket, de ez még mind semmi Varga Judit eszköztárából. Mert és ugyanis, mint kifejtette augusztus 20-a nyomán Mohácsra és a muhi csatára emlékezve, már nincsenek a térképen azok, akik akkor a győzelmeket ünnepelték, és mosogatólés kezével rámutatott a Habsburgokra meg a Szovjetunióra, ugyanakkor megfeledkezett az Oszmán birodalomról, de majd emlékeztetőt kér II. Lajostól a Csele patak mélyiről.
Százötven évnyi magyar történelem így csusszan ki Varga Judit likacsos agyán, de legalább a kereszténység rendben van. Mégsem ez a legnagyobb baj, hanem a fideszpride-al, a gurulós Szent Istvánnal egylényegű gondolkodás, amikor a Habsburg Birodalom és a Szovjetunió eltűnte fölött csűrdöngöl arra mutatva, hogy lám, mimagyarok meg mégis itt vagyunk. És az oroszok is, meg az osztrákok szintén, mert így jár az, aki egy országot összekever egy néppel. De Varga Judit kontextusából fakadóan fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy NagyMagyarország sincsen sehol, pedig emlékeim szerint ez ügyben sokat szoktak hisztizni.
Varga Juditnak az elhangzottakból fakadóan gondjai akadnak alapfogalmakkal, mit jelent egy ország, mit benne egy nép, mert ő nemzetben gondolkozik, viszont arról sem tudja, micsoda. Nem akartam volna hosszabban citálni abból a ciklopi szellemi építményből, ami kifolyt a nacsasszonyból, de mért legyen nekünk rosszabb, mint a soltvadkertieknek, másképp fogalmazva, mi is kérünk az ideológiai mannából, amitől meg nekik jobb. Nézőpont és gusztus kérdése, de nem tanulságok nélkül való annak megmutatása, hogyan lehet szavakat úgy egymás mellé rakni, hogy azoknak az ég egy világon semmi értelme ne legyen, illetve, ha mégis valami, akkor borzadjunk mi is...
IDEJE VISSZASZOKNI A MASZKHORDÁSRA
444.HU
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI
2021.08.20.
Magyarországon még nem robbant be olyan sebességgel a negyedik hullám, mint ahogy azt a környező országokban már láthatjuk. Elkerülni viszont nem fog minket, a szakemberek szerint pedig most tehetünk sokat azzal, ha visszaszokunk az elővigyázatossági szabályok betartásához. Dr. Lénárd Ritát, a Magyar Orvosi Kamara alelnökét kérdeztük a szervezet ajánlásairól.
Bár egyelőre a hétköznapi életünk legtöbb helyszínén nem kötelező a maszkhordás, Lénárd szerint zárt térben ajánatos visszatérni a használatához. Még ha be is vagyunk oltva, érdemes felvenni a tömegközlekedésen, bevásárlásnál, a moziban és a színházban is.
„Ilyenkor azt kell megnézni, hogy mi az, amit nyerünk, és mi az, amit adunk érte. A világon semmi gondunk sem lesz abból, ha a maszkot felvesszük, ha megbetegszünk, abból viszont komoly baj lehet.”
Az alelnök hangsúlyozta, hogy a szakemberek szerint valamilyen formában hosszabb távon is velünk fog maradni ez a vírus, ezért nem árt, ha hozzászokunk, hogy a maszk is a mindennapjaink része marad. Lénárd szerint ez a megelőzés fontos része, amit egyszerűen meg kell tanulni és el kell fogadni...
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI
2021.08.20.
Bár egyelőre a hétköznapi életünk legtöbb helyszínén nem kötelező a maszkhordás, Lénárd szerint zárt térben ajánatos visszatérni a használatához. Még ha be is vagyunk oltva, érdemes felvenni a tömegközlekedésen, bevásárlásnál, a moziban és a színházban is.
„Ilyenkor azt kell megnézni, hogy mi az, amit nyerünk, és mi az, amit adunk érte. A világon semmi gondunk sem lesz abból, ha a maszkot felvesszük, ha megbetegszünk, abból viszont komoly baj lehet.”
Az alelnök hangsúlyozta, hogy a szakemberek szerint valamilyen formában hosszabb távon is velünk fog maradni ez a vírus, ezért nem árt, ha hozzászokunk, hogy a maszk is a mindennapjaink része marad. Lénárd szerint ez a megelőzés fontos része, amit egyszerűen meg kell tanulni és el kell fogadni...
CAMBRIDGE-I TÖRTÉNÉSZ: SZINTE CSAK TÉVKÉPZETEK ÉLNEK SZENT ISTVÁNRÓL
NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.08.21.
A Szent Jobb is csupán mítosz – mondja Berend Nóra történész, a Cambridge-i Egyetem tanára, aki szerint nagyon keveset tudunk az államalapítóként tisztelt István királyról.
Az alaptörvényhez szervesen hozzátartozó Nemzeti hitvallás így kezdődik: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” Rendben van ez a mondat?
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.08.21.
Az alaptörvényhez szervesen hozzátartozó Nemzeti hitvallás így kezdődik: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” Rendben van ez a mondat?
Nem, nincs rendben. Több szempontból sincs. Annak, aki nem keresztény – akár más vallású, akár nem vallásos –, miért kellene büszkeséget éreznie? Történészként is lehet vitatkozni az állítással. Annyi igaz, hogy a korabeli külföldön valóban úgy ítélték meg: István idején Magyarország kereszténnyé vált. Az akkori források szerint a Jeruzsálembe induló keresztény zarándokok már átmehettek Magyarországon, az útvonalat biztonságosnak nevezték. Ha azonban azt tekintjük „szilárd alapnak”, hogy a lakosság többsége már hisz a kereszténységben, akkor ez valószínűleg csak jóval később következett be. A folyamat más országokban is generációkon át tartott. A XI. század végéről származó beszámolók azt állítják, hogy Magyarországon még pogány szokásoknak hódolnak. Hangsúlyozom, hogy ezek is kétséges források, nem tudjuk, mennyiben felelnek meg a valóságnak.
Egyik előadásában arról beszélt, hogy István hatalomtechnikai megfontolásból csatlakozott a nyugati kereszténységhez, és nem vallási buzgalomból, vagy azért, mert hosszú távon így látta biztosítottnak a magyarság fennmaradását.
Kezdjük ott, hogy abban az időben a mai értelemben véve nem létezett Magyarország és magyar állam. István, miután átvette a hatalmat, folyamatosan terjeszkedett, de annak a területnek, amit a középkorban később Magyarországnak hívtak, csak egy része tartozott a fennhatósága alá. A kereszténységre való áttérés bevett technika volt, hogy az uralkodók elismertessék magukat a szomszédos keresztény országokkal. István ezzel egyáltalán nem számított kivételesnek, hanem beilleszkedett a sorba. Tudjuk, hogy felesége, Gizella lovagokkal, páncélos katonákkal érkezett. Konkrét, gyakorlati haszna volt a kereszténység felvételének, István is a saját hatalmát akarta megerősíteni. Ez sikerült is neki...
Kezdjük ott, hogy abban az időben a mai értelemben véve nem létezett Magyarország és magyar állam. István, miután átvette a hatalmat, folyamatosan terjeszkedett, de annak a területnek, amit a középkorban később Magyarországnak hívtak, csak egy része tartozott a fennhatósága alá. A kereszténységre való áttérés bevett technika volt, hogy az uralkodók elismertessék magukat a szomszédos keresztény országokkal. István ezzel egyáltalán nem számított kivételesnek, hanem beilleszkedett a sorba. Tudjuk, hogy felesége, Gizella lovagokkal, páncélos katonákkal érkezett. Konkrét, gyakorlati haszna volt a kereszténység felvételének, István is a saját hatalmát akarta megerősíteni. Ez sikerült is neki...
2021. augusztus 20., péntek
KORONAGURÍTÁS
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.20.
Este majd, amikor a soha nem látott ünnepségsorozat első napjának zárásaként a világraszóló tűzijáték utolsó rakétája vagy patronja is eldurran, a kedves vezető minden bizonnyal elégedetten böfög az erkélyén, ahonnan kegyes volt megtekinteni, midőn közel másfél milliárdot szinte szó szerint elfüstöltek, de kicsire nem adunk. Minden pénzt megér, ahogyan a csillagok odafönt ragyognak, a nép pedig elégedetten hömpölyög alant, nap közben a korona is elgurult, és minden bizonnyal a gyógyszer is. A kedves vezető hatalmának ormain érezheti magát, és számvetést is végezhetne akár életművéről ott az erkélyen, de ilyet nem tesz, mert a harcnak soha nincsen vége.
Megtennénk mi helyette az összegzést, de még nekünk sem kell erőlködnünk, hiszen a soha nem látott ünnepségsorozat mindent elmond a Fidesz, így Orbán hatalmáról, s ami ezzel egyet jelent, a mi nyomorult életünkről. Erre akkor jövünk rá, amikor világossá válik, a 2021-es maratoni államalapítási dzsembori nem ma reggel, hanem már 2000. január elsején elkezdődött, amikor a korona úszott a Duna szerencsére be nem fagyott jeges vizén. S ha ugyan akkor még nem tudtuk – dehogynem – mi lesz, illetve lehet ennek a vége, ma, amikor a korona majd kerekeken gurul a flaszteron a szintén görgőkre szerelt pléh Szent Istvánnal és bazi nagy turullal, már világos, hol is élünk.
A hatalom ebbe a három napba akarja belesűríteni minden eszméjét, erejét és szépségét, aztán ez lesz belőle: vurstli, éppen csak nem világítós fröccsöntött műanyag Szent Istvánt nem árulnak, de lehet, valahol van az is. Itt gurul és pöfög majd előttünk, és durrog a fejünk fölött a jobboldali kultúrfölény és erkölcsi magaslatok, ezek összeszedték minden pénzünket és a saját készségeiket, és hát, ez sikerült. Pléh Szent István, olcsó sör, és majdnem virsli-szendvics. Lehet a hatalom tankjait bámulni, azt a pár röpülőjét, nézni a kókadtan lógó országzászlót, és hallgatni az üres dumákat, és még mindez sem volna baj, mert Kádár sem csinálta másként, csak épp mindent megül a hamis pátosz...
Szerző: Rezeda
2021.08.20.
Megtennénk mi helyette az összegzést, de még nekünk sem kell erőlködnünk, hiszen a soha nem látott ünnepségsorozat mindent elmond a Fidesz, így Orbán hatalmáról, s ami ezzel egyet jelent, a mi nyomorult életünkről. Erre akkor jövünk rá, amikor világossá válik, a 2021-es maratoni államalapítási dzsembori nem ma reggel, hanem már 2000. január elsején elkezdődött, amikor a korona úszott a Duna szerencsére be nem fagyott jeges vizén. S ha ugyan akkor még nem tudtuk – dehogynem – mi lesz, illetve lehet ennek a vége, ma, amikor a korona majd kerekeken gurul a flaszteron a szintén görgőkre szerelt pléh Szent Istvánnal és bazi nagy turullal, már világos, hol is élünk.
A hatalom ebbe a három napba akarja belesűríteni minden eszméjét, erejét és szépségét, aztán ez lesz belőle: vurstli, éppen csak nem világítós fröccsöntött műanyag Szent Istvánt nem árulnak, de lehet, valahol van az is. Itt gurul és pöfög majd előttünk, és durrog a fejünk fölött a jobboldali kultúrfölény és erkölcsi magaslatok, ezek összeszedték minden pénzünket és a saját készségeiket, és hát, ez sikerült. Pléh Szent István, olcsó sör, és majdnem virsli-szendvics. Lehet a hatalom tankjait bámulni, azt a pár röpülőjét, nézni a kókadtan lógó országzászlót, és hallgatni az üres dumákat, és még mindez sem volna baj, mert Kádár sem csinálta másként, csak épp mindent megül a hamis pátosz...
MÉGIS MIT KERES A TURUL AZ AUGUSZTUS 20-I ÜNNEPSÉGEN?
KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió / Pálinkás-Szüts Róbert
2021.08.20.
A 2021. augusztus 20-i Reggeli személybe Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének vezetője érkezett Pálinkás-Szüts Róberthez és a magyar történelemről, identitásról, augusztus 20-áról, Szent Istvánról, turulról, 56-ról, emlékezetpolitikáról és a történelem átértelmezéséről beszélgettek.
Szerző: Klubrádió / Pálinkás-Szüts Róbert
2021.08.20.
AZ 1,3 MILLIÁRD FORINTOS TŰZIJÁTÉK ÜZENETE
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.08.20.
Hiába van péntek, ünnep lévén, nélkülöznünk kellett a Kossuth Rádióban Orbán Viktor szokásos igehirdetését. Azért mégsem maradtunk teljesen Orbán nélkül,. mert bár a miniszterelnök nem mutatkozott meg előttünk a maga testi valójában, a szelleme ezen az ünnepi napon is itt kísért közöttünk. Európa legnagyobb – és nyilván legpompásabb – tűzijátékát ígérte a magyaroknak a kormány. 1,3 milliárd forintba fáj ez nekünk, de nem vagyunk kicsinyesek és ajándék lónak különben sem szoktuk nézni a fogát.
Miénk ez a tűzijáték, mi kapjuk a kormányunktól, az sem kizárt, hogy személyesen Orbán Viktortól. A saját zsebünkből adtuk össze a rávalót, és a miniszterelnök volt olyan kedves, hogy nem a csókosai között osztotta szét a pénzünket, nem a saját zsebét tömte tele vele, hanem szétszórta közöttünk.
Lett rózsaszín turul, guruló Szent István (ajtóval az alján), mindenki jól jár, aki sokat keres ezen a napon. Meg azok is, akik az elmúlt tízenvalahány évben kerestek sokat, a miniszterelnök kötélbarátja, veje, gázszerelője és megannyi csókosa, vagyis, azok, akiknek sikerült közel nyomulniuk a húsos fazékhoz.
Orbán szelleme itt van közöttünk, ő adja nekünk ezt a mesés tűzijátékot, neki kell majd hálásnak lennünk. Nem most, elegendő, ha 2002 tavaszán fejezzük ki nagyrabecsülésünket, azon a napon, amikorra Áder János államfő kiírja majd a parlamenti választást...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.08.20.
Miénk ez a tűzijáték, mi kapjuk a kormányunktól, az sem kizárt, hogy személyesen Orbán Viktortól. A saját zsebünkből adtuk össze a rávalót, és a miniszterelnök volt olyan kedves, hogy nem a csókosai között osztotta szét a pénzünket, nem a saját zsebét tömte tele vele, hanem szétszórta közöttünk.
Lett rózsaszín turul, guruló Szent István (ajtóval az alján), mindenki jól jár, aki sokat keres ezen a napon. Meg azok is, akik az elmúlt tízenvalahány évben kerestek sokat, a miniszterelnök kötélbarátja, veje, gázszerelője és megannyi csókosa, vagyis, azok, akiknek sikerült közel nyomulniuk a húsos fazékhoz.
Orbán szelleme itt van közöttünk, ő adja nekünk ezt a mesés tűzijátékot, neki kell majd hálásnak lennünk. Nem most, elegendő, ha 2002 tavaszán fejezzük ki nagyrabecsülésünket, azon a napon, amikorra Áder János államfő kiírja majd a parlamenti választást...
A SZENT ISTVÁN-TERMET HATALMAS MUNKÁVAL ÉPÍTETTÉK ÚJRA, DE LEGALÁBB ILYEN NEHÉZ LESZ JÓRA HASZNÁLNI
QUBIT
Szerző: CZÍMER DALMA
2021.08.20.
Az augusztus 20-tól látogatható Szent István-terem újraépítését legitimálhatja annak utóélete, vagyis hogy mit kezd vele a kormány, a Budapesti Történeti Múzeum és a Várkapitányság. A több száz szakember részvételével zajló rekonstrukció végén nemcsak építészeti, hanem szimbolikus értelemben is kérdés, hogy ez a bő 70 négyzetméter alapterületű terem mibe ágyazódik bele, milyen funkciót lát el az épületen belül, és milyen üzenetet közvetít számunkra.
Szerző: CZÍMER DALMA
2021.08.20.
Ha figyelmesen pásztázzuk a Budavári Palota déli falait, feltűnhet, hogy a megszokott barnás vakolatot egy szakaszon homokszín váltotta fel. Annak, aki nem követi szorosan a Budavári Palota és környezetének megújulását, mindez csupán egy színfolt, pedig a homlokzatfestés módosulása komoly munkákra utal. A palota déli nyaktagjának egy részét – amely 1967 óta a Budapesti Történeti Múzeum egy részének adott otthont – a Szent István-terem rekonstruálása kedvéért építették újra a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Hetek óta terjed a hír a helyszín saját közösségimédia-oldalain és másutt, hogy 2021. augusztus 20-án megnyitják a Vár legújabb „régi” terét. A Buda 1944–1945-ös ostromában voltaképpen megsemmisült terem újraalkotásában az elmúlt öt évben több száz művészettörténész, alkotóművész, restaurátor és műszaki szakember vett részt. Mindenekelőtt az ő munkájuknak és nem a Hauszmann-programot övező indulatoknak a tükrében érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mi is épült most meg, és milyen szerep várhat rá.
1000, 1900, 1945: az enteriőr rövid története:
1000, 1900, 1945: az enteriőr rövid története:
A LIBERÁLISOK ÖNTELTSÉGE NAGYBAN HOZZÁJÁRULT A DEMOKRÁCIÁK MOSTANI VÁLSÁGÁHOZ
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.08.19.
Két politológus egy idén megjelent vaskos kötetben fejtegeti a liberális demokráciák válságának okait. Az egyik fő problémának azt tartják, hogy a hidegháború után a liberalizmust sok képviselője az egyetlen követendő példának, a világ lehető legjobb rendszerének állította be, ezzel pedig dacot és ellenállást váltott ki a demokratikus berendezkedést tanuló és utánozni próbáló országokban és politikusokban. A könyvben példaként szerepel Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Jaroslaw Kaczynski is, akiknek migránsellenessége mögött a szerzők a nemzeti identitás elvesztésétől való félelmet és a népességfogyás miatti aggódást látnak.
Ivan Krasztev (1965) bolgár politológus, a szófiai Liberális Stratégiai Központ igazgatója, a bécsi Társadalomtudományi Intézet állandó tagja. Rendszeresen publikál a The New York Times hasábjain. Stephen Holmes (1948) amerikai jogász, politológus, a New York-i Egyetem Jogi Iskolájának professzora. Fő kutatási területe az európai liberalizmus és antiliberalizmus története.
A két politikatudós közös könyvet írt arról, hogy szerintük miért került válságba a liberális demokrácia világszerte. A meglehetősen baljós címet a szerzők a Dzsungel könyve című művéről ismert Rudyard Kiplingtől kölcsönözték, aki 1890-ben fejezte be A fény kialszik címet viselő első regényét. „A szerelemről, művészi becsvágyról és fokozatos megvakulásról szóló történet kétféle változatban jelent meg. A rövidebbiknek boldog a befejezése, a hosszabbiknak tragikus. Nekünk nincs lehetőségünk, hogy kétféle befejezéssel publikáljuk ezt a könyvet” – olvasható jelen kötet végén...
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.08.19.
Ivan Krasztev (1965) bolgár politológus, a szófiai Liberális Stratégiai Központ igazgatója, a bécsi Társadalomtudományi Intézet állandó tagja. Rendszeresen publikál a The New York Times hasábjain. Stephen Holmes (1948) amerikai jogász, politológus, a New York-i Egyetem Jogi Iskolájának professzora. Fő kutatási területe az európai liberalizmus és antiliberalizmus története.
A két politikatudós közös könyvet írt arról, hogy szerintük miért került válságba a liberális demokrácia világszerte. A meglehetősen baljós címet a szerzők a Dzsungel könyve című művéről ismert Rudyard Kiplingtől kölcsönözték, aki 1890-ben fejezte be A fény kialszik címet viselő első regényét. „A szerelemről, művészi becsvágyról és fokozatos megvakulásról szóló történet kétféle változatban jelent meg. A rövidebbiknek boldog a befejezése, a hosszabbiknak tragikus. Nekünk nincs lehetőségünk, hogy kétféle befejezéssel publikáljuk ezt a könyvet” – olvasható jelen kötet végén...
A TANÉV RENDJE
NÉPSZAVA
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.20.
A 2021/2022-es tanév rendjét már ismerjük. Azt még júniusban kijelölte Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, meg is jelent a Magyar Közlönyben. Tudjuk, mikor lesz az első tanítási nap, mikor az utolsó, hány tanítási nap lesz jövőre, mikor lesznek az iskolai szünetek. Amit nem tudunk, hogy rendes tanév lesz-e, és ennek több oka is van.
A gondok közül pedig még csak súlyozni sem lehet, hogy melyik a legnagyobb, mert egyik nagyobb, mint a másik. Hogy csak a két legsúlyosabbat említsem, az egyik a koronavírus negyedik hulláma, a másik a pedagógushiány. Mindkettő a bizonytalanságot vetíti előre, csak az a biztos, hogy az emberi tényező – mint ok – egyikből sem hagyható ki. Igen, még a koronavírus járvány előttünk álló negyedik hullámának eddig ismeretlen hatásából sem.
Neves járványügyi szakemberek, immunológusok, virológusok, gyerekorvosok még az előző tanév befejezése előtt sorra figyelmeztettek rá, meg kellene szervezni a 12-18 éves gyerekek oltását, hogy mire az új tanév elkezdődik, meglegyen a védettségük is, hiszen annak kialakulása az első oltás felvételétől a másodikéval együtt minimum öt hét. Nem lesz elég, ha a gyerekek tömeges és szervezett oltását augusztus utolsó napjaira tervezik, mert mire a védettségük kialakul, már október lesz. A szeptember 1-jei iskolakezdéstől eltelő egy hónap alatt pedig boldog boldogtalant megfertőzhetnek...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.20.
A gondok közül pedig még csak súlyozni sem lehet, hogy melyik a legnagyobb, mert egyik nagyobb, mint a másik. Hogy csak a két legsúlyosabbat említsem, az egyik a koronavírus negyedik hulláma, a másik a pedagógushiány. Mindkettő a bizonytalanságot vetíti előre, csak az a biztos, hogy az emberi tényező – mint ok – egyikből sem hagyható ki. Igen, még a koronavírus járvány előttünk álló negyedik hullámának eddig ismeretlen hatásából sem.
Neves járványügyi szakemberek, immunológusok, virológusok, gyerekorvosok még az előző tanév befejezése előtt sorra figyelmeztettek rá, meg kellene szervezni a 12-18 éves gyerekek oltását, hogy mire az új tanév elkezdődik, meglegyen a védettségük is, hiszen annak kialakulása az első oltás felvételétől a másodikéval együtt minimum öt hét. Nem lesz elég, ha a gyerekek tömeges és szervezett oltását augusztus utolsó napjaira tervezik, mert mire a védettségük kialakul, már október lesz. A szeptember 1-jei iskolakezdéstől eltelő egy hónap alatt pedig boldog boldogtalant megfertőzhetnek...
ORBÁN "MÉSZÁROS" VIKTOR A BALATON KÖRÜL
YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.08.19.
Nyár van, meleg, járjuk körbe a Balatont! Gondoltam, még azelőtt beszéljünk róla, mielőtt kicsempézi az alját a NER és körbenyomja szilikonnal, hogy ne csöpögjön. Ugyanis a magyar tenger sem kerülhette el a NER-t, az utóbbi években szisztematikusan vásárolták fel, betonozták körbe és sajátították ki...
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.08.19.
Nyár van, meleg, járjuk körbe a Balatont! Gondoltam, még azelőtt beszéljünk róla, mielőtt kicsempézi az alját a NER és körbenyomja szilikonnal, hogy ne csöpögjön. Ugyanis a magyar tenger sem kerülhette el a NER-t, az utóbbi években szisztematikusan vásárolták fel, betonozták körbe és sajátították ki...
„MINDENT OTTHAGYTAM, MÉG A MACSKÁIM IS OTT MARADTAK A HÁZBAN” – MEGSZÓLALT AZ EGYIK AMERIKAI GÉPEN MENEKÜLŐ AFGÁN ÚJSÁGÍRÓ
24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.08.19.
Egy afgán újságíró, Ramin Rahman beszélt a Guardiannak arról, hogyan tudott egy amerikai szállítógépen kimenekülni Afganisztánból. A több száz embert szállító repülőgépekről már korábban is jöttek ki képek, de most hallani azt is, milyen érzés volt fegyverropogás közben felmászni egy ilyen gépre.
A férfi elmondta, hogy mindenáron el akart menekülni Kabulból, mert nem akart újra a tálibok alatt élni. Mindent hátrahagyott, még a macskáit is otthonhagyta. Azt látta, hogy egy kis csoportot amerikai járművek kísérnek a repülőgépekhez, majd egy csomóan futnak utána. Az emberek egymást taposták, sokan a földre estek, az emberek időseken és gyerekeken is tapostak.
Közben fegyverropogást lehetett hallani, és azt hitték, a tálibok már a reptérnél vannak. A gépen belül alig volt oxigén, hőség volt, sokan majdnem rosszul lettek. A férfi elmondta, hogy fel is ajánlotta az amerikaiaknak, akik először elkezdték levezetni az embereket a gépről, hogy ő is leszáll. Bűntudata volt, mert sokan haltak meg éppen, miközben ő a gépen volt, és a szülei is Kabulban maradtak. A katonák végül visszavezették őket a gépre, egy óra várakozás után el is indultak. A gép Katarba repült, egy amerikai katonai bázisra, most itt várakoznak...
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.08.19.
Egy afgán újságíró, Ramin Rahman beszélt a Guardiannak arról, hogyan tudott egy amerikai szállítógépen kimenekülni Afganisztánból. A több száz embert szállító repülőgépekről már korábban is jöttek ki képek, de most hallani azt is, milyen érzés volt fegyverropogás közben felmászni egy ilyen gépre.
A férfi elmondta, hogy mindenáron el akart menekülni Kabulból, mert nem akart újra a tálibok alatt élni. Mindent hátrahagyott, még a macskáit is otthonhagyta. Azt látta, hogy egy kis csoportot amerikai járművek kísérnek a repülőgépekhez, majd egy csomóan futnak utána. Az emberek egymást taposták, sokan a földre estek, az emberek időseken és gyerekeken is tapostak.
Közben fegyverropogást lehetett hallani, és azt hitték, a tálibok már a reptérnél vannak. A gépen belül alig volt oxigén, hőség volt, sokan majdnem rosszul lettek. A férfi elmondta, hogy fel is ajánlotta az amerikaiaknak, akik először elkezdték levezetni az embereket a gépről, hogy ő is leszáll. Bűntudata volt, mert sokan haltak meg éppen, miközben ő a gépen volt, és a szülei is Kabulban maradtak. A katonák végül visszavezették őket a gépre, egy óra várakozás után el is indultak. A gép Katarba repült, egy amerikai katonai bázisra, most itt várakoznak...
AZ ATTILA-SZTORI SEMMI AHHOZ KÉPEST, AMIT SZENT ISTVÁN CSALÁDJA REJT: ÚJ KUTATÁS AZ ŐSÖK NYOMÁBAN [HETIVÁLASZ 86]
HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.08.19.
A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. Következtetésük elsőre meglepően hangzik: nem biztos, hogy az uralkodóház ugyanonnan származott, ahonnan a magyar nép. Van valós alapja az Attila-hagyománynak? Honnan származik István király pogány neve, a Vajk? Hogyan értékelik a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatását, mely a mai Afganisztán területén találta meg az Árpádok ősét? A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész...
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.08.19.
METÁLTURUL, GURULÓ SZENT ISTVÁN ÉS EGY HIP HOP BOYZ-DAL IS ELŐKERÜLT A NEMZETI GICCSÜNNEPEN
TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2021.08.20.
Büszkeségtől dagadtak a mellek, egyszerre dobbantak a magyar szívek az új hagyományteremtő, de egészen szürreális felvonuláson augusztus 20-án: böhöm szobrok, Szent Koronába zárt énekes, félmeztelen férfiak és pár furcsa dalválasztás a magyar államalapítás ünnepén.
A Kodály köröndre tartva, azt hiszem, felkészültem Magyarország új felvonulására, amit hagyományteremtőként harangoztak be a magyar államalapítás ünnepére. Készen állok a magyar mondavilág alakjaira és a nemzeti szimbólumokra.
Még előző éjjel, hazafelé tartva a Bajcsy-Zsilinszky úton tolták el mellettem a parádé szobrait, így nagyjából tudtam, mire számítsak, de amikor másnap kiérek a helyszínre, az egyik fő attrakció, a turul már nem rózsaszín, a csomagolás időközben lekerült róla. Került a helyére viszont más: a felvonulás ugyanis azzal kezdődik, hogy
kigyúrt, félmeztelen, testfestékes férfiak húzzák el előttem a metálturult, közben sámánok kántálják, hogy sírjon a föld, a szívük pedig a hazáért dobog.
Mint pár perccel korábban megtudtam, néhány turulhúzó még péntek reggel megborotválta a mellkasát, hogy a felvonuláson jobban csillogjon rajtuk a festék. A legjobban azok láthatnak rá erre, akik a Kodály köröndön állnak, ott van ugyanis a felvonulás szívcsakrája: itt énekelnek és táncolnak a fellépők, itt húzzák a nótát a zenészek, itt csillognak a legszebben a szobrok, itt dobbannak egyszerre a magyar szívek...
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2021.08.20.
A Kodály köröndre tartva, azt hiszem, felkészültem Magyarország új felvonulására, amit hagyományteremtőként harangoztak be a magyar államalapítás ünnepére. Készen állok a magyar mondavilág alakjaira és a nemzeti szimbólumokra.
Még előző éjjel, hazafelé tartva a Bajcsy-Zsilinszky úton tolták el mellettem a parádé szobrait, így nagyjából tudtam, mire számítsak, de amikor másnap kiérek a helyszínre, az egyik fő attrakció, a turul már nem rózsaszín, a csomagolás időközben lekerült róla. Került a helyére viszont más: a felvonulás ugyanis azzal kezdődik, hogy
kigyúrt, félmeztelen, testfestékes férfiak húzzák el előttem a metálturult, közben sámánok kántálják, hogy sírjon a föld, a szívük pedig a hazáért dobog.
Mint pár perccel korábban megtudtam, néhány turulhúzó még péntek reggel megborotválta a mellkasát, hogy a felvonuláson jobban csillogjon rajtuk a festék. A legjobban azok láthatnak rá erre, akik a Kodály köröndön állnak, ott van ugyanis a felvonulás szívcsakrája: itt énekelnek és táncolnak a fellépők, itt húzzák a nótát a zenészek, itt csillognak a legszebben a szobrok, itt dobbannak egyszerre a magyar szívek...
"VAN TÖBB EZER EMBER AZ ORSZÁGBAN, AKIKNEK A LÉTEZÉSÉT MAGYARORSZÁG KORMÁNYA TAGADJA"
MAGYAR NARANCS
Szerző: FEKETE ÉMI
2021.08.20.
Magyarország kormánya szokatlan logikai kapcsolatot alakított ki egyes „gyermekvédelmi” intézkedéseivel az alkotmányosság, a férfi mellbimbók és az interszexualitás között. A jogalkotó ugyanis nem tud vagy nem hajlandó tudomást venni az egyedfejlődés törvényeiről, amelyek szerint nem csak két születési nem van.
A bizonyítást kezdjük a testszőrzettel.
Egy taxiban belehallgattam egy rádióműsorba, amely a következő új trend elemezgetéséből állt: mi az, hogy vannak nők, akik mostanában dacból nem borotválkoznak? A műsorvezetők álláspontja nagyjából tiszta volt: egy férfi számára a szőrös női láb nemkívánatos. Ellenérvként ugyan elhangzott, hogy a szőr a bőr természetes függeléke, a természeti valóság megjelenésére azonban rögtön lecsapott a társadalmi valóság. Evolúciós szempontból már semmi szükség a nők testszőrzetére – jelentette ki az egyik műsorvezető. Azt már nem fejtette ki, hogy ugyanezzel a logikával a férfi szőrzetnek miféle evolúciós jelentősége van.
Ezen a ponton egyébként is elvesztettem az érdeklődésemet, és kitört belőlem: a férfi mellbimbónak mi értelme van? Sofőröm hangosan felröhögött, és kijelentette, hogy őt ez marhára érdekelné, így belekezdtem a korai magzatfejlődés rejtelmeinek felvázolásába, gondosan kitérve az izgalmasabb részekre is: bizony, nem minden gyermek születési neme egyértelmű...
Szerző: FEKETE ÉMI
2021.08.20.
A bizonyítást kezdjük a testszőrzettel.
Egy taxiban belehallgattam egy rádióműsorba, amely a következő új trend elemezgetéséből állt: mi az, hogy vannak nők, akik mostanában dacból nem borotválkoznak? A műsorvezetők álláspontja nagyjából tiszta volt: egy férfi számára a szőrös női láb nemkívánatos. Ellenérvként ugyan elhangzott, hogy a szőr a bőr természetes függeléke, a természeti valóság megjelenésére azonban rögtön lecsapott a társadalmi valóság. Evolúciós szempontból már semmi szükség a nők testszőrzetére – jelentette ki az egyik műsorvezető. Azt már nem fejtette ki, hogy ugyanezzel a logikával a férfi szőrzetnek miféle evolúciós jelentősége van.
Ezen a ponton egyébként is elvesztettem az érdeklődésemet, és kitört belőlem: a férfi mellbimbónak mi értelme van? Sofőröm hangosan felröhögött, és kijelentette, hogy őt ez marhára érdekelné, így belekezdtem a korai magzatfejlődés rejtelmeinek felvázolásába, gondosan kitérve az izgalmasabb részekre is: bizony, nem minden gyermek születési neme egyértelmű...
LÁTLELET AZ OKTATÁSRÓL
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.20.
Az ezer sebből vérző magyar oktatás egyik legnagyobb, rendszerszintű problémája a pedagógushiány, ami Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint csupán „minden nyáron slágertéma”, és az évi 3-5 ezer álláshely kiírása egy 160-170 ezres köznevelés és szakképzés mellett teljesen természetes dolog. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik az oktatásból. Ezért nem véletlen, hogy érettségivel felvett tanítókról, kémiát kettes gimnáziumi érettségivel oktató matematika tanárról is lehet hallani. Ez persze egyre gyengébb minőségű oktatáshoz vezet.
Orwell azt írta, „Egy uralkodó csoport uralkodó csoport lesz mindaddig, amíg ki tudja jelölni az utódait.” Mivel ennek az írásnak nem az elit és a „köz” – Orwell szavaival élve a „prolik” – oktatása a témája, ennek igazságát az adott idézetre vetítve egy másik cikkben fogom kibontani. Most – Orwell után szabadon – inkább azt mondom: egy ország ország lesz mindaddig, amíg képes lesz tanítani az utódait. A mai, magyar, a Fidesz tíz éves kormányzása alatt „megbuherált” köznevelésnek csúfolt közoktatás pedig egyre kevésbé képes rá.
Ennek egyik oka éppen a „letagadott” és elkendőzött pedagógushiány. A probléma nem új keletű, az oktatás legnevesebb kutatói, oktatási szakemberek, érdekvédők hosszú évek óta figyelmeztettek rá, baj lesz, a pedagógus szakma folyamatosan öregszik. Radó Péter már 2013-ban azt írta: a pályán lévő pedagógusok 34 százaléka ötven évesnél idősebb, a 30 év alatti pedagógusok aránya csak hét százalék. A Pedagógusok Szakszervezetének mostani számítása szerint a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a következő öt évben 22 ezer fővel fog csökkenni a 146 ezres pedagóguslétszám...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.20.
Orwell azt írta, „Egy uralkodó csoport uralkodó csoport lesz mindaddig, amíg ki tudja jelölni az utódait.” Mivel ennek az írásnak nem az elit és a „köz” – Orwell szavaival élve a „prolik” – oktatása a témája, ennek igazságát az adott idézetre vetítve egy másik cikkben fogom kibontani. Most – Orwell után szabadon – inkább azt mondom: egy ország ország lesz mindaddig, amíg képes lesz tanítani az utódait. A mai, magyar, a Fidesz tíz éves kormányzása alatt „megbuherált” köznevelésnek csúfolt közoktatás pedig egyre kevésbé képes rá.
Ennek egyik oka éppen a „letagadott” és elkendőzött pedagógushiány. A probléma nem új keletű, az oktatás legnevesebb kutatói, oktatási szakemberek, érdekvédők hosszú évek óta figyelmeztettek rá, baj lesz, a pedagógus szakma folyamatosan öregszik. Radó Péter már 2013-ban azt írta: a pályán lévő pedagógusok 34 százaléka ötven évesnél idősebb, a 30 év alatti pedagógusok aránya csak hét százalék. A Pedagógusok Szakszervezetének mostani számítása szerint a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a következő öt évben 22 ezer fővel fog csökkenni a 146 ezres pedagóguslétszám...
AZ ÉS 2021/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.08.19.
P U B L I C I S Z T I K A
Takács Imre: Búcsú Marosi Ernőtől
Váncsa István: Korlátlanul
„A Szent István Nap egyik fő eseménye az Andrássy úti hagyományteremtő Felvonulás, amelynek három egysége a Föld, a Haza és a Nemzet” – ezt az információt az Origón volt szerencsénk olvashatni, azóta is ezen morfondírozunk.
Mindenekelőtt azon, hogy „hagyományteremtő”. Józan ésszel gondolkodva azt hihetnénk, valamely esemény akkor minősül hagyományteremtőnek, amikor már létezik a hagyomány, amelyet megteremtett. Például az 1997-es első Csabai Kolbászfesztivált senki se nevezte hagyományteremtőnek, noha az volt, ám ez csak utólag derült ki róla, nem pedig előzőleg. Az is előfordulhat persze, hogy a Felvonulás a későbbiek folyamán valóban hagyományteremtőnek bizonyul, például azért, mert megtartását a legfőbb akarat évről évre elrendeli. Ennek alapvető feltétele ugyan, hogy jövő tavasszal a szavazók a mostani legfőbb akarat megtartása és további hizlalása mellett foglaljanak állást, de ne aggódjunk, az érintett személy majd ezt is levajazza. Természetesen a leendő Felvonulásokra nem karikás ostorral kell a népet kihajtani, megy az magától, már csak azért is, mert a májusi parádékra az alattvalók jó része manapság is ábrándos tekintettel emlékezik. Transzparensek, zászlók, dísztribün, a ligetben virsli, sör. Utóbbi most is lesz, a felvonulók a Szent István Napi Bisztrókban juthatnak hozzá, a csapolt Borsodihoz például háromszázötvenért. A Kádár-korban a csapolt Kőbányai jó darabig 3,50-be került, a hasonlóság talán nem a véletlen műve, nosztalgiázzon a magyar, attól lesz derűs és elégedett.Tovább
Bokros Lajos: Az újjáépítés csiszolatlan sarokkövei – IV.
Nemzet, népesség, világviszonyok
Gadó Gábor: Ne ellenkezz a kormánnyal!
Kovács Zoltán: A Balaton elhabolása
Wagner Péter: Amerika Afganisztán után
Az Egyesült Államok nemzetközi megítélése az afganisztáni kudarc után tovább erodálódik, függetlenül attól, hogy mennyire felelős a mostani kaotikus állapotokért. Ha csak ennyit tud tenni a segítségére szoruló afgánokért, mi várható tőle a demokrácia értékeinek megvédésében? Ki akarja majd követni az autoriter hatalmakkal szembeni új hidegháborúba?Tovább
Majtényi László: A Pegasus-ügy
Nem adhatjuk fel a jogainkat!
Szále László: Maróti Andor
(1927–2021)
Bán Zoltán András: Alázatos kérelem
Fercsik Marianna: Nincs több idő!
Jankó Attila: Kegyúri jogok
Közreadja Hegyi Iván: Hétköznapi sporthírek
Pétervári Zsolt: A nyugalom ereje
Bujdosó Győző: „Mutatjuk a látványterveket”
Haskó László: Leosztályozva
Tódor János: Vesszen a férgese
Hamar Péter: Apró korrekció
Szerző: ÉS
2021.08.19.
Takács Imre: Búcsú Marosi Ernőtől
Váncsa István: Korlátlanul
„A Szent István Nap egyik fő eseménye az Andrássy úti hagyományteremtő Felvonulás, amelynek három egysége a Föld, a Haza és a Nemzet” – ezt az információt az Origón volt szerencsénk olvashatni, azóta is ezen morfondírozunk.
Mindenekelőtt azon, hogy „hagyományteremtő”. Józan ésszel gondolkodva azt hihetnénk, valamely esemény akkor minősül hagyományteremtőnek, amikor már létezik a hagyomány, amelyet megteremtett. Például az 1997-es első Csabai Kolbászfesztivált senki se nevezte hagyományteremtőnek, noha az volt, ám ez csak utólag derült ki róla, nem pedig előzőleg. Az is előfordulhat persze, hogy a Felvonulás a későbbiek folyamán valóban hagyományteremtőnek bizonyul, például azért, mert megtartását a legfőbb akarat évről évre elrendeli. Ennek alapvető feltétele ugyan, hogy jövő tavasszal a szavazók a mostani legfőbb akarat megtartása és további hizlalása mellett foglaljanak állást, de ne aggódjunk, az érintett személy majd ezt is levajazza. Természetesen a leendő Felvonulásokra nem karikás ostorral kell a népet kihajtani, megy az magától, már csak azért is, mert a májusi parádékra az alattvalók jó része manapság is ábrándos tekintettel emlékezik. Transzparensek, zászlók, dísztribün, a ligetben virsli, sör. Utóbbi most is lesz, a felvonulók a Szent István Napi Bisztrókban juthatnak hozzá, a csapolt Borsodihoz például háromszázötvenért. A Kádár-korban a csapolt Kőbányai jó darabig 3,50-be került, a hasonlóság talán nem a véletlen műve, nosztalgiázzon a magyar, attól lesz derűs és elégedett.Tovább
Bokros Lajos: Az újjáépítés csiszolatlan sarokkövei – IV.
Nemzet, népesség, világviszonyok
Gadó Gábor: Ne ellenkezz a kormánnyal!
Kovács Zoltán: A Balaton elhabolása
Wagner Péter: Amerika Afganisztán után
Az Egyesült Államok nemzetközi megítélése az afganisztáni kudarc után tovább erodálódik, függetlenül attól, hogy mennyire felelős a mostani kaotikus állapotokért. Ha csak ennyit tud tenni a segítségére szoruló afgánokért, mi várható tőle a demokrácia értékeinek megvédésében? Ki akarja majd követni az autoriter hatalmakkal szembeni új hidegháborúba?Tovább
Majtényi László: A Pegasus-ügy
Nem adhatjuk fel a jogainkat!
Szále László: Maróti Andor
(1927–2021)
Bán Zoltán András: Alázatos kérelem
Fercsik Marianna: Nincs több idő!
Jankó Attila: Kegyúri jogok
Közreadja Hegyi Iván: Hétköznapi sporthírek
Csepi Lajos: A szíve szakad meg
Kelemen Gábor: Kőbányai János 70 éves
Kelemen Gábor: Kőbányai János 70 éves
V I S S Z H A N G
Pétervári Zsolt: A nyugalom ereje
Bujdosó Győző: „Mutatjuk a látványterveket”
Haskó László: Leosztályozva
Tódor János: Vesszen a férgese
Hamar Péter: Apró korrekció
P Á R A T L A N
Szilágyi-Gál Mihály: ELMONDHATATLAN VICC
aha: EZÜST
-átkai: ÁLLÁSHIRDETÉS
Béla bácsi: ARANYÉVEK
-y -n: TERMÉKENY FÉLHOLD
msz: LÓ ÉS HÍD
pá- ti-: MAGYAR SZAHARA
GÁLÁ: ÜNNEP
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)