LISZIEWICZ JULIANNA: „A DELTA KÖRÜLBELÜL EZERSZER FERTŐZŐBB, MINT A KÍNAI ALFA VARIÁNS”

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2021.08.23.

Kinek és mikor érdemes megkapnia a harmadik oltást? Lisziewicz Julianna immunológus, virológus, genetikus szerint mindenkinek, akinek csak módja van rá, mert a már most is jelen levő delta variáns a korábbiaknál jóval agresszívabb.

magyarnarancs.hu: Megnyílt a harmadik oltások beadatásának lehetősége. Az nyilvánvaló, hogy a 60 év feletti sinopharmosok nagy százalékának mindenképp szüksége lehet rá.

Lisziewicz Julianna: Bocsánat, nem csak a kínaival oltottaknak kell a harmadik oltás, hanem mindenkinek! Izraelben csak Pfizerrel oltottak, és az átoltottság mértéke is nagyon magas. Mégis a negyedik hullám gyakorlatilag ugyanakkora, mint a harmadik volt és megugrott a súlyos betegek száma. A betegek körülbelül 70 százaléka nem volt beoltva, ami azt mutatja, hogy jól működnek a védőoltások. Hogy csökkentsék a kórházak terhelését és megvédjék a gazdaságot a boostert be akarják adni mindenkinek...

ITT OLVASHATÓ

BRUTÁLISAN EMELKEDETT AZ ENERGIA ÁRA, A MEGÚJULÓK NEM BÍRTÁK A LÉPÉST

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.08.24.

Globálisan is nagyon megnőtt az igény a földgáz és az áram iránt. A nagy kereslet megdöbbentő mértékű áremelkedéshez vezetett. Ráadásul hiába nőnek szépen például a hazai naperőművi kapacitások, a nyár az európai fosszilis áramtermelés berobbanásáról szólt eddig. Egy nemzetközi tanulmányból kiderül, mely országok állnak a legjobban a megújuló energiák használatában, mégsem mindegyik tekinthető közülük tisztának.

A legfrissebb energetikai riportok és a világpiaci ármozgások egészen elképesztő változásokról számolnak be az energiapiacon. A trend rövid távon rémes (nagyon sok energiafogyasztás, rengeteg fosszilis alapú termelés), de hosszabb távon ez akár a klímavédelem szempontjából is kedvező lehet. A magas ár ugyanis jó esetben nagyobb megtakarításra ösztönzi a fogyasztókat, és ha ilyen jó árat lehet kapni az áramért vagy az üzemanyagért, az támogathatja a megújuló energetikai kutatásokat is.

Itthon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) monitorozza időről időre a hazai energiapiacot termelési és fogyasztási oldalról is. A különböző jelentések mindig kimutatják, hogy

- milyen mértékben szorulunk importra,

- hogy a Covid hatására hogyan csökkent, a gazdasági fellendülés hatására hogyan emelkedett az energiafogyasztás,

- de az is látható, hogy a szélsőségesen hideg (nagyobb fűtési igény), - illetve a szélsőségesen meleg (több légkondihasználat) időjárás is megdobja a fogyasztási adatokat.

Egy év: négyszeres ár

Nézzünk minderről pár elég látványos adatot! Kezdjük a legkritikusabb részterülettel, a földgázzal, majd nézzük meg az áramtermelést is, ahol alig jobb a helyzet...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ÚJRA SZÉTSZAKÍTOTTA AZ EU-T, ÉS EZÚTTAL IS EMBERÉLETEKKEL JÁTSZIK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.24.

Az illiberális, nacionalista és végső soron irracionális menekültpolitikát rajtunk kívül csak a lengyelek és az osztrákok követik.

FAZ

Hiába akar a Bizottság a nemzetközi erők segítőin kívül pl. újságírókat és emberi jogi aktivistákat is Európába hozni Afganisztánból, a soros elnökséget ellátó Szlovénia keresztbe fekszik ennek, amit támogat Magyarország, valamint Ausztria is. Jansa annyit twitterezik ez ügyben az utóbbi napokban, lassan már sebes lesz az ujja. Azt hangoztatja, hogy szó sem lehet humanitárius vagy migrációs folyosóról, nem szabad megengedni a 2015-ös stratégiai hibát. Csak azoknak kell segíteni, akik a NATO-nak vagy az EU-nak dolgoztak,

Vindikálja magának a jogot, hogy az egész unió nevében beszéljen, holott csak a magyar és az osztrák kormány támogatja őt. A többiek sem szeretnék, ha olyan hullám zúdulna a kontinensre, mint 6 éve, de tágabban vonnák meg a kedvezményezettek körét. Kiemelik az erkölcsi kötelességet és emlékeztetnek arra, hogy több ország is bejelentette: lehet szó az áttelepítésekről.

Mellesleg az Európai Parlament elnöke két napja a szlovén vezető orrára koppintott, amikor közölte: nem a soros elnökség dolga, hogy megmondja, mit tegyen az EU. Sassoli szerint egyértelmű, hogy szolidaritást kell tanúsítani, és hasonlóképpen nyilatkozott von der Leyen is.

Brüsszel egyébként tegnap 230 helyi alkalmazottat akart kihozni és a tagok összesen 400 helyet ajánlottak fel számukra, kivéve a szlovénokat, magyarokat és osztrákokat. Az előrelépés érdekében össze kellene hívni a megfelelő testület, ám erre Ljubljana nem hajlandó, hiába javasolta a tanácskozást a német belügyminiszter.

Bécsben a koalíció nagyobbik pártját alkotó konzervatívok a kancellár álláspontjára helyezkednek, tehát hogy már éppen elég afgán menekültet fogadtak be. A párt politikusai ugyanakkor Brüsszelt bírálják, amiért az szorgalmazza a rászorulók átvételét. A belügyi tárca vezetője úgy véli: rövidlátó és ideológiailag téves lépés volna sok ezer embert Európába hozni. Azon kívül veszélyes is. Nehammer és Kurz is arra hivatkozik, hogy az afgánokat csak roppant nehezen lehet integrálni.

Der Standard

A kommentár úgy ítéli meg, hogy Kurz kancellár az illiberális, nacionalista és végső soron irracionális magyar és lengyel példát tekinti követendőnek a menedékpolitikában. Hat éve, hogy a politikus, akkor még külügyminiszterként kijelentette: neki tetszik, amit az ausztrálok csinálnak, ám ezért kapott a fejére. Merthogy a canberrai kormány brutális keménységgel lép fel az illegális bevándorlók ellen. Ám emellett legális csatornákat épített ki, hogy betelepítse mindazokat, akik humanitárius vagy gazdasági megfontolások alapján jogosultak rá. Akkoriban Kurz még úgy vélte: évi 10-15 ezer menekültet Ausztria simán át tud venni.

Most itt lenne az alkalom, hogy befogadjon az életüket féltő afgánokat, nem véletlen, hogy a Bizottság pont ezt sürgeti. Ám az ÖVP már hallani sem akar róla. Azzal érvel, hogy egy ilyen lépés másokat is Európába csábítana. Lehet, hogy Kurz annak idején nem gondolta komolyan, amit mondott. De az is elképzelhető, hogy már csupán egyetlen cél vezérli: a bevándorlás megtagadásával megnyerni a választásokat. Úgy hogy ráállt a magyar és a lengyel vonalra. Olyan változás ez nála, amely sokkal nagyobb félelmet képes kelteni, mint még egy pár menekült osztrák földön.

Politico

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje azt közölte, hogy megválasztása esetén kerek-perec megmondaná a véleményét a magyar és a lengyel kormánynak, ha azok megsértik a jogállamot vagy hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak az LMBT-közösség, illetve más kisebbségek ellen. Scholz véleménye azért érdemel különleges figyelmet, mert a politikus igencsak népszerű lett az alig egy hónap múlva esedékes választás előtt. Olyannyira, hogy az SPD már fej-fej mellett áll a CDU-CSU-val, de utóbbi esik vissza.

A politikus tegnap már arról beszélt, hogy jót tesz majd egy kis pihenő az uniópártoknak ellenzékben, mert túl sokáig irányították az országot. Két riválisa, a zöldek, illetve a kereszténydemokraták képviselője megkönnyítette a dolgát, mert egy csomó balgaságot csinált a kampány során. A szociáldemokraták viszont végig Scholzra alapozva azt hirdették: majd ő megoldja a gondokat.

És nagyon úgy néz ki, hogy sokan hitelt is adnak a tapasztalatának, noha nem árulta el, hogy mennyire akarja balra vinni a politikát. Azt azonban jelezte, hogy súlyponti kérdésnek tekinti a klímaváltozást, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását/enyhítését. Az afgán válság szintén a kezére játszott, mert a felmérések azt mutatják, hogy a közvélemény e tekintetben is messze jobban bízik benne, mint Laschetben vagy Baerbockben.

Ha győz, két lehetőség előtt áll, már ha nem akarja fenntartani a nagykoalíciót: szövetkezhet a zöldekkel és a vállalkozásbarát liberálisokkal, de utóbbi kettő közt elég nagyok az ideológiai különbségek. A másik lehetőség, hogy a környezetvédőkkel és a Balpárttal lép szövetségre.

Le Monde

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy homofób Magyarország. Így kezdődik a tudósítás a jó két hónapja elfogadott törvényről, amely a nacionalista Orbán Viktor kezdeményezésére összemossa a melegséget, illetve a transz neműséget a pedofíliával. A kimondatlan cél az volt, hogy a boltokban és a könyvtárakban ne lehessen hozzájutni a „Meseország mindenkié” c. könyvhöz. A vita odáig fajult, hogy a miniszterelnök bejelentette: a kérdésben népszavazást tartanak.

Nagy Boldizsár, a viszály almájának számító kötet szerkesztője azt mondja, nem tudják, mivel jár majd a gyakorlatban a jogszabály, de minden elképzelhető. Mindenesetre a szélsőjobb az érzékenyítőnek szánt mesefeldolgozások megjelenése óta egyfolytában háborog. A könyvkiadók ugyanakkor attól félnek, hogy több tucat klasszikus szerző, mint Rimbaud vagy Shakespeare is indexre kerülhet. Ugyanakkor a Meseországot viszik mint a cukrot. Eredetileg 1500 példányban dobták piacra, de már 28 ezer kelt el belőle.

Mesekönyvvel ez még sosem fordult elő, a szerkesztő szerint az érdeklődés azért ekkora, mert sokan így kívánják kifejezni a szolidaritásukat. És akkor még nem beszéltünk a folyamatban lévő idegen nyelvű fordításokról. A vita ugyanakkor arról árulkodik, hogy a gender kérdésben visszalép a magyar társadalom, noha hagyományosan toleránsabbnak számít, mint az igen katolikus lengyelek. Orbán egyébként 2010 óta mesterien találja meg azokat a témákat, amelyek erősítik ultrakonzervatív bázisát és megosztják az ellenzéket. Nagy Boldizsár ugyanakkor jelezte, hogy meleg partnerével együtt elhagyja az országot, mert nem érzik magukat biztonságban.

FT

Ha az Egyesült Államok előre akar lépni Afganisztán ügyében, akkor számot kell vetnie azzal, hogy a ország immár regionális fenyegetést jelent Amerika és szövetségesei számára is. Erre figyelmeztet a neves washingtoni közpolitikai intézet, a Brookings igazgatója, aki egykor tábornokként az amerikai, illetve NATO-erők parancsnoka volt az afgán katonai misszióban.

John Allen szerint az USA egy sor kemény feladattal néz szembe, miközben egyre nagyobb méreteket ölt az afgán humanitárius katasztrófa. Az rendben van, hogy hazarendelték a csapatokat, bár azt a történelem majd eldönti, hogy mennyire volt helyes a mód. Ez nagyban függ ettől, mennyire sikerül az evakuálás. Ám utána elkerülhetetlen lesz a politikai vita, ha az Egyesült Államok bele akar szólni az afgánok jövőjébe és legalább valamennyire érvényesíteni igyekszik saját biztonsági érdekeit a régióban.

Hogy a tálibok mit csinálnak, tehát hogy támogatják-e a távozni kívánók kimentését, illetve menedéket adnak-e dzsihádistáknak, valamint bűnözőknek, az döntő lesz nemzetközi megítélésük szempontjából. Mint ahogy az, hogy a világ milyen formában ismeri el őket. A mozgalom jelenleg próbál mérsékeltnek mutatkozni, a terepről érkező jelentések az ellenkezőjéről tanúskodnak. Alighanem új, erőszakos időszak kezdődik. A tálibok vezetése gyenge, nincs tapasztalata a kormányzásban, ezért nem világos, milyen helyet tud majd elfoglalni a térségben, illetve a világban.

Soha nem szakított és nem is fog az al-Kaidával, a szélsőségesek mostantól özönlenek az országba. Menedékre találnak ott, így az kiindulópontul szolgál a terrorizmushoz és a nemzetközi bűnözéshez. Ugyanakkor nyomon követésük igen nehéznek ígérkezik, mert Amerikának nincs bázisa a térségben, a légi felderítés pedig várhatóan repülési tilalomba ütközik.

Az ellenfelek azt szajkózzák, hogy Amerika megalázó kudarcot szenvedett. Kína már régóta azt nyomatja, hogy az USA egyre csak hanyatlik. Sőt, most már nyíltan gúnyolódik ez ügyben, akárcsak Oroszország. Hogy Peking mit akar, az világos, ismerve, hogy az afgánoknál milyen természeti kincseket rejt a föld. Meg a Selyemút számára is lényeges.

Az USA ugyanakkor szinte teljesen elvesztette befolyását a régióban. A kormányzat azt hiszi, rá tudja venni a tálibokat az emberi jogok betartására. Csak kérdés, hogy a megmaradt eszközökkel képes-e megvédeni a kisebbségeket. És hogy véget tud-e vetni a szervezett drogtermesztésnek és –exportnak? Hát, csak igen-igen módjával. Ráadásul nemigen tud szövetségeseket találni, mert az európaiak elárulva érzik magukat, mivel Washington a megkérdezésük nélkül határozott a távozásról.

De ha lesznek partnerek, akkor közös stratégiát kell kidolgozni. Afganisztánról az az általános vélekedés, hogy az a birodalmak sírásója. Lehet, hogy igaz lesz a mondás a washingtoni külpolitikára és a nemzetközi demokratikus erőfeszítésekre is?

ITT OLVASHATÓ

JÉZUS KÖZLEGÉNY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.24.

Operatív törzset alakítottak az eucharisztikus kongresszus lebonyolítására is, mert az eddigiek ezek szerint annyira sikeresek voltak. A járványosat ismerjük, amelyik még mindig él, csak nem aktív, a nyári álmát alussza, mint tavaly, amikor ősszel működni kezdett, és meg sem állt harmincezer halottig. Ha úgy vesszük, hogy a fél ország is odaveszhetett volna akár, akkor tényleg teljes a siker, a kisdedek feltételek nélkül ölelgethetik a nyunyókákat, és a nagymamák is szellőzködhetnek az ablakban. Feltehetőleg, amikor a kongresszusos operatív törzs befejezi mágikus ténykedését, ez a járványos újra feléled, hogy egy percig ne maradjunk ilyen játékszer nélkül.

Csak kimondja az ember a varázslatos nevet, már olyan, mint egy harci kürt. Van egy katonás feelingje a dolognak, ez az a szervezet, amelyik Orbán érkeztekor vigyázzba vágja magát, egy narcisztikus, öntelt pszichopatának ennél több nem kell a boldogsághoz. Volt tehát operatív törzs augusztus 20-ra, most a kongresszusra, kellene egy az ország irányítására is. Ja, hogy van, és Fidesz a neve, ez eddig nem rögzült, de most már igen. Az is egy félkatonai szervezet, ahol a parancsnoknak mindig igaza van, akkor is, ha nem. A kinevezések és leváltások is ilyen metódus szerint zajlanak, de azért egy keresztény dzsembori levezényléséhez ilyet odarakni, az valami defektet mutat.

Ez sem nagy nóvum, ez egy beteg ország, beteg diktátorral az élén. Ahogyan öregszik, úgy jönnek elő fiatalkori traumái kisvasúttól futballon át a katonaságig. Valami ott is történhetett vele, amiről Simicska tudna beszámolni, ám eddig csak azt hallottuk tőle, hogy besúgó volt. De nem múlnak el azok az élmények sem, amikor fogkefével kell klozetot pucolni vagy a zupás őrmester leordítja az ember fejét. A magyar férfiember valami különös defekt miatt az ilyenekre ifjúsága kedves eseményeiként emlékszik, mint olyanokra, amelyek férfit faragtak belőle, és szerinte ez kellene a mai eltunyult fiatalságnak is. A katonaság nevelő erejéről áradoznak fátyolos szemekkel.

Orbán dettó, ahogyan növekszik a gyomra, annál inkább a testi nevelés fontosságáról ábrándozik, voltaképp csak ezt tartja indokoltnak, ami magában foglalja a hazafias lózungokat is. Írni, olvasni nem kell feltétlenül tudni, elég, ha vigyázzba vágja magát az ember, teljesíti a parancsokat, és máris előttünk áll az ideális társadalom képe csúcsain egy hedonista zabagéppel, aki egyáltalán nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amit amúgy a bávatagoktól elvár. Hite nincs, de vallásos lózungokkal etet mindenkit, üldözi a melegeket, amikor pártja tele van buzikkal, és nagy gyomorral szidja a pocakos tábornokokat is vigyázzba vágva magát...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC 50 MILLIÁRDOT AD KÖLCSÖN MÉSZÁROS LŐRINCNEK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S PÉTER
2021.08.23.

Amint arról korábban a Hírlikk is beszámolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, jelenleg magyar üzletember 150 millió euró (hozzávetőlegesen 53 milliárd forint) hitelt vesz fel a Magyar Fejlesztési Banktól, hogy megvásárolhassa az Aero Vodochody cseh repülőgépgyárat. A hitel visszafizetéséért a magyar állam kezeskedik, vagyis, ha Szalay-Bobrovniczky (aki civilben a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje, de emiatt nincs összeférhetetlenség) nem fizetné vissza az 53 milliárdot, a magyar adófizetők helyt állnak helyette. Most Mészáros Lőrinc, hazánk ez időtájt leggazdagabb embere kényszerült 50 milliárdos hitel felvételére, ám neki nincs szüksége állami kezességvállalásra: Mészáros úr a saját bankjaitól vesz fel hitelt.

Mészáros Lőrincről mindenki tudja, hogy van mit a tejbe aprítania. Az egykori gázszerelő, aki Orbán Viktor földije és jó barátja, csak a pandémia bő egy éve alatt 185 milliárd forinttal gyarapította a vagyonát, s ezzel letaszította a trónról a korábban örökös első helyezettnek számító OTP-vezért, Csányi Sándort.

Mészáros Lőrincnek már gyakorlatilag mindene van: földjei, újságjai, szállodái, tévéje és bankjai, ő és a hozzá hasonlók más világban élnek, mint mi, többi magyarok. Ha húsra vágynak, nem a boltba mennek, hanem vásárolnak egy húsüzemet, ha kiflit, vagy zsemlét ennének, vesznek maguknak egy pékséget...

ITT OLVASHATÓ

EGY ELÁTKOZOTT GENERÁCIÓ: FIATAL FELNŐTTEK | PARTIZÁNINFO

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.08.23.

Y-generáció: a pórul járt nemzedék. Ők az elsők, akik rosszabbul élnek, mint a szüleik, akik lakhatási és megélhetési lehetőségek, valamint átlátható karrierút nélkül indultak el az életben. 

Mit tehetnek a pályakezdők, hogy ne zsákmányolják ki őket? Hogyan terjednek a mentális betegségek a fiatalok körében? Van-e megoldás arra, hogy ne ragadjanak örökre albérletben? A PartizánINFO legújabb, fiatal felnőttekkel foglalkozó adásában arra keresünk választ, milyen maradandó hatásai lesznek a világjárványnak az Y-generációra.

ITT NÉZHETŐ MEG

NYUGDÍJPRÉMIUM

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2021.08.23.

„Sok nyugdíjas nem kapja meg az ígért 50-56 ezer forintos nyugdíjprémiumot. Több mint 200 ezer nyugdíjas nem kap majd 50-56 ezer forintos nyugdíjprémiumot Ş ahogy arról Orbán Viktor beszélt –, mert a nyugdíja nem éri el a 80 ezer forintot – mondta az ATV Híradónak Farkas András nyugdíjszakértő. (…) Az öregségi nyugdíjasok száma 2 millió 53 ezer fő, közülük 1 millió 800 ezren kapnak többet, mint 80 ezer forint, tehát körülbelül 200-220 ezer nyugdíjasnak kisebb a nyugdíja 80 ezer forintnál, náluk kell ezt az arányosan kisebb összeget figyelembe venni, és természetesen ez a további több mint félmillió ember, az egyéb ellátásokban részesülők, ott is nagyon sokszor ezek az ellátások nem érik el a 80 ezer forintot” – magyarázta Farkas András. (napi.hu)

Amikor a nyugdíjakról és a nyugdíjszerű ellátásokról írok, akkor igyekszem tárgyilagos lenni, ami persze nem mindig sikerül. Életkorom és státuszom miatt minden idevonatkozó intézkedés persze engem is közvetlenül érint, de 45 éves szolgálati viszonyom és az átlagot tartósan meghaladó keresetem következtében tisztes nyugellátásban részesülök, jegyzetemet tehát nem magamért írom.

Kezdem azzal, hogy nem értek egyet az 53. (és jövőre 54.) heti juttatás mostani szisztémájával, azaz azzal, hogy mindenki a nyugdíjának plusz egy illetve két heti összegével gyarapodik. 2022 februárjában a 400 ezer forint nyugdíjban részesülő polgártársam 200 ezer forintot kap majd, míg a 100 ezer forint nyugdíjban részesülő honfitársam 50 ezret. Miután nem járulékalapú kifizetésről van szó, teljességgel érthetetlen, hogy a négyszeres szorzó (50 ezer kontra 200 ezer) itt is érvényesül. Számomra – és talán sokak számára – elfogadhatóbb lenne, ha egységes juttatás kerülne kifizetésre, mondjuk az átlagnyugdíj nagyságrendjében meghatározva, magyarul nagyjából 150 ezer forint/fő. A kisnyugdíjasok felhőtlenül örülnének, a nagyobb javadalmazásban részesülők egymás között talán picit morognának (nem mindenki), de átütő erővel nem reflektálnának, hiszen egy 500-600 ezer forintos nyugdíjnál hangoskodni és követelőzni nem igazán elegáns. És van példa az egységes juttatásra, gondoljanak csak a több alkalommal „beköszönő” Erzsébet utalványra (ami szintén nem járulékalapú juttatás), és amely esetében nem volt differenciálás: mindenki ugyanolyan értékű tikettet kapott...

ITT OLVASHATÓ

A PORNÓT SE HAGYJUK KI A SZÁMÍTÁSBÓL! – „SZIVÁRVÁNYOSOK” A NŐI BISZEXUALITÁS TERJEDÉSÉNEK OKAIRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SzabadNem
2021.08.23.

Vajon tényleg azért nő a magukat biszexuálisnak valló nők aránya a fiatalok körében, mert manapság LMBTQ-nak lenni „trendi” és menő? A Válasz Online vendégszerzője szerint részben igen, a SzabadNem Magazin szerkesztősége pedig bár nem veti el ezt a lehetőséget, azonban nem az LMBTQ-propaganda, sokkal inkább a pornó hatását látja mögötte. A szerkesztőség higgadt és informatív válaszcikkben reagál most a Kovács Tibor által írottakra, ami a jelenség jobb megértéséhez segítheti az olvasót, ezért örömmel adjuk azt közre...

ITT OLVASHATÓ

HÚSZTAGÚ AUTÓFLOTTÁT VÁSÁROL A KÖZPÉNZZEL KITÖMÖTT LAKITELKI NÉPFŐISKOLA INTÉZETE

MAGYAR HANG
Szerző: SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ
2021.08.23.

Összesen húsz autóból álló gépkocsiflotta beszerzésére írt ki közbeszerzési pályázatot a Lakitelki Népfőiskolához tartozó Nemzeti Művelődési Intézet (NMI). A kiírás alapján a volt MDF-es Lezsák Sándor által vezetett népfőiskola területén berendezkedő, a közművelődés támogatására létrehozott, új épületben működő NMI járműparkja is XXI. századi lesz. Sőt, az intézetnek egészen konkrét elképzelései vannak a beszerzendő autókról. Bizonyosnak tűnik, hogy a munkatársak korszerű vezetéstechnikai, biztonsági elvárásoknak megfelelő – felmatricázott – autókkal járhatnak. A flotta „vezérbikája” viszont elitkategóriás jármű lesz. A kiírás alapján ezt nem is ragasztgatják össze reklámmal. A felszereltsége viszont a legkényesebb igényeknek is megfelel majd: többek között a szélvédőre vetíthető kijelzővel, sportülésekkel szerelt jármű lesz, amelynek vezetőülése még masszázst is képes lesz nyújtani a használójának.

A kiírás szerint az NMI legfeljebb ötszemélyes, fehér színű autókat vásárolna. A flotta nagyobb része – összesen 19 – „mezei kisautó” lesz. Elvárás, hogy az eladó benzines, 1100-1300 köbcentis, 50-55 kilowatt teljesítményű motorokkal szerelt, kéziváltós autókat szállítson. A felszereltségnek legyen része automatikus fényszórókapcsolás alagútérzékelővel, ismerje fel a jelzőtáblákat, de az is szerepel a kiírásban, hogy legyen benne – ekként megfogalmazva – automata ütközéscsillapító fékezés (alacsony sebességnél), 6 irányban manuálisan állítható vezetőülés; a kormány bőrborítású és fűtött legyen. Érzékelje és jelezze továbbá a sofőr fáradtságát, legyen benne multimediás eszköz „min 7” érintőképernyővel, telefon tükrözés funkció (Apple és Android készülékekre) egyaránt. Emellett a nyertesnek kell dekorálnia a járműveket az NMI igényei szerint...

ITT OLVASHATÓ 

„Kés a torkon” – Magyar Hang-ajánló

A TÁLIB TERROR A TŐKE ÉRDEKEIT SZOLGÁLNÁ

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: KABAI DOMOKOS LAJOS
2021.08.23.

"A magyar zsoldos is tudta, hogy nem lehet demokratizálni a törzsies és középkorias vallási alapokra épülő afgán társadalmat."

A NATO-országok vezetői, köztük elsősorban az amerikaiak, most éppen azt akarják elhitetni a világgal: teljesen váratlanul érte őket, hogy a nyugati csapatok kivonását követően a tálibok ilyen gyorsasággal veszik át az ellenőrzést Afganisztán nagy része felett. Azt akarják nekünk beadni, hogy a kormányoknak dolgozó elemzők ezreivel együtt még annyit sem értettek meg ennek a társadalomnak a működéséből, mint

amennyit egy ott szolgáló magyar zsoldos katona felfogott.

Pedig a Westpoint katonai akadémiához tartozó Modern Warfare Institute már 2018-ban felhívta a figyelmet: a fundamentalisták meghaladták a 90-es évek mudzsahedinek által alkalmazott, hagyományos gerilla-hadviselést. Már ekkor olyan katonai képességeket mutattak meg, amelyekkel nagyban felülmúlták az ellenfeleikét. Az Index egyik cikkében olvashatók szerint Kabul elfoglalása előtt az Atlantic Council arról cikkezett, hogy „a korábbi gerillamódszerek helyett a tálibok az információs térben éppúgy sikeresek, mint a harcmezőn”...

ITT OLVASHATÓ

NYOMÁS ALATT AZ ORBÁNI ADÓRENDSZER: VAN EGY CSÖKKENTÉSI BLÖFF, VISZONT EMELÉS JÖHET

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2021.08.23.

Nem látni a fedezetét a nulla százalékos személyi jövedelemadó bevezetésének, viszont vége lehet az alacsony társasági adó korának.

Személyi jövedelemadóból az idén az első hét hónapban 1640 milliárd forint folyt be, ez alapján idén nem túlzás ebből az adónemből 2700-2800 milliárd forintos bevétellel számolni. A 2022-es költségvetésben 2874 milliárd forintnyi szja-t várnak, ez a jövő évi bevételi terv 15,8 százaléka. A személyi jövedelemadó már hosszú idő óta az államháztartási bevételek egyik legfontosabb pillére, szociális hozzájárulási adó (gyakorlatilag a tb-járulékok) és az áfa után. Ezért is volt meglepő amikor Domokos László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, egy interjúban felvetette, hogy akár nulla százalék is lehetne az személyi jövedelemadó. Az ÁSZ-elnök érvelése szerint ugyanis az ember annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni azért, mert dolgozik. Az elnök szerint az szja azért is problémás, mert az az emberek büntetésként élik meg, míg a szocho-t nem, mivel azért cserébe az egészségügyi ellátást kapnak. 

A szja csökkentése már évek óta a kormánypárt céleresztejében van: előbb egykulcsossá tették - megemelve gyengébben keresők terheit –, majd a mértékét fokozatosan csökkentették. Jelenleg az szja általános kulcsa 15 százalék, de vannak kivételek. Így pár év leforgása alatt a magas jövedelműek adója 27 százalékról 15 százalékra csökkent, ám mivel megszüntették az alsó jövedelmek kvázi adómentességét – adójóváírás kivezetésével –, és a bérek fokozatosan emelkednek, törvényszerűen nőnek az szja-bevételek. Ugyanakkor jelenleg is vannak olyan csoportok, akik egy fillért sem fizetnek a jövedelmük után. Ide tartoznak egyes alacsonyabb jövedelmű nagycsaládosok, illetve a négy gyermekes nők, akiknek a jövedelmét a parlament - Orbán Viktor kormányfő döntésének megfelelve -, adómentessé tette. Bár most az egykor fideszes képviselő Domokos beszélt a nulla százalékos szja-ról, korábbi főnöke Orbán Viktor miniszterelnök szavakban évek óta ambicionálja az egy számjegyű (praktikusan 9 százalékpontos) szja bevezetést. Könnyű kiszámítani, hogy egy százalékpontnyi szja-csökkentés jelenleg 186 milliárd forint bevételkiesést hoz, de ez már akár jövőre elérheti a 200 milliárd forintot. Vagyis csak a kilenc százalékos szja bevezetése is évi 1200 milliárd forint kiesést jelentene, ami a jövő évre tervezett GDP 2,2 százaléka...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPA VAGY ORBÁN: VÁLASSZATOK! – 1.

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.08.22.

"A kérdés nem úgy merül fel, hogy elhagyja-e Magyarország az Európai Uniót vagy sem, hiszen a válasz egyértelmű: ne hagyja el. Én azt üzenem azoknak, akiknek nem tetszik hazánk uniós tagsága, hogy ők hagyják el Magyarországot, s menjenek oda, ahol jól érzik magukat” – reagált portálunknak adott interjújában Inotai András, közgazdász professzor, akit a kormányoldalon egyre sűrűbben és nyíltabban bedobott uniós kilépésünk kapcsán felmerülő kérdéseinkkel kerestünk fel. A kétrészes interjú első részében elmondja, hogy miért válaszol igennel ő is az orbáni plakát-kérdésre, dühíti-e őt Brüsszel. Igen, dühíti, de nem azért, amire Orbán szeretné, vagy ahogy esetleg sokan gondolnák. Szó esik az esetleges Huxitot felvezető – és egyébként évek óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tartó – kampányról, a magyar társadalom mentális állapotáról éppen úgy, mint a Brüsszel által elkövetett hibákról és arról, hogy mit nem képes megtenni a hatalom megtartásáért Orbán. Inotai szerint készülhetünk egy, az eddigieknél is ocsmányabb EU-ellenes kampányra. Jó hír, hogy egy kormányváltás után gyorsan helyreállítható az ország nemzetközi megítélése az EU-ban. A magyar társadalom 21. századra felkészült mentális állapotának megteremtése hosszú, fokozatos és kitartó folyamat.

– Prominens fideszesek időről-időre bedobják – akár néven nevezve, akár nem – a Huxit ötletét. Már Orbán is utalt bő másfél éve arra, hogy van élet az EU-n kívül is (igaz, azt hozzátette, hogy nem erre készülnek). A napokban azonban két helyről érkeztek ilyen jelzések: először a Fidesz emblematikus figurája, Kövér László gyakorlatilag kimondta, hogy ma már nem szavazná meg a belépést, majd jött egy kormánytag, Varga Mihály, aki szerint néhány év múlva kell fontolóra venni a kilépést, majd Fricz Tamás, már azt is kimondta hogy eljött ennek is az ideje. Mintha egy felépített koreográfia mentén próbálná Orbán megbarátkoztatni a híveit a kilépés gondolatával. Vagy rosszul látom?

– Ezek egy része valószínűleg személyes elszólás, de ami az elmúlt egy-másfél évben egyre gyakrabban hallható-látható, az egy felépített alternatív stratégia lehet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezt akarják megvalósítani, de különféle okok miatt ezzel is számolnak a boszorkánykonyhájukban. Ez a szemlélet nagyon mélyen gyökerezik a Fideszben. Negyedszázados személyes élményem: 1997-ben, az Integrációs Stratégiai Munkacsoportot vezettem, s Orbán Viktorral volt egy élő televíziós beszélgetésem. Ez akkor történt, amikor még nem kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, bár már tudtuk, mikor startolnak el. Orbán a Parlament integrációs bizottságának volt az elnöke, s a beszélgetés közben a következőt mondta: alaposan végignézve és végiggondolva a dolgot, úgy látja, hogy „talán valamivel több lenne a tagságunk előnye, mintha kint maradnánk”. Akkor, amikor az egész ország alig várta, hogy végre tagjai legyünk az Európai Uniónak...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPA VAGY ORBÁN: VÁLASSZATOK! – 2.

HÍRKLIKK

Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.08.22.

„Az Orbán-rezsim legnagyobb bűne valószínűleg az, hogy képesek voltak súlyosan megfertőzni a magyar társadalom jelentős részének tudatát. Az a mentális szennyezés, amit tíz év alatt itt végigvittek, és ahogy ez a folyamat most felgyorsulva zajlik, nos, az a legnagyobb akadálya annak, hogy a 21. század első felében normális körülmények között, helyesen válaszoljunk az előttünk álló kihívásokra” – mondta portálunknak adott interjújának második részében Inotai András, közgazdász professzor, akit a kormányoldalon egyre sűrűbben és nyíltabban bedobott uniós kilépésünk kapcsán felmerülő kérdéseinkkel kerestünk fel. Ha az EU által egyelőre visszatartott támogatás nem érkezik meg az idén – pláne, ha egyáltalán nem kapjuk meg –, akkor akár a duplájára is emelkedhet a költségvetés hiánya, aminek inflációs és adósság-vonzata, a vállalatok esetében túlélési, továbbá a pénzügyi piacokra gyakorolt lélektani hatása óriási – figyelmeztet. Ami pedig az ellenzéket illeti: az uniós tagságot kellett volna már korábban is, és kellene most is a választási kampány középpontjába állítani – üzeni Inotai.

– Azt mondta, hogy dühíti az EU, mert nem tett semmit az elmúlt tíz évben, hogy megállítsa Orbánt. Ám változott a helyzet, gondolok itt a pénzek visszatartására. Vagy túl késő már? Hogyan érintheti ez a magyar kormányt, kiváltképpen az országgyűlési választások előtt?

– Későn léptek, de az biztos, hogy keményen érinti-érintheti Orbánékat, ha elzárják a pénzcsapot, de még az is, ha késve kezdenek el folyósítani pénzeket Magyarország számára. Nem kizárt, hogy ebben a helyzetben súlyos gazdasági problémák lépnek fel, beleértve az infláció további gyorsulását, a költségvetési deficit meredek emelkedését, a forint gyorsuló leértékelődését és a már csekély, de még meglévő nemzetközi pénzügyi bizalom megrendülését. Ha egy ilyen helyzet állna elő, azt a társadalom már a saját bőrén érezné meg. A lakosságnak drámaian csökkenne a vásárlóereje – de ez majd szépen rákenhető lenne Brüsszelre. S majd mondhatnák – mint a Norvég Alap esetében mondták –, hogy ez a pénz jár. Megjegyzem, semmi sem jár automatikusan. Legalábbis elvben szigorú feltételekkel kapjuk a brüsszeli pénzeket (is). Más kérdés, hogy ezek felhasználását – nem beszélve hatékony elköltéséről – az EU eddig nem ellenőrizte komolyan. Mindenesetre el lehetne hitetni a társadalommal, hogy Brüsszel bosszúhadjáratot indított a pedofil-törvény miatt...

ITT OLVASHATÓ

LUKASENKA FELAJÁNLOTTA SEGÍTSÉGÉT ORBÁNNAK, VELE EGYÜTT HARCOL A „MELEG-PROPAGANDA” ELLEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.08.23.

Hosszú üzenetben köszöntötte Áder János köztársasági elnököt és Orbán Viktor miniszterelnököt augusztus 20-a alkalmából Aljakszandr Lukasenka. A belarusz elnök a közös magyar és belorusz keresztény értékrendről beszélt, illetve közös harcra szólította fel kollégáit a melegpropaganda és a liberálisok ellen.

A Deutsche Welle a Magyar Nemzetben megjelent Huxit ötlete kapcsán felteszi a kérdést, ha az újság felveti, hogy Magyarország lépjen ki az Európai Unióból, akkor vajon ez azt jelenti, hogy ezt maga Orbán Viktor akarja? Merthogy a Nemzet gyakran funkcionál lakmusztesztként, Orbán Viktor egy-egy döntés meghozatala előtt az újságon keresztül teszteli a közvéleményt. Ráadásul a 15-én feltett kérdés eddig gyakorlatilag tabunak számított, míg kormányzati berkekben is – írja a Deutsche Welle. Mivel a nemzetes cikket Fricz Tamás jegyzi, minden bizonnyal előtte véleményét megfuttatta a kormánynál is, sőt feltehetően egyet is értettek vele. Erre utalhat például az is, hogy Kövér László házelnök korábban úgy fogalmazott, ha most kellene népszavazást tartani az uniós tagságunkról, akkor valószínűleg ő nemmel szavazna. Orbán Viktor brüsszeli harcaiból pedig arra lehet következtetni, hogy jelenlegi formájában számára elfogadhatatlan az Unió. Az ellenzék rögtön arra figyelmeztet, aki ezek után Orbánra szavaz, az feltehetően uniós tagságunk megkérdőjelezésére is. Politikai elemző szerint ez felér egy brüsszeli zsarolással, megint pozícióját akarja ekképp javítani Orbán. Illetve nem éri meg neki benn maradni, ha a későbbiekben nem nettó haszonélvezője lesz Magyarország, hanem befizetője a tagságnak. Az biztosnak tűnik, hogy Orbán a jelen pillanatban nem akar kilépni. Egy dolgot azonban el fog érni: ebben a kérdésben is megosztja az országot. Elképzelhető azonban, hogy elpártolhatnak Orbántól az uniópárti szavazók.

Magyarok verekedtek Ausztriában

Egymásnak esett 15 magyar az osztrák Seefeld városkában, a rendőrség szombaton nagy erőkkel vonult ki, mert mint ahogy a tiroli Unser írja, igencsak eldurvult a két család közti verekedés. Ketten súlyos fejsérülést szenvedtek, öten kerültek kórházba, a verekedés során késeket, paprika sprayt foglalt le a rendőrség. A verekedés okát egyelőre nem tudni.

Újabb menekülthullám

Ötven évvel Vietnám után ismét ezrek menekülnek egy újabb elveszített amerikai háború miatt – írja a New York Times. Anno 300 ezer menekültet fogadott be az Egyesült Államok Vietnámból, Laoszból és Kambodzsából a vereséget követő 4 év alatt. Most aligha lesz képes erre. A Pew Research Center legfrissebb adatai szerint inkább befogadják az amerikaiak a gazdasági-megélhetési menekülteket, mint a háborúból érkezőket. Emellett számszerűleg meg is határozzák most már évek óta, hogy egy év alatt hány menekültet fogadhatnak be. Trump 15 ezerben határozta meg ezt a számot. Biden elnök július végéig mindössze 6300 menekültet engedett be. Mindenesetre most úgy tudni, hogy 65 ezernél állt meg ez a szám. 12 kormányzó – vegyesen demokraták és republikánusok – már jelezték befogadási hajlandóságukat. Tucker Carlson, szerint akár milliósra növekedhet a menekültek száma: „Először mi szálltuk meg Afganisztánt, most pedig mi leszünk megszállva” – összeegezte a helyeztet a Fox News sztár műsorvezetője, aki egyébként osztja Orbán Viktor magyar miniszterelnök menekültellenes politikáját. A New York Times ennek kapcsán sorra vette a menekülthullámokat, és megállapította, hogy Európából a II. vh-t követően 350 ezer menekültet fogadtak be, zömében holokauszt túlélőket. Dwight D. Eisenhower mintegy 40 ezer magyarnak adott lehetőséget az újrakezdéshez. Kennedy elnök alapvetően a kubaiaknak. A 80-as években orosz zsidók, a 90-es években a volt Jugoszláviából érkeztek sokan. Afganisztánból pedig 89 után vándoroltak be először az orosz csapatok kivonulását követően. Ám az is kiderült, hogy március végével 21 ezer afgánnak és 53 ezer családtagnak már ki is bocsátották a SIV-t (Special Immigration Visa), a speciális beutazó vízumot. Ez pedig a cikk szerzője szerint felveti annak gyanúját, hogy mégiscsak előre eltervezték a csapatkivonásokat.

Közös harcra buzdít Lukasenka a "melegpropaganda" ellen

Az orosz nyelvű Lenta portálról tudtuk meg a Szputnyik Belorusz információi alapján, hogy Lukasenka hosszú üzenetben köszöntötte Áder János kollégáját illetve Orbán Viktort augusztus 20-a alkalmából, és melegen ecsetelte, hogy a magyar és a belorusz keresztény értékrend mindig közös volt, mert mindkét ország családfelfogása egy és ugyanaz. Vissza kell verni a „demokratikus” országból jött jogtalan támadásokat és közös harcra szólította fel kollégáit a meleg-propaganda és a liberálisok ellen. Orbán Viktornak pedig megköszönte, hogy a legnehezebb időszakban kiállt Belorusz mellett.

Orbánt dicsőíti az amerikai konzervatív gondolkodó

A 3 hónapot Budapesten töltött amerikai konzervatív gondolkodó, Rod Dreher Orbán keresztény erkölcsét dicsőíti augusztus 20-a alkalmából. Sok politikusnak kellene követnie a példáját, mert Szent István örökébe lépett, rajta kívül még így senki volt képes megtestesíteni azt a keresztény eszmét, amit első királyunk képviselt. Noha hozzáteszi, hogy Orbán fia, Gáspár minden bizonnyal nagyobb hívő – olvashatjuk az általa alapított The American Conservative folyóirat blog-posztjában.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MATOLCSY A LÁTNOK

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2021.08.23.

Írtam már Matolcsy Györgyről és az MNB-ről többször is a Mércére. Néha ironikusabban, néha komolyabban, máskor elemzően.

Most ismét arra kértek, hogy írjak róla, mert megint kilóg a sorból (fideszes jegybankelnökként kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, válságkezelését). És mi ez az egész, hogy ellentmond, odaszúr, hármasra osztályoz… ki ez a Matolcsy György, hogy ezt szabad neki? És tényleg: nincs hét újabb kormánykritika nélkül! Matolcsy György újabban heti rendszerességgel osztja ki a magyar kormányt. Korábban a növekedés.hu oldalain jelent meg hetente egy-egy rövid, gyakran kritikus hangvételű írása, mostanában a nagyobb elérésű Magyar Nemzet ad teret az Elnök úr kritikus gondolatainak.

A kritika pedig vagy arról szól, hogy a magas államháztartási hiány rossz, de pláne rossz, ha nagy mértékű és rossz szerkezetű állami beruházási hányad miatt magas. „Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”. Ráadásul: „Az állami beruházásokon belül az építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt gerjeszt” – írja az Elnök úr.

Aztán a következő héten közepesre értékeli a kormányzat gazdasági teljesítményét, és kifejti, hogy „2013-ban hiba volt először pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát”.

Majd ismét egy hét elteltével elmaradt versenyképességi fordulatról és annak milliárdokban mérhető költségeiről beszél, és versenyképességi fordulatot sürget. És hangsúlyozza az intézményi változás szükségességét és egy, a gazdaságfejlesztésért, versenyképességért felelős minisztérium (?) szükségességét – azaz ugyanarra a problémára hívja fel a figyelmet, amely a rövid távú, éves költségvetési érdek (PM 2013 után) és a gazdaságfejlesztés hosszú távú szemléletmódjának (NGM 2013 előtt) szembenállásából fakad. (444 összefoglalója)

Miközben a felszínen a Matolcsy-Varga véget nem érő szurka-piszkát látjuk minden ki- és beszólásban, ami a 2022-es költségvetés elhibázottságáról, a hazai lakáspolitika kudarcáról, a kanyarban előzésről vagy a kormány teljesítményének értékeléséről szól, én azt gondolom, hogy van egy mélyebb jelentés, ha tetszik, törésvonal a háttérben.

Matolcsy, amennyire meg tudom ítélni, nem végrehajtó, nem szürke eminenciás, nem háttérember, és nem nemzeti tőkés. Matolcsy György elsősorban és kilúgozhatatlanul elméleti közgazdász. Olyan ember, akinek van víziója, van elképzelése a világ folyásáról és benne Magyarország jelenéről és jövőjéről. Fantaszta – mondják róla mások –, aki Ausztria utoléréséről álmodozik. Szerintem nem az, már ha ez a szó amolyan kuruzslófélének állítja be, akinek nincs tudása, csak képzelete (képzelgései).

De valóban „fantaszta” az, aki Ausztria utolérését állítja maga és a fideszes politikai elit elé mércéül? Az MNB 2019-ben nem azért tette közzé a 330 pontból álló Versenyképességi programot, mert Matolcsy Györgynek versenyképességi programok írása a hobbija. Ez a program egyébként tele van olyan javaslatokkal, amiket megtalálunk az ellenzéki pártoknál is, lásd például a közoktatás fejlesztésére tett ajánlásokat a 9.1-es fejezetben.

És Matolcsy György nem azért állt ki 2020-ban az állami bérlakás-építés szükségessége mellett, mert bizniszt lát a bérlakás építésben. Ellentétben például a stadionépítésekkel, fociba tolt TAO pénzekkel, vagy a vadászati kiállítással, amelyek bizonyos illetők hobbijait tükrözik, vagy a letelepedési kötvényekkel, újabban a 35 évesre tervezett autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziókkal, amelyek remek példák arra, hogy hogyan nyerjünk magánjövedelmet közpolitikákkal.

Matolcsy szeretne utat mutatni, egy egész ország, nemzet számára. Előre lépni, fejleszteni, problémát megoldani. De ki lehet utat mutató, irányt adó ideológus, „nagy tervező-fejlesztő” a NER-ben? Mármint Orbán Viktoron kívül?

Nyilván senki. Esetleg lehetne atyai jóbarát, mentor, aki nem mutatja az előrét, de súgja az ifjú padavan fülébe. Lengyel László nagyjából így jellemzi Matolcsy és Orbán kapcsolatát, és e bensőséges, intim viszony megszűnésére helyezi a hangsúlyt: szerinte a tanítvány nem tart egy ideje igényt a mester tanácsaira, aki megsértődött, és e sértettség mutatja meg magát a nyilvános kritikai hangban.

Bizonyára szerepet játszik a személyes kapcsolat aktuális állapota is, de én inkább az ideológiai eltávolodásra helyezném a hangsúlyt. Orbán Viktor jó ideje nem akarja megmondani, hogy merre van az előre. Nem akar csodát tenni, felemelni, sikerre vinni, jobbá, szebbé tenni. Nem akar ő jó pár éve semmi mást, csak hogy a hatalom megmaradjon: a tábor egy legyen, a vagyon meglegyen.

Talán sosem akarta (ezt nem tudhatom), de 2010 körül még úgy tűnt, hogy van valami polgári társadalom vízió és irány, van valami igény és terv az országgal. 2010-ben és még utána pár évig nagyon sokan hittek abban, hogy a Fidesz más lesz, mint a szocik voltak, hogy polgári európai(!) társadalmat fog építeni, modernizál, fejleszt. Aztán a második ciklusra kiderült, hogy nincs más terv, csak apránként hazahordani Magyarországot...

ITT OLVASHATÓ

NEM FÉLEK A HALÁLTÓL SEM, CSAK AZ OLTÁSTÓL

TELEX
Szerző: telexponthu
2021.08.22.

A legtöbb védettségi kártyát lakosságarányosan a Pest megyei Ipolytölgyes, a legkevesebbet pedig a Borsod megyei Csenyéte kapta Magyarországon, ez derült ki a kormányhivatal friss adataiból. A hivatal csak a védettségi igazolványokról írt, arról nem adtak ki adatot, hogy egy-egy településen pontosan mennyi embert oltottak be. Mindkét falu kistelepülés, alig pár száz lakossal, de ottjártunkkor is láttuk, hogy óriási a különbség abban, a két falu lakossága mit gondol a koronavírus elleni oltásról.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÖNKORMÁNYZATISÁG ÉS CIVIL ÉRDEKVÉDELEM A NER-BEN, ÉS UTÁNA

ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2021.08.23.

Milyen módszerekkel biztosítható a helyi érdekérvényesítés ma Magyarországon? Visszaszerezhetik-e a civil közösségek és az önkormányzatok a róluk szóló döntésekbe való beleszólás jogát? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ az idei kunbábonyi Nyári Egyetem résztvevői, akik a parlamenti választásokon induló képviselőjelöltek számára is megfogalmazták elvárásaikat.

2021. július 21. és 25. között a megszokott helyszínen, Kunbábonyban zajlott a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány által szervezett Nyári Egyetem. Az idén 18. alkalommal megrendezett eseményen több mint száz hazai és külföldi vendég járta körbe és vitatta meg a helyi önrendelkezés témáját. Közösségfejlesztők, fővárosi és vidéki önkormányzatok képviselői, társadalomtudósok gondolkodtak közösen az állampolgári és önkormányzati részvétel eszközeiről és lehetőségeiről. Az idei rendezvény feladatának tekintette az országgyűlési választásokra és a helyi érdekek képviseletére való felkészülést is.

A közös munka elkezdéséhez segítséget nyújtott a K-Monitor által végzett kutatás, amely az önkormányzatok és a civilek 2010 előtti és utáni lehetséges együttműködését vizsgálta. A kutatás során készült tanulmány szerint a központi kormányzat korlátozásai, a politikai függőség veszélye és az egyre szűkülő erőforrások közt próbál egyensúlyozni számos érdekvédő civil közösség.

A Nyári Egyetem résztvevői ezeket a, helyi érdekérvényesítés során szerzett tapasztalataikat osztották meg egymással...

ITT OLVASHATÓ

MÍG A NYUGATI KLUBOK SZENVEDTEK, A MAGYAR FOCIT VÁLSÁGÁLLÓVÁ TETTE A FIDESZ

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.08.23.

Miközben a nyugat-európai labdarúgásban nagyon komoly pénzügyi problémákat hozott felszínre a pandémia, addig az előző szezont a magyar élvonalban végigküzdő budafoki csapat ezzel – a hazai fociban meglepően őszinte – mondattal foglalta össze a járvány hatásait. A rövid megjegyzés persze nem véletlenül a Budafoki MTE Labdarúgó Kft. beszámolójában jelent meg, hiszen nyolcmilliós éves jegyárbevételnél tényleg nem oszt, nem szoroz néhány nézők nélküli meccs.

Ugyanezt a mondatot azonban szinte kivétel nélkül az összes NB I-es magyar csapatot működtető cég betehette volna az éves jelentésébe. A liga ugyanis eddig sem a helyszíni nézőkből, hanem főleg állami és államközeli pénzekből élt, így talán nem is akkora csoda, hogy a járványban is növelni tudta a bevételeit. Az egyetlen csapat, amely tényleg sokat bukhatott a koronavíruson, a Ferencváros volt.

Rekordok éve

Tavaly az NB I-es csapatok tényleg egészen döbbenetesen sok pénzből gazdálkodhattak*. Együttes árbevételük – amely többnyire a hirdetőktől, a tévés jogdíjakból, a jegyeladásból és a játékosértékesítésből származó pénzeket takarja – meghaladta a 25 milliárd forintot, és ehhez még hozzájött közel 18 milliárd forint egyéb bevétel, jellemzően valamilyen közpénzhátterű támogatás...

ITT OLVASHATÓ

DR. SZELÉNYI ZOLTÁN: VISSZA KELL ADNI AZ ÖNKORMÁNYZATISÁGOT AZ EMBEREKNEK

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.08.23.

„A helyben élők dönthessenek a saját sorsukról” – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában az orosházi főorvos, aki indul az MSZP-Párbeszéd támogatásával az előválasztáson.

„Vissza kell adni az önkormányzatiságot az embereknek” – jelentette ki Dr. Szelényi Zoltán, aki úgy gondolja, hogy „gyakorlatilag mindent” másképp csinálna képviselőként, mint a jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György, aki ellen több eljárás is zajlik. Simonka nem segítette a térséget, hanem még meg is lopta azt Szelényi meglátása szerint.

„Bűntény által is sújtott terület Dél-Békés” – fogalmazott a jelölt.

„Az emberek meg vannak félemlítve” – vélekedett Szelényi, aki szerint ezért nem mernek sokan véleményt nyilvánítani közéleti kérdésekről. A képviselőjelölt azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok „akik úgy érzik, hogy nekik már nem árthatnak”, ők a változás pártján vannak, mert látják, ahogy a gyerekeik és unokáik elvándorolnak a térségből és látják azt is, hogy rosszul működik a szociális ellátórendszer...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

HA NEM LENNE MORATÓRIUM, NEM LENNE MEGTAKARÍTÁS - TÖBB MINT 14 EZER MILLIÁRD FORINT HEVER PARLAGON

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.08.23.

Szépen gazdagodott a lakosság az elmúlt hónapokban a legfrissebb adatok szerint. Arról az aprócska tényről azonban mindenki megfeledkezik, hogy hitelfizetési moratórium nélkül nem lennének ennyire fényesek a számok. Örömre az sem adhat okot, hogy újabb csúcson van a készpénzállomány, és rekordot dönt a bankokban lekötetlenül heverő összeg.

Minden problémát elfed most az általános hitelmoratórium, ami szeptember végéig tart. Arra sem számíthatunk azonban, hogy októberben eljön az igazság pillanata, noha a folytatásról és a bankokkal való megállapodásról egyelőre nem hallani. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem szűnik meg teljesen. Jövőre ugyanis választások lesznek, a kormány pedig biztosan nem vállalja be a tömegesen bedőlő hitelek látványát.

Közben az MNB legfrissebb statisztikái szerint a lakosság nettó (pénzügyi megtakarításokból levonva a kötelezettsége) pénzügyi vagyona szépen hízott a második negyedévben is; a nettó pénzügyi vagyon 657 milliárd forinttal 57369 milliárd forintra nőtt. A növekedésből 433 milliárd forint a többlet megtakarításnak, míg 213 milliárd forint a kamatoknak, hozamoknak, árfolyamváltozásoknak volt köszönhető. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy ha nem lenne általános hitelmoratórium, akkor mennyi lenne ez a 433 milliárd forintos úgynevezett nettő finanszírozási képesség, lenne-e bármekkora többletmegtakarítás. A második negyedéves számokat elnézve valószínűleg nem...

ITT OLVASHATÓ

VARGA AD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző:Rezeda
2021.08.23.

Olybá tűnhet, hogy én pikkelek Varga Igazságügyis Juditra, holott ez nincs is egészen így. Elmondom a viszonyomat hozzá, s így egyúttal mind az összes fideszistához is, hogy egyszer s mindenkorra világos legyen. Emlékezhetünk, mikor Wolowitz csodálkozva kérdezte Sheldont, miért adja neki a helyét a kanapén, amikor annyira szereti, a fizikus kimerítő választ adott érzelmeiről, amelyek a kanapén lévő helye iránt lobognak. Tévedés – mondta Wollowitznak – a helyemet a kanapén nem szeretem. Anyámat szeretem, a helyemhez sokkal mélyebb érzelmek fűznek, fejtegette.

És előadott egy sokdimenziós, rengeteg nullával leírható függvényt, ami azt volt hivatott bizonyítani, a hely a kanapén mennyire a világ közepe a számára, s mint ilyen, s épp ezért érzelmei irányában nem leírhatók kellően. Sheldon mindezzel pozitív értéket szeretett volna megmutatni, ontológiai vonzódást a helyéhez, és most ezt tessenek fordítottan elképzelni, ahogyan lobog bennem nem a lét türelme, hanem a megvetés mind az összes fideszista felé és irányában, ami nem passzió részemről, hanem maga az élet. Varga Igazságügyis Judit is köztük van természetszerűleg.

És nem azért mesélek róla olyan gyakran, mert pikkelek rá, hanem mert okot és indokot szolgáltat az adomázásra. Egyszerűen nem tud hibázni, lassacskán a léte lesz a tévedés, ahogyan Orbán iránti rajongásában tengeti a napjait, és bármit tesz, ránéz először, hogy na, jól csináltam édes gazdám? Itt tartunk. És ott is, hogy most épp jó akart lenni, nagylelkű és igazszívű, de tudjuk, hogyan van ez. Adományozott Varga Igazságügyis Judit, és nagy nyilvánosan elkezdte verni a harci dobokat azért, hogy mindenki figyeljen oda, hogy ő adományozott. Lehangoló ez így...

ITT OLVASHATÓ

ÍTÉLET NÜRNBERGBEN

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.08.21.

...A „magyar” elnevezésű embercsoport tegnapi megnyilvánulása elég pontos leképezése volt a nemzetnek magasztalt társulás jelenlegi állapotának.

Megpróbálom röviden összefoglalni, miért. Augusztus huszadika – amit eléggé nem sajnálható módon kivétel nélkül minden kvalifikált értelmiségi általánosan elfogadott, nagyszerű ünnepnek nyilvánított – tisztán vallási ünnep, annak minden mesebeli homályával együtt. „Forrása” ennek az eseménynek és a dátumának egy Hartvik püspök nevű egyén. Az illető „tudósítóról” annyit sejtünk, hogy valószínűleg élt valamikor a 12. század elején, azaz sok évtizeddel István halála után született. Hartvikról különben egy Czvittinger Dávid nevezetű, bizonytalan időben született irodalomtudóstól értesültünk, aki viszont a 18. századból üzeni nekünk a püspökről való tudnivalókat. Mely tudnivalók közül minket most a püspök műve érdekel, aminek az a címe, hogy Szent István király legendája, ami a jelzett esemény leírását tartalmazza. Tetszik érteni? Egy ember, akinek a születési dátumát nem ismerjük, hatszáz évvel később ír egy másik emberről, akiről végképp semmit nem tudunk, csak azt, hogy állítólag szájhagyomány alapján leírt egy mesét (legendát), amit egy ausztriai kolostorban őrzött kódex tartalmaz. A kódexet a 14. században írták. A mese egy olyan eseményről szól, aminek sehol semmilyen egyéb nyoma nincs. Egy olyan ember „szentté avatásáról”, akinek körülbelül sem ismerjük a születési dátumát, a helyét is csak sok jóindulattal 120 kilométeres sugarú körön belül, akinek a szüleiről mindössze homályos utalások vannak bizonytalan eredetű írásokban, akinek a neveltetéséről, iskoláztatásáról semmilyen ismeretünk nincs, akiről mindössze annyit tudunk teljes bizonyossággal, hogy a létének egy misepaláston kívül az égvilágon semmi nyoma nincs, aki semmit nem hagyott maga után, sem legalább néhány betűnyi írást, sem építményt, sem intézményt. A róla szóló, korabeli, csekély hitelt érdemlő leírások szerint az illetőt megkoronázták, ami után a kereszténység nevű förtelmet tűzzel-vassal (a szó szoros értelmében) beleverte a szerencsétlen, évezredek óta törzsi körülmények között élő sámánista népébe. Valamint még azt tudjuk teljes bizonyossággal, hogy a legkorábbi időpont valamikor a 17. századra tehető, amikor létrejön a tulajdonképpeni állam. Engel Páltól, a rendkívül kevés, igazi tudós, tisztességes történészek egyikétől idézek: „Ez a modern politikai szervezet először Hollandiában jött létre, s az állam szó is a hollandok révén került be a nemzetközi jogi terminológiába. Tehát a középkorban még szavunk sem volt rá, hazánkban a nyelvújítók alkották meg az 1800-as évek elején a latin status és a német Staat szó magyarításaként az államot.” Amiből értelemszerűen következik, hogy nevezett király államot egészen bizonyosan nem alapított. Ezt akkor sem tehette volna, ha a fent vázolt képlet alapján nem tudnánk pontosan, hogy az illető mindössze egy megkoronázott törzsfőnök volt, ha feltételezhetnénk, hogy tanult, érdeklődő, a fejlődést segítő ember a mi Istvánunk, dehát ennek pontosan az ellenkezőjét látjuk bizonyítottnak: egy homályos múltú, véreskezű despota gazembert tartunk történelmünk legnagyobb alakjának. Akit a tegnap látott módon lehet ünnepelni – az ünneplés ízléstelenségét, gusztustalanságát bízvást nevezhetjük a szóban forgó személy teljes karakteréhez pontosan illeszkedőnek.

Ugyancsak a fent vázolt képlet alapján tudható, hogy Magyarország miniszterelnökétől nem is várható más, Magyarország ezer éves történelméből az következik, hogy egy ilyen alak hazudik, lop, csal és áttételesen, azaz nem sajátkezűleg tömegeket küld a halálba. Méghozzá előre megfontolt szándékkal, bűnszövetkezetben kivitelezve.

Döbbenten hallgatom az „elemzőket” és más megmondókat, hogy legjobb esetben megemlítik, a környező országokban sorra hozzák a megszorító intézkedéseket, és értetlenül állnak a jelenség előtt, miszerint nálunk ez nem így van, nem is értik.

Hervasztó élmény naponta látni, hogy egyetlen egy nincs közöttük, aki legalább gyanakodna a nyilvánvaló tényre: Magyarország miniszterelnöke előre megfontoltan nem hoz megszorító intézkedéseket. A tegnapi tűzijáték és a többi tömegrendezvény ugyanis pontosan azt az eredményt fogja hozni, ami régen el van tervezve. A totális, mindenki számára nyilvánvaló vészhelyzetet, ami megköveteli a teljes zárást. Benne az „ellenzék” játszásibul tervezett akciójával, amivel meg akarják választani az ő játszóterük legelső pajtását, aki majd itt rendet csinál.

Magyarország jelenlegi miniszterelnökét egy kétlábra álló rókamanguszta is legyőzné jövő tavasszal, az illetőnek lejárt ugyanis az ideje, a történelem ugyanis szabályosan dramatizált és következetes – egy ilyen köztörvényes bűnöző gazembernek legföljebb ennyi volt lehetséges így a 21. században. Rókamanguszta legyőzné, a jelen „ellenzék” aligha.

ITT OLVASHATÓ

A VÍZ MINDENKINEK ELÉRHETŐ. JA, NEM.

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.08.22.

Nem tudjuk igazán beleképzelni magunkat a lakhatási szegénységbe. Mert ezt “megnézve” nem lehet, csak “megélve”, a mindennapokban. És akkor lenne igazi a kontraszt, ha ezt egy olyan közegből érkezve tenné meg az ember, ami összkomfortos.

Persze, sokan mondják: “nagyanyámnál sem volt bevezetve a víz, mégis patyolat tisztaság volt nála”, “ott sem volt fürdőszoba, a kútból húzta a vizet, de mosdatott, mosott, mosogatott minden nap. És meszelt, takarított is. Aki nem ezt teszi, a szegénységben is, az igénytelen.” “ Víz mindenhol van, az nem kerül pénzbe…” stb.

No meg van egy másik vonal is: “nyaranta mi is olyan helyen nyaralunk, ahol nincs bevezetve a víz, de a patak ott folyik a ház végénél. Ott mosakszunk, mosogatunk, és nagyon élvezzük…szerintem semmi kiábrándító nincsen benne.”- mondják, majd visszatérnek az összkomfortba, ahol (többek között) mosó- és mosogatógép is segíti a házimunkát.

A meggyőzésük, hogy nézzenek kicsit másképp erre az egészre, szinte lehetetlen. Mert hiába mondanám, hogy emlékezzen a nagymamája kezére is, meg az egész életére, arra a töménytelen fizikai munkára is, amit ők végeztek, és vesse össze azzal az élettel, amit ő, most él, és utána ítélkezzen.

Én pl. emlékszem a nagyanyám eldeformálódott ízületeire, amiben a kenyérdagasztástól a libatömésen át minden benne volt, az is, hogy a mosás utolsó fázisaként a hideg kútvízzel öblítette a teknőben a ruhákat. Télen is. És arra is, hogy kézzel szedte a csalánt a kiskacsáknak, mert nem csípte már a sok mindennek kitett tenyerét, és, hogy mikor minden munkát elvégzett, még kötött, horgolt, nem is akárhogy. Mert az élete minden percét a munka töltötte ki.

Emlékszem, egyszer a Bihari Múzeumban néztem egy tablót… az a kiállítási rész, ahol ez volt, az asszonyok munkájáról szólt. A tablón fotók voltak, idős nőkről. Mind ugyanolyan, a munkában leamortizálódott, eldeformálódott kezű, korán-öreg asszony volt. Sokáig néztem a fotókat. Mind egy üzenetet hordozott. A ma már (szerencsére) elképzelhetetlen fizikai munkának embert elhasználó üzenetét.

De ezt az a kor elfogadta, sőt el is várta. Ott, akkor ez volt a természetes, azt szólták meg, aki ettől eltért. Emlékszem pl., milyen nehezen épült be a gyerekkoromban a családok életébe a boltban kapható száraztészta. “Nem tudja megcsinálni?!”- nevettek össze a háta mögött annak, aki élt vele.

Ma ezt már el sem tudjuk képzelni. A mai kor üzenete más. És a viszonyok is, sőt, az elvárások is. A nőkkel szemben is, és a házimunkával szemben is.

Mindig elmosolyodok ma is, ha valaki azt mondja: “jól nézel ki”. Mert eszembe juttatja, hogy az idősebbek gyerekkoromban akkor mondták ezt elismerően, ha valaki hízott, kövérebb lett a legutóbbi találkozás óta. Ma pedig, ha sikerül leadni pár kilót, nem betegség miatt, hanem saját döntésből, akkor dicsérjük így egymást. Pedig alig telt el ötven év….

A hét elején karbantartás miatt nem volt víz ezen a településrészen, ahol élünk, egy napig, nappal, mikor itthon voltam. Nem tudom megmondani, hányszor próbáltam megnyitni a konyhai csapot főzés közben, automatikusan… Tudtuk, hogy nem lesz víz, előző este megtöltöttünk néhány üres ásványvizes palackot, és egy kisebb műanyaghordót is, amit még a kajaktúrák alatt használtunk, és a gyerekeink jól láthatóan ráírták (ismerve mindent hasznosító természetemet): “ivóvíz! mást ne tarts benne”.

Természetesen a mosást napoltam, de főzni főztem, mosogattam. Ehhez elővettem a vájlingot, amiben meg is tudtam melegíteni a vizet, egy másikban öblítettem…. Sokkal több idő volt minden… és közben belegondoltam, még jó, hogy a gáztűzhely működik. Mi lenne, ha még ez sem lenne, és be kellene fűteni egy sparheltbe, hogy főzni, vizet melegíteni tudjak?

Fellélegeztem, mikor délután köhögve-prüszkölve megindult a csapból a víz. És visszatért a 21. századi élet. Mindeközben tudom, hogy akikért dolgozunk, náluk, sok családban ez nincs meg.

A lakhatási szegénységet szerintem nem a múlthoz, hanem a korhoz, a földrajzi térséghez, és az abban elérhető szolgáltatásokhoz kell viszonyítani. Nálunk 2021-hez, Magyarországhoz, Európához.

Ma az ebben érintett háztartásokban maximum a villany elérhető a kor vívmányaiból, legálisan, vagy illegálisan, ha legális, akkor is leginkább kártyás villanyórával. A vezetékes víz már a legtöbb helyen hiányzik. A vizet az utcai kutakról szerzik, de ma már ezekből is egyre kevesebb van, nemrég szembesültem vele, mikor útközben a vizespalackjainkat próbáltuk feltölteni. Nem egyszerű már a kékre festett artézi kutakat megtalálni egy-egy településen, olyat, ahol a nyomókart nem szerelték le. Nyilván azért, mert már fölöslegesnek tartják. Azok, akik nem érintettek a lakhatási szegénységben.

A 21.századi lakhatási komfortérzethez ma már az áram mellett hozzátartozik a vezetékes víz, a szennyvízhálózat és a gázfűtés elérése mellett a televízió és az internet is. Ebből furcsa mód a lakhatási szegénységben az első mellett az utolsó kettő nyerhet értelmezést. Ennek az oka leginkább az, melyiket tudják megfinanszírozni a havi jövedelemből. A vezetékes vizet, gázfűtést szinte lehetetlen a közmunkabérből és családi pótlékból élő családoknak, a szennyvízhálózat meg településfüggő. A rátöltés a kártyás villanyórára, vagy az internet kisebb havi összeg, ráadásul ez utóbbi a kikötés-visszakötés rendszerében is értelmezhető.

A víz bevezetése költséges dolog. Régóta gondolkodunk rajta, hogyan lehetne segíteni ezen a kapcsolatrendszerünkben élő családoknál. Mert pontosan látjuk, szintet léphetne az élet, ha ez meglenne. Most nekifutottunk egynek, támogatva és mentorálva a folyamatot, megelelőgezve azt a legkisebb részt, amit egy összegben kell befizetni, majd szakaszonként próbálva tovább. De szakaszokra bontva sem egyszerű, tervezés, vízóraakna kiépítése, odáig a bekötés, kerti csap. Ahhoz, hogy az utcáról az udvarra bekerüljön a víz, most úgy néz ki, 250 ezer Ft körüli összegre kell számítani. Az, hogy onnan esetleg a lakásba is be legyen vezetve, no meg szabványos derítő is legyen hozzá, ott, ahol szennyvízhálózat nincs, még meg sem kérdeztük… Nem sokkoljuk magunkat. Félő, többe kerülne, mint az egész ingatlan értéke.

Gyakorlatilag megugorhatatlan akadály ez a tartalék nélküli családoknak. Aki az egyik hónapról a másikra is alig tud megélni, és a pénzügyi tudatosság, tervezési- és, önfenntartási képesség is hibádzik, aki közmunkán van, vagy behajtócéges tartozással bír, akinek nincs hosszabb időtartamú, bejelentett munkája, ők ezt nem tudják meglépni.

Akik lakhatási szegénységben nőttek fel, annak összes hozadékával, azok ezt is viszik tovább. A saját életükben is, és a gyerekeiknek is ezt örökítik át. Pedig a vezetékes víz más életminőséget ad egy lakókörnyezetben. Mi ennek a hiányát csak akkor érezzük meg, ha hirtelen valami miatt megszűnik. Egyébként természetes, kényelmi elem.

Most, amikor annyit beszélünk a környezetvédelemről, arról is, hogy vigyáznunk kellene a Föld vízkészletére, ebben ezt az ellentmodást nem tudjuk kezelni. Hogy miközben a társadalom egy része ivóvízzel húzza le a wc-t a lakásában, a másik része kiürült műanyagflakonban viszi haza a kútról az ivóvizet, néhol jó messziről cipelve.

A Földön óriási különbségek vannak a víz elérésben. De az nem normális, ha Európa közepén, 2012-ben egy országon belül is ez van. Ha elvárjuk a környezettudatosságot, márpedig azt elvárjuk az állampolgároktól, érteni kell ezt is. Csak akkor tudjuk ezt elvárni, bármilyen téren, ha mindenhol elérik a mások számára természetes, alapvető szolgáltatásokat. A vezetékes vizet is.

Ám ők nem férnek bele az otthonfelújítási pályázatokba. Ők maradnak ott, ahol eddig is éltek.

ITT OLVASHATÓ

„A LEBUTÍTÁS ÉVEI EZEK” – BÉRCZES LÁSZLÓ EGYENSÚLYOZÁSRÓL, KIS GRÓFÓRÓL ÉS A RENDES EMBEREKRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.08.23.

Régóta tartó folyamat ünnepi kicsúcsosodása volt ez, nem pedig véletlen, hirtelen baleset – mondja Bérczes László a guruló metálturulba torkolló idei augusztus huszadikáról. A rendező úgy látja, a lebutítás évtizede nem csupán dodzsem-Szent Istvánokat terem, de azt is, hogy a döntnökök már nem is értik, miért fontosabb Pintér Béla a lovas színháznál. A hetvenéves Bérczest az elmúlt tíz évben Fidesz-bérencezték és liberálisozták is – most elárulja, mi ezügyben az igazság. Meg azt is, melyik gyávaságát bánja nagyon, de mesél a jó barát Cseh Tamásról, Törőcsik Mariról és arról is, tényleg felhagy-e az Ördögkatlan Fesztivál szervezésével. Interjú...

ITT OLVASHATÓ