2022. április 21., csütörtök

HOGYAN NEVEZIK AZT A RENDSZERT, AMELYBEN “CSAK A MINISZTERELNÖK KOMPETENS”?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.04.21.


Magyarországon egy olyan egyeduralkodó van, egy olyan koronázatlan király, akinek akkora hatalma van, amilyen Magyarországon még soha nem volt egyetlen királynak, császárnak, uralkodónak és diktátornak. A kommunista diktatúrában a pártfőtitkárnak tized ennyi hatalma nem volt. Kádárnak, Rákosinak sem volt ilyen hatalma.


Gulyás Gergely nagy utat tett meg a rendes embertől a hányingert keltő hitvány alakig, akivé vált, de már nagyon kevés választja el a rogáni mélységektől, ami a gusztustalanság és a gátlástalanság mértékegysége. Négyéves működésére feltette a koronát azzal, hogy gyakorlatilag azt állította, hogy azért (is) van szükség az orosz nyersanyagra, hogy segíteni tudjanak az ukrán menekülteknek. Ez Gulyás eddigi életének mélypontja, az aljasságnak erre a szintjére még nem süllyedt. De az Orbánnak való megfelelés mindenkit a pöcegödör aljára juttat, válogatás nélkül. Ez az elvárás.

Gulyást megkérdezték saját jövőjéről is, mert formálisan most “új kormány alakul”, mintha lényegileg bármi is változna. Eddig sem a kormány kormányzott, hanem egyedül Orbán, ezután is így lesz. De a legszebb az, hogy a kérdésre Gulyás nem tudott válaszolni, hanem olyanná vált, mint egy négyéves kisgyerek a játszótéren, aki az apukájától várja, hogy felülhet a hintára vagy nem. Az a válasz, amit Gulyás előadott, az infantilizált, saját életére vonatkozó döntésekre sem képes alattvalók szemérmes és alázatos hebegése volt.

Az egészben a legszörnyűbb, hogy ez a felnőtt ember már észre sem veszi, hogy nem ura saját magának, saját életének, nem rendelkezik önmagával sem. Orbán tulajdona, mint az összes alattvaló talpnyaló, megalázott, kerékbetört nyomorult, akik szolgálnak egy elmebeteg diktátort, és várják, hogyan dönt róluk. Orbán pedig szivatja őket, ami abból is látható, hogy Gulyás elvileg egy hozzá közel álló ember, aki tudhatná, hogy a választási győzelem után mi lesz a feladata, de nem tudja. Orbán szivatja, várakoztatja, nem tájékoztatja. Neki pedig fogalma sincs saját sorsáról. Vár.

Ha bárki irigyelte valaha Orbán nyomorult, megtaposott, megalázott, emberi mivoltuktól megfosztott janicsárjait, tekintsen erre a szerencsétlen hülyére, emberi roncsra, aki valamikor egy rendes ember volt, és kiirtották belőle az emberség és a tisztesség szikráját is. Elveszítette az önrendelkezését, nem hozhat döntéseket magáról, Orbán rendelkezik felette és az élete fölött. Ahogy minden fölött Orbán rendelkezik. Gulyás válasza az volt a jövőjét firtató kérdésre, hogy “ebben csak a miniszterelnök kompetens”.

Ezt a mondatát ki kellene vágni, és Magyarország minden ügyében, minden kérdésben csak be kellene játszani. Ebben az országban semmi nincs, amiben bárki más kompetens lehetne, kizárólag a “miniszterelnök”. Még saját magukkal sem rendelkeznek az emberei. Nincs itt párt, kormány, testület, bizottság, parlament, csak egyetlen ember van, aki mindenben kompetens. Senki más nem kompetens semmiben. Na, ezt nevezik fasiszta diktatúrának...

EZEKNÉL A BEFEKTETÉSEKNÉL MÁR BŐVEN 10 SZÁZALÉK FELETTI A VESZTESÉG - AZ INFLÁCIÓ ÉS A HÁBORÚ OKOZTA A BAJT MÁRCIUSBAN

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: L.J.
2022.04.21.


Márciusban az infláció és az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja miatt az állampapírok hozamai minden piacon erőteljesen emelkedtek, jelentős veszteséget okozva a befektetőknek. A hónap végére a hosszú kötvényekbe fektető befektetési alapok 12 havi hozama már jóval meghaladta a mínusz 10 százalékot.


Márciusban minden piacon jelentősen nőttek az állampapírpiaci hozamok. A kétéves amerikai állampapírhozam 90 bázisponttal 2,34 százalékra ugrott, az ötéves 74 bázisponttal 2,46 százalékra. A tízéves hozam 51 bázisponttal 2,34 százalékra, a harmincéves 29 bázisponttal 2,45 százalékra nőtt.

A piac az eurózónában is pozitív irányadó kamatra számít 2022 végére, így az európai hozamgörbék is tovább mozogtak felfelé. A kétéves német hozam 46 bázisponttal egészen mínusz 0,08 százalékig emelkedett, de a tízéves is 41 bázisponttal 0,55 százalékra nőtt. A felárak enyhén csökkentek: a francia tízéves hozam 37 bázisponttal 0,98 százalékra, az olasz 33 bázisponttal 2,04 százalékra, a spanyol 32 bázisponttal 1,43 százalékra, a görög pedig csak 14 bázisponttal 2,65 százalékra emelkedett – áll az OTP Alapkezelő március havi portfoliójelentésében. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

„KIÉPÜLT A KÖZÖKTATÁSI KASZTRENDSZER” - IMTERJÚ RADÓ PÉTER OKTATÁSKUTATÓVAL

MAGYAR NARANCS
Riporter: FAZEKAS ZSUZSANNA
2022.04.20.


A választási eredmények a magyar társadalom drámai szakadását is megmutatták. Milyen hatása lehetett minderre az elmúlt 12 év oktatáspolitikájának? Milyen következményei vannak a közoktatás leépülésének, és mennyi idő kell majd a rendszer reparálására?


Magyar Narancs: A választási eredményeknél többen is arról beszéltek, hogy már nem annyira bal- és jobboldali preferencia alapján alakul a választói magatartás, hanem inkább az iskolai végzettség szerint lehet egy törésvonal.

Radó Péter: Ez egyrészt igaz, másrészt ennél bonyolultabb. Még nem volt olyan választás Magyarországon, amelynél a társadalmi státusz ilyen mértékben határozta volna meg a választói magatartást, mint most. De ebből azt a következtetést levonni, hogy az oktatásban az elmúlt tíz év drámai változásai azonnali és radikális hatást gyakoroltak volna a választói magatartásra, az nagyon rövidre zárt kapcsolatot feltételez. Persze, radikális változások zajlottak az oktatásban, de azok hosszú távon fejtik ki a hatásukat. Az iskolázottság változása nem önmagában magyarázza a választói magatartás változását, bár a társadalom szétszakadásához a maga eszközeivel hozzájárult az oktatás is. Mindez erőteljesen befolyásolja azt, hogy ki milyen típusú politikai üzenetre vevő, illetve hogy milyen tartós politikai elkötelezettségek alakulnak ki. Közben a felfelé irányuló társadalmi mobilitás teljesen megszűnt Magyarországon, a fenyegetettség érzése viszont nőtt, mert a magyar társadalom jelentős rétege a leszakadástól fél. A Fidesz dezintegrálta a társadalmat, másfelől viszont stabilizálta is, mert elkezdte politikai célokra használni azokat az állami eszközöket, amelyek segítségével az alacsonyabb státuszúakat bele lehet illeszteni helyi függési hálózatokba.

MN: Ezeknek a függési rendszereknek hogyan része az oktatás?

RP: Ez az oktatási rendszer nem feltétlenül arra van kitalálva, hogy a szülőket sakkban tartsa; nem annyira az alul lévők politikai magatartásának a stabilizálását szolgálja, mint inkább a helyi eliteknek, a pedagógusoknak a sakkban tartását. A másik fontos aspektus az, hogy 12 év alatt létrehoztak egy oktatási kasztrendszert. Az a polarizáció, ami a társadalom egészében érvényesül, leképződött az oktatásban is. Vannak állami iskolák a szegényeknek és/vagy a romáknak, és vannak egyházi és állami elitiskolák a középosztálynak. A szegregációs index 2008-ban 27 százalékot mutatott a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek elkülönülésére, ami magas, de Magyarországon mindig is erős volt az egyenlőtlenségek hatása, és európai összehasonlításban ez még nem egy katasztrófa. De egy évtized alatt, a 2010-es évek végére felment 40-re, ami viszont már döbbenetes mértékű elkülönülés. Ennek az egyik legnagyobb lökést az egyházi iskolahálózat expanziója adta.

MN: Az egyházi iskolák miért növelik a polarizációt?

RP: Magyarországon egészen brutális mértékben szétaprózódott az iskolahálózat, a tanár-diák arány nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban. Ha egy olyan iskolarendszerbe, ahol több az iskola, mint kellene, plusziskolákat is belerakunk, ráadásul egyházi iskolákat, amelyekre külön szabályok vonatkoznak, és azt vesznek fel, akit akarnak, akkor ezek elkezdik összegyűjteni a középosztálybeli gyerekeket. Ennek automatikusan az a következménye, hogy a többi állami iskolában nőni kezd a hátrányos helyzetűek aránya. Nem is kell sok: ha 10 százalékkal megnövelem az egyházi iskolák számát, akkor már nagymértékben erősítem a szelekciót, és a hátrányos helyzetű és magasabb státuszú családokból származó gyerekek fizikai elkülönítését. Nagyjából ez történt. Belejátszott a már korábban bezárt falusi kisiskolák újranyitása is, de a fő motor az egyházi iskolák expanziója volt...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

VIHAR ELŐTTI CSEND AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG KÖRÜL

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.04.21.


A járvány, az energiaárak elszabadulása, az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai a választási osztogatással együtt már március végére 2309 milliárd forintra növelte az államháztartás hiányát, amely az éves hiánycél 73,3 százaléka. A költségvetési lyukak befoltozásához pénz kell. Sok pénz, új bevételek, amire már a választások előtt is utalt a pénzügyminiszter. Gazdasági elemzők szerint az Orbán-kormány a várható újabb adóterheket úgy teheti a gazdasági szereplők számára elfogadhatóbbá, ha az új sarcokkal párhuzamosan eltöröl egy régit. Az „áldozat” – nagy eséllyel – az állam számára a legkevesebb közvetlen bevételkieséssel járó, ám az önkormányzatok legjelentősebb bevetéli forrásának számító, általuk kivetett helyi iparűzési adó (hipa) lehet. Tekinthető ez egyfajta bosszúnak a fővárosi választási kudarcért? – kérdeztük dr. Katona Tamást.


„Nem az az igazi kérdés, hogy a kormány a közeljövőben büntetésből megszünteti-e a helyi iparűzési adót, hanem az, hogy a következő időben egyáltalán mit terveznek az önkormányzati rendszerrel?” – fogalmazta meg álláspontját a közgazdász professzor. Mint mondja, hallani olyan feltételezéseket, amelyek szerint a következő években jóval szűkebb területre készülnek korlátozni az önkormányzatok működését, s ezt a szóbeszédet korántsem tekinti alaptalannak. Ha ez valóban szerepel a miniszterelnök ötödik ciklusának „programjában”, akkor az természetesen együtt jár majd a bevételek további korlátozásával is. 2010-ben az önkormányzatok részesedtek a bruttó hazai termék 11,6 százalékából, 2020-ban pedig csupán 6,5 százalékából. Ez az arány az Európai Unióban tapasztalt átlagnak alig több mint a fele.

A járvány okán már az előző két esztendőben is számos adóbevételt központosítottak. Akkoriban a gazdaság gyengélkedésével, az ipari termelés visszaesésével magyarázták például a korábban csaknem fele részben az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadó „államosítását”, a hipa megfelezését, amelynek egy részét tetszésük szerint visszautalták az egyes településeknek. A 64 nagyobb várostól elvont 100 milliárdból mindössze 23,6 milliárdot térített meg a kormány, de az ellenzéki főváros és a kerületek egyetlen fillért sem kaptak ebből. Pedig az Állami Számvevőszék adatai szerint a járvány előtt, 2019-ben, 788 milliárdot szedtek be ezen a címen a települések. A napokban Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aggódva nyilatkozta, „aki az iparűzési adó eltörlését, vagy az általános megfelezését felveti, nincs tisztában a szektor működésével, ugyanis e nélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlanná válik”. Ha az egyik legtekintélyesebb fideszes városvezető már nem csupán a „felezéstől”, hanem a teljes kivezetéstől tart, akkor alighanem a kormány belső köreiben már ebben az irányban gondolkodnak...


ORBÁN VIKTORRAL RIOGATJA AZ ELNÖKVÁLASZTÁSRA KÉSZÜLŐ FRANCIA TUDÓSOKAT A NATURE

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.04.21.


A francia elnöki posztért küzdő szélsőjobboldali Marine Le Pen azt ígéri a tudósoknak, hogy visszafordítja azokat a Nicolas Sarkozy által elkezdett és Emmanuel Macron által folytatott reformokat, amelyek a versenyszférába kényszerítették az állami fizetésükhöz szokott kutatókat. A világ legrangosabb tudományos lapja szerint viszont nem jó ötlet az orbáni útra lépni.


Magyarország újra a világ vezető tudományos magazinjának vezércikkében szerepel, igaz, a lapban ezúttal sem a magyar tudományos élet vagy a világraszóló hazai innovációs potenciál dicsőítése kapott helyet. A Nature legutóbbi, április 19-i lapindító véleménycikkében az immár negyedjére, elsöprő győzelemmel újraválasztott Fidesz-kormányt, valamint a vezetőjét, a lap által szélsőjobboldaliként hivatkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnököt említik elrettentő példaként. Az immár 12 éve regnáló magyar államfő és adminisztrációja annak szemléltetésére került be a Nature cikkébe, hogy milyen veszélyeket jelenthet a tudomány fejlődése és a tudományos kutatások szabadsága szempontjából, ha egy megválasztott államfő nem elkötelezett a demokratikus alapelvek mellett.

A világ vezető tudományos folyóirata az Európai Tanács 2020 szeptemberi jogrendi beszámolójára hivatkozva azt írja, hogy „Orbán kormánya aláásta a magyarországi bíróságok, a felsőoktatási rendszer és a média függetlenségét, amióta 2010-ben hatalomra került”. Az intelmeket a francia elnökválasztás finisére időzítették; a Nature szerint a francia kutatóknak fontolóra kell venniük, hogy a szélsőjobboldali elnökjelölt, Marine Le Pen rövid távú kutatásfinanszírozási ígéretei eltörpülnek a katasztrófa mellett, amit Le Pen megválasztása jelentene.

„Mindenki tekintsen Magyarországra mint EU-s esettanulmányra, amiből kiderül, mi történik, ha egy szélsőjobbos vezetőt választanak meg”

– írja a Nature...

OROSZOK TETTÉK, NINCS KÉTSÉG – BUCSÁT ÉS IRPINYT MEGJÁRT KOLLÉGÁNK A HÁBORÚS BŰNÖKRŐL [HETIVÁLASZ 120]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Riporter: STUMPF ANDRÁS, ABLONCZY BÁLINT
2022.04.21.


„Van ez a bonmot a külpolitikai újságírók körében: ne higgy el semmit, amíg a Kreml nem cáfolja” – indokolja Vörös Szabolcs első körben, miért nyilvánvaló, hogy a bucsai mészárlást az oroszok követték el. Kollégánk múlt héten Kijevben és környékén járt, jelen volt akkor is, amikor a lemészárolt bucsai embereket exhumálták. Természetesen a fentinél erősebb érvek is elhangoznak a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastadásában, amelyben ezúttal Ablonczy Bálint és Stumpf András beszélgetnek a háborús Ukrajnát megjárt kollégájukkal...

FÉL AZ ÉRTELMISÉG – GÁBOR GYÖRGY: AZ ELLENZÉK NEM MONDTA KI, HOGY MAGYARORSZÁG AZ ORBÁN-RENDSZER MIATT SODRÓDOTT A HÁBORÚ SZÉLÉRE

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2022.04.20.


A választás után újra fellángolt vidék-Budapest ellentétről, luxuspüspökről, el nem végzett munkáról, valós és hamis biztonságtudatról is beszélt Gábor György a Népszavának adott interjúban.


Érkeztek már népszavazási lapokra rajzolt alkotások?


Igen. Perintfalvi Ritával kezdtük el gyűjteni ezeket, mert ez igazi városi folklór írott és rajzolt formában.

Ön rajzolt?

Igen, de nem merem elmondani mit, mert nem tűr nyomdafestéket.

A választás után a közösségi oldalakon írtak budapesti szavazatszámlálók vidéki tapasztalataikról. Egy részük nagyjából úgy írta le, mintha két Magyarország lenne: az ostoba vidékiek a Fideszre, a felvilágosult pestiek pedig az ellenzékre szavaztak.

A magyar értelmiség teljes felkészületlenségét, végtelen provincializmusát látom ebben. Elmentek egy napra vidékre, futó pillanatfelvételnyi benyomást szereztek, és ezt rögtön közzéteszik, mintha valamilyen objektív igazságot ragadtak volna meg. Téves az a feltételezés, hogy a vidék irracionálisan szavazott, s hogy a vidéket a propaganda vezette félre. Nota bene a monolitikussá vált propaganda félrevezette persze a vidéket, a városokat is. De ezek az emberek nem passzív áldozatai voltak a propagandának, hanem saját érdekeik szerint szavaztak a Fideszre. Azt kellene megérteni, hogy mik ezek az okok. Ezt a munkát nem végezte el az értelmiség.

Önnek van magyarázata?

Először is a vidéket testközelből érintette az addig ismeretlen neoliberális kapitalizmus, az, ahogy a föld, a természet árucikké vált. A multinacionális cégek megjelenése a kistermelők fölött súlyos, közvetlenül átélt élmény volt. Az 1990-es évek elején nagyon sokan lelkesedtek a demokráciáért, azt gondolván, hogy ez majd egy nyugati, jóléti élethez vezet el. Ám jöttek a csalódások: pénzügyi válságok, menekültválság, a terrorizmus erősödése, 2001. szeptember 11-e, ami sokak számára a nyugati világ instabilitását jelezte. Ezért sokan tekintélyelvű vezetőre vágynak, aki kemény kézzel tesz rendet, és olyan államra, amely beavatkozik a gazdasági folyamatokba. A nagyvállalkozók alá rendelt termelők kiszolgáltatottakká lettek. És felerősödött a gondolat: bár keveset keresek, rosszul élek, de biztonságban vagyok, ameddig ez a struktúra adott nekem. Ehhez pedig az állam iránti elkötelezett hűség kell, amit időnként ki kell nyilvánítani, például választások idején. Sokan azt gondolják, hogy a választások előtt a választópolgár belenéz a pénztárcájába, és azt látja, hogy az kellően vastag, akkor áldását adja az ezt előidéző pártok további tevékenységére, ha az ellenkezőjét, akkor mást választ. Nem vonom kétségbe, hogy ez fontos. De ennél fontosabb, hogy a szomszédban - ahol magyarok is élnek - zajlik egy ocsmány háború, ráadásul az egyik fél már az atomfegyver bevetésével is fenyegetőzik. Egy ilyen válsághelyzetben a kollektív érdekek válnak fontossá: a nyugalom, a béke, a rend és a biztonság...

NAVRACSICS TIBOR EU-S MINISZTER LEHET – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.04.21.


Beérett a paradicsoma?

Állítólag egy olyan uniós fejlesztési tárca jöhet létre, amely egybefoghatja a források elosztásának és felhasználásának felügyeletét. Tán megérjük azt is, hogy csatlakozunk az Európai Ügyészséghez? (Nem.)

Navracsics a Huppán:

Felrobbant a Navracsics-bomba, Semjén kiosztotta az uniós biztost

Amikor Magyarország bekerült a francia elnökjelöltek vitájába (is)

Azt is megemlítette az újraválasztásért küzdő elnök, hogy Magyarországról is jutott Le Pennek 10,6 millió euró hitel a mostani kampányához.

Orbán Putyin ügynöke

– hangzott el a magyar jogállamiság kapcsán az Európai Parlamentben.

Feljelentést tesznek az Orbánhoz közeli magyar körök szlovén médiafinanszírozásai miatt

Kosik Kristóf, a Rogán Antalnak és Habony Árpádnak, valamint a letelepedési kötvényeket áruló cégeknek is dolgozó ügyvéd 2018-ban összesen egymillió eurót utalt át a Szlovén Demokrata Párthoz (SDS) közel álló tévét és újságokat tulajdonló magyar befektetőknek.

Mit mond a Pénzügyminisztérium, amikor korrupciógyanú miatt veszik őrizetbe a dolgozóit?

„Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak”. Itt lehet kacagni?

A NER rárepült a hulladékbizniszre

A Mol Nyrt., Mészáros Lőrinc és Pintér Sándor bizalmi köre is vásárolt mostanában hulladékos cégeket.

Újgenerációs repülőgépeket rendelt Magyarország

A cseh Aero Vodochody nevű céget tavaly vásárolta meg a magyar kormányszóvivő férje.

Horgászás közben csaptak le a rendőrök a volt szlovák belügyminiszterre

Tessenek vigyázni azzal a pecázással… (Ficót nem vették őrizetbe, ehhez ugyanis a parlament beleegyezése is szükséges. Valamint nem pecázik.)

Elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól

Lesöpörték a civilek érveit, zöld utat adott az egykori pártüdülő beépítésére a hatóság, ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől.

“Jelenlegi ismereteink a jéghegy csúcsát jelentik”

A Pegasus-üggyel kapcsolatban Lengyelországban már alakult vizsgálóbizottság, akikkel értelemszerűen fel fogják venni a kapcsolatot. A lengyelekkel ellentétben Magyarországon nem folyik parlamenti vizsgálat, így a testület elnöke a kémbotrány áldozatait keresné fel, de ugyanígy egyeztetne kormányzati szereplőkkel is.

Új interkontinentális rakétát tesztelt Oroszország

Putyin alighanem az új „csodafegyverrel” szeretne nyomást gyakorolni a Nyugatra.

Alig tudtak valakit kimenekíteni Mariupolból

Az oroszok nem tartották be a humanitárius folyosóról szóló egyezséget.

Feltételek nélkül tárgyalna Ukranja Mariupolról

Mindezt annak érdekében vállalja Ukrajna, hogy megmentse a Mariupolban rekedt emberek életét: a civilekét, a gyerekekét, a sebesültekét, az Azov-ezredet, a katonákat, mindenkit.

SZEGÉNY L. SIMON

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.21.


Most képzeljük el, hogy költők vagyunk. Érzékeny lelkű népek, akik a világra különösképp rezonálnak, és annak bajai, örömei, egyáltalán az élet erősen zúg bennünk, vagy üvegszamovárok zúgnak el a fejünk fölött. Képzeljük el, hogy költőként közszerepeket vállalunk, mert lobog bennünk a világmegváltó lelkesedés, vagy, mert pénzéhesek vagyunk, és a Parnasszus kevésbé érdekel, mint a Mammon, ekképp a kockás füzetbe irkált szép szavak helyett csinovnyikok leszünk. Szürke hivatalnokok, amitől a lélek meghasonlik, és idegenül bolyong. Pártkatonák leszünk, de semmiképp sem tűzoltók vagy katonák, esetleg vadakat terelő juhászok.

Ezzel csak azt mutattam meg így kéretlenül de nagyon, mivel jár, ha az ember eladja a lelkét. Hogy vannak azért olyanok, akik olykor-olykor megcsömörlenek, mint Pelikán gátőr gyermekei a töpörtyűtől, s miközben felfalja őket az a világ, amelynek szolgálatára szegődtek, semmit sem tudnak arról a másikról, amelynek valóság a neve, s amely ugyan maga is illékony, de mégis megfogható azért valamelyest. Például, ha az ember anyukája beteg lesz. Ilyenkor nem segít a központi ukáz, a tízparancsolat, sem pediglen a jelmondatok, hogy előre megy a kedves mama és nem hátra. A kedves mama ugyanis lázaktól gyötört, és ki tudja még, hányféle baja van.

És ezen a ponton kezdődik a színmű, amelyet a Facebooknak köszönhetően rohadt sokan néznek, és ők nagyrészt nem vettek jegyet, hanem csak elébük kerül a préda, amit aztán elevenen falnak fel. L. Simonnak is már a csontjai ropogtak, mire eltüntette azt a bejegyzést, amelyben a kedves mama azon kálváriáját föstötte le csodálkozva, hogy a háziorvoshoz telefonon kell bejelentkezni, és búsongott L. Simon, a múltba révedt, hogy jajj, régen minden jobb volt. Mert az X. bácsiorvos ilyenkor egyből a kedves mamához pöfögött a Trabantjával, ami gyönyörök a mostani korban nem adatnak meg, és, tesszük hozzá a szánakozás hangján, a kedves mama ilyképp magában szenved tovább.

Máris előttünk áll a drámai konfliktus, aminek eredője kettős. Az egyik, hogy hősünk, akit felfaltak a Facebook hiénái, nem ismeri a valót, s mint költő – utalunk itt méltóbb elődjére – az igazat sem. És ez baj. A dráma viszont az, a konfliktus magva mintegy, hogy L. Simon, aki most aggódó gyermekként került elénk, és ebbéli minőségében esedezik a széles publikum együttérzésére, a képibe kapja, hogy egye meg, amit főzött, merthogy ő a rendszer – amely a kedves mamát szenvedésre kényszeríti és ítéli – kiszolgálója, megteremtője mintegy. Így az aggódó gyermek a szenvedő mamával szemben nem érdemel irgalmat az ezerfejű bírától...

2022. április 20., szerda

MAGYAR BÁLINT: EGY BŰNSZERVEZETTEL NINCS ALKU

KLIKKTV
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.04.20.


A sokat hangoztatott, fideszes médiatúlsúlyon kívül milyen mélyebb, társadalmi összefüggések, függő viszonyok vezettek a negyedik kétharmadhoz? Mekkora szerepe van a nyelvnek az ellenzék erőtlenségében? Vajon megbánta-e az Unió a 2004-es bővítést? Magyar Bálint szociológus, egykori oktatási miniszter a rendszer alapvető kérdéseit feszegeti Bolgár György tíz kérdésére válaszolva a Klikk TV műsorában.

„Az ellenzék nem tudta eldönteni, hogy rendszerkritikai alapállásból vagy kormánykritikai alapállásból bírálják a kormányt. A kettő között óriási különbség van a használt nyelvet illetően és alapvetően abban, hogy a rendszerkritikai alapállás azt jelenti, hogy nem ismerem el legitimnek azt a rendszert, amellyel szemben fellépek.”

„Mondjuk amikor az önkormányzatoktól elvették az iskolákat és államosították a teljes oktatási rendszert, akkor a fedőideológiája ennek az volt, hogy ez szolgálja az esélyegyenlőség megvalósulását az iskolákban. A tényleges motivációja meg az volt, hogy egy mindenkori kormánnyal kritikus, értelmiségi tömeget hogyan lehet egy patrónus-kliens rendszerbe bezsarolni úgy, hogy meg lehessen formailag tiltani nekik azt, hogy nyilatkozzanak, fellépjenek, illetve hogy meg lehessen zsarolni őket, hogy ha valakit kirúgnak az állásából, sehol az országban ne kapjanak másutt állást. Az ellenzék nem ezt az indokot támadta, ami a tényleges, valós indoka volt ennek az átalakításnak, hanem belement ebbe a látszólagos játékba, mintha a kormánynak valóban az lett volna a célja, hogy az esélyegyenlőséget javítsa, és azon kezdett vitatkozni, hogy de hiszen ezek az intézkedések nem is javítják az esélyegyenlőséget.”

„Ha a rendszer legitimitását kell megkérdőjelezni, akkor fölmerül a kérdés, hogy ezt a rendszert minek tekintem. És az én elemzésem szerint ez egy maffiaállam. Ez egy bűnszervezetként működik.”- mondja Magyar Bálint és hozzáteszi: „Nem hagyományos értelemben korrupcióról beszélünk, hanem arról, hogy maga az államszervezet egészében van egy bűnszervezetként működtetve.”

Orbán Viktor és a kormány Putyinnal való kapcsolata „egy bűnözői viszony, amiben, mint egy rendes maffiában, szabad belépés sincsen csak adoptálás, befogadás, és szabad kilépés sincsen olyan egyszerűen, csak elbocsátás. Hát nézzük meg, hogy miért nem meri Szijjártó Péter a Lavrovtól kapott kitüntetését visszaküldeni, miközben a putyini rezsim egy tömeggyilkos, népirtó rezsimmé vált az utóbbi időben! Mert abban a viszonyban, amelyben ők vannak, ez nem megengedhető, és ő ezt tudja.”

KÖZPOLITIKAI ESZKÖZZÉ VÁLT A KORRUPCIÓ AZ ELMÚLT 2 ÉVBEN A TASZ ÉS A K-MONITOR SZERINT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.04.20.


A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt, a harmadikról itt, a negyedikről itt, az ötödikről itt, a hatodikról pedig itt írtunk.


A TASZ és a K-Monitor 2 éves munkájának zárása az összefoglaló Korrupciófigyelő jelentés, amely 35 oldalon, közérthető módon sorolja fel mindazokat a lépéseket, amelyekkel a Fidesz-kormány 2020 márciusa óta rombolta a jogállamiságot és növelte a korrupcióveszélyt.

Az anyag hat pontban foglalja össze röviden a problémákat:









1. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

2. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

3. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

4. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

5. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

6. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

OSVÁTH ZSOLT: TARTOK A MEGTORLÁSTÓL ÉS ATTÓL, HOGY MI JÖN MOST

HVG
Szerző: CSATLÓS HANNA
2022.04.20.


Ha 15 év múlva is még Magyarországon fog élni a férjével és gyerekeivel, akkor az egy jó indikátora lesz annak, hogy a Fidesz valamit mégiscsak jól csinált. Egyelőre azonban nem ebbe az irányba mutatnak a dolgok. Elmondása szerint több millió forintot bukott és a személyes biztonságát is kockáztatta azzal, hogy nyíltan kiállt az ellenzék mellett, és a háttérben tanácsokat adott a többi között Márki-Zay Péternek. A kétszázezres követői bázissal rendelkező Zshow Time Youtube-csatorna házigazdájával, Osváth Zsolttal a saját bisztrójában beszélgettünk.


hvg.hu: A választás másnapján, az ellenzéki vereség hatására egy eléggé letargikus videót posztolt Ennyi volt./megsemmisültem címmel. Közölte, hogy leszedi a politikai tartalmú videókat a YouTube-csatornájáról, de a kanapés interjúk Márki-Zay Péterrel, Vona Gáborral vagy Karácsony Gergellyel továbbra is elérhetők.

Osváth Zsolt
: Én csak azt mondtam, hogy a politikai véleménynyilvánításaimat szedem le, ezt többen félreértették. Hatalmas bukáson van túl az ellenzék, és ideje önreflexiót gyakorolni. Nálam most értük el azt a lélektani határt, vagy – ahogy a miniszterelnök mondja – azt a vörös vonalat, ahol én már tovább nem szeretném népszerűsíteni az ellenzék ezen formáját. Ettől függetlenül azok a beszélgetések, amelyekbe pénzt, időt, energiát és nem kevés munkát fektettünk a kedvesemmel, és közéleti szereplőkkel készültek, nyilván fennmaradnak a csatornán. Azt gondolom, hogy a kanapés beszélgetéseket meg kell őrizni az utókor számára...

EURÓPÁNAK HIÁBA VÍZVÁLASZTÓ AZ UKRAJNAI HÁBORÚ, A VILÁG NAGY RÉSZE TÁVOL TARTJA MAGÁT TŐLE

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.04.20.


Bár sokan az új világrend születéseként értékelik az ukrajnai háborút, a szembenállás Oroszországra és a nyugati világra korlátozódik, míg a világpolitika legtöbb szereplője számára mérsékelt fontossággal bír a konfliktus
.

Az ukrajnai orosz invázióra, valamint az arra adott nyugati reakciókra számos kommentár, cikk, „elemzés” hivatkozik a világpolitika vízválasztó eseményeként, egy új világrend hajnalaként, a következő hidegháború kezdeteként.

Az új világrendről szóló előrejelzések ugyanakkor a történelmi példák alapján nem kifejezetten megbízhatóak. Az Egyesült Államok hanyatlását például az 1970-es évek olajválságai óta jövendölik; a 2008-as pénzügyi válság idején is szép számmal születtek jóslatok az el nem jött új világról; ahogy az egy-másfél évtizede a BRICS betűszóval jelölt feltörekvő országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) beharangozott szövetsége és globális hatalomátvétele is elmaradt.

Másrészt hiába van számos valós és potenciális globális hatása az ukrajnai orosz inváziónak a területi hódítás tabujának kikezdésétől kezdve a gazdasági hadviselés új formáinak megjelenésén át a nyersanyag-, élelmiszer- és energiaárak elszabadulása jelentette politikai kockázatokig, két hónappal az orosz invázió kezdete után sem a háború kimenetele, sem annak másodlagos hatásai nem világosak. Vajon az orosz agresszió utóélete egy egységesebb és aktívabb, netalántán Ázsiában megjelenő NATO lesz, vagy a kínai rivalizálás helyett ismét Európa felé forduló Egyesült Államok? Oroszország vajon megmarad egy sebzett középhatalomnak, amely jobb híján kénytelen lesz egyre inkább Kína csatlósaként tengődni, vagy összeomlik, és ezzel Kína elveszti fő potenciális partnerét az Egyesült Államokkal szembeni ellensúlyozás terén?

A közeljövő erőviszonyaival kapcsolatos bizonytalanságon túl egy további érv az ukrajnai háború hatásaival kapcsolatos jövendölés csillapítása mellett, hogy az Oroszország ellen tevékenyen fellépő koalíció lefedettsége a tágan vett nyugati világra korlátozódik, és a világ államainak nagyobb része távol tartja magát a konfliktustól...

EZREKET BUKHAT, AKI ROSSZUL VÁLASZT EGÉSZSÉGPÉNZTÁRT - NEM ÁRT NÉHA MATEKOZNI

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.04.20. 


Az egészségpénztárak mára gyakorlatilag pénzügyi szolgáltatókká váltak. Az Azénpénzem.hu áttekintette, hogy pénzügyi konstrukcióként vizsgálva mennyit díjat szednek le a kasszák az egyéni számlákról, mekkorák a piaci szereplők közötti eltérések.


Az elmúlt két évben elképesztő mértékben, közel 20 százalékkal (44 százalékról 63 százalékra) bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya – tettük korábban közzé az EY kutatása alapján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2021-es évben az egészségpénztári költések 32,5 százaléka ment a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, helyettesítésére.

A képet némiképp árnyalja, hogy tavaly az első félévben még egyharmados arányról lehetett beszélni. A második félév ezek szerint visszaesést hozott. Nem mellékes az sem, hogy az összes éves kiadás nem érte el a 19,5 milliárd forintot (közben a magyarok egészségpénztári számlájukról közel 23,4 milliárdot adtak ki gyógyszerre). Érdemes felidézni, hogy az MNB korábban jelezte: 850 milliárd forintot, így az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a magyarok maguk fedezték. Ehhez a számhoz képest pedig végképp elenyésző az, amennyit az egészségpénztárakból finanszíroztak.

Egyre több szakember veti fel, hogy nincs ez így jól. Sokan nem a magánzsebek aránytalan terhelését kifogásolják, hanem azt, hogy a szolgáltatás színvonalában súlyosodnak a gondok. Az egészségpénztáraknál maradva: ezek a kasszák egykor a szolgáltatóknál jelentős kedvezményeket érhettek el tagjaiknak, ráadásul különböző segítséget (például szűrőprogramok, orvoshoz irányítás) is adtak. Mostanra – tisztelet a kivételnek – inkább csak pénzügyi szolgáltatóknak tekinthetjük ezeket a kasszákat, amiben persze a szabályozói elvárások is szerepet játszottak...

KIFELÉ, SZÖRNYŰ GÁZSZAG VAN! – A PÉCELI OVISOK ESETE A CSOK-KAL ÉS A NARANCSVILÁGGAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.04.20.


Három héten belül kétszer kellett kiüríteni gázszag miatt egy péceli óvodát, ahova nyolc évvel ezelőtt „átmenetileg” azért kerültek a gyerekek, mert a régi épület fala kidőlt. Most balesetveszélyes játékok, a kazánból kicsapó láng keseríti meg az életüket. Egy családbarát országban? Vagy éppen azért? Abban az agglomerációs járásban vagyunk, ahol az egész országban a legnagyobb a gyerekmigráció: ide költözik a csok hatására a legtöbb kisgyerekes család. A péceli kisgyerekek azután a saját bőrükön érezhetik a magyar valóságot ingatlanbizniszestől, pályázatosditól a politikától való kitettségig. Történet, amelyben mindenki jót akar, és mindenki szereti a gyerekeket. Csak mindig van valami, amit egy kicsit még jobban.

– Ugye nem halt meg senki? – ezt kérdezte az anya a vezető óvónőtől, amikor felhívták, hogy gázszivárgás történt a péceli Gesztenyés óvodában. Halasyné Kiss Dóra mindkét kisfia, Kornél és Levente is az épületben volt. Az óvónők 76 gyerek szüleit hívták telefonon sorban a hírrel, megkérve őket, hogy vigyék haza és néhány napig ne is hozzák vissza őket. Az egy nagy áruházláncban és másodállásban lovasoktatóként is dolgozó Dóra úgy érezte, nem élne túl még egy ilyen hívást.

De túlélte. Három héten belül megint csöngött a telefonja. Erős gázszag miatt megint ki kellett üríteni az épületet.

Szerencsére sem gázmérgezés, sem robbanás nem történt. És a szerencsére most nem puszta szófordulat: a gázszivárgásra úgy derült fény, hogy a szűk folyosón levő ősrégi gázkazánból kicsapott a láng. A szakemberek állapították meg, hogy nem csak a kazán életveszélyes: két konvektort is azonnal le kell cserélni a csoportszobákban, és az egész óvodát le kell vágni a gázhálózatról, mert a vezeték is szivárog.

Az óvónők és a dadák évek óta panaszkodnak arra, hogy gázszagot éreznek és folyton fáj a fejük. Megoldásként akkor kicseréltek néhány ablakot, és megmagyarázták nekik, hogy valójában nem a gáz szivárog, csak a konvektor égésterméke jön vissza a rosszul záródó nyílászárón. Új ablak lett, a fejük meg fájt tovább.

Horváth Tibor polgármester azt mondja, nem tudott a bajokról, amikor kiderült, hogy a kazán nem javítható, néhány nap alatt kicserélték. A városüzemeltető cég megoldotta, hiszen korábban is nekik jelezték a gondokat.

Valójában a polgármester már évek óta kapja a jelzéseket, hogy a fűtés korszerűsítésre szorul. Kicsit kalapáltak rajta, azután minden maradt a régiben. Április ötödikén megint ki kellett üríteni az óvodát, mert tömény gázszag áradt az egyik helyiségben. Nem kívánjuk senkinek azt a dilemmát, amivel az óvónők és dadák szembenéztek: hajadonfőtt, benti ruhában azonnal menekítsék ki a csípős hidegbe a gyerekeket, nehogy megégjenek egy esetleges gázrobbanásban, vagy a lehető leggyorsabban legalább kabátot, sapkát adjanak rájuk, készülve a több órás kinti várakozásra? Utóbbit választották...

PIKÓ ANDRÁS: HA AZ ELLENFÉL URALJA A VALÓSÁGOT, AKKOR OLYAN STRATÉGIA KELL, AMELLYEL VISSZAHÓDÍTHATJUK

MÉRCE
Szerző: PIKÓ ANDRÁS
2022.04.20.


Dermedten figyelem, ahogyan az ellenzéki vezetők az április 3-i vereségre, annak mértékére reagálnak. Együtt érzek velük, megértem a bénultságukat. Azonban ez biztosan nem az a történelmi pillanat, amikor megengedhetnék maguknak ezt. Nem engedhetik meg maguknak, hogy a jövőről szóló üzeneteik csak a parlamenti mandátumaik sorsáról szóljanak. Nem engedhetik meg, hogy ne adjanak őszinte, intellektuálisan végiggondolt és a mély okokat feltáró magyarázatot a kudarc okairól. Nem engedhetik meg, hogy ne mutassanak utat, perspektívát és víziót, cselekvési lehetőséget a rájuk szavazóknak, a bennük hívőknek.

Minél gyorsabban néznek szembe a múltjukkal és az abból következő eredménnyel, annál hamarabb beszélhetnek az ellenzék jövőjéről. Minél hamarabb tudnak beszélni erről a jövőről, annál kisebb lesz kiábrándulás, apátia és az a lemorzsolódás a táborukban, amit már nem fognak tudni visszaszerezni az elmúlt 12 évben tőlük megszokott eszközökkel.

Orbán Viktor 2002-ben, egy nem várt vereségből felállva hetek alatt képes volt az ellenzéki parlamenti politizálás határain messze túlmutató választ adni híveinek. 2022-ben az ellenzéknek egy megsemmisítő mértékű vereség után, sokkal kevesebb erőforrás birtokában és sokkal nehezebben megválaszolható szervezeti és politikai-stratégiai gondokkal terhelten kellene ugyanezt a feladatot elvégeznie...

EZERMILLIÁRDOS REZSISZÁMLÁT KAPHAT AZ ORBÁN-KORMÁNY KÖLTSÉGVETÉSE

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2022.04.20.


Márciusra enyhült az európai háztartások – a kormányfő által erősen túlbecsült, de néhol még így is ijesztő – energiaár-emelkedése. Az államnak idén is sokba kerülnek az „alacsony” hazai tarifák.


Az idei és a tavalyi év márciusa között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által nyomon követett 29, illetve 26 európai fővárosban átlag 37 százalékkal nőtt az áram és 79 százalékkal a gáz lakossági ára – számítottuk ki a hatóság által nemrég frissített adatbázis alapján.

Ezek az értékek még mindig messze alacsonyabbak a kormányfő által vélt, több száz százalékos nyugat-európai drágulási ütemnél. Magyarország a gázárat tekintve az első a fővárosok versenyében, míg az áramárunk a második helyre elég. Mindezek – a kormánypropaganda érthetetlen túlzásai ellenére – akár büszkeségre is okot adhatnának, kedvező helyezésünk valójában nem közgazdasági, csupán kommunikációs "újítás". A lakossági energiát szolgáltató-termelő állami cégeknél a mesterségesen alacsonyan tartott ár miatt keletkező pénzügyi veszteségért előbb-utóbb a központi költségvetésnek kell jót állnia. Ez pedig idén mértéktartó elemzések szerint is legkevesebb 1000, de akár 2000 milliárd forintunkba is kerülhet...

30 SZÁZALÉKKAL IS MEGNŐHET A KAMATSTOPOS LAKÁSHITELEK TÖRLESZTŐJE JÚLIUSTÓL

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2022.04.20.


A kamatok jelentős emelkedése miatt a kormány január elsejétől kamatstopot rendelt el azokra a lakáshitelekre, amelyeknek kamata a referencia-kamatlábhoz (BUBOR – egy évnél rövidebb bankközi kamatláb) kötött. Előírták, hogy a Bubor nem lehet magasabb, mint amennyi 2021. október 27-én volt. A kamatstopot az október 27-e utáni kamatfordulóknál kell(ett) érvényesíteni június 30-ig. Érintettek lehetnek egyes kamattámogatott hitelek is, amelyeknél néhány évnyi állami kamattámogatás után piacivá vált a hitel, és a szerződés szerint a piaci kamatot a Buborhoz kötötte a bank.

A jogszabály alapján a hitelezők sem a tőketartozást sem a kamattartozást nem növelhetik meg az elmaradt kamat összegével – a kamatstop innen nézve kedvezőbb az adósoknak, mint a törlesztési moratórium volt, amelynél az elmaradt kamat felhalmozódott, és utólag meg kellett fizetni, jellemzően futamidő-hosszabbítással, ami nem elhanyagolható pluszköltséget jelentett az adósoknak. Ezzel szemben a kamatstop-veszteségét egy az egyben a bankoknak kell lenyelniük.

Februárban a marginális piaci súlyú lakáslízing-szerződéseket is bevették visszamenőleg a kamatstop alá – akinek korábban volt a kamatforduló, azoknál utólag be kellett számítani a kamatstop miatt lecsökkenő lízingrészlet különbözetét, megszűnt lízingnél pedig el kellett számolni a különbözettel a lízingbe vevő felé.

A hitelezőknek értesíteniük kellett az érintett ügyfeleket, és fel kellett hívniuk a figyelmüket a változó kamatozású hitelek kockázatára, valamint ajánlatot kellett tenniük rögzített kamatú hitelkiváltásra. A Bankmonitor szakértője, Argyelán József szerint

még mintegy 470 ezer olyan ügyfél lehet, aki nem váltott rögzített kamatozásra – a lakáshitelesek bő 30 százaléka.

Jellemzően régebbi hitelekről van szó, mert az új hitelek között minimális az éven belüli kamatperiódusú változat.

Megnéztük, milyen következményei lehetnek annak, ha június végén lejár a kamatstop – mennyivel emelheti ez meg a törlesztőket, és mennyi megtakarítást jelenthet, ha az érintettek évekre, vagy a futamidő végéig rögzített kamatozású hitelre váltanak...


ALAPKŐLETÉTEL UTÁN BEZÁRÁS: FÜRDŐHÁBORÚ CSOKONYAVISONTÁN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HUSZKA IMRE
2022.04.19.


Általános megdöbbenés lett úrrá a Somogy megyei Csokonyavisontán, miután a helyi, országosan is ismert gyógyfürdő Facebook-oldalán április 12-én megjelent egy bejegyzés, amely szerint a fürdő határozatlan időre bezár. A drámai bejelentés előzményei: egy feltűnően értékaránytalannak tűnő adásvétel, az ezt érvénytelenítő hatósági eljárás, derült égből választásra időzített alapkőletétel, s a háttérben helyi érdekcsoportok eldurvuló küzdelme a tönk szélére került fürdő maradványaiért.


Habár a fürdő a korábbi tulajdonosa az önkormányzat rendkívüli közgyűlésen született döntése alapján pár nap múlva ismét kinyitott, a helyzet ettől még nem tekinthető megoldottnak. A bejelentés azért is érte váratlanul a publikumot, különösen a környéken lévő hétszáz nyaraló tulajdonosát, mert néhány nappal korábban – még a választás előtt – egymást követték a győzelmi jelentések...

KÁSLER FILIP HIHETETLEN KALANDJAI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.20.


Az élet szép. Mi több, csodaszép, ha kitekint az ember a rigófüttyös rétekre és mezőkre a galambszaros ablakon át, ami helyzet és állapot már önmagában mutatja nekünk az antagóniákat, aminek a végén ott csücsül a végkifejlet, ami az, hogy mindenki elmehet a nagybüdös francba. Nodemégis, mint ahogyan Bálint Gy. kollégánk és atyamesterünk tanította nékünk, az nem újságírás, ha a társadalom arcába köpünk, ezt az amúgy igaz tételt módosíthatjuk, miszerint az említett ajakmozdulat azért írásnak nevezhető. Ezért fogunk élni vele, midőn kies hazánk egy egészen bájos történetét tesszük nagyítóüvegünk alá, hogy jobban láthassuk, bár nem vagyunk mi nagymamája sem a Piroskának, sem senki másnak ezen a világon.

És most, hogy elmeséltük az életünket, nézzünk azért mégis valami vidám dolgot, és imhol van nekünk elsőként Kásler Miklós maga. Értelmezhetetlen organizmus, akiről az a hír járja az Üveghegyen innen, hogy valaha jó orvos volt. Hihetünk is az efféle mendemondáknak és legendáknak, ám semmi nem igazolja ezeket. Sőt, jelen állapot szerint inkább tűnik elképzelhetetlennek, ha a tízparancsolat betartásával megelőzhető betegségekre emlékszünk, mint Kásler élete fő műve egészségügyi miniszterként. Mert egyéb értékelhetőt ezen a szakterületen nem tett le elibénk az asztalra, sem senki más elé. Ennek ellenére kitöltötte a hivatali idejét, ami hivatalnak annyi minden sokkal kellett volna foglalkoznia, hogy igazából semmire sem jutott ideje.

Itt hever hát romokban az oktatás is, hogy plánesőt kultúráról ne is beszéljünk, ami voltaképp nincsen is. Illetve, ami van, az a minisztérium és a hivatalos irány és törekvés ellenére van, bunkerekben és a föld alatt, fázva és éhezve, oldaluk átlőve, akárha Petőfi farkasai a bugyuta versében. Itt tart hősünk, ilyeneket tett le asztalunkra az imádságos könyv mellé, miközben szenteltvizet izzadott, és füléből olykor tömjénfüst sípolt elő, akárha valami kuktafazék volna. És mindeközben, ahogyan életét a tágabb közösség ellenében tengette, valami lovagi korba álmodta vissza magát, és mint valami huncut gyermek, királyaink csontjaival kezdett legózni, sírokat dúlt szét, miközben minket a járvány tizedelt, de ahhoz szava nemigen volt. Azt nyunyónéni gardírozta.

De spongya rá, mit nekünk immár negyvenötezer halott, ha úgyis eljő a feltámadás, az viszont már erősen delikát, hogy ahogyan omlott össze minden Kásler körül, amiért felelnie kellett volna – s ami dolgokat fentebb fölskicceltünk –, a szentségeken és a sírok feltúrásán is túl, meg az Üveghegyen is immár, hősünk ráadásnak fölfedezte magában a filmproducert, mert lehet, elirigyelte a néhai Vajna hatalmát és munkáját, vagy a nejét. Ez utóbbi csak méla kajánság volt a részünkről, az elbeszélés lendülete sodort erre a lapályra minket mintegy, így nem is kell igazán komolyan venni, azt viszont már nagyon is, ahogyan Rákay Filippel ezek ketten szimbiózisba kerültek. Fogják egymás kezét a pénzesbödön mellett...

ELSZABADULT A POKOL L. SIMON LÁSZLÓ FACEBOOK-OLDALÁN – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.04.20.


Arról írt, hogy nem érhető el a háziorvos

„Mi van, a fagyi visszanyal, Simon László! Ezt te is csináltad 12 év óta!”

Kásler mehet, Pintér maradhat, Lázár visszatérése a kormányba pedig egyre biztosabbnak tűnik

Május 2-ára hívta össze Áder az Országgyűlés alakuló ülését.

Teljesen kivéreztetheti az önkormányzatokat Orbán Viktor

Kétharmaddal könnyen átírhatók az alaptörvény és az önkormányzati törvény vonatkozó rendelkezései is.

A jegyrendszer lehet a megoldás az élelmiszerárak elszabadulására?

Éder Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világpiacon néhány hét alatt bekövetkezett 60 százalékos drágulásnak előbb-utóbb meg kell jelennie az üzletekben is.

Államcsődhullám söpörhet végig a világon

Félő az is, hogy még nem is minden adósságról tudni: a 2008-as válságot követő gazdasági fellendülés idején ugyanis számos fejlődő ország kormánya fordult nem hagyományos hitelforrásokhoz: az IMF kutatóinak márciusi tanulmánya szerint a Párizsi Klubon kívül kormányoktól, például Pekingtől felvett hitel mérete meredeken nőtt az elmúlt évtizedben.

Lemondott a Fidesz legendás ingatlanosa

Időközi választás lesz az V. kerületben.

Miért szerzett 70 százalékot a fideszes jelölt a jómódú Pest megyei településen?

“Először csak csodálkoztam. Átadják az új óvodát, és megjelenik. Aztán sváb bál van Bogdányban, és ott van, beöltözve. Kivágnak egy fát a 11-es út mellett, és Vitályos akkor sem hiányzik. És így tovább. Ő mindenhol ott volt, miközben Buzinkay György a világon semmit nem csinált.” (Széllel viharral szemben…)

Magyar valóság: nagyvárosok kontra kistelepülések?

“A kormány szövegeit mindenki ismerte.”

Töretlenül népszerű a putyinista propaganda a kormánypárti influenszerek között

A hiteles hírközlésért és a keresztény, konzervatív értékek következetes képviseletéért tavaly lovagkeresztet kapó Kovács András, az Origó munkatársa kedden egy olyan bejegyzést osztott meg, amiben már „gyilkos ukrán rezsimet” emlegetnek.

Repült egyet a Balaton felett a kormány kedvenc honvédségi luxusgépe

Ezeket a ” gépeket a Honvédség vásárolta, és papíron nem kormányzati feladatokat látnak el, katonai feladatokra azonban alkalmatlanok.

A semmibe vezető gyalogos átkelőhely épült csaknem félmilliárd forintból Tiszakécskén

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint ez a projekt újabb tökéletes példa az uniós pénzek elherdálására.


A FEKETELEVES MINDENKIÉ – ELKERÜLHETETLENÜL DRÁGULNAK AZ ÉLELMISZEREK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.04.20.


Csodák pedig nincsenek. Ahogy arra nemcsak ellenzéki politikusok, hanem elemzők is hosszú hónapok óta figyelmeztetnek: meglesz a böjtje a kormány mérhetetlen választási osztogatásának, aminek a keretében – van olyan összegzés is – akár 4,5 milliárd eurónyi összeget szórtak szét. Nem állítható, hogy csak az emiatt megugrott kereslet hajtja az egekbe az inflációt, abban benne van az elmúlt 12 év gazdasági és monetáris politikájának csődje éppen úgy, mint a globális hatások és az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja. Ráadásul a feketeleves még hátravan: május elsején lejár a szocialista korra hajazó élelmiszerár-stop, s a Fidesz prominensei – élükön Orbánnal – már pedzegetik a „rezsivívmányok” legalábbis részleges felszámolását. Mindez a társadalom további elszegényedését eredményezheti.


Bár össztársadalmi szinten az árak további emelkedését messze nem az veszélyezteti leginkább, hogy lassan közeleg a február 1-jén életbe léptetett élelmiszerár-stop vége, vagyis – a vonatkozó kormányhatározat szerint – az idén május 1-je. Mint ismert, hét alapvető élelmiszeripari termék (a fehér kristálycukor, a BL 55 búzafinomliszt, a finomított napraforgó étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell és a csirkefarhát, valamint a 2,8 százalékos ultra magas hőmérsékleten hőkezelt tehéntej) árát rögzítették a 2021 október 15-i szinten. Egyes elemzések szerint – ahogy az például az RTL Híradóban elhangzott – 20-30 százalékkal drágulhatnak ezek a termékek, ha kivezetik az árstopot. S habár Orbán Viktor – a választás után – a Híradónak azt mondta, hogy „szeretném minél nagyobb mértékben fönntartani őket később is. Erről már most tárgyalunk kell, illetve talán tárgyalunk már az érintettekkel”, de az valamit talán elárul, hogy a mostani megkeresésre sem ő, sem az illetékes minisztériumok nem reagáltak.

Amúgy persze nem véletlenül: hiszen a parttalan választási osztogatás (ahogy Inotai András portálunknak a közelmúltban összesítette: 4,5 milliárd euró értékben adtak különféle pénzeket, kedvezményeket, a voksok megszerzése szempontjából Orbánék számára létfontosságú társadalmi csoportoknak) nyomán irdatlan nagyra duzzadt a koronavírus-járvány következtében végbement folyamatok miatt amúgy is irdatlan nagyra duzzadt államháztartási hiány. A kormány bajait pedig tetézi, hogy nem akaródznak jönni a felújítási pénzek Brüsszelből, pedig azok már nagyon is be voltak pántlikázva...

ÖSSZEOMLÁS A FÖLD NEVŰ BOLYGÓN - A 444 NÉGY KIEMELT CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.04.20.


INOTAI: A MAGYAR NEMZET ELVESZTETTE ÖNNÁLLÓSÁGÁT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: LŐRINCZ CSABA
2022.04.19.


A kormány egy "válságkezelt" ország élére állt 2010-ben, és gazdasági válsággal eddig nem kellett szembenéznie. Inotai András szerint a Fidesz, és Orbán ugyanerre a válságkezelésre nem képes. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője szerint a társadalom pedig elfelejtette azokat az értékeket, amelyekkel a 21. században sikeres tudna lenni, kapcsolata külső szövetségeseivel megromlott.

Inotai András szerint "argentin-típusú válság közelít Magyarország felé". Korábban a Klubrádió is beszámolt az MTA Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetőjének elemzéséről, amelyben többek közt arra is kitért, hogy világgazdsági szinten egy nagyon hosszú, de már lassuló ütemű gyarapodási szakasz kifutását vágta el a koronavírus-járvány.

Inotai szerint a magyar gazdaság más országokhoz képest is súlyosan érintett. A legfőbb problémák:

  • az infláció,
  • a költségvetés egyensúlyi hiánya,
  • és az ország külső és belső adósságállománya.

A tudós szerint a három problémát nem lehet egyszerre kezelni. A költségvetési hiányt csak hitelfelvétellel lehet kezelni, ami következésképp növeli az ország adósságállományát. További adókat egyszerűen nincs értelme kivetni, mert a lakosság már így is túlterhelt. Ennek megfelelően Inotai úgy véli, további adósságokat kell felvállalnia az országnak. Ehhez képest Orbán az EU által biztosított, kedvezményes kamatozású hitelek helyett nagy összegű egyéb hiteleket vett fel a nemzetközi hitelpiacon kedvezőtlenebb feltételek mellett, amelyeket a magyar adófizetőknek kell majd megfizetniük. "Gazdaságpolitikus legyen a talpán, aki ezt a válságot kezelni tudja, nemhogy elhárítani" – mondta, hozzátéve – "Orbán képtelen erre".

A Fidesz egy olyan ország élére állt 2010-ben, amelyik már túl volt egy "gazdasági válságkezelésen", azóta viszont számos lehetőséget hagyott ki, amellyel Magyarországot versenyképesebbé lehetett volna tenni. Az oktatás, az egészégügy, a környezetvédelem, a közigazgatás, valamint az infrastruktúra jelenlegi fejlesztési üteme mellett a szakember szerint körülbelül 220 évig tartana modernizáció folyamata.

Azt is megjegyezte, hogy szerinte mindig másokat hibáztatni nem lehet, hiába próbálkozik ezzel a kormány, eljön a pillanat, amikor a választóknak elegük lesz. A probléma azonban nem oldódik meg ezzel, mert Inotai úgy ítéli meg, hogy "a magyar társadalom jelenlegi zárkózott állapotában alkalmatlan sikeres szereplésre a 21.században". Innováció nélkül képtelen felszínen maradni. Példaként a rendszerváltást hozta fel, amely nemcsak politikai, gazdasági, hanem társadalmi és mentális kategória is. Ehhez bizalmi tőke, innováció, kooperáció, szolidaritás; nyitott társadalom szükséges. Ami a 90-es évek elején kétségtelenül megvolt. Mára azonban a magyar társadalom átadta e képességeit és önállóságát az államnak, vagy inkább egyetlen embernek, "részben elfelejtetve, részben elpusztítva azokat". Márpedig innovációs képesség nélkül egy afrikai ország sem tud fennmaradni. "Ezzel a magyar társadalom feladta önfelelősségét."

Hozzátette, ez vezetett ahhoz is, hogy az orosz-ukrán háború miatt, azzal, hogy Magyarország nem ítélte el nyíltan és egyértelműen Oroszországot, kapcsolataink más országokkal, különösen az eddig fontos szövetséges Lengyelországgal is erodálódott.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ