Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.06.17.
A Reuters szerint a közelmúltig mind Varsó, mind Budapest vitában állt az Európai Bizottsággal, mert az uniós testület jogállamisági és más, európai értékekkel kapcsolatos aggályok miatt visszatartja a világjárvány utáni helyreállítási alap pénzeit. A lengyelek azonban két héttel ezelőtt megállapodtak Brüsszellel, azzal a feltétellel, hogy korrigálják az igazságszolgáltatási reformot. Magyarországgal nem született alku, majd Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon úgy foglalt állást, nagyon veszélyes lenne, ha az Európában dúló háború és a gazdasági kihívások idején növelnék az európai termelők adóterheit, és hogy a magyar gazdaság sikerének az alapját az adócsökkentés lehetősége adja. Az adóemelés munkahelyeket veszélyeztetne – tette hozzá a miniszter.
A minimális adószint előírását a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) javasolta, és a világ több mint száz országa támogatja. Egy uniós diplomata szerint a magyar érvelés nem meggyőző, mert a globális adószintminimum Európa hasznára teremtene esélyegyenlőséget, Magyarország pedig különleges felmentést kapna, vagyis a szabály őrá nézve nem járna negatív következményekkel. „Probléma hiányában nehéz lesz megoldást találni” – jegyezte meg a diplomata.
Az Irish Times szerint a lengyel hozzájárulás előtt egész pontosan 136 ország biztosította támogatásáról a megállapodástervezetet, amely legalább 15 százalékos adókulcs érvényesítését írná elő a nagyvállalatok tekintetében. Az EU olyan irányelv elfogadásával kíván csatlakozni az egyezséghez, amelyet minden tagállamában kötelező lenne beépíteni a nemzeti jogrendszerbe, és így a kérdésben csak teljes konszenzus mellett lehet uniós döntést hozni.
A tervezetnek egyébként lenne egy másik pillére is, amely arra kötelezné a világ száz legnagyobb vállalatát, hogy abban az országban vallja be nyereségét és fizesse az adót, ahol tényleges üzleti tevékenységet fejt ki. Ebben az ügyben azonban a nemzetközi tárgyalások megrekedtek.
A Politico felvetette, hogy a magyarok által az utolsó pillanatban felvetett kifogás összefüggésben állhat a helyreállítási alapok kérdésével, hiszen a lengyelek is annak nyomán adták fel az ellenkezést a minimáladó ügyében, hogy megígérték nekik a helyreállítási pénzeket.
Szerbia érdeklődik az iránt, hogy Magyarország felől, a Barátság kőolajvezetéken át jusson orosz olajhoz, mert arra nem vonatkoznak az uniós szankciók – ismerteti Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentését az EurActiv brüsszeli hírportál, a Jutarnji List című horvát lap közlését átvéve. Ahhoz, hogy ezt az elképzelést megvalósítsák, úgynevezett interkonnektort kellene megépítenie Magyarországnak és Szerbiának.
Szerbia jelenleg főképpen Horvátország felől kapja az olajat, a még a jugoszláv időkben megépített Janaf vezetéken keresztül, amely Omišalj horvát kikötőt köti össze Szerbiával és Magyarországgal. Omišaljba azonban nem „saját lábán”, hanem tengeri tartályhajókon jut el az olaj, ami a szankciók hatálya alá esik – fogalmazott a szerb elnök. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy a Barátság kőolajvezetékhez kapcsolódó interkonnektor megvalósítása nem az első olyan eset lenne, amikor Magyarország kisegíti Szerbiát energiaellátás-biztonsági szempontból: Budapest a múlt hónapban bejelentette, hogy Szerbia 500 millió köbméter földgázt tárolhat magyarországi tározóban.
Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román államfő kijevi látogatásáról azt írta a Frankfurter Rundschau, hogy még márciusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Németországot, hogy vállaljon vezető szerepet Ukrajna megsegítésében, amire Scholz válasza rendre a szövetségesek közös fellépésére való utalás szokott lenni. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy nemrégiban Timothy Snyder amerikai történész, elismert Ukrajna-szakértő is azt hangoztatta egy interjúban, hogy Németországnak most történelmi lehetősége nyílik arra, hogy „a jó oldalra álljon”. Snyder ezzel arra is célzott, hogy annak idején Hitler Németország mezőgazdasági hátországává szerette volna tenni Ukrajnát. A történész szerint ezért is ideje lenne, hogy Németország, „a volt gyarmattartó hatalom” valóban új keleti politikát valósítson meg, hiszen Berlinnek ebben az értelemben az átlagnál nagyobb a felelőssége.
Az UEFA Nemzetek Ligájában elért bravúros magyar győzelemmel még mindig tele a nemzetközi sajtó, általában az angolok csúfos vereségének okait elemezve. A brit Daily Star viszont azzal foglalkozott, hogy az angol szurkolók ’rasszista f..szfejek’ kiabálással zavarták meg a magyar himnuszt. Amihez tudnunk kell ugyebár az előzményeket is: a magyar szurkolók három meccstől is el voltak tiltva, miután az ellenfél játékosait rasszistáknak nevezték, akik letérdepeltek a pályán a mérkőzés előtt, épp azért, hogy kifejezzék szolidaritásukat a rasszizmus elleni globális küzdelem iránt. A legutóbbi budapesti magyar-angolon pedig 30 ezer gyereket ültettek be a szervezők – mintegy kijátszva a világkupa szabályait, s még a gyerekek is fújoltak, fütyültek látva a térdelő angol válogatottat. Nyilván a felnőttekről, szüleikről véve példát. Nos, erre válaszoltak az angolok sértő bekiabálásokkal kedden. A cikk a tények ismertetésén kívül nemzet- és lélekelemzésre nem vállalkozott.
600 millió dollárt nyer Magyarország az orosz olajra kivetendő adóból – olvasom a Forbes magazin orosz kiadásában, amelyre az Eurointelligence intézet most közzétett kutatásaiból derült fény. Таиса Мельник cikkében azt írja, miután Magyarország nem csatlakozott az olajembargóhoz, 25%-os adót vet ki az orosz olaj és a világpiaci olajárak közti különbségre. Ez amolyan burkolt profit a kormány számára, ami egy ilyen méretű gazdaság számára, mint a magyar, nem is olyan rossz bevételi forrás. Az írás emlékeztet arra, hogy az olajembargós tárgyalások során a magyar külügyminiszter először 700-750 millió dolláros kompenzációt kért az Uniótól, kisvártatva új összeget jelentett be: öt évre 15-18 milliárdra emelte a tétet, amennyiben megtiltanák Magyarországnak az orosz olajimportot. Ami végülis nem következett be.
Az orosz Argumenti portálról megtudtuk, hogy Magyarországra vezényelték Илларион Алфеев metropolitát. A moszkvai patriarchátus nemzetközi kapcsolataiért felelős egyházvezetőnek háborúellenes nézetei miatt kellett hazánkba jönnie, hogy itt vezekeljen bűnéért. Ugyanakkor az írás megemlíti, hogy Magyarország harcolta ki Brüsszelben, hogy Kirill pátriárka ellen ne vezessen be az EU semmilyen büntető intézkedést az Ukrajna ellen indított háború miatti megtorlásként. Hogy ezek után itt lenni hazánkban, büntetés-e vagy sem Illarion metropolitának – nem tudni. Az eleve büntetésnek tekinthető, hogy alig több mint 10 fő hazánkban a rendszeres pravoszláv ortodox egyházba járó hívők száma.
A hónap végére akár el is nyerheti/ki is érdemelheti Ukrajna az uniós tagjelölti státuszt. Ennek kapcsán a kanadai Geopolitical Monitor portál összehasonlítást végez. Valószínűleg a demokratikus berendezkedés, a jogállami, azaz a koppenhágai kritériumoknak már most jobban megfelel Ukrajna, mint például Magyarország, amelyik csatlakozása óta fokozatosan építi le demokratikus intézményrendszerét. Az írás ugyan kitér arra is, hogy problémák vannak Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is, utóbbiaknál legfőképp az elharapódzott korrupció miatt, azonban az ezekkel való összevetésben is Magyarország az, amelyik kilóg a sorból, ha az uniós értékrendről van szó.
Tovább bomlik az európai egység az orosz-ukrán konfliktus megítélésének a kérdésében – ezúttal nem a szankciók miatt, hanem – az azonnali tűzszünet és tárgyalások követelése okán. Magyarország és Olaszoroszág utóbbit követeli, különvéleményt megfogalmazva a többséggel szemben – írja többek között a szerdán Brüsszelben tartott NATO-tanácskozást összegezve a Washington Times, de az orosznyelvű News.ru portál is. Ez egyrészt érthető - látva az egyre nagyobb és súlyosabb ukrán illetve orosz veszteségeket, másrészt a háború globális gazdaságra gyakorolt hatása szempontjából is elfogadható álláspont. Európa kezd belefáradni a háborúba. Azonban a többség úgy véli, az azonnali tűzszünet Ukrajnát hozná kedvezőtlen helyzetbe, pontosabban csak rossz békét lehetne kötni, ha engedményeket tenne Zelenszkij a háborút kirobbantó agresszornak, Putyinnak. Az ukrán elnök azonban mind a mai napig ahhoz tartja magát, hogy egy zsebkendőnyi területet sem akarnak átengedni az oroszoknak, sőt még a Krím visszaszerzését is szóba hozza általában. Az Egyesült Államok és a NATO álláspontja: akkor fognak bármilyen békekötést támogatni, ha az Zelenszkij kormánya számára is elfogadható. Biden elnök nemegyszer üzent Putyinnak, távozzon a hatalomból.