2022. június 17., péntek

MÉLYPONTON AZ ÖRÖKBEFOGADÁS, MIKÖZBEN EGYRE TÖBB A KALLÓDÓ GYEREK A RENDSZERBEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.06.17.


Az elmúlt két évben ezer alá csökkent az évente örökbe adott gyerekek száma Magyarországon, miközben az állami gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők egyre többen vannak. A koronavírus miatti korlátozások sok esetben lassították vagy meg is akadályozták az örökbefogadást. Bár már vége a korlátozásoknak, szakemberek szerint a hivatalok még mindig ugyanabban a tempóban dolgoznak, mintha nem törölték volna el a korlátozásokat. Egy, az OGYSZ által nem publikus felmérés szerint Magyarországon átlagosan – az örökbefogadhatóvá válástól számítva – legalább fél év telik el, mire kiajánlják az első családhoz a gyermeket...

A MAGYAR KISMAMÁK ÚGY ÉRZIK, MAGUKRA HAGYTA ŐKET AZ ÁLLAM

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.06.17.


Aki ma Magyarországon gyereket akar szülni, az a családpolitikai intézkedések révén legfeljebb anyagi jellegű támogatásra számíthat, de a mentális egészség megőrzését segítő szociális védőháló hiányzik, így az állam gyakorlatilag magukra hagyja a nőket a csecsemőgondozás jelentette kihívásokban. Többek között erre a megállapításra jutott Takács Erzsébet, az ELTE TÁTK Társadalomelmélet Tanszékének vezetője, aki tavaly közzétett kutatásában azt vizsgálta, hogy mennyire kapnak támogatást a nők a szülés körüli időszakban.

Takács alapvetően interjús kutatást végzett, de az eredményeit elméleti és történeti keretbe is beillesztette. Tanulmánya arra mutat rá, hogy az állam szerepvállalásának visszaszorulásával és az intézményes szakértői tudás leértékelődésével a rendszerszintű gondolkodás is háttérbe szorult. Nincs olyan intézmény, vagy legalábbis eltűnőben van az a szakmai közeg, amely a kisgyermekes nők segítésén ilyen léptékben gondolkodna.

A 20. század egyik nagy vívmánya volt, hogy minden segítő szakma autonóm cselekvőkké igyekezett formálni az általa támogatottakat. Ez a célkitűzés persze azzal járt, hogy az egyének elfogadták az olyan univerzális értékeket, mint a tudományos igazságosság, és ezzel együtt képessé is váltak a kritikai szemléletre, például meg tudták kérdőjelezni a konvenciókat. A rendszerszintű szakmai gondolkodás eltűnésével ezek a célok is elhalványulnak.

Az állam visszaszorulása és a szakmaiság megkérdőjelezése oda vezet, hogy a rendszerben részt vevő segítők autoritása gyengül, és emiatt a segítők állandó igazolási kényszerben vannak. Az orvos, a védőnő, a szociális munkás tudása és szándékai sokszor magyarázatra és igazolásra szorulnak az adott szituációban, és ez meglepő módon a segítő pozícióban lévő személyek kontrolligényét növeli...

PINTÉR SÁNDOR ZÁRTKÖRŰ ELIGAZÍTÁST TARTOTT, BÉREMELÉS HELYETT LEHET ÖRÜLNI, HA A HUMÁNSZFÉRÁBAN NEM LESZ ELVONÁS AZ IDÉN

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.06.17.


Hogy senki ne értse félre, a belügyminisztert Orbán Viktor és Gulyás Gergely is elkísérte.


Új otthonukkal ismerkedhettek szerdán az egészségügy középvezetői azon a szemlén, amelyet a Belügyminisztérium szervezett a hozzá rendelt ágazatoknak. A humánszférában legfeljebb annak lehet örülni idén, ha nem lesz elvonás – forrásaink többek között ezt a konklúziót vonták le a terület egy részéért is felelős tárcavezető, Pintér Sándor zárt körű szerdai állománygyűlésen mondott beszédéből.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett miniszteri tájékoztatón csaknem félezren hallgathatták meg az egyes területek államtitkárainak bemutatkozását, valamint Pintér Sándor belügyminisztert. A fórumon részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, akit Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elkísért.

Úgy tudjuk a rendezvény elején külön is figyelmeztették a hallgatóságot, hogy tilos hangfelvételt készíteni és fotózni.

Információink szerint csak az egészségügyi ágazatot körülbelül hatvanan képviselték, köztük az ágazati háttérintézmények vezetői, az országos intézetek, valamint a centrum kórházak főigazgatói, továbbá a három szakmai – az orvosi, a szakdolgozói- és a gyógyszerészi – kamara elnökei. Az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek képviselői is meghívást kaptak. A tárcához tartozó egyéb területek – így a közigazgatás, a rendészet, az önkormányzatok, a köznevelés, valamint a gondoskodáspolitika (korábban szociális terület) – középvezetői is jelen voltak.

A rendezvény az államtitkárok bemutatkozásával kezdődött, sokak számára most vált ismertté, hogy a Fülöp Attila által vezetett, és eddig szociális ügyekért felelős államtitkárság neve gondoskodáspolitikaira változott.

Pintér Sándor belügyminiszter főként arról beszélt, hogy a ciklus alatt milyen feladatokat akar megoldani. Lapunk úgy tudja: ezek között nagyjából ugyanazokat a problémaköröket említette meg újra, mint amelyekről a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatáson is szót ejtett...

NEM KIUGRÓ A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG, A RÉGIÓBAN VISZONT SEREGHAJTÓK VAGYUNK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.06.16.


Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével.


Az Index 2018-as rövid összeállításában bemutatta, hogyan változott a magyar államadósság 2002 és 2017 között. A cikkben két fontos számértéket – és ezek hányadosát – emelték ki, melyek segítenek meghatározni egy ország államháztartási hiányának helyzetét: a GDP-t, az államadósságot és az államadóssági rátát, amely az adósságállomány és a GDP hányadosa (vagyis azt jelzi, hogy az államadósság hány százaléka az ország éves össztermelésének). Nézzük meg tehát legelőször ezt a három értéket az Európai Unió tagállamaiban 2002-től 2021-ig...

HORN GYULA ÉS KOMÁROMY GERGELY – KÉT ELFOGADHATATLAN DÖNTÉS AZ ÁLBAL ÉS AZ ALSÓJOBB ORSZÁGÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2022.06.15.


„Akár a felelőtlen ostobaság, akár a rendszerváltozáson átívelő kádárista-posztkommunista hagyomány iránti őszinte csodálat mozgatja a főváros vezetőit, jelképes döntésükkel félreérthetetlenné teszik, hogy Orbán Viktor rendszerének ma nincs alternatívája” – véli Lányi András. Rendszeres vendégszerzőnket a Horn Gyula nevét viselő sétányról meghozott fővárosi döntés hozta ki a sodrából. Többek között. Vélemény...

VILÁGGAZDASÁGI KORSZAKVÁLTÁST HOZ OROSZORSZÁG HÁBORÚJA

G7.HU
Szerző: KOVÁCS KRISZTIÁN
2022.06.17.


Azzal, hogy Oroszország a 2022-es nagy háborújával elkötelezte magát a gyengülő birodalmi sors mellett, és hosszú időre lemondott a világgazdasági integráció kínálta életlehetőségek javáról, valószínűleg sokkal nagyobb hatást gyakorolt a világgazdaság fejlődési pályájára, mint ami a gazdasági súlyából következne.

Az orosz gazdaság önmagában ugyanis jelentéktelen méretű globális perspektívából nézve. 2021-ben a globális GDP 1,7 százalékát tette ki, miközben a globális növekedés 5,5 százalék volt tavaly, de ha a Covid-válság utáni visszapattanás événél korrektebb összehasonlítási alapot keresünk, például a 2019-es évet a maga 2,8 százalékos globális növekedésével, akkor is azt látjuk, hogy

egy átlagos éves növekedés keresztben lenyeli az orosz gazdaság teljes kibocsátását, tokkal-vonóval-rakétával.

Ha ehhez hozzáadjuk az ukrán GDP-t, az sajnos akkor is csak kerekítési hiba lesz, ha a barbár és embertelen orosz agresszió okozta iszonyatos pusztítás előtti számokból indulunk ki.

Az orosz és az ukrán gazdaság méretén messze túlmutató világgazdasági hatások számbavétele során talán anélkül is gondolkodhatunk a lehetséges következmények két csoportba sorolásában, hogy a jóslás veszélyes vizeire eveznénk. A következmények egyik típusába a kifejezetten technikai kérdések tartoznak, amelyek alapvetően a civilizációnk jelenlegi technológiai fundamentumait és az azokra épülő munkamegosztási és hatalmi struktúrákat szembesítik súlyos alkalmazkodási kényszerekkel. Ezek kézzelfoghatóak, szinte triviálisak, mégsem magától értetődő, hogy ezek a fontosabbak, és nem a gazdasági szereplők magatartására, gondolkodására, kockázatérzékelésére, célfüggvényeire gyakorolt hatások – ez utóbbiakat soroljuk a háború gazdasági fejleményeinek másik körébe.

Kétszer öt pontban emeltem ki azokat a tényezőket, amelyeket ebben a pillanatban a legfontosabbnak tartok...

HÁROM NYUGDÍJPÉNZTÁR KERÜLHET BAJBA AZ MNB SZERINT - ÖREGEDŐ TAGSÁG ÉS MŰKÖDÉSI VESZTESÉG NEHEZÍTI A HELYZETET

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.06.16.


Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül három nem felel meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kialakított mérőszámnak – derítette ki az Azénpénzem.hu a jegybank kockázati jelentéséből. A kasszák bő felében egyébként tavaly működési veszteség keletkezett. A szektorban az MNB szerint egyéb bajok is akadnak.

Az MNB friss Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésének (ezt teljes terjedelmében itt találja meg) ismertetésekor azt emelte ki, hogy a viharos időkben is megőrizték stabilitásukat az intézményi befektetők. A jelentést átbogarászva azonban a kép közel sem minden téren ennyire derűs. Határozottan lát ugyanis problémát a felügyeleti hatóság az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

A felügyeleti hatóság egy saját maga által kialakított mérőszám alapján vizsgálja kockázati szempontból a kasszákat. Meglehetősen óvatosan és jókora rátartással járnak el, hiszen a bevételek nullára csökkenése és az elemzést megelőző 3 negyedév átlagos kiadásai alapján ítélik meg, hogy a működésre felhasználható tartalékok kitartanak-e 6 hónapig. A szektorban a jelentés szerint 2021 végén 3 intézmény nem teljesítette az elvárt két negyedéves működési fedezettségi szintet.

Bármilyen magasra is teszik a lécet, az nem jó hír, hogy az idős korra gyűjtögetett megtakarításokat kezelő szervezetek közül több is leveri. Főként úgy, hogy az MNB még más problémákat is lát a szektorban. Tavaly a piaci szereplők közel 60 százalékának (33 intézményből 19) lett a működési eredménye negatív. A teljes egyenleget csak a nem fizető tagok hozamából levont összegek billentették pozitív irányba...

A NEMZETI FOCIALIZMUSBAN NEM LESZ SE PEDAGÓGUS, SE OKTATÁS, SE NEMZET

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.17.


Nem az a sértő a pedagógusokra nézve, hogy a három hete meghívott, az oktatás irányítására kinevezett miniszterek távol maradtak a Pedagógusok Szakszervezetének szerdai tanévzáró, az oktatás gondjait területenként bemutató rendkívüli kerekasztal-beszélgetésétől. Még csak nem is az, hogy csupán Pintér Sándor belügyminiszter küldött egy értesítést arról, hogy elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni, Csák János, a kulturális és innovációs tárca vezetője még erre sem méltatta az érdekvédő szervezetet. És nem is az a sértő, hogy a látszatot politikai fegyverként forgató kormány még arra sem volt képes, hogy legalább a látszat kedvéért odaküldje a minisztériumok egy-egy munkatársát, akik legalább a látszat kedvéért képviselték volna a minisztérium álláspontját.


Ne tessék most azzal jönni, hogy az oktatást újonnan a szárnyai alá vevő belügyminiszter épp most akar kérdőívet küldeni minden pedagógusnak, hogy kikérje mindegyikük véleményét a köznevelési rendszer működésének továbbfejlesztési lehetőségeiről, és a válaszokat beépítse az ágazatot érintő fejlesztési tervbe, mert erről már most lehet tudni, hogy oltári nagy megtévesztés, mondhatnám: látszat. Már csak azért is, mert a kérdőív azok szerint, akik már látták, leginkább a nemzeti konzultációhoz hasonlítható, és a kérdésekre azonnal szájba is adják a választ. Olyan látszatkérdések vannak benne például, hogy ki döntsön a jutalmazásról, az igazgató, vagy a munkaközösség vezetője, vagy minek örülnének jobban: ha az Oktatási Hivatal ellenőrizne, vagy az igazgató, netán a munkaközösség vezető, aztán örülnénk-e a szülő-tanuló visszajelzésének, hogyan számítsák ki, ki a jó tanár. Olyan azonban nincs, amelyik az oktatás égető problémáira keresné a választ.

Így aztán egyelőre titok marad, valójában miért is küldik ki a kérdőíveket. Találgathatunk, hogy azért, mert nem értenek hozzá, vagy nem is akarnak. Vagy már akkora a córesz, hogy ötletük sincs, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást. Esetleg már tudják, de mivel sokak érdekét sértené, nem akarják idő előtt lerántani róla a leplet. Talán azért, mert indoknak mindenképp jó lesz, miután a nekik tetsző válaszokat felhasználhatják saját érveik alátámasztására.

Pedig ami azt illeti, sok mindent hallhattak volna a távol maradt miniszter urak, esetleg helyetteseik, ha tiszteletüket teszik a PSZ kerekasztal-beszélgetésén...

MÉG KEDVEZNE IS AZ EU-S MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁGNAK, DE A KORMÁNY MOST IS VÉTÓZNA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.06.17.


Ismét el kell halasztani egy EU-s megállapodást a magyar kormány ellenkezése miatt. Ezúttal a társasági adó minimális szintjéről kellene megegyezni, ami Magyarországnak kedvezményeket kínálna. Ismét kisegíteni Szerbiát Magyarország az energiaellátással kapcsolatban. A németek most átállhatnának a történelemben a jó oldalra, de Scholz halogat, pedig új keleti politikára lenne Berlinnek szüksége. Nemzetközi lapszemle.

Lengyelország feladta az ellenkezését, Magyarország azonban utolsó akadályként ellenzi a vállalati nyereségadó közös minimális szintjének a megállapítását, így az uniós országok pénzügyminiszterei valószínűleg kénytelenek elhalasztani a mára tervezett szavazást – írja a Reuters. Az egyik forrás arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy a témát nem vették le a miniszteri ülés napirendjéről, de valószínűtlen a megállapodás.

A Reuters szerint a közelmúltig mind Varsó, mind Budapest vitában állt az Európai Bizottsággal, mert az uniós testület jogállamisági és más, európai értékekkel kapcsolatos aggályok miatt visszatartja a világjárvány utáni helyreállítási alap pénzeit. A lengyelek azonban két héttel ezelőtt megállapodtak Brüsszellel, azzal a feltétellel, hogy korrigálják az igazságszolgáltatási reformot. Magyarországgal nem született alku, majd Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon úgy foglalt állást, nagyon veszélyes lenne, ha az Európában dúló háború és a gazdasági kihívások idején növelnék az európai termelők adóterheit, és hogy a magyar gazdaság sikerének az alapját az adócsökkentés lehetősége adja. Az adóemelés munkahelyeket veszélyeztetne – tette hozzá a miniszter.

A minimális adószint előírását a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) javasolta, és a világ több mint száz országa támogatja. Egy uniós diplomata szerint a magyar érvelés nem meggyőző, mert a globális adószintminimum Európa hasznára teremtene esélyegyenlőséget, Magyarország pedig különleges felmentést kapna, vagyis a szabály őrá nézve nem járna negatív következményekkel. „Probléma hiányában nehéz lesz megoldást találni” – jegyezte meg a diplomata.

Az Irish Times szerint a lengyel hozzájárulás előtt egész pontosan 136 ország biztosította támogatásáról a megállapodástervezetet, amely legalább 15 százalékos adókulcs érvényesítését írná elő a nagyvállalatok tekintetében. Az EU olyan irányelv elfogadásával kíván csatlakozni az egyezséghez, amelyet minden tagállamában kötelező lenne beépíteni a nemzeti jogrendszerbe, és így a kérdésben csak teljes konszenzus mellett lehet uniós döntést hozni.

A tervezetnek egyébként lenne egy másik pillére is, amely arra kötelezné a világ száz legnagyobb vállalatát, hogy abban az országban vallja be nyereségét és fizesse az adót, ahol tényleges üzleti tevékenységet fejt ki. Ebben az ügyben azonban a nemzetközi tárgyalások megrekedtek.

A Politico felvetette, hogy a magyarok által az utolsó pillanatban felvetett kifogás összefüggésben állhat a helyreállítási alapok kérdésével, hiszen a lengyelek is annak nyomán adták fel az ellenkezést a minimáladó ügyében, hogy megígérték nekik a helyreállítási pénzeket.

Szerbia érdeklődik az iránt, hogy Magyarország felől, a Barátság kőolajvezetéken át jusson orosz olajhoz, mert arra nem vonatkoznak az uniós szankciók – ismerteti Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentését az EurActiv brüsszeli hírportál, a Jutarnji List című horvát lap közlését átvéve. Ahhoz, hogy ezt az elképzelést megvalósítsák, úgynevezett interkonnektort kellene megépítenie Magyarországnak és Szerbiának.

Szerbia jelenleg főképpen Horvátország felől kapja az olajat, a még a jugoszláv időkben megépített Janaf vezetéken keresztül, amely Omišalj horvát kikötőt köti össze Szerbiával és Magyarországgal. Omišaljba azonban nem „saját lábán”, hanem tengeri tartályhajókon jut el az olaj, ami a szankciók hatálya alá esik – fogalmazott a szerb elnök. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy a Barátság kőolajvezetékhez kapcsolódó interkonnektor megvalósítása nem az első olyan eset lenne, amikor Magyarország kisegíti Szerbiát energiaellátás-biztonsági szempontból: Budapest a múlt hónapban bejelentette, hogy Szerbia 500 millió köbméter földgázt tárolhat magyarországi tározóban.

Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román államfő kijevi látogatásáról azt írta a Frankfurter Rundschau, hogy még márciusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Németországot, hogy vállaljon vezető szerepet Ukrajna megsegítésében, amire Scholz válasza rendre a szövetségesek közös fellépésére való utalás szokott lenni. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy nemrégiban Timothy Snyder amerikai történész, elismert Ukrajna-szakértő is azt hangoztatta egy interjúban, hogy Németországnak most történelmi lehetősége nyílik arra, hogy „a jó oldalra álljon”. Snyder ezzel arra is célzott, hogy annak idején Hitler Németország mezőgazdasági hátországává szerette volna tenni Ukrajnát. A történész szerint ezért is ideje lenne, hogy Németország, „a volt gyarmattartó hatalom” valóban új keleti politikát valósítson meg, hiszen Berlinnek ebben az értelemben az átlagnál nagyobb a felelőssége.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

PINTÉR SÁNDOR ZÁRTKÖRŰ ELIGAZÍTÁST TARTOTT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.06.17.


Orbán Viktor és Gulyás Gergely is elkísérte

A lap úgy tudja, a rendezvény elején külön is figyelmeztették a hallgatóságot, hogy tilos hangfelvételt készíteni és fotózni.

Június 20-ig nem lehet szülni az Uzsoki Utcai Kórházban

A Mohácsi Kórházban június elsejétől nem lehet szülni, az érintetteket a jövőben a 46,6 kilométerre lévő Pécsen látják el. A szolnoki Hetényi Géza Kórházban (amely Jász-Nagykun-Szolnok megye központi kórháza) az akut esetek kivételével csak hétfőn és szerdán lehet szülni.

Megállás nélkül érkeznek a gyerekek a pszichiátriára a járvány felfutása óta

É még rengetegen lehetnek, akik nem jutnak el a megfelelő segítségig.

Nem látni a gyermekek védelmét

Ezeket a kérdéseket az ellenzék sem igazán firtatja, a kormány pedig érthetően hallgat: ahogy a Orbán Viktor a nemzeti válogatott teljesítményével kapcsolatban fogalmazott, „most van ok a szerénységre” A gyermekek védelmét illetően nincs is más lehetőség, mert dicsekvésre ezek után biztosan nincs ok.

Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel

Azt azért megnézzük… Majd ők megmondják…

Hajmeresztő tervet eszelt ki a Fidesz

Irdatlan nehéz helyzetbe hozza az ellenzéket.

Jön a nyár, Németh Szilárd elszabadult

Azért tartják őt a Fideszben, hogy verje a palávert és csinálja a fesztivált, mert addig sem a kormányt hibáztatják az emberek az euró 400 forintot is meghaladó árfolyama és az ettől egyáltalán nem független, naponta dráguló élelmiszerárak miatt. Németh pedig teszi a dolgát…

Minden gyanún és korrupciós látszaton felül

Csak csendben jegyzem meg, hogy a sokat átkozott multicégeknél, úgy nagyjából öt-tízezer forint lehet az az értékhatár, ameddig személyes ajándékot bárki elfogadhat, nemhogy másfél millió forintost. A NAV álláspontját ebben az ügyben még nem ismerem, de azt igen, hogy ilyen szintű korrupcióba a Lajta másik, nyugati oldalán a politikusok csúnyán bele szoktak bukni.

Saját zenekaráról rendezhet dokumentumfilm-sorozatot a Kormorán alapítója

A Nemzeti Filmintézet öt dokumentumfilm és két animációs sorozat gyártásának támogatásáról döntött, lesz itt lovasíjászat és Eperjes Károly is.

A háborús bűnöket kivizsgáló bíróságra akart beszivárogni egy orosz kém

A holland hírszerzés szerint Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov több mint egy évtizeden át építgette hamis személyazonosságát, magát brazil állampolgárnak adta ki, és gyakornoki állásra jelentkezett a Nemzetközi Büntetőbíróságnál. Bátor.

Orosz külügyminiszter: Nem szálltuk meg Ukrajnát

Interjút adott a BBC-nek Szergej Lavrov.

Soha nem látott menekültválsággal fenyeget az orosz élelmiszerfegyver

Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába.

Terrorizmus miatt helyeztek vád alá újságírókat a török hatóságok

Vád alá helyeztek csütörtökön tizenhat kurd újságírót.

Bajba került a Magyar Hang

“A papírárak brutálisan megemelkedtek, egy év alatt immár harmadával nőtt a költség ráadásul euróban fizetünk.”

BOMBAMESE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.17.


Neria emberemlékezet óta hadban állt. Már alig emlékezett rá valaki, de évtizedekkel ezelőtt, még mielőtt Prüsszeliának üzent volna hadat, a Nagy Erkély (aki rengeteg alakban létezett és rengeteg néven neveződött, mint például Miniduce, Trottyos Szar vagy épp Óegygé), Muszkóviával küzdött erősen. Voltaképp karrierjének felívelése és szárnyalása akkor kezdődött, amikor egy nagy ünnepen, ahová senki nem hívta, de odatolakodott és bekönyörögte magát, mikrofonhoz jutott, és fiatalságának minden lendületével kappanhangon ordította a levegőégbe és a tömeg közé, hogy muszkik haza. Mindenki lesett szemre-fejre, mert muszkik nem voltak sehol, de elnézték neki, hadd mondja csak ez a jóravaló fiatalember, nem árt vele senkinek, és készek is voltak elfelejteni az egészet.

Amikor azonban hatalomra jutott először, nekiláttak a nagy történelemírók kitépkedni az összes lapokat minden történelemkönyvből, és újakat ragasztani beléjük azzal, hogy a Nagy Erkély űzte el a muszkikat az országból, ami akkor még nem Neria volt, következésképp a történelmi fejlődés egy alacsonyabb szintjén állt, amit jó lett volna el is felejteni. De ezt nem lehetett, mert akkor nem mondhatta volna kappanhangon, nem kiálthatta volna velőig hatolóan a Nagy Erkély (akkor még a Kis Focista), hogy muszkik haza, ami ma már a történelem kezdetét jelentette, és az örökös háború kirobbanását is. A Nagy Erkély meghirdette a harcot – és hívei csatlakoztak hozzá temérdeken – Muszkóvia, a muszkik, és hazai csatlósaik ellen, akiket tűzzel-vassal irtani kell, mert a nemzetre törnek.

Megemelik a gáz árát meg a rezsit, sőt, turbános idegenekkel hálnak. Ma már Neriának hívják az országot, és a Nagy Erkély olyan régóta van hatalmon, hogy az a képzet alakult ki az egész országban, ez mindig így volt és mindig is így lesz. A Nagy Erkély már mindent bekebelezett, és a muszkikat is legyőzte. Sőt, nagyon jóban lett Muszkóviával, így mind az összes újságjában, rádiójában és a központi teleképen is nagy hangon hadat üzent Prüsszeliának, aki prüsszelisták le akarják vágni a kis nergyermekek kicsi kis kukacát, négereket költöztetnének a spájzba, támadják a kereszténységet, egyáltalán, Prüsszelia a sátán tanyája, akit elneveztek Sorosnak és nagy plakátokat is készítettek róla, hogy ne ő nevessen a végén. Sőt, olyan plakátok is készültek, hogy állítsuk meg Prüsszeliát...

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK NEM MAGYARORSZÁGOT ÉS POLGÁRAIT SZÓLÍTOTTÁK FEL EMBERSÉGRE, HANEM ORBÁNT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.06.16.


Orbán megint Magyarországgal és polgáraival azonosította magát, amikor válaszolt annak a 44 európai parlamenti képviselőnek, akik felszólították, hogy “álljon a történelem jó oldalára”, de azok nem Magyarországot és polgárait szólították fel, hogy fejezze be a tömeggyilkos és népirtó orosz rezsim sunyi és burkolt védelmezését és képviseletét, hanem Orbánt. Orbán 12 éve nem kérdezi meg a magyarokat arról, amit éppen tesz, ő azt csinál, amit akar. A “nemzeti konzultáció” című náci ihletésű propagandacirkuszt ne nevezzük véleménynyilvánításnak, mert az eldöntött dolgokról szól.

Magyarország soha nem hatalmazta fel Orbánt arra, hogy Nyugatról Keletre vigye, senki nem hatalmazta fel, hogy Magyarországot az Európai Unió és a demokratikus Nyugat ellenségévé tegye, s ehelyett Magyarország sorsát és jövőjét az illiberális keresztényfasiszta és náci Oroszországhoz csatolja. Az, hogy 2010 óta minden esetben egyenlőtlen, megváltoztatott választási feltételek mellett egy csaló választáson “megválasztják” nem jelent felhatalmazást ezekre. Minden csalás és hazugság.

Ahogy arra sem hatalmazta fel Orbánt senki, hogy az Ukrajnát törvénytelenül megtámadó oroszok mellé álljon, és akadályozza minden eszközzel az uniós szankciókat. Orbán mindent megtett azért, hogy az Európai Unió hatodik szankciós csomagja ne menjen át, az EU ne tudja az orosz olajszállításokat leállítani, és csak úgy tudták ezt megszavazni, hogy túljártak Orbán eszén: kivették a jelentéktelen mennyiségű vezetékes kőolajszállításokat a csomagból, ezért Orbán arcra esett és nem tudott vétózni. Ezt olyan győzelemként adta elő, mintha megvédte volna a drága orosz olajat...

2022. június 16., csütörtök

GYANÚS ÖSSZEFONÓDÁSOKAT TALÁLT HADHÁZY ÁKOS ROGÁN ANTAL KABINETFŐNÖKE ÉS A VÉGREHAJTÓKTÓL INGATLANT VÁSÁRLÓ CÉG KÖZÖTT

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2022.06.16.


...Nemcsak Rogán kabinetfőnöke, hanem az apja is ingatlanban utazik. Sőt, Rogán Antal propagandaminiszter éppen tőle bérli azt a Csalán úti lakást, ahová a válása után költözött. De ugyanúgy Nagy Ádám apja volt az is, aki a válás után 143 millió forintért megvette Gaál Cecília balatoni nyaralóját. A Nagy család ingatlan-porfóliója akkor is bővült, amikor Nagy Ádám felesége megszerzett egy 131 négyzetméteres önkormányzati lakást az V. kerületi Mérleg utcában, amihez a hitelt maga az önkormányzat biztosította. (2006 és 2014 között Rogán Antal volt a Belváros polgármestere.) Ennyi összefonódás után már az sem meglepő, hogy

2012-ben Nagy Ádám lett Rogán Antal legkisebb fiának keresztapja.A kabinetfőnöknek jól megy a lakberendezés-biznisze is. Az Asztalkultúra Kft. 267 milliós hasznot hozott tavaly, ebből 90 millió osztalékot ki is vett Nagy Ádám, aki egy évvel korábban a 31 milliós nyereségből 25,5 millió osztalékot vett ki...

A REND FELBORÍTÁSÁVAL AKAR PUTYIN ERŐSEBBNEK MUTATKOZNI, DE A KIRÁLY MEZTELEN

G7.HU
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.06.15.


Egyelőre nehéz megítélni, hogy az immár negyedik hónapja tartó ukrajnai háború milyen következményekkel jár, és az hogyan érinti majd Oroszországot. Nem látszik a háború vége, és még az sem, hogy a szemben álló felek milyen feltételek mellett lennének hajlandók fegyverszüneti megállapodást kötni. Az ugyan tudható, hogy az ukránok jelenleg mit tekintenek egy majdani megállapodás alapfeltételének, de hogy az oroszok mikor és milyen feltételek mellett hagynának fel a háborúval, az továbbra sem világos.

Ennek pedig az az oka, hogy míg az ukránok következetesen kitartanak amellett, hogy addig harcolnak, amíg nem szerzik vissza a február 24-e után elvesztett területeiket, addig az oroszok folyamatosan változtatják háborús céljaikat. Kezdetben Ukrajna „demilitarizálása” és „nácitalanítása” volt a meghirdetett cél, ám mára az utóbbi szinte teljesen eltűnt Moszkva szóhasználatából, helyét a tengermellék megszállt területeinek – Herszon- és Zaporozsje megye – Oroszországgal való egyesítése vette át. De ez is változhat, ahogy eddig is nem egyszer láthattuk.

Miután nem tudjuk, hogy mikor és milyen feltételek mellett zárul le a háború, annak következményei is nehezen felmérhetőek. Most épp úgy tűnik, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei sem egységesek abban, hogy miként kellene a háborúnak véget vetni. A németek, a franciák és az olaszok számos jelből ítélve azt tartanák jónak, ha a háború – akár még azon az áron is, hogy Kijev lemond bizonyos területekről – minél gyorsabban befejeződne. Emellett ugyan számos érv hozható fel, de egyben azzal a kockázattal is jár, hogy

egy olyan újabb átmeneti megállapodás születik, ami továbbra sem garantálja Ukrajna biztonságát.

Lehet, hogy ideiglenesen elhallgatnának a fegyverek, de Moszkva bármikor gondolhatna egyet, és újabb ukrán területeket próbálna megszerezni...

„A KÖZOKTATÁS TRIANONJA” – PINTÉR SÁNDOR ÉS CSÁK JÁNOS NEM VOLT KÍVÁNCSI A PEDAGÓGUSOK TANÉVZÁRÓ HELYZETJELENTÉSÉRE

MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2022.06.15.


Pedagógusok, oktatók, gyógypedagógusok, pályakezdők és nyugdíj előtt állók számoltak be a közoktatás helyzetéről a Pedagógusok Szakszervezetének tanév végi kerekasztalán abban a reményben, hogy a kormány ezúttal meghallgatja őket. A kormány illetékesei nem jelentek meg a szerda délelőtti rendezvényen.


Tanévzáró kerekasztalt tartott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerda délelőtt. A rendezvényen megjelent a szakképzéstől a tehetséggondozásig minden terület egy-egy képviselője, hogy beszámoljanak a közoktatás egyre csak mélyülő válságáról.

A közoktatásban dolgozók a magyar társadalmat, kiváltképp a kormányzat képviselőit igyekeztek tájékoztatni, az eseményre hivatalos volt Pintér Sándor köznevelésért felelős belügyminiszer és Csák János szakképzésért felelős miniszter is, azonban ők egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva nem jelentek meg a sajtónyilvános kerekasztal-beszélgetésen.

Jelzésértékű távolmaradásuk erősen kérdésessé teszi, hogy vajon ezúttal hallgat-e a kormány a közoktatásban dolgozókra?
...

TÓTH ZOLTÁN: VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY ÚTJÁN ELKÖVETETT VÁLASZTÁSI CSALÁSRA KÉSZÜL A FIDESZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.16.


Kizárt dolog, hogy spórolás a célja annak a javaslatnak, hogy 2024-ben egy napon tartsák az európai parlamenti és az önkormányzati választást. Tóth Zoltán választási szakértő úgy látja, Kocsis Máté erről szóló bejelentésének hátterében a Fidesz pártpolitikai érdeke áll. A Hírklikknek azt is elmondta, a kormányzó párt a választási törvény útján elkövetett választási csalást akar megvalósítani, és erre már most készülnie kellene az ellenzéknek. Mielőbb tárgyalniuk kell egymással arról, hogy milyen formációban akarnak indulni 2024 júniusában.

– Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy háttérbeszélgetésen közölte, hogy 2024-ben először – és azután mindig – egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás. Az indoka az volt, hogy az állam így 9-10 milliárdot spórolhat. Volt már arra példa, hogy spórolás miatt összevontak szavazást?

– Igen, hiszen költségvetési takarékosság ürügyén az idén áprilisban összevonták az országgyűlési választást és az országos gyermekvédelmi népszavazást. Két héttel azután azonban, hogy kihirdették, mindez milyen spórolással jár, a 10 milliárdos választási költségvetést megemelték 17 milliárdra. Vagyis, valótlanságot állítottak. Most ugyanez a helyzet. Kizárt dolognak tartom ugyanis, hogy összeget lehetne így megtakarítani. Ez egy porhintés, könnyű mondani. Ugyanez a módszer érvényesült, amikor csökkentették az országgyűlési képviselők létszámát. Akkor is azt mondták, hogy rengeteget spórolnak, ha a majdnem 400 fős parlamentet a felére csökkentik. Most már csak 199 képviselő van, de ehhez képest, ma az Országgyűlésre fordított állami költségvetési összeg kétszerese annak, mint amit korábban a 400 fős Országgyűlésre költöttek. Így spórol a Fidesz...

KÉTSZER RONTOTTUK EL: 1990 ÉS 2010 UTÁN – VENDÉGÜNK LÁNYI ANDRÁS [HETIVÁLASZ 128]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.06.16.


Nemrég jelent meg polihisztor barátjáról szóló könyve. A 80-as években ismerkedtek meg, együtt szervezték a Bős–Nagymaros vízlépcső ellen fellépő Duna Kört, a mozgalom által is katalizált rendszerváltástól viszont egyikük sem azt kapta, amit remélt. Ahogy a 2010 után hatalomra került Fidesz-kormányzástól sem. HetiVálasz podcastunk vendége Lányi András, aki a 2015-ben elhunyt Karátson Gáborra emlékszik legújabb kötetében. Ki volt Karátson, és miért releváns ma is írói-festői-irodalmi-közéleti munkássága? Mi köze Bős–Nagymarosnak ’56-hoz, s ki és hol rontotta el az elmúlt 30 évet? Lányi Andrást Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi...

A KORMÁNY KÖVEZTE KI AZ UTAT A 400 FORINTOS EURÓHOZ

TELEX
Szerzők: WEILER VILMOS, BAKRÓ-NAGY FERENC
2022.06.16.


Az orosz–ukrán háborúra és világgazdasági okokra hivatkoznak kormánypárti oldalon, amikor a 400 forintos euróárfolyamot kell megmagyarázni. Ezt viszont nem támasztja alá, hogy a háború kitörése óta a régióból csak a forint gyengül, mind a lengyel złoty, mind a cseh korona tartja korábbi értékét. Megnéztük, milyen tényezők állnak a forint rohamos értékvesztése mögött, és miért lehet kijelenteni: hosszú távú gazdaságpolitikai stratégia, valamint tudatos politikai döntések következménye a gyenge forint.


Globális okai vannak annak, hogy 400 forintra gyengült a forint az euróval szemben

– mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy keddi háttérbeszélgetésen, amelyről a Portfólió számolt be. A forint értéke először pénteken zuhant nagyot (399-re), Nagy szerint ennek az oka az volt, hogy az Egyesült Államokban a vártnál magasabb lett a májusi inflációs eredmény. A lélektani határnak számító 400 forintos árat aztán hétfőn ütötte át az euró, a frissen kinevezett miniszter szerint azért, mert akkor jelent meg az egyik legnagyobb presztízsű gazdasági lapban, a Financial Timesban egy olyan jelentés, amely szerint szinte biztosan recesszió jön az Egyesült Államokban.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint tehát a gyenge forint (azaz a drága euró) oka, hogy romlanak az amerikai és ezzel a globális gazdaság kilátásai, relatíve pedig erősödik az euró. Ezzel az érveléssel az első probléma viszont rögtön az, hogy nemcsak az euróhoz, hanem a dollárhoz képest is gyengül a forint, ami már június elején olyan keveset ért az amerikai valutához képest, mint soha korábban.

Az euró–forint árfolyam alakulását friss amerikai gazdasági adatokkal magyarázni amúgy is furcsa elgondolás, főleg ha számba vesszük, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta közel 50 forintot, azaz több mint tíz százalékot drágult az euró. Erre persze lehetne azt mondani, hogy Magyarország mégis közel van Ukrajnához, függ az orosz piactól, kis gazdaságként pedig érzékenyebb a változásokra, mint a nagy valutákat használó országok...


KUBATOV: A FUTBALLGYŐZELEM JOBBAN FÁJT A KOMMUNISTÁKNAK, MINT ÁPRILIS 3. – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.06.16.


A Fidesz alelnöke feltárta a történelmi diadal egyik rejtett összefüggését

Szóltunk, hogy ez lesz. Abszurdisztán jobban teljesít.

“Megáll az eszem, hogy politikai kérdést csinál mindenki az egyébként tényleg történelmi 4:0-ás győzelemből”

“Nagyon, nagyon remélem, hogy azok, akik messzemenő politikai következtetéseket vonnak le ebből a győzelemből, nem felejtik el, hogy azért ez egy játék. És pont azért játsszák nemzeti színekben, mert mindenkié.”

Hatalmas állami leépítés jön Magyarországon, sok embert kirúgnak

Ezeket az embereket kevésbé fogja lelkesíteni a 0:4.

„Az embereknél el fog szakadni a cérna”

Sok kisvállalkozó már hivatalos értesítést is kapott a szolgáltatótól, s júliustól van, akinek háromszorosra, másnak ötszörösre emelik a villanyszámláját.

A Völner-ügyhöz kötődő kilakoltatásokat vizsgáló bizottságot kezdeményez az ellenzék

Amíg ezek az ügyek nincsenek tisztázva, addig hosszabbítsák meg a kilakoltatási moratóriumot.

A kormány kövezte ki az utat a 400 forintos euróhoz

Az orosz–ukrán háborúra és világgazdasági okokra hivatkoznak kormánypárti oldalon, amikor a 400 forintos euróárfolyamot kell megmagyarázni. Ezt viszont nem támasztja alá, hogy a háború kitörése óta a régióból csak a forint gyengül, mind a lengyel złoty, mind a cseh korona tartja korábbi értékét. nyilván a mimagyaroknak ezt hiába mondja bárki is…

Orbán Viktor válaszlevelet írt 44 európai parlamenti képviselőnek

“Magyarország alkotmánya védi a vallásszabadságot, ezért egyházi vezetők szankciós listára helyezését, a hívektől való elszigetelését Magyarország soha nem fogja támogatni. A béke az egyházak tevékeny szerepvállalásával állhat csak helyre.”

Majd ők megmondják, mely egyházi vezetők kerülhetnek a medve listájára (Iványi).

Magyarország a sereghajtók között a hírekbe vetett bizalom kapcsán

A legmegbízhatóbb magyarországi médiamárkák dobogóján a HVG, az RTL Klub és a Telex áll.

“Ha Orbánnak egyszer igazat kellene mondania, abba tán bele is halna”

“Hatalmas csúsztatások hangzanak el tőle, s mind kommunikációs produktum. Most ugyan kimondta az unió nevét – hiszen általában Brüsszelt emlegeti –, de annak, amit állít, pontosan az ellenkezője igaz.”

Csendben meggondolta magát az Orbán-kormány: bárhova fegyveres erőket telepíthet a NATO

Ez azt jelenti, hogy a NATO az ország bármely területén végezhet csapatmozgásokat, hadgyakorlatot, kiképzéseket bonyolíthat le, valamint fegyveres erőket is telepíthet. Bizonyára mindez megjelent a Magyar Nemzetben és az Origo-n is. (Nem. Még ebben a cikkben SEM említik meg.)

Putyinnal tárgyalt Hszi Csin-ping

Kína kész a továbbiakban is hozzájárulni az ukrajnai helyzet megfelelő rendezéséhez – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán, amikor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Vlagyimir Putyin állítólag ma fontos bejelentést tesz

Orbán is így szokta a képernyő elé matricázni a népet…

MAGYARORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG AZONNALI TŰZSZÜNETET ÉS BÉKETÁRGYALÁST KÖVETEL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.06.16.


Európa kezd belefáradni a háborúba, azonban a többség úgy véli, az azonnali tűzszünet Ukrajnát hozná kedvezőtlen helyzetbe, pontosabban csak rossz békét lehetne kötni, ha engedményeket tenne Zelenszkij a háborút kirobbantó agresszornak, Putyinnak. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Az UEFA Nemzetek Ligájában elért bravúros magyar győzelemmel még mindig tele a nemzetközi sajtó, általában az angolok csúfos vereségének okait elemezve. A brit Daily Star viszont azzal foglalkozott, hogy az angol szurkolók ’rasszista f..szfejek’ kiabálással zavarták meg a magyar himnuszt. Amihez tudnunk kell ugyebár az előzményeket is: a magyar szurkolók három meccstől is el voltak tiltva, miután az ellenfél játékosait rasszistáknak nevezték, akik letérdepeltek a pályán a mérkőzés előtt, épp azért, hogy kifejezzék szolidaritásukat a rasszizmus elleni globális küzdelem iránt. A legutóbbi budapesti magyar-angolon pedig 30 ezer gyereket ültettek be a szervezők – mintegy kijátszva a világkupa szabályait, s még a gyerekek is fújoltak, fütyültek látva a térdelő angol válogatottat. Nyilván a felnőttekről, szüleikről véve példát. Nos, erre válaszoltak az angolok sértő bekiabálásokkal kedden. A cikk a tények ismertetésén kívül nemzet- és lélekelemzésre nem vállalkozott.

600 millió dollárt nyer Magyarország az orosz olajra kivetendő adóból – olvasom a Forbes magazin orosz kiadásában, amelyre az Eurointelligence intézet most közzétett kutatásaiból derült fény. Таиса Мельник cikkében azt írja, miután Magyarország nem csatlakozott az olajembargóhoz, 25%-os adót vet ki az orosz olaj és a világpiaci olajárak közti különbségre. Ez amolyan burkolt profit a kormány számára, ami egy ilyen méretű gazdaság számára, mint a magyar, nem is olyan rossz bevételi forrás. Az írás emlékeztet arra, hogy az olajembargós tárgyalások során a magyar külügyminiszter először 700-750 millió dolláros kompenzációt kért az Uniótól, kisvártatva új összeget jelentett be: öt évre 15-18 milliárdra emelte a tétet, amennyiben megtiltanák Magyarországnak az orosz olajimportot. Ami végülis nem következett be.

Az orosz Argumenti portálról megtudtuk, hogy Magyarországra vezényelték Илларион Алфеев metropolitát. A moszkvai patriarchátus nemzetközi kapcsolataiért felelős egyházvezetőnek háborúellenes nézetei miatt kellett hazánkba jönnie, hogy itt vezekeljen bűnéért. Ugyanakkor az írás megemlíti, hogy Magyarország harcolta ki Brüsszelben, hogy Kirill pátriárka ellen ne vezessen be az EU semmilyen büntető intézkedést az Ukrajna ellen indított háború miatti megtorlásként. Hogy ezek után itt lenni hazánkban, büntetés-e vagy sem Illarion metropolitának – nem tudni. Az eleve büntetésnek tekinthető, hogy alig több mint 10 fő hazánkban a rendszeres pravoszláv ortodox egyházba járó hívők száma.

A hónap végére akár el is nyerheti/ki is érdemelheti Ukrajna az uniós tagjelölti státuszt. Ennek kapcsán a kanadai Geopolitical Monitor portál összehasonlítást végez. Valószínűleg a demokratikus berendezkedés, a jogállami, azaz a koppenhágai kritériumoknak már most jobban megfelel Ukrajna, mint például Magyarország, amelyik csatlakozása óta fokozatosan építi le demokratikus intézményrendszerét. Az írás ugyan kitér arra is, hogy problémák vannak Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is, utóbbiaknál legfőképp az elharapódzott korrupció miatt, azonban az ezekkel való összevetésben is Magyarország az, amelyik kilóg a sorból, ha az uniós értékrendről van szó.

Tovább bomlik az európai egység az orosz-ukrán konfliktus megítélésének a kérdésében – ezúttal nem a szankciók miatt, hanem – az azonnali tűzszünet és tárgyalások követelése okán. Magyarország és Olaszoroszág utóbbit követeli, különvéleményt megfogalmazva a többséggel szemben – írja többek között a szerdán Brüsszelben tartott NATO-tanácskozást összegezve a Washington Times, de az orosznyelvű News.ru portál is. Ez egyrészt érthető - látva az egyre nagyobb és súlyosabb ukrán illetve orosz veszteségeket, másrészt a háború globális gazdaságra gyakorolt hatása szempontjából is elfogadható álláspont. Európa kezd belefáradni a háborúba. Azonban a többség úgy véli, az azonnali tűzszünet Ukrajnát hozná kedvezőtlen helyzetbe, pontosabban csak rossz békét lehetne kötni, ha engedményeket tenne Zelenszkij a háborút kirobbantó agresszornak, Putyinnak. Az ukrán elnök azonban mind a mai napig ahhoz tartja magát, hogy egy zsebkendőnyi területet sem akarnak átengedni az oroszoknak, sőt még a Krím visszaszerzését is szóba hozza általában. Az Egyesült Államok és a NATO álláspontja: akkor fognak bármilyen békekötést támogatni, ha az Zelenszkij kormánya számára is elfogadható. Biden elnök nemegyszer üzent Putyinnak, távozzon a hatalomból.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KI A HÜLYE?

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.16.


Nem mintha jobb dolgunk nem akadna, de ha már korábban nekiláttunk, csak figyelemmel kísérjük, mi zajlik a Ryanair légitársaság és a kormány között extraprofitadó ügyben. Mert, ha épp nem a mi bőrünkre menne ez az egész, hatalmasan jól szórakozhatnánk rajta. De egy kicsit így is. Ismeretes, és mi is tudjuk, de azért idézzük meg, hogy pártunk és kormányunk extraprofitadóval sújt jónéhány ágazatot a gazdaságban, köztük a légitársaságokat is, hogy tömnék be azt a méretes lukat a költségvetésen, amit Orbán választások előtti eszetlen pénzszórása, valamint az ütött, hogy az Unió nem utal kies hazánknak apanázst arra hivatkozva, hogy azt itt ipari mennyiségben ellopják.

Ennyit az indokokról és kormányunk rablóbanda jellegéről, amely látens állapotból átfordult mainfesztbe, azaz, egészen látványosan fosztogatnak, mert mindenkit hülyének néznek maguk körül, de ez nem megy a végtelenségig, és a jelek szerint most érkeztünk el a határhoz. A Ryanair ugyanis – mint már arról is elmélkedtünk – nagy hangon kijelentette, hogy ő az utasonkénti uszkve tíz eurót tovább passzolja annak, akinek tudja, azaz reánk. Kormányunk azonban ilyen nergőzös és fostos karikás ustoros lendülettel ráküldte a fogyasztóvédelmet a röpcsisekre, illetve vizsgálják az árképzésüket is, hogy mennyire dolgozó népünk ellenségei, amit viszont végképp nem tehetnek. Mindenki olyan árat szab meg, ami neki jó.

Illetve, amennyiért az árut – esetünkben a röpülést – el tudja adni. Ahhoz semmiféle államnak semmiféle köze nincsen, s hogy mégis megtették ez udvariatlan lépésre késztette a Rynairt, jelesül, hogy lehülyézte Nagy Márton a valagán tojáshéjat hordó gazdaságfejlesztési minisztert. Erről az új fejezetről beszélgetünk máma, és a végén nagyon jól fogunk szórakozni, erről kezeskedem. Vagy pedig sírdogálunk kicsit kínunkban, illetve együtt a kettőt, ami maga a groteszk. A Ryanair ráhozta a döbbenetet az egész NER hóbelevancra, amelyik meg van győződve a saját zsenijéről és tévedhetetlenségéről, ami valahonnan onnan eredhet, hogy még Mészáros is okosabb mint Zuckerberg. És akkor innen nézvést képzeljük el a többit.

Látjuk őket? Köszönöm. Nos, nekik, illetve név szerint a tojáshéjas Nagy miniszternek üzente azt a Ryaniar, hogy: „Küldeni fogunk neki egy új könyvecskét, a Közgazdaságtudomány a hülyéknek címűt, reméljük, hogy tanulmányozni fogja, és meg tudja magyarázni, miért vetettek ki extraprofitadót egy olyan veszteséges iparágra, mint a légitársaságoké”. Delikát, Nagy miniszter minden bizonnyal azóta is kapkodja a levegőt, mert ilyenhez ők szokva nincsenek, de még ezt is lehet fokozni. Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója ugyanis egy interjúban nem kevesebb, mint ötször hülyézte le ezt a mi miniszterünket, ráadásul akkor, amikor az angolok legyőzésével nemzeti öntudatunk kiverte a plafont a hold felé haladva...

MILLIÓS UKRÁN MENEKÜLTTÖMEGRE HIVATKOZIK A KORMÁNY, VÉDELMET CSAK TÖREDÉKÜK KÉR A MAGYAR HATÓSÁGOKTÓL

24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2022.06.15.


A kormány szerint már meghaladta a 1,3 milliót az Ukrajnából – akár Románián keresztül – Magyarországra érkezett menekültek száma. A hazai hatósághoz ehhez képest – a június 9-i hivatalos közlések alapján – 24 615 ukrán állampolgár fordult menedékes (ideiglenes) védelemért, ebből 17 076-ot már el is fogadtak. A Magyar Helsinki Bizottság érdeklődésünkre közölte, uniós országokban eddig több mint 3,2 millió ukrán regisztrált ideiglenes védelemért, szóval a magyar részvétel a menekültek érdekében tett uniós erőfeszítésben nem éri el az 1 százalékot sem. Úgy értékeltek, hogy ukrán menekülő (ebbe beleértik az ukrán-magyar kettős állampolgárokat is) 100 ezernél nemigen lehet több az országban, és 50 ezernél aligha vannak kevesebben. Pontosabb adatok majd az őszi népszámlálás után lesznek.

A háború kirobbanása óta meghaladta a 700 ezret az Ukrajnából közvetlenül Magyarországra érkezett menekültek száma a kormányzati statisztikák szerint, arra vonatkozóan viszont egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hogy közülük mennyien maradtak itt. Ugyan a rendőrségi tájékoztatók szerint továbbra is naponta több mint tízezren lépik át a határokat Ukrajna felől, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültek közül rengetegen szinte azonnal továbbállnak nyugat-európai országokba, hogy ott kezdjenek új életet, de az idő előre haladtával egyre többen inkább visszatérnek a hazájukba.

Hogy mi a valóság a Magyarországon maradt ukrán menekültek számával kapcsolatban, arra az őszi népszámlálás adatait követően lehet majd következtetni. Bár a Magyarországon tartózkodás jogcímére a népszámlálási kérdőív nem kérdez rá, a magyar állampolgárok mellett a hazánkban élő külföldieket is megszámlálja...

HADINAPLÓ – UKRAJNAI HELYZETKÉP A HÁBORÚ 111. NAPJÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2022.06.15.


Az ukránok még tartják magukat a Donbaszban, de a védelmi tárca információi a hadianyag-tartalékok kimerülésére utalnak. Amerikából alig érkezett nehézfegyverzet a védőknek. Lépések történtek az ukrán gabona exportjának felgyorsítására. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 111. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.


A legfontosabbak röviden:

- Ukrajna nyugati megyéit is érték rakétatámadások.

- A Donbaszban az ukránok még mindig tartják magukat.

- Összesített jelentés érkezett a Kijevnek átadott fegyverszállítmányokról. Az ukrán vezetés a nyugati szállítmányok felgyorsítását és mennyiségi növelését kéri.

- Lépések történtek az ukrán gabona exportjának felgyorsítása érdekében – a középhosszú távú probléma az Ukrajnában lévő tárolókapacitás nagysága.

Részletes helyzetkép:

Luhanszk megyében az orosz erők folytatják a támadásokat a védők állásai ellen az ukrán ellenőrzés alatt fekvő településeken: a Szjevjerodoneckben lévő „Azot” üzemben, a Liszicsanszktól délre található Toskivkában [Тошківка], Zolotében [Золоте] és Vrubivkában [Врубівка]), illetve Szlavjanszktól északra, a Harkivból a Donbaszba tartó M03-as autópálya nyugati oldalán, Krasznopilljánál [Краснопілля]. Bahmuttól északra és délkeletre, a Bahmut–Liszicsanszk országúton fekvő Beresztove [Берестове] és Novoluhanszke [Новолуганське] településeken, illetve a Donyeck, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyék határterületén Novopalivka [Новопавлівка] irányában található Sevcsenko [Шевченко] ellen végrehajtott támadásokat az ukránok visszaverték. Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonalon támadja az ukrán állásokat és azok hátát – a harctérségeken kívül elsősorban Harkiv és Mikolajiv térségében, illetve a Krivij Rihtől délre fekvő területen (Mikolajiv környékén ukrán ellentámadással találkoznak). A Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásait szintén lövik [tüzérséggel]. Rakétatámadásokra kerülhetett sor a Hmelnickij, a Lemberg és a Ternopil megyében (a lembergi területen Zolocsiv [Золочів] közelében). A védők a rakéták egy részének lelövéséről tájékoztattak. Az ukrán hadsereg Légierejének Parancsnoksága felhívja a figyelmet arra, hogy hiányzik az a rakétavédelmi rendszer, mely hatékonyan tudná megállítani az orosz támadásokat..
.

LŐRINC GAZDA TEJBEN FÜRDIK, ÉS SAJNOS MI VAGYUNK A TEHÉN - A 444 NÉGY KIEMELT CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.06.16.


Jó reggelt! Alapvetően szép időnk lesz, bár az OMSZ előrejelzése szerint némi jégeső se lehetetlen estefelé.

4 fontos cikk: