ORBÁN TÖRÖKORSZÁGBA MEGY – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA.HU
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.16.

A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) csúcstalálkozójára

A rendkívüli csúcstalálkozó legfontosabb témája a februári törökországi-szíriai földrengés lesz.

EP: Az EU politikájával ellentétes Szijjártó februári minszki útja

A Fidesz frakció kiakadt, hogy bírálni merték a külügyminisztert. (Hiszen csak dicséret illeti…?)

EP-jelentés: A KESMA a bizonyíték, hogy a független magyar médiát felszámolják és rákényszerítik az Orbán-kormány szolgálatára

A Médiatanács elnöke megkérte a média helyzetét vizsgáló EP-delegációt, hogy ne jöjjön többé Magyarországra.

Még itt: Szele Tamás: Merre tovább, magyar sajtó?

Fideszes képviselő: akié a sajtó, annak az értékeit közvetíti

A március 13-án megszervezett eseményen a helyi média tevékenységét Balaicz Zoltán polgármester és Vigh László országgyűlési képviselő “méltatta” Zalaegerszegen.

Megint készül valamire Mészáros Lőrinc a médiában?

Hogy mi célból jött létre a médiában való aktivitásra utaló névvel (Status Media Project Kft.) ez a vagyonkezelő cég – amely immár a sokadik ilyen profilú társaság Mészáros érdekeltségei között –, azt nem tudni.

Így támogatja a Stadler Rail Orbán Viktor rendszerét

A Magyar Hang lapigazgatója három másik magyar hetilappal együtt magyar bíróság előtti pert és az Európai Bizottságnál panaszt tervez. Állításuk szerint az Orbán-kormány torzítja a versenyt azzal, hogy kizárólag a kormánypárti médiumoknak ítéli oda a hirdetéseket, és ezzel masszívan korlátozza a médiaszabadságot. És ebben a svájci Bussnang vonatgyártói is benne vannak.

Nem önmagában az akkumulátorgyártással van probléma

Hanem minden mással. A kormány azonban makacsul kitart az akkumulátorgyártási kapacitások kiépítése mellett, Debrecenben már elkezdődtek a munkálatok, a gyárat a tervek szerint 2025 körül adják át.

GDP: nincs kanyarban előzés vagy tüdőn lőtt Európa, csak magyar lemaradás

Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.

Több ezer tanár sztrájkol ismét

A sztrájkkal párhuzamosan sztrájktárgyalás is zajlik a kormány és az érdekképviseletek között.

A már emlegetett Palóc Toborzó videója:

Az Orbán-kormány lenullázná Budapest vonzáskörzetében a zöldmezős projekteket

A szigorítás az egész országra érvényes lenne, ám világosan látszik, hogy leginkább Budapest agglomerációjára „céloztak”: az új építkezések indításához olyan feltételeket szabnának, amelyeket a vonzáskörzet településein szinte lehetetlen lenne teljesíteni.

Varga Judit Schmidt Mária nyomdokaiba lépett

Ő azt tudja, hogy ki a felelős a háború elhúzódásáért (Brüsszel).

Bagira helyett r-a-b-i-g-a

A Palóc Videotéka feldolgozta Beton.Hofi cenzúrázott dalát. Azért így sem fogják sokat játszani a Petőfi rádióban 

Kisiskolásokat képeznek ki katonának az oroszok a megszállt Krím félszigeten

Egy újságíró által megosztott videón gyerekek, kisdiákok láthatók, amint géppisztolyok tisztítását, szét- és összeszerelését gyakorolják, valamint az is, hogy katonai gyakorló 

öltözetben végeznek közelharc-gyakorlatokat.

Kishuszártoborzóról üzent a miniszter: szárazon kell tartanunk a puskaport 

ITT OLVASHATÓ 

NEMZETI ÜNNEP: ORBÁN-PIZZA ÉS A MEGAFONOS IFJAK A KISKŐRÖSI PILVAXBAN

444 VIDEÓ / YOUTUBE
Szerzők: Ács Dániel, Rényi Pál Dániel
2023.03.16.

- Hogy csúszik a narancsos, jalapenós pizza?

- Hol vannak itt a kiskőrösiek?

- Kik azok a rajongók, akik már másfél órával a kezdés előtt a színpad előtt állnak?

- Miért nem annyira fájó a magas infláció?

- Orbán Viktor származásának legendája.

- Petőfi békéje.

- A kiskőrösi március 15-én jártunk.

- Operatőr: Kristóf Balázs

ITT NÉZHETŐ MEG

ÁTHALLÁSOK ÉS VONYÍTÁSOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.16.

Az egyik budapesti iskolában az igazgató lefújta (betiltotta) a diákok március 15-i, ünnepi előadását, mert beszart. Az iskoláját féltette vagy csak saját magát, nem tudni és nem is érdekes, de az agyában bekapcsolt a Menyhárt Jenő (Bizottság) által megénekelt kopasz cenzor, és így cselekedett, ahogy. Indoka a látványos és lehangoló akcióra az volt elmondása szerint, hogy a gyermekek előadásában Petőfi „Akasszátok fel a királyokat” című versének szavalása során a refrén egy helyen „elnyelődött” úgymond, így Orbán Viktort lehetett odagondolni. Nem tudjuk, nem hallottuk az akusztikát.

Bár elnyelődés nélkül is előfordulhat ilyen baleset, ám ennek megakadályozására gondolatrendőrségre volna szükség, ilyenje azonban igazgató úrnak nincsen. „Ha ez kimegy, vége az iskolának” – mesélte még a lehangoló döntésről, s bár a tudósítások nem írják, magunk látjuk, amint reszket a lába, és csorog róla a jéghideg izzadság, ezért inkább a magunk részéről sajnáljuk szegény direktort, hogy ilyen országban kell élnie. Bár hozzá tesszük, hogy mi is ebben tengetjük magunkat. A diákok a döntés után forradalmat játszottak az iskolában, petíciót fogalmaztak, aláírásokat gyűjtöttek, ilyenek.

De ez nem az a nap volt, nem az az óra és perc, amikor ügyüket jóvégre vihették volna, az ünnepi műsor tehát elmaradt. És az iskola, valamint annak igazgatója így áll előttünk a kiábrándító képben, a gyermekek pedig találkoztak a valósággal, ahol majd felnőtt korukban elmesélik nekik, hogy az élet nem habostorta, Pelikán. Viszont, mivel ünnep volt, és épp március 15-e, a kedves vezető is adott műsort, s pont Petőfi szülőházánál, mert odaette a rossebb, ahol azt hozta a hallgatóság és az összes magyarok tudomására, hogy mindannyiunkban lakik egy kis Petőfi. Szép gondolat.

Ugyanakkor az is látszik, hogy az emlegetett iskola diákjaiban megbúvó kis Petrovicsot képen vágták, és hiába akarták volna elmondani, hogy akasszuk fel a királyokat, mert ettől mi állítólag indultunk volna Kiskőrösre ezt a miénket fölkötni. Így lehet elképzelni a félelmeket és reszketéseket mindkét oldalon, viszont az a kérdés motoz bennünk mindenképp, hogy maga I. Orbán V. nagykirályunk, amikor a tavaszi szélben Petőfit dicsőítette, végig gondolta-e, hogy épp a költő az ő fajtájával mit is csinált volna. De ezt sosem tudjuk meg, mert lekaszabolták őt az oroszok, amit viszont nagy királyunk elfelejtett megemlíteni.

Elhallgatva, szemlélve így az aktuális ünnepi delíriumot, az a benyomásunk támadt, hogy ott, Kiskőrösön a beteg épp Petőfinek álmodja magát. Olyan tulajdonságokkal ruházta őt fel, amit magának is szeretne tudni, de ez nem igazi nóvum nála. Emlékezhetünk, a futball vébé után Messinek képzelte magát, a pici embernek, aki meghódítja a világot, és az a lába előtt hever. Ezúttal Petőfi lett. Előfordulnak ilyen balesetek a betegség lefolyásában, ám ebben az egész történetben csak az a zavaró, ha ő álmodhatja magát világforradalmár költőnek, gyermekeink miért nem tehetik meg ezt. A szelleme elveszi a játékukat.

Ám ne higgyük, hogy a kisdedek móka nélkül maradtak ezen a napon. Úgy fogalmazhatnánk, annak képzelhették magukat, amit a hatalom megengedett nekik, s itt, minálunk, a fatornyosomban épp kicsi huszárnak. Viszont nem akárhogyan. Nálunk a soknevű honvédelmi kaszinós járt emelni az ünnep fényét és utat mutatni tévelygő lelkeinknek, de már maga a megemlékezés címe is beszédes volt: „Ágyúinkat ismét nyugat felé fordítjuk”. No most, Buddhában testvéreim, engemet tessenek fölkötni, ha ebben viszont nincs ordas áthallás, csupán a másik irányba, amit viszont lehet ezek szerint...

ITT OLVASHATÓ

SZÉLES TÁRSADALMI EGYEZTETÉSEN ALAPULÓ REFORM KELLENE AZ OKTATÁS ÉRDEMI VÁLTOZÁSÁHOZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.14.

Sűrű napok zajlanak a pedagógusok érdekvédelmében. A szakmai és civil szervezetek is elfogadhatatlannak tartják a kormány által javasolt, oktatást érintő törvénymódosításokat. Úgy vélik, azok csak tovább mélyítik az oktatás problémáit, és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A szervezetek nem is tétlenkednek. A PSZ és a PDSZ sztrájkot hirdetett, a TASZ a Helsinki Bizottság és a CKP kritikáját eljuttatta a kormánynak, a Szülői Hang petíció küldésére buzdított. Hétfőn megkezdődött a kirúgott tanárok első pere. Közben a Belügyminisztérium közölte, már 15 ezer pedagógus véleményezte a teljesítményértékelési koncepciót.

A kormány március 2-án bocsátotta véleményezésre – a köznyelvben „státusztörvényként” elhíresült – köznevelési törvénymódosításának a tervezetét. Eszerint megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, s más kérdésekben is csökkentenék a pedagógusok társadalmi rangját és egzisztenciális biztonságát. Ugyanakkor a tervezet egyáltalán nem veszi/vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az utóbbi egy évben megfogalmaztak.

A Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a PDSZ és a PSZ-szel közösen állt ki a tervezet ellen, és felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés nem segíti, hanem tovább csorbítja a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A tanulók fegyelmi ügyekben kiszolgáltatottabbá válnának és a módosítás – miután a tanévet elnyújthatóvá teszi – azt sem veszi figyelembe, hogy a gyerekek számára fontos az oktatási-nevelési környezet stabilitása. Szerintük széles társadalmi egyeztetésen alapuló reformra lenne szükség ahhoz, hogy érdemi változás történjen az oktatásban. Ez a törvénytervezet nem reagál az oktatás problémáira, sőt, a pedagógusok jogállásának és az iskolák működésének átalakítása sérti a diákok oktatáshoz való jogát. Az új rendszer egyes elemei ráadásul kifejezetten retorzió jellegű válaszlépések a tanársztrájkra és a szülői, tanulói tiltakozásra. Az említett szervezetek elvárják, hogy a kormány ebben a formában ne terjessze a tervezetet a parlament elé, hanem folytasson valós egyeztetést a szakmai és civil szervezetekkel...

ITT OLVASHATÓ

KIÁLLHATATLAN HŐS, ÖNELÉGÜLT ZSENI – PETŐFI NEM KEVÉSBÉ TISZTELETRE MÉLTÓ, HA A NEGATÍV OLDALÁT IS ISMERJÜK, SŐT!

24.HU
Szerző: OROSZ R. ZOLTÁN
2023.03.15.

Magyarország megannyi falujának főutcája Petőfi, és biztos, hogy nincs az országban olyan település a fővárostól a legkisebb zsákfaluig, ahol ne lenne elnevezve jelentősebb közterület a Nemzeti Dal költőjéről. Tiszteljük a lenagyobb magyarként számon tartott Széchenyit és a talán leghíresebbet, Puskás Ferencet is, de vitán felül a kétszáz éve született, mindössze huszonhat évesen meghalt költő-forradalmár a magyar kollektív emlékezet legnagyobb hőse. De mikor és hogyan alakult ki Petőfi Sándor kultusza és mennyi belőle a mítosz? Katona Csaba történészt, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársát kérdeztük.

A nyolcvanas évek még éppen létező szocializmusát megélő emberként elgondolkodtatott, hogy Petőfi legendája vajon mennyire a második világháborút követő rendszerek terméke. Magyarországon nem forradalommal jutott hatalomra Rákosi proletárdiktatúrája, a tanácsköztársaságba torkolló őszirózsás forradalom emlékezete pedig már akkoriban meglehetősen ellentmondásos volt, a negyvenes-ötvenes években pedig bőven éltek még élő szemtanúi. Vagyis a kommunista vezetők kénytelenek voltak egészen 1848-ig visszatekinteni hősökért.

A Kádár-korban a karácsony és a húsvét mellett március 15. volt a legnagyobb kollektív ünnep, már kiscsoportban, társas lénnyé válásunk legkorábbi szakaszában megtanultuk, mit jelent, ha a kokárdaviseléssel egy eszme történetében válik közösséggé egy csoport. Hamarabb tanultuk meg a „Talpra magyart” elszavalni, mint elolvasni. Hamarabb tanultuk meg, mint a Himnuszt.

Katona Csaba azt mondja, mindez igaz, de Petőfi kultuszát nem a pártállami évtizedek teremtették meg, csak nagyon ráerősítettek.

A pártállam születése lényegében egybeesett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc századik évfordulójával. Nem tartott sokáig felismerni, hogy Petőfi, az alulról jövő tehetség, aki a népies versezetet beviszi a magyar irodalomba, aki életét áldozza a szabadságharcban, aki költeményeiben a világforradalmat hirdeti, nagyon belepasszol a mindent uraló szocialista ideológiába, főleg, ha a személyét és az életét kissé hozzáigazítják.

Ebben az időszakban kezdődött a közterületek Petőfire nevezése, az emléktáblák avatása...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN, AMIT ROSSZUL TUDTÁL PETŐFIRŐL

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.03.15.

Osztovits Szabolcs, a Fazekas nyugdíjas irodalomtanára idén megjelent könyvében egy sor Petőfi-legendával leszámol, kiigazítja vagy összefésüli az ellentmondásos részleteket, megcáfolja az alaptalan anekdotákat, miközben olyan epizódokat hoz felszínre, amelyek az elmúlt 174 évben homályban maradtak.

„Az volt a fő célom, hogy legendák nélkül, okiratok, kortársi visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján rekonstruáljam Petőfi Sándor életét és munkásságát. A kötet nem akarja módosítani a nemzettudatban élő Petőfi-képet, sem mítoszépítő, sem mítoszromboló szándék nem vezette az 1823. január 1-jétől 1849. július 31-ig terjedő életút és alkotói pálya rögzítését” – írja Osztovits Szabolcs a Sors nyiss nekem tért – Petőfi Sándor életének krónikája című monográfia előszavában.

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium ma már nyugdíjas irodalomtanára szándéka ellenére mégis egy sor legendával leszámol a kötetben, kiigazítja vagy összefésüli az ellentmondásos részleteket, megcáfolja a sosem volt eseményeket elbeszélő anekdotákat, miközben olyan epizódokat hoz felszínre, amelyek az elmúlt 174 évben homályban maradtak.

A 26 és fél év történéseit szinte napról napra elbeszélő krónika mellett Osztovits külön fejezetet szentelt azoknak, akik Petőfi Sándor életében említésre méltó szerepet játszottak. A 217 rövid portréban családtagok, rokonok, diáktársak, tanárok, múzsák-szerelmek, katonák, színészek, költők, írók, politikusok, könyvkiadók, cenzorok szerepelnek. A harmadik rész a Petőfi rövid, de annál sűrűbb életében megjelent köteteket lajstromozza, számba véve a beharangozókat, a lapokban és folyóiratokban megjelent recenziókat, valamint a sajtóvitákat...

ITT OLVASHATÓ

TALPRA MAGYAR, ÍRTA PETŐFI SÁNDOR

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.03.15.

...Az a virágzás ebből a versből sarjadt ki. Annak az árát Petőfi Sándor fizette ki a harcmezőn.

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)

De rabok leszünk mindörökre, mert a szabadságra alkalmatlanok és méltatlanok lettünk. Nekünk fényesebb a kardnál a lánc, az ékesíti a magyar kart. Rabságban élünk, vagy elmegyünk olyan népek országaiba, akik különbek voltak nálunk, kivívták és megőrizték a szabadságukat. Sokan más szabad népek országából is a zsarnokot éltetik, a diktátort támogatják. Mások a rabságból és a zsarnokságból köpködnek szabad népekre, akik segíteni akarnak. De ők ellökik a segítséget. Petőfit is. Ennél nagyobb szégyen és gyalázat nincs. Mi nem lemossuk, hanem növeljük a gyalázatot.

Miért van ez így? Mert ennek a népnek drágább a rongy élete, mint a haza becsülete. Ezek a fogalmak semmit nem mondanak neki. Mindenki Pató Pál lett. Szerencse, hogy Petőfi ezt nem érhette meg. Nem látja a sok sehonnai bitang embert, akikért teljesen feleslegesen adta az életét. Akik arra sem képesek, hogy megőrizzék és tisztán tartsák az áldott emlékét. Orbán Viktor ezzel átlépett egy nagyon súlyos határt. Ha a magyar nép nem is, a történelem és a sors elégtételt vesz rajta ezért az átkozott gaztettért. Ahogy a magyarokon is, akik ezt hagyták. Megérdemlik egymást.

ITT OLVASHATÓ

KARDOS ANDRÁS: KÖVETELJÜK A CENZÚRA – BEVEZETÉSÉT!

SZABADSÁG KLUB
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.03.14.

Demeter Szilárd a forradalom nemzeti ünnepének előestéjén új dimenzióba helyezte saját hűségét ’48 eszméihez.

Történt, hogy egy nemzetközi könyvvásáron a magyar pavilonban kiállították a Meseország mindenkié című mesekönyvet, tudják ez az a mű, amelyet a magyar kultúra éber őre, Dúró Dóra ledarált, ugyanis, mint azt most Demeter főmegbízott kifejti, a könyv szerintük a „genderpropaganda” terméke, és mint ilyen ledarálandó. Plusz még kiderült, hogy egy Demeter által kinevezett fordítói kollégium pénzt szavazott meg a könyv fordítására.

Mindez a rémtörténet arra indította Demeter Szilárdot, a ’48-as forradalom autentikus örökösét, hogy az ünnep előestéjén egyfelől feloszlassa a Kuratóriumot. Másfelől pedig, de ez olyan szép, hogy idézem őt magát:

 „A Petőfi Kulturális Ügynökség a nemzetközi könyvvásárokon a magyar kiadók számára csupán lehetőséget biztosít a bemutatkozásra és tárgyalások lefolytatására. Eddig minden kiadó maga döntötte el, hogy milyen könyveket tesz ki az ablakba. Ezután előzetesen bekérjük a kiadványok listáját alkotmányossági vizsgálatra.” (Írta a Mandinernek - ahogy arról beszámolt a Klubrádió is.)

Namármost. Demeter a forradalom lángjának éber őre, abbeli aggodalmában, hogy a magyar alkotmányosságot néki kell védenie, nem beszélve annak szelleméről, amit dettó, és még továbbá a „genderpropaganda” elleni forradalmi küzdelem hevében ezentúl előzetesen bekéri a kiadóktól a nemzetközi könyvfesztiválokra kivinni szándékozott műveket „alkotmányossági vizsgálatra.”

Akkor most tegyük tisztába. A Petőfi Irodalmi Ügynökség (sic!) főnöke vagy elnöke, most tessék figyelni: be akarja vezetni a cenzúrát magyarhonban.

Lássuk be: ez nem semmi, különösen a 12 pont árnyékában. Még továbbá, hogy csavarjon is egyet az ügyön, közli, hogy ő nem akar cenzúrát, csak a gyerekeit védi:

„A magam részéről a továbbiakban sem szeretnék cenzúrát – de gyakorló apaként gyermekeink védelmét mindennél fontosabbnak tartom.”

Lássuk be, így azért mindjárt más. Felszámolok egy kuratóriumot mert „hibás” döntést hozott, bekéretem a könyveket előzetes „alkotmányossági vizsgálatra”, mert mindennél fontosabb az alaptörvényi szellem és gyermekeink védelme.

Akkor szögezzük le: Csakis egy diktatúra vezethet be cenzúrát, a szólás és a kultúra szabadságát védő demokrácia soha. Még a létezett szocializmusban is hiába követelte, persze iróniából, Eörsi István a cenzúra bevezetését, ott is csak a delfinológia működött, vagyis sunyiban húzták meg a műveket, Cenzúra Hivatalt nem mertek formálisan bevezetni.

Na de majd most. Mire való a forradalom ünnepe? Hát arra, hogy a hatalom ellenforradalmi pontokat valósítson meg. Mielőtt még a további 11 „ellenforradalmi pontot” kitalálnám, szeretnék néhány megjegyzést fűzni Demeter úr mesekönyv elleni döntéseihez:

• Végignéztem az Alaptörvényt, hogy vajon mire gondolhatott a Főcenzor. És arra jutottam, hogy ő az emberi méltóság védelmét keresi, nos ez valóban benne van az Alaptörvényben, a probléma csak az, hogy a Meseország mindenkié éppen hogy védi és nem támadja az emberi méltóságot. Idézem a kötet bevezetőjét: „Ez a mesegyűjtemény azért született meg, mert úgy gondoljuk, a mese akkor marad életben, ha minél többen használják. A Labrisz Egyesület arra kérte a kötetben szereplő szerzőket, hogy meséljenek el újra egy számukra fontos, klasszikus történetet a saját nézőpontjukból. Engedjék érvényesülni benne a mai kor tapasztalatait, és bátran válasszanak olyan hőst, akivel a kevesek, a marginalizált helyzetben élők különösen tudnak azonosulni anélkül, hogy a szöveg didaktikus lenne.” Ha ez nem éppen az emberi méltóság védelme, akkor mi az? Hiszen pont a „marginalizált helyzetben” lévő embertársainknak szeretnének segíteni a könyvvel. Védik és nem támadják az emberi méltóságot. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy ha egy szülő úgy érzi, hogy korai még a gyermekének mondjuk leszbikus szerelemről hallani mesét, akkor persze nem kell neki ilyet felolvasni, de egyrészt ez legyen a szülők és a nevelők kompetenciája, másrészt a mindenkori hatalomnak semmi dolga a mesekönyvekkel. A „gyerekeink védelmét”, amit annyit hangsúlyoz a kormány, nem akkor látja el egy társadalom, ha diktatórikus eszközökkel „védi meg az állampolgárokat”, hanem ha a szabad emberi közösség, így a szülők, a tanárok közössége dönt olyan kérdésben, hogy mit olvas a gyereknek vagy mit tanít meg és hogyan.
• Szorosan idetartozik az az elképesztő nyelvi manipuláció, ami a „gender” szó használata körül nálunk zajlik: „a Meseország mindenkié genderpropaganda-mű.” -írja Demeter Szilárd. Ennek a kijelentésnek az ég egy adta világán semmi értelme, leszámítva azt a kormányzati kampánynyelvet, mely a „gender” szóhoz valami gyerekellenes, abnormális jelentéstartományt rendel, csakis azért, hogy hergelje a híveket. Nos, lehet gyűlölködni, lehet összevissza beszélni, lehet a gender szakokat betiltani, de ettől még a diktatúra az diktatúra marad: szándékosan manipulál a „gender” szóval, összemos benne mindent, ami az ő állítólagos „keresztény” ideológiáját „veszélyeztetné”, csak éppen a posztorwelli kísérlet, bár rengeteg kárt okoz, hosszú távon érvénytelen: ki fog derülni, hogy sem Nyugaton, sem sehol, a gender nem őrület, nem propaganda, hanem tetszik vagy sem tudomány, mely a társadalmi és nemi szerepek összefüggéseit, a társadalmi és a nemi szerepek identitásproblémáit kutatja, és, szemben Demeter és hatalmi kollegái tudatlanságával, a gender senki ellen nem lép fel, nem kérdőjelezi meg a heteroszexuális kapcsolaton alapuló életmódokat, viszont igenis védi az elnyomott, „abnormálisnak” titulált eltérő, marginális életmódok egyenjogúságát. Vagyis: az emberi méltóságért és a gyerekeink védelméért létezik, és nem ellenükben.

Az emberi méltóság ellen az vét, aki a forradalom ünnepének előestéjén a cenzúra bevezetésével fenyeget és adminisztratív döntéseket, tiltásokat hajt végre színtiszta hatalmi érdekeket szolgálva.

ITT OLVASHATÓ

AZ ÜNNEPHEZ

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2023.03.13.

Írom a Sötét tavasz című könyvemet. 48-49-ről szóló játékfilm, regényre hasonlító formában elbeszélve. Könyvfilm. Vagy filmkönyv, ahogy tetszik. Nem azért ilyen kacifántos, mert ki akartam találni valamit, ami még nem volt a világirodalom történetében, hanem mert másképp nem tudom elmondani, amit akarok. Ha film lesz belőle, akkor rengetegen fognak belepiszkálni, ezt a könyvet egyedül írom, ez olyan, amilyennek én akarom.

Napi 7-8-10 órát olvasok. A film (könyv) történelmi alapja hiteles kell, hogy legyen, a történelem valós alakjain semmit nem idealizálok és nem is csúfítok, nagy részük csúf anélkül is.

Tudomásom szerint soha senki nem írt semmilyen összefoglaló munkát arról a borzalomról, amit a történészek a Népek tavasza hangzatos metonímiájával jelölnek, ezáltal pontosan az ellenkező hatást tulajdonítva az 1848-as forradalmaknak, mint amit azok a világtörténelemben jelentenek: a felvilágosodás meggyilkolását, az emberélet értékének devalválását, a jog torzulását. Az emberréválás folyamatának lassulását, majd zuhanását a XX. században, ami azóta sem állt meg, ami olyan alakokat terem, amilyen a Magyarországra rászabadult felcsúti primitív vagy a Szovjetunió legaljasabb korszakait is alulmúló kágébés suttyó tömeggyilkos.

Nem hiszem, hogy a könyvem megjelenése majd bármit megváltoztat, de bizonyos idő elteltével nyilván mind többen lesznek, akik e könyv inspirációjára hajlamosak elmorfondírozni egy alapigazságon: adatokat, dokumentumokat, tényeket nem lehet „véleményezni”, „értelmezni”, legföljebb egy ideig (esetünkben hosszú ideig) elcsalni, hamisítani, széthazudni.

A Népek tavaszán belül tartjuk számon a mi dicsőséges „forradalom és szabadságharcunkat”, makacsul nem véve tudomásul, hogy az nem volt forradalom és nem volt szabadságharc, csak borzalmas és racionálisan indokolhatatlan tömeghalál. Március tizenötödikét egy különben bizonyára kiváló történész elnevezte „törvényes” forradalomnak, aminél nagyobb marhaságot nehéz lett volna kitalálni, de így legalább a „forradalom” szó tovább élt, pedig már nyilvánvalóvá vált, lassan a köznép számára is, hogy néhány ember könnyű tavaszi sétáját, minek során még csak pofon sem ütöttek senkit, nem lehet forradalomnak nevezni. Aztán lett később háború, amit egy hőbörgő, giccses szóvirágokkal a népet butító exhibicionista és az ő csatlósai provokáltak, amit 1849-ben csak azért nem tárgyaltak „háborús bűnök” címszó alatt, mert a jog még nem jutott el odáig. Amit nem a Habsburgok „kényszerítettek” rá a magyarokra, hanem az okos és tisztességes emberek (Széchenyi, Deák, Szemere és még sokan névtelenek) intelme ellenére a jelzett szlovák, éppen ebből fakadóan a maga mély magyarságát agyonhangsúlyozó ügyvéd húzott rá a magyar népre.

Közeledvén az „ünnep”, úgy gondoltam, megosztok néhány dokumentumot ennek a blognak a hűséges olvasóival, legyenek legalább néhány ezren, akik már most eltöprenghetnek, miért kell nekünk összevissza hazudoznunk kisebb nagyobb megszakításokkal több, mint 170 éve. Nem akarom a szükségesnél hosszabbra nyújtani ezt az írást, ezért bizonyos részeket csak vázlatosan említek – mindjárt itt, az elején például azt, hogy Magyarországon nem volt forradalmi helyzet 1848-ban, semmiképpen sem olyan, ami hasonlítható lett volna mondjuk az úgynevezett „nagy francia forradalomhoz”. Ott legalább voltak erkölcstelen, gyűlölt királyok, közismert szeretőkkel, förtelmes feleségekkel, volt gazdasági válság, becsődölt merkantilista gazdaságpolitika, több vesztes, drága háború, a király rendeletileg adóztatott, a rendi gyűlést nem hívták össze, mindezek miatt sorozatos felkelések, éhséglázadások, sztrájkok – itt mindebből semmi, csak a szokásos langyos állóvíz, sorsukba évszázadok alatt beletörődött jobbágyokkal, tehetetlen és értetlen, nagyon vékony kis polgársággal, ostoba, gyűlölködő köznemességgel, még ezeknél is ostobább főnemesekkel. Az a „nagy francia” lehetett volna figyelmeztető precedens, rossz ómen, de nem lett, mert a világ történészeinek és politikusainak a meghatározó többsége már akkor is olyan dühítően korlátolt volt, amilyenek a maiak. Pedig voltak többen is, akik már akkor szóltak. Például Edmund Burke 1790-ben, azaz még a korzikai káplárnak nevezett Napóleon, a világ egyik legundorítóbb gazemberének pusztítása előtt leírta: „…gyűlölöm, megtagadom s örökre elutasítom a francia forradalmat, egész véres történetével, förtelmes elveivel és mindörökre átkozott vezetőivel. Remélem, képes leszek lemosni azt a gyalázatot, hogy valaha csapdába estem és helyeseltem ezt az Isten és ember elleni összeesküvést, a világra mért legsúlyosabb csapást, az emberi történelem legnagyobb szégyenfoltját.”...

ITT OLVASHATÓ

AKÁR AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁIG IS KÉSZEK ELMENNI A GYEREKEIKET OTTHON ÁPOLÓ SZÜLŐK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.03.14.

Sokakat ugyanis szubjektív és abszurd besorolás után fosztanak meg a magasabb összegű díjazástól.

– Ha kell, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik a díjazásuk ügyét a tartósan beteg gyermekeiket otthon ápoló szülők – ezt mondta lapunknak Erika. Ő egy 41 éves édesanya, aki 15 éves, súlyos légúti betegséggel küzdő lányát gondozza. Szerinte megalázó és diszkrimináló, hogy pontozáson múlik, megkapja-e egy szülő a minimálbér összegével megegyező gyermekek otthongondázási díját (GYOD), vagy csak az ápolási díjra lesz jogosult, esetleg még arra sem. Mint mondta, a szülők azt szeretnék elérni, hogy mindenki legalább minimálbért kapjon. Sorstársaik, a hozzátartozóikat – házastársukat, szüleiket, testvérüket – gondozók Orbán Viktor kormányfőnek, Pintér Sándor belügyminiszternek és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak címezve már petíciót is írtak a témában. Ők ugyanis csak ápolási díjra jogosultak, melynek összege – a beteg állapotától függően – bruttó 45 665, 68 500, vagy 82 200 forint.

A cél tehát közös: legalább minimálbér járjon az évekig, évtizedekig tartó, éjjel-nappali ápolásért pontrendszer nélkül, a rokonsági kapcsolattól függetlenül. Tüntetni nem tudnak a hozzátartozók, hiszen a betegeket nem tolhatják végig az utcán, de többen állítják, a 24 órás gondoskodás, felügyelet, ápolás mellett a szervezésre sem lenne idejük és energiájuk, sőt, még a gyámügyet is rájuk hívhatná a rendőrség, és kiemelhetnék a beteget a családból.

A gyermeküket gondozók tehát látszólag jobb helyzetben vannak, mint a más hozzátartozójukat ápolók, hiszen nekik van esélyük a minimálbérre.

Korábban, 2018-ban Novák Katalin jelenlegi államfő, akkor még család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként jelentette be: 2019. január 1-től bevezetik a szülők számára a gyermekek otthonápolási díját, aminek összege először 100 ezer forint lesz, 2022-től pedig a minimálbérrel azonos mértékű. Azt mondta, ez azért indokolt, mert az önellátásra képtelen gyermeküket gondozó szülők nem tudnak dolgozni. A 100 ezer forint először mindenkinek járt, majd az első év után elfogadtak egy jogszabály-módosítást. Ez már arról szólt, hogy a jövőben egy tíz kategóriából álló, pontozásos értékelés alapján dől el, milyen jogcímen és mennyi pénzt kaphatnak a szülők. A családokat egy legalább középfokú iskolai végzettséggel, egészségügyi szakképesítéssel és öt év szakmai tapasztalattal rendelkező szakértő látogatja meg az otthonukban, akinek az a feladata, hogy elbírálja a gyerek önellátási képességét. GYOD csak annak a szülőnek jár, akinek a gyerekét legalább 8 pontra minősítik a maximálisan adható 40-ből. Aki ezt nem éri el, nem jogosult a minimálbérrel azonos összegre, csak az ápolási díjra. Aki 6 pontnál is kevesebbet kap, még arra sem, tehát még azt a pénzt is elveszíti, amit addig kapott.

Annak a betegnek jár a legtöbb pont, aki teljes segítséget igényel az étkezéshez, továbbá az öltöztetés, vetkőztetés minden szakaszában segítségre szorul, egyedül nem képes eljutni oktatási vagy nevelési intézménybe, és viselkedése miatt elszigetelődik a környezetétől.

A köztes állapot mérlegelése már igen szubjektív. A szakértő 1 pontot ad, ha a gyereket ellenőrzi kell a „higiénés feladatok” elvégzésében, de ha segíteni is kell, akkor 2 pont jár. A viselkedés vizsgálatakor 2 pontot adnak, ha az a környezet számára nehezen érthető vagy gyakori ellenkezés tapasztalható, de 3, ha a „feszültségek nagyon gyakoriak”...

ITT OLVASHATÓ

DR. SZEMELYÁCZ JÁNOS: A LAKOSSÁG A SAJÁT ÜGYEIT KÉPVISELNI KÉPTELEN, JÓ ALATTVALÓVÁ VÁLIK

SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2023.03.15.

Dr. Szemelyácz János az ország egyik legkeresettebb addiktológusaként gyógyít, szinte minden perce be van táblázva. Azt mondja, Magyarországon az utóbbi 12 évben elfogytak a preventív programok, uniós pályázatokból lehet csak prevenciót csinálni. 2020-ban megszűnt a nemzeti drogstratégia, és nem készült új, alkoholstratégiánk pedig nem volt soha. A kormány rendészeti eszközökkel próbálja a helyzetet kezelni, miközben ez láthatóan eredménytelen. Úgy látja, hogy a magyar lakosság elképesztően rossz állapotban van, és ha a függőségek, az addikció magas szinten pörög az országban, az szerinte azt jelzi, hogy társadalmi szinten komoly problémák vannak, ahogy ő fogalmaz, nagyon sok addiktív sztorit nem addiktológus tud megoldani. A Szelfi podcastsorozatban elhangzott interjú szerkesztett változata...

ITT OLVASHATÓ

13 ÉV, 10 ÜNNEPI BESZÉD, 3 VÁLASZTÁS – MÁRCIUS 15. FÉNYÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: LÁSZLÓ B. KATALIN
2023.03.15.

„Történelmi” visszatekintésünk 2010-ben kezdődik, amikor Orbán Viktor még ellenzékben várta március 15-én az április 11-i országgyűlési választásokat. Beszédében akkor úgy fogalmazott, megvan a reális esély arra, hogy a magyar politika következő 15-20 évét „egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér" határozza meg. Igaza lett. Ennek fényében idézzük fel beszédeit, kijelentéseit, mennyire játszik közre az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk a négy évente sorra kerülő választásokban, hiszen március idusán szívesebben mennek ki az utcákra az emberek, jobban mozgósíthatók a bezárkózott téli hónapok után és talán a fülük sem fázik annyira. Amennyiben írásunkban sok az áthallás a mai időkre, az nem a képzelet szüleménye. Az a valóság...

ITT OLVASHATÓ

EGY NEMZETI KULTUSZHELY ÚJ ARCA: A MEGÚJULT PETŐFI-SZÜLŐHÁZ KISKŐRÖSÖN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.03.14.

Az ország legelső irodalmi emlékhelyét minden nemzedék a saját képére formálta. A 200. évfordulóra elkészült felújítás megerősíti a városközpontban az elmúlt évtizedek bontásai és építkezései nyomán kialakult „Petőfi-centrumot”, ami az időkapszulaként megmaradt öreg parasztház körül létrejött. A helyi kurátorok által, nagyon kevés eredeti tárggyal létrehozott kiállítás kiállja az összehasonlítást a Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású, szintén az évfordulóra elkészült új állandó tárlatával is.

Kiskőrösre a magyarok többsége legalább életében egyszer elzarándokol: Petőfi szülőháza, a „nádfedeles hajlék” egyike azoknak a helyeknek, amelyek magától értetődő módon meghatározzák a nemzeti identitást. Annyira megkérdőjelezhetetlen a jelentősége, annyira autentikusnak látszik, hogy nem is jut eszünkbe, milyen összetett kultuszteremtési, városépítési, muzeológiai folyamatok eredményeként nyerte el azt az arcát, ahogyan ma látjuk. És ami gyökeresen különbözik attól, amilyennek Petrovics István mészárosmester és hitvese, Hrúz Mária ismerte két évszázaddal ezelőtt, noha a parasztház valóban hitelesen maradt fenn. Körülötte azonban minden mozgásban volt az elmúlt száz évben, és ennek a nyugvópontra nehezen jutó folyamatnak az újabb állomása a mostani megújulás is.

A szülőház és az emlékmúzeum tavaly október 15-én nyílt újra több mint egy évig tartó felújítási munkálatok után. A szülőházat a város a Teleki László Alapítvány Népi Építészeti Programjának keretéből tudta előbb részletesen felmérni, majd kívül-belül helyreállítani. Magát az épületet az elmúlt évtizedekben rendszeresen karbantartották, ezért nem volt rossz állapotban, inkább az időnként szükséges ráncfelvarrás vált esedékessé: a nádtető cseréje, a belső terek teljes, gázzal történő rovarmentesítése a történelmi faanyagok védelmében, a falak külső-belső meszelése. Jelentősebb változás a két új kiállítás: a szülőházban felfrissítették, megújították a korábbit, a szomszédos emlékmúzeumban viszont teljesen új tárlat készült. Az előzőt még 1998-ban alkotta meg Kerényi Ferenc irodalomtörténész, és a maga idejében modernnek, vonzónak számított, de az állandó kiállítások életében több mint húsz év sok idő: bőven megérett már az újragondolásra. A szülőház és annak berendezése, tárgyai kötöttebb feladatot jelentettek, de itt is mindenhol új magyarázó szövegek születtek, a hátsó szobában pedig gyakorlatilag új kiállítás készült...

ÁGH ATTILA: ORBÁN FÖLTALÁLT VALAMIT

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.03.15.

Magyarország már nem demokrácia, ezt több kutatóintézet is megerősítette és az Európai Unió is kimondta. A külföldi sajtó áldemokráciaként, hibrid vagy autokrata rendszerként, Orbán Viktor 2014 óta illiberális demokráciaként határozta meg a magyar rendszert. Azért fontos, hogy tisztában legyünk vele, mert ettől is függ, hogy az Orbán-rendszer leváltható-e a normál módszerrel, azaz a választással – hangzott el a Klikk Tv Tíz című műsorában.

Ágh Attila professzor, politológussal Bolgár György az adásban összehasonlította Magyarország és a környező országok működését és arról is beszéltek, hogy vajon az EU miért nem lépett fel korábban a magyar kormánnyal szemben, miközben már a 2013-ban készült Tavares-jelentés is elmarasztalta az országot.

ITT NÉZHETŐ MEG

DERŰRE BORÚ, BORÚRA HÁBORÚ - KORDONOK, MÁRCIUS 15, ROBIN HOOD ÉS HASONLÓAK: ITT A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE.

444.HU
Szerző: 444.HU
2023.03.15.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, március 15-én. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, és szokás szerint négy anyagot külön is ajánlunk:

- Petőfi káromkodott, de gyönyörűen beszélt, popkulturális alak lett, akinek mégis új történetet akarnak

- Merre haladjanak a nőjogi szervezetek Orbán Magyarországán?

- Így zajlott a Kis Kreml ostroma egy átlagos kedd reggelen a budai Várban

- Hogyan hozta nehéz helyzetbe az antiszemitákat a numerus clausus, ha jó orvost kerestek 1920 után?

ITT OLVASHATÓ

MÁRCIUS 15-ÉN NEM FELEDHETŐ SEM KOSSUTH LAJOS, SEM AZ EURÓPAI UNIÓ IGAZSÁGA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.14.

Kopcsik Istvánnal a közelmúltban beszéltünk minderről, amikor egy könyvbemutató kapcsán Semjén Zsolt Mária Terézia uralkodását illető tévedéseiről és történelemhamisításáról esett szó.

Ami tény, hogy Mária Terézia 1740-1780-ig uralkodott, 1765-tól közösen a legnagyobb fiával, II. Józseffel. A mérsékelt felvilágosult abszolutizmus időszaka vele indult Magyarországon, de birodalmi felzárkóztató intézkedései a magyar elmaradottságot konzerválták. Fia, II. József további felvilágosult abszolutista felzárkóztatási kísérlete – többek között a magyar arisztokrácia ellenállása és a francia polgári forradalom kirobbanása miatt – megbukott és a Habsburg-udvar a nemzetállamok születésének időszakában visszazárt a feudális abszolutista modell felé, egyre jobban elmaradva ezzel a sokkal gyorsabban polgárosodó nyugat-európai hatalmakhoz képest.

Így érkeztünk el a reformkorig. Kontinensünkön egészen különleges helyzet uralkodik: a nyugati országokban, Anglia, Hollandia, Franciaország területén fölgyorsul a kapitalista, polgári világ kiépítése, amelynek nagy gazdasági hajtóerejévé válik az egyre intenzívebb gyarmatosítási folyamat. A közép-európai térség a Balti-tengertől a Balkán déli csücskéig egyre jobban elmarad a nyugati fejlődéshez képest, minél keletebbre haladunk, annál lassúbb a polgári fejlődés. Felzárkózási kényszerek vannak, de az adott országterületeket mindig váltakozó erejű nagyhatalmak szállják meg, amelyek csak ebben az irányban tudnak terjeszkedni egymás rovására. Egyes területeken – mint a lengyeleknél – még a függetlenség is eltűnik jó száznegyven évre, egészen az I. világháború végéig nem létezik önálló lengyel állam. A térségben a mai feszültségek egyik alapvető oka ebben rejlik. Ez Európa nyugati és középső részén a polgári nemzetállamok kialakulásának kora: az angol polgári forradalmat követően (1640) Cromwell hozza létre Nagy-Britanniát, Angliából, Skócia és Írország durva katonai leverésével és megszállásával. A forradalom lezárulása után (1658) a kialakuló alkotmányos monarchia szabad utat nyit az növekvő gyarmati területekkel az ország gyors ütemű kapitalista fejlődése előtt! Ez azzal párosul, hogy Nagy-Britannia – kihasználva stratégiai helyzetét, sziget jellegét – egészen a XIX. század végéig a „status quo” fenntartására törekszik Európában: nem érdeke a versenytársak felemelkedése. Ha kell, katonai beavatkozásokkal is fenntartja az erőegyensúlyt a régi abszolutista modellek támogatásával. Erre legjobb példa a napóleoni háborúk időszaka és az 1848-49-es magyar polgári forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyulása...

ITT OLVASHATÓ

EZ A BAJ AZZAL, HA A KÖZBESZÉDET DURVA, ERŐSZAKOS SZAVAK URALJÁK

WMN LIFE
Szerző: Dr. GYURKÓ SZILVIA

2023.03.13.

Ha egy országban polgárháború- vagy háborús hangulatkeltés van, ha a közbeszédben elfogadottak a durva, minősítő, erőszakos megnyilvánulások, ha a közszereplők kommunikációjában az egymás iránt mutatott tisztelet nem jelenik meg, vagy a nyílt, erőszakos szembenállás az uralkodó, akkor ez nemcsak „közállapot”, hanem olyan rendszer, amelybe kódolva van az erőszak, a közösség és az egyének szintjén is. Ideértve a gyerekeket is. Dr. Gyurkó Szilvia írása.

A szó nem száll el

Egy nagyon kedves barátnőm mesélte a napokban, hogy kamasz gyerekei Sirivel kiabálva, csúnyán beszéltek, amikor az Apple mesterségesintelligencia-alapú személyi asszisztense félreértette a kérésüket. Mire ő határozottan leállította a gyerekeket, és megkérte őket, hogy beszéljenek szépen. Persze rögtön elindult a viccelődés, hogy azért kell vigyázni az AI lelkére, hogy szerezzünk egy jó pontot arra az esetre, ha majd átveszik a hatalmat. De igazából mind éreztük, hogy nem erről van szó. Aztán pár nappal később, egy podcastban egy matematikus is arról beszélt, hogy a cset-GPT-vel igenis szépen kellene beszélni. Nem azért, mert a robotra kellene vigyáznunk, hanem azért, hogy ne szokjuk meg a durva kommunikációt. Mert ha nem figyelünk oda, akkor egy ponton túl már nemcsak a csetrobotokkal meg mesterséges intelligenciával, hanem egymással is csúnyán fogunk beszélni...

ITT OLVASHATÓ

A LEGJOBB MAGYARORSZÁGI TEHERAUTÓ-SOFŐRÖK EGY RÉSZE INDIAI, AKÁR 700-800 EZER FORINTOT KERESNEK ÉS HAMAROSAN ÉRKEZNEK NŐK IS

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2023.03.13.

A magyarországitól eltérő, bal oldali közlekedési rend, a megszokást igénylő vezetési szokások, valamint a nyelvi nehézségek ellenére egyre több indiai és más, nem európai országból származó hivatásos sofőr dolgozik Magyarországon. Iparági hírek szerint hamarosan női teherautó-vezetők is érkezhetnek Indiából, de a legnagyobb magyar fuvarozócég, a Waberer's vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban elmondta, hogy a folyamat már két éve tart. A cégnél dolgozó indiai munkatársak egyelőre mind férfiak, és a legmegbízhatóbbak közé tartoznak, bár eleinte voltak gondok a toborzással. Az Európán kívülről származó teherautó-vezetők közül csak a fülöp-szigeteki sofőrök vannak többen az indiaiaknál.

Európa-szerte mintegy félmillió, Magyarországon pedig legalább nyolcezer teherautósofőr-állás betöltetlen, és a magas havi fizetések ellenére nehéz új munkaerőt találni. A hosszú, rendszerint 2-3 hetes távollétek, az ismétlődő rakodási feladatok, a sokszor nem megfelelő útmenti pihenőhelyek, vagyis a munkával járó életforma egyre kevésbé vonzó a pályakezdők számára, ahogy az sem lendíti fel az érdeklődést, hogy teherautó-jogosítvány és az erre épülő szakvizsgák összesen akár kétmillió forintba kerülhetnek.

Korábban sokan érkeztek Ukrajnából, de ennek a háború véget vetett, a romániai, vagy bolgár utánpótlás pedig azért nem jelent megoldást az itteni problémára, mert a környező országokban szintén sok a betöltetlen állás ezen a területen.

A felsoroltakon túl számos magyarázata van annak, hogy az utóbbi egy-két évben Indiából, Ázsiából és afrikai országokból is egyre több hivatásos sofőr érkezett Magyarországra. Azt követően kértünk interjút Barna Zsolttól, a Waberer's International vezérigazgatójától, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnökétől, hogy egy közelmúltbeli hír szerint, hamarosan női munkavállalókat toboroznak Indiából. Kezdetben huszonöten érkezhetnek, öt éven belül viszont számuk elérheti a nyolcszázat, írják a Tans.info szakmai portál beszámolójában...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ÉLETKÉPES-E AZ ORBÁN RENDSZER AZ EU-S PÉNZEK NÉLKÜL? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.14.

Orbán araszolva, de széles körű reformokat indít az EU-s pénzek érdekében, de közben egyáltalán nem biztos, hogy ezek a reformok lehetségesek ebben a rendszerben. Vizsgálatra lenne szükség Orbán családtagjaival szemben is. Macron és Orbán hasonlóan áll Oroszországhoz, megbeszélhették a hétfői találkozójukon, hogy milyen is a hangulat a Kremlben. A magyar ársapka iskolapéldája az infláció felerősítésének. Nemzetközi lapszemle.

Orbán Viktor folytatódó csatája az uniós forrásokért megkérdőjelezi magának az Orbán-rendszernek az életképességét, valamint Brüsszel hitelességét is – írja a Politico. Bayer Lili cikke szerint azután, hogy "Brüsszel" csaknem elzárta a támogatási csapot, a magyar miniszterelnök széles körű reformokba kezdett, hogy hozzájusson a Magyarországnak szánt eurómilliárdokhoz. Egyes tisztségviselők szerint az európai pénzek jelentik a demokratikus normák kikényszerítésének az egyetlen eszközét, de az, hogy egyáltalán lehetségesek-e az ilyen reformok a mostani kormány alatt, továbbra is nyitott kérdés.

A magyar kormányfő – írja a szerző – szeret nagyokat mondani, és a nemzetközi porondon a konzervatív keresztény politika hangadójának mutatja magát, otthoni hatalma azonban ennél sokkal földhözragadtabb koncepción, a patronáláson nyugszik. Útépítésre szóló megbízási szerződést akarsz? Lenne egy projekted a falu számára? Rádiófrekvencia-engedélyt szeretnél? Állást az unokádnak? Számos magyar számára a válaszhoz, közvetve vagy közvetlenül a kormányzó Fideszen át vezet az út.

Orbán megszerezte számos üzletember, kisvárosi politikus, tévés személyiség, vagy akár zenész lojalitását, azon egyszerű oknál fogva, hogy az elősegíti az illető karrierjét. Ennek a rendszernek a működtetése azonban jelentős forrásokat igényel, aminek a biztosításában az uniós alapok éveken át kulcsfontosságú szerepet játszottak. Most azonban az EU egy sor reformhoz köti a koronavírus-járvány utáni helyreállítási pénzek folyósítását, és jogállami aggályok miatt felfüggesztett számos további támogatási alapból történő kifizetéseket is. Ha az állami forrásokat hirtelen érdem szerint kezdenék elosztani, ha a miniszterelnök legközelebbi családtagjaival és barátaival szemben vizsgálatok indulnának korrupciós vádak miatt, megkezdődhetne az Orbán-rendszer lebomlása – állítja szakértői véleményekre hivatkozva a Politico.

Másfelől azonban – folytatódik a cikk – ha Brüsszel értelmezhető reformok hiányában is hozzájuttatja Magyarországot az uniós adófizetőktől befolyt milliárdokhoz, akkor az európai tisztségviselők saját hitelességüket ássák alá, és azt kockáztatják, hogy ennek meg kell fizetniük a politikai árát a jövő évi európai parlamenti választásokon. A Politico szerint különösen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke került erős nyomás alá, tartsa zárva a csapokat, amíg nem válik kristálytisztává, hogy valami megváltozott.

A szerző olyan jogvédők véleményére hivatkozik, akik szerint a magyar kormány által elkezdett változtatások nem érnek fel a megtett ígéretekkel. A fő figyelem az új Integritás Hatóságra irányul, a másik kulcsfontosságú előfeltételnek pedig az Országos Bírói Tanács ügyében kellene teljesülnie.

Miközben a reformok araszolva haladnak, az Európai Bizottság azt is tudatta, hogy a hosszabb távú, 2027-ig szóló regionális fejlesztési források megszerzésének feltételeként Budapestnek szintén eleget kellene tennie az EU Alapjogi Chartájában foglalt előírásoknak. A brüsszeli testület kifogásolja az úgynevezett gyermekvédelmi törvény egyes előírásait, a tudományos szabadság veszélyeztetését, illetve a menedékhez való jog érvényesülésével kapcsolatos helyzetet. Márpedig Orbán az elmúlt években heves kampányt folytatott bevándorlásellenes és LMBTQI-ellenes alapállásból, és ha e tekintetben most hajlandó lenne igazodni az Alapjogi Chartához, az jelentős belpolitikai irányváltással, hajtűkanyarral érne fel.

Ma hajnalig egyébként még nem nagyon kezdtek csordogálni érdemi információk arról, mi is hangzott el Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor tegnap esti találkozóján.

A Le Monde minapi előzetese szerint a francia vezető Ukrajna támogatásáról, az európai versenyképesség megerősítéséről, az energiaügyről és az európai védelmi ipar támogatásáról kívánt tárgyalni magyar partnerével, valamint szóba kívánta hozni a jogállamiság kérdéskörét. A Le Monde ellentmondásosnak nevezte Orbán Oroszországhoz és a háborúhoz való viszonyát.

Lendvai Pál ugyanakkor a Der Standardban megjelent cikkében arról írt, hogy Macron Orbánhoz – az orosz diktátor legjobb európai barátjához – hasonlóan közelíti meg az Oroszország-kérdést, és az Elysée-palotában elköltött hétfő esti munkavacsorán alighanem több szó eshetett arról, milyen is a hangulat a Kremlben, mint arról, hogy miként látja a kérdést a visegrádi csoport legnagyobb országa, Lengyelország. Lendvai szerint Macron azzal, hogy kétértelmű, türelmetlen és kiszámíthatatlan magatartást tanúsít, miközben vezető szerepre tart igényt Európában, valójában gyengíti az EU eltökéltségét, és erősíti Oroszország pozícióját.

A Les Echos gazdasági francia lap a magyar élelmiszer-inflációról közöl cikket. Közgazdászok számára iskolapéldának nevezi, hogy egyes termékek árának a befagyasztása – miután a termelők más termékeken keresnek kompenzációt a veszteségeikért – nem az infláció letörését, hanem éppenséggel annak gyorsítását eredményezte.

ITT OLVASHATÓ

AZ EMBER A JÖVŐBŐL: NEUMANN JÁNOS, A VILÁG EGYIK LEGZSENIÁLISABB MATEMATIKUSA

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2023.03.12.

Neumann János, vagy John von Neumann, ahogy angolul ismerik, annyira megelőzte a korát szinte mindenben, hogy lehetetlen lenne akár csak megtippelni is, hogy mit gondolt volna egy-egy mai problémáról – mondta Ananyo Bhattacharya, amikor arról kérdeztük, hogy vajon mit gondolt volna a Neumann a kvantumfizika újabb fejleményeiről, illetve az idő problémájáról. Bhattacharya a Neumannról szóló könyvének (Neumann János - Az ember a jövőből) bemutatójára érkezett Budapestre, itt beszélgettünk vele arról, hogyan talált rá a világhírű magyar matematikusra, és hogyan lehetséges, hogy a matematikus hiába lenne idén 120 éves, még mindig megkerülhetetlennek számít.

Mit tudhat ez az ember, hogy mindenhol ott van?

Bhattacharya eredetileg fizikusként végzett, majd éveken keresztül a Nature szerkesztőjeként dolgozott, de írt a Chemistry Worldbe, a Research Fortnightba és az Economistba is. Neumannról, ahogy elmondta, annyit hallott, mint bárki más: tizenévesen szembejött vele a neve, de nem egy régi szerelemről van szó. Idővel azonban feltűnt neki, hogy akármiről is van szó a közgazdaságtól a kvantumfizikáig, előbb-utóbb előkerül Neumann, ez pedig szöget ütött Bhattacharya fejébe.

Mit tudhat ez az ember, hogy hatvanöt évvel a halála után már nemcsak a tudománytörténészeket érdekli a neve, hanem a mai problémákban is relevánsnak számít, amit írt vagy mondott? A tudósokat ennyi idő alatt inkább elfelejteni szokás, nem újra és újra előszedni. Próbaképpen, és nem reprezentatív felmérésként, kiválasztott tíz különböző témájú tudományos-ismeretterjesztő könyvet, és megnézte a névmutatójukat. Miután kiderült, hogy tízből ötben megtalálható Neumann János neve, Bhattacharya úgy döntött, hozzátesz még egyet ehhez a sorhoz, és ír róla egy könyvet...

ITT OLVASHATÓ

POGÁTSA: HA TOVÁBB TART AZ SVB CSŐDJE MIATTI PÁNIK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, A FORINT IS TOVÁBB FOG GYENGÜLNI

MÉRCE
Szerző: KULCSÁR ÁRPÁD
2023.03.13.

A Silicon Valley Bank, de az amerikai jegybank (Fed) is felelős a történtekért, és az infláció elleni küzdelmet hiba volt kamatemeléssel kezelni.

Alig két nap alatt összeomlott és csődbe ment az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank (SVB). A Szílicium-völgy 1983-ban alapított pénzintézetének (alapítói szándéka szerint) elsősorban techcégek adták az ügyfélkörét, a csődje pedig a 2008-as világválság óta a legnagyobb hasonló esemény a USA-ban, és a második legnagyobb az ország történetében.

Kisvártatva aztán egy kisebb, de a kriptovilág egyik fő pénzintézete, a  Siganture Bank is csődöt jelentett. Pogátsa Zoltán közgazdász úgy véli, a Silicon Valley Bank, de az amerikai jegybank (Fed) is felelős a történtekért, és szerinte az infláció elleni küzdelmet hiba volt kamatemeléssel kezelni. A közgazdász arról is beszélt, milyen hatása lehet a történteknek a forint árfolyamára.

Mérce: Induljunk ki az ön által készített podcast-adásból a témában. Ott megemlíti, hogy a Silicon Valley Bank felelőssége annyiban kézzelfogható a csődjében, hogy nem hedgelte az állampapírokat (a hedgelés vagy fedezeti ügylet egy olyan pozíció elhelyezését jelenti, amely arra szolgál, hogy ellensúlyozza a jövőbeli áringadozások kockázatát).  Ez mennyire elterjedt gyakorlat nagyobb bankoknál?

Pogátsa Zoltán: Egyáltalán nem az, az ilyen típusú kockázat teljesen ismert a vállalatoknál, és rendszeresen hedgelni szokták. Ez biztosan a cég sara.

Mérce: Azt is mondja, hogy a kínálati oldal által létrehozott inflációt káros a keresleti oldalon a kamatok emelésével és a pénz szűkítésével kezelni, hiszen ön szerint ez csak válságokat és recessziókat okoz. Úgy érvelt, hogy a kínálati oldali sokkokat (energiaárrobbanás, szállítási árak, élelmiszerek, elektromos csipek árának emelkedése) valójában ezekben az iparágakban kell kezelni, a kínálat volumenének, a verseny intenzitásának növelésével, az oligopóliumok és monopóliumok megszüntetésével. Lehet túl nagy váltás, de Magyarországon a jegybankot sokáig azért kritizálták, mert későn lépett, a magas kamatlábak meg eléggé megnyugtatták a piacot, és a forint is erősödött.

P. Z.: Nem a megemelt kamatlábak nyugtatták meg a piacot itthon sem. Ha megnézzük a nyugati kamatemelések történetét, azt látjuk, hogy előbb elkezdtek kis lépésekben emelni, ez a hatás 3-4 nap alatt elolvadt. Ez volt 2021 végén. Majd elkezdtek nagyobbakat emelni, volt már olyan is, hogy 2-300 bázispontot, az még hamarabb, tulajdonképpen egy napon belül olvadt el. Aztán elérkeztünk arra a mágikus 12-13%-os szintre, amikor Matolcsy bejelentette, hogy vége a kamatemelési ciklusnak. Ekkor két hétre le is álltak, majd emeltek egy nagyot körülbelül 18 százalékra, ami nem a hivatalosan meghatározott, hanem a gyakorlatilag megemelt kamatláb. Ezután két hétig a forint árfolyama 410 körül stagnált, miközben a gázárak zuhantak. Márpedig a forint-euró árfolyam szempontjából az energiaár, azon belül a gázár mértéke nagyon jelentősen meghatározó.

Ha zuhanó gázár mellett 18 százalékos kamattal (hogy megértsük, mennyire magas is ez, gondoljunk csak arra, hogy jelenleg a gyakorlatilag csődben levő Pakisztánban 18 százalékos a kamatszint), annyit tudtunk elérni, hogy a forint stagnált, akkor azt kell látnunk, hogy a kamatemelés teljesen hatástalan volt.

Ami ténylegesen megnyugtatta a piacot, az egy brutálisan magas, amerikai dollárban felvett hitel volt. Az, hogy a forint árfolyama korrigálódott (ami a mai fejlemények tükrében jól látszik, hogy túlkorrigált volt), az a dollárhitelnek köszönhető...

ITT OLVASHATÓ

RITKASÁGSZÁMBA MEGY A MEGALÁZÓ FIZETÉSEK MEGHALADÁSA SOK EGYETEMI KARON

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.03.14.

A fenntartóváltás, vagyis a magyar felsőoktatási intézmények kiszervezése sem húzta ki a tanársegédek és adjunktusok bérezését a raktárosi fizetések szintjéről, noha a 2021-es béremelés és az alapítványi egyetemeken végbement bérfejlesztés kis mértékben lassította az egyetemi oktatók lecsúszását a bérlétrán, ahogy azt összefoglaló cikkünkben írtuk március elején. Az adatokból az is látható, hogy nagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között is: a bölcsészkarokon, művészeti karokon, pedagógusképzéseken tűnnek a legalacsonyabbnak a fizetések.

Emelés ellenére is lecsúszás

A kormány által modellváltásnak nevezett folyamat során speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemeken a tanársegédi fizetések bőven elmaradtak a tavalyi átlagkeresettől, a doktori fokozathoz kötött adjunktusi címmel rendelkező oktatók átlagos bére legalább már meghaladta azt. Ettől még volt olyan alapítványi egyetemen dolgozó tanársegéd, akinek a fizetése és a garantált bérminimum között csak 15 százalék volt a különbség.Míg 2008 és 2014 között az adjunktusi alapbér az átlagkeresettel egyezett meg vagy legalább a közelében volt, addig mostanra mintegy 60 százalékára esett vissza.
A tanársegédi alapjuttatás pedig 2008-ban az átlagbér bő 90 százaléka volt, az mostanra mintegy csak fele.

Fontos megjegyezni: az alapjuttatás mellett a tanszékvezetésért, adminisztratív pluszfeladatok vállalásáért további nettó 20 ezer forintos vagy akár magasabb juttatás jár. Számos oktató egyéb béren kívüli juttatásokban is részesülhet, például pályázatok útján. Vagyis a fenti alapbérek nem azonosíthatók egy az egyben a ténylegesen megkapott fizetésekkel – egy 2017-es, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól származó táblázat szerint a tanársegédek és adjunktusok átlagosan durván bő 25 százalékkal kereshetnek többet, mint a bértábla szerinti alapbérük.

Azonban a bérkiegészítések egyrészt pluszmunkával is járnak, másrészt forrásaink szerint a lehetőségek rendkívüli egyenetlenül oszlanak el tudományterületenként és intézményenként, harmadrészt nyilván inkább a tapasztaltabb, idősebb tanársegédek és adjunktusok részesülnek ezekben – ők viszont sok esetben már készen, tehát minden szakmai elvárásnak megfelelve várhatnak éveket is arra, hogy eggyel feljebb lépjenek az egyetemi ranglétrán. Például 2019-ben a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen összesen közel 200 oktató dolgozott a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben, adjunktusi, docensi, esetleg egyetemi tanári kinevezésre várva...

ITT OLVASHATÓ