2025. március 10., hétfő

CSENDBEN ÜZENEM MAGYARORSZÁG (KERESZTÉNY ELKÖTELEZETTSÉGŰ) KORMÁNYÁNAK...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.03.09.


Sok szerzőt lehetne felemlegetni, filozófusokat és szépírókat, Schopenhauertől Nietzschéig, Heideggertől Sartre-ig, de Sade-tól Cioranig, Camus-től Bataille-ig, Jean Genet-től Beckettig és így tovább, akik a lét és a semmi, az élet és a halál, a létezés és a megsemmisülés összefüggéseiről írtak, vagy épp a lét totális abszurditásáról, arról, hogy a lét önnön megsemmisülésébe, saját tagadásába, vagyis a nem-létbe torkollik.

Én most mégsem őket citálnám, hanem más szerzőket: azokat, akik Rosenbergtől Goebbelsig, Gentilétől Himmlerig, Mussolinitől Carl Schmittig stb. az ellenség teljes megsemmisítésétől remélték önmaguk és saját eszmeiségük apoteózisát, népük és az egész világ üdvözülését: a megsemmisítést dicsőítették, lelkesen agitálva a harc felsőbbrendűsége, a pusztítás pozitív eszköze, valamint az ellenség teljes megsemmisítésének szükségessége és szükségszerűsége mellett.

A mai napon Magyarország Kormánya az alábbi bejegyzést tette közzé:
„Az Európai Unió
- életben akarja tartani Ukrajnát
- …
- …
- …
Ennek nem szabad megtörténnie.”

Ukrajna (és közel negyvenmilliós lakossága) életben tartásának – Magyarország (keresztény elkötelezettségű) Kormánya szerint tehát – „nem szabad megtörténnie”. Csendben üzenem Magyarország (keresztény elkötelezettségű) Kormányának, hogy az élet, a lét és a létezés megőrzése és megtartása a zsidó-keresztény hagyomány döntő és meghatározó alapgondolata, amely legfőképp ezen az alapon állt és áll szemben a különféle barbár-pogány tradíciókkal és gyakorlatokkal, az emberáldozatok elutasításától a Blut und Boden legkülönfélébb mítoszaiig.

MAGYARORSZÁG TUDTA A LEGKEVÉSBÉ KIHASZNÁLNI AZ EU-CSATLAKOZÁS ELŐNYEIT

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2025.03.09.


Magyarország EU-tagságának kezdeti időszakában a gazdaságpolitikai útvesztés hátráltatta a magyar gazdaság fejlődését, 2010 után pedig a kiépült Orbán-rendszer működése, állítja Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám A magyar gazdaság az Európai Unióban – Felzárkózás, útvesztés, különút az Unió peremén című tanulmányában. A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy az uniós tagság időszakában hiába közeledett számottevően a magyar gazdasági fejlettség az EU fejlettebb tagállamaiéhoz, az uniós felzárkózási mércék szerint a közép- és kelet-európai tagállamok többségéhez képest Magyarország gyengébben teljesített. Hasonlót fogalmazott meg nemrég Zsiday Viktor befektetési szakember is a Telex Témában: nem illúzió, hogy Magyarország közelít a nyugathoz, de egyre lassabban, mint mások.

A tanulmány a Tárki Társadalomkutatási Intézet által készített 2024-es Társadalmi Riportban jelent meg. A szerzők arra a kérdésre keresik a választ, mi okozza a magyar pozícióvesztést az unióhoz velünk együtt csatlakozó országokhoz képest, milyen útfüggőségek és hatalomszerzési kihívások játszottak szerepet 2001–2010 között, és a 2010 utáni berendezkedés hogyan terelte különútra, majd az EU peremére az országot.

Kapaszkodunk felfele, de mások még inkább

Magyarország az EU keleti kibővítésének első hullámában, 2004-ben csatlakozott az unióhoz, de az ország gazdasága már a kilencvenes évek végén megérezte az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségeket. A tanulmány a tagállami fejlettséget összehasonlító két alapvető uniós mércét vizsgálva mutatja meg, hogyan sikerült a magyar felzárkózás az EU-hoz 2004-ben vagy utána csatlakozott közép- és kelet-európai államokhoz (EU11-ekhez) képest. Mindkét teljesítménymutató szerint jó néhány, velünk egyszerre csatlakozó tagállam nemcsak utolérte, de meg is előzte Magyarországot...

„HA SZERETNÉK EGY BETEGEMNEK AZONNALI ULTRAHANGOT KÉRNI, HÁROMNEGYED ÉVET KELL VÁRNOM”

24.HU / VIDEÓ
Szerző: 24.HU
2025.03.09.


A Magyar Orvosi Kamara nem az orvosok további fizetésemeléséért, hanem az egészségügy javításáért és a betegekért vonult az utcára: szerintük az elégséges anyagi források hiánya miatt nem tudják biztosítani a megfelelő ellátást. Az orvosok és ápolók a mindennapi munkájuk során tapasztalt rendszerszintű hiányosságokról számoltak be.

MILYEN SZAVAZÓKAT VESZÍT A GAZDASÁGI HELYZET MIATT A FIDESZ, ÉS KIKET NYER MEG A TISZA?

G7.HU
Szerző: PAPP GERGELY MÁTYÁS, GÉMES IMRE
2025.03.09.


(A szerzők a Rajk Szakkollégium diákjai.)


2024 méltán terjedt el úgy a politikai közbeszédben, mint a választások éve. Mintegy 50 országban kétmilliárd szavazatot adtak le, amihez hasonlót még soha nem láthattunk. Ennek során kormányzó erők sora találkozott olyan kihívókkal, akik megkérdőjelezték azt a fajta kormányzási kultúrát, amely a nemzeti és nemzetek feletti intézmények tiszteletén és a nyitott gazdasági berendezkedésen alapult.

Ez persze nem teljesen új, a liberális elveket gyakran elvető populista választási stratégia már legalább egy évtizede erősen jelen van. Az új kihívók felbukkanását a London School of Economics egyik tanulmánya a kommunizmus bukásával magyarázza: a 90-es évek elején megszűnt a szabadpiac korábbi ellenpólusa, túlságosan magabiztossá téve a Nyugatot. A globalizáció hatása – különösen Kína és más feltörekvő gazdaságok belépése a világgazdaságba – jelentős munkahelyvesztést okozott a nyugati világban, amit populista politikusok (például Donald Trump) hatékonyan tudtak kihasználni globalizációellenes kampányaikban.

Az akkoriban főáramú neoliberális gazdaságpolitika a következő négy gazdaságpolitikai tényezőből állt: a teljes foglalkoztatás elhagyása az inflációs célkövetés javára, a vállalati részvényesi érték maximalizálása a növekedés helyett, a rugalmas munkaerőpiac előmozdítása és a szakszervezetek gyengítése. Mindez alacsony növekedést, befektetési rátát, termelékenységet, növekvő egyenlőtlenséget és bizonytalan munkahelyeket eredményezett, ami a 2008-as válság után még tovább súlyosbodott, elősegítve a populizmus terjedését.

A populizmus iránti igény a hatalomvesztés érzéséből is fakadt, amely nemcsak az átlagpolgárokat, hanem a politikai elit egy részét is érintette. A migráció, a terrorizmus, a termelés kiszervezése (offshoring), az adóelkerülés és a munkanélküliség kezelhetetlensége tovább erősítette ezt az érzést. A 2008-as pénzügyi válság és a nyugati külpolitikai kudarcok (például Irakban és Líbiában) pedig tovább csökkentették az emberek bizalmát a politikai és gazdasági elitekben.

A mostani évtized elején kibontakozó gazdasági válság – amelyet a koronavírus-járvány utóhatásai, az ellátási láncok akadozása, az energiaválság, az infláció és a geopolitikai feszültségek súlyosbítottak – termékeny táptalajt biztosított a populista politikai mozgalmak számára. Az emelkedő megélhetési költségek, a bérből élők egyre csökkenő reáljövedelme és a munkahelyi bizonytalanság sokakat arra késztetett, hogy az elitellenes, rendszerkritikus politikai vezetők felé forduljanak.

Olaszországban Giorgia Meloni pártja a gazdasági szuverenitás és a nemzeti érdekek védelmének ígéretével nyert támogatást, míg Franciaországban Marine Le Pen az elszabaduló árak és a munkásosztály problémáinak tematizálásával erősítette bázisát. Az Egyesült Államokban Donald Trump újra középpontba helyezte a globalizáció és a külföldi gazdasági versenytársak elleni fellépést, míg Latin-Amerikában – például Argentínában és Brazíliában – a gazdasági instabilitás populista vezetők megerősödéséhez vezetett. A folyamatos pénzügyi bizonytalanság és az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek révén a populizmus továbbra is vonzó alternatívát kínál azok számára, akik úgy érzik, hogy a hagyományos politikai és gazdasági elitek nem képviselik az érdekeiket.

Ezen társadalmi traumákat tudta kihasználni megannyi populista politikus és párt tavaly, azonban két politikai történés nekünk, magyaroknak minden másnál meghatározóbb volt: Donald Trump, valamint Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedése.

E két szereplő között pedig több a hasonlóság, mint azt első látásra gondolnánk.

A magyar kormány a külpolitikában gyakorlatilag mindent Trump győzelmére tett fel, így adja magát, hogy Orbánt és Trumpot párhuzamba állítsuk egymással. Azonban alaposabb vizsgálat alá véve a kihívó szerepét – a hirtelen politikai felemelkedést, a gazdasági nehézségekre való építést, a one-man show jelleget, az eredeti politikai oldallal való szembefordulást, az elitből kiszakadó karaktert – azt láthatjuk, hogy a hazai Donald Trump nem Orbán Viktor, hanem sokkal inkább Magyar Péter. Trump populista frázisokkal vált másodszor is az Egyesült Államok elnökévé, példája pedig alapul szolgálhat az elitellenes Tisza Pártnak is...

CHARLES GATI: TÖRTÉNHETETT VOLNA EZ MÁSKÉPP IS

NÉPSZAVA
Szerző: CHARLES GATI
2025.03.09.


Trump kedveli Orbánt, de nem tetszik neki, hogy Orbán mögött ő legyen a nyugati értékek (és Ukrajna) második árulója. Első akar lenni, csak hát ez a hely már az Orbáné.


Fareed Zakaria, a CNN kitűnő elemzője emlékeztetett a Fehér Ház két rutinos látogatójára, akik Zelenszkij előtt néhány nappal jártak ugyanott. Emmanuel Macron úgy beszélt angolul, mintha franciául beszélt volna, akcentusát minden amerikai imádja, nevetgélve helyeselt Trumpnak, ápolta hiúságát, egészen odáig, hogy kezét Trump térdére tette és a lehető legnagyobb jóindulattal Ukrajna mellé állt. Addigra Trump már elolvadt…

Sir Keir Starmer, a brit miniszterelnök még ügyesebb volt. Lepecsételt borítékot vett ki a belső zsebéből, meghívót druszámtól, Károly királytól. Jöjjön el Trump és neje Londonba, a király igényli társaságukat. Ilyen még soha nem fordult elő az angol történelemben, tette hozzá Starmer, ugyanis ez már a MÁSODIK meghívó a protokoll szerint legmagasabb szintű, minden államfőnek csak egyszer kijáró, úgynevezett állami vizitre. Trump már járt Londonban, sok fontos kezet szorított meg, a királynőét is, de higiéniabolondként mindig volt nála fertőtlenítő törlőkendő. Starmer hangsúlyozta, hogy kivételt tesznek, jöjjön Donald újra, amikor csak ideje engedi, mert ő egy olyan rendkívül fontos ember, egy zseni, s ilyen még nem volt. KÉTSZER jöhet! Trump újra elolvadt, hiúsága határtalan.

Ha Zelenszkij követi a két ravasz politikus példáját, magával vihetett volna egy tervet Kijev csodálatos központi körútjáról, amely hamarosan Trump nevét viseli. Ugyanott épül majd a város legmagasabb épülete, természetesen ez lesz a Trump Torony. Egy golfpálya máris készülőben van. Az is Trump Golf lesz. Felavatásakor a First Lady, Melania tiszteletére ott lesz a világ legnagyobb divatbemutatója. Zelenszkij hozzátehette volna: Trump egy világmegváltó államférfi, Ukrajna hőse, aki megmentette a fehér civilizációt a fekete, barna és sárga hordáktól. Thank you, thank you, thank you! Ezután az ukrán hős térdre is eshetett volna a Nagy Trump előtt, csak egy kis szívességet kérve az amerikai hódítótól: jöjjön el Kijevbe, még mielőtt Putyin odaér.

Ha ez így történik, a történelem talán másképpen alakul. Amikor ugyanis Trumppal már megállapodtak a Trump Tower magasságában, valamint a Trump Golf méreteiben és Zelenszkij már szedelőzködött, Trump utasította volna alelnökét, hogy kísérje ki új barátját, Volodimirt a Fehér Házból. Nehogy az alelnök – Elon Muskkal karöltve – megtiltsa neki, hogy azonnal tárcsázza Putyint Moszkvában. Pedig ezt tervezte és így is történt volna. Mint rutinos ingatlanügynök, Trump ajánlatot követelt volna Putyintól. „Nézd”, mondta volna Trump, „itt járt ez az ukrán fickó. Nyakkendő nélkül, de egyre rokonszenvesebb. Remek dolgokat ígért. Magas Trump Tornyot, nem is akárhol. Golfpályát. Divatbemutatót. Te mit tervezel?”

Ha így lett volna, Putyin azonnal válaszol. „A Kreml mellett lesz a Trump Torony, kétszer akkora, mint maga a Kreml. A golfpálya? A fű különleges minőségét a legkiválóbb angol tudósok biztosítják. A divatbemutatót is Trumpról nevezzük el, Donald Trumpról, nem Melaniáról. És persze kinevezünk a Szovjetunió hősének.”...

FELSZÁNTANÁK AZ ORSZÁGOT A TISZA-SZIGETEK, CSAK MONDJÁK MEG NEKIK, HOGYAN

VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.03.10.


Egymillió szórólapot dobáltak postaládákba a Tisza aktivistái hat nap alatt az ország 2300 községében, hogy a párt eljusson azokhoz a választókhoz, akiket eddig csak a Fidesz ért el. Magyar Péter mostani országjárásával párhuzamosan elkezdődött a teljesen decentralizált, baráti társaságokként létrejött szigetek átszervezése kampányüzemmódba. Nagy az elszánás, de a versengő ambíciókat kezelni kell, mert már most látszanak feszültségek. Exkluzív háttér helyszíni tapasztalatokkal.


„Itt, a Duna partján ez jól hangzik” – nevette el magát egy fél pillanatra Magyar Péter Neszmélyen, március 7-én, amikor a közönsége rákezdett az „árad a Tisza!” skandálásra, délután fél öt körül, pazar napsütésben, szó szerint 15 méterre a Dunától. A skandálók élcsapata sárga láthatósági mellényt viselt, a hátukon bányászkalapácsokat ábrázoló jelképpel, körülötte a nevük: „Jó Szerencsét Tisza Sziget”. Később Magyar a beszédében maga is többször játszott a Duna-parton is árad a Tisza szöveggel, a bő kétszáz fős közönség örömére.

Ez volt Magyar országjárásának aznapi harmadik állomása, innen ment még tovább Esztergomba, a legnagyobb pénteki helyszínre. Neszmélyen még 1400-an sem élnek, a júniusi EP-választáson 694-en szavaztak érvényesen, közülük 175-en (25 százalék) a Tiszára, 346-an a Fideszre (50 százalék). A helybeliek mellé érkeztek nézők Tatabányáról, Tatáról, Oroszlányból, Budapestről és a környező kistelepülésekről is.

„Volt a napokban hozzánk közelebb Péter, azért választottuk Neszmélyt, mert a feleségem olyan helyen dolgozik, ahol problémája lehet abból, ha észreveszik, hogy eljöttünk” – mondja egy harmincas férfi. „Én is állami hivatalnak dolgozom, de nálunk nem veszik ezt olyan komolyan, szerintem a főnökök is a Tiszára szavaznak” – teszi hozzá. A felesége megerősíti, hogy náluk titkolózni kell: „A munkahelyemen már az is baj, ha kiderül, hogy valaki az RTL-t nézi és nem a TV2-t, úgyhogy arról sem szabad beszélni, hogy mit láttál tegnap a tévében” – mondja elkeseredetten. Remélik, hogy 2026-tól megváltozik minden.

Egy héttel korábban a vértesszőlősi Decathlon parkolójában a Turul és a Katedra Tisza Sziget tagjai pultoztak, utóbbiak mind tanárok vagy óvónők. „A KLIK nálunk levélben fenyegette meg az iskolák tanárait, hogy ne csatlakozzanak a szigetekhez, azt írták, hogy iskolai dolgozók nem vehetnek részt politikai mozgalmakban. Volt, akit megijesztettek, és bár akart volna, emiatt nem csatlakozott. Még akkor sem, ha törvénytelen amit írnak, mert csak az iskolában nem lehet politizálni, azon kívül a törvény megengedi a pedagógusoknak is. De így is vagyunk jó néhányan. Én nem akarok félni” – mondja egyikük a Válasz Online-nak, miközben egy 82 éves hölgy kér éppen szórólapot. „Én kisgazda aktivista voltam a ’90-es években, de most itt vagyok, mert annyit lop az Orbán, hogy azt már nem lehet kibírni” – mondja, és kiselőadásba kezd arról, hogy Torgyán József 1998-ban eladta a kisgazdapártot Orbánnak, de Orbán őt is átverte végül. A tiszások inkább arra terelik a szót: győzze meg a kortársait, hogy szavazzanak a Tiszára. Ők is olvasták a kutatásokról szóló cikkeket, miszerint az időseknél erősen vezet a Fidesz.

Egy hétig próbáltuk felmérni, hogy micsodák a Tisza-szigetek és mit vár tőlük a párt. Számos aktivistával, szigetessel beszéltünk az ország minden részéről, illetve a párt vezetéséből is interjúztunk néhány befolyásos emberrel.

Erős elszántsággal és némi bizonytalansággal szembesültünk...

Szervezkednek

„Kéthetente találkozunk, és próbáljuk kitalálni, hogy mit kéne csinálni a következő találkozóig” – mondja egy budapesti Tisza-sziget tagja. „Rendszeresen pultozunk, sokan visznek szórólapot, és három óra alatt olyan 6-10 ember adja meg az elérhetőségét azzal, hogy csatlakozna, vagy igényel rendszerváltó kártyát. Őket később mind megkeressük, egy részük aztán tényleg megjelenik nálunk személyesen is. De jó lenne már valami központi utasítás, hogy tudjuk, mit és hogyan kéne” – teszi hozzá. Nincs ezzel egyedül.

„Nagyon jó lenne, ha kiderülne, ki lesz a képviselőjelölt nálunk. Akkor beállnánk mögé, ő mondaná, hogy mit kell tennünk, lenne irányítás” – mondták érdeklődésünkre egy megyeszékhelyen.

Vannak persze olyanok is, akik utasítás nélkül mennek előre. A már említett Jó Szerencsét-csoport tagjai például bejárnak az önkormányzati ülésekre közönségnek, mint a jurátusok tették a reformkori országgyűléseken, és tudósítanak is, csak nem kőnyomatokon, hanem a Facebookon. Állítják, hogy megjelenésükkel változott az ülések hangulata,

„a fideszeseknek már nem olyan nagy a szája, sokkal visszafogottabbak, amióta figyeljük őket”.

Az ülésekre bejárók azt mondják, hogy meg akarják ismerni a város gondjait, hogy ha egyszer hatalomra kerülnek, értsék a dolgokat...

MILYEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS? HÁT SZAR!

TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX
2025.03.09.



Több ezren tüntettek a Kossuth Téren az egészségügy helyzete miatt. A Magyar Orvosi Kamara szerint évente tízezrek halála lenne megelőzhető egy egészségügyi reformmal. A tüntetés előtt egy nappal Takács Péter államtitkár az orvosok béremeléseit sorolva közölte, hogy a tüntetést szervező kamara az ellenzéknek kampányol.

HADHÁZY MEGHEKKELTE ORBÁNT SAJÁT MAGÁVAL – JÓ HANG, 4 KAMERAÁLLÁS

GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2025.03.01.



Négy különböző felvétel – köztük a Gulyáságyú Média saját videója – alapján rekonstruáltuk, hogyan történt hétfőn az Országgyűlésben, hogy Hadházy Ákos megtrollkodta Orbán Viktor szezonnyitó beszédét. Ehhez a független képviselő Orbán Viktor egy korábbi beszédét hívta segítségül. Az a 2007-es szöveg meglehetősen ellentmond a mai Orbán Viktor orosz érdekeket szolgáló politikájának. Hadházy Ákostól egyébként megtudtuk, hogy egy egyszerű bluetooth-os hangszóróval hangosította ki Orbánt Orbánnak.

TÜNTETÉS EGY JOBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT - ÉLŐBEN A KOSSUTH TÉRRŐL, A MAGYAR ORVOSI KAMARA ESEMÉNYÉRŐL

TOPIK
Szerző: TOPIK
2025.03.08.



Itt az idő, hogy közösen kiálljunk egy jobb egészségügyért! Minden magyar ember érdeke, hogy megfelelő ellátást kapjon, ha beteg lesz. Hogy ne kelljen hónapokat vagy éveket várni egy életmentő műtétre. Hogy a szakdolgozók és az orvosok ne hagyják el tömegesen az országot. Mert az egészség nem lehet kiváltság – az alapvető emberi jog!

Élő közvetítésünk a Magyar Orvosi Kamara eseményéről.

00:00 - 11:16 - várakozás 
11:17 - 19:23 - Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárának köszöntője 
19:24 - 28:49 - Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke 
28:50 - 35:29 - Sodró Eliza, színművész 
35:30 - 42:49 - Gryllus Dorka, színművész, énekes 
42:50 - 52:00 - Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke 
52:01 - 1:01:02 - Tapasztó Orsi, mentálhigiénés szakember 
1:01:03 - 1:28:13 - Hábetler András, operaénekes és orvos 
1:28:14 - 1:40:24 - Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke 

"ORBÁN PUTYIN ÜGYNÖKE - HIHETETLEN HAZÁRDJÁTÉKOS, AKI AZ ORSZÁGOT TESZI KOCKÁRA" | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.03.09.



A Hetes stúdió 2025. március 8-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Selmeci Jánossal, valamint György Zsomborral, a Magyar Hang főszerkesztőjével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

LAKNER ZOLTÁN: AZ ÚJ VILÁGRENDBEN ORBÁN AZ OROSZOKAT, MAGYAR PÉTER EURÓPÁT VÁLASZTJA

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.03.08.



Egyértelmű, hogy a Tisza Párt nyugatos, a Fideszhez képest végképp teljesen egyértelmű, csak olyan történelmi határponthoz érkeztünk, amikor ezt jól artikuláltan ki is kell mondani, véli Lakner Zoltán politológus.

„EMBEREK HALNAK MEG, AKIKNEK NEM KÉNE” – EGY ORVOS LÁTLELETE A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYRŐL

WMN MAGAZIN
Riporter: SZÁSZ ZSÓFI, DIÁN DÓRI
2025.03.06.



Újabb helyszíni videoriportunk: Dr. Szijjártó László gyermektüdőgyógyász, az orvosi kamara Győr megyei elnöke a magyar egészségügy válságos helyzetéről és a mosonmagyaróvári kórház problémáiról beszél. Szász Zsófi és Dián Dóri riportja.

RENDSZERSZINTŰ KAPCSOLATOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.03.10.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele egy sűrű hétvége után a legfontosabb-érdekesebb cikkekkel, hírekkel, ilyesmikkel. Például ezzel a néggyel:





Többféle hírlevelünk is van, itt lehet feliratkozni rájuk...

MOSZKVA MEGBÍZHATATLAN, EZT ÉVTIZEDEK ÓTA TUDJUK - INTERJÚ RÁCZ ANDRÁS OROSZORSZÁG-SZAKÉRTŐVEL

PARAMÉTER PODCAST
Szerző: PARAMÉTER PODCAST
2025.03.06.



Vlagyimir Putyin hadserege három éve indította meg a mindenre kiterjedő háborúját Ukrajna ellen, és időközben meg Donald Trump megválasztásával az Egyesült Államok megszűnik Európa kiszámítható partnere lenni. Rácz András Oroszország-szakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával az orosz-ukrán konfliktus legaktuálisabb kérdéseiről beszélgettünk.

2025. március 8., szombat

L. RITÓK NÓRA: A NŐKRŐL...

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.03.07.


Tegnap, ahogy az egyetemi konzultáció során beszélgettünk a hallgatókkal, a társadalmi leszakadás bonyolult problémájáról, egyikük felvette a nők helyzetét, szerepét, hogy mennyire fontos beavatkozási pont lehetne a generációs szegénység megtörésében.

Örültem ennek, mert nagyon egybecsengett a mi álláspontunkkal, hiszen az Igazgyöngy modelljében ők vannak a legfontosabb szerepben. Aztán vitatkoztunk kicsit a hallgatókkal a szokásos felvetésemről: mennyiben kulturális elemek határozzák meg a nők helyzetét, amennyiben romákról van szó, és mennyiben a generációs szegénységben átörökített szocializációs minták? Érdekes kérdés ez mindig, és azt gondolom, ha beszélünk róla, mindig világosabbá válik a probléma megértése is.

Persze felvetődhet, hogy miért a nőket tartjuk kulcsszereplőnek a változásokban? Nos, ehhez vissza kell mennem az elejére, mikor még tudatlanul, csak az érzelmeimtől vezérelve megjelentem a szegregátumban. A gyerekekkel ismertük egymást a suliból, szerettek engem, és az első gyanakvó pillantások után, látva a gyerekek örömét, az anyák is hamar kapcsolódtak. Ott, az utcán kezdődött az egész, aztán pár alkalom után már behívtak a házakba is.

Ahogy megmutatta magát a probléma mélysége számunkra is, úgy értettük meg a nők szerepét, és láttuk azt is, ha változást akarunk a családokban, azt rajtuk keresztül tudjuk leginkább bevinni oda. Hiszen ők vezetik a háztartást, így tudatosítható általuk a család pénzbeosztása, ők foglalkoznak a gyerekekkel, így a tudatos gyermeknevelés is kiépíthető, és tudunk hatni a kommunikációra is, hiszen ők mennek be zömében az óvodába, iskolába, az egészségügyi- és a hivatali ügyintézés is az ő dolguk. Sőt, ők mennek kölcsön kérni, ők lépnek a kertgondozás felé, velük lehet akár zöld szempontokat is megbeszélni. Ők a leginkább partnerek az együttműködésben, a gyerekek révén a velük volt a legkönnyebb kialakítani a fejlesztő kapcsolódást.

A “helyzetbe hozásukat” kiemelt feladatnak tartjuk a terepi munkánkban. Talán náluk érezni leginkább, milyen kár éri a társadalmat, mennyi lehetőséget, értéket veszítünk el velük. Mert nem lenne szabad mindannyiuknak a főállású anyaságba, mint egyetlen karrierlehetőségbe bezárulni. De a szocializáció és a lehetőségek hiánya errefelé viszi őket. Generációk óta.

“Már van kis barátja.”-újságolta tavalyelőtt nyáron az egyik édesanya a nagylányára mutatva, ezzel a mondattal jelezte is, ami aztán bekövetkezett, szeptemberben már nem folytatta a középiskolát, és azóta már megszületett a kisbabájuk is. Mert ha van mellette fiú, férfi, akkor már megpecsételődött a sors, jönnek majd a gyerekek egymás után, és ennyi. Marad a háztartás és a gyerekek.

És a terhek. Amiből elképesztően sok van a generációs szegénységben, és a nők vállán. A lakhatási szegénység adta nehézségek, a vezetékes víz hiánya, a megküzdés a pénztelenséggel, és főleg azokkal a szerepekkel, melyet átörökít a családi minta, és többnyire traumatizál.

Mert a nőnek tudnia kell a helyét ebben a furcsa, nehézségekkel teli életben. Erősen megmaradt bennem az egyik asszony magyarázata: “Mi így szoktuk meg. Hogy kiszolgáljuk a férfiakat.” És a napi nyolc óra fizikai munka után hazament, megfőzött, kimosott, takarított, rendbe tette az öt gyerek dolgát, amennyire bírta, majd este még megsodorta a cigarettát másnapra a párjának, aki a közmunkában töltötte a napot, vagyis leginkább otthon, hiszen a reggeli aláírással ott ki is merült a munkavégzés.

Küzdünk értük. Hogy megmutassunk egy másik világot, amiben egy nőnek is nyílnak lehetőségek. Megértetni velük, hogy nem természetes családi élet az, amiben a családon belüli erőszak jelen van. Hogy joguk van a testükhöz, hogy nekik is lehetnek szükségleteik. Hogy nem alárendeltek a párkapcsolatban.

De a ragaszkodás erős. A kapcsolatok sok esetben menekülések. Menekülés otthonról, bántalmazó családból, többnyire bántalmazó kapcsolatba. Odaadni mindent, azonnal, ha felvillan az erőt, vélt biztonságot adó férfi. Aki aztán sok esetben kihasználja, ha tiltakozik, bántalmazza, tulajdonának tekinti, megalázza, mégis, elviseli, ha el is megy, utána visszamegy hozzá, és újra kezdődik a folyamat, aminek megint ugyanaz a vége.

No és ott a gyerek is. Aki sokszor mintegy biztonsági garancia születik meg, hátha ezzel marad a kapcsolat. De sokszor nem marad ezen az áron sem, és nem marad támogatás sem, csak a gyerek, a gyerekek, és az asszony. “Nem jó egyedül.”-mondják, és a digitális tér kinyitja az elzárt településeket is. Megjelennek férfiak, akikkel a “facebookon” ismerkednek meg, és csak utólag derül ki, hogy inkább kerülni kellett volna, mintsem összekötni vele az életet, még, ha rövid időre is. Mert az ismerettség nem volt alapos, csak gyors, felszínes, ellenőrizetlen információkkal. És innen visszakanyarítani a történetet, főleg, ha gyerek is lett a kapcsolatból, nehéz.

Szóval, nagyon furcsa ez a kép. Miközben nagyon sokszor hősies küzdelemben lesznek úrrá azokon a körülményeken, amit mi, egy másfajta szocializációval elképzelni sem tudunk, közben érzelmileg sérülékenyek, traumatizáltak, és érthetetlenül nem tudnak nemet mondani, határozottak lenni a maguk, vagy a gyermekeik érdekében.

Persze nem mindenki. Hiszen ott van ő is, aki maga is agresszív, és tettlegességig megy a folyton feléledő konfliktus, és nem verés, hanem verekedés történik. Meg ő is, akit nem lehet az állandó rettegésből kimozdítani. Hazudja magának is, hogy minden rendben van. És csak elesett. Ő is, aki sajátos nevelési igényű gyerek volt az iskolában, és felnőttként, hiányos döntési és életvezetési kompetenciákkal csak sodródik, nem is érti, hogy mi történik vele, körülötte. Azt sem, hogy minek nem szabadna megtörténnie. És ő is, akit beszippant a bűnözés, a prostitúció, és a függőség a futtatójától, aki az óvó-védő pár szerepét hiteti el vele, és ebben tovább terhelődik, sérül, visszafordíthatatlanul.

Sokfélék, mindannyiuk mögött egyedi traumák sora van. De a velük való munkában nagyon érezni az értékeket is. A tudásvágyat, a boldogan megélt irányító-szervező szerepeket, amire építenünk kell. A közösségi szellemet, a tenniakarást, az ötleteket mind elő lehet hívni belőlük, hogy aztán a megvalósításban megmutathassák magukat, hogy mire képesek.

Mert mindannyian képesek rá. Többre, sokkal többre, mint amit a fejet hajtó, sorsát elfogadó, a férfinak alárendelődő, átörökített női szerep enged. Ezt elhitetni velük, megerősíteni a közösségüket, amiben egymást támogatva mindannyain erősebbek lehetnek, nagy kihívás.

Küzdelem velük, értük, és a közeggel, amiben élnek. Talán a “velük” már az évek munkája során sikeresnek mondható. Már érzik, értik, hogy mi támogatjuk azt a más szerepet, amit élhetnének. És ha nagy változást nem is tudunk elérni a közeggel folytatott harcban, az biztos, hogy a lányaik mögött ők egy másfajta attitűddel lesznek jelen. Az új generáció mást akar majd, és ebben a jövő asszonyai már nem lesznek egyedül.

2025. március 6., csütörtök

TÁRKI: TÁRSADALMI RIPORT 2024

TÁRKI
Szerző: TÁRKI KUTATÓI
2025.03.06.






Társadalmi Riport 2024

(Tóth István György – Gábos András – Medgyesi Márton)

(Kolosi Tamás)

I. AZ EU-TAGSÁG HOZADÉKAI

(Gulácsi Gábor – Kerényi Ádám)

(Tóth István György – Csathó Ábel)

(Pénzes János – Kiss János Péter)

(Kabai Gergely – Németh Nándor – Teller Nóra)

(Tomka Zsófia)

II. EU-KULCSINDIKÁTOROK, MAGYAR TELJESÍTMÉNY

(Gábos András – Tóth István György)

(Varga Júlia)

(Herke Boglárka – Szikra Dorottya)

III. GAZDASÁG

(Oblath Gábor – Palócz Éva)

(Vakhal Péter)

(Hárs Ágnes)

(Völgyi Bence – Erát Dávid – Füzér Katalin)

IV. DEMOGRÁFIA ÉS TÁRSADALMI CSOPORTOK

(Tóth G. Csaba)

(Monostori Judit – Szabó Laura)

(Szabó Laura)

(Csákné Filep Judit – Szennay Áron)

(Bernát Anikó – Tomka Zsófia)

V. HUMÁN TŐKE ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

(Tóth Edit – Fejes József Balázs – Kinyó László)

(Lannert Judit)

(Kincses Gyula)

(Tátrai Annamária – Németh Renáta – Dóczi Tamás)

VI. ÉRTÉKEK ÉS POLITIKA


(Tóka Gábor)

(Csathó Ábel – Medgyesi Márton)

(Csepeli György – Örkény Antal)

TRUMP NYOMÁN FELFORDULT A VILÁG - BUDA PÉTER, NEMZETBIZTONSÁGI SZAKÉRTŐ /// FRIDERIKUSZ PODCAST 114.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.03.06.



Ezekben a napokban pesszimizmussal, katasztrófahangulattal, a nyugati értékrend összeomlásáról szóló hírekkel, az önkény rémképeivel, háborús jóslatokkal van tele a világ. Az eddig Amerikán élősködő, gyenge Európai Unió megbukik, és nagyon úgy tűnik, hogy a nagyok és erősek ismét felosztják egymás közt a világot, uralmuk alá hajtva a kicsiket. És ha bárhol ellenállás ütné fel a fejét, háború következik, előbb csak a 80 éves béke szigetének számító Európában, később nyilván az egész világon.

A Föld és lakóinak nagy pechje, hogy két súlyosan korlátolt ember irányítja a világ két hatalmát, két óriási fegyverarzenál felett rendelkezve. Ahogy azt a napokban egy brit elemző megjegyezte: "Az emberiség jelenleg a demokráciából az idiokráciába vezető úton halad."

Tehát volt miért újra meghívni podcastunk stúdiójába Buda Péter biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági szakértőt, aki ezúttal 95-100 percben elemzi a világban nagy hirtelen kialakult káoszt és annak számos várható következményét.

Érdemes összevetni ezzel a mostanra kialakult helyzettel mindazokat, amiket nemzetbiztonsági szakértőnk, Buda Péter négy hónappal ezelőtt, 2024. november 11-én mondott, közvetlenül Donald Trump elnökké választását követően. 

Ezt a beszélgetést az alábbi linken találhatja: https://www.youtube.com/watch?v=MMibH...

HA NEM LESZ ELSZÁMOLTATÁS ‘26-BAN, VISSZATÉR AZ ORBÁN-RENDSZER ❌ VÉTÓ # 49 | VENDÉG: JUHÁSZ ATTILA

VÉTÓ / PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2025.03.06.



Hol érnek véget az egyszerű érdekellentétek, és hol kezdődik a polarizált társadalom? Hogyan lehet véget vetni a megosztottságának, érdekében állhat-e ez egyáltalán egy politikusnak? Miért születnek az összeesküvés-elméletek, és hogyan építi be a konteókat a Fidesz a kommunikációjába? A Vétó mai adásában emelett szóba kerül a nemzetközi rend átalakulása és ennek belföldi következményei is. A válaszadásban segítségünkre lesz Juhász Attila politológus.

ORBÁN NEM MOND IGAZAT

MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉM,ETH PÉTER
2025.03.06.



Magyarország semmilyen szerepet nem játszik az esetleges orosz-ukrán béke megteremtésében. Lehet, hogy Orbán folyamatosan hívogatja Trumpot, de nem hiszem, hogy rendszeresen beszélnének, hiszen Magyarország ebben a konfliktusban nem tényező - mondta 

Radványi Miklós a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Az Egyesült Államokban élő külügyi szakértő szerint az a mentalitás, ahogy Orbánék mostanában Amerikában viselkednek, könnyen a visszájára fordulhat.

Ha az Orbán-kormány továbbra is túllihegi a dolgokat, megvan a veszélye annak, hogy még a Trump adminisztrációnál is negatív hatása lesz– hívta fel a figyelmet Radványi Miklós.


PUTYIN VILÁGA

JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2025.03.06.



Rideg, kimért tekintet a Kreml vastag falai mögött. Vlagyimir Putyin – a név, amely mára egyet jelent a hatalommal, a félelemmel és a megosztottsággal. A világ egyik legmegosztóbb vezetője ő: egyesek azt az embert látják benne, aki visszaadja Oroszországnak a büszkeségét, mások egy autoriter elnyomót, egy szimpla gyilkost, aki elveszi az oroszok szabadságát és a Szovjetunió újralapításával más népek függetlenségét is veszélyezteti. Ismerd meg Orbán gazdáját!

„EZEN AZ ÚTON MÁR NEM LEHET VISSZAFORDULNI” – A SZEMÜNK ELŐTT BOMLIK FEL A VILÁGREND

HETI VÁLASZ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.03.06.



Trump–Zelenszkij-találkozó, omladozó világrend, magyar viselkedés. Mi a logika abban, hogy Amerika eddig csak Ukrajnának támasztott feltételeket? Van-e realitása a Londonban találkozó „tettre készek koalíciója” ambícióinak? Van-e arra esély, hogy ehhez Magyarország is csatlakozik? Ezekről beszélget a HetiVálasz 267. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.


MIÉRT CSÚSZIK MAGYARORSZÁG EGYRE LEJJEBB AZ UNIÓS FEJLETTSÉGI RANGSOROKBAN?

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.03.06.


A sikeres Magyarországról és az uniós segítséggel ellenünk összeesküvő külső körülményekről szóló kormánypropaganda dacára azt mutatja az összehasonlítás a régiós posztkommunista tagországok teljesítményével, hogy 2010 után Magyarország nemcsak külön úton, hanem tévúton is jár számos területen – ez a kép rajzolódik ki a TÁRKI Társadalmi riport 2024 című, frissen megjelent tanulmánygyűjteményéből.


Magyarország 2004-es uniós belépése óta éves GDP-jének átlagosan három százalékát kitevő nettó felzárkóztatási támogatást kapott az EU-ból. Ennél is fontosabb az egységes piachoz csatlakozás gazdaságfejlesztő jelentősége: ezt a támogatások hatásának két és fél-háromszorosára becsülik. Az ország gazdasági fejlettsége jelentősen közeledett az EU fejlettebb tagállamaiéhoz, de a közép- és kelet-európai tagállamok többségéhez (a továbbiakban: EU11-országok) képest gyengébben teljesített.

Ez a TÁRKI nemrég megjelent, Társadalmi riport 2024 című tanulmánygyűjteményének központi állítása, ezt mutatják be adatokkal és értelmezik az 1990 óta kétévente, immár tizennyolcadszor megjelenő kötetben a magyar empirikus társadalomkutatások széles körét reprezentáló írások. Ahogy a kötet állandó szerkesztője, Tóth István György közgazdász-szociológus, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója (és az intézet alapítója, egyben a könyvsorozat egyik elindítója, Kolosi Tamás kiszállása után nemcsak szerző-, hanem szerkesztőtársává is lett Gábos András és Medgyesi Márton) írja a könyv előszavában: a Társadalmi riport „fontos eleme a demokrácia infrastruktúrájának”.

A 2024-es kötet vezértémája tehát Magyarország európai uniós tagságának húsz éve. Mivel ebből tizennégy év a Fidesz kétharmados kormányzása alatt történt, a kötet azt mutatja be, mi a mérlege, hova vitte a magyarokat a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Rosszabb pozícióba, mint 2010-ben volt – állítja a kötet első tanulmányának két szerzője, Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám: „A 2010 utáni magyar berendezkedés (az Orbán-rendszer) külön útra terelte és az unió peremére sodorta az országot.”

Mik voltak az Orbán-rendszer fő gazdaságpolitikai céljai? Az uniós források lehívásán kívül a nemzeti nagytőke és a nemzetközi tőke úgynevezett termelő szektorainak előnybe hozása és szükségleteik teljesítése, a nagyvállalatok szektorok szerinti szelektív többletadóztatása, valamint a munkaalapú társadalom kiépítése – összegzi a három szerkesztő a kötet előszavában.

De a magyar felzárkózás elmaradt a hozzánk hasonló helyzetben lévő EU-országokétól. „A járvány kitörése, de különösen a 2022-es parlamenti választásokhoz kapcsolódó költekezés, az uniós források elapadása, az Ukrajna elleni orosz agresszió és a részben ezekhez is köthető inflációs környezet kialakulása ráadásul válságba sodorta a magyar gazdaságot, gyengítve a korábbi évek relatíve gyengébb felzárkózási eredményeit is.”

Cikkünkben a Társadalmi riport 2024 Magyarország EU-mérlegét megvonó írásainak (a kötet 24 tanulmányának csak egy részét szemlézve) főbb állításait foglaljuk össze...

KERT ATTILA: TRUMP = ÜZLET ÉS EGO

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SELMECI JÁNOS, HERSKOVITS VESZTER
2025.03.05.



A Reggeli személy 2025 március 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Kert Attila, az Euronews főszerkesztője volt.

2025. március 5., szerda

„EZ KÓDOLVA VOLT” – EXKLUZÍV INTERJÚ A POSZTSZOVJET KATASZTRÓFÁT MEGJÓSOLÓ AMERIKAI DIPLOMATÁVAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.03.05.


„Nem szabad alábecsülni Ukrajna képességét saját függetlensége és szuverenitása megőrzésére. Nem fog összeomlani; nem lesznek belőle orosz oblasztyok; nem lesz olyan, hogy Putyin besétál és elveszi, amit akar” – mondja lapunknak a moszkvai amerikai nagykövetség egykori diplomatája, aki egy nemrég nyilvánosságra hozott 1994-es táviratában ijesztő pontossággal jósolt meg jónéhányat az elmúlt 30 év posztszovjet történelmének fordulatából. E. Wayne Merry szavaira akkoriban, az épp oroszországi piacpárti-demokratikus fordulatról deliráló Washingtonban senki nem figyelt. Kérdésünkre elmondja, miért nem, de arról is beszél, miért nem állt a Nyugat érdekében a szovjet összeomlás, és miért kellett volna Amerikának elhagynia a NATO-t a hidegháború után. Meg arról is, miért sokkal rosszabb az Egyesült Államok jelenlegi „ignoranciája és arroganciája” a 90-es évek elején tanúsítottnál. Exkluzív interjú, előtte kontextussal...

EGYENESBE HOZHATJA A GAZDASÁGOT AZ ORBÁN-KORMÁNY? - KLASSZIS KLUB LIVE BOD PÉTER ÁKOSSAL

KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.03.05.



Egyenesbe hozhatja a gazdaságot az Orbán-kormány? Klasszis Klub Live Bod Péter Ákossal 

Már jó ideje gyenge makroadatok (GDP, beruházások, ipar, infláció) tényleg egy csapásra megjavulhatnak-e, ha végetér a háború – ahogy azt a kormányfő sugallja, készpénznek véve Trump ígérgetéseit. Tényleg fantasztikus lehet-e 2025, illetve – Orbán Viktor február 22-ei évértékelőjén bevezetett új szlogenje szerint – az áttörés esztendeje?

ORBÁN VIKTORT EGY ESETBEN NEM KELL LECSUKNI 2026 UTÁN – KULTÚRTÁJ MÉRŐ LÁSZLÓVAL

KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.03.05.



Három lehetséges forgatókönyvet látok a 2026-os választásra. Ha a Fidesz győz, akkor elhagyjuk Európát, és a legrosszabb esetben Oroszország gyarmata leszünk. Ám ha Magyar Péter nyer, akkor Európa visszafogadja Magyarországot. A harmadik lehetőség, hogy Magyar Péter győz, de a Fidesz elcsalja a választást. Akkor polgárháború lesz – mondta a Kultúrtájban Mérő László matematikus pszichológus. A műsorból kiderül még:

- Melyik világhatalom elnöke szeretett volna lenni Orbán Viktor? 
- Mi történik, ha a 2026-ban a Fidesz nagy győzelmet arat? 
- Visszatérhet a politikába Simicska Lajos? 
- Mikor viselkedett utoljára úgy Orbán Viktor, mint egy államférfi? 
- Eljuthat-e a magyar katonaság a tűzparancsig? 
- Vállalna-e tanácsadói szerepet Magyar Péter mellett? 
- Milyen esetben hagyná el Magyarországot? 
- Az ember uralja a mesterséges intelligenciát, vagy a gépek hamarosan átveszik a hatalmat?

TRUMP ÚJRAOSZTJA A LAPOKAT A VILÁGPOLITIKÁBAN, AMI AMERIKÁRA IS VISSZAÜTHET

PARTIZÁN
Műsorvezető: FELEDY BOTOND
2025.03.08.



Trump beiktatása óta tornádóként megy végig a világpolitikában, felrázva ezzel globális a jól megszokott globális törésvonalakat. De történik-e valódi változás a világrendszerben vagy csak egy új formát öltenek a meglévő erőviszonyok? 

Vendégeinkkel megpróbáltunk utánajárni:
Mészáros R. Tamás újságíró 
Pap Szilárd István politikai szerkesztő, Partizán


DRÁMAI GYORSASÁGGAL ALAKUL ÁT AZ EDDIG ISMERT NYUGATI VILÁG – SZ. BÍRÓ ZOLTÁN INTERJÚ

TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.03.04.



Putyin körül már nincs kontroll, a körülötte lévők felerősítették az orosz elnök geopolitikai rögeszméit. Trumpék tárgyalási technikáját egyelőre dilettánsnak tartja, Magyarországnak pedig elemi érdeke, hogy Ukrajna komoly biztonsági garanciákat kapjon. Visszatértünk a '30-as évekbe? Mi várhat Európára? A Most jövök legújabb adásában Sz. Bíró Zoltán történészt kérdeztük.

0:00 Hogy lett Oroszország a szenvedélye? 
7:46 Tisztelem azt, aki ebben az orosz rendszerben is kimegy tiltakozni 
13:20 A nem létező oroszországi ellenzék 
15:57 Kinek lehet hatása Putyinra? 
22:50 Eleinte Putyin számára a nyugat nem volt a patás ördög, de ez gyökeresen átalakult 
32:29 Mi lehet Putyin végső célja? 
43:04 Orbán Viktor oroszbarát magatartásának lehetséges okai 
48:05 Egyelőre egy furcsa tárgyalási folyamatot látunk 
55:15 Lehet valahogy garantálni Ukrajna biztonságát? 
1:06:08 Miért veszélyes egy kaotikus Oroszország? 
1:09:21 Európa haderejének erősödnie kell 
1:20:26 Mintha tényleg a világ drámai gyorsaságú átalakulását látnánk 
1:26:13 Milyen lenne a jó béke Magyarország számára?

HORVÁTH GÁBOR | TRUMP BORZASZTÓAN SZERETNE NOBEL-BÉKEDÍJAT KAPNI

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.02.04.



A Reggeli személy 2025 március 5-i adásában Para-Kovács Imre vendége Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságírója volt.

UNGVÁRY KRISZTIÁN: ADALÉK A TRUMP-ZELENSZKIJ TALÁLKOZÓ TÖRTÉNELMI HÁTTERÉHEZ

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.03.05.



Ez a videó az orosz külpolitika két alapfogalmának kialakulásával foglalkozik: az "indirekt agresszió" és a kéretlen katonai "segítségnyújtás" kérdésével. Ezek azok a körülmények, amelyek miatt az ukrán fél minden áron biztonsági garanciákat kíván kapni a nagyhatalmaktól.


SZÁZMILLIÁRDOS LYUKAT ÜTHET EURÓPÁBAN TRUMP IRÁNYVÁLTÁSA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2025.03.04.


Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij pénteki, kiabálós vitává fajuló találkozója, valamint az Oroszországgal való közvetlen amerikai kapcsolatfelvétel újfent komoly kérdéseket vett fel az Európának nyújtott amerikai védelmi garanciák megbízhatóságával és erejével kapcsolatban.

Trump régi háklija, hogy az európai NATO-tagok „nem fizetnek eleget” az amerikai védelemért, kereskedelmi és katonai szempontból is „lehúzzák” az Egyesült Államokat, a szövetség fenntartása pedig a jelenlegi formájában nem éri meg Washingtonnak. Ez már első elnöksége alatt is folyamatos súrlódásokat okozott, második megválasztása óta pedig változó intenzitású pánikreakciókat szült Európában.




- A Pentagonban Pete Hegseth védelmi miniszter által elrendelt, évi 8 százalékos költségcsökkentés elérte az európai főparancsnokságot is, és egyes európai tagállamok jelentős csapatkivonásoktól tartanak a washingtoni magatartás fényében.

- Hegseth a napokban aztán az orosz célpontok elleni kiberhadviselés felfüggesztését is elrendelte.

- JD Vance alelnök a Müncheni Biztonsági Konferencián előadott beszéde jelezte, hogy a nyilvános diplomáciában a közös értékek helyett a belpolitikai fogyasztásra szánt szélsőjobboldali kultúrharc került előtérbe.

- Mindez pedig az utóbbi hetekben kiegészült azon félelmekkel, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kiegyezés és az ukrajnai konfliktus befagyasztásának vágya erősebb, mint az európai érdekek iránti elkötelezettség.

Az ovális irodában előadott tiráda az utolsó utáni ébresztőként hatott Európa fajsúlyosabb államai számára: vasárnap Londonban az Egyesült Királyság és Franciaország vezetésével – Friedrich Merz következő német kancellár eszmei támogatása mellett – új fokozatba kapcsolt az Ukrajna európai támogatásával és általában véve egy új, erősebb, és az Egyesült Államoktól kevésbé függő európai védelmi rendszer felállításával kapcsolatos tanakodás.

Mindez együtt jár a védelmi költségvetés jelentős növelésének vágyával, miután az európai hadseregek elhanyagolt állapota és az európai képességek hiányosságai fényében az orosz fenyegetés kezelése és Moszkva elrettentése az amerikai védőernyő nélkül jóval nehezebbé és drágábbá válhat.

Emmanuel Macron francia elnök 3–3,5 százalékos GDP-arányos védelmi kritériumot vetett fel, Merz 200 milliárd eurós hadseregfejlesztési alapot akar létrehozni, a közös európai nukleáris védőernyőről is megindult a diskurzus Párizs és Berlin között, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – az elmúlt évek védelmi ipari és beszerzési stratégiái után – kedden egy európai fegyverkezési programra vonatkozó tervet fog bejelenteni.

Ez rövid távon több százmilliárd eurós többletköltségeket jelenthet Európába számára, azonban a probléma nem is elsősorban a pénz mennyiségével van, hanem azzal, hogy

egyelőre a finanszírozás pontos konstrukciója, egyes amerikai képességek kiváltása, az európai szintű koordináció, valamint a komolyan vehető elrettentéshez szükséges politikai akarat megteremtése is képlékeny.

A következő hetek fő kérdése, hogy ezeket a kihívásokat meg tudják-e oldani Európa azon országai, amelyek közös védelmi struktúra alatt képzelik el jövőjüket...