2017. szeptember 11., hétfő

HAJTÓVADÁSZAT ÖREGEKRE

GÉPNARANCS BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.09.10.


– Józsi bácsi, a TV2-től jöttem.

– Na, az jó. Mondják be a tévéjükben, hogy az utcánkban már hetek óta nem takarítanak. Csak a polgármester háza előtt.
– Maga ugye nyugdíjas?
– Az, hogy a fene enné meg. De ettől még nálam is lehetne takarítani.
– Maga is retteg a Vona Gábortól és a Jobbiktól?
– Hát persze. Mindennap kétszer. Reggel egy órát, és este is egy felet. Mikor mennyi időm van… Ki az a Vona Gábor?
– Nem tudja?
– Nem ugrik be. Volt régen egy ilyen nevű ismerősöm, de őt nem így hívták.
– Józsi bácsi, a Vona fenyegeti a nyugdíjasokat.
– Majd adok én neki! Fenyegetni! Kerüljön csak a szemem elé!
– Nem fél? A Vona azt mondta, hogy megölnék az összes nyugdíjast.
– Ilyet mondott? Akkor ez a Vona olyan migáncsos féle lehet.
– Nem migráns.
– Pedig, a migráncsosokról szokták mondani a maguk tévéjében, hogy megölik a magyar embereket. Meg az összes nőt megerőszakolják.
– A Vona nem migráns, Józsi bácsi. Figyeljen ide! Mondja azt, bele a kamerába, hogy amióta hallotta a Vonát a nyugdíjasokról beszélni, retteg. Le sem mer menni az utcára.
– Csak lássam meg azt a Vonát! Úgy fog rettegni, hogy ki se teszi a lábát az utcára...

RÉMÁLOM MAGYARORSZÁGON 2017

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / EG
2017.09.11.


Különféle adatok szerint körülbelül a határátkelők 40 százaléka dönt úgy, hogy megpróbálkozik a hazaköltözéssel, aminek persze sok oka lehet a családtól kezdve egészen addig, hogy a gyerek ismerje meg azt a kultúrát, országot, melyben egyik (vagy mindkét) szülője felnőtt. Aztán ezek a hazaköltözések hol így, hol úgy sülnek el. A mai történet leginkább azt mutatja meg, melyek a legnagyobb akadályok azelőtt, hogy a külföldön élő magyarok minél többen hazatérjenek, ha akarnak. EG írása azt bizonyítja, messze nem kormányzati programokon múlik a dolog...

Több éve éltünk már külföldön, amikor a férjemmel úgy döntöttünk, Magyarországra költözünk. Több olyan dolog ért minket, ami miatt meghoztuk ezt a döntést (pl. a gazdasági helyzet romlása, szociális háló hiánya, kulturális okok, és a remény, hogy hazai pályán, nem külföldi állampolgárként más esélyeink lesznek, a gyerekeim otthon nőhetnek fel, stb), még végül márciusban összepakoltuk a legfontosabbnak ítélt dolgainkat, és Magyarországra, szüleimhez szállíttattunk 35 hatalmas dobozt.

Mivel elég messziről költöztünk, nem volt olcsó a szállítás. A bútorokat, egyéb tárgyakat mind eladtuk vagy elajándékoztuk.

Persze volt vészhelyzeti B terv is: ha semmi nem kerekedik ki, újra külföldre megyünk, de akkor még hittünk abban, hogy ez nem fog megtörténni. Sőt, egyszerűen azt gondoltam, ez nem történhet meg.

Férjem menedzser volt egy szabadidős központban, én pedig éveken át egy bankban dolgoztam. Felmondtunk, és nagy örömmel belevágtunk a magyarországi letelepedési projektbe.

Munkakeresési kálváriák

Már külföldön nekiláttunk a munkakeresésnek, mire megérkeztünk volt több személyes meghallatásra időpontunk is. Az elkövetkező három hónapban kb. heti három interjúnk volt. Beutaztuk az országot Győrtől Nyíregyházáig, Kiskunhalason keresztül...

ORBÁN ELHAJÍTOTTA A BUMERÁNGOT ÉS MOST VISSZAÜTÖTT RÁ - KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / Csernyánszky Judit
2017.09.11.


Orbán elhajította a bumerángot és most visszaütött rá: így értékeli a Deutchelandfunk az Orbán menekültpolitkáját elítélő európai bírósági döntést, valamint az ezt követő, a kerítés költségeinek követelését visszautasító, bizottsági elnöki döntést.


A véleménycikk szerint Emmanuel Macron új Európa-politikája is megerősíti azt a német körökben is egyre izmosodó elvi kérdést, miszerint s szolidaritást nem vállalók ne szólhassanak bele az uniós döntésekbe, s emellett indokolt lenne a pénzcsapok elzárása is.

A német igazságügyminiszter, Heiko Maas a DPA hírügynökségnek adott interjújában (Daily Sabah Europe) egyenesen felszólította az Uniót, amennyiben Magyarország nem teljesíti a bizottsági verdikt után sem kötelezettségeit, vonják meg tőle az uniós támogatásokat. A Deutschelandfunk emellett azzal is érvel, Nagy Britannia távozásával az eddig rendelkezésre állt források amúgy is jelentősen csökkennek. Macron ezen felül az egyhangú döntésmechanizmus helyett a többségi szavazati rendszer kialakítását szorgalmazza. S vízválasztó lehet ennek bevezetésében: vajon hogyan fog voksolni Orbán akkor, ha a Lengyelország elleni szankciókról kell majd szavazni. Hisz – emlékeztet a lap - Donald Tuskot is megszavazta a többiekkel együtt. Kérdés: Orbán beleharap abba a kézbe, ami enni ad neki?

Az orosz Pravda is terjedelmes cikkben foglalkozik a Szlovákiát és Magyarországot elmarasztaló uniós kvótaüggyel. Méghozzá abban a megközelítésben, hogy a kvóta kötelezettség rendkívüli helyzetben született rendkívüli intézkedés, és ezért azt nem is kellett jóváhagynia a tagállamok parlamentjeinek. A cikk szerint ez az eljárás a demokrácia megcsúfolása, s ilyen a Kremlben még a szovjet időkben, rendkívüli helyzetekben pedig egyáltalán nem fordulhatott volna elő. A csalhatatlan demokráciában ez a kvóta-kötelezettség már-már diktatórikus időkre emlékeztet – elemzi a helyzetet Moszkvában a Pravda...

MATOLCSY A LEGNAGYOBB ZSIVÁNY - ILYEN PÉLDÁT MUTAT A GAZDASÁG SZEREPLŐINEK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.09.10.



A Nemzeti Bank feladata felügyelő, büntetést kirovó szervezetként a pénzügyi szektor rendje feletti őrködés. Ennek ellenére maga jár elől a szabályok durva és sorozatos megszegésében. Matolcsy ilyen példát mutat.

Száznál is több vizsgálatot kezdeményezett a Fővárosi Főügyészség, illetve az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványainak versenyeztetés nélküli beszerzései miatt – írja a hvg.hu. A Közbeszerzési Döntőbizottság több tucat esetben állapított meg jogsértést. A mintegy száz esetre összesen 86 millió forint bírságot róttak eddig ki a hivatalok, de messze még a vége.

Természetesen a legtöbb jogsértés az alapítványok megkérdőjelezhető ingatlanügyleteihez kötődik. Az MNB a nyereség kimentésére szolgáló alapítványain keresztül eddig 18 épületet vásárol. Erre összesen 90 milliárd, közpénz jellegét elvesztő adóforintot költött.

Az ingatlanok felújítása során a Fidesz már jól bejáratott céghálóját használta a jegybank is. Véletlenül. A legtöbbet a Puskás Ferenc Stadion építésének egyik fővállalkozójaként is nagyot kaszáló Magyar Építő nyerte a tenderkerülő szerződésekkel: 2014 és 2016 között összesen 3,7 milliárd forintot. Az alapítványokat az sem tántorította el, hogy esetenként igen súlyos bírságot fizettek a baráti megrendelések miatt. A régi budai városháza 1,19 milliárdos kivitelezői szerződése például 12 milliós bírságba került a PADA-nak. A Magyar Építőt tavaly vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége az „új Közgép”-ként emlegetett Duna Aszfalt Kft. Utóbbi Szíjj László érdekeltsége, akinek több közös vállalkozása is van Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel. A cégbe az idén a WHB Befektetési Kft. is bevásárolta magát. Ez a társaság birtokolja Tiborcz István egykori vállalkozását, az Elios Kft.-t is, amely szintén sokszor dolgozik az alapítványoknak...


(SPIRÓ GYÖRGY: CURRICULUM VITAE)

ÉLET ÉS IRODALOM / PRÓZA 
- SZABADPOLC
Szerző: Király Levente
2017.09.11.


Így írtok - Tematikus prózaösszeállítás: PARÓDIÁK
Az iskolakezdésre hangolunk, kortárs, klasszikus és világirodalmi stílusgyakorlatokkal, a nagyszülőknek ismétlésképpen, szülőknek és diákoknak a lendület kedvéért.

Bödőcs Tibor, Hetényi Zsuzsa és Király Levente paródiái.

(Spiró György: Curriculum vitae)


Budapesten születtem, délután, nagybetegen, ráadásul magyarnak (plusz zsidó). Még a szülészeten megtanultam latinul, elsősorban az orvosoktól, bár néhány nap elteltével kénytelen voltam megállapítani, hogy a nyelvtannal elég nehezen boldogulnak, és a kiejtésük is helyenként pocsék. Erre fintorogva hívtam fel a figyelmüket, bosszúból romlott tápszerrel kezdtek el tömni, és örökre bevonták az olvasójegyem. Korán megtanultam, hogy ha a butaság gonoszsággal párosul, rémisztő energiákat képes felszabadítani – és e két világformáló erő imád egymással üzekedni (ez már egy későbbi megállapításom, féléves, azaz öreg koromból).

Budapesten születtem, délután, nagybetegen, ráadásul magyarnak (plusz zsidó). Még a szülészeten megtanultam latinul, elsősorban az orvosoktól, bár néhány nap elteltével kénytelen voltam megállapítani, hogy a nyelvtannal elég nehezen boldogulnak, és a kiejtésük is helyenként pocsék. Erre fintorogva hívtam fel a figyelmüket, bosszúból romlott tápszerrel kezdtek el tömni, és örökre bevonták az olvasójegyem. Korán megtanultam, hogy ha a butaság gonoszsággal párosul, rémisztő energiákat képes felszabadítani – és e két világformáló erő imád egymással üzekedni (ez már egy későbbi megállapításom, féléves, azaz öregkoromból).

A szülészetről kikerülve már perfekt írtam s olvastam négyféle ábécén és nyolcféle nyelven, plusz anatómia, s már a belgyógyászathoz is konyítottam kissé (levelező tagjává fogadott a francia orvosi akadémia, plusz a New York-i Filharmonikusok, de ők tévedésből). Rögtön rájöttem, hogy száztizenhét gyógyíthatatlan betegségem van, ennek a fele még halálos is, és a másik fele sem tréfa. Ez így nem kóser, gondoltam, és zülleni kezdtem: egzisztencialisták, protomarxisták és indexre tett újplatonisták tanulmányozásába kezdtem, eredetiben. (Ahogy Kertész Imre barátom írná: természetesen.)

A bölcsődében társaimnak érezhetően a korai avantgárd mesterek hatására megalkotott festményeiből kiállításokat szerveztem (én csak közepes tehetségnek számítottam, így szerényen háttérbe vonultam, és inkább híres, XVIII. századi angolszász közjogi paradoxonokat oldottam meg, fejben), a megnyitókat viszont én laudáltam, de jutott időm arra is, hogy szlavofil önképzőkört alapítsak, elsőként Pesten – később tudtam csak meg, hogy Budán a TGM egy szemeszternyivel megelőzött. A hólyag! Bánatomban kipróbáltam a depresszió összes formáját, de sajnos remek pszichológus lettem időközben, ugyanis önanalízisbe jártam hozzánk, a terápiás dívány és hipnózisóra (plusz lánc) megtekinthető hagyatékom kezelőjénél, azaz nálam (minden hétfőn reggel fél héttől negyed nyolcig, előzetes bejelentkezés alapján, ugyanis csak ekkor van egy kis lélegzetnyi szabadidőm, amikor a gyógyszereket rendezgetem a gyári csomagolásból a saját dobozkáimba, plusz szurik és szirupok). A terápiás kezelésért (egyébként a freudi és a jungi vonal szintézisére törekvő, ún. krasznojarszki iskola liberális-anarchoszindikalista szárnyának voltam egy ideig követője, utána saját iskolát alapítottam, ennek kudarcairól és sikereiről írtam két évtizeddel később egy tanulmánykötetet, angolul, The Bad Bed címmel, így próbáltam betörni az angolszász tudományos életbe, de az Oaksford University Presso betűhibát vétett a címlapon, így a The Bad Bud a westernek közé került a boltokban, s ezerötszáz oldalas terjedelme, valamint nehéz, szakmai nyelvezete miatt mérsékelt sikert aratott) szerény óradíjat számoltam csak fel, szolidaritást vállalva deklasszált (plusz zsidó) szüleimmel. Az összegyűlt pénzből illatos radírgumit vásároltam, és szétosztottam csoport- és sorstársaim között. Egy kivételével mind kórházba kerültek, szegények azt hitték, amerikai rágógumi, csak még a háború előttről, azért olyan kemény. Ekkor tanultam meg, hogy a legtisztább jó szándék is lehet nagy problémák okozója, azaz hiába dobsz kenyérrel (még csak nem is szárazzal!), kővel dobnak vissza. A szülők veréssel és ami még rosszabb, feljelentéssel fenyegetőztek, így Belgrádba menekültem, vinni kényszerülve magammal idős, beteg szüleimet is: édesapám ekkor már majdnem betöltötte a harmincat! Óriási felelősség szakadt a nyakamba, mindezt tetézte szerb osztálytársaim ellenszenve, mert már az első nap kiderült, mindnél jobban ismerem az anyanyelvüket, amit én csupán hobbiból tanultam meg egy szomorú, esős hétvégén. Másnapra a tanárok is gyűlölni kezdtek, mert náluk is jobb voltam, ezért összefogtak ellenem, és nem engedték publikálni a Szamojéd jövevényszavak az ó-közép-szerb korból című hatkötetes monográfiámat. Ekkor tanultam meg, hogy... vagyis addigra már rég tudtam, meg sem lepődtem. Huzatos lakásunkban már öröknáthával küzdöttem (ez az én saját gyártmányú szavam, ne keresgéljék az értelmező vagy orvosi szótárakban). Később Petri György barátomnak úgy megtetszett e szóalkotásom, hogy, kissé módosítva ugyan, de sikerrel parafrazeálta (lásd: Örökhétfő)...


ITT OLVASHATÓ

KÖZMUNKA-TERMÉKEK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. Ritók Nóra
2017.09.10.


Közmunkában ezrek dolgoznak a leszakadó térségekben. Évente közfoglalkoztatási kiállításokat is rendeznek, bizonyítandó a program sikerét. Most én is meg tudtam nézni a megyei kiállítást, vagyis inkább vásárt.

Érdekelt, hogy miket láthatunk, és persze az árak, no meg az is, mit vesznek meg az emberek ezekből. Most nem a közmunkaprogram munkaerő piacra visszaterelő hatásáról szeretnék írni, és nem is arról, hogy gazdaságilag fenntartható-e vagy sem, írtam már erről többször, hanem magukról a termékekről. Bár egyszer már érintettem ezt is, ám most átfogóbb képem lett erről az egészről.

Egy ilyen vásárban ugyanis jó áttekintést kaphattunk. Voltak települések, ahol szintén van közmunka (hisz errefelé mindenhol van), ám valamilyen ok miatt nem voltak jelen, talán nem volt vásáron bemutatható termékük, vagy más lehetett ez ok. Azt hiszem, azok voltak inkább ott, ahol a település nagyobb, így több, munkatapasztalattal rendelkező közmunkásuk van, vagy azok, ahol jellemzően kevés a generációs munkanélküliségben érintettek aránya. Mert ott, ahol ez kevesebb, ott könnyebben találnak olyat, aki képes valamit termelni.

Először arról írok, amiket szinte minden standon láthattunk. Visszatérő elemek szinte mindenhol a szociális földprogramok termékei, a paprika, paradicsom, hagyma, krumpli, szépek, olcsók. Feldolgozottak is voltak, lecsó, savanyúságok, lekvárok. Néztem az árakat is, egy üveg savanyúság pl. 280 Ft, rögtön számolok (nem bírom megállni), kb. 100 Ft az üveg és a lapka (kupak), marad 180 a nyersanyag előállítására és a befőzésre, egy közmunkabér óradíja kb. 540 Ft a járulékokkal…. persze ez utóbbi ingyen van, talán innen nem is érdekes, sem a bekerülési költség, sem a „tiszta” haszon nem értelmezhető. Aztán ott a száraztészta, szinte minden standon. Rengeteg van. A vásárlókedv leginkább a frissen sütött pizzaszeletek, sütemények láttán jön meg, nemcsak nekem, másoknak is ez a legnépszerűbb, sorba állok én is, frissen sütött rétesek, piték, az egyik faluból, ahol a közmunka-programban bizonyára több jó háziasszony van, tényleg nagyon finom. A többi élelmiszeripari terméket inkább csak nézegetik az emberek, sétálva, meg-megállva.

Pár helyen kerámiatárgyak, és famunkák is vannak, létrák, fa virágtartók, több faluban készítenek térburkoló betontéglákat. És persze látni az elmaradhatatlan seprűkötés termékeit is. Pár száz forintért adják. Eszembe is jut, talán tavalyi történet, az egyik faluban mesélték nekem, hogy látogatójuk volt a közmunkaprogramban, a „központból”, és mondta nekik a program irányításával foglalkozó szakember, nem jól árazzák be a seprűket, nem így kellene, hogy megnézik, mennyiért lehet kapni, és ennek alámennek kicsit, hátha így el tudják adni. Inkább úgy kellene, hogy nézzék meg, mit fordítanak rá, adjanak össze mindent, anyagköltséget, szállítást, a munkabéreket is, és úgy osszák vissza, az elkészült seprűk darabszámával. Annyiért kellene árulniuk minimum. Kiszámolták. Így azonban nem pár száz, hanem több ezer Ft jött ki, ilyen árat még kimondani is nevetséges érte.

No meg itt vannak a kosárfonás termékei. A másik nagy program, amire rengeteg tanfolyam volt, országszerte. Mivel nagy kaskákat, a mezőgazdaságban használatos dolgokat már nem vesz senki, (hiszen nincs már ezeket használó mezőgazdaság) így a bevásárlókosarak, és különféle más holmik, újság- virág-, ital-, esernyő-, szennyes tartók, stb. készülnek inkább. Igazi, vesszőből készültet kevés helyen láttam, helyette egy másik őrület van, sodrott papírból készült fonás, ebből rengeteg van, minden színben. Inkább kisebb dolgokat készítenek belőle, kenyereskosarakat, kerek dobozokat, zömében funkciótlan dolgokat, a fényképtartótól a kis-talicskáig, az elefánt alakú virág-, vagy csibe alakú tojástartóig. Mind vesszőnek akar látszani, de nem az. És nem állnak meg itt, beragasztott képekkel, csipkékkel, szalagokkal díszítik, egy szakember számára tényleg rémisztően kaotikus látványt létrehozva. Egy helyen gyékényfonás is van, szakajtókat már nem vesznek, de van harangforma gyékényből, és szögletes fürdőszobakosár, lila selyem szalag díszítéssel. Meg csészényi méretű füles-kosárka is, lila mintás anyagdísszel, farkasfoggal, csipkével, száraz virággal, bár lehet, művirág (de ez már teljesen mindegy, már nem lehet ezzel rontani az összhatáson).

Aztán ott vannak a textilmunkák. Arányaiban ebből van a legtöbb a vásárban. Rengeteg párna, hosszú, kerek, óvodába, kerti székre, szinte minden standon. Rongyszőnyegek is vannak bőven. Hímzések, terítőkön, párnákon, táskákon , falvédőkön, egy helyen népviseletre hajazó is van is, ingeken...

KI FÚJJA ITT A PASSZÁTSZELET

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.09.10.


Tele volt a minap a sajtó a hírrel: az LMP miniszterelnök-jelöltje Szél Bernadett.
Én ugyan úgy tudtam, hogy a magyar választási rendszer legfeljebb a pártok listavezetőit ismeri, de valószínűleg tévedtem, ez úton kérek elnézést a miniszterelnökjelölt asszonytól, a Kétfarkúak miniszterelnök-jelöltjétől, és az egyszerűség kedvéért az összes többi viccpárt miniszterelnök jelöltjétől, beleértve Botka miniszterelnök-jelöltet is - végre valamiben igazán jó a felhozatal.

A passzátszél arról nevezetes, hogy állandó légmozgás - állandóan egy irányból fújva hajtja a rablott javakkal megrakott vitorlásokat a tengeren, megállíthatatlanul.
Egyedül a gőzhajózás tudott véget vetni a szél uralmának, de Magyarországon Gőz nevű politikus még nem tűnt fel a láthatáron, így Szél sem esélytelen.
A gőzzel kapcsolatban egyébként is követelmény, hogy a nyomást a hajógépre kell adnia, nem a hajókürtre, de nálunk még egy halk dudálásra sem elég a gőz, és csak azért nem írom, hogy kár a gőzért, mert előfordulhat, hogy hirtelen megnő a nyomás és bekövetkezik egy váratlan robbanás.

Az LMP - véleményem szerint - Orbánék gyermeke, akik ha olyan tisztességgel és hatékonysággal intéznék az ország dolgait, mint amilyen hatékony a tömegmanipulációs tevékenységük, az ország már lenyomta volna Svájcot.
Annak idején a pártot a kóbor liberálisoknak szánták, mert látnivaló volt, hogy az SZDSZ éppen az utolsókat rúgja, belehalva a szocialistákkal vívott - egyébként teljesen értelmetlen és oktalan - harcba.
Kellett egy párt, mely fenntartja a megosztottságot , hát jöttek úgy negyvenharmadszor a Tiszták által kreált Tiszták, akik majd megmentik az országot - többek között a szocialistáktól is...

ANGYALOK ÉS DÉMONOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.09.11.


Aki nem a NER leszedált és pálott szájú katonája, az szaralak. Te is, meg én is. A tébolyultak minden adandó alkalmat ki is használnak, hogy mindezt a világgal tudassák, hogy vannak „értékek”, amelyeket ők hoztak létre, és van aztán a szentségtelen gendersokaság, amelyik meg tagadja azt, és istentelen.

Volt tegnap az Erkel Színházban egy Határtalan Opera névre hallgató rendezvény, ahol hét mókus tett állampolgársági esküt, és ott volt valami megmagyarázhatatlan okból a Soltész Miklós elnevezésű szén alapú élő molekulahalom is, aki jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára formájában kísért.

Egészen érdekes dolgokat mondott a szeánszon, felütésnek azt, hogy: „Vannak olyanok, akik nem hisznek a magyarságban, vagy egyáltalán nem akarják, hogy megmaradjon.” Ez újszerű fejlemény, idáig csak az ő vesztükre tört az a nyolcmillió, aki nincs velük, most már azt is szeretné ezek szerint, ha a magyar eltűnne a Föld színéről.

Ha így veszem, akkor ez fölhívás a szent háborúra, a NER dzsihádjára, mert soltészi értelemben itt életre-halálra mennek a dolgok, és, ha volna annyi spiritusz a CÖF katonákban, amennyi nincs, akkor éleznék a szablyát és raknák a máglyát, hogy az írmagunkat is kiirtsák a Föld színéről, különben megszűnik a szent, magyar haza...

2017. szeptember 10., vasárnap

TÉNYLEG NAGY DISZNÓSÁG LEHET FELCSÚTON, HA ENNYIRE HISZTIZNEK LÁZÁRÉK

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: INDEX, EUROLÓGUS, 444.HU
2017.09.10. 


Az Eurológus információja szerint hónapok óta megy a küzdelem a magyar kormány és az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága között arról, hogy az EP képviselők mikor és mit nézhetnek meg Magyarországon.

A bizottság egy delegációt küld hamarosan ide, hogy megnézzék, mire költötte el a kormány az uniós támogatásokat. A programba beleraktak több olyan beruházást is, ami inkább a magyar kormánynak lehet kínos, például a felcsúti kisvasutat, amire 600 millió forintot költöttek az európai adófizetők, vagy azt az V. kerületi felújítási programot, ami esetében felmerült a gyanú, hogy bőven túlárazták Rogán Antal polgármestersége alatt.

De a programban ott van a korrupciós botrányok által szintén érintett, még a baloldali kormányzás alatt jóváhagyott 4-es metró, meg olyan dolgok is (Zeneakadémia például), ahol nem volt botrány.

Mint kiderült, Lázár János több levélben is élesen méltatlankodott a bizottság elnökénél, hogy minek kell a felcsúti vasutat piszkálni, pláne a választási kampány idején, és miért nem lehet oda menni, amit a kormány javasol...

EGY ISMERETLEN MILLIÁRDOS HÉTKÖZNAPJAI

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Kácsor Zsolt
2017.09.09.


Van egy barátom, aki milliárdos, és ettől függetlenül, vagy tán éppen emiatt, igen jó ember. A jót úgy kell érteni, hogy humanista, vagyis a helyén van a szíve: odabenn, a mellkasában dobog, s nem a testén kívül hordja, mint a hipokriták, akik szíveket rajzolnak magukra, és a szeretet fontosságáról prédikálnak, ám ott benn, abban a bizonyos mellkasban, ahol az emberi szív kijelölt helye van, üresen konganak.


Ez a milliárdos barátom jótékonykodni szokott rászoruló, szegény emberekkel, de ezt nem veri nagy dobra, még baráti társaságban sem sokat beszél erről, mert úgy gondolja, hogy nem beszélni, hanem cselekedni kell. Ha tudomására jut innen-onnan, tévéből, újságcikkből, internetes fórumról egy szomorú eset, nyomorúságos sors, kilátástalannak tűnő, de menthető élet, akkor önszorgalomból utánajár, és ha meggyőződik róla, hogy jó helyre megy a pénze, akkor adakozik. Nem aprópénzről beszélek, hanem százezres és milliós tételekről. Segített már megszorult, bajbajutott családon, nagymamán, gyereken és unokán, segített a fővárosban, segített faluhelyen, segített rokkantnak, segített nyugdíjasnak, segített jóravaló, de nincstelen fiatalembernek.

Mondom, igen jó ember, s csak csak azért nem írom azt, hogy az ország közös kasszájába két kézzel nyúlkáló újgazdag milliárdosok, az Orbán Viktor és bűntársai által ránk szabadított, enyves kezű tolvajok példát vehetnének róla, mert az én barátom nem áll ki a nyilvánosság elé, vagyis az említett tolvajok nem is tudnának példát venni róla – hiszen nem ismerik. Nem csak őt magát, de azt sem, hogy ez az ember a magyar világról, s benne a szegénységben és kilátástalanságban tengődő, milliónyi tömegről vajon mit is gondol. Igaz, ha ismernék, akkor sem értenék meg. Pénzt, támogatást, emberi szót, segítséget adni szegény embereknek önzetlenül?! Anyagilag segíteni megszorult, bajbajutott családon, nagymamán, gyereken és unokán, segíteni a fővárosban, segíteni faluhelyen, segíteni rokkantnak, nyugdíjasnak, jóravaló, de nincstelen fiatalembernek?! Az ország közös kasszájába két kézzel nyúlkáló újgazdag milliárdosok hülyének néznék az én barátomat, ha ismernék. Szerencsére nem ismerik. Nem keveredik közéjük. Hiszen ezek az emberek romlottak – ami még nem volna olyan nagy baj, elvégre mindenki úgy teszi tönkre a saját lelkét, ahogy akarja –, az igazi baj velük az, hogy a romlottságuk fertőző. Úgy terjed a lelkük mocska, mint a ragály, s különösen azok érzékenyek rá, akik most ébrednek, most indulnak, most gyürkőznek neki a harcnak, s akik azt látják, hogy érvényesülni ebben az országban csak romlottsággal lehet. Romlottnak lenni és röhögni. Röhögni azokon, akiknek óriásplakátokon hazudik a férges kormány még férgesebb feje. Ezeknek van képük a babakötvényt újabban azzal a szöveggel hirdetni, hogy egyetlen kötvény állami támogatással évente akár 6000 (azaz hatezer!) forintot fial. Hatezer forint. Évente. Uramisten. Miközben az ország közös kasszájába két kézzel nyúlkáló újgazdag milliárdosok, az Orbán Viktor és bűntársai által ránk szabadított, enyves kezű tolvajok óránként lopnak milliókat azoknak a zsebéből, akiknek a babakötvénye évi hatezer forintot hoz. Az én barátom milliárdos ugyan, de nem tartozik közéjük. Állami pályázaton nem indul, Orbánékkal nem üzletel, nem barátkozik...

AZ ABORTUSZ PÉLDÁJA: HOGYAN ÓVJUK MEG A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁT AZ IDENTITÁSKULTUSZTÓL

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.09.10. 


A liberális demokráciában nagy hangsúly esik a polgári jogok és a kisebbségek védelmére a többség zsarnokságával szemben, és (ami még régebbi gondolat) a hatalommegosztásra az autokrácia intézményesülésével szemben. Ez így is van jól. Nyilván egyre több szó fog esni -- a liberális demokrácia mögötti konszenzus eltűnése miatt -- a libdem szociális és kulturális feltételeiről is. Én azonban a legfontosabb megőrzendő értéknek a deliberáció (vitatkozó döntéshozatal) társadalmi és parlamentáris gyakorlatát tartom, amely egyébként -- magában a parlament szóban is tetten érhetően -- a liberális ("parlamentáris") demokráciák hellén, germán törzsi és középkori eredetében is felfejthető.

A parlamentarizmus vitatkozó és egyeztető funkciója a nyugati politika gyakorlati alapja, amelyben a civilizációnk politikai kultúrája gyökerezik. Az ideológiák, a tömegkommunikáció és a politikai indulatok előtti állapotról beszélek, amihez a rekonstrukció révén folyamatosan vissza kellene térnünk, hogy megőrizzük a közjó kifejezése iránti (egyébként össztársadalmi) igényt. Ehelyett van az ideológiák, a tömeg(kommunikáció) és a rendre felkorbácsolt politikai szenvedélyek "vasháromszöge" (más kontextusban vö. Széky). Az ideológiák helyén mostanában leginkább az identitásharcosok tenyésznek bal- és jobboldalon egyaránt (sőt Macron -- és csikorogva a Momentum révén -- már megismertük a liberális populizmust is). Pedig a liberális demokráciát óvni kellene az identitásharcoktól, amennyiben ez utóbbiak átvennék a lényeg kimondásának funkcióját. A liberális demokrácia mint eljárás behelyettesítése az identitásokkal és a harcaikkal mint lényeggel súlyosan csorbítja bármely politikai közösség életlehetőségeit, rosszabb esetben magának a politikai közösségnek a felszámolását vonja maga után.

A politika identitás sosem lehet annyira fontos egy civilizált politikai közösségben, mint maga az eljárás, amelyben megnyilvánulhat. Ha az identitások harca felemészti az eljárást, azzal törlődik a konfliktusok elismerésének és megbeszélésének az intézményrendszere. Ennek a folyamatnak vagyunk ma tanúi szerte a világban, más-más identitások összecsapása és uralma alatt -- és emiatt érezzük, hogy a liberális demokrácia válságban van...

SUMÁK ELVTÁRSÉK PONTOSAN TUDJÁK, HOGY IGENIS VAN MIT VESZÍTENI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A. 
2017.09.10.


...Petike, kezded érteni, mit jelent a sumákság? Például ezt. Hogy egy kormány meg akarja mondani, hova mehetnek ellenőrizni azok, akiknek ez a dolguk, és közben ezerrel óbégat, hogy politikai motiváció, provokáció, megtámadtak. Aki nem sumák, Petike, aki tisztességesen használt fel minden egyes európai fillért és eurocentet, annak egyáltalán nincs mitől tartania. Aki nem lopott, nem csalt, nem verte át azokat, akik társfinanszírozták ezt a nemzeti csodát, az nem firtatja az ellenőrzés miértjeit, ellenkezőleg: áll elébe, hiszen tudja, hogy a tisztességén nem eshet csorba. Ja, hogy pont ez a baj?

Ennyire futja már csak a hírhedten híres magyar észjárásotokból? Hogy ne jöjjenek ide, tartsák meg maguknak az illegális bevándorlóitokat, a pénzt küldjék serényen, a kerítést külön fizessék ki, és csinálják ezt az egész uniós faszakodást otthon a négy fal között? Nem mondjátok, hogy olyan nehéz lesz arra az egy-két napra összecsődíteni a CÖF önkénteseit, hogy egymás hátán taposva, tömött sorokban akarjanak vonatozni reggeltől estig a gaz brüsszeliták megnyugtatására. Azt meg, lássuk be, hogy nehéz lenne választások után jönniük, hiszen amióta ti vagytok a górék, a választás napját kivéve mindig választások előtt vagyunk, ropognak a fegyverek, dübörög a propaganda.

Az a helyzet, sumák urak, hogy nemigen találni ikonikusabb, ideáltipikusabb példát és bizonyítékot az EU-s források hűtlen kezelésére, az értelmetlen pénzszórásra a semmiből a semmibe tartó felcsúti viccvasútnál. Meg a soha el nem készült kalandparkoknál, a kihasználatlan, tájromboló lovas stadionoknál. Meg a semmibe vezető bicikliutaknál, a kilátás nélküli kilátófalvaknál, a fejjel lefelé megépített tájházaknál, hullámvasutaknál, a magáncélra használt vadászházaknál, szörpüzemeknél, tokkal-vonóval ellopott felzárkóztatási programoknál, és az egész térkőbe fulladt szép magyar, Európából kifelé, Moszkva irányába kacsintó jelennél.

A beígért napi több ezer helyett napi néhány tucat kalandvágyóval száguldozó, rossz viccnek is beillő felcsúti csühös egy tételt jelent mindössze a rengeteg szétlopott, túlárazott, elfuserált uniós fejlesztés közül. Nincs ebben semmilyen politikai motiváció, csak az ócska fideszes sumákság. A jogos és indokolt helyszíni ellenőrzések nélkül is nyilvánvaló, hogy Viktorka vasútkája soha a büdös életben nem térül meg, hogy az uniós pénzekből lófasz se fejlődött ebben az országban.

Ez az egész cirkusz (hisztis picsák toporzékolása) csak a nyilvánvalóra bizonyíték: sumák elvtársék pontosan tudják, hogy igenis van mit veszíteni, bármekkora bürokratikus, nehezen eszmélő, érthetetlenül lassan reagáló intézmény is az EU. Igen, még a magyar kormányt is bármikor számon lehet kérni, bármikor ellenőrizni lehet és kell is. Konkrétan kutya kötelesség. Már csak a magyar polgárok zömének kellene felismernie, hogy ehhez neki is joga van, ez neki is kötelessége, de főleg elemi érdeke. Ha nem akarja visszafordíthatatlanul elsumákolni a saját és utódai jövőjét.

ZÁTROK LÁSZLÓ, A HAJLÉKTALAN SZOMSZÉD

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2017.09.10.


Meghalt egy szomszédunk, a csöndes, kék szemű, nagy szakállú, mosolygós Zátrok László. Kétszobás lakása volt a Bástya utcán, a hosszú padkán: a hálója az óvodakert melletti, a nappalija a parkoló felőli végen.

Megszerettük, közénk tartozott. Értette a humort. Tudott gálánsan bókolni a hölgyeknek, és imádta a zenét. Soha nem kért semmit, ha valamit kapott, csak annyit mondott rá: hát elfogadom. Ha megkérdezték, hogy van, mínusz 10 fokban is csak azt mondta: hajaj, sose legyen rosszabb. Számon tartotta, hogy ki volt jó hozzá, azoknak előre integetett. Sokan segítették, mert segítségre szorult, és sokan voltak hozzá gonoszak, mert csak a gonosz szerepét ismerték egy hajléktalannal szemben.

Valamikor Lászlónak is volt családja, otthona, munkája, mégis kisodorta magából az élet. Talált magának a Bástya utcai trafóház szellőzőjénél egy kis esővédett helyet, az volt az első otthona a környéken. Ettől megfosztotta az önkormányzat, pénzt, fáradtságot nem kímélve a plafonig vasráccsal kerítette el mind a 10 négyzetmétert. Arra hivatkoztak, hogy zavarja a látvány a szomszédos óvodába járó gyerekeket. Azokat bizony aligha, mert László minden reggel elpakolta a hálószobát, és átköltözött a nappaliba, az utca másik végére.

Kiszemelt magának egy fekvésnyi helyet a szemben lévő kerítés oldalánál. Átköltözött oda, ha esett, ernyőket nyitott, és a kerítéshez rögzítette. Volt túlélő fóliája, kedvenc pokróca, evőeszköze és csinos ruhái. Ám az egyedüli, igazi boldogsága a kisrádiója volt. Mindig azt hallgatta, és várta a látogatókat, mintha egy kávéházban ülne.

Sokan mentek oda hozzá, váltottak vele pár szót. Többen oda is telepedtek mellé, egy kávéval, egy kis borral. Én a kutyámmal látogattam meg esténként, szegény állat télen egyszer haza is szökött, miközben Lászlóval beszélgettünk – fázott az utcán...

RADNÓTI FŐRABBI: HA ORBÁNT FELCSÚTIKÉNT LEVIDÉKIEZZÜK, MÉSZÁROS LŐRINCET GÁZSZERELŐKÉNT LEPROLIZZUK...

24.HU 
Szerző: Radnóti Zoltán
2017.09.10.


...meg amikor a cigányságot tehertételnek ítéljük, akkor ezekkel az epéből felöklendezett gondolatokkal épp a nemzeti felelősséget tagadjuk meg. Vélemény magyarságról, nemzetről, felelősségről.

„Minden zsidó felelős a másik zsidóért.
”
A Talmud sokat idézett és sokszor felbukkanó gondolata ez.

Ennél tömörebben és szigorúbban nem foglalható össze, mi lehet a nemzet definíciója: felelősség.

És most érkezzünk meg ide, a Kárpát-medencébe, és kiáltsuk a világba a fenti mondatot, hiszen ezt a talmudi tanítást minden nemzetre át lehetne, esetleg át kellene ültetni:

nemzetinek lenni azt jelenti, hogy felelős vagyok a nemzettársaimért.

Aztán csontig hatóan érint meg a valóság jeges lehelete. Felébredek.

Olvasom a híreket. Például arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég azt mondta a Jobbik hírhedt felvetésére, hogy ő, PC-n szólva (ez, ha jól értem, azt jelenti, nem akar nyíltan beszélni, csak sejtetni)

ismer egy “népcsoportot”, melynek tagjai egy fillér adót nem fizetnek,

aztán mégis milyen baromság volna nem adni nekik szavazójogot.

Így védte meg a PC-n meg nem nevezett népcsoportot.

Ám mire polgártársaimmal a tökéletes értelmezést megtaláltuk és megvitattuk volna, Kósa Lajos a szavaival gyertyát gyújtott nekünk, sötétben tapogatózóknak: a “népcsoport” kifejezés csak amolyan nyelvbotlás volt, Semjén Zsolt

természetesen nem az adóelkerülő nepáli befektetőkre célzott,

nem is az ÁFA-csaló manhattani migránsokra, esetleg az Ózdon letelepülő fehérorosz oligarchákra, hanem teljesen egyértelműen a magyar nyugdíjasokról és a magyar diákokról beszélt, akik, ha 18 év felett vannak, szavazhatnak, pedig nem termelnek semmit.

Hát jó.

De, csupán az okulás kedvéért, ne feledkezünk meg arról sem, hogy Balog Zoltán miniszter, református lelkipásztor is mikrofonba mondta nemrég, hogy

a magyar kormány még nem döntötte el, erőforrásnak vagy tehertételnek tekinti-e a határon túli magyar cigányságot.

Mi?

Anélkül, hogy elemeznénk Balog miniszter úr szavait, vegyük észre a leglényegesebb pontot: a szóhasználatot.

Mindvégig “a nemzetről” beszélünk. Arról, hogy végül is kik tartoznak tulajdonképpen “a nemzethez'”. Arról, hogy a sok százezres magyar cigányság (határon kívül és belül) hozzátartozik-e?

Arról, hogy a nem produktív rétegek: nyugdíjasok, diákok és főállású anyák, a munkanélküliek és a hajléktalanok nagyrésze… és így tovább, szóval ők terhek-e a nemzettesten?

Mert ez az egész folyton szóba kerül,

elvétésekben, gondatlan mondatokban, viccesnek szánt beszólásban...

CONTEO: AZ ŐSZ 2015-BEN KEZDŐDÖTT

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.09.10.


Néhány napja jelent meg a KAPOS-T oldalán az a hír, hogy a készenlétisek gőzerővel készülnek a tömegoszlatásra abban az épületben, amely egykoron a munkásőröknek is otthont adott. Az, hogy az elmúlt napokban mi jelent meg az ügyben, az talán kevésbé érdekes. Az inkább, hogy mi nem jelent meg. Nevezetesen az, hogy megjelenése óta sem cáfolta senki a hírt, de azt a szövegkörnyezetét sem, amely szerint az őszre beharangozott zavargásokra készülnek. Mely zavargásokról egyelőre csak a kormány tud a jelek szerint. Miközben arról sem tudunk, hogy Rogán feljelentést tett volna azt követően, hogy ő már a zavargások szervezéséért felelősöket is ismerni vélte.

Az utóbbi különben szintén felvetheti, hogy az említett feljelentés mögött esetleg az áll: személyesen ismeri az illetőket. Aminek aztán egyenes következménye lenne az, amit a KAPOS-T azzal a kérdéssel tükröz le, hogy a barrikád mindkét oldalán vajon ugyanazok szervezik majd az erőket? A kérdés sajnos könnyedén jogossá válhat, mert már két éve is felmerülhetett az a kérdés, hogy a kormány mennyire gyúr a szükségállapot kihirdetésére. Mert elég sok lépést megtett annak érdekében, hogy ez bekövetkezhessen. Miközben ez a lépés a választások közeledtével egyre jobban beérhet. Különösen, ha a Fidesz vezére veszni láthatja a hatalmát. Akár a saját pártján kívüli erők összefogása következtében, akár egy spontán megmozdulás-hullám eredményeként, vagy a saját pártkján belüli szakadás „jóvoltából”. De ez a jövő zenéje. Most inkább tekintsünk vissza azokra a két évvel ezelőtti eseményekre, amelyeket a hatalom képviselői a kétségtelenül létező menekülthullám által leosztott hatalmi kártyák kijátszásával gondolt megnyerni. Beleértve azt a szocioprovokációt is, amelynek egyik szükséges, de láthatóan nem kellően elégséges következménye volt a déli szarvascsapda megépítése. De kár lenne elfeledkezni arról, hogy a 2015-ös év szeptemberére az is világossá vált: akinek olyan barátai vannak az EU-ban, mint Orbán, annak nincs szüksége ellenségekre...

ÍME A KORMÁNY ÖSSZES HAZUGSÁGA A MENEKÜLTVÁLSÁGGAL KAPCSOLATBAN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.09.10.


Orbán Viktor kormánya még véletlenül sem képes igazat mondani a menekültekkel, az Unióval, a kvótaperrel és Soros Györggyel kapcsolatban. Igyekeztünk összeszedni minden kormányzati hazugságot - nem volt könnyű.

1, Magyarország a határra épített kerítéssel megvédte Európát – kiegészítése: nem az EU-török megállapodás miatt csökken a menekültek száma.

Hazugság: A tagállamoktól származó hivatalos, uniós statisztika szerint Olaszországba augusztusban 81 százalékkal kevesebben érkeztek, mint egy évvel korábban, Görögországba a 2016. márciusa óta 97 százalékkal kevesebben jöttek. Az Égei tengert bizonyosan nem Orbán kerítése zárta le, sem a Földközi Tengert.

2, Az Európai Bizottság újabb kötelező, betelepítési kvótát akar, egyben emeli a most elosztandó menekültek számát.

Hazugság: épp az ellenkezője igaz. Már a 2015-ben elfogadott mechanizmus szerinti 120 ezres számot is 96 ezerre csökkentették és várható további mérséklés. Vagyis Magyarországnak már nem is 1294 menekült kérelmét kellene elbírálnia, hanem ezernél is kevesebbét.

Hazugság: maga a Bizottság jelentette be: nem működik a kötelező kvóta, más megoldást kell keresni.

Hazugság: az Európai Bizottság nem döntéshozó szerve az Európai Uniónak.

3, Brüsszel meg akarja mondani, kivel éljünk együtt. Ez a nemzeti szuverenitás alapja, erről senki nem mondhat le.

Hazugság: a Miniszterek Tanácsa többségi szavazással fogadta el a menekültek szátosztásáról szóló döntést, nem az Európai Bizottság. Nem betelepítésről van szó, hanem menekültkérelmek elbírálásáról.

Hazugság: hiszen jelen pillanatban is élnek Magyarországon olyan külföldiek, akiknek a magyar állam nem adott erre külön engedélyt. A schengeni övezethez való csatlakozással nem ellenőrizzük a Magyarországra érkező uniós állampolgárokat, emellett az EU-hoz való csatlakozással elfogadtuk a személyek szabad áramlásának elvét. Ahogy százezres létszámban élnek külön engedély nélkül magyarok külföldön, ugyan úgy érkeznek ide is idegenek.

4, Brüsszel milliókkal támogatja az elosztási mechanizmusba bevont menekülteket.

Hazugság: a mechanizmusba bevont menekültek után 4 millió forintnak megfelelő eurót a befogadó állam kapja, nem a menekültek. Épp az adott állam extra terheinek enyhítésére.

5, Brüsszel nem hajlandó fizetni a magyar intézkedések, kerítés-építés után, miközben több országnak – például Bulgáriának – kifizették az ottani kerítés költségeinek egy részét.

Hazugság: az Unió eddig is több millió eurót adott a határvédelmi intézkedésekre és az ellenőrzésekre Magyarországnak. Emellett most is nyitott az a közel 5 millió eurós alap, amelyből jogos költségekre hivatkozva lehívhat Budapest.

Hazugság: egyetlen országban sem finanszíroztak uniós pénzből kerítés-építést.

6, A kvótaperben a bíróság politikai döntést hozott. Az ítélet semmire nem kötelezi Magyarországot, ez alapján nem lehet kötelezettségszegési eljárást kezdeni az országgal szemben.

Hazugság: eljárásjogi ítélet született arról, hogy a Miniszterek Tanácsa jogszerűen hozta-e meg a kvótáról szóló uniós határozatot. A bíróság mindössze annyit vizsgált és mondott ki: szabályos volt a döntés, megfelelt az EU határozat-hozatali mechanizmusának.

Hazugság: az ítélet alapján Magyarországnak végre kell hajtania a 2015 szeptemberében elfogadott határozatot.

Hazugság: kötelezettségszegési eljárás már el is indult Magyarországgal szemben, az Európai Bizottság mindössze az ítéletig felfüggesztette azt, hisz a pernek épp az volt a tárgya, hogy hatályos-e a jogszabály. Minthogy az, az eljárás hamarosan fel fog pörögni...

DEMOKRÁCIA, DIKTATÚRA, NÁCIZMUS 1.

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.09.09.



„....a hatalomnak, ha kellő védelmet tud nyújtani, minden formája azonos” (Thomas Hobbes: Leviatán.)

Az egyik korábbi bejegyzésemhez (Szabadnak lenni) az alábbi komment érkezett: ” Bocs, Tarski, de azzal nem értek egyet - miközben egyébként sok gondolatoddal igen, noha egyáltalán nem vagyok szocdem -, hogy a Fidesz valamilyen (bármilyen) értelemben demokrata párt volna. A Fidesz etnonacionalista, populista, szélsőséges, sőt - szerintem - mediterrán típusú fasiszta, ha akarod falangista párt, hasonló Mussolini, Franco, Salazár pártjaihoz, akkor is, ha a nemzetjobbító fasizmus eszméjében ők maguk sem hisznek, csak uralmuk fenntartására alkalmazzák ezeket a szélsőséges eszméket. (A mai Fidesz szélsőségesebb a mai Jobbiknál.) 

Erről írtam tavaly októberben a Népszabadságban is: nol.hu/velemeny/a-gonosz-birodalma-1634745.

Ebben a hozzászólásban világos az, hogy a kommentelő a mai orbáni liberális demokrácia modellt szinte azonosnak tekinti a nácizmussal, és a hozzá hasonló fasiszta rendszerekkel. Az is nyilvánvaló, hogy 1. ebben a megközelítésben a történetiségnek még a látszatát sem ismerhetjük fel, és 2. a hozzászólónak kevés elképzelése lehet a demokrácia és a diktatúra fogalmi értelmezéséhez, és megkülönböztetéséhez. Sokat foglalkoztam korábban is ezekkel a problémákkal, azonban ha nem akarok kitérni a válaszadás elől, akkor ismételnem kell önmagamat. De ha már lényegében ugyanazt kell elmondanom, mint előzőleg több blogbejegyzésemben, akkor egy kicsit más szemszögből kell megvilágítanom a problémát...


NEM SZERETED HITLERT? ELVISZ A RENDŐR

FÜHÜ BLOG
Szerző: 
2017.09.10.


Ez ma délelőtt történt. Vajnai Attila, az EB elnöke hívta a rendőröket (először nem akartak jönni, arra már viszont ugrottak, hogy felírja a falra: No Nazism!. Nem a rendőrök vitték el, hanem a mentők, mivel őt verték meg, eltörték a szemüvegét, széttépték a pólóját, leteperték, és ráugrottak, bilincsbe verték. Az ő követelésére hívtak mentőt. Most éppen a röntgeneredményre vár a feleségével. A hitler-beszédeket horogkeresztes borítóban kínáló fazon nem érdekelte a rendőröket...

ITT OLVASHATÓ

MEG KELL BÜNTETNI AZT, AKI TÖRVÉNYEK FELETTINEK ÉRZI MAGÁT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZELÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.09.10.



- Magyarország csak ront Európa helyzetén a menekültválsággal kapcsoltban

- Aki a menekültkérdésben felmondja az összefogást, az nem számíthat a többiek szolidaritására anyagi ügyekben

- Európa csak együtt lehet erős.

A vezércikk úgy látja, hogy Magyarország csak ront az európai migrációs válságon. Nagy gond persze, hogy az EU miként telepítse át a befogadott menekülteket, de a helyzeten cseppet sem segít néhány közép-európai állam, ezen belül is főként a magyar kormány barátságtalan hozzáállása. Ami szégyen, hiszen 89-ben ez az ország járt az élen a határnyitásban. Úgy tűnik, Budapestet ma már nem az emberi jogi és humanitárius megfontolások vezérlik. Ám az Európai Bíróság eheti döntése a jelek szerint csak megkeményítette a magyar ellenkezést. Igaz, az egész program végrehajtása akadozik, de ezzel együtt Európa feladata, hogy keresse az emberbarát megoldást. Ebből, akárcsak a terhek megosztásából, minden tagállamnak ki kell vennie a részét, a nemzetközi jog és az európai értékek alapján, beleértve az idegengyűlölet elutasítását.
Persze a magyarok és szomszédjaik nincsenek egyedül, amikor távol akarják tartani az idegeneket. Trump botrányos példát mutatott a demagóg bevándorlási politikából. A populista és nacionalista pártok sok helyütt a maguk javára használják ki ezt a kérdést. Ám különösen szomorú látni, hogy néhány muzulmán menekült befogadását az európai törvények és értékek megszegésének állítják be olyan országok, amelyeket annak idején ünnepeltek a Vasfüggöny lebontásáért. A keményvonalas magyar Orbán Viktor odáig megy, hogy uniós pénzből akarja megerősíteni a határt. A bírósági ítélet legyen emlékeztető a térségben Magyarország és a hasonló államok számára, hogy nem szabadon választhatóak az emberi jogi elvek és a humanitárius megfontolások, amiket ezek a nemzetek egykor oly lelkesen átvettek.


A német igazságügyi miniszter is csatlakozott azokhoz, akik szerint meg kell vonni Magyarországtól az uniós támogatásokat, ha az Orbán-kormány továbbra is ellenállást tanúsít a menekültválságban. Maas úgy fogalmazott, hogy fokozni kell a nyomást azokra az államokra, amelyek úgy gondolják, hogy túltehetik magukat a jogon. Mert meg kell büntetni, ha valaki figyelmen kívül hagyja a törvényt. Így anyagi következményekkel is kell járnia, ha nem számít az Európai Bíróság határozata. És aki a menekültkérdésben felmondja az összefogást, az nem számíthat a többiek szolidaritására anyagi ügyekben. Mert búcsút mond az összes jogállami elvnek az, aki nem tartja tiszteletben a független bíróságok ítéletét. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán Viktor az Európai Bíróság döntése ellenére is ragaszkodik a bevándorlás korlátozásához, ám ezt a német igazságügyi tárca vezetője nem akarja annyiban hagyni...


FORRÓ ŐSZ? GYURCSÁNY 1 MILLIÓ EURÓÉRT VÁSÁROLT SZÁMLAMÁSOLATOKAT ÉS FELBUKKAN MELLETTE SIMICSKA?

CIVILHETES BLOG
Szerző: Civilhetes
2017.09.10.


Egy ellenzéki Facebook-oldal információira hivatkozva ma délben adta hírül a Kiskunhir.hu, hogy kibontakozóban van egy minden korábbinál veszélyesebb szövetség Orbán Viktor ellen. - írja a Gépnarancs

Ha az egykori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc valóban összefog a Fidesz korábbi pénztárosával, Simicska Lajossal, ketten együtt komoly földindulást idézhetnek elő.
Simicska és Gyurcsány együtt csap le

A beharangozás szerint „hatalmasat durrant” rövidesen Gyurcsány Ferenc ex-miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, és Simicska Lajos nagyvállalkozó, a Fidesz egykori pénztárnoka. Legalábbis ha hinni lehet a Facebook közösségi portál egyik legnagyobb ellenzéki lapjának, az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága oldalnak. A hírt közreadók tudni vélik azt is, mi hozza majd el Orbán Viktor és rendszere végét. Gyurcsány Ferenc már hónapok óta lázban tartja a közvéleményt azzal, hogy olyan titkos adatok és iratok birtokába került, amelyek Orbán velejéig korrupt mivoltát támasztják alá. Mondjuk, ebben csak a dokumentumok megléte és bemutatása lenne új hír...

ÜRES SZÉKEK

HUPPA BLOG
Szerző: Tamás Ervin
2017.09.09.


Haknibrigádok lepték el a közéleti televíziók műsorait. A különbség csak az, hogy Koós János vagy a kis Kabos Pusztavámtól Cserszegtomajig ugyanazokkal a dallamokkal, poénokkal csalt ki tapsot, mi, újságírók, az ATV-től a Hír TV-n át az Echóig naponta új és még újabb témákban fejtjük ki álláspontunkat – egyre gyakrabban az illetékesek helyett. Anno inkább kérdeztünk, kommentáltunk, ma viszont már csípőből válaszolunk, szakértünk, elemzünk mindent, amit elénk tálalnak, mintha nem vennénk észre, hogy

tulajdonképpen citrompótlóként használnak bennünket: ha jók vagyunk, akkor is csupán az eredeti ízt, tartalmat helyettesítjük. Félreértés ne essék, öröm szerepelni, dagad a mellény, nő az ismertség, amit egyesek összekevernek a befolyás növekedésével, pedig az éppen csökken, ahogy a sajtó társadalmi tekintélye is.

Egy tudatos, sokakat megtévesztő merénylet áldozatai vagyunk, a tévé- és rádiócsatornákon gombamód szaporodó beszélgetős műsorok szereplőiként utazzuk körbe a stúdiókat, reggeltől estig helytállunk, vitázunk azok helyett, akiknek ott kéne ülniük egymással szemben a mikrofonok, kamerák előtt, számot adva arról, amit tesznek, terveznek, mondanak. 2006 óta már a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitára sem futja.

Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy meg akarnám fosztani kollégáimat, sőt, magamat is a nyilvános szerepléstől, leszögezem, barátja vagyok a sajtóklub jellegű műsoroknak – ezek mértéktelen szaporodását azonban jól láthatóan a kényelem vagy a kényszer szüli, s közben saját személyiségünket, hitelünket tesszük kockára, hogy a bennfentesség látszatát keltve pontosan az illetékesek helyett próbáljunk mérlegre tenni, meg- vagy kimagyarázni döntéseket, folyamatokat, eseteket. Holott mi csak feltételezéseket osztunk meg másokkal, nem a valóságban történteket, hiszen azokról csak közvetett információink vannak. Nyilván nem érdektelen, hogy ezt jól vagy rosszul tesszük-e, bár az a gyanúm, hogy ebben a fertőzött közéleti klímában ki-ki csak a saját közönségét képes meggyőzni, a másik tábor Senecát is alázná...