2017. szeptember 11., hétfő

RÉMÁLOM MAGYARORSZÁGON 2017

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / EG
2017.09.11.


Különféle adatok szerint körülbelül a határátkelők 40 százaléka dönt úgy, hogy megpróbálkozik a hazaköltözéssel, aminek persze sok oka lehet a családtól kezdve egészen addig, hogy a gyerek ismerje meg azt a kultúrát, országot, melyben egyik (vagy mindkét) szülője felnőtt. Aztán ezek a hazaköltözések hol így, hol úgy sülnek el. A mai történet leginkább azt mutatja meg, melyek a legnagyobb akadályok azelőtt, hogy a külföldön élő magyarok minél többen hazatérjenek, ha akarnak. EG írása azt bizonyítja, messze nem kormányzati programokon múlik a dolog...

Több éve éltünk már külföldön, amikor a férjemmel úgy döntöttünk, Magyarországra költözünk. Több olyan dolog ért minket, ami miatt meghoztuk ezt a döntést (pl. a gazdasági helyzet romlása, szociális háló hiánya, kulturális okok, és a remény, hogy hazai pályán, nem külföldi állampolgárként más esélyeink lesznek, a gyerekeim otthon nőhetnek fel, stb), még végül márciusban összepakoltuk a legfontosabbnak ítélt dolgainkat, és Magyarországra, szüleimhez szállíttattunk 35 hatalmas dobozt.

Mivel elég messziről költöztünk, nem volt olcsó a szállítás. A bútorokat, egyéb tárgyakat mind eladtuk vagy elajándékoztuk.

Persze volt vészhelyzeti B terv is: ha semmi nem kerekedik ki, újra külföldre megyünk, de akkor még hittünk abban, hogy ez nem fog megtörténni. Sőt, egyszerűen azt gondoltam, ez nem történhet meg.

Férjem menedzser volt egy szabadidős központban, én pedig éveken át egy bankban dolgoztam. Felmondtunk, és nagy örömmel belevágtunk a magyarországi letelepedési projektbe.

Munkakeresési kálváriák

Már külföldön nekiláttunk a munkakeresésnek, mire megérkeztünk volt több személyes meghallatásra időpontunk is. Az elkövetkező három hónapban kb. heti három interjúnk volt. Beutaztuk az országot Győrtől Nyíregyházáig, Kiskunhalason keresztül...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.