A beszámoló emlékeztet arra, hogy a lengyel alkotmánybíróság mindössze néhány nappal ezelőtt kimondta: a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak az EU jogi előírásaira hivatkozva nincs joga beleszólni abba, miként szabad átalakítani az ország igazságszolgáltatási rendszerét. Ezek után most a lengyel - és vele együtt a magyar - kormány képviselői ugyanehhez az Európai Bírósághoz fordultak, és azt kérték tőle: az EU jogi előírásai értelmében akadályozzák meg, hogy az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer alapján uniós forrásokat vonhassanak meg tőlük. Ezzel a varsói kormány - fogalmaz a Politico - új szintre emelte az európai jogszabályokban való csemegézés gyakorlatát.
A cikk felidézi, hogy az uniós intézmények évek óta folytatnak jogi csatákat a lengyel és a magyar kormánnyal a legfőbb európai értékekről, a jogállamiságról és az alapvető demokratikus normákról, amelyek érvényesülése Brüsszel megítélése szerint csorbát szenved ebben a két országban. A tavaly decemberi EU-csúcson a tagállamok elfogadták azt a mechanizmust, amely már pénzügyi szankciót is fűz a normák megsértéséhez. Az a jogállamisági kritériumrendszer azonban, amely EU-források megvonását is lehetővé teszi adott esetben, nem általános értelemben mindenfajta jogállamisági aggály esetén alkalmazható, hanem csak akkor, ha a tagállam jogállamisági normasértése egyben árt az Európai Unió pénzügyi érdekeinek, így például veszélyezteti az EU-költségvetésből folyósított támogatások szabályszerű felhasználását. A jogállamiság olyan sérelmei tehát, amelyeknél semmiképpen nem mutatható ki az EU-pénzek sorsát érintő hatás, nem szankcionálhatók forrásmegvonással. Csakhogy ez mégsem tekinthető annyira szigorúan szűkítő értelmezésnek, miként az elsőre látszik. A Politico utal például arra, hogy ha egy országban a bíróságok nem függetlenek, akkor az bizony veszélyezteti az EU-támogatások szabályszerű felhasználását, hiszen aggályok felmerülése esetén nincs olyan, kellő függetlenséggel rendelkező igazságszolgáltatási fórum, amelynek a méltányos ítéletében bízni lehetne.
Ez a jogállamisági mechanizmus, amelyet a tagországok minősített többséggel fogadtak el, megszólaltatta a vészcsengőt Varsóban és Budapesten, ahol attól tartanak, hogy elesnek jelentős felzárkóztatási, illetve gazdasági fejlesztést ösztönző forrásoktól. A két érintett kormány az Európai Bírósághoz intézett beadványban támadta meg ezt a mechanizmust, azt állítva, hogy létrehozása ellentétes az EU-szerződésekkel.
Tegnap kezdték a peres felek meghallgatását Luxembourgban, és ott a felperes kormányok jogi képviselői azt állították: a mechanizmus valójában nem az EU költségvetését védi, hanem politikai büntetés célját szolgálja. „Ez nem feltételrendszer, hanem szankcionálási mechanizmus” - idézi a Politico Sylwia Zyreket, a lengyel kormány jogi képviselőjét. Fehér Miklós Zoltán a magyar igazságügyi tárca képviseletében azt állította az amerikai portál szerint, hogy az előírt eljárás „politikai indíttatású”. A felperes kormányok szerint a jogállamisági kritériumokat nem határozták meg elég világosan, a tagállamok számára nem egyértelmű, hogy milyen feltételeknek is kellene pontosan eleget tenni, és az egész csak azt célozza, hogy egy jogi hátsó ajtón visszacsempésszék az EU-alapszerződés hetedik cikke alapján történő eljárást. Ez - az európai értékek védelmét szolgáló - eljárás, amelynek végeredményeként akár meg is vonhatnák az érintett tagállam szavazati jogát az EU-ban, évek óta folyik Varsó és Budapest ellen, de a tagországok mindeddig nem jutottak semmire, mert az elmarasztaláshoz egyhangúságra lenne szükség.
A lengyel és a magyar kormány jogászaival szemben az Európai Bizottság - vagyis az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye -, a tagállami kormányok képviselőit összefogó Tanács, az Európai Parlament, valamint az uniós intézmények mellett tíz tagállam - köztük például Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Írország - külön is felvonultatta a maga jogi képviselőit a luxembourgi meghallgatáson. Ők a megtámadott jogállamisági mechanizmus védelmére keltek. A Politico idézi Lukács Tamást, az Európai Parlament jogászát, aki azzal érvelt, hogy ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot akkor az egyértelműen veszélybe sodorja az uniós költségvetés végrehajtását. Visszautasította a hetes cikk szerinti eljárással való összekapcsolást, és kiemelte, hogy a kétféle eljárásnak eltérnek a céljai: a Varsó és Budapest által megtámadott mechanizmus nem tekinthető büntető, megtorló jellegűnek.
A vita tárgyát képező mechanizmus hivatalosan már január elsején hatályba lépett, de a tavaly decemberben kötött kompromisszum értelmében a tagállamok azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy az ne alkalmazza a mechanizmust addig, amíg az Európai Bíróság ítéletet nem hoz a lengyel és a magyar kifogás ügyében. Az Európai Parlamentben viszont sürgetik a Bizottságot, hogy mielőbb indítsa meg az eljárást e mechanizmus alapján. A Politico szerint az Európai Bíróság a felek tegnap kezdődött meghallgatása után csak néhány hónap múlva hirdeti ki ítéletét. Az amerikai portál ugyanakkor uniós tisztségviselőkre hivatkozva úgy vélekedik, hogy az Európai Bizottság valamikor az elkövetkező hetekben eljárást indíthat a jogállamisági mechanizmus alapján.
