2021. november 23., kedd

1,7 MILLIÁRD UNIÓS FORRÁSBÓL OLDOTTÁK MEG A KISVÁRDAI NER-DISNEYLAND VÍZUTÁNPÓTLÁSÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.11.23.


A Kisvárdától nem messze lévő Rétközi-tó partján egy tábla hirdeti, hogy 1,7 milliárd forint EU-s forrást költöttek a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyeinek természetvédelmi célú helyreállítására. Ezt a beruházást azonban elsősorban nem a természetvédelem hajtotta, hanem annak a kisvárdai mesterséges tónak az életben tartása, ami köré az utóbbi években egy valóságos NER-Disneyland épült ki. Az egyik legnagyobb beruházás a nettó 273 millió forintból megvalósult Cinemaqua Film és Naturpark Kisvárdán. Drónnal benéztünk a díszletek mögé: fémkonténerek tucatjait pakolták le a Natura 2000-es terület szomszédságában. A parkban felhúztak egy cirkuszi sátrat, de a Szabadság-szobor, a Hollywood-felirat, és az amerikai elnökök sziklába vájt kicsinyített másolata is elfoglalta méltó helyét a szabolcsi településen. A gyerekeknek lehetőség nyílt dinók közt jeepezni a Jurassic Parkban, a vadnyugaton aranyat mosni, késdobálni, vagy éppen kipróbálni egy bitófát.


Nemrég derítette ki az Átlátszó, hogy üresen áll a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia, ami Kisvárdától nem messze Szabolcsveresmarton, a Rétközi-tó partján áll. Kisvárda és környéke, a „Kelet Felcsútja”, ugyanis amikor Seszták Miklós fideszes fejlesztési miniszter volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba a legkülönfélébb látványberuházásokra. A politikus jelenleg a térség országgyűlési képviselője, így továbbra sem záródtak el a pénzcsapok...

FLECK ZOLTÁN: LESZ MÉG SZIMPÁTIASZAVAZÁS AZ ÁLLAMFŐ-JELÖLÉSRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.23.


Szó sincs arról, hogy a demokratikus pártok állították volna le a civilek államfő-jelöléssel kapcsolatos kezdeményezését. Az államfő-jelölési bizottság nem kért a pártoktól sem anyagi, sem egyéb támogatást. De egy tárgyalás után kiderült, hogy olyan politikai veszélyek álltak fönn, amiket nem láttak előre – nyilatkozta a Hírklikknek Fleck Zoltán. A jogtudós és szociológus hozzátette: nem arról van szó, hogy az ellenzéki pártok utasítanák, vagy mozgatnák a civil kezdeményezést. Egy racionális, politikai számítás után döntött úgy a bizottság többsége, hogy az államfő-jelölési kezdeményezésüket elhalasztják, de a szimpátiaszavazást meg fogják tartani.


– Miért döntött úgy az államfő-jelölési bizottság, hogy a kezdeményezésüket, a választási kampány végéig felfüggesztik?

– Olyan üzeneteket, elemzéseket kaptunk az ellenzéki pártoktól, hogy ez most inkább megzavarná az együttműködést, mint segítené. Az államfő személye körüli vitákat nem akarják pillanatnyilag lefolytatni, sokkal fontosabb, hogy az ellenzéki koalíció tartalmi kérdésekről tudjon egyeztetni. Számos dolog még nem eldöntött, egy sor politikai vita még hátravan, és a kampány idején az államfő személye körüli nézeteltérések esetleg élesítenék a pártok közötti vitát. Ezt pedig nem érdemes most provokálni, vagy a felszínre hozni. Nem lemondásról van itt szó, hanem arról, hogy majd lesz egy időszak, amikor az államfőválasztás aktuálissá válik...

BEMUTATJUK AZ ÚJ KÖZELLENSÉGET – MIT KELL TUDNI AZ INFLÁCIÓRÓL?

MFOR.HU
Szerző: KIRÁLY BÉLA
2021.11.23.


A koronavírushoz a lakosság egyre inkább apatikusan viszonyul. Eközben viszont a napi szinten tapasztalható áremelkedések miatt mind többen okolják a döntéshozókat, tőlük várva a megoldást. A helyzet azonban komplex, ráadásul hosszú évek tevékenységének eredménye, amit aligha lehet varázsütésre megoldani. Így most az infláció az elsőszámú közellenség.

A 2008-as pénzügyi válságot követően a jegybankok előbb tehetetlenül nézték az eszkalálódó eseményeket. Majd, amikor az már a pénzügyi és gazdasági károkon túl társadalmi és politikai „földrengéssel” fenyegettek, akkor jött a Barba-trükk, és komoly mennyiségű likviditást kezdtek a piacra tolni. Ezeket a mennyiségi lazításnak (quantitative easing - QE) nevezett programokat különböző eszközökkel hajtották végre, melyek közül a legfontosabbak a kötvényvásárlási programok voltak. A sajtóban ezt nem túl szofisztikáltan úgy próbálták az emberek tudtára adni, hogy a jegybankok a pénzverdékben beindították, vagy nagyobb fokozatra kapcsolták a nyomdagépeket...

“NEMCSAK VISSZATARTJÁK A JÁRVÁNYADATOKAT, DE MEGFEJELIK VALAMI HIHETETLEN CINIZMUSSAL IS” – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.11.23.


Afganisztán is megelőz minket a vírusmonitorozásban


Péládul a magyar „Tájékoztató oldal a koronavírusról” hétvégente nem közöl adatokat, de olyan politikai híreket igen, amelyeknek a járványhoz semmi közük nincs.

Már több az új fertőzött Magyarországon, mint bármikor

Kevesebb a haláleset, mégis több, mint máshol.

Szabad kezet kaptak az igazgatók

Egymás után szigorítanak az iskolák.

Nem tartják meg a prágai Óváros téren felállított karácsonyfa ünnepélyes kivilágítási ceremóniáját

A napról napra romló számokat mutató világjárvány negyedik hulláma miatt.

A héten leállhat a budapesti tömegközlekedés

Az állam nem fizeti a ráeső részét, bliccel.

Orbán repülőútjai miatt figyelhették meg a volt RTL-es pilótát

Pető György döbbenetesnek és rendkívül visszásnak tartja, hogy a 21. századi Magyarországon egyáltalán felmerülhet, hogy újságíróra, sőt még az újságíróknak nyilatkozó szakértőkre is ráküldjenek egy olyan kiberfegyvert, mint a Pegasus.

Meglehetősen váratlan helyről jött szembe Orbán Viktor neve

“…annyi elképzelése van a diplomáciáról, hogy szívesen menne őzekre vadászni Orbán Viktorral, majd kereskedelmi háborút kezdene Kínával.“

“A Bűnös város az az Orbán rezsim számára , ami A tanú volt a Rákosi korszakkal szemben”

Herendi Gábor politikai szatírája huszonnyolc percben foglalja össze a nagy magyar abszurdot.

A film ide kattintva érhető el.
Aggasztó mértékben épül le a magyar demokrácia egy friss jelentés szerint

A régióból ugyanez elmondható Lengyelországról és Szlovéniáról is, de az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet, ami miatt a jelentésben most először sorolták a visszacsúszó demokráciák közé az országot.

Eötvös Pál: Minden elveszett, ami ehhez az országhoz köt

A Népszabadság egykori főszerkesztője a Partizán vendége volt, ahol a magyar sajtószabadságról és saját veszteségeiről beszélt, illetve arról, miért érzi magát migránsnak a saját hazájában.

Az EU levele NULLA következménnyel jár

Az Európai Bizottság múlt hét végén elküldte azt a bizonyos levelet a magyar kormánynak, amely összefüggésben van a jogállamisági eljárás megindításával. Azért kell ilyen cirkalmasan fogalmazni, mert ez még nem az eljárás.

Rendkívüli V4 csúcs lesz Budapesten

Mateusz Morawiecki a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt kezdeményezte a V4 kormányfői találkozót. Nem először fordul elő, hogy a lengyel és a magyar fél a Brüsszel elleni keresztes háborújához hívja segítségül a másik kettőt… kérdés, hogy a kialakult helyzetben ez mennyire lesz sikeres.

Szemét és kátyúk: feljelentés született a jakuzzipiac éllovasának ingatlanberuházása miatt

Czafik Zsolt neve – aki amellett, hogy Európában piacvezető jakuzzigyártó vállalatot visz – onnan lehet ismerős, hogy az ő céges magángépét vette igénybe Szijjártó Péter külügyminiszter a közelmúltban egy pozsonyi útjára.

Végleg eltűnik a magyar MotoGP-projektért felelős cég

Minden jel arra utal, hogy végleg kikerül a gyorsasági motorpálya projektje Kósa Lajos közeléből…

Nincs ok hatalomban tartani Orbánt

Már ez az egy komponens éppen elegendő lenne ahhoz, hogy az Orbán-rezsimet végképp elzavarják az emberek, de azért itt vannak más összetevők is. Túl azon, hogy a járvány okozta „sérüléseket” ez az adminisztráció egyáltalán nem akarta kezelni, komplett társadalmi csoportokat sodort végveszélybe – miközben másokról, a sajátjairól folyamatosan gondoskodott –, belenavigálta az országot a lassan kezelhetetlenné váló inflációba, a pénzünk súlyos elértéktelenedésébe.

SZABAD SZEMMEL: VON DER LEYEN IZZADNI FOG AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN - A KÉPVISELŐK JELENTŐS RÉSZE SZERINT BRÜSSZEL TÚL LASSAN MOZDUL A JOGÁLLAMI VITA RENDEZÉSÉRE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.23.


FT


A Budapestre és Varsóba küldött levél arra utal, hogy a Bizottság az idén már nem tervez újabb akciót a két ország ellen, ám Von der Leyen ma várhatóan izzadni fog az Európai Parlamentben, mert a képviselők jelentős része szerint Brüsszel túl lassan mozdul a jogállami vita rendezésére. Hogy a végrehajtó testület most egy sor kérdésben választ vár a magyar és a lengyel kormánytól a korrupció, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, az csupán kezdeti, előzetes lépés, bár a folyamat vége az lehet, hogy a két országot anyagi szankciókkal, a támogatások egy részének megvonásával sújtják.

Ám sokan felháborodnak, mert úgy ítélik meg, hogy a levelekkel Brüsszel csupán időt próbál nyerni. Viszont ha Fidesz, illetve a PiS nem jól felel a feltett aggályokra, akkor hatalmas összegektől eshet el. Az EP, de saját közvetlen csapatának egy része is már jó ideje szorongatja von der Leyent, hogy indítsa be a jogállami mechanizmust, tekintve a lengyel igazságszolgáltatás elleni támadásokat, valamint hogy Magyarország tesz a közös értékekre, valamint a korrupció-ellenes szabályokra.

A szankciók híveinek szemében a múlt pénteken feladott levél azt jelzi, hogy az új évig már nem lesz további nyomásgyakorlás. Daniel Freund, német zöld képviselő szerint bármilyen új fejlemény legkorábban január közepén várható. Bizottsági illetékesek ugyanakkor azt pedzegetik, hogy megvárják az Európai Bíróság állásfoglalását a jogállami eljárás jogszerűsége ügyében. Az illetékes főügyész jövő csütörtökön teszi közzé véleményét, így az ítélet csupán valamikor 2022 elején valószínű. De a tagállamok von der Leyennel értenek egyet, mármint hogy nem kell elkapkodni a fellépést.

Bírálók szerint ugyanakkor a két ország ily módon haladékhoz jutott, mégsem nem lehet feltételezni, hogy a következő két hónapban megnyílna számukra a bőségszaru, azaz az újjáépítési alap. De ily módon a mostani állapot is tisztítótűzzel, azaz anyagi büntetéssel ér fel, hiszen egyelőre nem kapnak pénzt, még akkor is, ha a szankciók továbbra is igen távolinak tűnnek.

Süddeutsche Zeitung

Kényes levelet kapott Brüsszelből a magyar és a lengyel kormány, miután a Bizottság előkészíti a jogállam mechanizmus beélesítését és annak nyomán visszafoghatja a támogatásokat a két ország számára. Az üzenet mindkét esetben igen lényegbevágó kérdéseket feszeget, a magyarok esetében 11, a lengyelek esetében 12 oldalon. Felsorolja a jogállamiság, a költségvetés ellenőrzése, valamint a korrupció elleni küzdelem során tapasztalt hiányosságokat. Részletesen tudni akarja, hogy a két párt miként kívánja orvosolni a bajokat.

De ez még nem a hivatalos jogállami mechanizmus kezdete, az EU nem hivatalos formában szeretne felvilágosítást kapni az aggályokra. Ha a válasz nem kielégítő, akkor viszont gyorsan beindulhat a hivatalos procedúra. Ezzel együtt dühösen a bírálók az Európai Parlamentben. Daniel Freund azért háborog, mert Budapest és Varsó már megint legalább két hónapnyi menedéket kapott. Ám arra is felhívja a figyelmet, hogy a levelek tanúsága szerint a Bizottság teljes mértékben tisztában van a demokratikus hiányosságok léptékével. Ezért nehezen lehet azt hinni, hogy a két kormány ki tudná védeni a jogállami mechanizmust, bármi is lesz a válaszüzenetben.

Reuters

Aggasztónak látja a magyar sajtószabadság helyzetét a választások előtt az ENSZ szólásszabadságért felelős fő szakértője. Irene Khan, a világszervezet különleges jelentéstevője azt tapasztalta Budapesten, hogy a médiaviszonyok teljesen eltorzultak, ám a tömegtájékoztatásnak tisztességes és pártatlan módon kell foglalkoznia a választással. Arra is kitért, hogy a politikusoknak nem szabad erőszakot és gyűlöletet gerjeszteniük, visszaélve a szabad véleménynyilvánítás jogával.

Ugyanakkor érzékelte a látogatás során, hogy kérdéses a sajtó sokszínűsége, és függetlensége. Ezért roppant fontos, hogy a kampány során minden jelölt azonos megszólalási lehetőséghez jusson, és hogy a közmédia elfogulatlan legyen az összes párttal, illetve képviselői helyek várományosaival szemben.

A Bizottsághoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy az állami hirdetések javarészt a kormánybarát szerkesztőségeknél kötnek ki, márpedig ez közvetett politikai befolyásolással egyenértékű. A jelentés magyarázatként megjegyzi, hogy a Fidesz szövetségesei tartják kézben a kereskedelmi sajtó jelentős hányadát, a köztévé, illetve –rádió pedig leginkább a hatalom szócsöveként működik. A kormány tagadja a vádat, hogy aláásná a sajtószabadságot. Ugyanakkor nem válaszolt a hírügynökség kérdéseire Khan magyarországi útja kapcsán.

Deutschlandfunk

A tapasztalatok alapján a magyar ellenzék masszív választási csalástól tart, miután a kormánypárt lehetővé tette, hogy senkinek ne kelljen kötelezően ott laknia, ahová bejelentkezett. Ennek alátámasztására az összeállítás idéz egy kárpátaljai magyart, aki legutóbb a keleti határ menti Kispaládon szavazott: „Mindenki tudja, hogy megy ez: az nyer, aki a legtöbbet fizeti”.

A szomszédos országokban, Ukrajnában, Romániában, Szerbián és Szlovákiában mintegy kétmilliós magyar közösség él. Banuta Zsófia, az Unhack Democracy civil szervezettől úgy látja, hogy Orbán igen jelentős kedvezményeket adott ezeknek az embereknek, ideértve a pénzt és az állampolgárságot. Így érthető, hogy a szívük a Fideszhez húz. Ám mennyire tisztességes, hogy olyan körzetekben döntsenek a magyarok sorsáról, ahol nem is laktak? – kérdezi a szakértő. Így idáig nem is voksolhattak volna ott, ha nem lettek volna oda bejelentve. A Fidesz-stratégia egyértelmű része volt, hogy részvételre serkentette a határon túliakat.

Akik amúgy egy sor kedvezményt élveznek: nyugdíjat, vonatutazást, vagy ingyen, vagy mérsékelt áron, továbbá Magyarországon mehetnek orvoshoz is. Ezt persze nem nézik jó szemmel az anyaország lakosai. Egyikük azzal érvel, hogy az érintettek egy doboz gyufát nem tettek arrébb magyar földön, mégis innen veszik fel a nyugdíjat.

Politico

Egy brit szakértő szerint ugyan a boszniai szerbek vezére megérdemel minden elmarasztalást, amiért fel akarja rúgni a Daytoni békeegyezményt, de a fejleményekért nagy felelősség terheli a nemzetközi közösség előző képviselőjét. Ivor Roberts, aki volt nagykövet Belgrádban, az akkori Jugoszlávia fővárosában, meg állt az Oxfordi Trinity College élén is, óva inti az EU-t attól, hogy alvajáróként belesétáljon a Nyugat-Balkán elvesztésébe, mert ezt Európa egyszerűen nem engedheti meg magának.

Az elemzés súlyos hibának tartja, hogy Valentin Inzko, aki a 26 éve kötött megállapodás alapján a nyár végéig teljes jogkörrel felruházott megbízottként ellenőrizte a dolgokat a köztársaságban, öt évvel sújtható bűncselekménynek nyilvánította, ha bárki kétségbe vonja a szrebrenicai mészárlás tényét. Tehát hogy ott 26 éve népirtás történt. Az osztrák diplomata, aki a karintiai szlovén kisebbség tagja, látni akarta, miként reagál Dodik. Ám ily módon az utóbbi jó negyedszázad legnagyobb válságát robbantotta ki, és ismerve, milyen brutális háború folyt ott annak idején, lépésével nem lehet egyetérteni.

Ráadásul pont akkor határozta el magát, amikor Európa becsapta az ajtót a térség felvételre váró államai előtt. Egy egész nemzedék álmai foszlottak szét ily módon, úgy hogy nem is igen tudnak mit ígérni népüknek az Európa-barát politikusok.

Dayton alkalmas volt arra, hogy véget vessen a véres harcoknak, de az államalapítást már nem szolgálta. Hiszen rögzítette a köztársaság etnikai megosztottságát. És azóta is megy a vita, mert az egymást váltó nemzetközi képviselők összpontosítani kívánják a hatalmat, a szerbek viszont a decentralizálás mellett vannak.

Ennélfogva most Biden igyekszik rendet teremteni az erőtlen EU helyett – Európában. Márpedig ez sokat árt az unió tekintélyének, de persze van más nagyhatalom is, amely szívesen kihasználná a légüres teret. Ha Brüsszel tényleg komolyan gondolja, hogy békét és stabilitást akar Boszniában, akkor világos menetrendet kell összeállítania a régió számára, és az út végén a tagságnak kell állnia.

Time

Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző intézet elnöke nem gondolja, hogy Putyin valóban meg akarná támadni Ukrajnát, noha már jó 100 ezer katonát irányított a közös határtérségbe, fegyverzettel együtt. Ám az esetleges háború – mondja Ian Bremmer, aki másodállásban alkalmazott geopolitikát tanít a Columbia Egyetemen – olyan anyagi veszteséggel, illetve emberáldozatokkal járna, hogy azt Moszkva semmiképpen sem engedheti meg magának.

A Kreml tagadja ugyan, hogy bármi rosszat forralna, meg azt is, hogy hadfelszerelést küld Ukrajna keleti részén a szakadároknak, Európa és az USA mégis aggódva figyeli a fejleményeket, Kijev pedig kifejezetten fél attól, hogy komolyra fordulnak a dolgok. Ám az orosz államfőt nagy valószínűséggel az vezérli, hogy próbálja valahogy helyreállítani megcsappant hazai népszerűségét. A legutóbbi közvélemény kutatás 53 százalékra teszi a támogatottságát – 9 éve nem volt ilyen alacsony. És a történelem azt mutatja, hogy ilyen helyzetben segíthet, ha harcok robbannak ki Ukrajnával.

Ám ha rászánná magát, nem lenne olyan könnyű dolga, mint a Krímben, vagy a Donbasszban, mert ott a helyi oroszok örömmel fogadták, ám a két agresszió ellene fordított több millió ukránt. Pont ezért kerülne sokba az esetleges előrenyomulás. Ukrajna a szárazföldön nem tudná legyűrni az oroszokat, akiknek politikailag azonban túl sokba kerülne igazolni a rengeteg elvesztett katonát, illetve fenntartani az elfoglalt területet. Az orosz közvélemény egyébként úgy véli, hogy egy kaland nem javítana Putyin hazai megítélésén.

Ukrajna azonban kénytelen nagyon odafigyelni a dolgokra és az EU, valamint Washington is érzékeli, hogy kemény nyilatkozatban kell óvniuk a támadástól, mert különben könnyen rossz irányba fejlődnek az események. A háború kockázata ugyan csekély, de addig senki sem nyugszik meg, amíg nem vonják vissza az orosz egységeket.

FT

A kommentár úgy ítéli meg, hogy az elkövetkezőkben a nemzeti szuverenitás híveinek áll a zászló Európában, azaz ki fog éleződni a harc Brüsszel jogköre ügyében, mert több nemzetállam, így Magyarország és Lengyelország is vissza akar venni egy sor jogot. Figyelmeztető jel, hogy Barnier, a Brexit fő tárgyalója, a két lábon járó „jó európai” a britekkel szemben következetesen képviselte a közösség alapelveit, ám most már azt mondja, az uniós jognak nem okvetlenül kell elsőbbséget élveznie, és nem kell okvetlenül befogadni migránsokat.

Hogy ily mértékben jobbra át-ot hajtott végre, abban szerepe lehet annak, hogy meg akar mérkőzni Macronnal az elnökségért. De a nemzeti szuverenitás fontos téma a magyar és a lengyel kormány, sőt a német Alkotmánybíróság számára. Igaz, utóbbi visszalépett, de az ominózus tavalyi karlsruhei állásfoglalás lovat adott a Fidesz, illetve a PiS alá. Úgy hogy kezdődik a harc a jogok visszavételéért az EU-val szemben. Merthogy az már beleszól olyan területeken is a tagállamok dolgába, ami korábban kizárólagosan nemzeti hatásköbe tartozott. Lásd a bevándorlást, noha az sok államban éles vitákat vált ki.

Ráadásul a lengyel Alkotmánybíróság nemrégiben arra jutott, hogy egyes kérdésekben a nemzeti jogot kell elsődlegesnek tekinteni az EU-s normákkal szemben. Nem kétséges, a Jog és Igazságosság el van szánva, hogy akár nyílt vita legyen az ügyből. Miközben egyértelmű a párt rosszhiszeműsége több vonatkozásban is. Csak tetézi a bajt, hogy itt két olyan dolog fonódik egybe, aminek értelemszerűen semmi köze egymáshoz: az uniós jog primátusa, illetve a bíróságok önállósága.

Az elemzés végkövetkeztetése az, hogy a továbbiakban immár egyáltalán nem egyértelmű az „mind szorosabb unió”, azaz, hogy Brüsszelnek az esetek nagy többségében okvetlenül igaza van. Így bőven belefér, hogy a legközelebbi alkotmányjogi szabályozás már a nemzetek érdekeit tükrözi majd az EU-ban.

FAZ

Bécsi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Közép- és Délkelet-Európában már most is rekordokat döntöget az infláció, de jövőre még tovább erősödik. A Raiffeisen és az Erste szakértői is fokozott pénzromlással számolnak. A 8 legfontosabb ország számára 2022-re átlag 4,7 százalékot jósolnak, és azt várják, hogy a folyamat csak két év múlva enyhül.

A költségek nőnek és ennek egy részét a cégek áthárítják a fogyasztókra. Ha tovább fokozódik a kereslet és még jobban nőnek a bérek, akkor ez tartósan magasan tartja az árakat- - mondja a Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) igazgatóhelyettese. A szint a legtöbb helyen felülmúlhatja még a 2008-as adatokat is, bár erre azért csekély esélyt lát.

A szerkezeti infláció elsősorban a cseheknél, magyaroknál és a lengyeleknél rajzolódik ki. A három országban a Raiffeisen közgazdászai 4,5 %-os maginflációt jeleznek, szemben az ez évre várt 4,1 százalékkal. Az egyik fő ok, hogy nincs elég munkaerő, ez pedig felhajtja a kereseteket.

Magyarországon a választás előtti osztogatás szintén fokozza a keresletet, miközben nagy a veszély, hogy megugranak az élelmiszerárak. Az újjáépítési alapból folyósítandó összegek szintén árfelhajtó hatással járnak.

Ebben a helyzetben a jegybankok kénytelenek alapkamatot emelni, ami jövőre befejeződhet, ha nem köp bele a levesbe a nemzetközi szállítási láncok megingása és az energiahordozók drágulása. Mindenesetre az Erste szerint Magyarországon a jövő év közepéig a mostani 2,1-ről 3,3 százalékig mehet fel az irányadó kamatláb.

A WIIW képviselője szerint a központi bankok szorult helyzetbe kerültek, és nem dőlhetnek hátra. Az infláció ugyanis messze felülmúlja a megcélzott értéket. Azt is pontosan tudják ugyanakkor, hogy sokat nem képesek tenni, amikor az árak nemzetközi okok miatt mennek fel. A magasabb kamat viszont megtörheti a gazdaság amúgy is gyengélkedő dinamikáját. Ez azután tükröződik a pénzpolitikában. A névleges kamatok ugyanis emelkednek, de a reálkamat negatív.

ORBÁN HABVERŐJE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.23.


Rögzítsük mindjárt itt az elején, hogy menet közben feledésebe ne merüljön: kies hazánk, szűkebben a NER, és még jobban megvonva a határokat a Fidesz, következésképp Orbán Viktor ellen momentán hatvanegy ügyben folytat kötelezettségszegési eljárást az Unió. Ezek közül csak egy az, amely a menekültekkel való bánásmóddal foglalkozik, de Orbán számára valami rejtélyes okból kifolyólag mégis ez tűnik a legfontosabbnak. Ez a titok pedig a tavaszi választás, a rajongók és bávatagok kézihangolása, hogy a hős vezérre és galerijére tegyék az ikszüket. Ám, ha bonyolult volna a viszonyrendszer, azért vagyunk, hogy elmeséljük.

Olyan levelezés kezdődött a napokban az Unió és Magyarország kormánya közt, amit még a Mikulás is megirigyelne így az ünnepek közeledvén, és az utolsó, amit Orbánnak kézbesített a postás, cefetül fájhat. Mert az már előjátéka a kínos és Orbán számára új időket jelző és hozó időknek, ami az, hogy elzárják a pénzcsapokat, és akkor jönnek majd a bajok. Mert hiába mondta azt annak idején a mi bölcs vezérünk, hogy az Európai Unión kívül is van élet, ezen túl, hogy mi – illetve ő – nagyon jól elvagyunk a közösség pénze nélkül is, mindannyian tudjuk – leginkább ő –, ez nem így van. És nem csak azért, mert nem lesz mit lopni.

Hanem, mert kompletten az egész magyar gazdaság döglik bele, így előbb jámbor magunk, és végül a vezér maga. Nem kellett volna nagy hangon hőbörögni, akkor szintén nem lenne szükség homlokegyenest mást mondani most, mint akkor. De ilyen apróságokkal a mi bölcs vezetőnk soha nem foglalkozott, és erre fel is hívta a figyelmet, ha emlékszünk, miszerint ne azt nézzük, amit mond, hanem, amit a duci kis ujjaival csinál. Most épp levelet írt von der Leyen nagyasszonynak, amelyben a követelőző visítás hangján, ahogyan az az ő szokása, toppant a tömzsi lábaival, miszerint azonnal állítsák le, függesszék fel a kötelezettségszegési eljárásokat.

Nem fogják kitalálni, mire hivatkozva veri a habot Orbán, vagy de igen. Mégpedig, hogy ő hős bástyaként akárha Hunyadi János, védi az egész nyüves Európát a migráncshordáktól. Látjuk Orbánt, midőn hátán egy libernyákkal, foga közt egy turbános migránccsal kardozik a vár fokán, és csak azért nem dicséri Jézust és mind a szenteket fennhangon mindeközben, mert ajkai közül elejtené a megragadott ellent. Hosszan ecseteli ilyen küzdelmeit, és ráadásnak, akárha Varga Judit jogállamozna, ilyeneket mond: hogy a kötelezettségszegési eljárások „aláássák a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit”...


MIÉRT NEM LEHETETT AZT MONDANI, HOGY EGY FELELŐS POLITIKUS MINDEN OPCIÓT MEGVIZSGÁL, MIELŐTT DÖNTENE?

FACEBOOK/PEOPLE/GÁBOR-GYÖRGY/
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.11.20.


Nem tagadom, kis buta vagyok, s nem értem a bonyolult dolgokat. Most például ezt a városháza-cirkuszt.

Miért nem lehetett azt mondani, hogy egy felelős politikus minden opciót megvizsgál, mielőtt döntene? Különösképp akkor, amikor a kormány jó ideje a legkülönfélébb útonálló módszerekkel fosztogatja és próbálja működésképtelenné tenni a ki nem fizetett, visszatartott vagy a fővárosi vezetéstől egyenesen elcsórt pénzekkel Budapestet. Miért nem sikerült elmondani, hogy megvan annak a veszélye, hogy a Fidesz, mintegy bebizonyítandó, hogy a város vezetése totálisan alkalmatlan feladata ellátására, ellehetetlenít mindent, legelébb a tömegközlekedés fenntarthatóságát? Pont ezért a felelős vezetés számol minden lehetőséggel és megoldással, ám az ő körükben nem az a szokás, ami a Fidesz háza táján: hogy megszületik amott fenn, Buda Várában az ukáz, amit még azon az éjjelen, Semjén előterjesztésében, salátatörvény követ, s amit másnap hajnaltól minden apelláta nélkül végre kell hajtani, hogy rögvest gazdagabb legyen Orbán rokonsága és a Fidesz baráti köre a fél Balatonnal, a Római-parttal, kastélyokkal, szállodalánccal, divatiparral, egyetemekkel, erdőkkel, mezőkkel, földbirtokokkal, dohányboltokkal, lenyúlt magánnyugdíjjal, mindennel, mi azon oldali szem-szájnak nem szégyell ingere lenni.

És tudjuk jól: semmi sem szégyell.

Miért nem lehetett azt mondani, hogy a rosszul kihasználható, drága fenntartású és a közlekedés számára is körülményesen megközelíthető, elavult monstrum értékét megvizsgáltatják, felbecsültetik, keresnek befektetőket, vajon azoknak mennyit érne az egész, továbbá vajon ki és mire hasznosítaná, a főváros érdekeit is messzemenően szem előtt tartva, milyen közös projektnek lehetne része az épületegyüttes etc., mert ha a végszükség úgy kívánná, a mostani városvezetés átköltözne egy olcsóbb, egyszerűbb és jobban megközelíthetőbb épületbe vagy épületrészbe, akár kényelmetlenségeket is vállalva, ám messzemenően szem előtt tartva a budapestiek érdekeit és a város működőképességét, amelyet a megszokottan aljas (presztízs)okokból épp a kormány veszélyeztet, hisz számukra kizárólag a saját közvetlen politikai és gazdasági érdekeik élvezik a prioritást, minden más eltörpül emellett.

Szóval miért nem lehetett valahogy így válaszolni (vérmérséklettől függő hangnemben), s miért kellett nyakig összecsinálni magukat?

Miért kell rettegni a Fidesztől?

Tényleg nem értem: miért a félelem és reszketés?

2021. november 22., hétfő

RÁADÁS: 30Y - FISHING ON ORFÜ 2018-AS KONCERT

YOUTUBE
Szerző: 30Y
2018.


0:01
Azt hittem érdemes 4:37 Elszállt egy hajó a szélben (Kex)
8:54 Teremtős 12:52 Bogozd ki 17:02 Iker 24:15 nevemre veszlek 27:16 elsőre 30:39 VB + A német samponokál nincsen jobb bazdmeg! 31:22 Öltöztetnéd megint 34:44 Egypár 37:07 szívemhez szorítom 41:35 szeretni akart 44:42 Papa beragadt az időcsapdába bazdmeg! 45:20 ünnepel mind aki él 49:38 újra él 53:18 Ahogy elképzeltem 57:14 Ül és vár 1:02:42 Kutyák meg emberek 1:05:25 Mentés másként 1:13:18 Sötét van

"A SAJTÓSZABADSÁG NEM AZ, HOGY AZ ÚJSÁGÍRÓ ÖSSZE-VISSZA ÍR, AMIT AKAR" | EÖTVÖS PÁL | PARTIZÁNPOL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.11.22.



Eötvös Pál a Veszprémi Naplónál kezdte pályafutását, ahol a jogászként végzett újságíró bűnügyi, büntetőjogi cikkeket publikált, a ‘60-as évek hangulatához képest megdöbbentő progresszióval. Később már a Népszabadságnál főszerkesztő-helyettesként részben a Párt és a Hírlapkiadó Vállalat háta mögött privatizációs tárgyalásokat folytatott a Bertelsmann érdekeltségeivel azért, hogy valódi újságírást folytathassanak a Párt iránymutatásától függetlenül a napilapnál. A független újságírás dilemmáiról, sajtóviszonyokról, tulajdonosi nyomásokról és a rendszerváltásról is sokat megtudhattok interjúnkból, elhangzanak a Teller Ede-botrány kulisszatitkai, és hogy a volt főszerkesztő és MÚOSZ-elnök hogyan vélekedik a mai sajtóról és az ország állapotáról. Valamint természetesen szó esik a Népszabadság 2016-os bezáratásáról is.

“HA CIGÁNY, HA MAGYAR, ITT MINDENKI SZEGÉNY” | HELYKÖZI JÁRAT

PARTIZÁN / HELYKÖZI JÁRAT
Szerző: Partizán
2021.11.22.



Gagybátor egy nagyjából 200 lelkes, Észak-Kelet magyarországi zsákfalu. Bár az interneten megtalálható, de a legközelebbi, ötven kilométerre lévő multi szerint nincs rajta a térképen. Maradt hát a közmunka. Bolt és kocsma nincs. Iskola és óvoda szintén nincs. Internet? Az sincs. Van viszont egy lelkes civilekből álló szervezet, a Hiányzó Láncszem Alapítvány. Bennük az a különös, hogy nem akarják megmondani, hogy mit és hogyan kéne csinálniuk a helyieknek. A gagybátoriak igényeire reagálva segítenek, és velük közösen találják ki, valamint valósítják meg a programokat. Az évtizedek óta fennálló problémákat persze nem oldhatják meg, de nem is ezt tűzték ki célul.

ROMAPROGRAM KÉSZÜLT A KÖVETKEZŐ KORMÁNYNAK

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.11.21.


82 társszervezet ajánlásával megfogalmazott, Roma Politikai Minimum programot állítottak össze az Idetartozunk Egyesület kezdeményezésére, amit eljuttatnak valamennyi pártnak – erről tartott sajtótájékoztatót pénteken délután az egyesület szervezésében Daróczi Ágnes, dr. Muhi Erika, Orsós János, Oláh József és a vendéglátó Setét Jenő.


Roma Politikai Minimum

„A cigányok élete is számít!” címmel megtartott sajtótájékoztatón az Idetartozunk Egyesület vezetője hangsúlyozta: „fontosnak gondoljuk, hogy a roma közélet egymással konszenzusra jutott, több mint 80 szerveződésének minimális elvárásairól és véleményéről a magyar nyilvánosságot, a magyar politikai élet pártjait tájékoztassuk, üzenetünket eljuttassuk hozzájuk.”

Setét Jenő bevezetőjében hozzátette, hogy hétfőtől kinyitják a csatlakozás lehetőségét további roma és nem roma szervezetek számára is. Mint fogalmazott, a Roma Politikai Minimum kidolgozását az motiválta, hogy megítélésük szerint az elmúlt 30 évben a magyar politikai elit kipipálandó feladatként tekintett a romák társadalmi ügyeire. Most viszont úgy gondolják: fél évvel a választások előtt, tovább már nem halogatható, hogy a romák ügyét az egyenlőség szem előtt tartásával, a valódi integráció felé mutató, bátor politikai kiállásként kezeljék a pártok. Alapvetésük az egyenlőség és a romák biztonságára való törekvés, mind a verbális, mind a fizikai támadásokkal szemben. „Ha valaminek változnia kell, akkor az a magyar politikai elit magatartása” – hangsúlyozta Setét Jenő...

TELJESEN ÁTALAKUL AZ EGYKORI ÁLLAMIGAZGATÁSI FŐISKOLA A CORVINUS KEZÉBE KERÜLT KAMPUSZA

24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2021.11.24.



A tervezés és kivitelezés jelen állás szerint nettó 13,93 milliárd forintba kerül majd.


Az uniós közbeszerzési értesítőben hétfőn feltűnt dokumentum szerint rövidesen megkezdődik az Államigazgatási Főiskolaként született, a Mányoki, a Ménesi és a Kelenhegyi út közötti terület átalakítása – vette észre a Magyar Építők.

A Maceneas Universitas Corvini Alapítvány által kiírt eljárás nyertes ajánlattevője, a kormány egyik kedvenc oligarchája, Garancsi István Market Zrt.-je a bontást, építést és szerelést is elvégzi majd, aminek eredményeként a Ménesi Campus

az ország első LEED Gold fenntarthatósági minősítésű épületegyüttesévé válik majd.

Az 1973-as főépület (ép. Törőcsik Sándor) körül a nyolcvanas évek közepéig, több ütemben megjelent struktúrák nagy része épp ezért eltűnik, így

az oktatási és kollégiumi tömb belső válaszfalai, lépcsői, valamint az azokat összekötő lepény, a toldalék műhely, valamint az uszodát és kosárlabdapályát is magában foglaló sportlétesítmény sem marad meg...

SOROKKAL INDULT AZ OLTÁSI AKCIÓHÉT

MAGYAR HANG
Szerző: BODACZ PÉTER
2021.11.22.


Az első tapasztalatok szerint sokak oltakozási kedvét ébresztette fel, hogy a kormány november 22-től oltási akcióhetet hirdetett: sajtóbeszámolók és lapunk munkatársának tapasztalatai szerint is több fővárosi és vidéki oltópontnál is hosszú sorok kígyóznak.


Munkatársunk hétfő reggelre regisztrált harmadik oltás felvételére, amelynek helyszíne a Dél-Pesti Centrumkórház volt. Az Albert Flórián úti intézmény 8-a pavilonját jelölték ki oltópontnak, ahol reggel sokan jelentek meg. Az időpontra érkezők néhány perces ügyintézés után sorra kerültek, de – legalábbis ottjártunkkor – nem kellett hosszasan várakoznia azoknak sem, akik a kampányon felbuzdulva érkeztek. Az intézmény falain belül a nagy zsúfoltság ellenére jól szervezetten zajlottak az események – dokumentumok ellenőrzése, páciensek tájékoztatása, oltás beadása –, az egészségügyi alkalmazottak és az emberek terelésében résztvevő katonák előzékenyek és türelmesek voltak. Tömegjelenetre érdekes módon csak az oltás beadása után kerülhetett sor, az oltás papír alapú igazolására ugyanis jó negyedórát kellett várni. Tény ugyanakkor az is, hogy az oltás utáni megfigyelésre szintén ennyi időt írnak elő...


„AZ ERDŐBEN A TÓCSÁKBÓL ITTUK A KOSZOS VIZET, ÍGY MARADTUNK ÉLETBEN”

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2021.11.22.


Egy fiatal iraki férfi és családja két hónap alatt Irakból Nagy-Britanniába jutott, a belarusz-lengyel határon keresztül. Az út viszontagságairól mesélt nekünk.


„Egy barátom mesélt az Európába Fehéroroszországon keresztül vezető útról. Azt mondta, biztonságosabb és egyszerűbb, mint az összes többi út, próbáljam meg ezt. Valóban biztonságosabb volt, mint más utak, de azért korántsem volt olyan egyszerű, mint ahogy azt hallottam” – meséli Sangar, aki Irakból nagyjából két hónap alatt jutott el Nagy-Britanniába, átkelve a lengyel-belarusz határon is. Amikor az utazása történetét elmesélte nekünk, már Angliában ült egy karanténhotelben, a menedékkérelmét beadta és várja, hogy új életet kezdhessen.

Szulejmánijjából Minszkbe


„Irak nem biztonságos, sok terrorista csoport van szerte az országban, állandóak a harcok, mindenképpen el akartam jönni” – magyarázza a 32 éves férfi, miért döntött úgy, hogy elhagyja otthonát. Sangar az Irak északkeleti részén elterülő Szulejmánijjából származik, ami az ország hetedik legnépesebb városa és főként kurdok lakják. Amikor a családja felől érdeklődök, azt mondja, apja pesmerga (vagyis az Iraki Kurdisztán hadsereg harcosa) volt, a Kurdisztáni Hazafias Unió Pártjának (Patriotic Union of Kurdistan, PUK) tagjaként harcolt és akkor gyilkolták meg az ellenséges csapatok, amikor Sangar hétéves volt. Bátyjai nincsenek, anyja és egy nővére maradt Irakban. Azt mondja, gyerekkorából sok nehézségre és a háborúra emlékszik, többek között azért is akart elmenekülni az országból, hogy a most hétéves fiának jobb életet biztosítson, mint amilyen az övé volt.

A belarusz út nem az első próbálkozása. Korábban Törökországon keresztül menekült el Irakból, akkor Bulgáriáig jutott, onnan azonban hazatoloncolták. Ezúttal is Törökországba vezetett az útjuk, a feleségével és a fiával Isztambulba mentek. Sangar ott hallotta, hogy van egy cég a városban, amelyik összeköttetésben áll egy belarusz céggel (Sangar nem emlékezett a nevére, de minden bizonnyal a Centkuror nevű belarusz állami ügynökségről van szó – F. Zs.), amelyiknek ha egy bizonyos összeget fizetnek, akkor nagyjából két héten belül belarusz vízumhoz juttatják őket. Sangarnak fejenként háromezer amerikai dollárt kellett fizetnie, cserébe ezért mindhárman vízumot kaptak és repülőjegyet Minszkbe...


MÁR A TÉL KEZDETE ELŐTT 25-EN FAGYTAK HALÁLRA MAGYARORSZÁGON

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2021.11.22.


Október eleje és november közepe között 25-en lelték halálukat fagyhalál következtében Magyarországon – adta hírül a Magyar Szociális Fórum (MSZF) vasárnap. Az áldozatok többségükben idős, magányos, beteg emberek voltak, és fűtetlen lakásokban hűltek ki végzetesen, illetve kórházba szállításuk után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. A fagyhalál olyanokat is magával ragadott, akik a szabad ég alatt éjszakáztak fagyos, vagy fagy közeli hőmérsékleten.

A Szociális Fórum kiemelte, akár már plusz 5-10 fok is túl hideg lehet egy legyengült, idős, beteg ember számára ahhoz, hogy végzetesen kihűljön.

Mindazonáltal nemcsak idősek vannak a fagyhalál áldozatai között – jegyezte meg az MSZF. Hozzátették, az életmentés terén különösen nagy felelősség hárul az emberre olyan körülmények között, amikor államilag elhanyagolják a szociális rendszert, a hajléktalanoknak pedig továbbra sem biztosítanak szociális bérlakást.

Ráadásul az igazi télies időjárás csak a héten érkezik meg hazánkba, szerdán már -9 fokot is mérhetnek az ország egyes területein.

Amint arról beszámoltunk, szombaton a Párbeszéd tartott figyelemfelhívó akciót a Karmelita Kolostor előtt a fagyhalál áldozataira emlékezve. Itt Tordai Bence országgyűlési képviselő nyilatkozott arról, hogy az Orbán-kormány cinikus szociális politikája vezetett ahhoz, hogy az elmúlt négy évben 940 állampolgár hunyt el kihűlés következtében. A megmozdulás apropóját Orbán Viktor, Fidesz tisztújító-kongresszusán elmondott beszéde adta, amiben a miniszterelnök úgy fogalmazott, míg nyugati országok kormányai azt teszik lehetővé, hogy „a férfiak is gyereket szülhessenek”,

„addig a magyar kormány megbizonyosodik arról, hogy télen senki sem fagy meg”.

A Párbeszéd a kihűlésben elhunytak számának csökkentése érdekében egy tízpontos akciótervet nyújtott be az Országgyűlésnek határozati javaslat formájában. Ebben többek között felszólítják a kormányt, hogy vezesse vissza a lakásfenntartási támogatás rendszerét, bővítse a helyi önkormányzatok által nyújtható települési támogatás költségvetési forrásait és különítsen el forrásokat a hideg idő esetén a szociális törvény értelmében életbe lépő „vörös kód” protokoll esetére, annak érdekében, hogy a szociális ágazat fel tudjon készülni a megnövekedett terhelésre...

ELÁRULTA A VILÁGHÍRŰ KÖZGAZDÁSZ, MI A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY LEGNAGYOBB TANULSÁGA AZ EMBERISÉG SZÁMÁRA

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2021.11.22.


A világjárvány egyértelműen bebizonyította, hogy nincs meg a szükséges együttműködésre törekvés és nem igaz az a naiv érvelés, hogy ha mind egy csónakban evezünk, akkor a közösség összetart. Ez a járvány egyik nagy leckéje, amire az embereknek majd emlékezniük kell. – mondta a Portfoliónak Branko Milanovic világhírű közgazdász. Szerinte erre bizonyíték, hogy miközben a gazdag országokban gyakran már felesleg van a vakcinákból, inkább hagyják lejárni azok szavatosságát ahelyett, hogy odaadnák vagy eladnák azt a szegény országoknak. A City University of New York professzora szerint egyelőre nem a globális hiánygazdaság, hanem a sosem látott fiskális élénkítések okozzák az inflációt a világban, azt pedig még nem lehet megítélni, milyen hatással lesz a járvány az egyenlőtlenségre.


Portfolio: Az elmúlt években a koronavírus-válság teljesen új helyzetet teremtett a világgazdaságban. Közgazdászként mit gondol a jelenleg tapasztalható kínálati súrlódásokról, melyek nem voltak jellemzők az utóbbi évtizedekben?

Branko Milanovic: Szerintem ezek a kínálati súrlódások eltörpülnek amellett, mekkora fennakadásokat okozott a koronavírus az emberek életmódjában világszerte. A járvány kitörésekor sem azon aggódott az emberek többsége, hogy vajon a beszállítói láncok nem szakadnak-e meg. És jól is tették az emberek. Ha megnézzük az Egyesült Királyság példáját, a Brexit sokkal nagyobb károkat okozott, mint a járvány. Ugyanez a helyzet, ha összevetjük a beszállítói láncok fennakadásait azzal a hatással, hogy nem lehetett utazni a világban.

"Ez annak köszönhető, hogy a tőke összességében sokkal mobilisabb, mint a munkaerő".

Meddig maradhatnak velünk ezek a kínálati fennakadások a világban? Kell aggódnunk amiatt, hogy tartósan magas inflációhoz vezetnek?


A kérdés, hogy a járványnak milyen hosszútávú következményei lesznek. Szerintem ezek a következmények komolyak lesznek: rengeteg munkát a jövőben távolról lehet majd végezni, aminek egyértelműen hatása lesz a globális munkaerőre. A konfliktus súlyosbodik majd Kína és az Egyesült Államok között, illetve jöhet tartós infláció, ezek most a legfontosabb formálódó változások...

A MOK TITKÁRA SZERINT A JÁRVÁNYADATOK ELTITKOLÁSA NEM SEGÍTI A VÉDEKEZÉST, KIZÁRÓLAG POLITIKAI HASZNA VAN

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2021.11.22.


Bár a hazai covid-esetszámok járványhullámról járványhullámra nemhogy csökkenni nem látszanak, de minden menet komolyabbnak tűnik az előzőeknél, nem aratott osztatlan sikert a kormány döntése, miszerint a munkaadók kötelezhetik alkalmazottaikat a védőoltás felvételére. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára szerint egy potenciálisan halálos betegséget okozó fertőzéssel szemben nem marad túl nagy tér a fékeknek és az ellensúlyoknak, minden lehetséges eszközt be kell vetni a járvány megfékezésére. Az egészségügyi rendszer működését ugyanakkor a szakember szerint nem a hálapénz kivezetésével vagy az orvosi alapbér megemelésével, hanem mindenre kiterjedő transzparenciával lehet csak megreformálni. Ennek pedig a MOK titkára szerint a szerves része az is, hogy az újságírók minden lehetséges adathoz hozzáférnek, és azt a maguk eszközeivel értelmezik és kommunikálják.

Qubit: A magyarországi szakszervezetek tiltakoznak, az óvatosabb gyárigazgatók viszont boldogan élnek a lehetőséggel, hogy a legújabb járványügyi intézkedések értelmében elrendelhetik munkavállalóiknak a covid elleni védőoltás felvételét. Ön hogyan értékeli a kormány akcióját?


Nagy Marcell: Mindig is létezett a munkakörhöz kötött védőoltás műfaja, sőt, a munkáltatóknak elvileg térítésmentesen biztosítaniuk kellene minden olyan létező védőoltást, ami egy adott munkakör kockázatai ellen védelmet nyújt. Az egészségügyi dolgozóknak például eddig is fel kellett venniük a Hepatitis-B elleni védőoltást, de hasonló a tífusz vagy a veszettség elleni védőoltás is. Ami újdonságként megjelent, az annyi, hogy az állam beemelte ezen oltások körébe a koronavírus elleni védőoltást is, mert a jelenlegi helyzetben ez már nemcsak az egészségügyben, hanem bármilyen munkakörben jelenthet egészségügyi kockázatot. Szerintem ez helyénvaló intézkedés volt...

GYERMEKMEGŐRZŐVÉ VÁLNAK AZ ÓVODÁK A PEDAGÓGUSHIÁNY ÉS A KORMÁNY ÁLMEGOLDÁSAI MIATT

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2021.11.22.


Még a tanév kezdetén indított a szülők és a pedagógusok személyes tapasztalatait összegyűjtő akcióba a Szülői Hang, aminek óvodapedagógiával kapcsolatos eredményeit közölték most. A Szószóló a gyerekekért kezdeményezéshez mindeddig 2543-an csatlakoztak és 1721 pedagógus és szülő osztotta meg szöveges véleményét az ország minden tájáról, hogy tiltakozzon az óvodákat és iskolákat sújtó rendszerszintű problémák ellen. (A szülők és pedagógusok megszólalásaiból itt készítettünk összeállítást.)...

...A Szószóló a gyerekekért kampányban eddig összegyűjtött több száz szöveges vélemény alapján a mai magyarországi óvodákban a következő problémakörök jelentik a legnagyobb kihívásokat:

  • Az óvodapedagógusok és segítőik bére olyan megalázóan alacsony, hogy abból nem tudnak tisztességesen megélni, és így családjuk anyagi támogatására szorulnak, ha még a pályán maradnak. Az óvodapedagógus-hiány tekintetében negatív spirálba kerültünk: a hiányzó óvodapedagógus miatt a még meglevő egyetlen óvodapedagógusra hárul a csoport teljes szakmai felelőssége, ami jelentős plusz terhet jelent. Emiatt nagy a veszélye, hogy előbb-utóbb ő is elhagyhatja a pályát.
  • Az óvodapedagógus-hiány velejárója, hogy az óvodában folyamatosan cserélődnek az óvónők és segítőik – ez a gyermekeknek önmagában is traumát, szenvedést jelent, hiszen a kisgyermekek számára ebben a korban nélkülözhetetlen a biztonságos érzelmi kapocs, ami így nem tud kialakulni.
  • Az óvodapedagógusokra nyomasztó mennyiségű adminisztrációs teher nehezedik, ami elveszi az időt a gyerekektől. Sokaknál az irreálisan nagy és felesleges, az óvoda lényeges pedagógiai feladataihoz nem illeszkedő adminisztrációs elvárások adják meg a lökést a pályaelhagyáshoz.
  • Az óvodapedagógus-hiány miatt sokszor nagy létszámú csoportokat alakítanak ki, emiatt nem jut elegendő figyelem a gyerekekre.
  • A fejlesztőpedagógusokból, gyógypedagógusokból, logopédusokból, pszichológusokból és más szakemberekből legalább akkora a hiány, mint az óvodapedagógusokból. A gyerekek gyakran nem kapják meg a szükséges fejlesztő foglalkozásokat, pedig ez számukra alapvető jelentőségű lenne.
  • Mindezek a problémák oda vezettek, hogy az óvodapedagógusok közül sokan elfáradtak, kiégtek – még azok is, akik a kisgyermekekkel való foglalkozást még mindig hivatásuknak tekintik és munkájukat szívvel-lélekkel végzik. Nyilvánvaló, hogy mindez a gyerekeken csapódik le.
  • A tehetősebb vagy nagyobb presztizsű önkormányzatok vagy más óvodafenntartók magukhoz tudják csábítani a még pályán maradó óvodapedagógusokat, ezáltal a hátrányos helyzetű rétegek még rosszabb színvonalú óvodákat kapnak, még könnyebben leszakadhatnak.
  • Az óvodapedagógus-hiányt a kormányzat adminisztratív módon azzal kívánja enyhíteni, hogy megnehezíti a további egy év óvoda igénylését. Így csökkennek ugyan a létszámok, de olyan gyerekektől vonják meg az óvodai képzés lehetőségét, akiknek erre a legnagyobb szüksége lenne. Bár többnyire megadják az engedélyt, de nagyon sok (évi kb. tízezer) család nem él a kérvényezés lehetőségével a tájékoztatás és támogatás hiánya miatt, vagy mert nem rendelkezik kellő tudással ahhoz, hogy egy online hatósági kérvényt sikeresen beadjon. A Szülői Hang Közösség törekszik a törvény által okozott károk csökkentésére: közösségi csoportothoztak létre a kérvényezésben érintett szülők támogatására és segédletet készítettek a január 1. és 18. között esedékes szülői kérvény megírásához.

KÖZEL 400-AN HALTAK MEG A HÉTVÉGÉN A JÁRVÁNYBAN

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2021.11.22.


Három nap alatt 392 koronavírusos beteg halt meg Magyarországon, ez azt jelenti, hogy ha az elmúlt hetet nézzük, naponta közel 150 áldozata van a járványnak. Jól mutatja a helyzet romlását, hogy az előző hétvégén még 304-en, azelőtt 214-en, azelőtt pedig 152-en haltak meg.

Közben egyre nagyobb teher hárul a kórházakra is. 649-en vannak lélegeztetőgépen, ami szinte pontosan megegyezik az egy évvel ezelőtti második hullám csúcsával. Ez a szám 36-tal magasabb a csütörtökinél.

6451-en vannak kórházban, több mint másfélszer annyian, mint két héttel ezelőtt. Szerencsére ez a kéthetes növekedési ütem egyre csökken, most 62 százalék, egy hete még a 100 százalékot is meghaladta.

Ezzel együtt komoly probléma, hogy sorozatban harmadszor kell ennyi súlyos beteget ápolni. A hétvégén részletesen írtunk róla, mennyire megnehezíti ez a fertőzöttek minőségi ellátását, miközben az egészségügy kevésbé tud figyelni a többi betegre is...

ÚJABB KILENCEZER COVID-HALOTT VÁRHATÓ A TÉLEN

HÍRLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2021.11.22.


Már van olyan kórház, ahol az intenzíven hat betegre jut csak egy ápoló. Pedig még kettő is sok lenne. A helyzet egyre drámaibb, de mi erről csak alig-alig értesülünk.


Szentlászlói barátom mesélte, hogy a helyi italmérés egyik meghatározó személyisége hónapok óta azzal kérkedett: ő még soha nem volt beteg. Nem is oltatja be magát, mert szerinte a vírust csak a „táposok” kapják, el, ő viszont „híró”. Aztán, a „híró” is ágynak dőlt és pár nappal később mentővel vitték kórházba, ahol most géppel lélegeztetik. Mondta is a barátom, hogy majd jól kiröhögik, ha kijön a kórházból. Hát, ha egyáltalán kijön – tettem hozzá. Mert az oltatlanoknak majdnem 12-szer nagyobb az esélyük arra, hogy meghalnak, mint azoknak, akiket beoltottak. Hogy ezt honnan tudom? Nem a magyar kormánytól, az biztos. Mert, hogy a mi kormányunk ilyen adatokat nem közöl.

Nyilván azért nem, mert az ország vezetői törődnek a mi mentális egészségünkkel és nem akarják felesleges adatokkal borzolni az idegeinket. Hiszen van más, amin dühönghetünk. Szegény lengyel testvéreinket a migránsok áradata fenyegeti, Márki-Zay képében Gyurcsány megint a hatalomra tör, és a tapolcai moziban sem akarják játszani az Elk*urtukat, pedig azt már a nép nevében is követelték. Szóval van baj bőven, minek azt még holmi statisztikákkal is tetézni. Persze vannak erős idegzetű honfitársaink is, akik bírják a horrort, és akik kíváncsiak az igazságra is. Ők kénytelenek a tengerentúlon tájékozódni, ha pontos képet akarnak kapni az itthoni helyzetről.

Az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) úgy becsüli, hogy eddig a magyarok 52 (!) százaléka már megfertőződött. Ezt a hivatalosan közzétett napi adatok alapján számolták ki. Az intézet ugyanis matematikai módszerekkel készít elemzéseket és előrejelzéseket. Megállapításai sajnos eddig mindig beigazolódtak. Az IHME úgy számol, hogy nálunk december elején lesz igazán súlyos a helyzet. Attól kezdve, pedig egészen január elejéig meredeken romlik majd halálozási mutató. Februárban – némileg ugyan kevésbé meredeken, de tovább fog nő a halálozások száma. A március elsejéig tartó előrejelzés szerint, még a maszkhasználat mellett is, 41 600-ra nőhet a Covid következtében meghalt magyarok száma. Teháta három téli hónapban további kilencezer áldozatra kell számítanunk...

ITT A TÖRTÉNELMI MÉLYPONT: SOSEM VOLT MÉG ILYEN GYENGE A FORINT

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.11.22.


Hétfő reggel folytatódott a forint múlt héten kezdődött gyengülése, így hamar új történelmi mélypontra esett a magyar deviza az euróval szemben. Ez részben a dollár erősödésének köszönhető, emiatt kockázatkerülés látszik a feltörekvő piacokon.


Már 370 felett

Időközben a 370-et is átlépte az euró jegyzése, most 370,05-nél jár, ami 0,6%-os forintgyengülést jelent reggel óta...