2023. január 23., hétfő

SZABÁLYOK KINT ÉS BENT…

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.20.


Egy civil szervezeti munkát, ami ilyen sokrétű, mint amit az Igazgyöngy végez, fontos beágyazni a társadalmi közegbe. Mert meggyőződésünk, hogy csak így lehet változást hozó hatást elérni, ha nem „civil zárványt” építünk, hanem ügy-képviseleti szemlélettel, közösen keressük a megoldást az erre hivatott intézményrendszerrel.

Persze ez nem egyszerű. A szabályozás önmagában is sok esetben ellentmondásokkal teli, és az egészet megterheli az, hogy most nem egyszerű a társadalmi leszakadás ügyének képviselete sem. És a szabályok értelmezése ma elég tág mozgásteret ad a döntéshozóknak, arra vonatkoztatják, akikre akarják, és úgy, ahogy éppen az érdekük kívánja.

De a túlélés záloga, hogy a szabályokhoz alkalmazkodni kell, különben az ember nyílt felületeket kínál a támadáshoz, és ma nincs, aki, vagy ami ebben igazságot szolgáltatna. Az „erkölcsi győzelemből” pedig nem lehet esélyt adni azoknak, akikért dolgozunk. A szabályok ma érdekeket erősítenek meg, és szorítanak ki olyanokat, akik az érdekeket sértik. A szabályokat persze meg lehet változtatni, ez egy nagy harc, és pengeélen táncol az ember, mert miközben felelőssége van azok felé, akikért dolgozik, nem lehet méltatlan kompromisszumokat sem kötnie, mert abba belehal, megsemmisül.

Nekem ez rengeteg tépelődést okoz, de vannak, akik ebben az őrületben jól érzik magukat, mert úgy tudják beállítani a pozíciójukat, hogy közben azt érzik, jól csinálják. Együttműködnek, átveszik a sikerkommunikációt, elfedik és elbagatellizáljak a legégetőbb problémákat, és meg vannak győződve, hogy jót tesznek. Ma ehhez karrierek kötődnek, biztonságot adó támogatások, amelyekről talán mindenki érzi, hogy törékeny biztonság, mert bármikor bűnbakká válhatnak, és lesöpörhetik őket. Őket is. De lehet, hogy nem. Ha jól taktikáznak, sokáig vihetik így tovább. A szabályok megváltoztatása nélkül, alázatosan elfogadva a vállveregetéseket, és közben erősíteni magukban: jól van ez így.

A jó szabályok biztonságot adnak, és mozgásteret a változásokhoz, rugalmasságot a gyorsan változó kihívásokhoz. Amikor azonban arról szólnak, hogyan lehet a döntéshozói pozíciót megerősíteni, megtartani, az már más lesz. Az már azt üzeni: csak akkor vagy biztonságban, ha csendben maradsz, és azt csinálod, amit mondunk. Ha nem, magadra vess!

A szabályokban kell állandóság is…ez adja a tervezhetőséget. Ha túl gyorsan változnak, nincs idő beépülésre, megszilárdulásra, és ez bizonytalanságot kelt. A bizonytalanságot pedig senki sem szereti. Ma ez eszközzé vált a hatalmi viszonyok erősítésében, előzetes tájékoztatás nélkül, éjszaka meghirdetett változások, gyors módosítások, váratlan fordulatokkal, a fenyegetettség érzésének lebegtetése, amihez a “megmentő” állam szerepének kommunikációja társul, elképesztően pontosan felépítve.

Szóval, ez az egész egy folyamat. Ami egyre kevésbé racionális…és egy politikai játszma. Benne pedig egyre kockázatosabb azokat az ügyeket képviselni, ami konfliktusokat hordoz. Legyen az oktatás, egészségügy, szociális ellátás, korrupció, szektorsemlegesség, stb.

Ahány területen dolgozunk, annyi szabályrendszerhez kell alkalmazkodnunk. Ezt megtanulni, hogy ne adjunk támadási felületet, ugyanakkor képviselni tudjuk az ügyet is, nem egyszerű dolog.

Az iskola már rögtön furcsa helyzetben van. Művészeti iskolánk van, ami nem tankötelezettséget jelentő jogviszony, viszont része az iskolarendszernek, tehát a szabályozások ugyanúgy vonatkoznak rá, ellenőrzésekkel együtt. Mivel alapítványi iskola vagyunk, és nem állami, vagy egyházi, így nálunk jobban kell figyelni a törvényességre. A szektorsemlegesség ugyanis nem érvényesül.

A tanodánk is oktatási tevékenységet végez. Nagy szerencse, hogy mi nem államilag támogatott tanoda vagyunk, így nem kell a szabályozásában sem ehhez igazodnunk. Amivel alapjaiban nem értünk amúgy egyet, hiszen miért jó megoldás egy szegregáló iskolarendszer mellé beállítani egy másikat, ami annak a müködésképtelenségét kívánja korrigálni? Miért nem lehet esélykiegyenlítővé tenni magát az iskolát? Dupla kifizetés, és nem hoz változást. Viszont a mi tanodánk így a saját szabályaink szerint szerveződik, pl. 0-18 éves korig, egységes módszertannal, egyéni képességfejlesztéssel, erős mérésekkel, tele innovációkkal. És a legfontosabb: igazodva a gyerekek szükségleteihez, nem egy központi utasítás alapján működve.

Az iskolarendszer más szabályai, ami pl. lehetővé teszi az oktatási szegregációt, megdönthetetlenné vált. Alulmaradtam én is ebben a harcban. Győzött az egyház szegregáló hatása, és úgy tűnik, ez mindenkinek jó.

Az alapítványi munkánk sajátossága, hogy kezelni kívánja az oktatást leamortizáló hatásokat is, így újabb területek központi szabályainak kell megfelelnünk. Ilyen a társadalmi vállalkozásunk is. Itt is rengeteg dologra kell figyelnünk, munkavédelem, alkalmi munkavállalók bejelentése, behajtócéges tartozások, HCCP rendszer, értékesítés, bizományosi szerződések, stb., most épp januártól az ÁFA-körbe kerülés.

És ezeken kívül mennyi más van, ami a többi területhez kapcsolódik! Az adományok kezelése, igazolások, leltár, amortizáció, kríziskérelmek, átvételi elismervények, GDPR, közösségi rendezvények jelenléti ívei, bérleti díjak, rezsi-megállapodások, könyvelési szabályzók, SZMSZ, belső nyilvántartások, nyomtatványok, KIR, MÁV-kedvezmények, pedagógusigazolványok, gyermekvédelmi kedvezmények, SNI igazolások, biztosítások, egészségügyi igazolások, útnyilvántartók, stb. Mindennek szabályozottan, átláthatóan, igazolhatóan kell működnie.

Óriásira duzzadt ez a rész is az alapítványunknál, a központi szabályozásoknak megfelelésért végzett adminisztráció. De ha nincs meg, ha nem működik rendben és védhetően, akkor állandó bizonytalanságban tart minket, és elveszi a figyelmet arról, hogy küzdjünk azoknak a szabályoknak a megváltoztatásáért, amelyek gátolják a céljainkat: a társadalmi leszakadás mérséklését.

Ezt a külső szabályrendszert kell összhangba hozni a belső szabályokkal. Amelyeket nem lehet ezek figyelmen kívül hagyásával működtetnünk. Harmonizálni kell, hogy ne egy másik világot építsünk… De milyen nehéz ennek a kettőnek az összehangolása! Nálunk pl. alap a kiszámíthatóság és a biztonság. A közeg, amiben működünk viszont kiszámíthatatlan és bizonytalan.

És megint ott vagyunk, ahonnan elindultunk, a társadalmi beágyazottságnál. A problémát csak ebben lehet értelmezni, és így kell keresni a megoldásokat is. A társadalmi közeg pedig mindig változásban van.

Az ügyképviseletet csak ezeknek a változásoknak az állandó értelmezésével vihetjük tovább.

ORBÁN ÉS A HIMNUSZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.23.


Szereti az ember, amikor a Fidesz élharcosai valami aktuális nap, ünnep, évforduló vagy csak épp vasárnapi szemfennakadástól ihletve megszólalnak azzal a küldetéstudattal, hogy nekik most valami baromi nagyot, felemelőt és örökbecsűt kell mondani. Rengeteg nap van a naptárban csurig izgató feladatokkal, várjuk már, amikor például március 14-én, a Nemzetközi Pí Nap alkalmából nyilatkozik meg akármelyikük Gyurcsányig eljutva a tizedesvessző utáni számok sorolásában. Mivel mindig, mindennek ez a vége. Esetleg Brüsszel. Tegnap a magyar kultúra napja volt, így e tárgyban hallhattunk előadásokat kifulladásig.

Ez különösen pikáns, hiszen a Fidesz (és élharcosai mind) köztudottan kultúraellenesek, illetve a sajátjukat tartják kizárólag annak, amiről viszont rendre bebizonyosodik, hogy nem az. Hiába kínlódnak, soha nem jön össze, aminek elsősorban morális, ebből fakadó esztétikai, és végül kulturálatlansági okai vannak. Nem ujjal mutogatva a legkreténebbekre a mancsaftban, de kiderült, hogy még ők is a Himnusszal kelnek és fekszenek. Sőt, olyik még álmában is dudorássza, ha csak el nem felejti a szöveget egészen, és nem kénytelen olvasni azt (ha tanult ilyet). Mint Orbán doktorminiszter is annak idején kamerák előtt például.

Még az első versszakot sem tudta. Nos, ehhez képest tegnap egy komplett műelemzést kaptunk tőle, persze az ő olvasatában, amelyben a mű alkalmat ad arra, hogy mint mindenhonnan, innen is Brüsszelhez jusson el, pedig Moszkvába időszerűbb volna. Nem élcelődünk mi doktorminiszter urunkon, mert arra ő nem méltó, csupán azt vizsgáljuk, mit akar nekünk a művel üzenni akkor, amikor fingja sincs annak tartalmáról. Ezért nem lepődünk meg, csak elszomorodunk, amikor arra jut, hogy ő ugyan le nem térdel a futballpályán, és mindezt nekünk kultúrálissan adja elő, ami a csövön kifér, szügyig.

Kiinduló tételünk a mindenáron hatalmasat mondás az ilyenkori szónokok részéről, aminek a hatásmechanizmusa az, beszélj össze mindenféle hülyeséget, amit a bamba magyar úgysem ért (az előadó sem nagyon), és legott elájul a kocsmában könyökölve, hogy de okos is ez a mi miniszteres urunk. A szándék talán nem ez, de a végeredmény igen. Mert mit is várhatnánk attól, akinek lövése sincs beszéde tárgyáról, csak egy bizonyossága van, bárhogyan is libsizni, bolsizni, tutulni a gyűlöletet, mert ha mást nem is, ezt talán megérti a bamba magyar, és fogatlan szájával fölordít, hogy csak a Fidesz, éjjen Orbán Viktor.

Ilyképp hiába is várnánk, hogy a magyar kultúra napján magyar kultúráról essék szó. Viszont azt megtudtuk, hogy doktorminiszter úr azt a verset, amit úgy nem tud, csakis állva és felszegett fejjel képes mondani vagy énekelni. Mindez egyébként a fasiszta nacionalizmus maga, amit az is igazol, hogy – legalábbis Orbán szerint – a Himnusz ami magyar, és ami magyarrá tesz. Tudnánk még pár dolgot említeni ezen kívül arról, mi a magyar, annak ellenére, hogy a vezérmagyar szerint mi nem vagyunk azok, de a nemzeti konzultáció végeredményéről elmélkedve már elmeséltem, az orbáni magyarok milyen elkeserítően kevesen vannak...

NAGYON ROSSZ A HÍRÜK A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLATOKNAK – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.23.


A nemzetközi szövetségi rendszeren belül az Alkotmányvédelmi Hivatal a leggyengébb láncszem

Csak annyit mondunk: R O G Á N.



Nem merik elárulni neki, hogy a szabadságharcot leverték…? Vagy az újabb kori szemlélet szerint mégis mi győztünk?

Kínzások a magyar határon (1. rész)

A cikk első részében a kirívóan brutális és embertelen magyarországi eseteket mutatják be, azokat, ahol a rendőrök kutyát uszítottak védtelen emberekre, vagy levetkőztették őket a mínusz hét fokban, majd lelocsolták őket vízzel. Az Alkonyat óta tudjuk, hogy az újszülött vámpírok vérszomjasabbak. Ezért mentek harcba inkább velük…

Mire jó, hogy veszélyben vagyunk?

Sándor Zsuzsa összeszedte, miként használta ki az Orbán-kormány jogalkotásra a permanens veszélyhelyzetet. Számos friss jogszabályt talált, amelyeknek semmi közük a migrációhoz, a pandémiához vagy a háborúhoz.

Debrecen polgármestere szerint az akkumulátorügy egy nagy politikai cirkusz részévé vált

Mivel egy nagy politikai cirkusz “terméke”, nem nehéz azzá válnia, ami.

Ha Völner Pál kitálalna, sok szék meginogna

Kerülgetik is, mint a forró kását. Völner amúgy – a Blikk szerint – a Tál (teletál?) fedőnevet kapta a Nemzeti Védelmi Szolgálattól, és nemes egyszerűséggel trágyadombnak nevezte az azóta megszüntetett minisztériumot, az Emmit. De nyilván akadnak gyöngyszemek ebben a trágyalében.

A következő egy hétben országos sztrájkba kezdenek a tanárok

A legnagyobb megmozdulás január 31-ére várható, ekkor már a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak.

A Horizont Európa pályázati pénzeire gyúrt a NER az egyetemek lenyúlásával?

840 milliárd forint… (Most nem azért, de ezt mi annak idején megmon’tuk.)

Az összes tavalyi támogatás majdnem 10 százaléka landolt a NER-nél a civileknek szánt pénzekből

Fordítva jobban tetszene nekik… A lista átnézése után kiderült, hogy abban szép számmal akad fideszes önkormányzati képviselő, polgármester, de még parlamenti képviselő is.

Demeter Szilárd alá kerülhetett a Fidesz erdélyi médiabirodalma

A napokban az Erdélyi Médiatérhez tartozó összes online orgánumban lecserélték a támogatók listáját…

Minden tizedik beteget ér károsodás a kórházakban

Nemkívánatos eseményeknek nevezik ezeket.

„a magyarok nem tartoznak a szabálykövető nemzetek sorába, és ez leképeződik az egészségügyben is”.

A magyar észjárás… az.

Az infláció töredékét adná béremelésként, és akadályozza a dolgozók szerveződését a Bosch

Miközben a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár dolgozói bruttó 870 ezer forintos eredményrészesedési juttatást kapnak április elején. Talán nem áprilisi tréfa.

BARÁTOK ÉS ELLENSÉGEK - A 444 REGGELI HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.01.23.


Jó reggelt, új hét, megszokott napindító hírlevelünk, azaz egyetlen levélben az elmúlt hétvége össze fontosabb-érdekesebb tartalma. Ha minden igaz, kevésbé csapadékos, de hűvösebb hét állt előttünk, ilyen előrejelzések mellé ajánljuk külön is ezt a négy cikkünket:





Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

2023. január 22., vasárnap

HA AZ UNIÓ TÉNYLEG MEGELÉGELTE ORBÁN KÉTKULACSOSSÁGÁT, TARTSON IS KI EMELLETT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.01.22.


Inotai András szerint ma már valós a veszély, hogy Orbán kivinné Magyarországot az EU-ból, hiszen ha a pénz miatt bevezetik és alkalmazzák az elvárt jogállamisági változásokat, akkor összeomlik a diktatórikus rendszere, miután alkalmatlan alapvető demokratikus szabályok átvételére és betartására. A közgazdász professzorral a magyar miniszterek jövő héten esedékes brüsszeli tárgyalásainak hátteréről és hatásairól beszélgettünk. Úgy vélte – bár nincsenek erre vonatkozó értesülései –, hogy Orbán tudatta Navracsics Tiborral, ha nem ér el semmit, akkor kirúgja; ezért is küldte ki Varga Juditot még Navracsics előtt Brüsszelbe. Azon pedig mélységesen felháborodott, hogy Varga Judit szerint elvégezték a vállalásokkal kapcsolatos kodifikációt, s a szöveget társadalmi egyeztetésre bocsátották. „Hol, mikor, kivel? Ez a hazudozás teteje” – mondta.

Igazi magyar nagyhét lesz a jövő héten Brüsszelben: egymásnak adják a kilincset Orbán miniszterei, hogy különféle területek kapcsán, de ugyanarról, a pénzről, az uniós támogatásokról tárgyaljanak. Varga Judit igazságügyi miniszter a jogállamisági feltételességi eljárás miatt elfogadott törvénycsomagról egyeztet hétfőn és kedden az „EU fővárosában”, majd szerdán és csütörtökön Navracsics Tibor elvben területfejlesztési miniszter, ám elsősorban Orbán „jó rendőre” tárgyal a többi között az Erasmus és Horizont programokról. Navracsics a Partizánnak adott interjújában kijelentette, hogy egyelőre nem számít érdemi eredményekre, majd csak március végi határidőre kellene megegyezniük. Ám hozzátette: ha neki felróható okokból nem sikerül a megegyezés – azaz a pénz megszerzése –, akkor a korábbi ígéretéhez híven lemond.

Ám miközben sorra szaladgálnak ki kuncsorogni Brüsszelbe Orbán miniszterei, a magyar kormány újfent kekeckedik a szankciókkal: kiderült ugyanis, hogy levetetnének kilenc putyinista oligarchát a szankciós listáról. Hogyan gondolhatja Orbán, hogy sikerülhet neki meggyőznie az EU-t akkor, amikor ismét élesen szembefordul az összes többi tagállam által vallott értékekkel, s a közös érdekkel? 12 évig el tudott lavírozni, de a lufi – szemmel láthatóan – kipukkadt, s az EU besokallt. Miben bízik Orbán? Inotai Andrást kérdeztük...

AZ ERASMUSSZAL KIESŐ KUTATÁSI PÉNZEK MIATT SÖTÉT A MAGYAR TUDOMÁNY LÁTÓHATÁRA - EZ A PÉNZ BAROMIRA FOG HIÁNYOZNI

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD PÉTER
2023.01.22.


A hazai közbeszédben terjedőben az a nézet, hogy a magyarországi egyetemek alapítványi működésbe szervezésének egyik legfőbb kiváltó oka lehetett, hogy a korábbiaknál is nagyobb összeget állított be az Európai Unió az alapvetően kutatási és fejlesztési pályázatok finanszírozását szolgáló Horizont Europába. Valójában mi a helyzet? Ezt vázoljuk.


Az Európai Bizottság tavaly december közepén hozott döntése értelmében a magyarországi alapítványi formában működő egyetemeket kizárta a Horizont Európa mellett az Erasmus+ diákcsere-programból, mert azok gazdálkodását átláthatatlannak ítélte kuratóriumainak átpolitizáltsága miatt. Minderről január 9-én szerzett tudomást a közvélemény.

Tény, hogy a korábbi uniós költségvetési ciklusban – 2014-2020 között – erre a célra 76,4 milliárd eurós pályázati összeg állt rendelkezésre. Az is tény, hogy jelentősen, közel 30 százalékkal megemelve a most futó uniós költségvetési ciklusban 95,5 milliárd euróra emelték fel a Horizont Európa pályázataira szánt keretösszeget. Csak összehasonlításként: Magyarország GDP-je 2021-ben 153 milliárd euró volt.

Ez volna az újabb pénzcsatorna?

A közel 100 milliárd eurós összeg elvben alátámaszthatná azt a feltételezést, hogy a sebtében lezajlott magyarországi felsőoktatási átalakítás egyik indoka éppen az lehetett, hogy ebből a hatalmasra növelt „mézesbödönből” minél nagyobb összeget nyerjenek el az erőteljes politikai irányítás alatt álló hazai alapítványi egyetemek, ezzel biztosítva újabb jelentős pénzcsapot és -csatornát a NER-oligarcháinak. Persze a jelzett összeg huszonhét ország pénzügyi kerete, és hét évre szól. De itt még a töredék is hatalmas summa.

A hazai felsőoktatás politikai megszállást jól példázza az Európai Bizottság tavaly júniusban kiadott újabb jogállamisági jelentése Magyarországról, amelynek Fékek és ellensúlyok egyéb intézményi problémái című fejezetében az szerepel, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumi tagjainak – összesen 106 vannak – 70 százaléka a kormányhoz köthető. Így például miniszterek, államtitkárok és parlamenti képviselők. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy a „huszonegy modellváltó egyetem közül tizenkilenc kuratóriumának többségében kormányközeli tagok ülnek”...


ÍGY KERÜL ORBÁN VIKTOR EGYRE TÁVOLABB EURÓPÁTÓL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2023.01.22.


A semlegesség álcáját kihasználva igyekszik politikai és gazdasági előnyökhöz jutni Orbán Viktor. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban ezt már szinte mindenki tényként kezeli az Európai Unióban, de még a NATO-ban is gyanakodva figyelik azt, amit Magyarország tesz. Ez nem jelenti azt, hogy a nehéz időkben való nyerészkedés ismeretlen jelenség volna a nemzetközi diplomácia világában, ám most olyan kiélezett a helyzet, hogy árulásnak minősül, ha valaki a saját pecsenyéjét sütögeti akkor, amikor emberek millió menekülnek el hazájukból, és mindkét oldalon katonák és civilek tízezrei válnak a konfliktus áldozataivá. Orbán azonban hajthatatlan, mert számára a jelenlegi status quo megváltoztatása a fő célkitűzés.


Ismét slágertéma lett idehaza és külföldön is Magyarország EU-s tagsága. Amikor egy nagy amerikai tévétársaság riportere azt kérdezi Szijjártó Pétertől, hogy meddig marad hazánk az EU tagja, ne legyenek kétségeink afelől, hogy a nyugati országokban ezt az eshetőséget már igen komolyan veszik. De Orbán Viktor legutóbbi világpolitikai fejtegetései is arra engednek következtetni, hogy a miniszterelnök nem riadna vissza egy ilyen radikális lépéstől sem, amennyiben úgy ítélné meg, hogy az érdekeit ez szolgálja leginkább.

A magyar kormány kifarolása a nyugati szövetségi rendszerekből főleg az oroszok ukrajnai inváziójának megkezdése után vált látványossá. A jól ismert orbáni kettős beszéd ugyanis ezúttal sokkal komolyabb következményekkel járt, mint amikor a miniszterelnök eljárta szokásos pávatáncát, hogy pénzekhez jusson, vagy hogy belpolitikai tőkét kovácsoljon magának nemzetközi szerepléseivel. Ezúttal ugyanis a háború menetét erősen meghatározó döntéseknek feküdt keresztbe, és a szankciók folyamatos blokkolásával segítette Moszkva törekvéseit.

A magyar kormányfő soha nem mondta ki nyíltan, de nyilatkozataiból egyértelműen kirajzolódik, hogy olyan békében látna szívesen a felek között, amelynek eredményeként Oroszország területeket csatol el Ukrajnától, és erre a nyugati országok áldásukat adják. Ez egyrészt igazolná kétkulacsos politikáját, másrészt megerősítené Moszkva keleti pozícióit, így erősebb befolyásra tenne szert a Balkánon, ahol egyre puskaporosabb a levegő. Ez felértékelné Orbán nemzetközi szerepét, hiszen már régóta munkálkodik egy „alternatív EU” összehozásán, amely egykori szovjet köztársaságokat és az unió kapuján már régóta eredménytelenül kopogtató balkáni országokat egyesítene.

Ugyanez a veszély fenyeget, amennyiben most Ukrajna egy részét dobják oda koncként Putyinnak, hiszen az orosz elnök győztesnek érezhetné magát, ráadásul azt kommunikálná, hogy a Nyugatot is legyőzte, nem csupán az ukránokat...

SOK KATONATISZTET ELTÁVOLÍTANAK, EGYESEK NATO-MENTESÍTÉST, MÁSOK ÉSZSZERŰ REFORMOT LÁTNAK

TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2023.01.22.


Egy új kormányrendelet lehetővé tette, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egyoldalú döntéssel, kéthavi felmentési idővel felmondhassa a szolgálati viszonyát egyes katonáknak azok közül, akik betöltötték 45. életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek.

A Telexhez az elmúlt napokban sok információ futott be felmentett ezredesek, tábornokok sokaságáról. A kiszivárgó hírek szerint eddig 100-200 magas rangú katonával közölhették, hogy távoznia kell, de ez a szám várhatóan tovább emelkedik majd, egyesek szerint akár a többszörösére is.

A honvédség köreiből – részben érthető, nemzetbiztonsági okokból – mindig nagyon nehezen jutnak ki információk, mi most mégis megpróbáltunk körbekérdezni, hogy tisztábban lássuk a magyar hadsereg tiszti karának jelentős részének eltávolításával járó ügyben.

Több olyan elismert szakértővel beszéltünk, akik rálátnak a honvédségben zajló folyamatokra. A vezérkarhoz szinte lehetetlen közel jutni, hiszen ezek az emberek az esetek többségében minisztériumi engedély nélkül nem beszélhetnek a sajtóval. Ráadásul sokuk már tizenéves korától katonai képzést kapott, úgy szocializálódtak, hogy a feletteseiktől érkező parancsokat be kell tartaniuk, és még ha esetleg igazságtalannak is tartanak egyes döntéseket, nem kritizálhatják azokat, pláne nem a nyilvánosság előtt.

Forrásaink azt is említették, a honvédségnél „ki van adva”, hogy a szabadon működő médiumok, így a Telex is „ellenségnek” számítanak, nekik végképp nem lehet nyilatkozni.

Ráadásul a magas rangú katonák elbocsátásuk után egészen a nyugdíjkorhatár eléréséig továbbra is kapni fogják eddigi juttatásuk egy részét. Ennek elvesztését sem akarják kockáztatni azzal, hogy szivárogtatnak a sajtónak, elképzelhető, hogy titoktartási szerződéseket is alá kell írniuk. A leszerelésük utáni állami javadalmazás egyébként teljesen indokolt, egy 25-35 éve, lényegében egész életében csak a katonaságnál szolgáló embernek nem könnyű egyik pillanatról a másikra elhelyezkednie a munkaerőpiacon...


NAVRACSICS TIBOR SZERINT SOKASODNAK AZ ÉRVEK, HOGY AZ ELTE, A BME, A KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM ÉS A ZENEAKADÉMIA IS MODELLT VÁLTSON -EZ GYAKORLATILAG FIDESZES IRÁNYÍTÁST JELENT

NÉPSZAVA
Szerző: Á.Z.
2023.01.20.


Ez egy sikeres modellváltás volt, az eredmények egyértelműen igazolják, akár a kiválásági rangsorokat, akár a nemzetköziesítési mutatókat, a külföldi hallgatók arányát nézzük. Úgy gondolom, ez még nagyon sok előnyt tartogat a jövőre vonatkozóan most még hagyományos formában működő egyetemek számára – pendítette meg Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Fiala Jánosnak adott interjújában pénteken.


A politikust az elsőként a Népszava által feltárt Erasmus-ügyről kérdezték, vagyis arról, hogy 2022. december 15-i hatállyal az Európai Bizottság befagyasztotta az az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ez gyakorlatilag fideszes irányítást jelet, az alapítványi kuratóriumokban ugyanis kormánypárti politikusok ülnek, az Európai Bizottság pedig összeférhetetlenség miatt döntött a támogatás felfüggesztése mellett.

Bár az Orbán-kormány sietve jelezte, hajlandó a változtatásra, Navracsics Tibor szerint „sokasodnak az érvek” az ELTE, a BME, a Képzőművészeti Egyetem vagy a Zeneakadémia átalakulása mellett, és bár

„nem biztos, hogy mindegyiknek lenne értelme”,

neki van tudomása arról, hogy „fontolgatják” az alapítványi átalakulást, hiszen sokkal több forrást kaptak az utóbbi időben, mint a magyar felsőoktatás 1990 óta bármikor...

PAPA A MAGASBAN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.22.


OV nagyméltóságú úr tegnapi szíves közlése szerint mini kormányülést tartott a várában, amiről képeket is kaptunk általános megolvadós elalélásunkra. E képek tanúsága szerint nem ülték körbe az asztalt mindenféle emberek, pintérek, rogánok és más hasonszőrűek, ahogyan azt megszokhattuk, amikor a négyszögletes asztal lovagjairól kapunk felvételeket, ahogyan csüngenek OV nagyméltóságú úr ajkain, mint gyümölcs a fán. Hanem egy kisonoka bújt nagy, kerek szemekkel hősünkhöz annak húsos lábait átölelve, azaz, nem átallott politikai pedofíliát elkövetni a saját vérével sem. Bajaink vannak a hellyel és a kisonokával is.

Ő szegény nem tehet semmiről, de majd, ha egyszer felcseperedik, és forgatja a családi fényképalbumot, nem tudja majd mire vélni a dolgot, mit keresett ott, és miért vált ennek a dagadt bácsinak – aki állítólag a nagyapja – bábjává ő is. A kelléktárban nem egyéb, mint akármely idegen óvodás, akikkel a nagypapa más alkalmakkal fotózkodott, hogy lényének gyengéd oldalt adjon, de ezek balul sültek el. Ahogyan az is, amikor menekült gyerekek kerültek hasonlóan megalázó helyzetbe egy politikai játszmában, aminek a célja szavaztok szerzése. Ezek a képek ilyképp céljukat tekintve egy zacskó krumplival érnek fel.

Láttunk már egyébként nyáridőn a híres várbéli erkélyen méltóságos kisonokát háromkerekű biciklizni is, amiből az egyik aspektus a fenti, hogy azért nem kellene a saját vérét ilyesmire használni. De, amikor eszünkbe jut, hogy OV nagyméltóságú úr ugyane falak között szaladgált már koviubis üveggel, sőt, fotózott – illetve a stáb – piros lábaskát is, amelyben a titokzatos vacsora rejtezett, akkor érünk el oda, hogy a vár, annak erkélye és a nagyméltóságú úr nyüves életének viszonyrendszere jusson eszünkbe, hogy ő bekvártélyozta oda magát, sajátjaként kezeli, tán még házi papucsa is van a nehéz tölgyfa íróasztal alatt.

Holott, és erre emlékezhetünk, az lett meghirdetve, hogy ez egy miniszterelnöki munkahely, az ország legfontosabb irodája és szobái, amiket annak rendje s módja szerint még szenteltvízzel is meghintettek. Ehhöz képest mint valami lakás vagy nyaraló, téli szálláshely funkcionál, amit szőrmentén még lehetne is, ha nem az volna a végeredmény, hogy ez az alak ezt az egészet a sajátjának tekinti, úgy lakja és lakta be hatalmas termetével a tereit, mintha itt született volna, és valami beteges ragaszkodás mutatkozik abban is, amikor magasrangúnak gondolt vendégeit kicipeli a teraszra, és mutogatja nekik a panorámát.

Hogy na, milyen klafa helyen lakok. És ezért szoktak itt, az erkélyen mulatságok is lenni, amikor a rajongó művész urak és hölgyek egy kis Kossuth-díj reményében dalolásznak és hegedálnak ez erkélyen, ami szintén nem egy miniszterelnöki iroda funkciója volna, hanem inkább az otthoni úri szaloné. Olyan azonban nincsen. Itt van, itt érzi otthon magát hősünk, amit mutat az is, hogy szombaton ide jönnek hozzá az onokák vastag lábait ölelgetni, és nem a Cinege utcába vagy a felcsúti dácsába. Valószínűleg a kedves gyermekek sem azt mondják, hogy gyere kicsim, elmegyünk a papa dolgozójába, hanem, hogy meglátogatják őt...

HA MAGYARORSZÁGON FÜGGETLEN ÜGYÉSZSÉG LENNE, ORBÁNNAK MÁR HAT BÖRTÖNVÁLOGATOTTJA IS LEHETNE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.21.


Szánalmas, ahogy Orbán elkezdte Trumpot majmolni a Twitteren, és Trump stílusában próbál gúnyolódni – borzalmasan ízléstelenül – a politikai ellenfelein. Nagyon nem áll jól neki, arról nem is beszélve, hogy normális ember még azt is szégyelli, ha Trumpot ismeri, nemhogy utánozni kezdje. Orbán legújabb Twitter-bejegyzésében azon élcelődik, hogy az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós botrány miatt két újabb szocialista EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérték a független, jogállami (!) belga igazságügyi hatóságok.

Orbán jobban tenné, ha Mészáros Lőrinccel, Tiborcz Istvánnal és Ráchel lányával (meg a feleségével, a testvérével, az apjával és a többi strómannal, oligarchával) a háttérben korrupciós ügyekben nem nagyon gúnyolódna senkin. Mert olyan állami szintre emelt korrupció, mint amilyen az Orbán-rendszerben van, csak afrikai banánköztársaságokban létezik, sehol máshol. Ő csak azért lehet szabadlábon, mert még a legfőbb ügyész is egy korrupt pártkatona, aki annyi bűnpártolást követett el eddig, hogy ha hat élete lenne, akkor is élete végéig börtönben lenne a helye. Hát még Orbán.

Aztán azért is ízléstelen és kontraproduktív ez a gúnyolódás, mert az EP korrupciós botránya azt mutatja, hogy az Európai Unióban nem tűrik a korrupciót, hanem leleplezik, kinyomozzák és meg is büntetik az elkövetőket. Ilyen Magyarországon nem létezik, kivéve akkor, ha valaki nem az Orbán által szervezett korrupcióban vesz részt, hanem saját szakállára “dolgozik”, amit azért torolnak meg, mert aki önállósítja magát és saját zsebre lop, az Orbánt lopja meg. Orbán pedig egy olyan tolvaj, aki nem tűri a konkurenciát, ráereszti a hatóságot arra, aki őt meglopja.

Katarról nem kell különösebben mesélni, hogy mindenkit megpróbálnak megvesztegetni, akit lehet, elég csak a futvall-világbajnokságra és a végtelenül korrupt FIFA-ra gondolni. Katarnál csak egy ország van, amely szervezettebben és többet költ politikusok megvesztegetésére, ez pedig Oroszország (mint ahogy arról konkrét információk láttak napvilágot). Arról az Oroszországról beszélünk, amelynek legnagyobb védelmezője és lobbistája az Európai Unióban Orbán, méghozzá mindenféle logikus magyarázat nélkül. Az egyetlen logikus magyarázat, hogy az oroszoktól kap valamit.

Ezért Orbán ne jópofáskodjon a lebukott korrupt EP-képviselőkön, mert nála nincs nagyobb ügynöke egyetlen ellenséges országnak sem: ő vétózza meg Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, védelmezi az orosz érdekeket, akadályozza a szankciókat, orosz oligarchákat akar levetetni a szankciós listáról. Vajon kitől és honnan kapja a neveket, hogy ki ne kerüljön fel a szankciós listára? Az illiberális keresztényfasiszta testvériség nem elégséges magyarázat, hogy valaki szembemenjen a világgal, a szövetségeseivel, saját országa és népe elementáris érdekeivel. Mit kap ezért Orbán?

Orbán soha nem lesz az új Trump, erről ne álmodozzon, attól még ő egy senki marad Amerikában és a világban, hogy a Twitteren erőlködik és angolul posztolgat. Trump stílusában adta most elő azt a viccesnek képzelt szöveget, hogy “ha így haladunk, hamarosan annyi korrupt Európai Parlamenti képviselő kerül rács mögé, hogy a börtönben saját focicsapatot alakíthatnak. Ki tudja? Még az Európa-bajnokságra is kijuthatnak. Itt az ideje lecsapolni a mocsarat Brüsszelben!”

Ha Magyarországon jogállami normák lennének, mint az Európai Unióban és az EU más tagországaiban, akkor az elmúlt 12 év rablóhadjárata után annyi fideszes képviselő, stróman, oligarcha és politikus (no meg családtag) kerülne rács mögé, hogy Orbán hat saját focicsapatot is kiállíthatna belőlük, és akkor szerényen számoltunk. Azt nem mondjuk, hogy bármilyen futballtornára bejutna a csapata, mert a focihoz nem ért, de a tolvajok, rablók, csalók és korrupt gazemberek világválogatottjába rajtuk kívül senki nem férne be...

VÉGRENDELET

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: RADNÓTI SÁNDOR
2023.01.20.


MEGHALT TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Tamás Gáspár Miklós átjutott a túlsó partra. Elméje roppant kerekei az utolsó lehetséges pillanatig forogtak; gondolkodott és írt, mint egész életében.

Úgy esett, hogy utolsó írása (merce.hu) – amelyről azt remélte, hogy nem lesz az utolsó – szellemi végrendelete lett. Végsőkig lobogó romantikus szenvedélye romhalmaznak látta világunkat, az egyik pólust. A vélekedések katasztrófáját látta maga előtt, a moralitás, a nyilvánosság, a kultúra, a politika intézményi tekintélyének összeomlását, amelyet már nem lehet toldozni-foldozni. S föllendülni látta a totalitárius zsarnokságra nem, de az egyenlőtlenség elvének fennen hirdetésére és a – Tamás Gáspár Miklós szerint eljelentéktelenedő – nemzetállam elfoglalására és kiszervezésére törekvő „posztfasizmust”. Szerencsétlen hazánk ennek csak éllovasa, de korántsem egyedüli példája, s hosszú távon kell vele a világnak együtt élni, mert tömegek állnak mögötte.

Mi ezzel szemben az, amit Tamás Gáspár Miklós a transzcendenciát nem kerülő pontos kifejezéssel túlsó pólusnak nevez? A nép összezavarodott vélelmeivel, a doxával szemben egy még nem ismert, de a felvilágosodás és a humanizmus hagyományával, minden ember egyenlő szabadságával és méltóságával összehangzó új igazság keresése, az arra való fölkészülés, „amely önelemzés/önvizsgálat, szellemi önmegvilágítás segítségével önállóságot kínál az eldologiasodás elől menekülő aktoroknak”. Tamás Gáspár Miklós olyan forradalmár volt, aki tudta: a forradalmak legpusztítóbb jelszava az, hogy nincs szabadság a szabadság ellenségeinek.

A múlt megvédése a múlt eltorzításával szemben, alternatív tekintélyek keresése, beletörődés a permanens konfliktusba, állóháborúba, kis szabadságharcokba, előföltevéseink állandó ellenőrzése és a modern rendi, biopolitikai ranglétrával („a faji, nemi, szociális, kulturális hierarchia naturalizálásával”) szemben az antifasiszta, egalitárius európai eszme emlékéhez való ragaszkodás.

Drámai következtetés. A politikatudós szinte minimális politikát ajánl, „a küzdelem kisszerűségének hősi elviselését”. A baloldali forradalmár egy „alapvetően mégiscsak konzervatív attitűdöt”, a múlt igazságainak és emlékének védelmét. A marxista bölcselő pedig – felfüggesztve a világ alapvető megváltoztatásának belátható időn belül való perspektíváját – azt javasolja, hogy műveljük filozófiai kertjeinket; majdhogynem – egy régi cikkének címével, amely maga is jelentős hagyományra utal – a filozófia vigasztalását kínálja. „És kezdjünk újra tűrni és tanulni” (Vörösmarty). Mélységes gyanúperrel és radikalizmussal az intézményeken kívüli tekintélyeket keresi.

Ebben a végrendeletben – nem tartalmában, hanem gesztusában – Tamás Gáspár Miklós élete summáját is összefoglalta. Mert noha időlegesen pártpolitikus volt (az SZDSZ-ben, a köztársaság mind a mai napig legjobb pártjában), noha egy cikluson keresztül parlamenti képviselő volt, és az első szabad országgyűlés legnagyobb szónoka, noha külföldön és az itthonról kiüldözött CEU-ban vendég- – mindig csak vendég- – professzor volt, mégis, az ő rendkívüli radikalizmusa és az intézmények idegenek voltak egymástól. Ellenállhatatlan tekintélyét az intézményeken kívül építette föl.

Azért használom az ellenállhatatlan szót, mert sokan és sokszor akartak neki ellenállni. Tekintete az időben olyan messziről mérte föl – saját kategóriáival – a „posztfasizmus”, az „etnicizmus” életveszedelmét, olyan efemer jelenségből ismerte föl „szegény náci gyermekeink” megjelenését, hogy sokan elsietett farkassal ijesztgetést láttak felismeréseiben. Pályáját sokáig kísérte egy bizonyos botrányosság: az öncélú eredetieskedés gyanúja, s mivel néhányszor minden érdek nélkül radikálisan és teljes nyíltsággal újragondolta egész bölcseleti pozícióját, megvádolták – mi sem könnyebb – köpönyegfogatással. Az a tény, hogy föllépéseit, megszólalásait ünnepélyesen teatralizálta, semmiképpen sem cáfolta igazságkutatásának őszinteségét.

Sokféle irányból próbálták relativizálni gondolatait. De a gondolat nem engedett. Valahányszor valaki belemélyedt egy-egy szövegébe, filozófiai publicisztikájába, esszéjébe vagy politikai jegyzetébe, az éleselméjűség, a világosság, az eredetiség, az igazságfeltáró munka, a kritikai erő és a magas rendű irodalmi stílus elragadta. Akár vele tartott immár három évtizedes szellemi otthonába, a modern marxizmusba, akár nem. Aki makacsul kitartott a tekintélyét eljelentékteleníteni akaró közhelyeknél, rákényszerült arra, hogy ne olvassa többé. Így aztán ellenségei elmaradoztak, hívei, fontolva követő olvasói szaporodtak. A gyászhír nyilvános hatásában lemérhető a veszteség érzete.

Tamás Gazsi nagy gondolkodó és nagy író volt, nemzedékem egyik, ha nem a legnagyobbja. Nemcsak az eszmetörténetben, hanem az irodalomtörténetben is helye van. Megvesztegethetetlen, bátor ember. Barátomat gyászolom.



NEM SOK JÓRA SZÁMÍTHATNAK AZ OROSZOK AZ IRÁNI SZANKCIÓS TAPASZTALATOK ALAPJÁN

G7.HU / PODCAST
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.01.21.


Irán a világ egyik legrégebb óta és a legtöbb szankcióval sújtott gazdasága, és ha nem is túl magas az életszínvonal, nem sikerült a vezetését megtörni, érdemi változásokat elérni az ország nemzetközi fellépésében.

Az egyes szankciók deklarált céljait számba véve nagyon vegyes ezek hatékonyságának megítélése. A nukleáris fegyverek fejlesztésében nem sikerült érdemi eredményt elérni, alig néhány lépésre vannak egy működő atomfegyver kifejlesztésétől.

Más téren azonban látványos a siker: hiába a világ egyik legnagyobb kőolajvagyonával rendelkezik Irán, a saját belső keresletének kielégítésén túl csak nagyon korlátozott mértékben tud exportálni – emelte ki Dudlák Tamás, az ELTE Orientalisztikai Intézetének tudományos munkatársa a G7 Podcast eheti adásában...

„GYÖNGE ZENE, ZSOLTÁROS JELLEGŰ, SEHOGY SE LELKESÍTŐ S NEM IS MAGYAR”: MA 200 ÉVES A HIMNUSZ

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.01.22.


A Hymnus című költemény évekig hevert Kölcsey Ferenc fiókjában, és sem a szerző, sem kortársai nem tartották nagyra. Megzenésítése után azonban végigkísérte az ország történelmét: fontos szerepet játszott 1848-ban, a kiegyezésnél, az első világháború után, 1956-ban és 1989-ben is, amikor először vált hivatalosan Magyarország himnuszává.


Kétszáz évvel ezelőtt, 1823. január 22-én a 33 éves Kölcsey Ferenc pontot tett „Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból” című költeményének végére. Körülbelül ennyit tudunk biztosan a magyar irodalomtörténet talán legismertebb művének születéséről, mindenesetre a keltezéshez használt dátum 1989 óta a magyar kultúra napjaként él tovább.

A tizenkét éves korára árván maradt, betegségekkel küszködő, a társasági élettől elzárkózó Kölcsey 1823-ban már öt éve visszavonultan élt szatmárcsekei birtokán, ahol öccsével, Ádámmal együtt gondozta a jószágokat, míg fennmaradó idejét szinte kizárólag olvasással, művelődéssel és levelezéssel töltötte – még az írás sem ment neki annyira, volt, hogy egy évig nem született új költeménye. Ebben a magányában vette kézhez a Szépliteraturai Ajándék című folyóirat-melléklet első, 1821-es kiadását, amelyben megjelent négy, tévesen Balassi Bálintnak tulajdonított vers, köztük az „A’ Magyar Nemzetnek romlott állapotjáról” című, amelynek utolsó sorai különösen nagy hatással voltak Kölcseyre:

„Oh kedves Nemzetem Hazám édes felem
Kivel szerelmetes mind tavaszom, telem
Keseregj sírj kiálts Istenedhez velem
Nálad hogy szeretlek, legyen e’ vers jelem.”

A verset követő szerkesztői megjegyzés szerint „költőt vagy költői érzésű embert mindenkor mélyebben hat meg Hazájának szerencséje ’s bal-sorsa ’s igy ennek énekei fenntartják azt a’ hangot, melly különben a’ kiholtakkal egészen kihalt volna”. Az ilyen olvasmányélmények minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy Kölcsey lírájában az 1820-as évekre központi szerepet kapott a hazafiasság eszméje. A Himnusz a költő életrajzírói szerint is szándékosan nemzetnevelő célzattal íródott, Vajda Viktor szerint a vers keletkezésének okai „részben a magyarság közt azidőtájt egyre jobban tapasztalható erkölcsi meghátrálásban” keresendők, amelynek ellensúlyozására „egy erősebb erkölcsi front kiépítése is célja volt Kölcseynek”.

Ehhez képest Kölcsey 1838-ban bekövetkezett haláláig látszólag sem az irodalmi közösségre, sem magára a költőre nem gyakorolt különösebb hatást a vers. Első kiadásáig 1828 decemberéig kellett várni, amikor a Kisfaludy Károly által szerkesztett irodalmi évkönyv, az Aurora 1829-es dátumozású számának 267. oldalán megjelent a vers, még alcím nélkül, egyszerűen Hymnusként. Egyedül Toldy Ferenc számolt be róla a Tudományos Gyűjtemény folyóiratban ugyancsak 1828 decemberében megjelent, az Aurora friss számáról írt recenziójában, de ő is csak harmadsorban említi, az Elválás és a Forrásnál című, elsőrangúnak nevezett Kölcsey-versek méltatása után, mintegy mellékesen...

EZ VOLT AZ EMBERISÉG LEGSZÖRNYŰBB BŰNEINEK EGYIKE, AMI ANNYIRA BORZALMAS, HOGY AZ EMBEREK EL SEM AKARJÁK HINNI, HOGY MEGTÖRTÉNT

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2023.01.22.


- 2022-ben adta ki újra magyarul a Park Kiadó Timothy Snyder történész 2010-es könyvét, a Véres övezetet. Nem véletlenül. Aktuálissá vált.

- A grandiózus munka azt a területet mutatja be, ahol a német és szovjet tömeggyilkos politika egymással átfedésbe került.

- Az amerikai történész a könyv egyik fejezetében arról ír nagy részletességgel, hogy Sztálin 1932-ben és 1933-ban hogyan éheztetett halálra tervezetten több millió ukrán parasztot.

- Ez a holodomor, az ukrán nép történetének legnagyobb katasztrófája.

A cikk Timothy Snyder írása alapján készült.

Címlapkép: Kiéhezett parasztok holttestei egy harkivi utcán (1933). Alexander Wienerberger fotója Theodor Innitzer bécsi érsek gyűjteményéből.

A tömeges éhínség Sztálin első, 1928 és 1932 között megvalósított ötéves tervének eredménye volt. A terv két grandiózus politikai projektből állt: iparosítás, kollektivizálás. „A szocializmus építése olyan nagy munka, mintha az óceánt kavarnánk fel” – fogalmazott Sztálin, és 1929 decemberében bejelentette, hogy a kulákságot mint osztályt likvidálni kell. Sztálin programmondatáról plakát is készült, ott virított minden fontos helyen: az egyik kulák egy traktor kereke mögött bújkál meg, a másik majom képében halmozza fel a búzát, a harmadik pedig a szájával szívja ki a tehén tőgyéből a tejet. Azt, hogy ki számít kuláknak, az állam döntötte el. 1930 januárjában az SZKP Politikai Bizottsága megbízta a OGPU-t, hogy az egész Szovjetunió területén szűrjék meg a legnépesebb társadalmi csoportot, a parasztságot. A politikai rendőrség minden helységben háromtagú bizottságot (trojkát) állított fel, ezek döntöttek a parasztság sorsáról. A trojkának, ami az államrendőrség egyik képviselőjéből, egy helyi pártvezetőből és egy ügyészből állt, jogában állt gyors ítéleteket hozni, akár halálos ítéletet is, ami ellen fellebbezni nem lehetett. Csak 1930 első négy hónapjában már 113 637 kuláknak nyilvánított személyt deportáltak Ukrajnából az Urálba, Kazahsztánba vagy Szibériába, börtöntáborokba. Ezáltal a módosabb, befolyásosabb, ellenállásra képes parasztokat kiiktatták, a vidéki embereket megfosztották természetes vezetőiktől. A „szűréssel” párhuzamosan szélsebes kollektivizálásba kezdtek. Az ukrán pártvezetés ígéretet tett, hogy egy éven belül az egész köztársaságot kollektivizálja, de a helyi pártaktivisták igyekeztek ezen is túltenni, 9-12 hét alatt akarták végrehajtani a programot. Fenyegetéssel és gyakran gyilkos erőszakkal kényszerítették a parasztokat, hogy adják át földjeiket, és lépjenek be a kollektív gazdaságokba.

1930 márciusára a Szovjetunió megművelhető földjeinek 71%-át sikerült a kollektív gazdaságokhoz csatolni. Elvben ez azt jelentette, hogy a parasztoknak a továbbiakban nem volt joguk a saját maguk számára termelni. Az állam vagyis a párt vezetői mondták meg, miből, mennyit, mikor termeljenek, tőlük kapták a fizetésüket, az eszközeiket.


Ukrajnában a parasztokat talán még jobban megrémítette a föld elvesztése, mint az orosz parasztokat, akiknél a közösségi gazdálkodásnak voltak hagyományai. Egész történelmük a földesurakkal való küzdelemről szólt, és egy pillanatra úgy tűnhetett, hogy a bolsevik forradalommal végre győzedelmeskedtek. A kollektivizálást viszont második jobbágyságként élték meg. A különbség annyi volt, hogy már nem a földesuraknak, hanem a kommunista pártnak voltak kiszolgáltatva. Az ukrán parasztság lába alól szó szerint kicsúszott a talaj, féltek az éhezéstől, a kivívott függetlenség elvesztésétől, sőt a lelkük üdvét is féltették. Ugyanis az ukrán falusi társadalom még mindig vallásos volt. Sokan közülük az ateista, kommunisták által diktált kollektivizálást az ördöggel kötött szövetségnek tartották. Így aztán az 1930-ban az OGPU csaknem egymillió egyéni ellenállási akciót rögzített. 1930-ban a Szovjetunióban kitört tömeges parasztlázadásoknak csaknem a fele Ukrajnában történt. Ezrével emigráltak Lengyelországba. Volt, hogy egész falvak fogták a templomi zászlót és a feszületet, és elindultak nyugatra.

Sztálin ennek hatására felfüggesztette a kollektivizálást. Feloszlatta a kollektív gazdaságokat. Taktikai visszavonulást hajtott végre. 1930 március 2-án cikket jelentetett meg „Akiknek a siker a fejébe szállt” címmel, amiben azt állította, hogy a kollektivizálók (természetesen nem ő) túlzásokba estek, és helytelenül, erőszakkal léptették be a parasztokat az állami gazdaságokba. 1930-ban az ukránok úgy arattak és úgy vetettek, mintha a föld az övék volna. A nyáron nagyon jó volt az időjárás, az év bő termést hozott.

A párt 1931-ben óvatosabban, lassabb tempóban, de újra nekiveselkedett a mezőgazdaság modellváltásának. Első körben a párt ukrán tagozatának alsó szintjén tisztogatást rendeztek a káderek között. Ők lettek a bűnbakok az 1930-as kudarcért, majd úgy megadóztatták, ellehetetlenítették a független gazdákat, hogy azok számára nem volt más út, mint belépni a kollektív gazdaságokba. Például a kollektív gazdaságok megszavazhatták, hogy elvegyék a függetlenek félretett vetőmagjait, ami gyakorlatilag azonnal kicsinálta a magángazdaságokat. A deportálások is folytatódtak, 32 127 háztartást (!) költöztettek a Gulágra. 1931 végére immár véglegesen és valóban elérte a 70%-ot a kollektivizált ukrán termőföldterület. Sztálin győzött...

GYÁSZ, RAKÉTATÁMADÁS DNYIPRÓBAN ÉS AFGÁN ÓPIUM – HETI MULTIMÉDIÁS TARTALMAINK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.01.21.


Gyász, rakétatámadás Dnyipróban és afgán ópium – heti multimédiás tartalmaink.

2023. január 21., szombat

HARASZTI MIKLÓS: MÉCS IMRE HOZTA BE 1956 IGAZSÁGÁT A DEMOKRATIKUS ELLENZÉKBE

TELEX
Szerző: HARASZTI MIKLÓS
2023.01.20.


Csütörtökön halt meg Mécs Imre, akit 1956-ban halálra ítéltek, majd hét évvel később szabadult. Az SZDSZ egyik alapítója és parlamenti képviselője 89 éves volt. Kortársai, Haraszti Miklós és Kőszeg Ferenc idézte fel Mécs Imre életének és politikai szerepvállalásának jelentőségét.


Haraszti Miklós, a szamizdat mozgalom egyik szervezője 11 éves volt, amikor Mécs Imre 1956-ban a BME hallgatójaként felvonulást szervezett, és részt vett a forradalomban. Közel két évtizeddel később a szerveződő demokratikus ellenzékben találkoztak először.

„Óriási, életre szóló élmény volt, az '56-osok közül néhányan csatlakoztak a demokratikus ellenzékhez” – idézte fel a Telexnek Haraszti, a Beszélő szamizdat szerkesztője, az SZDSZ későbbi alapítója és országgyűlési képviselője. Számára reveláció volt '56-ról hallgatni Mécs Imrét, mert a közbeszédben akkor ellenforradalomként, legfeljebb sajnálatos eseményekként emlegették a forradalmat.

1956 után a magyar értelmiség jelentős része beállt a sorba – folytatta Haraszti –, de maradtak néhányan, például Krassó György, Mécs Imre, Eörsi István, Vásárhelyi Miklós, Donáth Ferenc, akik „nem fogadták el a hallgatás áraként felajánlott állásokat”.

„Közülük is Mécs Imre szenvedte a legtöbbet. Nap mint nap át kellett élnie, hogy bármikor kivégezhetik. Ennek ellenére nem fogta be pörös száját, ahogy József Attila írta, hanem csatlakozott hozzánk.”

„Számomra az volt a jelentősége, hogy '56 igazságát behozta a demokratikus ellenzékbe, és a szamizdaton keresztül segített közkinccsé tenni”.

Haraszti szerint az '56-osok is örültek, hogy rátaláltak a szerveződő fiatalokra a hetvenes években, mert hosszú ideig magányosan próbáltak ellenállni a rendszernek. A korkülönbség ellenére kollegiális, harcostársi volt a viszonya Mécs Imrével. „Imre ugyanúgy konspirált, mint mi, ugyanúgy nyitott könyv volt az élete, mint a miénk, és ugyanúgy vállalta a politikai állásfoglalását, mint mi.”

A rendszerváltás után mindketten részt vettek az SZDSZ alapításában, és az első Országgyűlésben is együtt politizáltak.

„Egyszerre szimbolikus és fontos képviselő volt. Rendkívül megfontolt beszédű, megbízható, nagyon jó képviselő, aki számos ügyet vitt”

– emlékezett vissza Mécs parlamenti éveire Haraszti. „A biztonság a céltudatos életprogram áradt belőle.” Mécs Imre húsz éven át volt parlamenti képviselő, 1990–2006 között az SZDSZ, 2006–2010 között pedig az MSZP politikusaként.

Arról is beszélt az egykori író, újságíró, hogy az SZDSZ alapítóinak nem a politikai hatalom megszerzése, hanem az értékek képviselete volt a célja. „Nem azért jöttünk létre, hogy ellenzékben azt mondjuk, hogy semmi sem jó, kormányon pedig azt, hogy minden jó. Bizonyos értékeket, társadalmi minőségeket akartunk követni, és ebben Imre évtizedeken keresztül sugárzó bizonyosság, szimbólum volt.”..

MÉSZÁROS LŐRINCÉK MECCSET NÉZTEK MARBELLÁN, POLT SZERINT NINCS „TÓNI-ÜGY”

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.01.20.


444: Mészáros Lőrinc meccsnézős kirándulást szervezett a sleppjének Marbellába

Kit ne érdekelne szakmailag a Puskás Akadémia idei második felkészülési meccse? A jelek szerint Mészáros Lőrincet és baráti, egyben üzleti körét feltétlenül érdekli. A szakmai érdeklődésnek nem szabhat gátat az az akadály az sem, hogy a felcsúti alakulat nem itthon gyűjti az erőt az NB I tavaszi idényére, hanem Spanyolországban edzőtáborozik. A vasárnapi meccsért így több mint 2 600 kilométert kellett utaznia Mészáros Lőrincnek, a dél-spanyolországi Marbellában edzőtáborozó Puskás Akadémia elnökének és kíséretének.

Direkt36: Óriási vagyonokat rejtettek el kormányközeli körök, de most egy hivatalos adatbázis leleplezte őket

Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal. Kiderült például, hogy a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc még annál is több magántőkealapban érdekelt, mint ahánnyal eddig a sajtóban összekötötték.

Hvg.hu: Polt szerint a „Tóni-gate”-ügyben „bűncselekmény megalapozott gyanúja nem volt megállapítható”

Miután kavarodás volt akörül, hogy az ügyészség a Schadl–Völner-ügy mellékszálaként a Tóni-gate ügyben vizsgálta-e, kicsoda „Tóni, Barbara és Ádám”, Polt Péter legfőbb ügyész végre egyenes választ adott: több szálon is nyomoztak, de semmi gyanúsat nem találtak. Pontosabban vannak részletek, amik még homályosak, illetve van olyan adat is, ami valamiért „nem közölhető”.

G7: Kitömte a Fidesz a magyar vállalatokat állami támogatással, az európai átlag kétszeresét költik cégek támogatására

Évtizedek óta Magyarország költi az egyik legtöbbet a vállalatok állami támogatására Európában: 2010 és 2019 között a GDP 1,7 százalékát fordították a magyar kormányok vállalatok állami támogatására. Az európai átlag még egy százalék sincs. A magyar aránynál csak két kisebb állam ért el magasabb arányt: az 1,9 millió lakosú Lettország (2,1 százalék), illetve a félmilliós Málta (1,6 százalék). Óriási összegről van szó: az Európai Bizottság adatai alapján Magyarország 2019-ben 794 milliárdot költött vállalatok közvetlen támogatására.

24.hu: Nálunk a területi egyenlőtlenségek mérséklése helyett a korrupciónak ágyaztak meg az uniós források

Amióta megkezdődött a magyar kormány és az unió harca a hazánknak járó EU-s forrásokról, a központi kérdés az, hogy hogyan tudjuk lehívni a pénzeket. Arról kevesebb szó esett, hogy ezek miként hasznosulnak. A TÁRKI gondozásában megjelent friss tanulmány segít a tisztánlátásban. Hazánk EU-s csatlakozása óta 2020-ig évente átlagosan a GDP 1,39 százalékára rúgó kohéziós támogatás érkezett hazánkba, amivel dobogós helyet foglalunk el a 2004 óta csatlakozott tagállamok sorában. A Marshall-segélyhez mérhető fejlesztési forrás ellenére mégsem sikerült a magyar gazdaságnak egyről a kettőre jutnia.

MEGBICSAKLOTT A NER-ELIT MAGÁNTŐKEALAPOS REJTŐZKÖDÉSE

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2023.01.20.


Óriási vagyonokat helyeztek magántőkealapokba kormányközeli üzletemberek a Direkt36 elemzése szerint. Ez a befektetési forma a rejtőzködés lehetőségével kecsegtet a befektetők számára Magyarországon.

Miért fontos ez? Magántőkealapot Magyarországon 2014 óta lehet alapítani. Az anonimitást biztosító megoldás népszerű a kormányközeli milliárdosok körében, akiket egy állami nyilvántartásban azonosított a Direkt36.

Számokban: 119 magántőkealapból 26 esetében derült fény a tulajdonosokra. Ezek közül 17 alap egyértelműen kormányközeli, és még további öt is köthető a NER-hez kapcsolódó körökhöz. Az eddigi ismeretekhez képest talán a legmeglepőbb Száraz István 11 százalékos Magyar Bankholding-részesedése, illetve egy Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozható – tavaly egy cégéből 13,5 milliárdos osztalékhoz jutó – pécsi ingatlanos két magántőkealapja. (A cikk állításait az ingatlankereskedő és a két magántőkealap kezelője is vitatta.)

Alulnézet: Magántőkealapokba került például a 35 éves magyar autópálya-koncesszió, értékes állami ingatlanok és cégek, éttermek, bankok iparvállalatok, ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapítva.

Felülnézet: Az alapok a magyar gazdaság tekintélyes szeletét birtokolják, az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5, a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százaléka került hozzájuk...

NAHALKA ISTVÁN: A KORAI SZELEKCIÓ MÁR A KÖZÉPISKOLÁBAN ELÜLTETI A RASSZIZMUS MAGVAIT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.21.


Magyarország iskolarendszere túlzottan szelektív – állapította meg Nahalka István oktatáskutató a Hírklikknek adott interjúban. A mai középiskolai felvételi kapcsán beszélgettünk vele. Mint mondta, erre a vizsgára azért van szükség, mert a gyerekek szabadon jelentkezhetnek ezekbe az intézményekbe, de valamilyen módon el kell dönteni, hogy ki melyik iskolába kerüljön. Csakhogy ezzel a korai szelekcióval csak a későbbi rasszizmus és előítéletesség magvait ültetjük el.


Ma tartják meg a középiskolai felvételit, több mint 71 ezer általános iskolás diák vizsgázik majd magyarból és matematikából, 56 ezer nyolcadikos, 9100 hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes, akik olyan intézménybe mennek, ahol figyelembe veszik az írásbeli felvételi eredményét. Szükség van egyáltalán középiskolai felvételire?

A jelenlegi helyzetben abban az értelemben szükség van rá, mert Magyarországon a gyerekek szabadon jelentkezhetnek a középiskolákba. Ezért valamilyen módon el kell dönteni, hogy ki melyik iskolába kerüljön. Lehet ugyan gondolkodni más módszereken, talán olyanokon is, amelyek kevésbé megterhelőek a gyerekek, sőt, a szülők, és a pedagógusok számára is, de azért itt valamilyen fajta teljesítménymérésnek alapvetően léteznie kell. A baj nem is ez, hanem, hogy kell-e nekünk egyáltalán egy olyan szisztéma, amelyben szükség van az ilyen jellegű megméretésekre...

HIÁBA TEMETNÉ ORBÁN A NYUGATOT, KELET FELŐL KORRUPCIÓ ÉS ERŐSZAK JÖN - LÉTFORGATAG #2

444.HU / PODCAST
Szerzők: Magyari Péter, Mészáros Zsófia, Botos Tamás
2023.01.20.


Tényleg bealkonyult a Nyugatnak, és a keleti hatalmak korszaka jön, ahogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter állítják? Erről beszélgettünk Győrffy Dóra közgazdász professzorral, aki többek között azt is elmondta, hogy az akkumulátorgyárak építésének erőltetése mennyiben hasonlít az 1950-es évek lázálmához, amikor a szén- és az acél országának képzelték Magyarországot.

Percek és témák

00:15 Így ment létünk forgataga eddig.
02:00 Kimaradhat Magyarország a blokkosodásból, ahogy azt Orbán Viktor kívánja?
06:00 Kína befelé fordult, a belügyi erőszakszervezetek költségvetése meredeken emelkedik.
08:38 Az orosz és kínai befolyás három pillére: gazdasági függőség, korrupció és 
          propaganda.
12:12 A háború felébresztette az önvédelmi reflexet Nyugaton.
16:00 Magyarország átáll a Kelethez, vagy felsorakozik a Nyugat mögé.
20:00 Kína növekedése lelassult, az USA 20-25%-os szintjén ragadt.
24:25 Nem kéne azzal dicsekedni, hogy csökken a nyugati tőke beáramlása.
26:00 Miért baj, ha akkumulátorgyártása teszi fel a magyar gazdaság jövőjét a kormány?
34:10 Nem véletlenül titkosak a kínai hitelek feltételei.
41:00 A válságok inkább erősíteni szokták az EU-t.
46:02 Kirakhatják Magyarországot az EU-ból és a NATO-ból? Vagy kiléphetünk magunktól?

GÁBOR GYÖRGY: AZ EURÓPAI CIVILIZÁCIÓ ALAPPILLÉREIT BONTJA LE A KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.20.


Gábor György vallásfilozófus letörölte saját profilját a Facebook-ról. Elmondása szerint azért döntött így, mert nemtelen támadások érték őt a közösségi médium felületein, mikor kiderült, hogy egy könyvkiadó őt kérte fel egy Tamás Gáspár Miklós-emlékkötet szerkesztésére. A vallásfilozófus arról is beszélt a Megbeszéljük című műsorban, hogy a Facebook legsötétebb bugyraiban ocsmány rágalmakat hordanak róla össze olyan emberek, akik nem szeretik azt, hogyha valaki náluk többet teljesített.


Gábor György leszögezte, zavarba ejtő, hogy ez az ügy kerül előtérbe, ezért arra használta fel a megszólalását, hogy tágabb kontextusba helyezze a Facebook-ról való távozását. A vallásfilozófusnak az adott apropót a profilja törléséhez, hogy a közösségi médium bizonyos felületein – ahonnan ő ki van tiltva, és így reagálni sem tud – olyan rágalmakat hordtak össze róla, amik visszalépésre késztették egy TGM-emlékkötet szerkesztői posztjától.

Az ügy háttere, hogy Gábor György két szerzőtársával 2009-ben megjelentetett egy cikket az Élet és Irodalomban, amelyben egy Izraelről szóló vita keretében intéztek érveket TGM-hez. Ebben a publicisztikában azt írták, hogy TGM olyan antiszemita hangot ütött meg, amely a nyugat-európai baloldal vagy a hazai szélsőjobboldal háza táján jelent meg korábban. Ez most úgy jelent meg a közösségi médiában, hogy a vallásfilozófus antiszemitának nevezte TGM-et, ami Gábor György szerint tévedés. Hozzátette, TGM-mel jó szakmai és emberi kapcsolatban voltak a '70-es évek óta, emellett persze vitákat folytattak politikai és tudományos kérdésekben.

Ugyanakkor ezek a viták még régen "szemtől szemben" zajlottak a sajtó nyilvánossága által – mondta Gábor. Mostanra azonban a Facebook korában olyan arctalan és névtelen emberek kommentelnek, akiknek a vitákban nem az a céljuk, hogy meggyőzzék a másikat, hanem, hogy "lemészárolják" azt.

Gábor György három példán keresztül illusztrálta, hogy a Facebook hogyan kezdi ki azokat a vívmányokat, amiket az európai modernitás hozott létre. Elsőként a reneszánsz korában beállt írásbeliségi fordulatra mutatott rá, miszerint innentől számított, hogy ki ír egy adott szöveget, vagyis ki az, aki a felelősséget vállalja érte. A közösségi médiában ez szűnt meg, hiszen arc- és név nélkül lehet radikális véleményeket megfogalmazni, a minek aztán nincs gazdája, és nem lehet érte senkit sem számon kérni – fogalmazta meg a filozófus.

A második példában felelevenítette azt a középkori teológiái kérdést, hogy a fogalmak van-e önálló életük. Szerinte a Facebook korában a fogalmak nagyon is önálló életet élnek. A gondolatot azzal szemléltette, hogy ha róla valaki azt írja, hogy ő kannibál, akkor az első olvasó még kételkedik, a második már elgondolkodik ennek az igazságán, a sokadik pedig már hitelt fog szavazni ennek a feltevésnek. Ilyen esetben sokszor még védekezni sem tud a rágalmak ellen – mondta. Hozzátette, ilyenkor archaikus módon a lincselés, illetve a megkövezés állapota idéződik vissza.

A harmadik megjegyzés szerint a politikai retorika teljesen megváltozott, mióta ezek a portálok népszerűvé váltak. Gábor György úgy fogalmazott, ma a politikusok kódolt beszédeket mondanak, amikben nem uszítanak nyíltan, csupán "aknákat" helyeznek el megnyilvánulásaikban. Ezt aztán – ahogy a beszéd felkerül a világhálóra – a kommentelők dekódolják, és kiegészítik a saját maguk számára szimpatikus üzenettel – véli Gábor György.

Ezen érvek miatt érezte úgy Gábor György, hogy felfüggeszti jelenlétét a Facebook-on. Hozzátette, már megállapodott a Népszavával abban, hogy ezentúl ott fogja megjelentetni írásait heti rendszerességgel. Ugyanakkor fenntartja annak a lehetőségét, hogy egy meghatározatlan idő elteltével ismét írni fog a Facebook-ra – mondta.