BŰZ ÉS SZAKEMBERHIÁNY - TARTHATATLAN ÁLLAPOTOK URALKODNAK A GYÓGYPEDAGÓGIÁKON, AZ OMBUDSMAN NEM REAGÁL - A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE VIZSGÁLATOT SÜRGET

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.11.15.

Több mint egy hónapja kezdeményezte Kozma Ákos alapvető jogok biztosánál az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények, vagyis az EGYMI-k vizsgálatát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), de az ombudsman azóta sem reagált a megkeresésükre – tudtuk meg Totyik Tamás PSZ-elnöktől. A szakszervezet szerint azért is lenne szükség mihamarabb átfogó szakmai vizsgálatra, mert a PSZ-hez sok panasz érkezett az elmúlt időszakban az épületek rossz állapotáról, méltatlan körülményekről, szakemberhiányról. Ezekbe az intézményekbe sajátos nevelési igényű gyerekek járnak, köztük tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdők, értelmi fogyatékossággal élők, autisták, mozgáskorlátozottak is. Nevelésük, fejlesztésük pedig fokozott figyelmet, körültekintést és speciális módszertanokat igényel.

Jobban mondva csak igényelne, a PSZ-hez érkezett jelzések alapján több helyen előfordul, hogy nem megfelelő végzettségű szakember foglalkozik a gyermekekkel, tanulókkal. Egy szülő arról is írt, autista kislánya évek óta nem kapja meg maradéktalanul a szükséges fejlesztéseket, és csak több hivatalos bejelentés után sikerült azt elérni, hogy hetente legalább három napon, heti öt órában foglalkozzanak a gyerekkel az iskolában. Egy másik édesanya arról számolt be,

a sajátos nevelési igényű gyerekeknek már a megfelelő óvoda, iskola megtalálása sem egyszerű: vagy nincs hely, vagy messze van, mert a lakóhely környékén nincs ilyen intézmény.

Az iskola, ahova enyhén értelmi fogyatékos gyermeke jár, szerinte “szerencsés helyzetben” van, mert néhány éve energetikailag korszerűsítették az épületet, de bent, például a mosdók – mint fogalmazott – továbbra is kritikán aluliak, és a szülőknek is gyakran segíteniük kell, például az udvar kitakarításánál, játékok, eszközök beszerzésénél...

ITT OLVASHATÓ 

VALÓTLANUL – TÖBB MINT 444 OK A KORMÁNYVÁLTÁSRA

DAVE VILÁGA / VIDEÓ
Szerző: Dave
2023.11.14.

Valótlanul címmel készített filmet a 444 az Orbán rendszer lejárató kampányairól. Erről mondja el a Dave a magáét. 

A teljes film itt nézhető meg: 

VALÓTLANUL: Fekete kampányok az Orbán-rendszerben (Magyar Jeti Film) 

ITT NÉZHETŐ MEG

KI MEREM MONDANI

KLUBRÁDIÓ / KI MEREM MONDANI
Műsorvezető: SUGÁR ÁGNES
Szerdánként: 19 óra
Ismétlés: vasárnap 11 óra

Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz.

Most Önök, hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: kimeremmondani@klubradio.hu

Szerkesztő-műsorvezető Sugár Ágnes

Adás: minden szerdán 19 órakor, ismétlés vasárnap 11 órakor.

Az Ki merem mondani már podcast formában is hallgatható.

ITT HALLGATHATÓ MEG

PUCCS: A NYUGDÍJASOK CSAK VÁLASZTÁSKOR FONTOSAK

KLIKKTV / HÍRKLIKK
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2023.11.14.

Épp, hogy tudták teljesíteni a miniszterelnök megrendelését a KSH-ban, de attól az árak még emelkednek. Most „csak” 9,9 százalékos volt a drágulás – mondta Korózs Lajos, az MSZP alelnöke a KlikkTV Puccs című műsorában azzal kapcsolatban, hogy a KSH októberi adatai szerint 10 százalék alá csökkent az infláció mértéke.

A politikus szerint a háztartások számára a mindennapi megélhetés ugyanakkor semmivel sem lett jobb, mint egy hónappal ezelőtt. Az emberek már beárazták, hogy minden többe kerül, ezért elhalasztják a vásárlásokat vagy rosszabb minőségű termékeket vesznek. A nyugdíjasok – különösen a 65 év felettiek – körében pedig tovább nőtt a szegénységi ráta, a nőké nagyobb mértékben, mint a férfiaké.

Juhász László Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke is úgy látja: a nyugdíjasokat sokkal erősebben sújtja az infláció.

Mára elfogyott a nyugdíjasok pénze, kevesebbet vásárolnak és visszafogták a fogyasztást. Lapostévét ritkábban veszünk és autót sem igazán cserélünk – tette hozzá Juhász László.

A szakember szerint legnagyobb bajban a kisnyugdíjasok vannak. A nyugdíjasok fele ugyanis még a megélhetéshez szükséges összeget sem kapja meg, 60 százalékuk kifizetése meg sem közelíti az átlagnyugdíjat. Ezért ebbe a rendszerbe kódolva van a nyugdíjasok folyamatos elszegényedése.

Ha a várható minimálbér-emelés 15 százalékos lesz, miközben a nyugdíjasok 6 százalékot kapnak, akkor valami nem stimmel. A nyugdíjasok megbecsülése sokkal alacsonyabb, mint a dolgozóké. Talán nem vagyunk annyira fontosak, csak választáskor. Akkor jön a 13. havi előrehozott kifizetése, vagy épp a nagyobb mértékű nyugdíjprémium – véli a NYUSZET elnöke.

Büttl Ferenc gazdasági szakember pedig úgy véli: az árszínvonal emelkedés nagy hullámán túl vagyunk, a 12 havi infláció csökkenni fog, és nagyjából december elejére egyszámjegyű lesz. De az, hogy ebből a lakosság és a családok mit érzékelnek, az nagyon sok tényezőn múlik.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MI LESZ A NYUGDÍJAKKAL? | HEGYESINÉ ORSÓS ÉVA, KATONA TAMÁS | MÁSRÉSZRŐL

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.11.14.

Vendégek:

 

Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke 

Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, a pénzügyminisztérium volt államtitkára 

ITT NÉZHETŐ MEG

MIT ADTAK NEKÜNK AZ ELLENZÉKI VEZETÉSŰ KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK? 1. RÉSZ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.11.15.

Harcos Fidesz-ellenes amazon, progresszív balos és a kerület minden lakójának gondját megoldó házmester: három karakteres ellenzéki polgármester Budapestről. Kétrészes cikkünkben igyekszünk feltárni politikájuk mélyebb rétegeit, és hogy kínálnak-e alternatívát a Fidesz hatalomgyakorlásához képest.

A közös listás ellenzék 2019-ben megszerzett önkormányzati pozícióinak nagyjából felét fogja elveszíteni jövőre, hacsak nem lesz valami váratlan fordulat – írta 2023 júliusában Tóka Gábor választási adatelemző a Vox Populi blogon. Ugyanis a 2019-es önkormányzati választás idején még 258 település volt Magyarországon (a 3177-ből), ahol a közös listán induló ellenzék szavazataránya felülmúlta a Fideszét, a 2022. áprilisi országgyűlési választáson pedig már csak 66.

A váratlan fordulat elmaradni látszik, az ellenzéki pártok a magyar gazdaság válságából, az uniós támogatások befagyasztásából és a hatalmas inflációból sem profitáltak politikailag.

Cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha már nekik nem sikerült, az ellenzék önkormányzati politizálása hozzájárulhat-e a sikerükhöz 2024-ben. Vagy – amiatt is, mert egyszerre szavazunk a helyhatóságokra és az Európai Parlament magyar képviselőire – az emberek országos pártpreferenciájuk alapján voksolnak majd a nagyobb településeken?

Három nagyobb önkormányzatot, budapesti kerületet választottunk ki elemzésre, a II.-at, a VIII.-at és a IX.-et. Mindháromban 2019-ben vette át az ellenzék az irányítást, és három markánsan különböző polgármesteri politizálási mód jellemzi őket.

Kíváncsiak voltunk arra, látszottak-e a hatalmi politikán kívüli szempontjaik is, alternatívát tudnak-e mutatni a Fidesz hatalomgyakorlásához képest. Vannak-e olyan figyelemre érdemes közpolitikai kezdeményezéseik, amelyek akár szavazatokat is hozhatnak, vagy a XXI. századi, törzsiesedett politikában – ahogy ezt sok elemző, itthon elsősorban Török Gábor állítja – csak a hatalmi politika és a politikai szereplők számítanak, a tartalom, a programok nem? Milyen hatalompolitikai szempontok fedezhetők fel a szakpolitikai döntések mögött? Megújíthatja-e a politikát a helyhatóságokban kipróbált divatos, új irányzat, a részvételiség, a polgárok bevonása?

A helyhatóságok az emberekhez legközelebbi politikai szint, de a a részvételi arányok tanúsága szerint mégsem annyira fontos a lakosságnak: 2006 őszén volt a legmagasabb a választási részvétel, 51 százalékos. E szerint az emberek nem érzik a súlyát a helyi döntéshozatalnak, ugyanakkor csak a miniszterelnök és a polgármesterük nevét szokták tudni (esetleg még az államfőét).

Természetesen míg a kistelepüléseken a szereplők ismertsége, helyi elfogadottsága a döntő a települési választáson, a nagyvárosokat erősen átpolitizálja a nagypolitika.

Az elbukott 2022-es választás után minden elemző azt mondta, és minden párt fogadkozott, hogy ezt teszi: erőt gyűjt, közösségeket teremt. Hogyan sikerült ez helyben, helyi politikusaik révén? Bár minden politikus azt mondja (főleg most, az országos választási helyosztás füstös szobákban született alkuinak paravánjaként), hogy „a helyi tárgyalások arról szólnak, hogy az önkormányzatokban hogyan tudják a helyi érdekeket a legjobban képviselni”, hogyan értelmezik az egyes polgármesterek és csapatuk a helyi érdekeket, és valóban az-e a legfontosabb egy százezres település választásán?

Cikkünk megírásához kerületenként öt–hét politikussal (a Fidesz politikusai egyik kerületben sem válaszoltak a megkeresésre), háttéremberrel és a kerületben aktív civillel folytattam háttérbeszélgetéseket. Különösen támaszkodtam a közgazdász-szociológus, de nem ebbéli, hanem évtizedes civil résztvevő/aktivista minőségében megkeresett Bódis Lajos információira, értékeléseire és az általa az évek során kikért sok közérdekű adatra...

ITT OLVASHATÓ

VICSEK FERENC: A HATALOM HAZUGSÁGAI TÖRZSI SZINTŰ REAKCIÓKAT HÍVNAK ELŐ

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2023.11.15.

A fasiszta kamu reneszánsza címmel írt elemzést az Élet és Irodalomban Vicsek Ferenc újságíró és erről beszélgetett vele a KlikkTV Tíz című műsorában Bolgár György. A publicista elmondta, eredetileg a címe az volt, hogy fasiszta beszéd, de mivel a magyar közélet érzékeny a fasisztázásra, ezért választott más címet. Az írás a mai magyar hatalom politikai kommunikációjáról szól. „Ezzel a beszéddel tudják a tömegeket a saját érdekükkel szembe fordítani, a saját korábbi elveikkel, demokratikus felfogásukkal is akár” – határozta meg az újságíró a Fidesz hatalmi gépezetének azt az elemét, amit elemezni akart.

„Van olyan beszéd, amely nem kognitív, nem értelmi, hanem azt szokták mondani, hogy érzelmi, de szerintem ennél durvább dologról van szó, ami miatt kivetkőzünk magunkból” – jellemezte ezt a beszédmódot Vicsek Ferenc, aki szerint a kormány és média- valamint propagandagépezete ezt tudatosan használja nem pusztán a tömegek megvezetésére, pláne nem informálására, hanem akár zsigeri szintű befolyásolására. Vannak olyan nagyon erős kötődések – legyen az sportcsapat, család vagy nemzet –, amelyekről elhitetik velünk, hogy azok veszélyben vannak, s akkor „lényegében azt csinálnak velünk, amit akarnak”, törzsi szintű reakciókat hívnak belőlünk elő.

ITT NÉZHETŐ MEG

700 MILLIÁRD FORINTOT KERESHETNEK MÉSZÁROSÉK AZ AUTÓPÁLYA-KONCESSZIÓN

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.11.15.

Tavaly szeptember elsején vette át az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy 35 éves koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.

Az eddigi tapasztalatokból sejthető volt, hogy a konzorcium kiemelkedően jól járhat, az adófizetők már kevésbé. Amikor még alig lehetett tudni valamit az ügylet részleteiről, akkor nagyságrendileg ezer milliárdos profittal számoltunk – az első év alapján ez a becslésünk helytállónak számít. Csupán négy hónap alatt 6,5 milliárd forintos volt a profit – ám ezt hiába keresnénk a koncessziót elnyerő társaság beszámolóiban.

Betervezett költségvetési nehézségek

A költségvetési beszámolók alapján lehetett tudni, hogy nem lesz olcsó a feladat: a 2023-as költségvetés eredeti számai szerint az MKIF rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot (nettó 181 milliárdot) szántak, ám a december 29-i rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd (nettó 143 milliárd) forint szerepelt, ez pedig jelenleg is aktuális. Ez a teljes éves költségvetési kiadás 0,4 százaléka. Avagy a tervezett tanárbéremelés fele.

Ezért a pénzért új utat még nem kellett építeni egy centit sem, hanem 1237 km-en üzemeltetik a sztrádákat. Összehasonlításul: a 398 km-es ppp-s* szerződésben megépített és üzemeltett szakaszokért bruttó 166 milliárd (nettó 130 milliárd ) forintot fizet szintén 2023-ban a magyar állam.

A koncessziós szerződés keretében is kell majd új utakat építeni, ám azt csak a titkolt szerződés tartalmazza, hogy az állam által fizetett éves költségeken belül milyen arányban van a fenntartásra fizetett rendelkezésre állási díjaknak (RÁD), és a fejlesztések után kalkulált rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díj (RÁASZD) kerül kifizetésre, és hogy milyen tényezők befolyásolják ezek éves változását, például az inflációt hogyan veszik figyelembe.

Lényeges szerepe van annak is, hogy mikor kell a több tíz- vagy százmilliárd forintos későbbi beruházásokat elvégezni. Egy-két év csúsztatás is tízmilliárdos tőkeköltséget, illetve kamatkiadásokat és/vagy bevételeket jelenthet. Sem a kormányzat, sem az MKIF sem hajlandó megadni ezeket az adatokat.

A fejlesztések után ugyan már ma is kap pénzt az MKIF, pedig egyelőre egy új szakasz építése sem kezdődött el. A RÁD és RÁASZD összege így részben előre kifizeti a “vállalkozóknak” az új beruházások költségét. Új építése eleve nem lesz sok (272 km), de emellett a szerződés része 273 km sávbővítés is. Ezért érdekes az összehasonlítás a meglévő ppp-s szerződésekkel: a közel 400 km sztráda megépítés és üzemeltetése tizedével kevesebbe kerül az államnak idén, mint a kevesebb új építés és az 1237 km üzemeltetése.

A 2023-as árak alapján az M5-M6 autópályák egy km-ének megépítése és üzemeltetése nettó 328 millió forintba kerül az adófizetőknek, míg a NER koncessziós vállalata 116 millió forintért üzemeltet egy km már meglévő gyorsforgalmi utat.

Ez utóbbi töredék költséget jelent a megépítéshez képest, óriási üzletnek ígérkezik az MKIF sztráda-ügylete. Ennek kapcsán el szokta mondani a cég, hogy magasabb szolgáltatási színvonalat várnak el tőlük, mint korábban az állami Magyar Közúttól, és valóban több mint 300 km-en álltak neki kopóréteget cserélni, de hasonló elvárások vannak a többi ppp-s szerződésben is.

Az MKIF-nél kérdésünkre elmondták, hogy “az általunk átvett szakaszok után rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjat (RÁASZD) kapunk. Ez az összeg nem csak az üzemeltetés összegét tartalmazza. Ebben a nagyfelületű karbantartások és a szintrehozás összege is benne van. RÁD csak azokon a szakaszon jár majd, ahol átépítés vagy új pálya építése történik (az átadástól a RÁASZD megszűnik és helyét a RÁD veszi át). A beruházás díja mellett, a RÁD tartalmazza a későbbi nagyfelületű karbantartások és az üzemeltetés összegét is.”

A 312 sávkilométeren elvégzett burkolatcseréről szívesen kommunikálják, hogy 1,6 millió m2-t burkolat újult meg az idei első félévben, ennek értékét azonban nagyon nehéz beárazni, mindenesetre ez a normál üzemeltetéshez kapcsolódik, töredéke egy új út építésének.

Korábbi adatokból tudni lehet, hogy egy km-nyi autópálya magas minőségű burkolatmegújítása, még úgy is, hogy NER-hez köthető cégek végzik, nagyjából 300 millió forint km-enként. A Magyar Közút pedig egy m2 kopórétegcserét oldott meg körülbeül 3300 forintból.

Az MKIF válasza alapján év végéig 3,4 millió m2 -en, a teljes hálózat várhatóan 18 százalékán újul meg az aszfaltfelület. Ezek nagy számok, ám a költsége a fenti adatok tükrében valahol 15-25 milliárd forint között lehet.

A cég válasza szerint a szintrehozás három évig, 2025-ig tart és 538 km-t érint. A hároméves munkálatok összeértéke várhatóan több százmilliárd forint lesz. A mi becslésünk szerint ennek költsége inkább a 35-60 milliárd forint lehet. De ha még elfogadjuk az MKIF becslését is, akkor is

nyolc havi állami kifizetés fedezi az MKIF első három és fél éves útfelújítási beruházási költségeit.

Az első jelentősebb beruházás az MKIF közlése szerint az M1-es bővítése lesz, aminek legkésőbb 2025 őszéig kell elindulnia. Jó eséllyel addigra az állam ezt is jelentős mértékben előfinanszírozza.

Már maguk a ppp-s szerződések is közel félezer milliárd forintos extraprofitot tartalmaznak, ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. Ezért nem lenne meglepő, ha a kevesebb építési feladatot jelentő koncesszió még többet termelne a tulajdonosainak...

ITT OLVASHATÓ

VARGA JUDIT NÁCI ALAPVETÉST ADOTT ELŐ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.14.

Ez náci elmélet, amelyben a szuverenitást egy vezér állama testesíti meg. Ezért volt az egész konferencia náci gyűlés. Fontos, hogy a független sajtó nevén nevezze mindazt, ami történik, és ne a Fidesz kódolt hazug nyelvezetét használja. A gyűlés is, a vezér is, Varga is náci. Amiket beszélnek, azok Adolf Hitler gondolatai és az NSDAP náci pártja ideológiája. Az ő szuverenitás fogalmuk, amely a liberalizmust és pluralizmust tagadja, nácizmus. Mi most jöttünk rá, mire emlékeztet Varga Judit minden megjelenése és megszólalása: egy náci tisztre. Csak a náci egyenruha hiányzik róla. Aztán rájöttünk, hogy voltaképpen ez áll a Fidesz-bandára. Mindegyiküket csak el kell képzelni egy náci egyenruhában, s úgy olvasni vagy hallgatni a beszédeiket. Például a "szuverenitásról". Mindjárt a helyére kerül minden.

Varga Judit volt igazságügyi (!) miniszter a Lengyelországban megtartott demokratikus választásokat, s annak nyomán a demokratikus kormányváltást katonai beavatkozáshoz, a jogállamiság védelmét és képviseletét, s a politikai pluralizmust a lengyel „szuverenitás” elleni külső katonai támadáshoz, brüsszeli tankok behatolásához hasonlította.

Tankok egyelőre csak Ukrajna területén támadták meg egy független állam szuverenitását, az idegen ország területén harcoló orosz tankokat pedig a magyar kormány támogatja az EU-ban, a NATO-ban, s az oroszok által elfoglalt terület átadását jelentő „béke” misszióval az egész világon. Lengyelországban a lengyelek új kormányt választottak, nem tankokkal vette át az új kormány a hatalmat. Lengyeleket lengyelek váltottak, lengyelek akaratából.

Varga ezt a Szuverenitás Konferencia nevű náci rendezvényen mondta el, ahol a nemzeti egység náci értelmezését fogalmazta meg. Ez pedig a liberalizmus és a pluralizmus teljes elutasítása, idegen érdekekkel való azonosítása, a nemzetnek és a népnek egyetlen párt hatalmával való azonosítása: „egy nép, egy birodalom, egy vezér” (Adolf Hitler). Azért is nevezhetjük a konferenciát náci rendezvénynek, mert ezt a szemléletet képviselte.

Varga a lengyelországi demokratikus választást „Brüsszel” beavatkozásának és a lengyel nemzeti egység szétverésének nevezte: „Lengyelországban a ‘brüsszeli alapértelmezett demokráciát’ kezdik beállítani, amely nem más, minthogy a politikai többséget sok kicsi politikai kisebbség győzze le”. Ám a demokrácia és a pluralizmus lényege, hogy pártokra lehet szavazni, s a pártok kormányzó többséget alkothatnak.

Varga szerint nemzetellenes és a nemzeti egység elleni támadás a sok párt létezése és megválaszthatósága. Varga szövege arra utal, hogy egy nemzetnek egy pártja, egy vezére van, amely megtestesíti a nemzetet és a nemzeti szuverenitást. Erre utal a magyar fasiszta rendszer bemutatása: „nálunk egy nagy flotta minden hajója egy irányba tart”. Nem tudjuk azt, hogy az ellenzéket is a Fidesz-flottához számolta, vagy az már nem is magyar és nem is magyar érdekeket képvisel, aki nem tartozik hozzájuk...

ITT OLVASHATÓ

A SZABADSÁG NEM EGYETEMES ÉRTÉK, HANEM NYUGATI HAGYOMÁNY – KONZERVATÍV FORDULAT KELL!

VÁLASZ ONLINE / ESSZÉ
Szerző: BÉNDEK ÁBRIS

2023.11.15.

Hogy a Nyugat képtelen megvédeni magát az őt érő támadásokkal szemben, az nem a véletlen műve: a helyzet éppen a Nyugat DNS-ében gyökerezik – véli Béndek Ábris. Vendégszerzőnk négy nagy korszak (kereszténység, reformáció, felvilágosodás, posztmodern) gondolkodásának logikus következményeként láttatja mai „elme- és nyelvzavarunkat”, amely oda vezet, hogy a Nyugat szócsövei terroristákat éltetnek. Olyanokat, akik őket gondolkodás nélkül mészárolnák le. Az írás afféle elemző, publicisztikai meghosszabbítása a Válasz Online e témával foglalkozó, két hete megjelent cikkének, és további gondokodásra is sarkall...

ITT OLVASHATÓ

MÁCSAI PÁL: EGY SZÍNHÁZ JELENÉT A JÖVŐ ÍRÓSZERÉVEL KELL ÍRNI. EZ PEDIG A FIATALABBAKÉ

WMN
Szerző: KRAJNYIK CINTIA
2023.11.14.

Múlt héten mutatták be Tóth Barnabás legújabb filmjét, a Stefan Zweig Sakknovella című elbeszélésén alapuló Mesterjátszmát. A csavaros thrillerben (Kurucz Adrienn kolléganőm kritikáját ITT olvashatjátok róla) Mácsai Pál formálja meg a titokzatos Czentovicsot, aki az 1956-ban Budapestről induló utolsó vonaton utazó fiatal lányt, majd a papot is kihívja egy-egy sakkjátszmára, nem is kis tétet megjátszva. A premier előtti vetítésen volt alkalmunk beszélgetni a színész-rendező, színházigazgatóval, nemcsak a szerepéről, hanem arról is, mire számít, mi történik azután, hogy leköszön az Örkény igazgatói posztjáról. Krajnyik Cintia interjúja.
–
Krajnyik Cintia/WMN: Adja magát a kérdés: tudsz sakkozni?

Mácsai Pál: Alig. Ismerem a lépéseket, de nagyon gyenge sakkjátékos vagyok. Mindenesetre kedvet kaptam, hogy gyakoroljak.

K. C./WMN: Havonta körülbelül húsz estét vagy színpadon, a rendezői munkáidat is megnézed, és a színházat is igazgatod. Hogyan valósulhat meg ennyi munka mellett, hogy főszerepet játssz egy nagyjátékfilmben?

M. P.: Nagyszerű kollégáim vannak, akik tudják, hogy színész is vagyok, és lehetővé teszik ezt.

K. C./WMN: Idő előtt kiírták az Örkény Színház igazgatói pályázatát, részben azért, hogy a jövő júniusi önkormányzati választás semmiképp ne befolyásolja, ki kerül a teátrum élére, részben pedig hogy legyen lehetőséged több mint egy éven keresztül közösen dolgozni az utódoddal.

M. P.:

Nem idő előtt írták ki, hanem pont időben. Ez egy színházszakmai lépés,

jellemző a politikába szédült gondolkodásunkra, hogy minden gesztus mögött ezt szimatoljuk, főleg a sajtó, pedig itt a színház működése, a zavartalan átmenet az ok. A színháziak persze értik ezt, és támogatják. Mert miután eldöntöttem, hogy a következő ciklusban nem folytatom, világossá vált az is, hogy az Örkénynek új vezetése lesz, tehát a kiírást nagyjából egy évvel a ciklus lejárta elé kell hozni, hiszen mi már most azt az évadot tervezzük, amikor az új igazgató – egy bő év múlva – elkezdi a munkát. Ez így szakszerű, a világban legtöbbször így is történik: a régi és az új vezető együtt dolgoznak egy évadot...

ITT OLVASHATÓ

BIZONYOS DOLGOKAT MÁR NEM LEHET ELTAKARGATNI LÓZUNGOKKAL | HORGAS PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.11.14.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.11.14.

A 2023. november 14-i Reggeli személyben Dési János vendége Horgas Péter díszlet- és látványtervező, a Civil Bázis Egyesület elnöke, civil aktivista volt, akiről a Nemzeti Színházban történt balesetről, a mögöttes okokról, színház- és kultúrpolitikáról beszélgettek, valamint a civil ellenállás lehetőségeiről.

ITT NÉZHETŐ MEG

EGYIK PILLANATRÓL A MÁSIKRA 15 EZER SZAKDOLGOZÓ TŰNHET EL AZ ELLÁTÓRENDSZERBŐL - EKÖZBEN ÉVI 200 EZER MŰTÉTET VÉGEZNEK, TOVÁBBI 41 500-AN VÁRNAK BEAVATKOZÁSRA

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.11.15.

Miközben mintegy 30 ezer ápoló, szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből, és több mint 41 ezren várnak valamilyen műtétre, a szakrendelőkben egy új betegirányítási rendszernek köszönhetően javulhat a betegek közérzete – derült ki a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

– Már két és félmillióan töltötték le az elektronikus egészségügyi tér applikációját, az úgynevezett egészségablakot, amelyben szinte valamennyi, az ellátáshoz nélkülözhetetlen adatukat „kézközelben” tarthatják a páciensek – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, aki a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott. Ez az alkalmazás az egyik kulcsa a betegelégedettség remélt javításnak, a felesleges betegutak megszüntetésének.

Ma a betegek alig vagy nagyon nehezen férnek hozzá a szakorvosi szolgáltatásokhoz, és ha valaki kap is időpontot, 3-4 órát tölthet utazással, várakozással.

Az egykori államtitkár egy idősoros elemzés adataira hivatkozva elmondta: az egészségügyi ellátáshoz fűződő kommenteket vizsgálva az derült ki,

hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet. Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja, hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség). Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ott, ahol a rendszer már működik, a betegek háromnegyede 30 percnél kevesebbet várakozik, és a szakrendelések kihasználtsága is javult. Ott, ahol pedig már a call-centert is használják időpontfoglalására, az összes hívás sikertelenségi rátája 3,5 százalék, míg a szakrendelőkben közvetlenül próbálkozók esetében 65 százalék.

– Egyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el a rendszerből – jelezte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, hogy már most is mennyire kritikus a helyzet, ennyien vannak a nyugdíj előtt állók, miközben már most is 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik.

– Miközben a hazai ellátórendszerben évi 200 ezer műtétet végeznek, további 41.500-an várnak beavatkozásra – fogalmazott előadásában Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. A várakozók száma januárhoz képest kétezerrel nőtt, ( közülük 23.400-an több mint 60 napja vannak a listán.) A számuk még növekedhet is, mert a pandémia miatt elmaradt műtétekből egye többet próbálnak előjegyezni.

A legnagyobb ellátási problémát jelentő csípő- és térd-protézis műtétek esetében még egy évnyi ellátásnak megfelelő beteg várakozik, ők mintegy húsz ezren vannak, és a szolgáltatók az eddig rendelkezésre bocsátott többletkeretből még mintegy 6000 műtétre jutó keretet nem használtak fel.

hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet.

Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja,

hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség)...

ITT OLVASHATÓ

LACI MEGY, ATTILA MARAD

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.15.

Van itt nekünk egy kirúgásunk és egy lemondásunk, egy elengedésünk és tartóztatásunk. Egyikbe sem remeg bele a föld, csak a NER működését ismerhetni meg jobban általuk. Voltaképp egyik sem hat meg, háborít fel, egyiktől sem lesz rosszabb vagy épp jobb a magyar családoknak, illetve a mechanizmus, ami velük föltárul, mindenkitől messzire van, aki eddig – és ezután sem – feküdt vagy fekszik le Orbánnak. Azaz, a kívülálló józan hidegségével, tehát ajkunkon savanykás mosollyal nézzük, ahogyan a rezsim saját logikájából fakadóan dolgozik.

Tanulsággal csak annak szolgál, akik később gondolják magukat orbáncsicskaként elképzelni, például fiatalságunk számára, akik előtt ott áll az élet, és éppen most morfondíroznak azon, gazembernek álljanak-e vagy sem. Eladják-e a lelküket az ördögnek, amit az majd később kamatostul fog visszakérni, azaz, ha úgy tetszik, etikaórát tartunk nemlétező diákságunk számára, ha már testnevelést nem tudunk. Arra ott vannak az iskolák a sípoló tornatanárokkal, de még ők sem tudják elérni, hogy felnőve a delikvens el tudjon futni a gonosz elől.

Mindez, ami történt, lopások és éhezések, hazugságok meg álájtatoskodások között történt, az élet a NER-ben csak úgy folyt, mint évtizede folyik, s ha már azon nem tudunk változtatni, mert nem vagyunk mi sem hadvezérek, sem forradalmárok, hanem csak porbafingó krónikások vagyunk, akik a barlangból nézik a hosszú esőt, F. M. barátunk és atyánk, tanítónk és gyóntatónk szavaival mondjuk el azt, miért is érdemes azokat a gondolatokat figyelmesen elolvasni, amit ezen az éji órán elibétek tárok a világról, amit kitartóan figyelek.

Arra int minket F. M. mester, hogy legyünk figyelmesek: „Az itt következő megállapítások nagyrésze is olyan, hogy nem derűl ki belőlük példáúl ilyesmi: hogy kell-e szalonnát enni délután, vagy hogy miképp kell köszönni egy miniszternek. És mégis: valami lelki haszon csak adódik belőlük, abban reménykedem. Példáúl az, hogy miképp szemléled és ítéled meg ezentúl e világ forgatagát. Feltéve, hogy jól odafigyelsz.” – Ez itt a recept, amikor azt vizsgáljuk, L. Simon mért ment és Vidnyányszky miért maradt, hogy mi az ezekből levonható tanulság.

A Nemzeti Színházban balesetet szenvedett két színész, s mivel egy színigazgató mindenért felel, ami a színházában történik. Vidnyánszky Attila úgy tett, mintha normális országban élnénk, ahol a dolgoknak vannak következményei. Ezért lemondott. Nem tudni azonban, ez az aktus mennyiben színház maga is, azaz, már lerendezték előre Csák miniszterrel, hogy te névleg lemondasz Attilám, én meg nem fogadom el. Úgy csinálunk, mintha, más szemszögből a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad, tehát túljárunk az imperialisták eszén.

Csák miniszter abban a döntésében, hogy ne fogadja el a főigazgató lemondását, hathatós támogatást kapott a fideszes kultúrharc fajsúlyos alakjaitól, s itt e súlyt a NER viszonyrendszerében kell értelmeznünk. Olyanoktól tehát Demeter Szilárdtól kezdődően Káel Csabáig bezárólag, akik ott vannak a fronton kitenyésztve és jól megfizetve, hűséges és gátlástalan janicsárok, akiknek más területen és más fajsúllyal, de ugyanaz a dolguk, mint Vidnyánszkynak a színházzal: szétverni mindent. Orbán harsonává változtatni a romokat.

Az ilyenféle alakok álltak neki kórusban tutulni Vidnyányszky nagyságát, akit ez a baleset ért, hogy a végén felcserélődtek a szerepek, belőle lett az áldozat, akit most meg kell védeni. Hogy kitől vagy mitől, az nem ismeretes a végelszámolásnál, a végeredmény azonban úgy nézett ki, hogy a saját lelkiismeretétől. Ha van neki olyanja egyáltalán, s nem, mint sandán tételezzük, talán ez lesz vagy lenne a legjobban megrendezett darab, ami a végén egy vívódó, tragikus hőst állít elénk, a bukásában is hatalmas erkölcsi nagyságot...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN KÉSIK, CSAK A RECESSZIÓ NEM - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.11.15.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. 

- Sok esőn vagyunk túl, nézzük a legfontosabb híreket. Például ezt a négyet:Rogán: Mi sem firtatjuk, hogy az önök cikkei hogyan készülnek

- L. Simon továbbra is helyesnek tartja a törvényt, ami alapján kirúgták

 

- Felemásan ért véget a magyar recesszió, éves összevetésben továbbra is mínuszban a gazdaság

- Elrejtőzhet-e egy milliomos egy apró faluban? Úgy tűnik, Magyarországon kettőnek is sikerült

Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Az élet itthon

Bár Gulyás Gergely korábban keddre ígérte, a kormány végül aznap nem nyújtotta be az úgynevezett 'szuverenitásvédelmi' törvényt, így továbbra sem tudni, ezúttal pontosan hogyan terveznek keresztbe tenni a civil szervezeteknek és a Fidesztől független szereplőknek. Kedden a Lakmusz írt arról, hogy hogyan működik az orosz szabályozás, amit sokan a készülő magyar törvény előképének tartanak.

Nagy nap volt a kedd, mert el lehetett csípni Rogán Antalt: a kormányzati nyilvánosságot irányító propagandaminiszter kínosan kerüli a nyilvánosságot, de az éves miniszteri meghallgatásokat egyelőre még ő sem tudja kihagyni. Meghallgattuk a beszámolóját, majd utána röviden kérdezni is tudtunk tőle. Kiderült az is, hogy tényleg megkapja a saját minisztériumát Navracsics Tibor, és írtunk arról is, hogy a kormányzati Integritás Hatóság keményen rászállt a Deutsch Tamás testvérének utolsó előtti munkanapján aláírt gyanús szerződésre, miközben a Direkt36 kiderítette, hogy Lantos Csabának is volt titkos ciprusi cége épp akkoriban, amikor a Fidesz offshore lovagozta azokat, akiknek szintén volt ottani üzletük.

A Magyar Nemzeti Múzeum éléről múlt héten eltávolított L. Simon László kizárólag az LMP-s Ungár Péternek volt hajlandó beszélni kirúgásának körülményeiről. Ott voltunk Szombathelyen, ahol ez történt. L.Simon továbbra is helyesnek tartja az általa is megszavazott a homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvényt, ami alapján aztán kirúgták. Szerinte inkább az értelmezés áldozata lett. És ha már Ungár Péter: megírtuk azt is, hogy Ungár Péter akkora performanszt tartana a sajtónak, hogy csúnyán ki fogja osztani Ungár Péter.

És ott voltunk a Schadl-ügy aktuális tárgyalási fordulóján is, ahol kiderült, hogy lábatlani mészgyártó cégnél kamatoztatta volna találmányát Schadl György.

Pénzek

A GDP 0,9 százalékkal haladta meg az előző negyedéveset, de az egy évvel korábbinál 0,4 százalékkal kisebb volt. Mindkét adat rosszabb a vártnál. A magyar gazdaság kilenc hónap alatt 1,2 százalékkal esett vissza, így várhatóan mínuszban zárja az évet. És hogy hogyan lehet, hogy a tavalyi szja-bevallások alapján egy szlovén határ közeli törpefalu lakói keresték átlagosan a legtöbbet? Elfoglalt polgármesterek és lerágott csontok Gosztolán és Tornakápolnán. Barangolás a NAV adatai között!

Hazai hír volt még, hogy bár kedd reggel még arról lehetett olvasni, hogy 93 év után leáll a Nitrogénművek, Bige László szerint nem tervezik az újraindulást, estére kiderült, hogy azért ez nem pont így van.

És írtunk arról is, hogy a DK ismét rasszizmusban előznél a Fideszt, hogy a sok kalamajka után most úgy tűnik, mégis lesz bolgár-magyar Eb-selejtező, és hogy aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a készpénzhasználat alkotmányos védelméért.

Háborúk

A gázai helyzettel kapcsolatban a legfontosabb hír, hogy szerda hajnalban az izraeli hadsereg behatolt az Al-Shifa kórházba. Az IDF szerint az épület alatt működhet a Hamász parancsnoki központja, ugyanakkor a Hamász szerint egy szó sem igaz ebből. Washington is óva intette Izraelt attól, hogy a kórházon belül keveredjenek harcokba.

Közben Ukrajnában Zelenszkij arról beszélt, hogy egyre hevesebbek az orosz támadások Doneck, Kupjanszk és Avgyijivka környékén, miközben kiderült, hogy az Európai Unió képtelen márciusig leszállítani a megígért egymillió darab lőszert Ukrajnának. Írtunk a nap folyamán arról is, hogy kegyelmet kapott Anna Politkovszkaja egyik gyilkosa, mert elment harcolni Ukrajnába.

ITT OLVASHATÓ

VAN EGY TELEPÜLÉS MAGYARORSZÁGON, AHOL NETTÓ 698 EZER AZ ÁTLAGKERESET - DE VAN OLYAN MEGYE IS, AHOL MINDÖSSZE 239 EZER

HVG
Szerző: hvg.hu
2023.11.14.

A NAV adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint volt az átlagos havi kereset, ami kedvezményekkel együtt nettó havi 285 ezer forintot jelentett. Ez azonban alacsonyabb a KSH által számított 332,5 ezer forinthoz képest, mely a teljes állásban foglalkoztatottak adata.

Településtípusok szerint a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (370 ezer forint), ezt követik a megyei jogú városok (304 ezer forint), majd a városok (273 ezer forint) következtek, a legalacsonyabb érték pedig a községekben volt (243 ezer forint). Ez azt jelenti, hogy a budapesti munkavállók átlagosan 22 százalékkal keresnek többet, mint egy megyei jogú városi munkavállaló, 36 százalékkal többet, mint egy városi munkavállaló és 52 százalékkal többet, mint egy községi munkavállaló - számolgatott az adóhatóság adatai alapján a GKI Gazdaságkutató ZRT.

A legmagasabb érték Gosztolán volt, ahol átlagosan 689 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló, amihez egyedül Tornakápolna állt közel 667 ezer forintos értékkel. Az átlag csak ezen a két településen haladta meg a 600 ezer forintot, de ki kell emelni, mind a két település alacsony lélekszámú. A legjobb havi nettó kereset a fővárosban a II. kerületben volt (568 ezer forint), a városok közül Diósdon (436 ezer forint), a megyei jogú városok közül pedig Székesfehérváron (346 ezer forint).

Megyék tekintetében a legmagasabb érték Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol havi 315, illetve 304 ezer forintot kerestek. Szintén magas eredmények születettek még Fejér (301 ezer forint), Komárom-Esztergom (299 ezer forint), és Vas megyében (284 ezer forint). A legalacsonyabb kereseteket Szabolcs-Szatmár-Bereg (222 ezer forint), Békés (234 ezer forint), Nógrád (239 ezer forint) illetve Somogy megyében (239 ezer forint) érték el.

A statisztikák és az átlagok furcsaságát jól mutatja az is, hogy Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset.

Cikkünk megjelenése után reagált a NAV és a KSH:

ITT OLVASHATÓ

HOGY MŰKÖDIK AZ OROSZ SZABÁLYOZÁS, AMELYHEZ GYAKRAN HASONLÍTJÁK A FIDESZ SZUVERENITÁSVÉDELMI TERVEIT?

LAKMUSZ
Szerzők: NEUBERGER ESZTER, TOTTH BENEDEK
2023.11.14.

A Putyin-rezsimben komoly hagyománya van a kormánytól független civil szféra, a maradék ellenzék és a független sajtó törvényi szintű ellehetetlenítésének. A Meduza nevű orosz lap munkatársa elmondta, mi történt velük, miután “külföldi ügynökök”, majd “nemkívánatos szervezet” lettek.

Mára ígérte a Fidesz a már korábban belengetett, szuvernitásvédelminek nevezett törvénycsomag benyújtását. Az új szabályozás azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetné, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közel két hónapja, a Fidesz-KDNP esztergomi kihelyezett frakcióülése után, arról beszélt, hogy a törvénycsomag kifejezett célja olyan szervezetek és személyek, “baloldali újságírók”, civil szervezetek (a frakcióvezető szóhasználatával “álcivilek”) és politikusok (“dollárpolitikusok”) “életének megnehezítése” lesz, akik külföldi támogatásból működnek és “politikai hatalomra” törekednek.

A törvénycsomag várható tartalmáról három részletet árult el Kocsis:

- alkotmánymódosítással az alaptörvénybe foglalnák Magyarország szuverenitásának védelmét, mint “minden eszközzel” elérni kívánt célt,

- szigorítanának a választásokon induló, de pártnak nem minősülő civil szervezetekre vonatkozó elszámolási szabályokon,

- és a büntető törvénykönyv módosításával vonnák felelősségre azokat, “akik külföldön dollárért árulják a saját hazájukat”.

Kocsis bejelentése óta a nyilvánosság lényegében a sötétben tapogatózott az törvénycsomag tartalmát illetően. A Fidesz által elhintett kevés információmorzsa alapján azonban több elemzés is született ez idő alatt a kormánypárt tervezett “szuverenitásvédelmi” intézkedéseiről. Jelentős részük (például itt, itt, itt és itt) “orosz mintát” vélt felfedezni a magyar lépések hátterében és az Oroszországban 2012 óta életben lévő “külföldi ügynök törvényhez” kezdte hasonlítani a tervezett magyar intézkedéseket.

Ebben a cikkben első körben bemutatjuk, hogy pontosan mit tartalmaznak a gyakran hivatkozott orosz törvények, és milyen hatással vannak egy független orosz sajtóorgánum működésére. Amint nyilvánosságra kerül a “szuverenitásvédelmi” törvényjavaslat pontos szövege, azt tudjuk majd egy következő elemzésen részletesen összevetni az itt bemutatott orosz szabályozással.

Az előkép: a 2006-os NGO-törvény

Oroszországban már a 2000-es évek közepén hoztak olyan törvényeket, amelyekkel az orosz kormányzat kifejezetten a tőle független nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat) célozta. Ez volt a Kreml reakciója a posztszovjet térségben (Grúziában, Ukrajnában vagy Kirgizisztánban) zajló “színes forradalmakra”, amelyekben fontos szerepet játszottak ilyen szervezetek.

A Vlagyimir Putyin elnök nevéhez fűződő, 2006-os orosz NGO-törvény adminisztratív eszközökkel próbálta megnehezíteni a külföldi vagy külföldi támogatást felhasználó kormányfüggetlen szervezetek munkáját. A törvény szerint:

- meg kell tagadni a nyilvántartásba vételt minden olyan szervezettől, amelynek “céljai és célkitűzései veszélyt jelentenek az Orosz Föderáció szuverenitására, politikai függetlenségére, területi integritására, nemzeti egységére, egyedi jellegére, kulturális örökségére és nemzeti érdekeire”,

- kizártak az alapításra jogosultak köréből minden olyan személyt, akit az állami szervek "nemkívánatosnak" tartottak,

- homályosan megfogalmazott indokokkal tiltották be külföldi civil szervezetek programjait,

- korlátozták a pénzbeli támogatások átutalását,

- a szervezetek extra adminisztratív terheket kaptak a nyakukba: éves jelentést kellett készítenük a tevékenységükről és minden felhasznált anyagi forrásukról.

A törvényt aztán 2009-ben, közvetlenül Barack Obama amerikai elnök oroszországi látogatása előtt, Dimitrij Medvegyev elnöksége idején hirtelen felpuhították: törölték belőle például azt a passzust, amely alapján a nyilvántartásba vételt bármely veszélyesnek ítélt civil szervezettől megtagadhatták. A törvény azonban továbbra is súlyos adminisztratív terheket rótt a nem kormányzati szervezetekre...

ITT OLVASHATÓ

JOGSZABÁLYOKKAL KIKÖVEZETT ÚTON SZÁGULD A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER A SEMMIBE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.14.

A mai magyar Janus-arcú oktatási rendszer úgy tesz, mintha még működne, például felvételi határidőket szab, Arany János Tehetséggondozó Programot indít hátrányos helyzetű diákoknak. Aztán egy 8. osztályosoknak jóindulattal indított felvételi tréningen feketén-fehéren kiderül, hogy az ügyes, kedves, teljesíteni kívánó gyerekek fele rendkívül hiányosan teljesít. Az ok: nincs fizikatanár, nincs kémiatanár, a gyerek a 6. és 7. osztályban szerette a biológiát, ezen az úton szeretne továbbmenni, de az idén már a magyar szakos tanítja azt is, noha nemigen ért hozzá. A gyerekéért még tenni akaró szülő pedig azt érzi, az iskolában kézzel fogható a félelem, és ennek nyomában a végső elkedvetlenedés.

A nyolcadikos, tovább tanulni készülő diákok számára egy fontos dátum közeleg, nevezetesen november 15. Az Oktatási Hivatal azon a napon teszi közzé a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli felvételi vizsgát szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények jegyzékét. A diákok a központi írásbeli vizsgát az ország bármelyik vizsgát szervező intézményében megírhatják, nem kell feltétlenül abban az iskolában, ahová be szeretnének kerülni.

A központi írásbeli felvételi vizsgára november 30-áig lehet jelentkezni közvetlenül abban a vizsgát szervező intézményben, ahol azt szeretnék megírni. Jó azonban, ha azt is szem előtt tartják, hogy a központi írásbelire jelentkezés nem váltja ki a középiskolába jelentkezést. Azt legkésőbb 2024. február 21-ig lehet megtenni.

Ám van még egy dátum, ami fontos lehet, december 8.-ig lehet pályázni az Arany János Tehetséggondozó Programba. A tájékoztató szerint ennek keretében „lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, nevelődjenek, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést”. A programba olyan tehetséges diákok jelentkezését várják, akik kilencedik évfolyamon tervezik folytatni a tanulmányaikat, emellett pedig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, hátrányos helyzetűek, vagy olyan településen élnek, aminek az állandó lakosságszáma nem haladja meg az ötezer főt.

A sikeresen pályázók megyéjük egy olyan iskolájába és kollégiumába nyerhetnek felvétel, amely részt vesz az Arany János Tehetséggondozó Programjában, s ott egy speciális program alapján készítik fel őket az érettségire és a felsőoktatásra. Ennek része, hogy bizonyos tantárgyakból emelt óraszámban tanulhatnak, de önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban is részt vesznek, segítik őket a nyelvvizsga megszerzésében, de akár jogosítványt is térítésmentesen szerezhetnek. Az ott tanuló diákok ösztöndíjban is részesülnek, aminek összege a tanulmányi eredménytől függően általában havi 20-40 ezer forint.

Ahhoz, hogy egy diák oda bekerüljön, a kért dokumentumokon túl, részt kell vennie egy központi írásbeli vizsgán. Ezen kívül írni kell egy önéletrajzot is, amiben a jelentkező az életkörülményeiről, családi hátteréről, az eddig elért iskolai, művészeti és sporteredményeiről, hobbijairól és a jövőbeli terveiről is számot ad, valamint arról is írnia kell, miért szeretne részt venni ebben a programban. A jelentkezési lapot az Oktatási Hivatal honlapjáról lehet majd letölteni 2023. november 30-tól. A pályázatokat 2023. december 8-ig kell benyújtani.

Ez mind nagyon szép, a tehetségeket igenis támogatni kell, főleg a hátrányos helyzetűeket. Csak a valóság, az szól mindig közbe. A következő Facebook-bejegyzést egy nem pedagógusként dolgozó pedagógus írta: „Szeretném, ha mindenki megértené. Felvételi tréninget tartottunk 8. osztályosoknak. Ügyesek, kedvesek, helyesek, szeretnének jól teljesíteni. Egy részük felkészült, egy másik részük a választott vizsgatémában rendkívül hiányosan teljesít. Amikor arról beszélünk, mire kellene még az éles vizsgáig hangsúlyt fektetni, sorra kiderül: nincs fizikatanár, nincs kémiatanár, 6.-ban, 7.-ben szerette a biológiát, ezen az úton szeretne továbbmenni, de az idén már a magyar szakos tanítja azt is, aki nemigen ért hozzá. Egy tizennégy fős csoportban a gyerekek fele érintett. Nem indulnak egyenlő esélyekkel már az első nagy megmérettetésen sem, holott ugyanolyan ügyesek, kedvesek, helyesek és szeretnének jól teljesíteni. Ez probléma, nagy probléma, a lefóliázott könyvek tartalma kevésbé. Sírni tudnék.”

Valóban sokunknak sírni volna kedvünk...

ITT OLVASHATÓ

LANTOS CSABA MINISZTER EGYKORI TITKOS ÜZLETÉRE IS FÉNY DERÜLT AZ ÓRIÁSI CIPRUSI KISZIVÁROGTATÁSBÓL

TELEX
Szerzők: PETHŐ ANDRÁS, MARTON KAMILLA
2023.11.14.

Elegáns körülmények várták Lantos Csabát, amikor 2009 februárjában egy rövid, kétnapos üzleti útra érkezett a ciprusi Limassolba. A jelenleg az Orbán-kormány energiaügyi minisztereként szolgáló üzletember a város egyik legelegánsabb szállodájában, a Four Seasonsben szállt meg, egy olyan Superior kategóriájú szobában, amelynek ablakai a közeli Afrodité strandra néztek.

Lantos azért utazott Ciprusra, hogy ellátogasson a Meritservus nevű céghez, amely arra szakosodott, hogy külföldieknek ciprusi cégeket hozzon létre, és segítse őket abban, hogy akár titokban üzleteljenek ezeken keresztül.

Lantosnak akkor már két éve volt egy ilyen cége. A Bretonhorn Ltd. nevű társaság 2007 és 2009 között Lantos magyarországi vagyonkezelő cégének, a Futurmednek volt a tulajdonosa. A Futurmedet azután hozta létre az üzletember, hogy távozott az OTP Bank vezérigazgató-helyettesi posztjáról, és ennek a cégnek a révén kezdte el építeni saját üzleti vállalkozásait, többek között az egészségügy területén.

A miniszter korábbi ciprusi cégéről eddig nem jelentek meg információk a nyilvánosságban. A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként szerzett róla tudomást, amelyet a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Paper Trail Media nevű német tényfeltáró szerkesztőség vezetett. A Cyprus Confidential nevű nyomozás alapját olyan belső iratok képezték, amelyek ciprusi üzleti ügyek intézésével foglalkozó cégektől, köztük a Meritservustól szivárogtak ki.

Az iratokból az derül ki, hogy a 2000-es években még kifejezetten népszerű volt a ciprusi cégek használata a magyar üzleti elit köreiben. A kiszivárgott fájlok között is feltűnnek az egy időben Bajnai Gordon egykori miniszterelnök által vezetett Wallis befektetői csoport ciprusi üzleteivel és Simor András korábbi jegybankelnök ciprusi cégével kapcsolatos iratok. Ezekről ugyanakkor már akkoriban részletesen beszámolt a sajtó, és sokat foglalkozott vele az akkor még ellenzékben lévő Fidesz is. Orbán Viktor ezekre az üzletekre utalva kezdte el Simort és másokat „offshore lovagnak” nevezni.

Lantos ugyan csak 2022-ben vállalt hivatalos politikai pozíciót a miniszteri poszt elfoglalásával, de már régóta tagja volt a Fidesz hátországának. Pár éve bekerült a 4iG tanácsadói testületébe is, amelyről nemrég mutattuk be, hogy milyen komoly prioritást jelent Orbán Viktor számára...

ITT OLVASHATÓ

VÍZ ALATT ÉGŐ TESLÁT LÁTTÁL MÁR?

TC HÍRADÓ (109.) / TOTALCAR VIDEÓ
Szerző: BAZSÓ GÁBOR (NINO KAROTTA)
2023/11/14.

Tovább herélődött az Euro 7 

Végre van 30 milliós Golf 

Új Ford Capri 

Víz alatt égő Teslát láttál már? 

Budapesten is lesznek autómegosztós helyek 

Ide jön a világ legnagyobb Kínai villanyautógyára 

Droker jú sotazótri 

Hammond nem töri össze a Neverát 

Nől a nyomás az autóiparban 

Napelemes gépkocsi a csőben 

Újra lesznek röpülő szivarok

ITT NÉZHETŐ MEG 

PIKÓ ANDRÁS: EDDIG CSAK EGY RENDSZERHIBA VAGYOK, DE HA MÉG EGYSZER MEGVÁLASZTANAK, EZ A POLITIKA MINTA LESZ

NÉPSZAVA
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2023.11.14.

A polgármester szerint a Fidesz politikájának antitézisét csinálják Budapest VIII. kerületében: nem lopják el a pénzt, viszonylag őszintén beszélnek. Videóinterjú.

Ha én öt évig vagyok polgármester, akkor nagyon egyszerűen fogalmazva nem leszek több, mint egy rendszerhiba. Amennyiben még egyszer megválasztanak, és ezt a politikát tudjuk folytatni, akkor onnantól kezdve mintává válik – jelentette ki Budapest VIII. kerülete, Józsefváros ellenzéki polgármestere lapunknak adott videóinterjújában.

Pikó András szerint – aki a Momentum támogatásával újra indul a jövő évi önkormányzati választásokon – részben ez az oka, hogy „el akarják törölni” a föld színéről mindazt, amit csinálnak. Elmondása szerint

a Fidesz alapvetően úgy működik, hogy fontos, befolyásos politikusainak mindenfelé „hűbérbirtokokat” adományoz. Budapest VIII. kerülete számára ez Kocsis Máté volt polgármester, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője,

akinek egy személyes ügy és politikai bosszú kérdése. Pikó András ennek a jelét látja abban, hogy még a 2019-es választási kampány alatt a stábjára küldték a rendőrséget, de abban is, hogy az ellenzéki győzelem után azonnal 1,125 milliárd forint fejlesztési forrást elvettek Józsefvárostól...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ (FIZETŐS TARTALOM)

„HA A PALESZTINOK REMÉNYT LÁTNAK, ELFORDULNAK A TERRORISTÁKTÓL” – AZ IZRAELI TÖRTÉNÉSZ SZERINT KÖZELEG A BÉKE

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.11.14.

Nem mindennap készít történész szakmunkájából filmet a Netflix, Uri Bar-Joseph-fel ez mégis megtörtént. Ő írta meg részletesen Asráf Marvan történetét, aki az egyiptomi felsővezetés tagjaként kémkedett Izraelnek és 1973-ban figyelmeztette a zsidó államot a küszöbönálló támadásra. A katonai-titkosszolgálati vezetés jelentős része nem hitt neki; akárcsak ötven évvel később, amikor a Hamász támadása előtt sokasodó vészjelzéseket hagyták figyelmen kívül. Uri Bar-Joseph professzor a Válasz Online-nak adott interjújában arról is beszél, ki felügyelheti a Gázai övezetet a háború után és a mindkét oldalon most jelenlévő gyűlölet ellenére szerinte miért nyílik belátható időn belül rég nem látott esély a kétállami megoldásra.

– Az izraeli titkosszolgálatokat a világ legjobbjai közé szokás sorolni. Miért nem jelezték előre a veszélyt?

– Az állam megalapítása óta ez a legnagyobb hírszerzési kudarc. Továbbmegyek: elég régóta foglalkozom a titkosszolgálatok történetével és úgy vélem, a második világháború 1939-es kitörése óta nem történt ehhez hasonló eset. Az őrök elaludtak. Az október hetedikét megelőző általános lelkiállapotot hadd világítsam meg egy történettel. Pár héttel az októberi terrortámadás előtt a katonai hírszerzés konferenciáján adtam elő az 1973-as jom kippúri háborúval kapcsolatos hírszerzési csőd okairól. Arról, hogy a csoportgondolkodás miként altatja el az éberséget, hogy csontosodik meg egy koncepció és ez mennyire gátolja az új helyzet felismerését. Az előadásomat követő prezentáció a mesterséges intelligencia dilemmáit boncolgatta. Az ezt követő a beszélgetések szinte kizárólag a mesterséges intelligenciáról szóltak, a hírszerzési kudarcokhoz vezető emberi tényezők szinte senkit nem érdekeltek. Azt hiszem, valahol itt kell keresnünk a Hamász terrortámadásához vezető hírszerzési, katonai és politikai kudarc okait.

– Izrael állandó fenyegetettségben él, az állam elvben megkülönböztetett figyelmet szentel a biztonsági előrejelzéseknek. Hogyan működik ez az immunrendszer?

– Talán egy orvosi példával lehet a legegyszerűbben bemutatni. Amikor önnek egészségügyi problémája van, orvosa megvizsgálja és elmondja a diagnózisát. Az egy szakértő véleménye, függetlenül attól, hogy tetszik-e ez önnek vagy sem. Esetünkben a titkosszolgálat az orvos, a politikai döntéshozó a páciens. A titkosszolgálat bemutatja a megszerzett, elemzett, feldolgozott információkat, ám a döntést mindig a politikus hozza meg. Elfogadja a jelentést? Elutasítja? Ha elfogadja, milyen döntést hoz meg az alapján? A hírszerző tisztnek az a feladata, hogy prezentálja a valóságos helyzetet az információ felhasználójának, legyen szó egy tábornokról vagy a miniszterelnökről. A döntéshozó a jelentést figyelmen kívül hagyhatja, de akkor a felelősség az övé. Ha azonban a hírszerző tiszt hanyagul gyűjtötte az információkat és rosszul értelmezte azokat, ezáltal hamis képet festett a döntéshozóknak, neki kell elszámolnia...

– A jelenlegi helyzetért az orvos vagy a páciens a felelős?

– Alighanem még az asszisztens is! Persze nem látunk teljesen tisztán. Azt, hogy ki mit tudott és mit nem, egy alapos vizsgálatnak kell kiderítenie a háború után. A titkosszolgálatok tizenöt éve követik figyelemmel a gázai övezetet, mégsem tudtak arról, hogy a Hamász katonai parancsnokai terrortámadásról döntöttek. Mivel ez az alapinformáció hiányzott, az előzetesen regisztrált vészjósló jeleket – a gyakorlatozást, a védőkerítés felmérését és így tovább – képtelenek voltak szélesebb összefüggésben értelmezni. Izraeli rádióamatőrök például lehallgatták a gyakorlatozással járó hamászos rádióforgalmat, ezt jelezték is a katonai hírszerzésnek, mégsem történt semmi...

ITT OLVASHATÓ

KILÉP A FÉNYRE MÉSZÁROS LŐRINC A TV2 CÉGBIRODALMÁBAN?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.11.14.

Ha a Gazdasági Versenyhivatal is rábólint, Mészáros Lőrinc cégbirodalma bekebelezi a TV2-csoport, a közmédia, a Hír TV és az ATV hirdetései felületeit is értékesítő Atmediát. A felcsúti milliárdos korábban is tulajdonos volt a vállalatban, így első ránézésre nem történik nagy változás, a lépés mégis fontos lehet. A tranzakcióval egy olyan folyamat is elindulhat, amely kitisztázza a teljes TV2-csoport eddig zavaros tulajdonosi viszonyait, és végső tulajdonosként itt is kilép a fényre Mészáros Lőrinc.

Kellett egy tévé

A saját média kiépítése a 2010-es kormányváltás óta prioritás a Fidesz számára. Ebben a folyamatban különösen fontos volt egy saját kereskedelmi tévécsatorna, hiszen ezen keresztül lehet a leghatékonyabban tömegekhez eljuttatni a politikai üzeneteket. Viszonylag hamar egyértelművé vált, hogy a két külföldi tulajdonban lévő csatorna közül a TV2 lehet a reális célpont. A csatorna azóta legalább négyszer tulajdonost váltott, és olyan, még NER-mércével mérve is durva cégjogi kavarások zajlottak körülötte, hogy sokszor évekig nem lehetett tudni, ki áll mögötte ténylegesen.

A TV2 a kormányváltás idején még a ProSiebenSat1-é volt. A német médiacsoport csak 2013 végén értékesítette a magyar érdekeltséget, amit papíron az akkori cégvezetés vásárolt meg. A menedzsment önálló tulajdonszerzését azonban már akkor is sokan kétkedve fogadták: Fidesz-közeli érdekeltségeket sejtettek a háttérben. Pár évvel később kiderült, hogy nem is alaptalanul: az akkor még a Fidesz gazdasági gépezetét irányító Simicska Lajos egyik széfjében valóban pihent egy olyan opciós szerződés, amely alapján átvehette volna a menedzsmenttől a TV2-t.

Erre végül azért nem került sor, mert

az időközben a miniszterelnökkel látványosan szakító Simicskát egyszerűen kijátszották.

A TV2 köré már akkor egy kusza céghálót építettek, amit addig kavartak, hogy a korábbi Fidesz-pénztárnok opciós szerződése végül nem a csatornára, hanem csak egy kiürített cégekre vonatkozott. Így mire Simicska 2015 őszén lehívta volna az opciót, eladták alóla a TV2-t a vele ellentétben Fidesz-szempontból megbízható Andy Vajnának*.

Bár az ekkor már jó ideje filmügyi kormánybiztosként működő Vajna azt mondta, 15 éves álmát valósított meg a TV2 megszerzésével, a kezdetektől voltak olyan vélemények, miszerint ő sem teljesen önszántából vette meg a csatornát: arra politikai hátországnak volt szüksége. A tulajdonosváltás után a kezdetektől ezt a narratívát erősítette a TV2 működésének szisztematikus átalakítása. Később pedig az is kiderült, hogy hiába volt a filmmogul bizalmi ember, nem hagyták teljesen önállóan mozogni a médiabirodalomnál.

A Simicskás fiaskóból tanulva szinte azonnal beépítettek egy biztosítékot a rendszerbe, amit Vajna 2019-es halála után azonnal élesítettek is.

Sőt, valójában már évekkel előtte. Ahogy a G7 négy éve megírta, a filmügyi biztos már 2016-ban eladta a TV2-t, ami csak azért nem derült ki egészen a haláláig, mert az új tulajdonos nem vette a nevére a céget. A háttérben maradó üzleti kör előlegként fizetett ki 2016 és 2018 között közel 20 milliárd forintot, ezért nem jegyezték be részvényesként. A trükközésben sokat segített az is, hogy Vajna – szintén okulva a korábbiakból – masszív céghálót épített a csatorna köré, nehezen átláthatóvá téve a pénzügyi manővereket.

Ilyen előkészületeket követően a filmügyi biztos halála után a TV2 viszonylag gördülékenyen cserélhetett hivatalosan is gazdát, és kerülhetett ahhoz az üzleti körhöz, amely a látható jelek szerint most is birtokolja. A médiabirodalom a TV2-csoport mellett időközben kiegészült az Atmediával és az IKO Műsorgyártóval, amely azóta is szakmányban gyártotta az olyan produkciókat a csatornának, mint a Sztárban Sztár leszek!, a Farm VIP vagy éppen a Szerencsekerék. Az egész birodalom köré pedig egy talán minden korábbinál bonyolultabb céghálót építettek, aminek a végén, nagyjából 2019 közepe óta Vida József és üzlettársai állnak...

ITT OLVASHATÓ