Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.01.05.
Kéri László politológus volt a Reggeli Személy vendége 2026.01.05-én.
2026. január 6., kedd
KÉRI LÁSZLÓ:TRUMP VENEZUELAI BEAVATKOZÁSA AZT ÜZENI: ENYÉM A LEGERŐSEBB ÉS LEGHATÉKONYABB HADSEREG
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.01.05.
Kéri László politológus volt a Reggeli Személy vendége 2026.01.05-én.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.01.05.
Kéri László politológus volt a Reggeli Személy vendége 2026.01.05-én.
2026. január 5., hétfő
📣 MAGYAR PÉTER SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA – MI VÁR RÁNK A KÖVETKEZŐ 97 NAPBAN?
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.01.05.
Ebben a videóban Magyar Péter sajtótájékoztatót tart az előttünk álló 97 napról, valamint a jelenlegi kormány és a lehetséges kormányzati irányok terveiről.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.01.05.
Ebben a videóban Magyar Péter sajtótájékoztatót tart az előttünk álló 97 napról, valamint a jelenlegi kormány és a lehetséges kormányzati irányok terveiről.
A sajtótájékoztatón szó esik:
- a következő három hónap politikai menetrendjéről
- a kormányzati tervek értékeléséről
- a változás lehetőségeiről és feltételeiről
- mire számíthat az ország a közeljövőben
VISSZAJÁTSZÁS - DR. AGY: RADÓ PÉTER ELŐADÁSA – OKTATÁS ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS
DR. AGY
Szerző: POLITIKATÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY
2025.12.21.
Egy egészséges társadalom nyitva tartja a mobilitás csatornáit annak érdekében, hogy biztosítsa azt a társadalmi kohéziót, mely erőszak alkalmazása nélkül is lehetővé teszi az ország működőképességének fenntartását. A társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája az oktatás, amely azonban Magyarországon mára teljesen eldugult, és ez hosszabb távon katasztrófával fenyeget. Radó Péter előadása alapvetően a szociális szelekció és az etnikai szegregáció mechanizmusairól és következményeiről szól. Azt a kérdést járja körbe, hogy miképpen válhatott a magyar közoktatás egy kasztrendszerré, amely mindenkit ott tart, ahová született.
A Politikatörténeti Alapítvány Dr. Agy című vitasorozatának 2025. decemberi eseményén 👉RADÓ PÉTER oktatáskutatót láttuk vendégül, aki az oktatás és társadalmi mobilitás összefüggéseiről tartott előadást.
Szerző: POLITIKATÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY
2025.12.21.
Egy egészséges társadalom nyitva tartja a mobilitás csatornáit annak érdekében, hogy biztosítsa azt a társadalmi kohéziót, mely erőszak alkalmazása nélkül is lehetővé teszi az ország működőképességének fenntartását. A társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája az oktatás, amely azonban Magyarországon mára teljesen eldugult, és ez hosszabb távon katasztrófával fenyeget. Radó Péter előadása alapvetően a szociális szelekció és az etnikai szegregáció mechanizmusairól és következményeiről szól. Azt a kérdést járja körbe, hogy miképpen válhatott a magyar közoktatás egy kasztrendszerré, amely mindenkit ott tart, ahová született.
A Politikatörténeti Alapítvány Dr. Agy című vitasorozatának 2025. decemberi eseményén 👉RADÓ PÉTER oktatáskutatót láttuk vendégül, aki az oktatás és társadalmi mobilitás összefüggéseiről tartott előadást.
Lásd még:
EZ MÁR NEM CSAK POLITIKA 🔥 VESZÉLYES IRÁNYBA FORDUL A VILÁG
JUHÁSZ PÉTER / JUHI PODCAST
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.01.05.
Lehet, hogy messzinek tűnik, de Trump venezuelai akciója bizony összefüggésben van a magyar választásokkal. Mert ugyanannak a folyamatnak az állomásai.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.01.05.
Lehet, hogy messzinek tűnik, de Trump venezuelai akciója bizony összefüggésben van a magyar választásokkal. Mert ugyanannak a folyamatnak az állomásai.
Fontos látni, mi a tétje a tavaszi választásnak. Nemcsak Magyarország sorsa, hanem a világé is. Persze ez nyilván költői túlzás, de a mi választásunk valóban hatással lehet más országok jövőjére is. Orbán trendalakító, ez nem kérdés. Az viszont rajtunk múlik, meddig hagyjuk szárnyalni ezt a folyamatot. -
----------
00:00:00 Merre tart a világ és Magyarország?
00:04:40 A washingtoni konszenzus
00:10:08 Ha hátra lépünk kettőt
00:14:47 Előtérben a populizmus
00:20:30 A jók és a rosszak harca
00:26:20 Orbán a trendindító
ORBÁN A 444-NEK: AZT VÁROM, HOGY MNB-ÜGYBEN MINDENKI KAPJA MEG, AMI JÁR. ÉS EZ BE IS FOG KÖVETKEZNI
444.HU
Szerző: 444.HU
2026.01.05.
Orbán a 444-nek: Azt várom, hogy MNB-ügyben mindenki kapja meg, ami jár. És ez be is fog következni...
Szerző: 444.HU
2026.01.05.
Orbán a 444-nek: Azt várom, hogy MNB-ügyben mindenki kapja meg, ami jár. És ez be is fog következni...
„A FOLYTATJUK NEM EGY STRATÉGIA” – CSABA LÁSZLÓ KEMÉNY ÍTÉLETE A MAGYAR GAZDASÁGRÓL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.05.
Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje.
A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése.
Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.05.
Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje.
A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése.
Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.
A NAGY VENEZUELA KIBESZÉLŐ ⎜🎙️POGI PODCAST HORVÁT JÁNOSSAL
POGI PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.01.05.
Miért omlott össze a venezuelai gazdaság? Volt-e valaha szocializmus Venezuelában? Ha nem volt, akkor mi volt? Mit akar Trump? Következik Kuba? Ezekről beszélget Pogi Horvát János volt kubai nagykövettel, Latin-Amerika szakértővel.
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.01.05.
Miért omlott össze a venezuelai gazdaság? Volt-e valaha szocializmus Venezuelában? Ha nem volt, akkor mi volt? Mit akar Trump? Következik Kuba? Ezekről beszélget Pogi Horvát János volt kubai nagykövettel, Latin-Amerika szakértővel.
A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY HALOTT – DE ÚJRA KELL ÍRNUNK MAGYARORSZÁG SZABÁLYAIT
KLIKKT / ROSTRUM PODCAST
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.01.05.
A Rostrum legújabb, nyolcadik adásában Lattmann Tamás jogász, alkotmányjogász volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, lehet-e még valaha valódi alkotmányozás Magyarországon. Mi maradt a történeti alkotmányból, és egyáltalán: van-e értelme ma új alkotmányt írni? Miért tartja szakmailag és politikailag is kockázatosnak a közvetlen köztársasági elnökválasztást egy parlamentáris rendszerben?
És miért gondolja úgy, hogy a Fidesz által létrehozott alaptörvény olyan garanciális hiányosságokat tartalmaz, amelyek hosszú távon kormányozhatatlansághoz vezethetnek?
Lattmann Tamás részletesen elmagyarázza, miért nem lehetséges a történeti alkotmány visszahozása, hogyan alakult ki a mostani helyzet, és milyen irányba kellene elmozdulnia a jövőbeli magyar alkotmányozásnak.
A műsor második részében pedig a közvetlen elnökválasztás veszélyeit és európai példáit elemezzük — Szlovákiától Spanyolországig.
Ez a beszélgetés nemcsak jogászoknak szól: mindenki számára tanulságos, aki érteni akarja, hogyan működik a magyar államrend és miért nem mindegy, hogyan írjuk újra az ország alapszabályát.
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.01.05.
A Rostrum legújabb, nyolcadik adásában Lattmann Tamás jogász, alkotmányjogász volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, lehet-e még valaha valódi alkotmányozás Magyarországon. Mi maradt a történeti alkotmányból, és egyáltalán: van-e értelme ma új alkotmányt írni? Miért tartja szakmailag és politikailag is kockázatosnak a közvetlen köztársasági elnökválasztást egy parlamentáris rendszerben?
És miért gondolja úgy, hogy a Fidesz által létrehozott alaptörvény olyan garanciális hiányosságokat tartalmaz, amelyek hosszú távon kormányozhatatlansághoz vezethetnek?
Lattmann Tamás részletesen elmagyarázza, miért nem lehetséges a történeti alkotmány visszahozása, hogyan alakult ki a mostani helyzet, és milyen irányba kellene elmozdulnia a jövőbeli magyar alkotmányozásnak.
A műsor második részében pedig a közvetlen elnökválasztás veszélyeit és európai példáit elemezzük — Szlovákiától Spanyolországig.
Ez a beszélgetés nemcsak jogászoknak szól: mindenki számára tanulságos, aki érteni akarja, hogyan működik a magyar államrend és miért nem mindegy, hogyan írjuk újra az ország alapszabályát.
GYŐRI MÁRTON: MINŐSÍTHETETLEN ÁLLAPOTBAN VAN AZ OKTATÁS, AZ EGÉSZSÉGÜGY, A GYERMEKVÉDELEM
MAGYAR HANG / SZENDVICSGENERÁCIÓ PODCAST
Műsorvezető: BESZTERCZEY JUDIT
2026.01.05.
Ritkán szólal meg közéleti és politikai témák mentén az ország egyik legkeresettebb festőművésze, Győri Márton. A Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjával kivételt tett, és elmondta, mi az, ami foglalkoztatja és aggasztja Magyarország sorsával kapcsolatban. A kortárs festőművész hiába táncol a világ tetején, hiszen létrehozta mind lelki, mind egzisztenciális biztonságát, mégsem hajlandó hallgatni. Győri Márton szerint ugyanis értelmiségi művészként feladata felhívni arra a figyelmet, hogy szétrohad az ország. Az se érdekli, hogy meglátásai miatt mellőzi a festményeit a magyar állam. Sőt, ha kérték volna, se adott volna képet például a Magyar Nemzeti Bank „Kortárs gyűjteménye” számára.
Műsorvezető: BESZTERCZEY JUDIT
2026.01.05.
Ritkán szólal meg közéleti és politikai témák mentén az ország egyik legkeresettebb festőművésze, Győri Márton. A Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjával kivételt tett, és elmondta, mi az, ami foglalkoztatja és aggasztja Magyarország sorsával kapcsolatban. A kortárs festőművész hiába táncol a világ tetején, hiszen létrehozta mind lelki, mind egzisztenciális biztonságát, mégsem hajlandó hallgatni. Győri Márton szerint ugyanis értelmiségi művészként feladata felhívni arra a figyelmet, hogy szétrohad az ország. Az se érdekli, hogy meglátásai miatt mellőzi a festményeit a magyar állam. Sőt, ha kérték volna, se adott volna képet például a Magyar Nemzeti Bank „Kortárs gyűjteménye” számára.
BRÓDY JÁNOS - A NAGY VARÁZSLÓ (SZÖVEGES VIDEÓ - 2025.)
GRUNDRECORDS
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2025.12.05.
Az első 80 évet áttekintő lemezén Bródy János gyermekkorunk kedves meséjét idézi fel „A nagy varázsló” című dalban. Oz, a nagy varázsló, Smaragdváros uralkodója végül lelepleződik, és kiderül a szélhámosság, de a Madárijesztőnek megjön az esze, a Bádogember új szívet kap, a Gyáva Oroszlán bátran viselkedik és Dorka is végül hazatalál. Az allegorikus történet átszövi a szerző mai valóságra hangszerelt dalát és remélhetően hozzájárul a felnőtt gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez.
Bródy János új albuma meghallgatható, vagy letölthető: https://album.link/i/1831993926
Dalszöveg:
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2025.12.05.
Az első 80 évet áttekintő lemezén Bródy János gyermekkorunk kedves meséjét idézi fel „A nagy varázsló” című dalban. Oz, a nagy varázsló, Smaragdváros uralkodója végül lelepleződik, és kiderül a szélhámosság, de a Madárijesztőnek megjön az esze, a Bádogember új szívet kap, a Gyáva Oroszlán bátran viselkedik és Dorka is végül hazatalál. Az allegorikus történet átszövi a szerző mai valóságra hangszerelt dalát és remélhetően hozzájárul a felnőtt gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez.
Bródy János új albuma meghallgatható, vagy letölthető: https://album.link/i/1831993926
Ez a szét meg átszabott világ
Olyan átkozottul determinált
És aki a műsort nézi
Látja, és mégsem érti
Mért tűrjük el mindig tovább
Ez a békét hirdető sereg
Csak érted harcol ellened
S elvárja, hogy csodálva
Büszkén tekints hazádra
S kitagad, ha nem teszed fel kezed
A nagy varázsló elvakít
S hiába lázad fel a szív, nem számít,
Ahogy most állnak a dolgok
Tudom, ha nem is mondod
Ez a szépkor nem boldogít
Derűs legyél és hallgatag
Mosollyal tűrd, ha bántanak
Hisz ők már nem is tudják
Mi mindent éltünk itt át
S a lelkünk szabad hogyan maradt
A nagy varázsló elvakít
De érzed, lázad még a szív, és számít
Hogy vannak bizonyos dolgok
Mikor az ember boldog
S egy régi dal elandalít
Ez a durván szétzilált világ
Olyan tűrhetetlen szegregált
És aki a műsort nézi
Tőlem hiába kérdi
Hol a forradalmi ifjúság
A nagy varázsló elvakít
De érzed, lázad még a szív, és számít
Hogy vannak bizonyos dolgok
Mikor az ember boldog
S egy régi dal elandalít
Ahogy most állnak a dolgok
Tudom, ha nem is mondod
Ez a szépkor nem boldogít
ORBÁN VIKTOR BELÖVI 2026-OT⎟ NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKRE VÁLASZOL
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2026.01.05.
Orbán Viktor a 2026-os évet nemzetközi sajtótájékoztatóval indítja. Azt ígéri, minden kérdésre válaszolni fog. Vendégeink Magyari Péter újságíró (Válasz Online) és Tóth Szilárd János (Politikatudományi Kutatóintézet), ők segítenek nekünk értelmezni a látottakat és hallottakat.
Szerző: PARTIZÁN
2026.01.05.
Orbán Viktor a 2026-os évet nemzetközi sajtótájékoztatóval indítja. Azt ígéri, minden kérdésre válaszolni fog. Vendégeink Magyari Péter újságíró (Válasz Online) és Tóth Szilárd János (Politikatudományi Kutatóintézet), ők segítenek nekünk értelmezni a látottakat és hallottakat.
„NEM A NEMZETHALÁL FENYEGET, HANEM A KÖZEPESSÉGBŐL ADÓDÓ PANGÁS ÉS LECSÚSZÁS” – ÖSSZESZEDTÉK MAGYARORSZÁG 33 LEGFONTOSABB PROBLÉMÁJÁT ÉS EZEK MEGOLDÁSAIT
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.01.05.
„Magyarország mára minden fontosabb mutató alapján a középszerűségben ragadt. Valójában nem a nemzethalál fenyeget bennünket, hanem a közepességből adódó pangás és lecsúszás veszélye. Annyira belemerültünk az acsarkodásba, hogy elfelejtettünk közös országot építeni. Közben pedig egymás után húztak el mellettünk régiós versenytársaink, amelyek közül nem egy sokkal rosszabb helyzetből indult a szocializmus összeomlása után” – írja az Egyensúly Intézet nemrég megjelent, Magyarország-kézikönyv, 33 megoldás 33 égető problémára című könyvének előszava.
A Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében megjelent kötet a címének megfelelően 33 olyan témakört jelöl meg és dolgoz fel, amelyekben Magyarország akár a régiós versenytársakhoz, akár más országokhoz képest súlyos problémákkal küzd. A szerzők amellett érvelnek, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához nincs szükség forradalomra, csodára, megváltásra, elég lenne, ha az országot vezető politikusok jó szakpolitikai döntéseket hoznának.
Ahogy írják, „úgy tűnik, hogy a sikeres, irigyelt országokban mintha nem a nemzet sorsa múlna az épp aktuális választások eredményén. (...) Ezekben az országokban a politika a parlamenti váltógazdálkodás ellenére is sokkal inkább szól a közös célok elérésének unalmas részleteiről, mint a nemzethalál közelgő réméről.” A szerzők amellett érvelnek, hogy valami hasonlóra lenne szükség Magyarországon is: a legfontosabb kérdéseket meg kellene vitatni, és politikai oldalaktól függetlenül igyekeznünk kellene megtalálni ezekre a kérdésekre a legjobb válaszokat.
Arról, hogy melyek Magyarország legfontosabb problémái, hogyan lehet ezekre megoldást találni, és van-e esély arra, hogy ez megvalósuljon, a kötet egyik szerkesztőjével, az Egyensúly Intézet igazgatójával, Boros Tamással beszélgettünk...
Szerző: WEILER VILMOS
2026.01.05.
A Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében megjelent kötet a címének megfelelően 33 olyan témakört jelöl meg és dolgoz fel, amelyekben Magyarország akár a régiós versenytársakhoz, akár más országokhoz képest súlyos problémákkal küzd. A szerzők amellett érvelnek, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához nincs szükség forradalomra, csodára, megváltásra, elég lenne, ha az országot vezető politikusok jó szakpolitikai döntéseket hoznának.
Ahogy írják, „úgy tűnik, hogy a sikeres, irigyelt országokban mintha nem a nemzet sorsa múlna az épp aktuális választások eredményén. (...) Ezekben az országokban a politika a parlamenti váltógazdálkodás ellenére is sokkal inkább szól a közös célok elérésének unalmas részleteiről, mint a nemzethalál közelgő réméről.” A szerzők amellett érvelnek, hogy valami hasonlóra lenne szükség Magyarországon is: a legfontosabb kérdéseket meg kellene vitatni, és politikai oldalaktól függetlenül igyekeznünk kellene megtalálni ezekre a kérdésekre a legjobb válaszokat.
Arról, hogy melyek Magyarország legfontosabb problémái, hogyan lehet ezekre megoldást találni, és van-e esély arra, hogy ez megvalósuljon, a kötet egyik szerkesztőjével, az Egyensúly Intézet igazgatójával, Boros Tamással beszélgettünk...
VIDÉKI PRÓKÁTOR: KÁDÁR JÁNOS IS GYAKRABBAN MONDOTT IGAZAT, MINT AZ ELMÚLT ÉVTIZED ORBÁN VIKTORA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.01.05.
Ha két éve nem szúrja ki a pedofilsegítőnek adott köztársasági elnöki kegyelmet egy folyóiratban, ma egészen másmilyen ország készülődne a tavaszi választásokra. Nem lett volna országos botrány, köztársaságielnök-csere, sem politikai pillanat, amelyet Magyar Péter kihasználhatott, hogy mára esélyesnek látsszon a győzelemre. De az egykor fideszes, konzervatív kisvárosi ügyvéd bizony kiszúrta az ítéletet és ellökte az első dominót. A Válasz Online meglátogatta az inkognitóját továbbra is őrző, Vidéki Prókátor álnéven ismert ügyvédet, hogy az új év kezdetén elkészítsük vele az első, bárki számára olvasható, fizetőkapu mögé nem zárt nagyinterjút. Mi volt és mi nem volt különös abban, hogy rábukkant a kegyelmi ügyre? Miért tartja politikai zseninek Magyar Pétert? Miért gondolja úgy, hogy az idei választáson nem is pártok és politikusok fognak megmérettetni, hanem a magyar társadalom? Interjúnkból kiderül...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.01.05.
CSERHALMI BÉKETERVE ENGEM IS MEGLEPETT – DE PINTÉR SÁNDOR ALAMIZSNÁJA IS
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2026.01.05.
👉Ebben a videóban Cserhalmi György újévi köszöntőjéről beszélünk, de szó lesz Pintér Sándor alamizsnájáról is, amit a Szőlő utcai botrány válthatott ki.
Szerző: CSILLAG DÁVID
2026.01.05.
👉Ebben a videóban Cserhalmi György újévi köszöntőjéről beszélünk, de szó lesz Pintér Sándor alamizsnájáról is, amit a Szőlő utcai botrány válthatott ki.
TRUMP AGYA KICSIT MEGBOMLOTT - RÓNA PÉTER SZERINT KIZÁRT, HOGY VÉGIGVISZI A CIKLUSÁT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.01.05.
AZ ADÁST MÉG A HÉTVÉGI VENEZUELAI ESEMÉNYEK ELŐTT RÖGZÍTETTÜK!
Trump, Putyin és Orbán – sokak szerint ugyanannak a történetnek a szereplői, amelynek tétje az Európai Unió jövője. Róna Péter közgazdásszal folytatott beszélgetésünkben azonban nem a riogatás, hanem a realitás kerül előtérbe: valóban szétverhető-e az EU, és ha igen, milyen eszközökkel – illetve milyen ellenlépései vannak Európának.
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása, hogy az Európai Unió a válságok és belső konfliktusok ellenére gazdaságilag és katonailag is erős. Európa nem gyenge, hanem sokáig túl lassú volt – ez azonban változik. Az uniós döntéshozatal egyre inkább képes megkerülni azokat az államokat, amelyek blokkolni próbálják a közös fellépést, és konkrét példák mutatják, hogyan szorul háttérbe a vétópolitika. Magyarország szerepe ebben a folyamatban különösen érzékeny kérdés: meddig tartható fenn az a stratégia, amely Európával szemben, de Putyin és Trump felé próbál értéket felmutatni?
Szó esik Trump politikai és mentális állapotáról, az amerikai államigazgatás kaotikus működéséről, valamint olyan nemzetközi jogi ügyekről is, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg az Egyesült Államok jelenlegi fellépésének jogszerűségét. Róna Péter szerint mindez nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb hatalmi válság tünete.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.01.05.
AZ ADÁST MÉG A HÉTVÉGI VENEZUELAI ESEMÉNYEK ELŐTT RÖGZÍTETTÜK!
Trump, Putyin és Orbán – sokak szerint ugyanannak a történetnek a szereplői, amelynek tétje az Európai Unió jövője. Róna Péter közgazdásszal folytatott beszélgetésünkben azonban nem a riogatás, hanem a realitás kerül előtérbe: valóban szétverhető-e az EU, és ha igen, milyen eszközökkel – illetve milyen ellenlépései vannak Európának.
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása, hogy az Európai Unió a válságok és belső konfliktusok ellenére gazdaságilag és katonailag is erős. Európa nem gyenge, hanem sokáig túl lassú volt – ez azonban változik. Az uniós döntéshozatal egyre inkább képes megkerülni azokat az államokat, amelyek blokkolni próbálják a közös fellépést, és konkrét példák mutatják, hogyan szorul háttérbe a vétópolitika. Magyarország szerepe ebben a folyamatban különösen érzékeny kérdés: meddig tartható fenn az a stratégia, amely Európával szemben, de Putyin és Trump felé próbál értéket felmutatni?
Szó esik Trump politikai és mentális állapotáról, az amerikai államigazgatás kaotikus működéséről, valamint olyan nemzetközi jogi ügyekről is, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg az Egyesült Államok jelenlegi fellépésének jogszerűségét. Róna Péter szerint mindez nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb hatalmi válság tünete.
BAJNAI GORDON: EURÓPA NEM MARADHAT NÖVÉNYEVŐ EGY RAGADOZÓK ÁLTAL URALT VILÁGBAN
HVG360
Szerző: GERGELY MÁRTON
2026.01.02.
Nem egy év, inkább 15-20 esztendő, mire kiforrnak a dolgok az újra befolyási övezetekre szakadó világban. Mely trendek élik túl ezt az időszakot, mi lesz Európával ebben a viharban, és mi Magyarország nemzeti érdeke? – ezekről kérdeztük Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, a világ egyik legbefolyásosabb beruházásitőke-közvetítő cégének vezérigazgatóját.
Hosszú távú befektetési tőkével foglalkozik. Léteznek még stabil pontok, amikre vagyonokat lehet feltenni?
Ezt a korszakot most nem csak a megszokott rövid távú ciklusok határozzák meg. Jó eséllyel egy nagy fordulóhoz, inflexiós ponthoz érkezett a gazdaság, a technológia és a társadalom, és ebből következően a politika is. Van olyan történésziskola, amely szerint az emberi közösségek történetében különböző hosszúságú ciklusok figyelhetők meg: az alapvető társadalmi átalakulások több száz éves távlatban következnek be, a gazdasági-intézményi ciklusok 60–80 éves intervallumban, míg a politikaiak 10–20 évente. A legnagyobb megrázkódtatást az jelenti, ha ez a három ciklus egyszerre fordul. Több jel is arra mutat, hogy most épp egy ilyen szakaszban élünk.
Milyen időtávról beszélünk ebben az esetben?
Hát nem a 2026-os évről, hanem minimum a következő 15-20-ról. Van azonban öt olyan trend, amely ezt az időszakot meg fogja határozni – és a befektetők hosszú távon ezeket figyelik. Az első a demográfia, amely a világ különböző régióit eltérően érinti, és ennek megfelelően más-más lehetőséget kínál – akár felszálló ágban van egy ország népessége, akár fogyásban. A második a digitalizáció, aminek a legutóbbi hulláma az AI. Ennek vannak buborékjelenségei, ha az ezzel foglalkozó cégek tőzsdei értékét nézzük, de még a mi életünkben kétségtelenül meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot, a hadviselést, az oktatást és persze a politikát is.
Vannak, akik a felesleges ember korát jósolják, ha végbemegy a digitális forradalom.
Évszázados távlatban én nem ettől tartok. Mint az ipari forradalmat követően is történt, idővel lesznek új feladatok, munkakörök, és a gazdaságnak is lesznek új igényei. De az átmenet legalább egy generáció számára előre láthatóan megugró munkanélküliséget, elvesztegetett életeket hozhat. Benne van a pakliban, hogy sokan sodródnak a középosztályból a társadalom peremére, ami súlyos politikai válságokat okoz majd. Ezt a nyomást már érzik is azok, akik most kerülnek ki az oktatásból. A pillanatnyi fejlesztési szinten ugyanis az AI a kezdő fehérgalléros állásokat váltja ki. Vagyis épp a pályakezdők elől szűnnek meg a tapasztalat megszerzéséhez fontos, de repetitív munkakörök. Call centerben, könyvelésben, adminisztratív területeken már most dörömböl az AI az ajtón…
Szerző: GERGELY MÁRTON
2026.01.02.
Hosszú távú befektetési tőkével foglalkozik. Léteznek még stabil pontok, amikre vagyonokat lehet feltenni?
Ezt a korszakot most nem csak a megszokott rövid távú ciklusok határozzák meg. Jó eséllyel egy nagy fordulóhoz, inflexiós ponthoz érkezett a gazdaság, a technológia és a társadalom, és ebből következően a politika is. Van olyan történésziskola, amely szerint az emberi közösségek történetében különböző hosszúságú ciklusok figyelhetők meg: az alapvető társadalmi átalakulások több száz éves távlatban következnek be, a gazdasági-intézményi ciklusok 60–80 éves intervallumban, míg a politikaiak 10–20 évente. A legnagyobb megrázkódtatást az jelenti, ha ez a három ciklus egyszerre fordul. Több jel is arra mutat, hogy most épp egy ilyen szakaszban élünk.
Milyen időtávról beszélünk ebben az esetben?
Hát nem a 2026-os évről, hanem minimum a következő 15-20-ról. Van azonban öt olyan trend, amely ezt az időszakot meg fogja határozni – és a befektetők hosszú távon ezeket figyelik. Az első a demográfia, amely a világ különböző régióit eltérően érinti, és ennek megfelelően más-más lehetőséget kínál – akár felszálló ágban van egy ország népessége, akár fogyásban. A második a digitalizáció, aminek a legutóbbi hulláma az AI. Ennek vannak buborékjelenségei, ha az ezzel foglalkozó cégek tőzsdei értékét nézzük, de még a mi életünkben kétségtelenül meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot, a hadviselést, az oktatást és persze a politikát is.
Vannak, akik a felesleges ember korát jósolják, ha végbemegy a digitális forradalom.
Évszázados távlatban én nem ettől tartok. Mint az ipari forradalmat követően is történt, idővel lesznek új feladatok, munkakörök, és a gazdaságnak is lesznek új igényei. De az átmenet legalább egy generáció számára előre láthatóan megugró munkanélküliséget, elvesztegetett életeket hozhat. Benne van a pakliban, hogy sokan sodródnak a középosztályból a társadalom peremére, ami súlyos politikai válságokat okoz majd. Ezt a nyomást már érzik is azok, akik most kerülnek ki az oktatásból. A pillanatnyi fejlesztési szinten ugyanis az AI a kezdő fehérgalléros állásokat váltja ki. Vagyis épp a pályakezdők elől szűnnek meg a tapasztalat megszerzéséhez fontos, de repetitív munkakörök. Call centerben, könyvelésben, adminisztratív területeken már most dörömböl az AI az ajtón…
AZ UKRÁNOK INKÁBB BELEHALNÁNAK A FÁRADTSÁGBA, MINT HOGY FELADJÁK A KÜZDELMET AZ OROSZOKKAL...
KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.12.29.
Ukrajnában, a kárpátalajai taxistól a kramatorszki gránátvetős katonáig mindenki tudja, hogy ki az az Orbán Viktor és tudják, hogy mit mondott az előző héten az állami rádióban - mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Győri Boldizsár, aki rendszeresen tudósítja a nemzetközi és a magyar hírportálokat Ukrajnából. Most hazajött pár napra és számos élményét elmondja a Klubrádióban. Például arról is mesél, hogy milyen az, amikor teljesen elmegy az áram az orosz támadások miatt. Beszélünk vele arról, hogy mik azok az erődvárosok és persze arról is, hogy mennyi az esélye annak, hogy Zelenszkijt újra megválasszák elnöknek.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.12.29.
Ukrajnában, a kárpátalajai taxistól a kramatorszki gránátvetős katonáig mindenki tudja, hogy ki az az Orbán Viktor és tudják, hogy mit mondott az előző héten az állami rádióban - mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Győri Boldizsár, aki rendszeresen tudósítja a nemzetközi és a magyar hírportálokat Ukrajnából. Most hazajött pár napra és számos élményét elmondja a Klubrádióban. Például arról is mesél, hogy milyen az, amikor teljesen elmegy az áram az orosz támadások miatt. Beszélünk vele arról, hogy mik azok az erődvárosok és persze arról is, hogy mennyi az esélye annak, hogy Zelenszkijt újra megválasszák elnöknek.
ORBÁN VIKTOR PONTOSAN TUDJA, HOGY MENNYIRE KORRUMPÁLHATÓ A NÉP | VÁNDORÉVEK
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.12.31.
Az év utolsó adásában Szénási Sándor vendége Rangos Katalin Prima Primissima díjas újságíró, egyetemi tanár volt.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.12.31.
Az év utolsó adásában Szénási Sándor vendége Rangos Katalin Prima Primissima díjas újságíró, egyetemi tanár volt.
🕰️ Beszélgetésüket egészen a rendszerváltás előttről indítják, felelevenítik milyen volt az újságírás a 70-es 80-as években. Nem kerülhetik el a hírhedt Grósz Károly interjút sem.
📺 Megtudhatjuk, hogy milyen volt a televízióban, illetve a Klubrádióban dolgozni. Kulisszatitkokat hallhatunk a rádiózás és a televíziózás hőskorából, ahol még megmondták mi mehet ki adásba és mi nem. Ez többek közt ismerős lehet napjainkból is.
🗣️ Rangos Katalin pár nappal a Partizán interjú után beszélgetett Magyar Péterrel is. Erről is megoszt néhány kulisszatitkot.
💸 Arra is választ keresnek, hogy a választások előtti osztogatás milyen hatással van a társadalmunkra, illetve, hogy a kiosztott pénz hamar el is inflálódik, az embereket mégsem érdekli.
📌 Időbélyegek:
📌 Időbélyegek:
0:00 - Főcím
0:13 - A műsor vendége: Rangos Katalin
1:59 - Élet a Klubrádióban
3:33 - Mit várt 2010-től?
14:10 - A hírhedt Grósz Károly interjú
24:01 - Visszaemlékezések a rádiózás és televíziózás hazai hőskorára
27:20 - 2010, Klubrádió, politika
28:17 - Még több politika
30:14 - Rangos Katalin Magyar Péterrel beszélgetett pár nappal a Partizán interjú után
35:06 - Az emberek elkezdtek a mostra figyelni
39:12 - Miért fogadjuk el, hogy választások előtt osztogatnak, majd elinflálják azt, amit adtak? 44:27 - A félreértett magyar társadalom
50:59 - Köszönjük, hogy megtekintették műsorunkat! Ne felejtsenek el feliratkozni!
2026. január 4., vasárnap
ELVIRA BARY: PUTYIN KUDARCBA FULLADT TECHNOLÓGIÁJÁNAK REJTELMEI: MIÉRT NEM TUD OROSZORSZÁG MÁR SEMMIT SEM ÉPÍTENI
ELVIRA BARY PODCAST
Szerző: ELVIRA BARY
2026.01.04.
(Az angol nyelvű videó magyar felirattal is megnézhető.)
Amikor rakétákat látunk a tévében és „csoda” orosz robotokat a felvonulásokon, könnyű azt gondolni, hogy a régi szovjet technológiai hatalom még mindig él. Ebben a videóban lefejtem a homlokzatot, és bemutatom, hogyan ürítette ki Putyin Oroszországa a saját tudományát: az egykor önellátó iparágaktól az importfüggő petroállamig, az eltűnő szovjet mérnököktől a hatalmas agyelszívásig, a korrupt védelmi „csodafegyverektől” a hamis mikrochipekig és kaszkadőrrobotokig. Ha meg akarjuk érteni, hogy egy ország, amely az első műholdat felbocsátotta, miért gyűjt alkatrészeket a hűtőszekrényekből és mosógépekből, és mit jelent ez az orosz hatalom jövője szempontjából, ez a mélymerülés neked szól.
Szerző: ELVIRA BARY
2026.01.04.
(Az angol nyelvű videó magyar felirattal is megnézhető.)
AZ USA MEGSZÁLLTA VENEZUELÁT. (MI TÖRTÉNIK MOST?).
MI TÖRTÉNNE HA
Szerző: MI TÖRTÉNNE HA
2026.01.04.
2026 január 3-án hajnalban a világ geopolitikai térképe egy pillanat alatt megváltozott. Az "Operation Absolute Resolve" keretében az Egyesült Államok különleges erői végrehajtották a modern történelem egyik legmerészebb "lefejező csapását", és elmozdították a hatalomból Nicolás Madurót.
De mi történik, amikor a füst eloszlik?
Ebben a videóban a szalagcímek mögé nézünk. Kielemezzük, hogy a hivatalos "narkó-ellenes" indoklás mögött hogyan húzódik meg a világ legnagyobb olajkészleteért folytatott harc és az új "Donroe-doktrína". Ez a felszabadítás hajnala, vagy egy újabb, évtizedes mocsár kezdete, mint Irak vagy Afganisztán volt?
Szerző: MI TÖRTÉNNE HA
2026.01.04.
2026 január 3-án hajnalban a világ geopolitikai térképe egy pillanat alatt megváltozott. Az "Operation Absolute Resolve" keretében az Egyesült Államok különleges erői végrehajtották a modern történelem egyik legmerészebb "lefejező csapását", és elmozdították a hatalomból Nicolás Madurót.
De mi történik, amikor a füst eloszlik?
Ebben a videóban a szalagcímek mögé nézünk. Kielemezzük, hogy a hivatalos "narkó-ellenes" indoklás mögött hogyan húzódik meg a világ legnagyobb olajkészleteért folytatott harc és az új "Donroe-doktrína". Ez a felszabadítás hajnala, vagy egy újabb, évtizedes mocsár kezdete, mint Irak vagy Afganisztán volt?
VISSZAJÁTSZÁS - NORMÁLISNAK MARADNI EGY ŐRÜLT VILÁGBAN - MÁCSAI PÁL, SZÍNMŰVÉSZ, RENDEZŐ // FRIDERIKUSZ PODCAST 128
FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.10.23.
A világ zajosabb, kuszább és széttartóbb, mint valaha, miközben az ember belső csendje egyre törékenyebb. A normalitás ma már nem adottság, hanem tudatos figyelem, önreflexió és határhúzás. Ebben a zűrzavaros közegben az emberi méltóság, az értelmes beszéd és a belső iránytű megőrzése válik valódi kihívássá.
Épp ezek miatt gondoltuk, hogy új sorozatba kezdünk, amelyben hiteles emberekkel beszélgetünk arról, hogyan lehet megőrizni belső egyensúlyunkat egy gyorsan változó, sokszor kaotikus időszakban.
A sorozat első adásába Mácsai Pál színművészt, rendezőt hívtuk meg, akinek sok éve az emberi mélység, az árnyalt látásmód és az értelmes párbeszéd a vezérfonala.
MÁCSAI PÁLLAL EBBEN A PODCASTBAN - A TÖBBI KÖZT - AZ ALÁBBI TÉMÁKAT ÉS KÉRDÉSEKET BESZÉLJÜK MEG:
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.10.23.
A világ zajosabb, kuszább és széttartóbb, mint valaha, miközben az ember belső csendje egyre törékenyebb. A normalitás ma már nem adottság, hanem tudatos figyelem, önreflexió és határhúzás. Ebben a zűrzavaros közegben az emberi méltóság, az értelmes beszéd és a belső iránytű megőrzése válik valódi kihívássá.
Épp ezek miatt gondoltuk, hogy új sorozatba kezdünk, amelyben hiteles emberekkel beszélgetünk arról, hogyan lehet megőrizni belső egyensúlyunkat egy gyorsan változó, sokszor kaotikus időszakban.
A sorozat első adásába Mácsai Pál színművészt, rendezőt hívtuk meg, akinek sok éve az emberi mélység, az árnyalt látásmód és az értelmes párbeszéd a vezérfonala.
MÁCSAI PÁLLAL EBBEN A PODCASTBAN - A TÖBBI KÖZT - AZ ALÁBBI TÉMÁKAT ÉS KÉRDÉSEKET BESZÉLJÜK MEG:
◼️ A normalitás valamiféle univerzális érték vagy a kisebbség kiváltsága a megőrült többség világában?
◼️ Hol húzódik a határ a mentális egészség megőrzése és a valóság elől menekülés között?
◼️ A normalitás belső állapot, tehát adottságainkból, készségeinkből adódik vagy inkább viszonyulás a külvilághoz?
◼️ Nem ellentmondás-e az, hogy miközben a színház alapvetően illúzióra épül, mégis sokan benne keresik az igazságot?
◼️ Magyarországon van-e még közös nevező, amelyen különböző világnézetű emberek találkozhatnak?
◼️ Manapság mit nevezhetünk még józan közbeszédnek?
◼️ A média állandó katasztrófa-hírei segítenek-e felkészülni a nehézségekre, vagy inkább megbénítják az embereket?
◼️ Hol lehet meghúzni a határt a digitális szabadság és a digitális függőség között?
◼️ Meg lehet-e megkülönböztetni a valós szorongásokat a mesterségesen gerjesztett félelmektől?
◼️ Mi a szerepe például a bizalomnak abban, hogy az ember ép maradjon egy széteső világban?
◼️ A kiegyensúlyozottság magányban vagy inkább közösségben tartható fenn?
◼️ Van-e szerepe a családnak és a baráti kapcsolatoknak a „normalitás” fenntartásában?
◼️ A jövő felől nézve normálisnak maradni fenntartható emberi stratégia-e?
VISSZAJÁTSZÁS - MAGYAR BÁLINT: ORBÁN MOST MÉG CSAK A VÉRTELEN ELNYOMÁS ESZKÖZEIT JÁRATJA CSÚCSRA
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.05.17.
A Megbeszéljük... 2025. május 16-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint, szociológus, politikus volt.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.05.17.
A Megbeszéljük... 2025. május 16-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint, szociológus, politikus volt.
ORBÁNÉK FELETT ELJÁRT AZ IDŐ - A PÖFFESZKEDÉS ÉS A GIGANTIKUS LOPÁS MÁR NEM DIVATOS
KLIKKTV / MIÉRT? PODCAST
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.01.04.
Miért jutott el Magyarország oda, ahol ma tart? Miért maradhatott fenn 16 éven át egy központosított, személyre szabott hatalmi rendszer – és miért látszanak most először valódi repedések rajta? Bolgár György vendége Vágvölgyi B. András, aki kendőzetlen őszinteséggel beszél Orbán Viktor hatalomgyakorlásáról, személyiségéről és a rendszer belső logikájáról.
A beszélgetés nemcsak politikai, hanem történeti és lélektani elemzés is: honnan ered az orbáni hatalomgyakorlás, miért volt már 1998–2002 között is felismerhető, és hogyan vált 2010 után totálissá. Szó esik a nemzetközi környezetről, Trump és Putyin szerepéről, az autokrata vezetők egymásra találásáról – és arról, miért veszélyes ez Magyarország számára.
Kiemelt téma a magyar társadalom változó hangulata: a biztonság iránti vágy, a szabadság háttérbe szorulása, majd az unalom, a kifáradás és a felgyülemlett düh. A kegyelmi botrány, a Szőlő utcai ügy és Magyar Péter megjelenése nem elszigetelt események, hanem egy hosszú folyamat érzelmi fordulópontjai.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.01.04.
Miért jutott el Magyarország oda, ahol ma tart? Miért maradhatott fenn 16 éven át egy központosított, személyre szabott hatalmi rendszer – és miért látszanak most először valódi repedések rajta? Bolgár György vendége Vágvölgyi B. András, aki kendőzetlen őszinteséggel beszél Orbán Viktor hatalomgyakorlásáról, személyiségéről és a rendszer belső logikájáról.
A beszélgetés nemcsak politikai, hanem történeti és lélektani elemzés is: honnan ered az orbáni hatalomgyakorlás, miért volt már 1998–2002 között is felismerhető, és hogyan vált 2010 után totálissá. Szó esik a nemzetközi környezetről, Trump és Putyin szerepéről, az autokrata vezetők egymásra találásáról – és arról, miért veszélyes ez Magyarország számára.
Kiemelt téma a magyar társadalom változó hangulata: a biztonság iránti vágy, a szabadság háttérbe szorulása, majd az unalom, a kifáradás és a felgyülemlett düh. A kegyelmi botrány, a Szőlő utcai ügy és Magyar Péter megjelenése nem elszigetelt események, hanem egy hosszú folyamat érzelmi fordulópontjai.
ÖT BOTRÁNYOS FIDESZES ÜGY A TAVALYI ÉVBŐL!
TISZA SZIMPATIZÁNSOK KÖZÖSSÉGE
Szerző: TISZA SZIMPATIZÁNSOK KÖZÖSSÉGE
2026.01.03.
ÖT BOTRÁNYOS Fideszes ügy a tavalyi évből!
Szerző: TISZA SZIMPATIZÁNSOK KÖZÖSSÉGE
2026.01.03.
ÖT BOTRÁNYOS Fideszes ügy a tavalyi évből!
TRUMP VENEZUELÁVAL MEGMUTATTA, HOGYAN KÉPZELI EL AZ ÚJ VILÁGOT
TELEX
Szerzők: FERENCI ÁRMIN, NYILAS GERGELY
2026.01.04.
A beszámolók szerint alig 30 percig tarthatott az egész művelet, amelyben az amerikai különleges erők egyik elit alakulata elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt Caracasból. Az első órák bizonytalansága után Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Madurót az Egyesült Államokba szállítják, ahol többek között kábítószer-kereskedelem miatt tervezik bíróság elé állítani.
A Trump örökségét várhatóan alapjaiban meghatározó akciónak számos hosszú távú következménye lehet. Az interneten gyorsan terjednek a gyűlölt diktátor bukását éltető venezuelaiakról szóló videók, noha sokan megtorlástól tartva inkább csöndben ünneplik az otthonukban, mások a bizonytalanság miatt aggódnak, Maduro hívei pedig az utcára is vonultak. Az nem tiszta, milyen szerepet szán az amerikaiak szerint a 2024-es választásokat valójában megnyerő ellenzéki erőknek Trump, aki szerint Venezuelát egy ideig az Egyesült Államok fogja irányítani. A demokratikus jövőről álmodozók közül sokan amiatt is aggódnak, hogy a venezuelai rezsim több kulcsfigurája is a helyén van, a legfelsőbb bíróság ügyvivő elnökké nevezte ki az ország eddigi alelnökét, Delcy Rodríguezt.
Az egy fokkal világosabb, hogy a világ többi része milyen következtetéseket vonhat le a szombati eseményekből. Az amerikai hadsereg bebizonyította, csakúgy mint az iráni atomlétesítmények lebombázásakor, hogy páratlan képességekkel rendelkezik. A bevetésükhöz szükséges politikai elhatározás pedig szintén nagyobb mértékben van jelen, mint ahogy azt Trump izolacionista kampányígéretei és békeszlogenjei sugallták.
Trump a Maduro elfogása utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”. Amikor arról kérdezték, hogy mennyi ideig fogja az Egyesült Államok irányítani az országot, közölte, hogy sokáig fog tartani az olajipari infrastruktúra felépítése.
Ezt a fordulatot már belengette a Trump-kiegészítésnek keresztelt külpolitikai elv, amelyet a novemberben megjelent új nemzetbiztonsági stratégiában tártak a világ elé...
Szerzők: FERENCI ÁRMIN, NYILAS GERGELY
2026.01.04.
A Trump örökségét várhatóan alapjaiban meghatározó akciónak számos hosszú távú következménye lehet. Az interneten gyorsan terjednek a gyűlölt diktátor bukását éltető venezuelaiakról szóló videók, noha sokan megtorlástól tartva inkább csöndben ünneplik az otthonukban, mások a bizonytalanság miatt aggódnak, Maduro hívei pedig az utcára is vonultak. Az nem tiszta, milyen szerepet szán az amerikaiak szerint a 2024-es választásokat valójában megnyerő ellenzéki erőknek Trump, aki szerint Venezuelát egy ideig az Egyesült Államok fogja irányítani. A demokratikus jövőről álmodozók közül sokan amiatt is aggódnak, hogy a venezuelai rezsim több kulcsfigurája is a helyén van, a legfelsőbb bíróság ügyvivő elnökké nevezte ki az ország eddigi alelnökét, Delcy Rodríguezt.
Trump a Maduro elfogása utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”. Amikor arról kérdezték, hogy mennyi ideig fogja az Egyesült Államok irányítani az országot, közölte, hogy sokáig fog tartani az olajipari infrastruktúra felépítése.
A venezuelai akció azt is egyértelművé tette, hogy a Trump-kormány az amerikai érdekszféra részének tekinti Dél-Amerikát, ahol az USA a nemzetközi jogrendszert háttérbe szorítva kívánja érvényesíteni az érdekeit.
Ezt a fordulatot már belengette a Trump-kiegészítésnek keresztelt külpolitikai elv, amelyet a novemberben megjelent új nemzetbiztonsági stratégiában tártak a világ elé...
10 + 1 TÉNY NICOLÁS MADURORÓL - AKI CSŐDBE VITTE A VILÁG LEGNAGYOBB OLAJKÉSZLETÉVEL RENDELKEZŐ ORSZÁGOT
SUBSTACK.COM
Szerző: KERT ATTILA
2026.01.03.
1. Zenésznek készült, basszusgitáron játszott; buszvezetőből lett Venezuela elnöke.
Az évek során meglehetősen messzire sodródott eredeti szakmájától. Pár év buszozás után a szakszervezeti mozgalomban és a politika környékén találta meg a helyét, utóbbi részeként rövid ideig testőr is volt.
Már diák korában mutatkoztak jelek annak, hogy mi lesz belőle: 15 éves korában iskolát kellett váltania: kirúgták, mert részt vett egy diáktűntetés megszervezésében.
Szerette a rockot, állítólag a hatvanas évek klasszikusait hallgatta, sőt játszotta is: egy Enigma nevű rock együttesben gitározott. Emellett a latin-amerikai salsát is bírja, annyira, hogy már elnökként egy főként salsát játszó rádióműsort indított, melynek ő volt a DJ-je is.
2. A hetvenes években a hatóságok lehetséges gyanúsítottként kezelték egy emberrablási ügyben.
1976-ban venezuelai szélsőbaloldali gerillák elraboltak egy amerikai üzletembert, William Niehoust. Több mint három évig tartották fogva, és a hatóságok csak teljesen véletlenül leltek rá. A venezuelai hadsereg korábbi főparancsnoka, Carlos Peñaloza szerint a hatóságok akkoriban Madurót lehetséges gyanúsítottként tartották számon – noha ő még Niehous kiszabadításakor is csak 17 éves volt.
3. A kubai kommunista rezsimtől kapott mozgalmi kiképzést.
Madurót a szocialista ifjúsági mozgalomban „ígéretes szervezőnek” tartották, ezért kiküldték Havannába ideológiai és politikai káderképzésre: egyebek mellett kommunikációt, agitációt, szervezetépítést és szakszervezeti vezetési technikákat tanult – nálunk Foxi Maxinak hívták az ilyen pártiskolát.
Egyesek szerint a kubai titkosszolgálat beszervezte Madurót: a már említett Carlos Peñaloza állítja, hogy a Dirección de Inteligencia téglaként használta, éspedig azzal a konkrét feladattal, hogy környékezze meg Hugo Chavest, a későbbi elnököt (Maduro elődjét), aki akkor a hadsereg egyre sikeresebb tisztje volt...
Szerző: KERT ATTILA
2026.01.03.
Az évek során meglehetősen messzire sodródott eredeti szakmájától. Pár év buszozás után a szakszervezeti mozgalomban és a politika környékén találta meg a helyét, utóbbi részeként rövid ideig testőr is volt.
Már diák korában mutatkoztak jelek annak, hogy mi lesz belőle: 15 éves korában iskolát kellett váltania: kirúgták, mert részt vett egy diáktűntetés megszervezésében.
Szerette a rockot, állítólag a hatvanas évek klasszikusait hallgatta, sőt játszotta is: egy Enigma nevű rock együttesben gitározott. Emellett a latin-amerikai salsát is bírja, annyira, hogy már elnökként egy főként salsát játszó rádióműsort indított, melynek ő volt a DJ-je is.
2. A hetvenes években a hatóságok lehetséges gyanúsítottként kezelték egy emberrablási ügyben.
1976-ban venezuelai szélsőbaloldali gerillák elraboltak egy amerikai üzletembert, William Niehoust. Több mint három évig tartották fogva, és a hatóságok csak teljesen véletlenül leltek rá. A venezuelai hadsereg korábbi főparancsnoka, Carlos Peñaloza szerint a hatóságok akkoriban Madurót lehetséges gyanúsítottként tartották számon – noha ő még Niehous kiszabadításakor is csak 17 éves volt.
3. A kubai kommunista rezsimtől kapott mozgalmi kiképzést.
Madurót a szocialista ifjúsági mozgalomban „ígéretes szervezőnek” tartották, ezért kiküldték Havannába ideológiai és politikai káderképzésre: egyebek mellett kommunikációt, agitációt, szervezetépítést és szakszervezeti vezetési technikákat tanult – nálunk Foxi Maxinak hívták az ilyen pártiskolát.
Egyesek szerint a kubai titkosszolgálat beszervezte Madurót: a már említett Carlos Peñaloza állítja, hogy a Dirección de Inteligencia téglaként használta, éspedig azzal a konkrét feladattal, hogy környékezze meg Hugo Chavest, a későbbi elnököt (Maduro elődjét), aki akkor a hadsereg egyre sikeresebb tisztje volt...
BÉKETRUMP BOMBÁZNI VENEZUELA | ORBÁN, FICO, KÉT JÓBARÁT | KAPUZÁRÁSI PÁNIK | MAGYAR PÉTER INTERJÚ
L1
Szerző: L1
2026.01.04.
BékeTrump bombázni Venezuela | Orbán, Fico, két jóbarát | Kapuzárási pánik | Magyar Péter interjú...
Szerző: L1
2026.01.04.
BékeTrump bombázni Venezuela | Orbán, Fico, két jóbarát | Kapuzárási pánik | Magyar Péter interjú...
MAROSÁN GYÖRGY: VAN-E MÉG ESÉLY A PUHA LANDOLÁSRA?
NÉPSZAVA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2026.01.03.
Miközben a tudomány félreérthetetlenül jelezi a közeledő „véget”, a jövő alakulását leginkább befolyásolni képes politikai és gazdasági elit – egyéni érdekei által vezetve – halogatja a beavatkozást.
A tavalyi év elején megjelent írásomban 2025-öt a fordulat éveként konferáltam fel. A természeti környezet, a világgazdaság és a globális politika állapotának fokozódó zavarai, valamint a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése ugyanis egybehangzóan gyökeres fordulatra utalt. A 2025-ös év eddigi történelmünk egyik legmelegebb éve lesz, bár valamivel elmarad a legforróbb 2024-es évtől. Ezzel együtt, az emberi történelem legforróbb éveit az elmúlt évtizedben életük át! Egy évtizede, a párizsi éghajlatváltozási tanácskozáson résztvevő országok vállalták: mindent megtesznek, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. 2025 végén azonban kiderült: többségük nem teljesítette ígéretét. A következmény: 2023–25 hároméves átlaga először haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, ami visszafordíthatatlan változásokat indított el a Földön. Mindeközben az üzleti világot alapjaiban rendítik meg a technológiai „korszakváltás”, valamint az energetikai és a globális gazdasági együttműködés növekvő zavarai. Ezzel egyidejűleg a világpolitikában – sokak megfogalmazása szerint – tektonikus változások zajlanak, s ez alapjaiban ingatja meg a globális rendszer egyébként is billenékeny egyensúlyát.
Mintha kifordult volna a világ a sarkaiból: minden bizonytalanná válik és egyre kevesebb az eligazodást segítő, általánosan elfogadott szabály. Az események áttekinthetetlen káosza sokakban idéz elő növekvő szorongást, de még többekből a beletörődés attitűdjét váltja ki. 2026 – ennek tükrében – a realitásokra való rádöbbenés éve lesz. Az elmúlt évtizedben a legkülönbözőbb folyamatok menetében bekövetkező alapvető változásokat többnyire az ún. billenési pont fogalmával írtuk le. Ezt a kifejezést Malcolm Gladwell-nek a változások folyamatát elemző könyve (Fordulópont. HVG Könyvek, 2020) tette népszerűvé. Az írás alcíme – Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz – még inkább a fejlődésnek arra a jellegzetes pillanatára irányítja a figyelmet, amikor egy régóta jól ismert jelenség menetében – nem várt módon – alapvető fordulat történik.
A társadalom, a gazdaság és a technika fejlődése a XIX. század elején „váltott” sebességet. A változások üteme a XX. században tovább gyorsult, majd a XXI.-be átlépve korábban elképzelhetetlen sebességre kapcsolt. Ennek következménye, hogy az egyének, a társadalmak és az egész emberiség is egyre gyakrabban szembesült – a rendelkezésére álló eszközökkel és szemlélettel – megoldhatatlannak tűnő problémákkal. Az események kaotikus forgatagában szinte lehetetlennek látszik megtalálni az optimális, vagy legalább elviselhető jövőbe vezető utat. A gyorsuló és egyre kiszámíthatatlanabb változások hatására alapvetően módosítani kényszerültünk azt, ahogyan a jövőt szemléljük. Sokáig Winston Churchill tanácsa – „minél messzebb tekintesz vissza a múltba, annál tovább látsz előre a jövőbe” – vezérelte igyekezetünket, hogy felderítsük a jövő, többnyire homályos körvonalait. Vagyis természetesnek vettük, hogy a múlt „nyomvonalát” követve találjuk meg a jövőbe vezető utat.
Ám ahogy a történelem magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, ez az tanács elégtelennek bizonyult. Hiába ismertük meg múltunkat, a felderengő jövő egyre homályosabb lett. Ebben a helyzetben Kierkegaard mondásával nyugtatgattuk magukat: „Az élet csak visszafelé tekintve érthető meg, de élni csak előre nézve lehet”. Az elmúlt évtizedben azonban végképp nyilvánvalóvá vált: gyökeres változások idején érvényét veszti az a várakozás, hogy a múlt trendjei a jövőben is folytatódnak. Amikor a történelem „kizökken” megszokott pályájáról, észrevesszük, hogy hirtelen a jövőnek több, eltérő irányba forduló „vágánya” tárul elénk. Már annak is örülhettünk, ha mindezt nem katasztrófákra vezető „kisiklásként”, hanem a politika kiszámíthatatlan „váltókezelői” által előidézett történelmi „vakvágányként” éljük át...
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2026.01.03.
A tavalyi év elején megjelent írásomban 2025-öt a fordulat éveként konferáltam fel. A természeti környezet, a világgazdaság és a globális politika állapotának fokozódó zavarai, valamint a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése ugyanis egybehangzóan gyökeres fordulatra utalt. A 2025-ös év eddigi történelmünk egyik legmelegebb éve lesz, bár valamivel elmarad a legforróbb 2024-es évtől. Ezzel együtt, az emberi történelem legforróbb éveit az elmúlt évtizedben életük át! Egy évtizede, a párizsi éghajlatváltozási tanácskozáson résztvevő országok vállalták: mindent megtesznek, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. 2025 végén azonban kiderült: többségük nem teljesítette ígéretét. A következmény: 2023–25 hároméves átlaga először haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, ami visszafordíthatatlan változásokat indított el a Földön. Mindeközben az üzleti világot alapjaiban rendítik meg a technológiai „korszakváltás”, valamint az energetikai és a globális gazdasági együttműködés növekvő zavarai. Ezzel egyidejűleg a világpolitikában – sokak megfogalmazása szerint – tektonikus változások zajlanak, s ez alapjaiban ingatja meg a globális rendszer egyébként is billenékeny egyensúlyát.
Mintha kifordult volna a világ a sarkaiból: minden bizonytalanná válik és egyre kevesebb az eligazodást segítő, általánosan elfogadott szabály. Az események áttekinthetetlen káosza sokakban idéz elő növekvő szorongást, de még többekből a beletörődés attitűdjét váltja ki. 2026 – ennek tükrében – a realitásokra való rádöbbenés éve lesz. Az elmúlt évtizedben a legkülönbözőbb folyamatok menetében bekövetkező alapvető változásokat többnyire az ún. billenési pont fogalmával írtuk le. Ezt a kifejezést Malcolm Gladwell-nek a változások folyamatát elemző könyve (Fordulópont. HVG Könyvek, 2020) tette népszerűvé. Az írás alcíme – Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz – még inkább a fejlődésnek arra a jellegzetes pillanatára irányítja a figyelmet, amikor egy régóta jól ismert jelenség menetében – nem várt módon – alapvető fordulat történik.
A társadalom, a gazdaság és a technika fejlődése a XIX. század elején „váltott” sebességet. A változások üteme a XX. században tovább gyorsult, majd a XXI.-be átlépve korábban elképzelhetetlen sebességre kapcsolt. Ennek következménye, hogy az egyének, a társadalmak és az egész emberiség is egyre gyakrabban szembesült – a rendelkezésére álló eszközökkel és szemlélettel – megoldhatatlannak tűnő problémákkal. Az események kaotikus forgatagában szinte lehetetlennek látszik megtalálni az optimális, vagy legalább elviselhető jövőbe vezető utat. A gyorsuló és egyre kiszámíthatatlanabb változások hatására alapvetően módosítani kényszerültünk azt, ahogyan a jövőt szemléljük. Sokáig Winston Churchill tanácsa – „minél messzebb tekintesz vissza a múltba, annál tovább látsz előre a jövőbe” – vezérelte igyekezetünket, hogy felderítsük a jövő, többnyire homályos körvonalait. Vagyis természetesnek vettük, hogy a múlt „nyomvonalát” követve találjuk meg a jövőbe vezető utat.
Ám ahogy a történelem magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, ez az tanács elégtelennek bizonyult. Hiába ismertük meg múltunkat, a felderengő jövő egyre homályosabb lett. Ebben a helyzetben Kierkegaard mondásával nyugtatgattuk magukat: „Az élet csak visszafelé tekintve érthető meg, de élni csak előre nézve lehet”. Az elmúlt évtizedben azonban végképp nyilvánvalóvá vált: gyökeres változások idején érvényét veszti az a várakozás, hogy a múlt trendjei a jövőben is folytatódnak. Amikor a történelem „kizökken” megszokott pályájáról, észrevesszük, hogy hirtelen a jövőnek több, eltérő irányba forduló „vágánya” tárul elénk. Már annak is örülhettünk, ha mindezt nem katasztrófákra vezető „kisiklásként”, hanem a politika kiszámíthatatlan „váltókezelői” által előidézett történelmi „vakvágányként” éljük át...
AKÁRKI NYERI A VÁLASZTÁST, SÚLYOS UNIÓS PROBLÉMACSOMAGOT ÖRÖKÖL A MOSTANI KORMÁNYTÓL
TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2026.01.04.
Miközben az Európai Unió legszegényebb országa, Bulgária bevezeti az eurót, Magyarországnak úgy indul az év, ahogy az előző: forrásvesztéssel. 2025-höz hasonlóan 2026 elején is elérhetetlenné válik több mint egymilliárd euró (közel 400 milliárd forint) a feltételességi eljárással befagyasztott 6,3 milliárd euróból. Az összeget nem egyből vonják le: az előző esetnél júliusban kérdezték meg, hogyan osszák szét a levonást, így ezt már várhatóan az új kormánynak kellene megmondania, akárki is nyer tavasszal – ha nem jelezné, ismét fűnyíróelven vonnák le a három érintett programból.
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2026.01.04.
Roham kell az uniós pénzekért
Az új kormánynak amúgy is nagyon hamar rendeznie kellene az uniós források problémáját. Augusztus (de az uniós intézmények augusztusi leállása miatt inkább július) végéig le kell tudni a feltételességi eljárás elvárásait és még azon felül párat. Azért lenne erre szükség, hogy a gazdaság Covid utáni talpra állítását célzó egyszeri helyreállítási alap ne vesszen el, és ne kelljen visszafizetni az előlegét. Innen nagyjából egymilliárd eurót fizettek ki, az összesen járó 10,4 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel maradékához viszont teljesítettnek kellene venni a jogállamisági „szupermérföldköveket”.
A kifizetésekhez több száz további, egyszerű mérföldkövet kellene igazolni – ilyenek például az egészségügyi beszerzések és felújítások, amelyekről a kormány maga indított kampányt, hogy bemutassa, milyen rosszul áll velük. A fejlesztések mellett olyan intézkedések is a mérföldkövek között vannak, mint a különadók 2023-as kivezetése – utóbbit épp nemrég emelték a bankoknak, hogy tartani próbálják az ötszázalékos költségvetési hiányt idén és jövőre.
A kormány előkészítette a pénz egy részének átmentését: elvághatják a lassan haladó programoknál a kifizetéseket, és 1600 milliárd forintnyi támogatást passzolnának át a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy az később is ki tudja helyezni azt. A határidők közeledtével hasonló lépésekre lehet számítani, és mindez segíthet az olyan sima mérföldköveknél, amelyek a döcögő fejlesztések miatt teljesíthetetlenek. A szupermérföldköveket viszont így is ki kell pipáltatni, és esetleges elmaradt reformok miatt is hullhatnak ki sokat érő csontvázak a szekrényből. A pénz lehívása más tagállamokban is lassan megy, így finoman szólva sem biztos, hogy teljesen le tudná dolgozni a mostani kormány hátrányát az utódja...
Az új kormánynak amúgy is nagyon hamar rendeznie kellene az uniós források problémáját. Augusztus (de az uniós intézmények augusztusi leállása miatt inkább július) végéig le kell tudni a feltételességi eljárás elvárásait és még azon felül párat. Azért lenne erre szükség, hogy a gazdaság Covid utáni talpra állítását célzó egyszeri helyreállítási alap ne vesszen el, és ne kelljen visszafizetni az előlegét. Innen nagyjából egymilliárd eurót fizettek ki, az összesen járó 10,4 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel maradékához viszont teljesítettnek kellene venni a jogállamisági „szupermérföldköveket”.
A kifizetésekhez több száz további, egyszerű mérföldkövet kellene igazolni – ilyenek például az egészségügyi beszerzések és felújítások, amelyekről a kormány maga indított kampányt, hogy bemutassa, milyen rosszul áll velük. A fejlesztések mellett olyan intézkedések is a mérföldkövek között vannak, mint a különadók 2023-as kivezetése – utóbbit épp nemrég emelték a bankoknak, hogy tartani próbálják az ötszázalékos költségvetési hiányt idén és jövőre.
A kormány előkészítette a pénz egy részének átmentését: elvághatják a lassan haladó programoknál a kifizetéseket, és 1600 milliárd forintnyi támogatást passzolnának át a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy az később is ki tudja helyezni azt. A határidők közeledtével hasonló lépésekre lehet számítani, és mindez segíthet az olyan sima mérföldköveknél, amelyek a döcögő fejlesztések miatt teljesíthetetlenek. A szupermérföldköveket viszont így is ki kell pipáltatni, és esetleges elmaradt reformok miatt is hullhatnak ki sokat érő csontvázak a szekrényből. A pénz lehívása más tagállamokban is lassan megy, így finoman szólva sem biztos, hogy teljesen le tudná dolgozni a mostani kormány hátrányát az utódja...
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6526. - HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T? 3. RÉSZ
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.01.04.
A két leggyakoribb ellenvetés az ellenzéki oldalakon:
"Kétharmad nélkül nem lehet leváltani a ner-t, mert megvétózzák az új törvényeket, a gazdasági hatalom úgyis náluk marad, négy év múlva megerősödve visszajönnek."
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.01.04.
"Kétharmad nélkül nem lehet leváltani a ner-t, mert megvétózzák az új törvényeket, a gazdasági hatalom úgyis náluk marad, négy év múlva megerősödve visszajönnek."
"Kétharmaddal sem tudjuk leváltani a ner-t, mert vissza fognak élni vele, mint a fidesz, marad a ner, csak másokat fog gazdagítani."
Mindkettő önbeteljesítő jóslat. Ha így gondolja a többség, akkor így lesz.
Mindenképpen nehéz lesz. A ner 15 év alatt bebetonozta magát, a médiatörvény, a választási rendszer, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a kinevezett bírák, a Kúria elnöke, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, és sorolhatnám sokáig. Kétharmad nélkül sokkal lassabb a lebontás. De lehetséges.
Kétharmad nélkül is le lehet állítani a korrupciót, az új kormány nem lopja szét a közbeszerzéseket (ha a 80% alkotmányos költség visszaáll a szokásos 20%-ra, négyszer annyi beruházás valósulhat meg). Vissza lehet fordítani a propaganda-gépezetet, új közmédia-vezetés, átlátható hirdetési piac. Fel lehet szabadítani az EU-s pénzeket, ha visszatér a jogállam, jönnek az euró milliárdok. Garantálni lehet az ügyészség függetlenségét. Lehet olyan törvényeket hozni, amiket a fidesz nem mer megvétózni (oktatás, egészségügy, szociális ellátás).
Lengyelországban 2023-ban leváltották a PiS-t, nem volt kétharmaduk, mégis sok mindent vissza tudtak fordítani. Lassan, keményen dolgozva, de haladnak.
És ha mégis lesz kétharmad? Akkor sem biztos, hogy visszaélnek vele. De ez rajtunk múlik. Ha választás után hazamegyünk és azt hisszük, ezzel vége a mi feladatunknak, akkor igen, akár ismét diktatúrába csúszunk. Ha viszont aktívak maradunk, figyelünk, követeljük az átláthatóságot, akkor esély van rá, hogy nem ismétlődik meg 2010.
A demokrácia nem azt jelenti, hogy 4 évente szavazol, aztán várod a csodát. A demokrácia azt jelenti, hogy folyamatosan figyelünk, kérdezünk, követelünk.
Tehát a harmadik teendő:
3. Ne várj csodára, de ne add fel előre.
Ne kommenteld tele a posztokat, hogy "úgysem fog menni". Ezt a reményvesztettséget pont a propaganda akarja elérni. Ehelyett tegyél valamit. Ha olvastad az előző részeket, akkor tudod, a legkisebb lépések is számítanak. Egy előfizetés, egy megosztás, egy beszélgetés, ezek
Ne kommenteld tele a posztokat, hogy "úgysem fog menni". Ezt a reményvesztettséget pont a propaganda akarja elérni. Ehelyett tegyél valamit. Ha olvastad az előző részeket, akkor tudod, a legkisebb lépések is számítanak. Egy előfizetés, egy megosztás, egy beszélgetés, ezek
építik az új jövőt. Ezekkel már sokkal többet tettél annál, mint aki feladta.
Még 98 nap. Ne add fel előre.
Az előző részek itt olvashatók:
1. Higgyünk a változásban.
2026. január 3., szombat
BEST OF TÓTA W. ÁRPÁD 1-2. RÉSZ
YOUTUBE
Kigyűjtötte: füveske
2026.01.03.
Best of Tóta W Árpád part 1
Lásd még:
- Tóta W. Árpád - 2025.06.11. - ÁRADÁS - Tisza Sziget - XIII. kerület
Kigyűjtötte: füveske
2026.01.03.
Best of Tóta W Árpád part 1
- Tóta W. Árpád - 2025.06.11. - ÁRADÁS - Tisza Sziget - XIII. kerület
RENDKÍVÜLI 🔴 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HADSEREGE ELRABOLTA MADURO ELNÖKÖT
PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2026.01.03.
Az Egyesült Államok fél éve tartó venezuelai eszkalációja elérte a csúcspontját: hajnalban az amerikai hadsereg bombázta Caracast, és elrabolta Maduro elnököt és feleségét.
0:00 Visszaszámláló
• Hogy lett békedíjas Trump venezuelai partn...
- Birodalom #12
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2026.01.03.
Az Egyesült Államok fél éve tartó venezuelai eszkalációja elérte a csúcspontját: hajnalban az amerikai hadsereg bombázta Caracast, és elrabolta Maduro elnököt és feleségét.
0:00 Visszaszámláló
4:31 Mi történt ma Venezuelában? Interjú Hoffman Tamással
42:34 Donald Trump sajtótájékoztatója
1:19:51 a sajtótájékoztató elemzése
1:35:11 Mi vezetett idáig? Interjú Nagy Gergő Mátéval
1:59:16 Trumpék való célja. Interjú Pap Szilárddal
ITT NÉZHETŐ MEG
Lásd még:
- María Corina Machado Nobel-békedíja
Lásd még:
- María Corina Machado Nobel-békedíja
• Hogy lett békedíjas Trump venezuelai partn... - Birodalom #12
"ORBÁN ELINTÉZTE, HOGY TOVÁBB RABOLHASSON"
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.03.
Valóban Orbán Viktornak köszönhető, hogy Magyarországon van energiaellátás – vagy ez csak egy gondosan felépített politikai mítosz? Év végi leltárunkban Csillag István és Szentpéteri Nagy Richard bontja le lépésről lépésre azt a kormányzati narratívát, amely szerint a magyar energiabiztonság kizárólag a miniszterelnök moszkvai és washingtoni útjain múlik. A beszélgetésből kiderül: az ellátás fenntartását nem Orbán Viktor „hősies tárgyalásai”, hanem az Európai Unió tudatos átmeneti szabályai és a piaci realitások tették lehetővé.
A szakértők szerint Magyarország évekkel ezelőtt is képes lett volna leválni az orosz energiáról, alternatív beszerzési útvonalak – például az Adria-vezeték – rendelkezésre álltak, sőt gazdaságilag is versenyképesek lettek volna. Ehelyett a kormány tudatosan tovább mélyítette az orosz függést, miközben a közvéleménynek azt kommunikálta: nincs más választás. A beszélgetés szókimondóan foglalkozik azzal is, kik profitálnak ebből a konstrukcióból, és miért nem a magyar fogyasztók érdeke az, hogy Orbán Viktor „sikeres” legyen ezekben az alkukban.
Az adás rávilágít arra is, hogyan működik a propaganda: amíg meleg van a lakásokban és nem omlik össze a rendszer, addig sokan elfogadják a leegyszerűsített magyarázatokat. De a szabadság nemcsak függetlenséget, hanem felelősséget is jelentene – tudást, átláthatóságot és valódi választási lehetőséget. Ez a beszélgetés nem megnyugtatni akar, hanem gondolkodásra késztet: kinek az érdekét szolgálja valójában az, ahogyan ma Magyarország az energiáról dönt?
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.03.
Valóban Orbán Viktornak köszönhető, hogy Magyarországon van energiaellátás – vagy ez csak egy gondosan felépített politikai mítosz? Év végi leltárunkban Csillag István és Szentpéteri Nagy Richard bontja le lépésről lépésre azt a kormányzati narratívát, amely szerint a magyar energiabiztonság kizárólag a miniszterelnök moszkvai és washingtoni útjain múlik. A beszélgetésből kiderül: az ellátás fenntartását nem Orbán Viktor „hősies tárgyalásai”, hanem az Európai Unió tudatos átmeneti szabályai és a piaci realitások tették lehetővé.
A szakértők szerint Magyarország évekkel ezelőtt is képes lett volna leválni az orosz energiáról, alternatív beszerzési útvonalak – például az Adria-vezeték – rendelkezésre álltak, sőt gazdaságilag is versenyképesek lettek volna. Ehelyett a kormány tudatosan tovább mélyítette az orosz függést, miközben a közvéleménynek azt kommunikálta: nincs más választás. A beszélgetés szókimondóan foglalkozik azzal is, kik profitálnak ebből a konstrukcióból, és miért nem a magyar fogyasztók érdeke az, hogy Orbán Viktor „sikeres” legyen ezekben az alkukban.
Az adás rávilágít arra is, hogyan működik a propaganda: amíg meleg van a lakásokban és nem omlik össze a rendszer, addig sokan elfogadják a leegyszerűsített magyarázatokat. De a szabadság nemcsak függetlenséget, hanem felelősséget is jelentene – tudást, átláthatóságot és valódi választási lehetőséget. Ez a beszélgetés nem megnyugtatni akar, hanem gondolkodásra késztet: kinek az érdekét szolgálja valójában az, ahogyan ma Magyarország az energiáról dönt?
SÚLYOS KÉRDÉSEKET VET FEL A VENEZUELA ELLENI TÁMADÁS
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2026.01.03.
Trump támadásának az nyújt némi fedezéket, hogy Maduro elnökért és a rendszeréért senki nem fog krokodilkönnyeket hullatni, de egy független ország megtámadása, és elnökének elhurcolása súlyos kérdéseket vet fel. Ez is egy olyan határ átlépése, amely felborítja a nemzetközi rendet, precedents teremt vadnyugati akciókra bárkinek.
Ha Maduro elnököt nem sajnálja senki, az nem elégséges annak elfogadásához, hogy az amerikai elnök (vagy bárki más), mostantól elrabolhatja bármelyik állam elnökét, és a neki nem tetsző dolgok miatt Amerikában (ma már függetlennek semmiképpen nem mondható) bíróság elé állítsák. Maduro sötét gengszter, de ennyi erővel ki mindenkit lehetne elrabolni?
Kezdhetjük mindjárt Trump kedves barátaival, a tömeggyilkos és háborús bűnös Putyinnal, akit az elnöki limuzinba ültetett, vagy a népirtó észak-koreai diktátor Kim Dzsongunnal. Ha jól működne a világ, Orbánnak is európai börtönben lenne a helye az elrabolt uniós pénzek miatt. De lehetnének olyanok is, akik csak Trumpnak nem tetszenek...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2026.01.03.
Ha Maduro elnököt nem sajnálja senki, az nem elégséges annak elfogadásához, hogy az amerikai elnök (vagy bárki más), mostantól elrabolhatja bármelyik állam elnökét, és a neki nem tetsző dolgok miatt Amerikában (ma már függetlennek semmiképpen nem mondható) bíróság elé állítsák. Maduro sötét gengszter, de ennyi erővel ki mindenkit lehetne elrabolni?
Kezdhetjük mindjárt Trump kedves barátaival, a tömeggyilkos és háborús bűnös Putyinnal, akit az elnöki limuzinba ültetett, vagy a népirtó észak-koreai diktátor Kim Dzsongunnal. Ha jól működne a világ, Orbánnak is európai börtönben lenne a helye az elrabolt uniós pénzek miatt. De lehetnének olyanok is, akik csak Trumpnak nem tetszenek...
A TV2 ÉS SZINTE A TELJES MAGYAR MÉDIAPIAC ELFOGLALÁSA
NYÍLT LEVÉL PODCAST
Szerző: NYÍLT LEVÉL PODCAST
2026.01.03.
Ebben az adásban végigmegyünk azon, hogyan került a TV2 kormányközeli kézbe, és hogyan vált a magyar médiapiac döntő része politikai irányítás alá.
Nem egyetlen csatornáról van szó. Egy modellről.
Megmutatjuk, hogyan működött a felvásárlás, az eladósítás, az állami hirdetési pénzekkel való életben tartás, majd a teljes politikai átállítás. Hogyan lett egy kereskedelmi tévéből kampányeszköz. Hogyan vált a szórakoztatás politikai fegyverré.
Szerző: NYÍLT LEVÉL PODCAST
2026.01.03.
Ebben az adásban végigmegyünk azon, hogyan került a TV2 kormányközeli kézbe, és hogyan vált a magyar médiapiac döntő része politikai irányítás alá.
Nem egyetlen csatornáról van szó. Egy modellről.
Megmutatjuk, hogyan működött a felvásárlás, az eladósítás, az állami hirdetési pénzekkel való életben tartás, majd a teljes politikai átállítás. Hogyan lett egy kereskedelmi tévéből kampányeszköz. Hogyan vált a szórakoztatás politikai fegyverré.
A FIDESZ SZÁMÁRA A 2026-OS VÁLASZTÁS TÉTJE: ÉLET VAGY HALÁL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.01.03.
Mitől félnek ma leginkább a magyarok – és mennyire találkozik ez a félelem a kormány üzeneteivel? Schlanger Márton, a Republikon Intézet elemzője egy friss kutatás eredményein keresztül rajzolja fel azt a problématérképet, amely világosan megmutatja: a valós társadalmi aggodalmak és a Fidesz kampánytémái egyre inkább elválnak egymástól. Miközben Orbán Viktor Európa „utolsó védőbástyájaként” beszél Magyarországról, a magyar emberek elsődleges félelme nem a migráció, hanem a megélhetés, az elszegényedés és az egészségügyi rendszer állapota.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.01.03.
Mitől félnek ma leginkább a magyarok – és mennyire találkozik ez a félelem a kormány üzeneteivel? Schlanger Márton, a Republikon Intézet elemzője egy friss kutatás eredményein keresztül rajzolja fel azt a problématérképet, amely világosan megmutatja: a valós társadalmi aggodalmak és a Fidesz kampánytémái egyre inkább elválnak egymástól. Miközben Orbán Viktor Európa „utolsó védőbástyájaként” beszél Magyarországról, a magyar emberek elsődleges félelme nem a migráció, hanem a megélhetés, az elszegényedés és az egészségügyi rendszer állapota.
A beszélgetésből kiderül: a megélhetési bizonytalanság messze a legerősebb félelem, ezt követi a megbetegedéstől, illetve a hozzátartozók elvesztésétől való szorongás. A migráció ezzel szemben alig jelenik meg a válaszokban, ami éles kontrasztban áll a kormány évek óta tartó riogató kommunikációjával. A háborútól való félelem viszont már érzékelhetően megjelenik – nem függetlenül attól, hogy a közmédia és a kormányzati propaganda folyamatosan emeli a tétet, élet-halál kérdéssé téve a politikai választást.
Szó esik arról is, hogyan válik a félelem a Fidesz egyik utolsó, még működő mozgósító eszközévé, különösen a bizonytalan szavazók körében, és miként tolódik a kampány egyre inkább a háborús narratíva irányába. Az adás rávilágít arra is, hogy miközben a kormány online mozgósítással, digitális polgári körökkel és influencerekkel próbálja pótolni a csökkenő támogatottságot, az ellenzéki kihívók – élükön Magyar Péterrel – más stratégiát választanak.
L. RITÓK NÓRA: VÁGYAK 2026-RA
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L.RITÓK NÓRA
2026.01.02.
Mindig megfogalmazok az év elején vágyakat, mit szeretnék az élettől… és ebben nyilván benne van a munkám is. Ezek a vágyak mindig pozitívak, előremutatók, dehát milyen is lenne, hiszen maga a szó is a pozitív oldalon van az én szótáramban. Ezt azért írom így, mert biztosan vannak, akik ezt is meg tudják tölteni negatív tartalommal, másnak rosszat kívánva, az is egy vágy, látunk erre jeleket bőven.
Ezekből persze biztosan nem lesznek előremutató folyamatok, csak energiát von el az emberektől, és a negatív energia nem hoz pozitív változást.
Persze ott van, hogy kinek mi a pozitív? Talán ebben bicsaklott meg valami, itt vesztettük el a közös nevezőt. Hogy nem tudunk olyan alapértékeket megfogalmazni, amit mindenki elfogad. És talán nem is a megfogalmazás a lényeg, hanem az, hogy tudunk-e úgy élni, úgy dönteni, hogy az ne csak rólunk szóljon, ne csak nekünk kedvezzen, hanem másoknak is, akár társadalmi szinten.
Mára olyan feszültségek halmozódtak fel a társadalomban, amit korábban el sem tudtam képzelni. Ebben én egy szeletet választottam, vagy ő választott engem, ez már filozofikus kérdés…én a generációs szegénységben élők helyzetét próbáltam és próbálom értelmezni, segíteni, miközben szeretném megértetni másokkal is ennek a bonyolultságát.
Ehhez kapcsolódnak a vágyaim is, 2026-ra, amit a kollégáim vágyaival együtt formálunk éves tervvé, és ami persze illeszkedik az Igazgyöngy stratégiájához, próbálva reziliens lenni, működni abban a bizonytalan helyzetben is, ami előttünk van. És ami bizonyára vissza fog hatni erre a területre is. Visszahat majd a szegénységben élőkre, és ránk, mint fejlesztő segítségnyújtást végző civilekre is.
Évek óta ezek között a vágyak között az volt a legfontosabb, hogy túléljük az előttünk álló évet. Ne hozzanak valami olyan törvényt, ami ellehetetlenít minket, maradjunk a hibajelzésünkkel a szakpolitika határain belül, bármennyire felolvadt ez a pártpolitikában, egyensúlyozzunk az ügyképviseletben azon a vékony mezsgyén, amiről egy pillanat alatt lecsúszhatunk, ha valaki kellemetlennek értelmezi a véleményünket. És mindig mindegy volt, hogy közben mi a valóság.
Én végig próbáltam elkülöníteni a személyes kommunikációmat a szervezetünkétől, miközben pontosan tudtam, hogy ezt nem igazán lehet. Nyomasztó felelősség volt ez rajtam, ma is az, de azt hiszem, önazonos tudtam maradni végig. Az Igazgyöngy pedig tudott azok mentén az alapértékek mentén működni, amit valamikor az alapításkor elképzeltem. De évek óta abban élünk, hogy már maga a létezésünk, a működésünk magában hordozza a rendszerkritikát, és az ezzel járó fenyegetettség minden évben jelen volt. Amit tehetünk még a biztonságunkért, az a törvényes működés, hogy ne adjunk ezen a területen támadási felületet.
A túléléshez az is hozzátartozik, hogy lesz-e forrásunk a munkához. Mert ebben nagyon fontos a kiszámíthatóság: a támogatott családok bizalmát fenntartani csak akkor tudjuk, ha biztosak lehetnek abban, hogy számíthatnak ránk. Holnap is, jövőre is, hiszen hosszú távú folyamatokat menedzselünk, az átörökített szocializációt másképp nem lehet megváltoztatni.
Erre bizonyíték minden olyan állami egy-két éves projekt, vagy akár hosszabb is, amelyeket lefuttattak, de beépülés nem történt, nem is történhetett, hiszen a változásokhoz generációs léptékben kellene gondolkodni, nem projektekben. Hatásméréseket pedig nem látni, csak adminisztratív igazolásokat. A kiszámíthatóság a fejlesztést végző munkatársak esetében is fontos, ők is akkor tudnak megfelelő motivációval dolgozni, ha biztonságban érzik magukat. Szerencsénk van, hogy széles támogatói hátterünk van, ezt nagyon megbecsüljük, átláthatóan működünk, és visszacsatolásokkal jelezzük támogatóinknak köszönetünket és az eredményeket, melyeket a segítségükkel elérhetünk.
Ezeket a vágyakat, az ellehetetlenítés elkerülését és a támogatások folyamatosságát minden évben, most is nélkülözhetetlen feltételnek tartom a munkánkban.
A tervek mindig folyamatokat jelentenek, hatásokat, melyeket egymáshoz illesztünk, és próbáljuk a leghatékonyabban támogatni az életstratégia-váltásokat.
A közösségépítés folyamatos, 16 éve. Itt egy olyan közösségi attitűdre törekszünk, ami alapértékek mentén biztos kapaszkodókat, támogató közeget adhat az egyéneknek. Kompetenciafejlesztést végzünk, amiben a tudás-és készségfejlesztés mellett ez a legnagyobb kihívás: az attitűd megváltoztatása. Ezt folytatnunk kell, újabb színtereket nyitva, remélve, hogy egyre több embert tudunk bevonzani.
Vágyam az is, hogy az együttműködések tovább erősödjenek az intézményrendszerrel. Mert csak együtt hatva érhetünk el eredményeket, egymás ellen harcolni fölösleges energiafecsérlés. De ebbe megint beleszól a politika, és még mindig van, aki nem érti: mi segíteni akarunk, hogy a családok kevesebb munkát és több sikerélményt adjanak nekik is. Ez is egy attitűdváltás, az együttműködés attitűdjét hozná be a problémakezelésbe. Van még mit dolgozni ezen is, mi megértjük a politikai függést is, és hajlandók vagyunk nem kihangosítva is együttműködni, segíteni.
Fontos az egészben a fejlesztést végző csapat formálása, 2026 már egy teljesen önállóan vitt év lesz az operatív munkában az új vezetőségnek. Vágyam, hogy az ősszel megkezdett ív maradjon ilyen, és egyre magabiztosabb döntésekkel irányítsák a kollégáim a munkát. Hozzák a saját innovációkat, legyenek egyre komfortosabbak az ügy-képviseletben. Most az év végén nagy megerősítéseket kaptam tőlük ebben, folytatódjon az új évben is.
És persze vannak kisebb ívű vágyaim is. Nagyszerű lenne folytatni a vízbekötést, mert ez a lakhatási szegénységben óriási előrelépést ad a családoknak, önállóan azonban képtelenek rá. Nagyon szeretném távol tartani a kábítószert a családjainktól, mindig tudunk mindenről, együttműködünk a rendőrséggel is. Jó lenne még egy szociális bérlakást beindítani, többen vannak, akiknek nagy szüksége lenne rá, mint amennyi ingatlan emberi áron és megfelelő minőségben elérhető a településen.
Aztán itt van a továbbtanulás, a szakmaszerzés, a munkaszocializáció, ami most fókuszba kerül a tanodánkban. Nem lenne szabad több gyereknek kiesni a rendszerből 16 évesen.
Egészen megrémültem, mikor most, az év végén hallottam, hogy a településünkről is vannak, akik plazmaadással kívánnak jövedelemhez jutni. Itt nem a plazmaadás ténye a baj, hanem az, hogy a társadalmi leszakadásban élők nem foglalkoznak azzal, hogy ezt nem lehet korlátlanul, ennek van limitje, ezen felül komoly egészségügyi kockázattal jár. A plazmaállomások adatbázisa pedig nincs összehangolva, nincs közös nyilvántartás, és így megélhetési plazmaadók kerülnek ki a szegénységből, ami tragikus. Igazából fogalmam sincs, hogy tudunk itt beavatkozni, hiszen ez személyes döntés. És sajnálatosan itt ez is a nőket érinti. Ők azok, akik így próbálnak pénzt szerezni a családnak, miközben e nélkül is épp elég teher van rajtuk.
És vágyam az is, hogy megküzdjünk az egészségügyi rendszertől való indokolatlan félelem kihívásával. Karácsony előtt temettünk újra egy asszonyt, aki beteg volt, és túl soká engedte, hogy orvost hívjanak hozzá. A sokadik ember a kapcsolatrendszerünkből, aki túl későn, vagy egyáltalán nem ment orvoshoz, vagy saját felelősségére jött haza a kórházból. Egyszerűen érthetetlen, valahol nagyon mélyen gyökerező történet ez, amit meg kellene és biztosan meg is lehetne oldani. Mennyire messze vagyunk a prevenciótól… ha még ez is akadály. Bizalmat építeni az egyik legnagyobb kihívás.
Sok vágyam, sok vágyunk van… ezeket kell rangsorolni, és a folyamatokba becsatornázni, aztán dolgozni rajta. Dolgozni keményen, következetesen, innovatívan, tanulva, alázattal, és hittel. Hittel abban, hogy menni fog. Hinni bennük, akikért dolgozunk, és abban is, hogy lesz egy olyan világ, amiben ez a munka a rendszer részévé tehető.
Szerző: L.RITÓK NÓRA
2026.01.02.
Ezekből persze biztosan nem lesznek előremutató folyamatok, csak energiát von el az emberektől, és a negatív energia nem hoz pozitív változást.
Persze ott van, hogy kinek mi a pozitív? Talán ebben bicsaklott meg valami, itt vesztettük el a közös nevezőt. Hogy nem tudunk olyan alapértékeket megfogalmazni, amit mindenki elfogad. És talán nem is a megfogalmazás a lényeg, hanem az, hogy tudunk-e úgy élni, úgy dönteni, hogy az ne csak rólunk szóljon, ne csak nekünk kedvezzen, hanem másoknak is, akár társadalmi szinten.
Mára olyan feszültségek halmozódtak fel a társadalomban, amit korábban el sem tudtam képzelni. Ebben én egy szeletet választottam, vagy ő választott engem, ez már filozofikus kérdés…én a generációs szegénységben élők helyzetét próbáltam és próbálom értelmezni, segíteni, miközben szeretném megértetni másokkal is ennek a bonyolultságát.
Ehhez kapcsolódnak a vágyaim is, 2026-ra, amit a kollégáim vágyaival együtt formálunk éves tervvé, és ami persze illeszkedik az Igazgyöngy stratégiájához, próbálva reziliens lenni, működni abban a bizonytalan helyzetben is, ami előttünk van. És ami bizonyára vissza fog hatni erre a területre is. Visszahat majd a szegénységben élőkre, és ránk, mint fejlesztő segítségnyújtást végző civilekre is.
Évek óta ezek között a vágyak között az volt a legfontosabb, hogy túléljük az előttünk álló évet. Ne hozzanak valami olyan törvényt, ami ellehetetlenít minket, maradjunk a hibajelzésünkkel a szakpolitika határain belül, bármennyire felolvadt ez a pártpolitikában, egyensúlyozzunk az ügyképviseletben azon a vékony mezsgyén, amiről egy pillanat alatt lecsúszhatunk, ha valaki kellemetlennek értelmezi a véleményünket. És mindig mindegy volt, hogy közben mi a valóság.
Én végig próbáltam elkülöníteni a személyes kommunikációmat a szervezetünkétől, miközben pontosan tudtam, hogy ezt nem igazán lehet. Nyomasztó felelősség volt ez rajtam, ma is az, de azt hiszem, önazonos tudtam maradni végig. Az Igazgyöngy pedig tudott azok mentén az alapértékek mentén működni, amit valamikor az alapításkor elképzeltem. De évek óta abban élünk, hogy már maga a létezésünk, a működésünk magában hordozza a rendszerkritikát, és az ezzel járó fenyegetettség minden évben jelen volt. Amit tehetünk még a biztonságunkért, az a törvényes működés, hogy ne adjunk ezen a területen támadási felületet.
A túléléshez az is hozzátartozik, hogy lesz-e forrásunk a munkához. Mert ebben nagyon fontos a kiszámíthatóság: a támogatott családok bizalmát fenntartani csak akkor tudjuk, ha biztosak lehetnek abban, hogy számíthatnak ránk. Holnap is, jövőre is, hiszen hosszú távú folyamatokat menedzselünk, az átörökített szocializációt másképp nem lehet megváltoztatni.
Erre bizonyíték minden olyan állami egy-két éves projekt, vagy akár hosszabb is, amelyeket lefuttattak, de beépülés nem történt, nem is történhetett, hiszen a változásokhoz generációs léptékben kellene gondolkodni, nem projektekben. Hatásméréseket pedig nem látni, csak adminisztratív igazolásokat. A kiszámíthatóság a fejlesztést végző munkatársak esetében is fontos, ők is akkor tudnak megfelelő motivációval dolgozni, ha biztonságban érzik magukat. Szerencsénk van, hogy széles támogatói hátterünk van, ezt nagyon megbecsüljük, átláthatóan működünk, és visszacsatolásokkal jelezzük támogatóinknak köszönetünket és az eredményeket, melyeket a segítségükkel elérhetünk.
Ezeket a vágyakat, az ellehetetlenítés elkerülését és a támogatások folyamatosságát minden évben, most is nélkülözhetetlen feltételnek tartom a munkánkban.
A tervek mindig folyamatokat jelentenek, hatásokat, melyeket egymáshoz illesztünk, és próbáljuk a leghatékonyabban támogatni az életstratégia-váltásokat.
A közösségépítés folyamatos, 16 éve. Itt egy olyan közösségi attitűdre törekszünk, ami alapértékek mentén biztos kapaszkodókat, támogató közeget adhat az egyéneknek. Kompetenciafejlesztést végzünk, amiben a tudás-és készségfejlesztés mellett ez a legnagyobb kihívás: az attitűd megváltoztatása. Ezt folytatnunk kell, újabb színtereket nyitva, remélve, hogy egyre több embert tudunk bevonzani.
Vágyam az is, hogy az együttműködések tovább erősödjenek az intézményrendszerrel. Mert csak együtt hatva érhetünk el eredményeket, egymás ellen harcolni fölösleges energiafecsérlés. De ebbe megint beleszól a politika, és még mindig van, aki nem érti: mi segíteni akarunk, hogy a családok kevesebb munkát és több sikerélményt adjanak nekik is. Ez is egy attitűdváltás, az együttműködés attitűdjét hozná be a problémakezelésbe. Van még mit dolgozni ezen is, mi megértjük a politikai függést is, és hajlandók vagyunk nem kihangosítva is együttműködni, segíteni.
Fontos az egészben a fejlesztést végző csapat formálása, 2026 már egy teljesen önállóan vitt év lesz az operatív munkában az új vezetőségnek. Vágyam, hogy az ősszel megkezdett ív maradjon ilyen, és egyre magabiztosabb döntésekkel irányítsák a kollégáim a munkát. Hozzák a saját innovációkat, legyenek egyre komfortosabbak az ügy-képviseletben. Most az év végén nagy megerősítéseket kaptam tőlük ebben, folytatódjon az új évben is.
És persze vannak kisebb ívű vágyaim is. Nagyszerű lenne folytatni a vízbekötést, mert ez a lakhatási szegénységben óriási előrelépést ad a családoknak, önállóan azonban képtelenek rá. Nagyon szeretném távol tartani a kábítószert a családjainktól, mindig tudunk mindenről, együttműködünk a rendőrséggel is. Jó lenne még egy szociális bérlakást beindítani, többen vannak, akiknek nagy szüksége lenne rá, mint amennyi ingatlan emberi áron és megfelelő minőségben elérhető a településen.
Aztán itt van a továbbtanulás, a szakmaszerzés, a munkaszocializáció, ami most fókuszba kerül a tanodánkban. Nem lenne szabad több gyereknek kiesni a rendszerből 16 évesen.
Egészen megrémültem, mikor most, az év végén hallottam, hogy a településünkről is vannak, akik plazmaadással kívánnak jövedelemhez jutni. Itt nem a plazmaadás ténye a baj, hanem az, hogy a társadalmi leszakadásban élők nem foglalkoznak azzal, hogy ezt nem lehet korlátlanul, ennek van limitje, ezen felül komoly egészségügyi kockázattal jár. A plazmaállomások adatbázisa pedig nincs összehangolva, nincs közös nyilvántartás, és így megélhetési plazmaadók kerülnek ki a szegénységből, ami tragikus. Igazából fogalmam sincs, hogy tudunk itt beavatkozni, hiszen ez személyes döntés. És sajnálatosan itt ez is a nőket érinti. Ők azok, akik így próbálnak pénzt szerezni a családnak, miközben e nélkül is épp elég teher van rajtuk.
És vágyam az is, hogy megküzdjünk az egészségügyi rendszertől való indokolatlan félelem kihívásával. Karácsony előtt temettünk újra egy asszonyt, aki beteg volt, és túl soká engedte, hogy orvost hívjanak hozzá. A sokadik ember a kapcsolatrendszerünkből, aki túl későn, vagy egyáltalán nem ment orvoshoz, vagy saját felelősségére jött haza a kórházból. Egyszerűen érthetetlen, valahol nagyon mélyen gyökerező történet ez, amit meg kellene és biztosan meg is lehetne oldani. Mennyire messze vagyunk a prevenciótól… ha még ez is akadály. Bizalmat építeni az egyik legnagyobb kihívás.
Sok vágyam, sok vágyunk van… ezeket kell rangsorolni, és a folyamatokba becsatornázni, aztán dolgozni rajta. Dolgozni keményen, következetesen, innovatívan, tanulva, alázattal, és hittel. Hittel abban, hogy menni fog. Hinni bennük, akikért dolgozunk, és abban is, hogy lesz egy olyan világ, amiben ez a munka a rendszer részévé tehető.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)