EGYRE IGAZSÁGTALANABB A MAGYAR TÁRSADALOM, EZT A KÁROS FOLYMATOT KELLENE MEGÁLLÍTANI

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Ferge Zsuzsa
2015.12.28.

Hazánk egy újabb Európai Uniós felmérésben szerepel a sereghajtók között: ezúttal a társadalmi igazságosság tekintetében vizsgáztunk le. A kép azért igazán sötét, mert ez az indikátor magába foglalja a szegénységet megelőző politikákat, a szegénység és kirekesztettség számait, a foglalkoztatást, a tanulási esélyeket, az etnikumok vagy nemek közötti diszkrimináció, vagyis minden olyan tényezőt, amelytől az ország hosszú távú fejlődése függ. És az elmúlt években Magyarország nemcsak, hogy nem javított, de rontott is nagyon sok tekintetben. Nem valami kelet-európai átokról van szó, Lengyelország például tudatos politikákkal mostanra tendenciaszerűen javít rengeteg tekintetben. Ferge Zsuzsa írása.

Magyarország már megint jobban teljesít. Megjelent az EU Társadalmi Indikátorok Monitora és a Bertelsmann Alapítvány évi rendes kiadványa a társadalmi igazságosságról. Ebbe a fogalomba sok mindent beleértenek, így a szegénységet megelőző politikákat, a szegénység és kirekesztettség tényeit, a foglalkoztatást, a tanulási esélyeket, az etnikumok vagy nemek közötti diszkrimináció jelenségeit. Az egész komplexumot egy 1 és 10 közti mutatóval jellemzik. Ennek európai átlaga 2015-ben 5,63. Az élen a skandináv országok vannak, 7 fölötti átlagokkal, 7,63-as maximummal. Magyarország „osztályzata” 4,73. Ezzel a 28 ország közül a 23. helyen vagyunk – és nem csak Románia és Bulgária, hanem a három déli mostohagyerek, Spanyolország, Olaszország és Görögország is mögöttünk vannak.

A társadalmi igazságossággal nem fér össze a diszkrimináció. A diszkrimináció összesített mutatóját illetően Magyarország a 24. helyre került. Ezen belül egy mutatót kiemel a jelentés a nemek közti egyenlőség jellemzésére. Ez pedig a nők aránya az országgyűlési képviselők között. A jobb országokban az 50 százalék felé közelítenek, többnyire folyamatos emelkedéssel. Nálunk az arány mindig rossz volt, de 2008 óta még ezen is sikerült valamit rontani. 2015-ben a képviselőnők 9 százalékos arányával a biztos utolsó, 28. hely a miénk. Csoda, hogy miniszterelnök és házelnök egyaránt bármilyen nőket lebecsülő kijelentést megengedhetnek maguknak?

Ami segít elkerülni sok más esetben a legrosszabb helyezést, az a közfoglalkoztatás. 2015-ben a különböző foglalkoztatási mutatók alapján a korábbi alacsonyabb helyekről a 19-20, sőt egy esetben, az ifjúsági munkanélküliségnél a 12. helyre jutottunk fel. Érdekes módon ez a számottevő javulás a jövedelmekben, a fogyasztási javaknál, vagy a kirekesztés számos más mutatójában nem, vagy alig érzékelhető. A szegénység megelőzésében épp úgy a 24. helyen vagyunk, mint a szegénység és kirekesztődés kombinált kockázatában. Már ha a népesség egészét nézzük. Ha csak a gyerekekre koncentrálunk, akkor tovább csúszunk lefelé. A család helyzete és a gyerekek iskolai teljesítménye közötti összefüggés köztudottan különösen erős nálunk. A 28 országból a 25. helyen vagyunk, mögöttünk Bulgária és Szlovákia mellett még Franciaországot találjuk. Ebben az oktatásra szánt források növekvő szűkössége mellett a pedagógiai hiányosságoktól az erőteljes társadalmi és etnikai szegregációig sok minden szerepet játszik...

ITT OLVASHATÓ