Szerző: narancs.hu
2016.01.09.
A magyar származású brit íróról, Tibor Fischerről eddig is tudtuk, hogy Orbán Viktor rajongójának számít, úgyhogy cseppet sem meglepő, hogy legújabb cikkében is a „magyar tigris” mellett teszi le a voksát, mint ahogy az sem, hogy szavait a Nagy Igazságként tálalja a hazai kormánysajtó. A Magyar Idők már azzal jön, hogy Orbánt a „magyar Churchillnek tartják Angliában”, ami úgy jött ki, hogy a cikk alján van egy szavazás: az olvasónak kell eldöntenie, hogy Orbán „vérengző fasiszta” vagy „a magyar Churchill”, harmadik lehetőség nincs.
Pedig lehetne.
ITT OLVASHATÓ
A magyarországi helyzet legkülönösebb sajátossága mind kívülről, mind belülről nézve az, hogy a társadalom semmilyen érdemi ellenállást nem fejt ki a NER ellen.
VálaszTörlésKét okot szokás felhozni a magyarázatára, az egyetértést és/vagy az apátiát. A társadalom egyik része apatikus, a másik része egyetért (de lehet, hogy már az is csak apatikus), egy töredék pedig ellenáll (apatikusan). Abból szokás kiindulni, hogy a társadalom konstans ebben a képletben, tehát hogy a széles körű ellenállás előbb-utóbb kialakul. De mi van akkor, ha valami olyasmitől várunk ellenállást, ami valójában nem is létezik?
Péterfy Gergely: A vidék lázadása