Szerző: Kettős Mérce
2016.01.17.
A két előadásban és az azt követő, Gulyás Gergely vezette beszélgetésben az előadók sokféle témát érintették. Erdő Péter beszélt a teremtett világ védelmének fontosságáról, a természettudományos agnoszticizmusról, ami azt jelenti, hogy a szerteágazó természettudományos felismerések révén a világról alkotott képünk, az emberiség és önmagunk megítélése nem biztosabb, hanem bizonytalanabb lett. A mai ember nem érzi magát egy értelmes projekt részének, ezért inkább a konzumizmusba menekül és a legfőbb jónak a pillanatnyi jó közérzetet tekinti. Így viszont nem érez felelősséget sem, és ódzkodik élete egzisztenciális döntéseitől. A fogyasztói hozzáállás a vallásosságában is megjelenik, aminek jellemzője a vándormentalitás és a válogatás. A modern ember fél a kapcsolati elköteleződéstől és ezért könnyen elmagányosodik. A kommunikációs és informatikai forradalom újfajta kihívásokat állít az evangélium hirdetése elé, amire az egyháznak alkalmazkodással kell reagálni, különben az üzenet nem fog eljutni a címzettjéhez.
A továbbiakban azokat a témákat emelném ki, amelyek véleményem szerint az este kulcsfontosságú üzeneteit hordozták és amelyekre teológia nézőpontból kritikusan tekintek. Ilyen a menekültkérdés valamint az, hogyan lehet Európa keleti fele a kereszténység végvára és egy újfajta keresztény identitás szülőhelye, hogyan is kell érteni a felebarát szeretetének parancsát, mit jelent a kolduló, de adakozni kevésbé képes egyház dilemmája, lehetséges-e vallásközi párbeszéd az iszlámmal és milyen módon kellene a humanizmust újraértelmezni?
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.