Szerző: Határátkelő
2017.06.21.
Hogy kissé rendhagyó módon a végéről indítsak, lassan szerintem kezdünk rájönni arra, hogy a határátkelés (és éppen ezért nem nevezném migrációnak, vagy kivándorlásnak) nagyon sok embernél nem egy egyirányú, vagy akár csak egyszeri esemény, hanem lehet egy olyan folyamat, melyben akár többször is neki lehet indulni, és haza lehet térni.
Lehet nem szeretni, de Európa (legalábbis egy része, aztán hogy Magyarország ebbe beletartozik-e majd vagy sem, megint egy más kérdés) abba az irányba tart, hogy egy-egy ilyen költözés technikailag csak annyit jelentsen, mintha egyik városból a másikba menne az ember.
Ettől még persze azok az országok, ahol egyre komolyabban hiányzik a munkaerő, nem lesznek boldogabbak, és bár Magyarországon értelemszerűen a leggyakrabban a kelet-európai régióra koncentrálunk, azért máshol is igen komoly gondok vannak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.