Szerző: PuPu
2018.03.04.
Idáig például csak a szebbik profilját fényképezhették, ma meg már a feje búbját is tiltólistára tették.
Az csak a baj, hogy ennek az embernek már nincs szebbik profilja, ez az ember egyre inkább Rákosira hajzik.
Rendszere pedig a Horthy és a Rákosi korszak dialektikus elegye, és ha az általa felkorbácsolt gyűlölet-hullámra gondolunk, akkor kis Szálasi-beütést sem tagadhatunk meg tőle.
A hatalom által elkövetett gyilkosságok ezidáig soha nem a kivégzésekkel kezdődtek, hanem a verbális erőszakkal, melyet szinte törvényszerűen követett a fizikai erőszak is.
Nincs okunk azt hinni, hogy ma ez másként lenne.
Az igazságszolgáltatás felhasználása a politikai ellenfelekkel való leszámolásra sem mai találmány, ahogy a koncepciós perek sem.
Dimitrovot követte Rajk László, de - bármennyire nevetséges is - Trockíj és Berija is (ugyan más-és más módon) szintén koncepciós perek áldozata lett.
Trockijjal egy Mercador nevű ügynök jégcsákánya végzett, a mai hatalom jégcsákányát Mercedesnek vagy rendőrautónak hívják.
Berija pedig az imperialisták ügynökeként végezte, továbbá bűnei listáját szaporította külöféle hamvas szűzek megerőszakolása.
A hatalomnak ritkán van fantáziája, általában a már bejáratott és bevált paneleket használja, mondván, a nép olyan sötét, mint Fekete Pákó segge, kár ezeknek bonyolultabb történeteket kitalálni, ha oda akarunk dobni egy társadalmi csoportot vagy egy embert szétszaggatás céljára.
Persze ez egy idő után unalmas lehet, és a nép is feléledhet váratlanul a kómából, mely évek óta cselekvésképtelen állapotban tartja, és hirtelen érdeklődővé válhat, kezében egy kétméteres, megszappanozott kenderkötéllel.
Ilyenkor aztán a hatalom korrigál, levakarja a kontraproduktív plakátokat és hozzányúl a jól bevált cigánykártyához...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.