2018. november 29., csütörtök

KOMMENTELÉS: ALAPVETŐ JOG VAGY A NYILVÁNOSSÁG PÖCEGÖDRE?

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2018.11.29.


Facebook-bejegyzésekhez, híroldalakra vagy blogokra kommentelni sokak szemében alapvető demokratikus jog, a véleményszabadság kifejeződése, a borúlátó elemzők szerint viszont a hozzászólások csak egy hangos és agresszív kisebbség nézeteit tükrözik, ezért kifejezetten károsak. Mindkét megközelítés jogos lehet, de a kontextustól is függ, hogyan formálódik egy adott online tér kommentszekciója.

Vajon mi az oka annak, hogy egyesek úgy érzik, mindenhez hozzá kell szólniuk, mások pedig szinte soha nem kommentelnek? Egy 8500 ember megkérdezésével készült felmérésből például az derült ki, hogy a legtöbben valamilyen, az adott posztban vagy cikkben felfedezett hibát szeretnék kijavítani. Sokan a vitához szólnak hozzá, vagy saját álláspontjukat ismertetik, és csak kevesen mondják, hogy kifejezetten trollkodni akarnak. A vizsgálat nem volt reprezentatív, és önbevalláson alapult – emiatt nem tudni, milyen arányban vettek részt benne olyan emberek, akik jobb képet szeretnének mutatni magukról, mint ami a valóság.

Csak kevesen mondanak véleményt egy témáról abból a célból, hogy a szerzővel való egyetértésüket mutassák meg: a többség szívesebben fogalmaz meg bírálatot. Viszonylag gyakori, hogy az emberek a cikk elolvasása nélkül, kizárólag a cím ismeretében kommentelnek.

A kommentelőket különböző típusokba is lehet sorolni, bár ez a felosztás inkább érdekes, mint tudományos. A „magyarázó”, aki mindent jobban tud másoknál, és be is bizonyítja, hogy ő a téma szakértője, vagy az „anekdotázó”, aki saját személyes, drámai történetével képes cáfolni az összes statisztikát, sok olvasó számára lehet ismerős. A cikkírót kritizáló véleménynyilvánításnak több formája is van: a „csapongó” például pár percet tölt olvasással, majd elkezdi szidni a szerzőt, a „hibáztató” összeesküvés-elméleteket is gyárt róla, a „gyűlölködve követő” pedig elsősorban negatív minősítés céljából olvassa el a szerző összes cikkét.

Egy kutatás szerint a kommentelők több mint a fele ugyanannyi, vagy több időt tölt a hozzászólások olvasásával, illetve az azokra való reagálással, mint magával a cikkel. Az internetezők többsége egyébként teljesen figyelmen kívül hagyja a hírek alatt található kommentszekciót, 35%-uk ránéz ugyan, de soha nem szól hozzá, és csak 14% azoknak az aránya, akik valaha is kommenteltek. A legaktívabbak ilyen szempontból egyébként a férfiak, és az érettségizettek vagy az alacsonyabb végzettségűek.

Egy magyar tanulmányból (ami az index.hu, hvg.hu, 444.hu és 888.hu Facebookon megjelent bejegyzéseit vizsgálta) az derül ki, hogy a legtöbb kommentet jellemzően a politikai jellegű cikkek szokták kapni, legalábbis a kutatók által kiválasztott oldalakon. Azok az olvasók szóltak hozzá nagyobb eséllyel a bejegyzésekhez, akik a Facebook érzelemnyilvánítási lehetőségei közül a „dühítő” reakciót adták rájuk: vagyis az ellenvélemény kifejtése fontosabb volt, mint az egyetértésé.

Az is érdekes lehet, mi motiválhat valakit abban, hogy ne kommenteljen. Vannak, akik annyira tökéletesnek látják az adott cikket, hogy úgy érzik, nem tudnának semmit hozzátenni, vagy olyan sok mondanivalójuk lenne, ami nem férne bele egy hozzászólásba. Sokakat az tarthat vissza, ha látják, hogy a szerző nem válaszol a kommentekre; de talán a legfontosabb visszatartó erő az lehet, ha azt észlelik, hogy értelmetlen, agresszív vita alakult ki...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése