ÚJ FOKOZATRA KAPCSOL AZ EUROSZKEPTIKUS KORMÁNYPROPAGANDA

24.HU
Szerző: ZGUT EDIT
2018.11.04.

Országjárásba kezd a magyar kormány, olyan, a nemzetállami szuverenitást érintő aktuális viták kerülnek középpontba, mint a migrációs válság, Európa biztonsága, illetve a gazdasági kérdések. Az EP-választás korai kampánynyitányaként is felfogható lépés feltehetően nem független a Sargentini-jelentés elfogadásától: a magyar szavazók többsége legalábbis igennel szavazott volna a magyar kormányt elítélő riportra. A Publicus Intézet felmérése alapján szintén többségben vannak, akik szerint az Európai Uniónak be kell avatkoznia, ha Magyarországon sérülnek a demokratikus normák.

Erre válaszul a kormányfő október 23-i beszédében jóformán egyenlőségjelet tett a német kormány és a Harmadik birodalom közé, a kormányzati propaganda pedig magát az EU-t azonosította a hitleri Németországgal. Ezt leszámítva a beszéd a jól ismert panelekből építkezett azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor az integrációt a morális és gazdasági értelemben is hanyatló Nyugat Kelet-Közép-Európa gyarmatosítására tett erőfeszítésének tekinti. Ez a szélsőjobboldalon népszerű posztkoloniális populista narratíva nagyban hasonlít Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormányzópárt vezetőjének retorikájához, aki 2011-ben publikált Álmaink Lengyelországa című könyvében azt állította, Angela Merkel arra törekszik, hogy Lengyelországot a német érdekek alá rendelje. Mindez a lengyel aktuálpolitikában is tetten érhető volt, amikor Varsó mára kormányzati szinten követel német jóvátételt a II. világháborúért.

Nyolc év euroszkeptikus kormányzás és EU-ellenes kampány után nem nehéz előre vetíteni, mi áll majd a kormányzati országjárás középpontjában. Orbán az EU intézményes jövőjével kapcsolatos vitát hamisan kétkomponensű diskurzusba ágyazza. Eszerint „akik az EU-ból európai birodalmat akarnak gyúrni, kivétel nélkül mind bevándorláspártiak” és „elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá”. Ez a bináris logika annak ellenére is jól eladható a hazai választóknak, hogy a jelenleg egyik leginkább mélyítéspárti Emmanuel Macron migrációs kérdésekben közelebb áll Orbán Viktorhoz, mint az Európai Parlament liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadthoz. A vita átpolitizáltságát mi sem jelzi jobban, minthogy a kormány a többi közt az „Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvésekre” hivatkozva módosította hetedszerre az alaptörvényt. Miután a Fidesz 2015 óta több mint 30 milliárd forintot költött összeesküvés-kampányokra, Orbán Viktor most még tovább polarizálná a magyar társadalmat az EP-választás előtt. Ennek keretében

az európai intézményeket és a magyar jogállamiság lebontását bíráló szereplőket hamisan a magyar nemzet ellenségeként ábrázolják. A migráció erőltetett napirenden tartásának egyik praktikus célja, hogy a magyar kormány folyamatosan összekötheti a jogállamisággal kapcsolatos kritikákat Orbán Viktor miniszterelnök különutas migrációs álláspontjával...

ITT OLVASHATÓ