Szerző: PÁL MÓNIKA
2019.01.19.
– értelmezte még decemberben a tüntetéseket a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs. A kormánypárti politikusok szerint az események mögött természetesen a Soros-hálózat emberei állnak, akik senkit és semmit nem tisztelnek, csak rombolni akarnak. Ez a helyzetelemzés közérthető, de ha valaki mégsem elégedne meg vele, annak segítünk megérteni, hogy a valóságban milyen emberek lehetnek a tüntetők.
A sztrájk és a tüntetés évszázadok óta fontos és egy ideje legális eszköze az ország vezetőivel, helyzetével való elégedetlenség kifejezésének. Sőt, már az ókori egyiptomiak is ismerték a dolgozói érdekérvényesítés bizonyos formáit: az i.e. 12. században, III. Ramszesz uralkodása alatt a fáraó síremlékénél dolgozó írnokok azért folytattak ülősztrájkot, mert három hétig nem kaptak élelmet. Itthon aktuálisan a rabszolgatörvény elleni megmozdulások és a közeljövőben várható sztrájk kapcsán figyelhető meg, mennyire tudnak hatni a résztvevők a kormánypárti politikusokra, és hogyan alakítják az események a közvéleményt.
Arról viszont kevesebb szó esik, milyen egyéni pszichés oka és szociálpszichológiai magyarázata lehet annak, hogy egyes emberek szívesen vesznek részt politikai aktivizmusban, míg mások passzívak maradnak. Pedig nagy segítséget jelenthetne a tüntetések szervezőinek, ha jobban átlátnák, mi kell a mozgósításhoz, és milyen eszközökkel lehet elérni, hogy ne csökkenjen a lelkesedés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.