Szerző: SZELE TAMÁS
2019.02.23.
Vagy amit akartok. Szóval itt a hétvége, kinek végre, kinek valahára, a dolgos nép megpihen, csak a sajtómunkás rója a sorokat, mint barázdákat a fehér képernyőn, jó szántóvető módjára, veti a betűt, majd csak kikel belőle valami, főleg, ha meg is trágyázzák. Legalábbis féldisznó mindenképpen kikel a dolgos nép hűtőjében.
Jó, most ne akadjunk fenn azon, hogy a disznót tenyésztik, nem termesztik, és ő trágyáz, nem őt trágyázzák, ebben a mai álhíres világban szerintem már ebben sem biztos senki, másfelől meg ezt nem is kell tudnia Mészáros Lőrincnek. Azért neki, mert ő a Féldisznófejű Nagyúr, ő osztogatja ezeket a földi javakat. Mégpedig az alkalmazottainak, sőt, kezet sem mindig kell csókolni érte. No, de lássuk a hírt.
Levelet kaptak a Mátrai Erőmű dolgozói a minap, igazi levelet, a vezetőségtől – már ez önmagában megérne egy szocreál filmben legalább másfél percet, ahogy a traktoristanő vagy az esztergályos olajos kezét megtörli izzadt homlokába, megtudja, hogy levele jött, tekintete elborul, majd, midőn a feladóra pillant, felderül, megfürdik, ünneplőt ölt, és a fehér abroszos ebédlőasztalra teszi a borítékot, szerettei elé, ujját szája elé téve inti őket, kis mosollyal: „A Központi Négyszögtől jött!” a kis család csendes áhítattal figyeli, amint kibontja, majd mosolya szélesedik, míg kiszakad belőle: „Lesz féldisznónk, meglett a Terv!” A traktoristanő kebelére szorítja a levelet, az esztergályos gondosan összehajtva a fiókba teszi, majd megsimogatják serdületlen, úttörőnyakkendős gyermekük buksi fejét, mélyen a szemébe néznek, és megkérdik tőle: „Pistike, tudod te mi az a féldisznó…?”
Snitt vége, következőben majd elmagyarázzák Pistikének, hogy a féldisznó stabilitási alkatrésze a másik fél disznónak, ugyanis az tartja, hogy el ne dőljön az ólban, és viszont, így ez egységünk jelképe is. Pistike ujjongva el, a ragyogó napsütésben szalad csapongva a fényes jövő felé, trockista elhajlókat kergetve a rét virányain.
Tulajdonképpen nagy különbség nincs aközött a levél között, amit mondjuk a Rákosi Mátyás Művek küldött volna a proletariátusnak és a mostani között, legalábbis az elején nincs. Közlik hatalmas eredményeiket, az egyik bányát továbbnyitották, a második naperőművet üzembe helyezték, a pénzügyi egyensúlyt sikerült megteremteni. A kitűzött célokat elérték, a munkáltató pedig eredményességi prémiumot is osztott. A vezetőség megköszöni a dolgozók kiváló munkáját. Azonban a folytatás már csak elméletben hasonlít az ötvenes évekre, akkor ugyanis voltak bizonyos ellátási problémák, de bezzeg most!
Jó, most ne akadjunk fenn azon, hogy a disznót tenyésztik, nem termesztik, és ő trágyáz, nem őt trágyázzák, ebben a mai álhíres világban szerintem már ebben sem biztos senki, másfelől meg ezt nem is kell tudnia Mészáros Lőrincnek. Azért neki, mert ő a Féldisznófejű Nagyúr, ő osztogatja ezeket a földi javakat. Mégpedig az alkalmazottainak, sőt, kezet sem mindig kell csókolni érte. No, de lássuk a hírt.
Levelet kaptak a Mátrai Erőmű dolgozói a minap, igazi levelet, a vezetőségtől – már ez önmagában megérne egy szocreál filmben legalább másfél percet, ahogy a traktoristanő vagy az esztergályos olajos kezét megtörli izzadt homlokába, megtudja, hogy levele jött, tekintete elborul, majd, midőn a feladóra pillant, felderül, megfürdik, ünneplőt ölt, és a fehér abroszos ebédlőasztalra teszi a borítékot, szerettei elé, ujját szája elé téve inti őket, kis mosollyal: „A Központi Négyszögtől jött!” a kis család csendes áhítattal figyeli, amint kibontja, majd mosolya szélesedik, míg kiszakad belőle: „Lesz féldisznónk, meglett a Terv!” A traktoristanő kebelére szorítja a levelet, az esztergályos gondosan összehajtva a fiókba teszi, majd megsimogatják serdületlen, úttörőnyakkendős gyermekük buksi fejét, mélyen a szemébe néznek, és megkérdik tőle: „Pistike, tudod te mi az a féldisznó…?”
Snitt vége, következőben majd elmagyarázzák Pistikének, hogy a féldisznó stabilitási alkatrésze a másik fél disznónak, ugyanis az tartja, hogy el ne dőljön az ólban, és viszont, így ez egységünk jelképe is. Pistike ujjongva el, a ragyogó napsütésben szalad csapongva a fényes jövő felé, trockista elhajlókat kergetve a rét virányain.
Tulajdonképpen nagy különbség nincs aközött a levél között, amit mondjuk a Rákosi Mátyás Művek küldött volna a proletariátusnak és a mostani között, legalábbis az elején nincs. Közlik hatalmas eredményeiket, az egyik bányát továbbnyitották, a második naperőművet üzembe helyezték, a pénzügyi egyensúlyt sikerült megteremteni. A kitűzött célokat elérték, a munkáltató pedig eredményességi prémiumot is osztott. A vezetőség megköszöni a dolgozók kiváló munkáját. Azonban a folytatás már csak elméletben hasonlít az ötvenes évekre, akkor ugyanis voltak bizonyos ellátási problémák, de bezzeg most!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.