Szerző: 24.hu
2019.02.15.
A közepesnél jobb osztályzatot kapott a válaszadóktól a kormány családtámogatási terve. Bár a többség szerint az intézkedések szolgálják a gyermekvállalási kedv növelését, a válaszadók jelentős többsége nem érzi magát érintettnek. A legtöbben a CSOK kiterjesztését támogatják.
Az Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjében bejelentett családtámogatási intézkedések leradírozták a magyar politikai napirendet. Sőt, annak híre, hogy a magyar kormány a következő években több száz milliárd forintot fordít a népességcsökkenés megállítására a New York Times-tól egészen Laoszig eljutott.
A bejelentett 7 ponttal kapcsolatos közvélekedést még sokat formálhatják a nap nap után kiderülő részletek, a miniszterelnöki bejelentés után egy nappal végzett közvélemény-kutatás mindenesetre azt mutatja:
a többség szerint az intézkedések szolgálják a kitűzött célt, vagyis a gyermekvállalási kedv növelését, ám a válaszadók jelentős többsége nem érzi magát érintettnek.
A kérdéseket a Pulzus kutatási applikációban tettük fel február 12-én, a beérkezett válaszokból képeztük azt az 1000 fős mintát, amely nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentálja a választókorú magyar alapsokaságot.
Már magát az Orbán-beszédet is relatíve sokan követték, bár erős a kutatói feltételezés, hogy a fideszes szavazók válaszait – 80 százalékuk vallotta, hogy élőben vagy utólag, de látta a beszédet – a normakövetés is befolyásolhatta...
Az Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjében bejelentett családtámogatási intézkedések leradírozták a magyar politikai napirendet. Sőt, annak híre, hogy a magyar kormány a következő években több száz milliárd forintot fordít a népességcsökkenés megállítására a New York Times-tól egészen Laoszig eljutott.
A bejelentett 7 ponttal kapcsolatos közvélekedést még sokat formálhatják a nap nap után kiderülő részletek, a miniszterelnöki bejelentés után egy nappal végzett közvélemény-kutatás mindenesetre azt mutatja:
a többség szerint az intézkedések szolgálják a kitűzött célt, vagyis a gyermekvállalási kedv növelését, ám a válaszadók jelentős többsége nem érzi magát érintettnek.
A kérdéseket a Pulzus kutatási applikációban tettük fel február 12-én, a beérkezett válaszokból képeztük azt az 1000 fős mintát, amely nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentálja a választókorú magyar alapsokaságot.
Már magát az Orbán-beszédet is relatíve sokan követték, bár erős a kutatói feltételezés, hogy a fideszes szavazók válaszait – 80 százalékuk vallotta, hogy élőben vagy utólag, de látta a beszédet – a normakövetés is befolyásolhatta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.