Szerző: jotunder
2019.02.20.
A magyar állam az adófizetők pénzéből finanszírozza a katolikus egyházat, a kézilabdát és a képzőművészetet, és becsszó most vettem észre, hogy alliteráltam egyet, mintha vonzódnék a szekszárdi színésznőkért (tudom, tudom, de így jobban hangzik).
Mi az, hogy szükség van valamire? Meglennénk képzőművészet nélkül? Az átlagmagyar, ha egyáltalán létezne átlagmagyar, találna örömet El Kazovszkij képeiben? Egy vallástalan embernek mi szüksége van a római katolikus egyházra? Hány magyar tudja, mit jelent az, hogy beálló?
Nincs kézilabda, katolikus egyházi és képzőművészeti szükséglet, nincs is értelme, és igen, a libertartiánusok máshogy vélekednek az állam kézilabdában betöltött szerepéről, mint a konzervatívok. Térjünk el egy kicsit az alliterációtól, Orbán futballjáról is beszélhetünk, amely orbáni futball szép sikereket érhetett volna el Andorra ellen, ha Dzsudzsák megfelelőbb pillanatban csinált volna egy lövőcselt.
A Magyar Tudományos Akadémia mást jelentett 1827-ben, 1936-ban, 1953-ban és 2019-ben. A rendszerváltás előtt az MTA volt minden magyar kutatási tevékenység motorja, egy akkora kémiai kutatóintézettel, aminek a világon kevés párja volt. Ma az MTA a teljes magyar GDP párezrelékét jelenti, és a kutatási-fejlesztési tevékenység töredékét.
Szükség van-e az Akadémiára? Mit jelent a kérdés? Ha nem lenne Akadémia, akkor alapítanánk-e egy mostanihoz hasonlót? Nem, nem tennénk ilyet, ugyanis akkor egy másik létező struktúrát kellene totálisan átalakítani, óriási költséggel. Az Akadémia egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy van, vanik, vanzásban van.
Szükség van-e az Akadémiára? Lehet, hogy kétszer akkora Akadémiára lenne szükség? Esetleg feleakkorára? Az Akadémia jelenlegi helyzete egy egyensúlyi helyzet, amelynek a kialakítása komoly emberi munka volt, mindenféle felek részéről, és nem Birkner Zolika nagykanizsai docens fogja ezt áttekinteni, vagy ha igen, akkor tessék gyorsan beleavatkozni a katolikus egyházba és a kézilabdába is a Birkner Zolikának.
A valódi kérdés az, hogy szükség van-e Magyarországnak tudományos alapkutatásra. Gázszerelők és csempedílerek szerint vélhetően nem. Érdekes módon Széchenyi, Sina és Batthyány nem voltak gázszerelők illetve csempedílerek, ahogy Apponyi Albert sem volt az, de még a nem annyira tökéletes emlékű Király István sem. Magyarországon kizárólag ma van véleményük csempedílereknek, ez a csempedílerek és gázszerelők kora, eszem a reakciós, arisztokratikus konzervatívok zúzáját...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.