ANNYI EMBERT ÉRSZ...

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.04.28.

...Ha a gyerek nem anyanyelvként tanulja az idegen nyelvet, akkor tapasztalataim szerint két út áll nyitva előtte. Elutazhat más országba, és ott a nyelvi környezetben rákényszerül a nyelv elsajátítására. Ha ez nem lehetséges, akkor az iskolában tanár segítségével próbálkozhat. Ez több szempontból is kockázatos kísérlet. Ne aggódjon az olvasó, nem fogom mindegyikkel terhelni, hiszen egyet már fentebb eléggé részletesen ismertettem.

A legnagyobb hiba azonban nem csupán az, hogy gyenge minőségű a tanerő. Sokkal súlyosabb probléma, hogy nincs is elegendő felkészült és alkalmas nyelvtanár. Aki van, az nem fog éhbérért elmenni állami általános- és középiskolába, amikor egy nyelvtanári munkaközösségben kevesebb munkával is a többszörösét kaphatja annak, mint amennyit hülyegyerekek házi feladatának javításával megkereshet. Még sokkal életszerűbb, hogy a versenyszférában helyezkedik el, vagy összerakja a kis putyerkáját és külföldön próbál szerencsét. Ott aztán a gyerekeinek is lesz alkalma valóban megbízható nyelvtudást szerezni.

Nyelvtanár tehát nincsen. Utána lehet olvasni. Akkor sincsen, ha a KLIK a pártutasítás szerint azt állítja, hogy de van. A fővárosban is hiány van, és akkor hogy ne lenne az vidéken, a kisebb városokban. Falvakról már nem is beszélünk.

Nyelvet tehát csak az a diák fog tanulni, akinek módjában áll bejutni olyan oktatási intézményekbe, ahol meg tudják fizetni a jó tanárt. Ahol garantálni tudják a stúdium végére a szükséges nyelvvizsgát.

Aki ebből azt szűri le, hogy én nyelvtudás-ellenes vagyok, az téved. Aki a diákok tiltakozásából azt szűri le, hogy a diákok azért tüntetnek a kötelező nyelvvizsga ellen, mert nem akarnak idegen nyelve/ke/t beszélni, az jobb esetben téved és terel, de mégis inkább hazudik.

Az államigazgatásban bevett tétel, hogy amennyiben a kormány feladatot határoz meg egy tárca, vagy intézmény számára, akkor ahhoz forrást is kell biztosítania. Ha ezt nem teszi, borítékolható a kudarc. Az oktatási intézmények esetében pedig nem teszi. Márpedig akkor nem csak azt kockáztatja, hogy senki nem fog idegen nyelvet beszélni Magyarországon, de lassan a Rigó utcai intézmény is lehúzhatja a rolót.

Már persze csak abban az esetben, ha ennek az intézkedésnek nem épp az a sunyi és burkolt célja, hogy a magyar fiatalok meghatározó hányadát meghagyja alacsony képzettségi szinten, a rosszul fizetett gyári munkások utánpótlásaként, s csupán a szűk elit gyerekei kerülhessenek be az egyetemekre. Tartok azonban attól, hogy az igazi cél éppen ez, és ezt a diákok is pontosan tudják. Az ő bőrükre megy a játék. A túlóratörvény után a honi rabszolgák kitermelése új fronton is folytatódik.

ITT OLVASHATÓ