Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.05.28.
Egy dolgot felejtettek el megemlíteni, pedig Orbán éppen erre épít: azt, hogy a magyar társadalomból hiányzik a szolidaritás. Nem az egyes emberekből - az egyes emberrel többnyire nincs baj. Ha beteg gyereket, kidobott kiskutyát, utcára rakott családot látunk, aki tud, segít.
De viszont, azonban.
Amikor megvédték (lenyúlták) az emberek magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, a szükségesnél jóval kevesebben háborogtak. Amikor kiderült, hogy cigarettát nem lehet boltokban árulni, és az ezzel való kereskedés csak a húsos fazék mellett helyezkedőknek hozhat hasznot, kevesen vonultak az utcára. Hallgatott az ország, amikor a Fidesz-közeli csókosok nyertek a földbérleti pályázatokon. Az sem verte ki a biztosítékot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány igazából nem tudja (talán nem is akarja) megsegíteni a devizahiteleseket. Hogy milliárdokat vontak ki az egészségügyből és az oktatásból. Hogy futball helyett stadionok épülnek.
A kormány pedig vérszemet kapott, rájött, hogy Orbán Magyarországán mindent meg lehet tenni. Belerúgtak hát mindenkibe, akibe csak lehetett: idősbe, fiatalba, kismamába, nagymamába, diákba és tanárba, ápolóba és ápoltba, közrendőrbe és közmunkásba.
Nem szólva a számtalan disznóságról - egyikből sem lett ügy.
Orbán és társai az ellenzékben eltöltött nyolc év alatt nem ültek ölbe tett kézzel. Dolgoztak serényen, igaz, nem az ország, hanem a maguk gyarapodásán munkálkodtak. Nem azon agyaltak, hogy mit kellene tenni az egészségüggyel, az oktatással, a gazdasággal, és úgy általában az országgal, hanem azon, hogy miként lehet minél nagyobb hatalomra szert tenni. És, ha már megszerezték, hogyan lehet ezt a hatalmat minél tovább megtartani.
Szépen ki is találtak mindent, és hamar kiderült, hogy a papíron és laptopokon megfogant gondolatok a gyakorlatban is működőképesek. Demokratikus úton ma nem lehet leváltani őket. A jogállam lebontása nem hozza izgalomba a magyar embereket. A jólét hiánya, a növekvő szegénység fáj nekik, de behúzzák fülüket-farkukat, mert félnek, hogy ha sokat ugrálnak, még azt is elveszik tőlük, amijük megmaradt.
Mégsem tart örökké, ami most van. A legvalószínűbb, hogy Orbán a sajátjaitól kapja majd a halálos döfést. Valamelyik, ma még ugrásra készen várakozó ifjútöröktől.
A helikopterestől? A babaarcútól? Vagy a valamikori vásárhelyi városvezetőtől?
Esetleg egy ma még ismeretlen „nevető negyedik” lesz a befutó?
Valaki, valamikor.
Akkor rontanak majd rá, amikor megérzik, hogy már gyenge. Nem ura az akaratának és nem képes sem magán, sem másokon uralkodni.
Valaki közülük meglátja majd a jelet.
Hogy mikor lesz ez, most még nem tudni. Az idő a normális Magyarországnak dolgozik, valamikor vége lesz ennek is.
150 év alatt sem váltunk törökké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.