Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2019.10.12.
Nejlonzacskók közt kokszol Pákóra, és mindig a felszínen úszik, mi az? Bizonyára az új nemzeti nagypolgárság. Alávalóbb az utolsó lumpenprolinál, viszont sokkal drágább tartani.Magyarország titokban felvett videókon hüledezik, és erre jó oka van. Engedjük el a szekunder szégyent: nem az a hibás, akinek felfordul a gyomra a jachtos dőzsöléstől, és/vagy (de szerencsés esetben és) a kerületi rablók zsákmánybeszámolóitól.
De van egy harmadik, kevéssé tárgyalt aspektusa a jeleneteknek, és az a legszomorúbb.
A mélységes, sötét, csámcsogó bunkóság. Az atlétatrikós, nejlonzacskós prosztó tempó. Ahogy a Képviselő Úr alig bírja elböfögni, hogy a Krinyó bazmeg tizenkétmilliót bazmeg. Ahogy Fekete Pákóra csattog a gruppenszex. Az asztalok, kabinok és szobák tájképei: sehol egy könyv, egy sakktábla, egy újság, semmi, ami az embert az állattól megkülönbözteti – csak a pia meg az izé, szőlőcukor...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.