Szerző: 24.hu
2019.11.08.
Egy hónappal a Borkai-ügy kirobbanása után nehezen mutatható ki a botrány önkormányzati választásokban játszott szerepe. Az IDEA Intézet 2019. október 29 és 31. között végzett kutatása szerint Budapesten az ellenzéki szavazók leginkább az ellenzéki összefogás ténye miatt szavaztak, más szempontokat, így például a polgármesterjelöltek alkalmasságát vagy a programokat kevésbé vettek figyelembe. Minden tizedik fővárosi szavazópolgár egyenesen Orbán Viktor és a Fidesz politikája ellen voksolt október 13-án. Nem a jelöltek, hanem az ellenzéki összefogás győzött egy hónappal ezelőtt.
A nyilvánosságban az önkormányzati választást követően számos vita zajlott arról, hogy Borkai Zsolt botrányának mekkora jelentősége lehetett az eredmények alakulásában. Csakhogy egyrészt maga a „hatás” kérdése is nehezen definiálható, másfelől azt sem könnyű kimutatni, hogy a választópolgárok döntésében az ügy, annak virális jellege, illetve politikai kezelése játszott-e katalizáló szerepet. Az IDEA Intézet legfrissebb kutatásának eredménye nem igazolta, hogy a Borkai gerjesztette problémahalmaz érdemi befolyást gyakorolt volna a választók döntésére. Ez a megállapítás az ellenzéki és a kormánypárti szavazókra egyaránt vonatkozik.
A megkérdezetteknek arra kellett válaszolniuk, hogy mi alapján szavaztak a polgármesterjelöltekre. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy október 13-án az ellenzéki együttműködés polgármestereit támogatók jelentős része magát az ellenzéki összefogást támogatta, legalábbis 28 százalékuk ezt választotta a legfontosabb szempontnak. Hasonlóan fontos támpont csak az együttműködés jelöltjének alkalmassága volt (29 százalék), további 18 százalék viszont annyira elutasító a kormányzattal, hogy szinte bárkire szavazott volna, aki az elégedetlenségét megfelelő módon kifejezte. Ami a Borkai-faktort illeti, október végén
az ellenzéki jelöltre szavazók mindössze két százaléka jelölte meg legfontosabb szempontnak a Borkai-ügy miatti felháborodását...
A nyilvánosságban az önkormányzati választást követően számos vita zajlott arról, hogy Borkai Zsolt botrányának mekkora jelentősége lehetett az eredmények alakulásában. Csakhogy egyrészt maga a „hatás” kérdése is nehezen definiálható, másfelől azt sem könnyű kimutatni, hogy a választópolgárok döntésében az ügy, annak virális jellege, illetve politikai kezelése játszott-e katalizáló szerepet. Az IDEA Intézet legfrissebb kutatásának eredménye nem igazolta, hogy a Borkai gerjesztette problémahalmaz érdemi befolyást gyakorolt volna a választók döntésére. Ez a megállapítás az ellenzéki és a kormánypárti szavazókra egyaránt vonatkozik.
A megkérdezetteknek arra kellett válaszolniuk, hogy mi alapján szavaztak a polgármesterjelöltekre. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy október 13-án az ellenzéki együttműködés polgármestereit támogatók jelentős része magát az ellenzéki összefogást támogatta, legalábbis 28 százalékuk ezt választotta a legfontosabb szempontnak. Hasonlóan fontos támpont csak az együttműködés jelöltjének alkalmassága volt (29 százalék), további 18 százalék viszont annyira elutasító a kormányzattal, hogy szinte bárkire szavazott volna, aki az elégedetlenségét megfelelő módon kifejezte. Ami a Borkai-faktort illeti, október végén
az ellenzéki jelöltre szavazók mindössze két százaléka jelölte meg legfontosabb szempontnak a Borkai-ügy miatti felháborodását...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.