2020. május 16., szombat

IDEJE LENNE OLYAN JÖVŐT ÉPÍTENI, AHOL NEM CSAK TE ÉS TETTESTÁRSAID SZÁMÍTANAK, HANEM MI MINDANNYIAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Csaba
2020.05.15.


Kedves Viktor! Nem hiszem, hogy ebben a nagy káoszban, ami ma Magyarországot övezi, volt alkalmad meghallgatni Nana Akufo-Addo, Ghána elnöke 2017. december 5-i sajtónyilatkozatát, amelyre Emmanuel Macron francia elnök ghánai látogatása alkalmából került sor. Én mindenesetre találtam benne pár nagyon érdekes gondolatot, amit most megosztanék veled. Már csak azért is fontosnak tartottam a figyelmedbe ajánlani a nyilatkozatot, ami egyébként az egyik legnépszerűbb videómegosztó oldalra is felkerült pár napja, mert sok közös vonást látok a beszédben elhangzottak és a mai Magyarországot jellemző állapotok között.

Szemezgettem a beszédből. Nana Akufo-Addo válaszát egy újságírói kérdésre azzal kezdi, hogy az nem tartható fenn, hogy a ghánai államberendezkedés a külföldről, leginkább az Európai Uniótól kapott támogatásokra építve működjön. Szerinte ez nem hoz eredményt, ahogy eddig sem hozott az országnak. Hovatovább a mai ghánai vezetés felelősségét nem abban látja, hogy további támogatásokért kuncsorogjon, hanem abban, hogy egy olyan út alapjait fektesse le, amely lehetőséget ad arra, hogy Ghána képes legyen magát külső támogatások nélkül fenntartani és fejleszteni.

Az államelnök nem tartja elfogadhatónak, hogy 60 évvel az ország függetlenségének kikiáltása után (1957. március 7.) az még mindig az európai adófizetők támogatására szorul, hogy az oktatási és egészségügyi rendszereit egyáltalán működtetni tudja, miközben az afrikai kontinens az egyik leggazdagabb ásványi kincsekben, és Ghána lakossága erőteljes és fiatal. Az elkövetkezendő hatvan év legfontosabb kérdésének az elnök nem azt tekinti, hogy az uniós (francia) polgárok még mennyivel tudják támogatni Ghánát, hanem azt, hogy Ghána saját állampolgárai miként tudnak hatékonyabban részt venni az ország építésében ahelyett, hogy tudásukat és energiájukat külföldre vinnék. Hiszen szavai szerint a migráció nem újkeletű dolog, és mióta ember az ember, a történelemben mindig is jelen volt, különösen akkor, amikor egy ország nem tudott lehetőségeket és jövőképet nyújtani lakosainak. Ahogy ez egyébként történt például a XIX. század Olaszországában vagy éppen Írországában, ahonnan több generáció is kivándorolni kényszerült szerte a világ minden szegletébe.

Az elnök azt szeretné, ha a fiatalok az országban maradnának és azt gyarapítanák, éppen ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a támogatásoktól való függőséget mihamarabb megszüntessék, és olyan intézményi rendszert alakítsanak ki, amely lehetőséget kínál egy építő és számon kérhető kormányzásra. Amely biztosítja, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források a valódi fejlődést, ne pedig a korrupciót táplálják, illetve azt, hogy a lakosok maguk is érdekeltek legyenek abban, hogy tegyenek az országukért, mivel annak valódi és látható eredménye lesz. Szerinte ha mindez megvalósul, az felszabadítja az országot a függősége alól, miközben az emberek megérthetik, hogy az ország valódi változásokra képes, ahogy ez egyébként történt Koreában, Malájziában és Szingapurban is, amely országok nagyjából ugyanakkor nyerték el függetlenségüket, mint Ghána, és ma már a világ vezető gazdaságai között tartják őket számon. Ahogy ismételten kiemelte: szerinte Ghána fiataljai nem azért hagyják el az országot, mert annyira szeretnének elmenni, hanem azért, mert el kell hagyniuk a jövőkép, lehetőségek és remény hiányában. Éppen ezért Nana Akufo-Addo a támogatások nélküli Ghánát szeretné elnöksége alatt megteremteni, amely képes a saját lábán, támogatások nélkül is megállni, és jövőképet, reményt és lehetőséget nyújtani lakosainak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése