Szerző: UJ PÉTER
2020.05.14.
- A kormányt Facebookon kritizálók
rendőri vegzálása „valószínűleg nem
tudatos politikai cselekvés”.
- A felhatalmazási törvény nemzetközi
visszhangja inkább ártalmas a Fidesznek,
hiába építi belőle a „támadják
Magyarországot” narratívát.
- A válságkezelés első szakaszát
megnyerte a Fidesz, de még súlyos
gazdasági és társadalmi krízis várhat az
országra.
- Olyan helyzettel kell majd szembenéznie
a kormánynak, amilyennel egyszer sem találkozott: hatalmas munkanélküliség, gazdasági visszaesés, adósság.
Ilyen megrázkódtatások a hatalmi viszonyok radikális megváltozásához vezethetnek.
- A kormány illetve a kormányfő hatalmának külső, intézményi korlátja nincs. Már a felhatalmazási törvény előtt sem volt.
- Az ellenzék jól teszi, ha gondolkodik, mi lesz, ha augusztusban Orbán Viktor előrehozott választásokat jelent be.
- Török Gábor politológussal beszélgettünk az elmúlt hetek legfontosabb belpolitikai eseményeiről.
A felhatalmazási törvény célja valójában nem a magyar demokrácia felszámolása vagy korlátozása, hanem igazából politikai csapda, amibe az ellenzék bele is sétált – figyelmeztetett április elején Török Gábor politológus. A törvénycsomag része volt a rémhírterjesztés büntetési tételének megemelése is, amit sokan értékeltek úgy, hogy ez is inkább valamiféle pszichés nyomásgyakorlás, félelemkeltés, valószínűleg soha senkin nem fogják alkalmazni. Hétfőn és kedden aztán mégis alkalmazták: 24 órán belül két esetben is intézkedett a rendőrség rémhírterjesztéssel gyanúja miatt. Teljesen ártalmatlan Facebook-posztok szerzőire csapott le. Vajon lehetséges volna, hogy a magyar felhatalmazási törvényről szóló Európai Parlamenti vita előestéjén, amikor a magyar miniszterelnök naponta instruálja a rendőrség vezetőit, véletlenül induljon két ilyen ügy?
Török Gábor személyes tapasztalatai azt mutatják, hogy a miniszterlelnök érdeklődése „mindenre kiterjed, ami az országban történik, egészen meglepő dolgokra is. Aközben azért nem minden történés, ami nyilvánosságra kerül, az ő szándéka, ötlete iniciatívája alapján történik.” Török szerint ezek az ügyek „politikai hasznosság szempontjából” inkább ártalmasak, mint hasznosak a kormánynak. Nem tudhatjuk pontosan, hogy milyen motivációi voltak a rendőri intézkedéseknek, de a politológus nem tartja valószínűnek, hogy „tudatos politikai cselekvés központilag kigondolt eleme” lenne...
A felhatalmazási törvény célja valójában nem a magyar demokrácia felszámolása vagy korlátozása, hanem igazából politikai csapda, amibe az ellenzék bele is sétált – figyelmeztetett április elején Török Gábor politológus. A törvénycsomag része volt a rémhírterjesztés büntetési tételének megemelése is, amit sokan értékeltek úgy, hogy ez is inkább valamiféle pszichés nyomásgyakorlás, félelemkeltés, valószínűleg soha senkin nem fogják alkalmazni. Hétfőn és kedden aztán mégis alkalmazták: 24 órán belül két esetben is intézkedett a rendőrség rémhírterjesztéssel gyanúja miatt. Teljesen ártalmatlan Facebook-posztok szerzőire csapott le. Vajon lehetséges volna, hogy a magyar felhatalmazási törvényről szóló Európai Parlamenti vita előestéjén, amikor a magyar miniszterelnök naponta instruálja a rendőrség vezetőit, véletlenül induljon két ilyen ügy?
Török Gábor személyes tapasztalatai azt mutatják, hogy a miniszterlelnök érdeklődése „mindenre kiterjed, ami az országban történik, egészen meglepő dolgokra is. Aközben azért nem minden történés, ami nyilvánosságra kerül, az ő szándéka, ötlete iniciatívája alapján történik.” Török szerint ezek az ügyek „politikai hasznosság szempontjából” inkább ártalmasak, mint hasznosak a kormánynak. Nem tudhatjuk pontosan, hogy milyen motivációi voltak a rendőri intézkedéseknek, de a politológus nem tartja valószínűnek, hogy „tudatos politikai cselekvés központilag kigondolt eleme” lenne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.