Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2020.07.21.
...A magyar miniszterelnök a parlament tárgyalási mandátumával érkezett Brüsszelbe. Saját értékelése szerint majdnem mindent sikerült megvalósítani, de ugyanígy állíthatjuk, hogy semmit sem ért el. A jogállamisággal kapcsolatban – bár volt egy magyar javaslat, amelyben pirossal át volt húzva az összes „jogállamiság” kifejezés – végül az szerepel első helyen, hogy „Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel összhangban kell védeni”. Az EU alapszerződésének hivatkozott második pontja az emberi méltóság tiszteletben tartásáról, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeiről szól.
A továbbiakban a következők olvashatók a most elfogadott dokumentumban: „Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Mindezek fényében a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre. Ezzel összefüggésben a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el.”
A tagállamok az Európai Bizottságot kérték fel, hogy dolgozza ki ezt a mechanizmust, amely egyébként lényegében már készen van. Hogy egy tagállamot szankcionálnak-e, arra a Bizottság tesz javaslatot, a tagállamok minősített többségének támogatása szükséges az érvényességhez. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jogállamisági feltételrendszer megjelent az uniós költségvetésben, de ennek működési mechanizmusa még visszajön a tagállamok tanácsa elé. Ugyanakkor ezzel sikerült elkerülni például a magyar vétót és valószínűleg ez is volt a cél.
A magyar kormányfő terve volt még az is, hogy a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást a mostani dokumentum elfogadása előtt le kell zárni – a dokumentumot elfogadták (Orbán Viktor is), az eljárást nem zárták le, sőt, utalás sincs rá a szövegben. Állítólag Angela Merkel megígérte, de erre így senki sem emlékszik.
„A szegényebb országok ne kapjanak kevesebb pénzt” elvárása sem teljesült, mert az újjáépítési alap kifizetései a gazdaságban esett károkon alapulnak. A civil szervezetek kizárása a támogatásokból pedig elő sem került.
Összességében tehát azt lehet elmondani, hogy az elsődleges cél, a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására hivatott pénzügyi segítségnyújtás ügyében döntés született, ezzel az európai gazdaság levegőhöz jutott. Már kérdés, hogy a magyar és a lengyel miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján erről egyetlen szó sem esett – pedig talán ezért is jöttek.
Egy fontos ügyben, a közös segítségnyújtásban most ugyanazt gondolta 27 állam vezetője. De ne legyenek illúzióink: a viták ugyanúgy fognak folytatódni, ahogyan eddig.
A továbbiakban a következők olvashatók a most elfogadott dokumentumban: „Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Mindezek fényében a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre. Ezzel összefüggésben a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el.”
A tagállamok az Európai Bizottságot kérték fel, hogy dolgozza ki ezt a mechanizmust, amely egyébként lényegében már készen van. Hogy egy tagállamot szankcionálnak-e, arra a Bizottság tesz javaslatot, a tagállamok minősített többségének támogatása szükséges az érvényességhez. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jogállamisági feltételrendszer megjelent az uniós költségvetésben, de ennek működési mechanizmusa még visszajön a tagállamok tanácsa elé. Ugyanakkor ezzel sikerült elkerülni például a magyar vétót és valószínűleg ez is volt a cél.
A magyar kormányfő terve volt még az is, hogy a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást a mostani dokumentum elfogadása előtt le kell zárni – a dokumentumot elfogadták (Orbán Viktor is), az eljárást nem zárták le, sőt, utalás sincs rá a szövegben. Állítólag Angela Merkel megígérte, de erre így senki sem emlékszik.
„A szegényebb országok ne kapjanak kevesebb pénzt” elvárása sem teljesült, mert az újjáépítési alap kifizetései a gazdaságban esett károkon alapulnak. A civil szervezetek kizárása a támogatásokból pedig elő sem került.
Összességében tehát azt lehet elmondani, hogy az elsődleges cél, a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására hivatott pénzügyi segítségnyújtás ügyében döntés született, ezzel az európai gazdaság levegőhöz jutott. Már kérdés, hogy a magyar és a lengyel miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján erről egyetlen szó sem esett – pedig talán ezért is jöttek.
Egy fontos ügyben, a közös segítségnyújtásban most ugyanazt gondolta 27 állam vezetője. De ne legyenek illúzióink: a viták ugyanúgy fognak folytatódni, ahogyan eddig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.