Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2020.11.19.
A középiskolák átállítása a digitális munkarendre felveti azt a kérést, hogy beépítette-e a kormányzat a tavaszi karantén alatt szerzett tapasztalatokat az oktatásba. Mi lesz például a hátrányos helyzetű diákokkal? Hol vannak az állítólag évek óta fejlesztett digitális tananyagok?
Nincs válasz, a kormány az elmúlt félévben nem csinált érdemben semmit.
Orbán nem készült a nyáron a második hullámra, mert azt hitte, Magyarország megint megússza. Ezt a „nem csinálást” ellensúlyozza a gépfegyverek látványával. No meg a naponta bejelentett populista intézkedésekkel. Voluntarista módon ingyenessé tetette a szolgáltatók kontójára az internet-szolgáltatást a digitális oktatásban résztvevő diákoknak, ellensúlyozandó a megnövekedett költségeket. Mindenki tudja, akinek előfizetése van, hogy nem lesz attól magasabb a számla, mert a gyerek többet lóg a hálón. Ahol nő az otthoni tanulás és munka költsége, az a villanyszámla, de az állami kézben van, saját kárára meg nem fog a kormány bevételt csökkenteni.
Ami valóban segíthetett volna a hátrányos helyzetű középiskolásokon, az a mobilnet költségeinek csökkentése. A szegénységben élők kidőlt-bedőlt falú otthonaiba ugyanis nincs bevezetve az internet, mobiltelefonja viszont a legtöbb gyereknek van. Sokan mondják erre, hogy cinikus, gonosz ember a kormányfő, akit nem érdekel, hogy mi történik a szegény gyerekekkel. Én nem így látom. Az tényleg nem érdekli őt, hogy mi lesz a leszakadókkal, de
nem azért hoz rossz intézkedéseket, mert gonosz, hanem azért, mert nem tud jól kormányozni. Tehetségtelen miniszterelnöknek. Nem a járvány jár túl az eszén, hanem az első válság, amellyel szembe találta magát.
A mostani kapkodás azt mutatja meg feketén-fehéren, hogy a döntéshozatal nélkülöz bármiféle hozzáértést, csak az elmúlt tíz évben nem jött szembe a valóság úgy, hogy ez nyilvánvalóvá is váljon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.