2020. december 15., kedd

A 168 ÓRA DECEMBER 16-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2020.12.15.


Két nagy nyitott kérdés közül az egyiket sikerült lezárni a múlt heti uniós csúcstalálkozóval párhuzamosan: a lengyelek és a magyarok felhagytak a jogállamisági követelmények miatt hangoztatott vétófenyegetéssel, és így időben lett keretköltségvetése az EU-nak az elkövetkező hét évre, valamint indulhat a gazdasági helyreállítási alap hitelekkel való feltöltése is, amit a járvány miatti gazdasági visszaesés tesz szükségessé. Varsó és Budapest tehát benne marad az uniós vérkeringésben, nem követi az Egyesült Királyságot, amely idén januárban megszüntette klubtagságát. Igaz, a gyakorlatban egyelőre szinte semmi nem változott, de ha most december 31-ig nem jön létre a megállapodás az immár nem tagsági, hanem partneri, kétoldalú viszony ügyében, akkor kemény világ jöhet. De a diplomaták bizakodnak, hiszen Svejk, a derék katona is azt tartotta: úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna.


Karnyújtásnyira a vírustól

A védőoltás hatékonyságát nem feltétlenül befolyásolja a fejlesztésre szánt idő – derült ki a vírus elleni harc egyik hazai bástyája, a SYNLAB Hungary laboratórium vezetőivel folytatott beszélgetésből. Az egyedülálló teljesítményt és technikát képviselő diagnosztikai központ Covid-laborjába látogattunk.

Tömeges oltás: több kérdés, mint válasz


Jelen állás szerint a tömeges oltás jövő év elején kezdődhet Magyarországon, ingyenes lesz, de nem kötelező. A tömeges immunitás eléréséhez a lakosság legalább 60-70 százalékának beoltása szükséges, ám ezt nem lesz egyszerű elérni.

Alaptalan ötletelés

Lázár János a közelmúltban jókora gumicsontot dobott megint a közéletbe. A karácsonyi nagybevásárlási szezon csúcsán ismét hadat üzent a külföldi tulajdonú élelmiszer-kiskereskedelemnek. Egyszer már csúcsminiszterként megtette, de az akció gyorsan hamvába holt, sem a Lidl, sem a SPAR, sem a Tesco vagy az Aldi nem kezdett pánikszerű menekülésbe. Felvették a harcot a hazai kiskereskedelmi élelmiszerláncokkal, és bizony felül is kerekedtek, ha forgalmi adataikat összevetjük. Raskó György agrárközgazdász ma sem lát nagyobb esélyt egy sikeres kiszorításra, legalábbis ha Magyarország betartja az idevonatkozó uniós versenyszabályokat.

Vadászlesen - Lázár János száműzetésben

Mondják, az alcímben feltűnő hősünk karrierjének indulásakor azt szerette, számára az volt a politika veleje, hogy „szeretik, meggyőzőnek tartják a jámbor hódmezővásárhelyiek”. Legkisebb királyfit látnak benne, aki az Öreg császár (Rapcsák polgármester) mellett kitanulva a csíziót, a stafétát átveszi. 2018 óta Lázár János nem egészen érti, mi is történt vele. Előbb kijelölt embere bukott el egy időközi önkormányzati választáson, s másfél év múlva megismétlődött ugyanez, azzal a plusszal, hogy a testületi többség is odalett. Híveit tönkreverték. Orbán manapság azzal froclizza: mielőtt bármibe belefogna, Hódmezővásárhelyt kell visszahódítania. Ám ez egyhamar nem fog menni. A nagy mumus, a titkok tudója, Márki-Zay Péter, „Zay báró leszármazottja” történelmi név viselője, s a névnek a Balkán kapujában súlya van. Lázár 2018-ban a kormányzásból is kivonult, ott Rogánnal kellett volna megvívnia. Az történt, ami Orbán környezetében szokott. Felemelték, s mikor elég erősnek látszott, ejtették. Most kivár, szívós játékos. Arra ügyel, hogy a hírekben időnként szerepeljen. Tökéletesen mindegy, hogy mivel. Mondjuk dohányzásellenes miniszterelnöki biztosként. Ez önmagában tömény irónia, visszagondolva az általa lebonyolított állami dohánykoncesszióra (nemzeti dohányboltok). Az egykori katonai ménes, huszárlóképző (Mezőhegyes) megmentőjeként? Bécs etnikai tisztaságának őreként? A teniszszövetség elnökeként? Mi ez? Levezető edzés? Erőgyűjtés? Egy mindennél fényesebb felemelkedés kezdete?

Túlélési esélyek és az eutanázia

Ki és milyen alapon dönthetne életről és halálról, ha a Covid-járvány hatására a magyar egészségügyben is olyan helyzet alakulna ki, mint amire tavasszal volt példa Észak-Olaszországban, amikor nem állt rendelkezésre elegendő erőforrás (lélegeztetőgép) mindenkinek, aki életveszélyben volt? Erről közöltünk cikket lapunk december 2-án megjelent számában. Mint megírtuk, erre a helyzetre a Magyar Orvosi Kamara áprilisban olyan etikai ajánlást dolgozott ki, amelyben a katasztrófa-egészségügyből ismert triázsok felállítását javasolták és azt, hogy ez a grémium egy nemzetközi pontrendszer (MSOFA), alapján döntsön annak a betegnek a javára, akinek nagyobb az esélye a túlélésre. Cikkünkben megszólalt Hegedűs Zsolt főorvos, a MOK etikai kollégiumának elnöke és ellenérveit megfogalmazta Matkó Ida főorvosasszony, aki pályafutása során több kórház intenzív osztályát is vezette, évtizedek óta a betegjogok ismert harcosa. Eleget teszünk a főorvosasszony kérésének, hogy álláspontját hasábjainkon tovább árnyalhassa. Meggyőződésünk, hogy a téma nyilvános vitát érdemel. Ez nem az orvosok ügye, hanem mindnyájunké.

Szűkülő önkormányzati mozgástér

Nehéz anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok 2020-ban. A tavaszi járványhullám idején feladatul kapták a rászorulók ellátását, ám ehhez nem járt központi segítség. Mozgásterüket megnyirbálta a gépjárműadó elvonása, a felfüggesztett idegenforgalmi adó, az ingyenessé tett parkolás, miközben bevételük csökkent, számos helyhatóság bérleti díjakat engedett el a bajba jutott kisvállalkozásoknak. Az önkormányzatok többsége nagyobb cégek helyi adóinak emelésével szerette volna konszolidálni a helyzetét, ezt azonban egy decemberi kormányrendelet megtiltotta. Közben az Európai Parlament bizottsági szavazásai megerősítették a többpárti indítványt: a helyreállítási csomag forrásainak egy részét kapják meg az önkormányzatok. Minderről Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük.

A pandémia lefelé nyomja az árakat

A novemberi hazai inflációs mutatók látszólag egész barátságosan alakultak. Néhány furcsaság azonban szót érdemel: az üzemanyagok ára csökkent, az ingyenes parkolás az önkormányzatoknak kieső bevételt, a járműtulajdonosoknak viszont gazdaságosabb üzemeltetést eredményezett, de mindez együttesen sem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza az alapvető élelmiszerárak drágulásának mértékét.

Nyílhatnak a pénzcsapok

Megszületett a megállapodás az EU-országok legfőbb vezetőinek brüsszeli évzáró tanácskozásán: a német rotációs elnökségnek sikerült rávennie Varsót és Budapestet, hogy álljon el a következő hét évre szóló uniós költségvetés és a járvány miatti gazdasági visszaesés következményeit orvosolni hivatott pénzügyi ösztönző csomag kilátásba helyezett megvétózásától.

Az óramutató, avagy a halogatás szenvedélye

Tenger gyümölcseit vacsorázott Boris Johnson és Ursula von der Leyen múlt szerdán, miközben a Brexit-megállapodás éppen a halászati konfliktusok miatt futott zátonyra. Az ügyre aznap akartak pontot tenni, de megegyezés hiányában tovább kell próbálkozniuk. Rohamosan közeledik azonban az év vége, amikor megállapodás alapján vagy anélkül, mindenképpen tényleges és érdemi változások lépnek életbe az Európai Unió és az idén január 31-én elvben már kilépett Egyesült Királyság kétoldalú viszonyában – hacsak nem döntenek megint úgy, hogy mégse.

Sürgető rakétadöntés

Rögtön az új amerikai elnök január 20-i beiktatása után lázas diplomáciai egyeztetés kezdődik Oroszországgal, mert február 5-én lejár a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START–III szerződés hatálya.

Magyarországon otthon van a sakk

A világ ötödik legnagyobb sporteseményét rendezheti a magyar főváros 2024-ben. A sakkolimpiára legalább 3500 résztvevőt várnak, a versenyen egy időben egyszerre ezer parti is mehet. Hazánk legalább hat, de az is lehet, hogy hét csapattal indulhat, ami óriási lehetőség a fiatalok előtt.

Már megint temethetjük a mozit?

Eddig kevés olyan szimbolikusnak tartott győzelmet aratott a streaming, mint nemrég, amikor a Warner Bros bejelentette: 2021-ben minden nagyobb filmjük a mozipremierrel egy időben az HBO Maxon is elérhető lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.