Szerző: KARSAI GÁBOR
2021.03.26.
A KSH szerint ugyanis 2020-ban több mint 400 ezer forint – decemberben egyenesen csaknem 450 ezer forint – volt a havi bruttó átlagkereset Magyarországon, ami 2019-hez viszonyítva közel 10 százalékos emelkedést jelentett. Maga az összeg is nagyon eltér a hétköznapi tapasztalatoktól – ez az elmúlt években is így volt –, de a reálkeresetek átlagosan 6,2 százalékos növekedése szinte hihetetlen a gazdasági válság, az 5 százalékos GDP-csökkenés közepette.
A furcsán magas átlagkereset egyik magyarázata, hogy a közgondolkodástól eltérően az átlagos fizetés nem azonos a tipikussal. Az átlagot ugyanis az azt jóval, akár többszörösen meghaladó fizetések erősen felhúzzák. (Lásd erről például ezt a cikket) A középen levő, szakszóval medián bér – melyhez képest a többet és kevesebbet kereső személyek száma azonos – sokkal jobban kifejezi a tipikus keresetet, mint az átlag. Ez utóbbit azonban a KSH évek óta nem hozta nyilvánosságra.
Márciusban azonban ez megtörtént, eszerint a bruttó medián kereset tavaly 320 ezer forint volt, vagyis az átlagnál 83 ezer forinttal kisebb. A különbség jól mutatja, hogy rengetegen keresnek a hivatalos átlag alatt. Ez a 320 ezer forint – bár sokak számára nyilván ez is álomfizetésnek tűnik – már sokkal reálisabb összegnek látszik.
Érdekes módon azonban tavaly ez a medián kereset is közel 10 százalékkal, vagyis reálértékben bő 6 százalékkal emelkedett, az átlagkeresettel éppen megegyezően. Ennek az a magyarázata, hogy mindkét statisztika csak a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottakra terjed ki, továbbá figyelmen kívül hagyja az öt fősnél kisebb cégeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.