Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.06.21.
Péntek reggeli megnyilvánulásai egyre inkább álfilozófusi törekvések, bújtatott jóslatok, a konkrét problémák megkerülése jellemzi, némi olcsó humorral fűszerezve. Tanácsadóitól megtanulta a régi kommunikációs trükköt, mindig elhangzik egy bon-mot, amit a teljes magyar média napokig ismétel. Ezeket már megszoktuk. A járvány idején volt egy másik műfaj, az „Orbán Viktor ma bejelentést tesz”, ebben többnyire a Karmelitából (ez is egy populista fogás, hogy fogalommá váljon, mint a Downing Street vagy a Kreml), feltűrt ingujjban, mint egy egyszerű dolgozó ember, kis cetlivel, amin a legfontosabb gondolatait összegezte. Az lehet a benyomásunk, hogy élő adásról van szó, de ez csak a manipuláció technikai oldala. Szóval, ezeket ismerjük.
A miniszterelnök szombati beszéde azonban nem csupán egyike volt a szokásos igehirdetéseknek. Most Európa lett az első számú ellenség, nem is Brüsszel, ahogyan már megszoktuk. Szavaiból az derült ki, hogy a kontinens, és természetesen a kontinens államainak szövetsége, az Európai Unió rossz irányba halad. Ez önmagában nem nagy felfedezés, sok politikus mond hasonlókat, nem kell ahhoz nagy hozzáértés, hogy tudjuk: 27 országot, amelyek gazdaságukban, kultúrájukban és társadalmi életükben különböznek, nagyon nehéz folyamatosan sikerekre vinni, különböznek az érdekek, a szokások, egy ilyen közösségben kell együtt élni, de észben kell tartanunk az előnyeit is: a vámuniót, Schengent, a külföldi munkavállalási és tanulási lehetőségeket. Persze, ez nem az az Európa, amilyen tíz vagy húsz éve volt, de nem is olyan, mint harminc, vagy száz éve, a változások ritmusa, a kommunikáció felgyorsult, a globális összefonódások erősödtek. Az élet kívánta meg az erősödést, az összefonódást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.