Szerző: PÁL MÓNIKA
2021.06.20.
A Covid-járvány (vagy legalábbis a harmadik hulláma) lecsengőben van Magyarországon, a korlátozások nagy részét eltörölték. Ez még nem a teljes szabadság, hiszen egyrészt sok szolgáltatás igénybevételéhez védettségi igazolványra van szükség, másrészt például Moldáviába utazhatunk ennek birtokában, de Olaszországba egyelőre csak negatív teszttel. A korlátozások és megbetegedések egészségügyre, gazdaságra gyakorolt negatív hatásai pedig hosszú időre velünk maradhatnak.
Több mint egy éve szó van arról, mennyire megviseli lelkileg az emberek többségét a betegségtől való félelem, a bizonytalanság, a szabadság elvesztése, a következmények pedig nem múlnak el akkor sem, amikor teljesen túl leszünk a krízisen. Egy traumatizáló eseményt követően senkitől sem várható el, hogy azonnal vidámnak, felszabadultnak, gondtalannak érezze magát, és optimistán viszonyuljon a jövőhöz.
A szorongást, félelmet és a szomorúságot sokan érzik még, de az, hogy ki milyen mértékben, nemcsak az aktuális életkörülményektől függ, hanem a gyerekkorban átélt traumáktól és azok feldolgozottsági fokától is.
Egy felmérés szerint a magyarok 32–36 százaléka pesszimista a saját jövőjével, Magyarországéval vagy az Európai Unióéval kapcsolatban most is, amikor már kevésbé érezheti magát veszélyben a vírus miatt. A 30 év alattiak 37 százaléka, a legidősebbek 69 százaléka továbbra is fél a megbetegedéstől, de ennél is nagyobb arányban aggódnak az emberek a szeretteik miatt. Azt, hogy ki mennyire látja borúsan a jövőt, vagy mennyire szorong a koronavírustól, befolyásolják a demográfiai tényezők (a kor, a nem vagy az iskolázottság), valamint a politikai hovatartozás; ugyanakkor az egyéni pszichés tényezők szerepét sem szabad elhanyagolni...
Egy felmérés szerint a magyarok 32–36 százaléka pesszimista a saját jövőjével, Magyarországéval vagy az Európai Unióéval kapcsolatban most is, amikor már kevésbé érezheti magát veszélyben a vírus miatt. A 30 év alattiak 37 százaléka, a legidősebbek 69 százaléka továbbra is fél a megbetegedéstől, de ennél is nagyobb arányban aggódnak az emberek a szeretteik miatt. Azt, hogy ki mennyire látja borúsan a jövőt, vagy mennyire szorong a koronavírustól, befolyásolják a demográfiai tényezők (a kor, a nem vagy az iskolázottság), valamint a politikai hovatartozás; ugyanakkor az egyéni pszichés tényezők szerepét sem szabad elhanyagolni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.