KÖZÖSSÉGIMÉDIA-SZABÁLYOZÁS: BŰNBAKKERESÉS VAGY TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG?

PCBLOG
Szerző: Political Capital
2021.06.24.

Az évek óta tartó, globális szintű vita a nagy techvállalatok – elsősorban a Facebook – szabályozásáról már Magyarországra is beszivárgott, egyelőre leginkább a napi politikai adok-kapok szintjén. Arról kevesebb szó esik nálunk, hogy a különböző korlátozó intézkedéseket az adott országok belpolitikai viszonyainak és a demokrácia állapotának fényében érdemes vizsgálni. Az álhírek és a félrevezető információk terjedésének visszaszorítása például kétségkívül nemes cél, de ugyanaz a korlátozás, ami egy fejlett demokráciában mérsékelt hatású, egy kevésbé demokratikus országban jóval szélsőségesebben csapódhat le. Erősíti vagy gyengíti a demokratikus intézményeket és folyamatokat a közösségi média? Valóban segíti a radikalizációt? Szükség van a szabályozására? Ha igen, kinek a dolga, és milyen elvek mentén? A Political Capital és a Heinrich Böll Alapítvány közös projektjének keretében többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. Vitaindító.

Facebook-vita Magyarországon

„A keresztény, konzervatív, jobboldali véleményeket a Facebook is úgy korlátozza, hogy csökkenti azok elérését” – posztolta Varga Judit idén januárban. Bár erőteljes volt az indítás, nem épült rá átfogó kormányzati kampány, az igazságügy-miniszter pedig azóta mintha átengedte volna a digitális platformok regulációjának sürgetését uniós szakértőknek, a Facebook hazai megregulázását pedig meghagyta a GVH-nak. Ami az ideológiai alapú korlátozást illeti, mások is, mi is megírtuk már, hogy semmi nem támasztja alá.

Áprilisban aztán Karácsony Gergely kongatta meg a vészharangot: „Nem látsz többet a Facebookon” – írta, miután neki és más ellenzéki politikusoknak is feltűnt, hogy lényegesen lecsökkent az elérésük a legnépszerűbb közösségi felületen. A Facebook hamar reagált a hírre, azt állítva, hogy szó sem volt a politikai tartalmak tudatos lecsavarásáról, egyszerű hiba történt, amit korrigáltak is. Azt mindenesetre biztosan lehet tudni, hogy a Facebook folyamatosan változtatgatja az algoritmusokat; az pedig életszerűnek tűnik, hogy a politikai tartalmak szűrésével való kísérletezgetés élesedett átmenetileg.

Még ha tavasszal nem is biztos, hogy ez történt, Zuckerbergék bármikor úgy dönthetnek, hogy akár jelentősen is visszaszorítják a politikai tartalmakat a felületen. Márpedig ez súlyos következményekkel járhat az ellenzéki pártok 2022-es kampányára nézve, mivel az egyre szűkebb médiatérben a door-to-door kampány mellett a közösségi felületek jelentik számukra az utolsó csatornát a választókhoz. Annál is inkább, mer társadalmi célú tartalomként a kormányon lévő Fidesz posztjai továbbra is zavartalanul jelenhetnének meg a felületen – hogy az erőforrások közötti nagyságrendi különbségeket ne is említsük.

Már ez a néhány belföldi példa is kiválóan jelzi, hogy a politikai spektrum minden résztvevője számára mindez miért kardinális kérdés, de a közösségi média szabályozása körüli dilemmák globálisan is fejtörést okoznak...

ITT OLVASHATÓ