2021. augusztus 18., szerda

A KÍNAI FEJLESZTŐ ÁLLAM, TOVÁBBFEJLESZTVE – 2. RÉSZ

ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: FERBER KATALIN
2021.08.01.


Kína, egyes területeinek viszonylagos elmaradottsága ellenére határozott stratégiával és programmal rendelkezik gazdasága egészének fejlesztésére. Cikkünk második részében a kínai vasútvonalak építésének példájával szemléltetjük e fejlesztés belföldi és nemzetközi következményeit.

A cikk első része ide kattintva olvasható.

Második tétel: Allegro


Kína ma sem fejlett ország, sem a társadalom jövedelmi szintje, sem pedig a gazdasági növekedés üteme nem ezt mutatja. Érdemes viszont felidézni, hogy Japánban az 1960-as évek elején egy egyetemi tanár fizetése 10 ezer jen volt – ez tíz évvel később 150 ezer jenre emelkedett. A jelenlegi, viszonylag alacsony átlagjövedelmi szint Kínában tehát ne tévesszen meg senkit. A későn jövők léptei hosszabbak, de lassabban érik el céljaikat, hiszen versenytársuk nemcsak az idő, hanem a fejlett keleti és nyugati gazdaságok mindegyike.

Japán és Dél-Korea, valamint kisebb mértékben Tajvan, ipari modernizációjának és fejlesztésének sikerét elsősorban a gazdasági nacionalizmus gyakorlati megvalósításának köszönheti. Mivel Japán volt sok tekintetben követendő minta a fent említett, másik két ország számára – mindkettő a japán gyarmatbirodalom része volt 1945-ig –, a japán fejlesztő állam modelljének kiemelt jelentősége van a kínai modernizációban is, ám lényeges különbségekkel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.