KÁDÁRTÓL ORBÁNIG - EGYSZEMÉLYES KORMÁNYZÁSBÓL AZ EGYSZEMÉLYES KORMÁNYZÁSBA

NÉPSZAVA
Szerző: FRISS RÓBERT
2021.08.14.

Magyarországon nem volt kellő mértékű az újraelosztás - állítja Pogátsa Zoltán. Szerinte az orbáni neoliberális politika kezdetei visszanyúlnak az államszocialista rendszer hatvanas éveire, amióta piaci típusú kísérletezés folyik.

Úgy véli, ha a szociáldemokrácia programja ismét megvalósulna, tehát ha vissza tudnánk oda menni, hogy újraelosztás lenne, azzal már nagyon sok kérdést meg tudnánk oldani. A közgazdásszal a Kádártól Orbánig címmel nemrég megjelent tanulmánykötet kapcsán beszélgettünk.

Rögtön kötözködök, ha nem baj. 

Persze. 

Azt írják a kötet bevezetőjében, hogy az Orbán-rendszerrel csöbörből vödörbe jutottunk. Én pedig azt gondolom, hogy mindenféle összehasonlítása a jelenlegi és a Kádár-rendszernek, erősen sántít. Sőt: félrevezető. 

Hát azért elég jelentős analógia van, le is írjuk ezt az előszóban. A nyolcvanas évekig Magyarországon közös tapasztalat volt, hogy egyszemélyben Kádár János dönt arról, mi történjen az országban. Tehát vannak mindenfajta döntéshozó szervek, de ha Kádár nem akar valamit, akkor az nem fog megtörténni. És ma, azt gondolom, ugyanez a helyzet. Mindenki tudja, hogy vannak ugyan mindenfajta döntéshozó szervek, de ha Orbán Viktor nem akar valamit, akkor az nem fog megtörténni. Egyszemélyes a kormányzás, ami analógia. Más kérdés, hogy mindig lehet találni jelentős különbségeket, vannak ilyenek a két rendszer között is. Ez egy kiüresedett demokrácia, tehát fönnállnak a demokrácia formai keretei. Van többpártrendszer, vannak választások, van sajtó, szabad sajtó is, viszont esélyteremtő, jóléti állam nincs. Tamás Gáspár Miklósnak igaza van, a kádári jóléti állam azért jött létre, mert egyébként legitimációját vesztette az eredeti cél; tehát az önmagát kezdetben kommunistának nevező állam nem tudta végrehajtani a marxi programot, ami arról szólt, hogy a termelőeszközöket munkáskontroll alá helyezik, vagyis a munkások nem kontrollálták a termelőeszközöket, ahogy ezt Marx leírná. Ennek a legitimitás-válságnak a kezelésére hozta be a Kádár-rendszer a nyugati típusú jóléti állam helyi adaptációját. Ez a könyv se nem Kádárról, se nem Orbánról szól, hanem a kettő közötti időszakról. A lényegi párhuzam, a csöbörből vödörbe, pedig az egyszemélyes kormányzásból az egyszemélyes kormányzásba kerülésünk elemzése...

ITT OLVASHATÓ