RENGETEG VÍZ VAN, CSAK NINCSEN VÍZ

HELYKÖZI JÁRAT
Szerző: GRIMM BALÁZS
2021.09.20.

Ha nem sikerül megfogni a vizet, ha továbbra is a szabaduljunk tőle mielőbb elve érvényesül, az ország jelentős része sivatagosodásnak indulhat. A Homokhátságon már tesznek ez ellen, nem kevés bürokratikus akadályt leküzdve. És számolva azzal is, hogy aki hosszú távon gondolkodik, menteni próbálja a területet, eleshet a támogatásoktól. Helyközi Járat – indulunk!

Kapok térképet e-mailben. E szerint a Jászszentlászlót Kiskunfélegyházával összekötő műútról egy vasúti megállóhelynél kell balra fordulni. Kizökkent világ. A vasúti megállóhely egy buszmegálló. Valamikor volt itt esőbeállónyi kis állomásépület is, az 1984-es vasúti térkép még jelzi, ma már nyoma sincs. Ahogyan a térséget átszabdaló csatornákat is feltünteti a GPS-es atlasz, de ha a vizek alapján akarnék tájékozódni, eltévednék.

A kiszáradt erekben kicsit dúsabb a növényzet, mint máshol, ennyi. Kátyúk nincsenek, ahhoz más talaj és áztató, szétfagyasztó víz kellene, itt csak homok van. Homokhátság. A „-hátság” jelzi az egyik problémát: innen elfolyik a csapadék. Magától is, a csatornarendszernek köszönhetően meg pláne. A klímaváltozás meg a másikat: hol aszály van, hol egy nap alatt leszakadó hónapnyi eső. Az út személyautóval is járható, a kocsi kicsit olyan, mint egy hajó, meg-megúszik a homokon.

Lassan, de összeáll a kép. Az ENSZ ezt a térséget tavaly félsivatagnak minősítette. Elmegyek egy szotyolaföld mellett, a napraforgó kiégett és térdig ér. Amott öntözőberendezés áll, csak azt nem tudni, minek. Kicsit odébb marhatelep. A jószág szénát falatozik, pedig ilyenkor még legelnie kellene. Errefelé még a máskülönben agresszíven terjeszkedő vaddohány is satnya, bár ez nem baj, semmire nem jó, hacsak nem méznek, a virágpora...

ITT OLVASHATÓ