HAT ELMÉLET, AMI RÁVILÁGÍT A DEMOKRATIKUS VISSZACSÚSZÁS OKAIRA MAGYARORSZÁGON

QUBIT
Szerző: SZALAI BARNA
2021.10.01.

A demokráciát nem binárisan kell elképzelni, tehát úgy, hogy egy ország vagy demokratikus, vagy nem, hanem skaláris formában: vannak demokratikusabb és kevésbe demokratikus országok. Olyan ez, mint egy vonalzó, amelynek a jobb végén a legdemokratikusabb forma, a liberális demokrácia foglal helyet, azaz olyan rendszer, amely a tiszta és szabad választásokon felül biztosítja az egyén, a szólás szabadságát és a jogállamiságot. A vonalzó bal végén helyezkedik el a zárt autokrácia, a legkevésbé demokratikusabb forma, ahol nincs választás, vagy annak semmi befolyása a fennálló rezsim sorsára. A svédországi székhelyű, 2014-ben alapított Varieties of Democracy Institute (V-Dem) felosztása szerint a két végpont között található még két kategória: az egyik a versengő demokrácia (electoral democracy), ahol a szólásszabadság, valamint a tiszta és szabad választások biztosítottak, de a jogállamiság már nem; a másik a versengő autokrácia (electoral autocracy), ahol bár még vannak választások, és azok befolyásolhatják a politikát, de már nem tiszták, nem szabadok, és a szólásszabadság is korlátozott. A demokratikus visszacsúszás tehát nem más, mint jobbról balra irányuló mozgás ezen a képzeletbeli vonalzón. Erre jó példa Magyarország, amely a V-Dem mutatói szerint 2010-től kezdődően fokozatosan csúszott vissza a liberális demokráciából a versengő autokráciába...

ITT OLVASHATÓ