MATOLCSY GYÖRGY: HITELESEK ÉS KISZÁMÍTHATÓK A JEGYBANK LÉPÉSEI

MAGYAR NEMZET
Szerző: FELLEGI TAMÁS PÉTER
2021.12.27.

A történelemben egyedülálló módon vészelt át a világ egy súlyos válságot, azonban elkerülhetetlenül megjelent a magas infláció – fogalmazott Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a lapunknak adott interjúban. Beszélt arról is, hogy a kamatemelési ciklus 2022-ben is folytatódik. Kiemelte: az energiatermelés fenntartható alapokra helyezésével és a digitális gazdaság széles körű kiterjesztésével köszönthet be újból egy olyan korszak, ahol az alacsony infláció ismét tartósan alacsony kamatokkal párosul.

– Nagy fordulat következett be idén a sok évig tartó alacsony inflációs környezet után: berobbant az infláció. A Magyar Nemzeti Bank az elsők közt reagált erre, és megkezdte a monetáris szigorítást. A sokáig tétovázó nagy jegybankok vajon nem maradtak le végzetesen?

– A koronavírus-járvány száz éve nem látott válsághelyzetet okozott. A krízis utáni gazdasági helyreállás is egészen egyedinek mondható. A tartóssá váló szállítási nehézségek, a termelési láncok töredezettségei, az energiaválság egyik pillanatról a másikra hozta felszínre a korábbi, globális gazdasági modell gyenge pontjait. A gazdaságpolitikusok a legutóbbi, 2008/2009-es pénzügyi válság tanulságait levonva aktuálisan két területre fókuszáltak kiemelten: a munka- és a hitelpiacokra. A történelemben egyedülálló módon úgy vészelt át a világ egy súlyos válságot, hogy a munkanélküliek aránya egy átmeneti megugrást követően gyorsan csökkent, a megtakarítások – leginkább a lezárások kényszere miatt – növekedtek, miközben a hitelpiac is aktív maradt. Ennek ugyanakkor jelentős ára volt. A fejlett világ országaiban az államadósság mértéke a 2019-es száz százalék körüli GDP-arányos szintet követően 2021 végére várhatóan meghaladja a 120 százalékos értéket, miközben a világ jegybankjai korábban nem látott pénzbőséget teremtettek. Innen egyenesen következett az infláció gyors emelkedése.

Az infláció – ha nem kezelik – könnyen öngerjesztővé válik. E tekintetben kulcsszerepe van a központi bankok fellépésének. Megfelelő időzítés, határozottság és kiszámíthatóság kell a sikeres terápiához. Féléves késéssel, de a nagy jegybankok is kezdik felismerni ezt. A Fed már váltott: 2022 az Amerikai Egyesült Államokban már a monetáris normalizáció éve lesz. Az Európai Központi Bank (EKB) azonban története legnagyobb dilemmájával szembesül. Miközben az infláció a gyorsan növekvő balti országokban a nyolc-kilenc százalékot is meghaladja, és már Németországban is hat százalék, Dél-Európában mindössze két–négy százalék. Úgy kellene az eurózónában irányt váltani, hogy a magas adósságú déli gazdaságok finanszírozásában se következzen be törés. Az EKB egyelőre kivár, és bízik az infláció átmenetiségében. 2022-ben választ kapunk arra, hogy ez indokolt volt-e, vagy egy újabb európai stresszidőszakkal kell majd szembenéznünk.

Mi, magyarok a korán ébredők közé tartoztunk: már idén tavasszal, az elsők között hívtuk fel a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a tartós infláció kockázatát, az elsők között kezdtük meg a szigorítási ciklusunkat és a válságkezelő eszközök kivezetésében is az élen haladtunk. Erősen hisszük, hogy ezzel kapcsolatban is tartja magát a mondás: ki korán kel, aranyat lel...

ITT OLVASHATÓ