BETÉRÉS A DEMOKRÁCIÁBA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GADÓ GÁBOR
2022.01.28.

Novemberben volt tíz éve, hogy Sólyom László a „Történelemtanárok 21. Országos Konferenciáján” előadása végén az „utolsó szó jogán” azt kérte a jelen lévő pedagógusoktól, hogy „az alkotmányosság eszméjét, az alkotmány fogalmát, a struktúrákat tanítsák”. Az Alkotmánybíróság alapító elnöke szerint a diákokkal mindenekelőtt azt kell megértetni, hogy „mik az alapjogok, s melyek ezek. Hogy milyen egy demokratikus államszervezet, és hogyan kellene működnie normális üzemmódban.” (Lásd Sólyom László: Alkotmány és alkotmányos kultúra Magyarországon; https:// tte.hu) „Ne viccelj már! Szép estét!” –  ezekkel a szavakkal viszont már a Magyar Végrehajtói Kamara volt elnöke köszönt el az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárától. A jelenleg „bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedés hatálya alatt álló” Schadl György így jelezte dr. Völner Pálnak, hogy a politikus kérése (egy egyetemista rokon másnapi sikeres polgári jogi vizsgájának az elrendezése) a baráti szívességnek abba a kategóriájába tartozik, amelynek teljesítése a kormányzat és a végrehajtói hivatásrend közötti szívélyes kapcsolat jegyében nem okozhat gondot. Történt mindez tavaly nyáron, ahogy azt a vesztegetés és más bűncselekmények miatt eljárás alá vont személyek közötti (lehallgatott) telefonbeszélgetések egyike bizonyítja. (Lásd Miklósi Gábor és Horváth Bence cikksorozatát a 444.hu hírportálon.)

Nem hiszem, hogy meg kellene lepődnünk azon, hogy felelős vezetők időről időre „megtévednek”, és köztörvényes bűncselekmények miatt felelősségre vonják őket. A Schadl–Völner-ügyhöz hasonlók bizonyára nálunk erősebb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országokban is előfordulnak. A hazai viszonyok sajátosságát inkább az eseményekre adott kormányzati válasz fejezi ki...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)