„MOSZKVÁNAK MOST LÉPNI OLCSÓBB, MINT HÁROM VAGY ÖT ÉV MÚLVA” – AZ UKRÁN HÁBORÚ KULISSZATITKAI [HETIVÁLASZ 108]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.01.27.

Eddig nem látott nagyságú – és főleg: összetételű – orosz csapatösszevonás zajlik az ukrán–orosz határon, a háborús fenyegetés ráadásul Belarusz felől is megjelenőben van. Közben NATO-országok küldenek fegyvereket Ukrajnának. Miért éppen most történik ez? Ha megtörténik a legrosszabb, megnehezítheti-e az oroszok dolgát a 2014 óta látványosan felfejlesztett ukrán hadsereg? HetiVálasz podcastunkban minderről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársával, Rácz András Oroszország-szakértővel beszélget Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs. Szóba kerül Orbán Viktor február 1-jei moszkvai látogatása is. De arra nincs magyarázat.

Részletek a műsorból:

Miért most eszkalálódhat az ukrán–orosz háború?

„Ez alapvetően Ukrajnáról szól. Az oroszok reálisan attól tartanak, hogy Ukrajna előbb-utóbb katonailag megerősödik olyan szinten, hogy képes legyen visszafoglalni az oroszok által elfoglalt és megszállva tartott kelet-ukrajnai megyéket. Az ukrán hadsereg fejlődése 2014 óta nagyon látványos: Ukrajna Európa egyik vezető katonai hatalma. Majdnem 250 ezer fős hadserege nyolc éve harcol, ráadásul a legtöbb egységüket keresztülrotálták a keleti fronton, majdnem mindenki szagolt puskaport. Van tehát egy létszámában, felszereltségében, kiképzettségében folyamatosan erősödő haderő, amelyhez nagyszámú nyugati fegyver is érkezik, Oroszország pedig nem bízik abban, hogy Ukrajna nem erősödik meg olyan mértékben, hogy megpróbálhassa visszafoglalni a Donbasszt. Másképp fogalmazva: Moszkvában valószínűleg úgy számolnak, hogy most lépni olcsóbb, mint három vagy öt év múlva. (…) Oroszország nem akar közvetlen katonai konfrontációt a Nyugattal, mert ez olyan meccs, amit megnyerni biztosan nem tud, és jó eséllyel mindkét oldal belepusztul. Az orosz rezsim nem öngyilkosokból áll. (…) Miért most? Külpolitikailag ideális: az új német kormány még az irodáit keresi, az EU-elnökséget betöltő Franciaország az áprilisi elnökválasztásokra készül, Nagy-Britannia és a Biden-adminisztráció küzd a saját gondjaival, Ukrajnában pedig a gyakorlatilag permanens belpolitikai válságot súlyosbítja a magas energiaárak okozta szegénység és instabilitás. A harmadik motiváció az lehet, hogy Oroszországban a következő nagy dobás – az elnökválasztás – csak 2024-ben esedékes. Ha Putyin most lép valamit, még lesz két éve helyrehozni a következményeit.”...

ITT OLVASHATÓ