A HÁBORÚ EGYÉRTELMŰEN CSAK OROSZORSZÁG ÉRDEKE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.15.

„Oroszország most teszteli a Nyugatot. Nézi, hogy mennyire erős az amerikai elnök, mennyire nyomásálló az új német kormány, mire hajlandó Macron, aki szeretné újraválasztatni magát. Valószínűleg Putyin környezetében azt mondták, nincs túl jó állapotban a Nyugat, most kell megszorongatni” – nyilatkozta lapunknak Balázs Péter. Az egykori külügyminiszter szerint a II. világháború óta ilyen feszült helyzet, ilyen komoly katonai fenyegetettség még nem volt.

– Hogyan látja, az orosz-ukrán válságban győzhet a diplomácia?

– Nagyon kétesélyes most a helyzet, párhuzamosan zajlik a katonai fenyegetés és a diplomácia.

– Az ukránok jelenleg nem a NATO tagjai, de ahhoz, hogy elkerüljék a háborút, sokféle engedményre készen állnak. Éppen ezt teszik az Oroszországgal folytatott megbeszéléseken.

– Ehhez azonban mindenféle közvetítőkre van szükség. Elsősorban a normandiai négyekre, de látszik, hogy most bedobta magát a német kancellár, a francia elnök, és rajtuk kívül az amerikai elnök is. Tehát sokan próbálkoznak most a békítéssel.

– Bármire is jutnak a megbeszéléseken, Ukrajna alkotmányában benne van, hogy a NATO-hoz akar csatlakozni. Akármikor is indítanák el ezt a kérelmüket, Oroszország hasonlóképpen reagálna?

– A NATO-csatlakozás különbözik az Európai Unióhoz való csatlakozástól. Az EU esetében valóban egy kérelemmel indul a folyamat, amit az illető ország a belső eljárása szerint megtárgyal, aztán benyújt. A NATO-ba viszont meghívnak országokat, a tagságot nem lehet kérelmezni. Lehet róla beszélni, lehet a szándékot hangoztatni, de oda meghívnak. Tehát a NATO lép, és nem Ukrajna. Most itt van egy adott szituáció, Oroszország nem szeretne a NATO-val ennyire szomszédos lenni. Vannak ugyan érintkezési pontok, mert a kalinyingrádi terület Litvániával, Lengyelországgal határos, de az messze van. Fenn, északon, Oroszország Norvégiával is határos egy kis szakaszon, az is messze van. Ukrajna azonban ott van Oroszország közvetlen közelében. Oroszország nem szeretné, ha NATO-ország lenne, de erről a Nyugatnak az a véleménye, hogy ezt nem Oroszország dönti el, hanem elsősorban a NATO, és persze, Ukrajna.

– Akkor ez egy patthelyzet?

– Ez most sajnos sokkal rosszabb, mint egy patthelyzet. Tudniillik Oroszország meg akarja előzni ezt. Senki nem akarta most Ukrajnát fölvenni, szó sem volt róla, de Oroszország valamiért nyomás alá helyezte a Nyugatot. Azt mondta, álljanak meg, ne terjeszkedjenek tovább, főleg a NATO ne bővüljön tovább keleti irányba. Ennek nyomatékául odavitt egy óriási hadsereget. Katonai nyomással akarja elérni a céljait, amire a Nyugat nem katonai lépésekkel válaszol. Vagyis nem azzal, hogy ő is fölsorakoztat egy nagy hadsereget, hanem gazdasági szankciókkal fenyeget. Egy olyan furcsa helyzet alakult ki, hogy egyik oldalon katonák, a másik oldalon gazdasági szankciók sorakoznak föl egymással szemben...

ITT OLVASHATÓ