Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.02.05.
Többnek érezzük
Rengeteg fórumon hallani, hogy a lakosság sokkal magasabb inflációt érzékel annál, mint ami a statisztikai hivatal (KSH) havi adatközléséből kiderül. Kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan mekkorára becsülik az árak emelkedését az emberek, ezért a Reacty Digital ezer fős mintán reprezentatív kutatást végzett a kérdésben...
Az eredmények szerint valóban sokkal magasabb a lakosság által érzékelt infláció a hivatalos 7,4 százaléknál. A legtöbben (a megkérdezettek több mint harmada) 11 és 20 százalék közé tették az általános drágulás mértékét az elmúlt egy évben*, a felnőtt lakosság közel fele viszont ennél is gyorsabbra becsülte az áremelkedés ütemét, míg mindössze hatoda vélte 10 százalék alattinak.
Az érzékelt infláció így átlagosan 26 százalék.
Az eltérés egyik magyarázata biztosan az infláció mérési módszertanából ered. A KSH ugyanis egy olyan fiktív fogyasztói kosárral vizsgálja az árak emelkedését, amelyben ugyanúgy benne van a tej és a csirkemell, mint a magyar kártya, a gyógyfűző, a személygépkocsi-abroncsköpeny, vagy épp a kézi metszőolló, rozsdamentes acélból, műanyag nyéllel*. A lakosság viszont leginkább talán az élelmiszerek árán érzékeli az inflációt, így például a csirkehús, az étolaj, a tej, a liszt és a pékáru tényleg drasztikus drágulása nagyobb inflációérzetet okozhat*.
Ezt részben a felmérés is megerősítette. A heti bevásárlás drágulásának mértékére külön is rákérdeztük, és az érzékelt áremelkedés nem tért el jelentősen az átlagosan becsülttől...
Rengeteg fórumon hallani, hogy a lakosság sokkal magasabb inflációt érzékel annál, mint ami a statisztikai hivatal (KSH) havi adatközléséből kiderül. Kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan mekkorára becsülik az árak emelkedését az emberek, ezért a Reacty Digital ezer fős mintán reprezentatív kutatást végzett a kérdésben...
Az eredmények szerint valóban sokkal magasabb a lakosság által érzékelt infláció a hivatalos 7,4 százaléknál. A legtöbben (a megkérdezettek több mint harmada) 11 és 20 százalék közé tették az általános drágulás mértékét az elmúlt egy évben*, a felnőtt lakosság közel fele viszont ennél is gyorsabbra becsülte az áremelkedés ütemét, míg mindössze hatoda vélte 10 százalék alattinak.
Az érzékelt infláció így átlagosan 26 százalék.
Az eltérés egyik magyarázata biztosan az infláció mérési módszertanából ered. A KSH ugyanis egy olyan fiktív fogyasztói kosárral vizsgálja az árak emelkedését, amelyben ugyanúgy benne van a tej és a csirkemell, mint a magyar kártya, a gyógyfűző, a személygépkocsi-abroncsköpeny, vagy épp a kézi metszőolló, rozsdamentes acélból, műanyag nyéllel*. A lakosság viszont leginkább talán az élelmiszerek árán érzékeli az inflációt, így például a csirkehús, az étolaj, a tej, a liszt és a pékáru tényleg drasztikus drágulása nagyobb inflációérzetet okozhat*.
Ezt részben a felmérés is megerősítette. A heti bevásárlás drágulásának mértékére külön is rákérdeztük, és az érzékelt áremelkedés nem tért el jelentősen az átlagosan becsülttől...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.